Tagállami szintű cégnyilvántartások

Естония

Ez az oldal áttekintést nyújt az észt cégnyilvántartásról, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásáról.

Съдържание, предоставено от
Естония

Milyen információkat tartalmaz az észt cégnyilvántartás, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása?

A cégnyilvántartást, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartását a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti. A nyilvántartásokat a bíróságon vezetik a nyilvántartási tisztviselő függetlenségének és jogi szakértelmének biztosítása érdekében. A nyilvántartások jogi jelentősége nagy, és céljuk a jogbiztonság biztosítása. A cégnyilvántartásba történő bejegyzések harmadik személyek tekintetében helyesnek minősülnek, kivéve ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bejegyzés hibás. A bejegyzésre a bejegyzést követő 15 napon belül végrehajtott ügyletek tekintetében nem lehet hivatkozni abban az esetben, ha valamely harmadik személy bizonyítja, hogy a bejegyzés tartalmáról nem volt, és nem is lehetett tudomása. A harmadik személyek tehát jóhiszeműen bízhatnak a nyilvántartásba történő bejegyzések helyességében, azaz például szerződéskötéskor feltételezhetik, hogy a cégnyilvántartásban az igazgatótanács tagjaként feltüntetett személy ténylegesen rendelkezik a szóban forgó gazdasági társaság nevében történő aláírás jogával.

Bizonyos jogi körülmények csak akkor érvényesek, ha rögzítik őket a nyilvántartásban: az igazgatótanács egyes tagjainak aláírási jogát például az alapszabály vagy az igazgatótanács adott tagjával kötött szerződés korlátozhatja, harmadik személyekkel szemben azonban csak a nyilvántartásban rögzített korlátozások alkalmazandók.

Egyes fontos körülmények a nyilvántartásba való bejegyzés pillanatában válnak hatályossá: a gazdasági társaság alaptőkéjének felemelése például attól az időponttól hatályos, amikor azt bejegyezték a cégnyilvántartásba, nem pedig attól az időponttól, amikor meghozták az alaptőke felemelésére vonatkozó döntést, vagy amikor a hozzájárulásokat teljesítik. Ugyanez igaz a jogi személy alapítására, létesítő okiratának módosítására, valamint egyesülésére, szétválására és átalakulására is.

A nyilvántartásokat elektronikusan vezetik.

A Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti az egyéni vállalkozókra, gazdasági társaságokra (részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok, betéti társaságok, kereskedelmi szövetkezet, európai részvénytársaságok [Societas Europaea], európai szövetkezetek [Societas Cooperativa Europaea] és európai területi együttműködési csoportosulások), valamint külföldi vállalkozások észtországi fióktelepeire vonatkozó cégnyilvántartást.

A nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása az Észtországban székhellyel rendelkező nonprofit egyesületekről és alapítványokról tartalmaz információkat (a nonprofit egyesületek körébe tartoznak a politikai pártok és az egyéb nonprofit egyesületek, valamint a szakszervezetek, az egyházak, a hitközségek, a hitközségi egyesületek és a rendházak is). A nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása tartalmazza a lakásszövetkezeteket és a talajjavítással foglalkozó szövetkezetek nyilvántartását is.

A cégnyilvántartásban, illetve a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában a következő aktákat nyitják meg minden egyes egyéni vállalkozó, jogi személy és a külföldi vállalkozások minden egyes fióktelepe tekintetében:

  • nyilvántartási karton,
  • vállalkozási akta (a cégnyilvántartásban) vagy nyilvános akta (a nonprofit szervezetek, alapítványok és lakásszövetkezetek esetében),
  • nyilvántartási akta.

A vállalkozási, illetve a nyilvános akta a jogi személy, az egyéni vállalkozó vagy a külföldi vállalkozás fióktelepe által a nyilvántartási tisztviselő részére a jogszabályoknak megfelelően benyújtott okiratokat – például a létesítő okiratot és a nyilvántartáshoz benyújtott egyéb okiratokat – tartalmazza. A bírósági ítéleteket és fellebbezéseket, a levelezést és minden más olyan okiratot, amelyet nem a vállalkozási aktában tárolnak, a nyilvántartási aktában helyezik el.

A nyilvántartási kartonra a következő adatokat jegyzik be az egyéni vállalkozók, jogi személyek és a külföldi vállalkozások fióktelepei tekintetében:

  • cégnév vagy név és cégjegyzékszám;
  • az egyéni vállalkozók lakóhelye vagy székhelye, a jogi személyek és a külföldi vállalkozások fióktelepeinek székhelye és címe, valamint a felsoroltak e-mail-címe;
  • az egyéni vállalkozóra vonatkozó adatok, valamint e személy tevékenységének felfüggesztésére, illetve a tevékenység szezonális vagy időszakos jellegére vonatkozó adatok;
  • külföldi társaságok fióktelepei esetében az a nyilvántartás, amelybe a társaságot bejegyezték, és ha a társaság székhelye szerinti ország jogszabályai alapján a nyilvántartásba vétel kötelező, a nyilvántartási szám; az az ország, amelynek jogszabályai szerint a társaság a székhelye szerinti országban működik; hogy mikor fogadták el a társaság létesítő okiratát, és hogy azt módosították-e, amennyiben ez szerepel a társaság székhelye szerinti ország nyilvántartásában;
  • a képviseleti joggal rendelkező személyekre (az igazgatóság tagjaira, a beltagokra, az ügyvezető tagokra, a harmadik felekre, a kültagokra, a felszámolókra, a csődgondnokokra) vonatkozó adatok, a fióktelep-vezetők neve és személyi azonosító száma (és a képviseleti jogkörükkel kapcsolatos bármely konkrét tényező), valamint a külföldi társaság jogi képviselőinek neve és személyi azonosító száma, valamint képviseleti jogkörük hatálybalépésének és megszűnésének az időpontja; továbbá a képviseleti jogra vonatkozó megállapodások, valamint a jogi személy igazgatósági tagjainak és felszámolóinak a jogi személy képviseletére vonatkozó hatásköre;
  • a nonprofit egyesületek, az alapítványok, a gazdasági társaságok és a külföldi társaságok fióktelepei esetében a kapcsolattartó neve vagy cégneve és személyi azonosító száma vagy nyilvántartási száma, valamint a vállalkozásnak címzett szándéknyilatkozatok és az eljárási iratok kézbesítésére szolgáló észtországi cím, továbbá a kapcsolattartó e-mail-címe;
  • a cégjegyzésre jogosulttal kapcsolatos adatok;
  • a vállalkozás vagy a külföldi társaság fióktelepének jogi formája, illetve a társaság típusa;
  • hogy mikor hagyták jóvá a jogi személy alapító okiratát;
  • a társaság alaptőkéjének pénzben kifejezett értéke (külföldi társaság fióktelepe esetében a társaság alaptőkéjének értéke, ha az szerepel a társaság székhelye szerinti ország nyilvántartásában), a betéti társaságok kültagjaira vonatkozó adatok, valamint az általuk befizetett hozzájárulások értéke;
  • arra vonatkozó feljegyzés, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság alapítása során nem került sor a hozzájárulások rendelkezésre bocsátására;
  • arra utaló feljegyzés, hogy a részvényeket nyilvántartásba vették az értékpapírok észt központi nyilvántartásában vagy a részvények nyilvántartását vezető félre vonatkozó feljegyzés;
  • arra vonatkozó feljegyzés, hogy a részvények átruházásáról vagy elzálogosításáról való rendelkezés formális követelményeitől eltekintettek;
  • a társaságok, a nonprofit egyesületek, az alapítványok, a külföldi társaságok és a talajjavító egyesületek pénzügyi évének kezdete és vége (valamint a külföldi társaságok fióktelepei esetében az is, hogy a társaság köteles-e éves beszámolót közzétenni);
  • a csőddel kapcsolatos, jogszabályban előírt információk, valamint a fedezeti eszközök kezelőjének a kijelölésére vonatkozó információk;
  • a társaság egyesülésére, szétválására és átalakulására, valamint a társaság megszűnésére és nyilvántartásból való törlésére vonatkozó feljegyzés;
  • a nyilvántartási tisztviselő által a jogszabályban előírtak szerint, a vállalkozás kérelme nélkül tett bejegyzésekre való hivatkozás;
  • a felszámolt jogi személy okiratainak letéteményesére vonatkozó információk;
  • külföldi társaságok fióktelepei esetében az a nyilvántartás, amelybe a társaságot bejegyezték, és ha a társaság székhelye szerinti ország jogszabályai alapján a nyilvántartásba vétel kötelező, a nyilvántartási szám; az az ország, amelynek jogszabályai szerint a társaság a székhelye szerinti országban működik; hogy mikor fogadták el a társaság alapszabályát, és hogy azt módosították-e, amennyiben ez szerepel a társaság székhelye szerinti ország nyilvántartásában;
  • az alapítás célja; a központi ügyintézés helye, ha külföldön található; a létesítésről szóló határozat meghozatalának az időpontja; a működés időtartama, ha az alapítványt határozott időre hozták létre;
  • a talajjavító egyesület működési területén található talajjavító rendszer kódja;
  • a lakásszövetkezet ügyvezetőjének neve és nyilvántartási száma, valamint a hitelfelvételről szóló feljegyzés;
  • a nonprofit egyesület működésének időtartama, ha határozott időre hozták létre;
  • a bejegyzés dátuma, későbbi bejegyzésekre való hivatkozások és egyéb megjegyzések;
  • a jogszabályok által előírt egyéb információk.

A nyilvántartással kapcsolatos kérdéseket nemperes polgári ügyként írásbeli eljárás keretében vizsgálják meg. Bejegyzésre bejegyzési kérelem vagy bírósági határozat alapján, illetve jogszabályban előírt egyéb okból kerül sor. A bejegyzési kérelmet digitális aláírással kell ellátni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak. Mindenki jogosult betekinteni a nyilvántartási kartonokon tárolt adatokba, valamint a vállalkozási vagy a nyilvános aktákban tárolt iratokba, és azokról másolatot kérni. A nyilvántartási aktákat az illetékes kormányhivatalok, eljárásuk során a bíróságok, valamint azon egyéb személyek vagy szervek vizsgálhatják, akiknek/amelyeknek ehhez jogos érdekük fűződik.

A cégnyilvántartás, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásának központi adatbázisát a nyilvántartási és informatikai központ tartja fenn. A központ emellett a következő szolgáltatásokat nyújtja:

Az e-cégjegyzék

Az e-cégjegyzék a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztályának adatbázisán alapuló szolgáltatás, amely valós idejű adatokat jelenít meg valamennyi, Észtországban bejegyzett jogi személyről, egyéni vállalkozóról és valamennyi külföldi vállalkozás Észtországban bejegyzett fióktelepéről. Az e-cégjegyzék a következőket teszi lehetővé:

  • a nyilvántartási kartonon szereplő adatok, valamint az általános és az adóhátralékra vonatkozó adatok ingyenes megtekintése,
  • keresés név, cégjegyzékszám, székhely, tevékenységi kör stb. alapján,
  • a vállalkozási vagy nyilvános aktában tárolt éves beszámolók, alapszabályok és egyéb elektronikus okiratok, személyes adatok és zálogjogra vonatkozó adatok stb. díjfizetés ellenében történő megtekintése,
  • a gazdasági társaságokra vonatkozó eljárási információknak, valamint a bejegyzett adatok változásainak valós idejű követése,
  • valamennyi észt természetes vagy jogi személyre kiszabott kereskedelmi tilalom ingyenes ellenőrzése,
  • a politikai pártok tagjai névsorának ingyenes megtekintése,
  • a különböző gazdasági társaságok és személyek közötti kapcsolatok megtekintése.

Az e-cégjegyzék azt is lehetővé teszi, hogy a természetes és a jogi személyek maguk nyújtsanak be iratokat a bíróság nyilvántartási osztályához. Az e-cégjegyzéken keresztül az új társaság bejegyzésére, a bejegyzett adatok módosítására, valamint a társaság felszámolására és a cégjegyzékből való törlésére irányuló kérelmek nyújthatók be. Ezenkívül éves beszámolók elkészítésére és benyújtására is lehetőség van. Az észt, a finn, a lett és a belga állampolgárok, valamint az észtországi e-tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek a személyazonosító igazolványukkal tudnak bejelentkezni az e-cégjegyzékbe. Az észt és litván állampolgárok bejelentkezését mobilazonosító szolgáltatás segíti.

Az e-cégjegyzékre vonatkozó további információk a nyilvántartási és informatikai központ weboldalán érhetők el.

Európai cégnyilvántartás (EBR)

Az európai cégnyilvántartás (EBR) egy olyan internetes keresőrendszer, amely hivatalos információkat nyújt az európai vállalkozásokról. Keresés az EBR weboldalán végezhető.

  • Összesen 17 ország cégnyilvántartásából érhetők el információk.
  • Keresés társaságokra és személyekre vonatkozóan végezhető.
  • Az elérhető információk listája országonként változik.
  • A nyilvántartásban szereplő adatok joghatása országonként eltérő.
  • A keresési funkciót magánszemélyek és vállalkozások is használhatják.
  • A szolgáltatásért díjat kell fizetni.

Ingyenes szolgáltatás-e az észt cégjegyzékbe történő betekintés?

A nyilvántartási adatok online és a közjegyzői irodákban érhetők el.

Nem számítanak fel díjat a jogi személyek, az egyéni vállalkozók, valamint a külföldi vállalkozások fióktelepei körében végzett online keresésért, a bírósági eljárásokra vonatkozó információkért és a nyilvántartási karton adataihoz való hozzáférésért. Nem számítanak fel díjat, ha valamely személy saját magára vonatkozóan végez online keresést. Mindazonáltal minden más keresésért – beleértve a nyilvántartási kartonokon szereplő korábbi adatokat, valamint az éves beszámolókhoz, létesítő okiratokhoz és más okiratokhoz történő hozzáférést – díjat kell fizetni. Díjköteles információkérés esetén azonnal, internetes banki átutalással kerül sor a fizetésre. Azok az előfizetők, akik a keresési feltételek szélesebb köréhez rendelkeznek hozzáféréssel, havi számla ellenében teljesítik a díjfizetést. A cégjegyzékben szereplő számítógépes adatok használatának díját az igazságügyi miniszter rendelete határozza meg.

Díjat kell fizetni a nyilvántartási adatok és az aktákban található okiratok közjegyzői irodában való megtekintéséért is. A díjakat a közjegyzői díjakról szóló törvény határozza meg.

Hogyan lehet keresni az észt cégnyilvántartásban?

A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában a nyilvántartási és informatikai központ weboldalán elérhető e-cégjegyzék segítségével lehet keresést végezni.

Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?

Ez az oldal a cégnyilvántartásban tárolt adatok és okiratok felhasználásának észtországi szabályozását ismerteti.

A Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti a cégnyilvántartást. A cégnyilvántartás az egyéni vállalkozókat, a külföldi gazdasági társaságok fióktelepeit és a gazdasági társaságokat (részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok, betéti társaságok, kereskedelmi szövetkezetek, európai részvénytársaságok [Societas Europaea], európai szövetkezetek [Societas Cooperativa Europaea] és európai területi együttműködési csoportosulások) tartalmazza. Az elektronikus nyilvántartás jogi jelentősége nagy, és célja a jogbiztonság biztosítása. A cégnyilvántartást észt nyelven vezetik.

A cégnyilvántartásba történő bejegyzések harmadik személyek tekintetében helyesnek minősülnek, kivéve ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bejegyzés hibás. A bejegyzésre a bejegyzést követő 15 napon belül végrehajtott ügyletek tekintetében nem lehet hivatkozni abban az esetben, ha valamely harmadik személy bizonyítja, hogy a bejegyzés tartalmáról nem volt, és nem is lehetett tudomása. A harmadik személyek tehát jóhiszeműen bízhatnak a nyilvántartásba történő bejegyzések helyességében, azaz például szerződéskötéskor feltételezhetik, hogy a cégnyilvántartásban az igazgatótanács tagjaként feltüntetett személy ténylegesen rendelkezik a szóban forgó gazdasági társaság nevében történő aláírás jogával.

Bizonyos jogi körülmények csak akkor érvényesek, ha rögzítik őket a nyilvántartásban: az igazgatótanács egyes tagjainak aláírási jogát például az alapszabály vagy az igazgatótanács adott tagjával kötött szerződés korlátozhatja, harmadik személyekkel szemben azonban csak a nyilvántartásban rögzített korlátozások alkalmazandók.

Egyes fontos körülmények a nyilvántartásba való bejegyzés pillanatában válnak hatályossá: a gazdasági társaság alaptőkéjének felemelése például attól az időponttól hatályos, amikor azt bejegyezték a cégnyilvántartásba, nem pedig attól az időponttól, amikor meghozták az alaptőke felemelésére vonatkozó döntést, vagy amikor a hozzájárulásokat teljesítik. Ugyanez igaz a jogi személy alapítására, létesítő okiratának módosítására, valamint egyesülésére, szétválására és átalakulására is.

A cégnyilvántartásban a következő aktákat nyitják meg minden egyes egyéni vállalkozó, jogi személy és a külföldi vállalkozások minden egyes fióktelepe tekintetében:

  • nyilvántartási karton,
  • vállalkozási akta;
  • nyilvántartási akta.

A vállalkozási akta a vállalat, az egyéni vállalkozó vagy a külföldi vállalkozás fióktelepe által a nyilvántartási tisztviselő részére a jogszabályoknak megfelelően benyújtott okiratokat – például az alapító okiratot vagy alapszabályt és a nyilvántartáshoz benyújtott egyéb okiratokat – tartalmazza. A bírósági ítéleteket és fellebbezéseket, a levelezést és minden más olyan okiratot, amelyet nem a vállalkozási, illetve nyilvános aktában tárolnak, a nyilvántartási aktában helyezik el.

Az idegen nyelven írott okiratoknak a nyilvántartási tisztviselő részére történő benyújtásakor csatolni kell azoknak a hiteles fordító által hitelesített észt fordítását. Az iratokat és azok észt nyelvű fordítását közjegyző is benyújthatja a nyilvántartási tisztviselőhöz, ha a közjegyző a közjegyzői okiratokról szóló törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján idegen nyelven készített közjegyzői okiratot vagy közjegyzői hitelesítést. Ha olyan iratokat nyújtanak be, amelyek nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek, és amelyek részben vagy egészben idegen nyelven készültek, a nyilvántartási tisztviselő kizárólag az észt nyelven benyújtott dokumentumok vagy szövegrészek alapján jár el. A vállalkozások és harmadik személyek nem támaszkodhatnak idegen nyelvű dokumentumokra vagy szövegrészekre. A vállalkozások nem támaszkodhatnak az eredeti okirattól eltérő fordításra. Harmadik személy hivatkozhat a nyilvántartási tisztviselő részére benyújtott okirat fordítására, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy a harmadik személynek tudomása volt a fordítás pontatlanságáról.

A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzések nyilvánosak. Mindenkinek joga van betekinteni a nyilvántartási kartonokon tárolt adatokba, valamint a vállalkozási aktákban tárolt iratokba, és azokról másolatot kérni. A nyilvántartási aktákat az illetékes kormányhivatalok, eljárásuk során a bíróságok, valamint azon egyéb személyek vagy szervek vizsgálhatják, akiknek/amelyeknek ehhez jogos érdekük fűződik.

Az aktában található okiratokba történő betekintésre, valamint az okiratokról készült másolatok beszerzésére az e-cégjegyzéken és a közjegyzőkön keresztül van lehetőség.

Az észt cégnyilvántartás története

Az észt cégnyilvántartás 1995. szeptember 1-jétől kezdve tartalmaz információkat. Az adatokat rendszeresen frissítik.

Kapcsolódó linkek

Európai Cégnyilvántartás

Az e-cégjegyzék

Nyilvántartási osztály

Közjegyzők

Utolsó frissítés: 15/11/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.