- Milyen információkat tartalmaz az észt cégnyilvántartás, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása?
- Az e-cégjegyzék
- Cégbejegyzési portál
- Európai cégnyilvántartás (EBR)
- Ingyenes szolgáltatás-e az észt cégjegyzékbe történő betekintés?
- Hogyan lehet keresni az észt cégnyilvántartásban?
- Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?
- Az észt cégnyilvántartás története
- Kapcsolódó linkek
Milyen információkat tartalmaz az észt cégnyilvántartás, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása?
A cégnyilvántartást, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartását a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti. A nyilvántartásokat a bíróságokon vezetik a nyilvántartási tisztviselő függetlenségének és jogi szakértelmének biztosítása érdekében. A nyilvántartások jogi jelentősége nagy, és céljuk a jogbiztonság biztosítása. A cégnyilvántartásba történő bejegyzések harmadik személyek tekintetében helyesnek minősülnek, kivéve ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bejegyzés hibás. A bejegyzésre a bejegyzést követő 15 napon belül végrehajtott ügyletek tekintetében nem lehet hivatkozni abban az esetben, ha valamely harmadik személy bizonyítja, hogy a bejegyzés tartalmáról nem volt és nem is lehetett tudomása. A harmadik személyek tehát jóhiszeműen bízhatnak a nyilvántartásba történő bejegyzések helyességében, azaz például szerződéskötéskor feltételezhetik, hogy a cégnyilvántartásban az igazgatótanács tagjaként feltüntetett személy ténylegesen rendelkezik a szóban forgó gazdasági társaság nevében történő aláírás jogával.
Bizonyos jogi körülmények csak akkor érvényesek, ha azokat a nyilvántartásba bejegyezték: az igazgatótanács egyes tagjainak aláírási jogát például az alapszabály vagy az igazgatótanács adott tagjával kötött megállapodás korlátozhatja, de harmadik személyekkel szemben csak a nyilvántartásba bejegyzett korlátozásokra lehet hivatkozni.
Egyes fontos körülmények a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontjában lépnek hatályba: a gazdasági társaság alaptőkéjének emelése például attól az időponttól hatályos, amikor azt bejegyezték a cégnyilvántartásba, nem pedig attól az időponttól, amikor meghozták az alaptőke felemelésére vonatkozó döntést, vagy amikor a hozzájárulást teljesítik. Ugyanez igaz a jogi személy alapítására, létesítő okiratának módosítására, valamint egyesülésére, szétválására és átalakulására is.
A nyilvántartásokat elektronikusan vezetik.
A Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti az egyéni vállalkozókra, gazdasági társaságokra (részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok, betéti társaságok, kereskedelmi szövetkezet, európai részvénytársaságok [Societas Europaea], európai szövetkezetek [Societas Cooperativa Europaea] és európai területi együttműködési csoportosulások), valamint külföldi vállalkozások észtországi fióktelepeire vonatkozó cégnyilvántartást.
A nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása az Észtországban székhellyel rendelkező nonprofit egyesületekről és alapítványokról (a nonprofit egyesületek körébe tartoznak a politikai pártok és egyéb nonprofit egyesületek, úgy mint szakszervezetek, egyházak, hitközségek, hitközségi egyesületek és rendházak) tartalmaz információkat. A nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartása tartalmazza a lakásszövetkezeteket és a talajjavítással foglalkozó szövetkezetek nyilvántartását is.
A cégnyilvántartásban, illetve a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában a következő aktákat nyitják meg minden egyes egyéni vállalkozó, jogi személy és a külföldi vállalkozások minden egyes fióktelepe tekintetében:
- nyilvántartási karton,
- vállalkozási akta (a cégnyilvántartásban) vagy nyilvános akta (a nonprofit szervezetek, alapítványok és lakásszövetkezetek esetében),
- nyilvántartási akta.
A vállalkozási, illetve a nyilvános akta a jogi személy, az egyéni vállalkozó vagy a külföldi vállalkozás fióktelepe által a nyilvántartási tisztviselő részére a jogszabályoknak megfelelően benyújtott okiratokat – például az alapító okiratot vagy alapszabályt és a nyilvántartáshoz benyújtott egyéb okiratokat – tartalmazza. A bírósági ítéleteket és fellebbezéseket, a levelezést és minden más olyan okiratot, amelyet nem a vállalkozási aktában tárolnak, a nyilvántartási aktában helyezik el.
A nyilvántartási kartonra a következő adatokat jegyzik be az egyéni vállalkozók, jogi személyek és a külföldi vállalkozások fióktelepei tekintetében:
- cégnév vagy név és cégjegyzékszám;
- az egyéni vállalkozók lakóhelye vagy székhelye, a jogi személyek és a külföldi vállalkozások fióktelepeinek székhelye és címe, a vállaltok esetében e-mail-cím is;
- az egyéni vállalkozóra vonatkozó adatok, valamint e személy tevékenységének felfüggesztésére, illetve a tevékenység szezonális vagy időszakos jellegére vonatkozó adatok;
- a képviseleti joggal rendelkező személyekre (igazgatósági tagok, bel- és kültagok vagy képviseleti joggal rendelkező harmadik személyek, felszámolók és vagyonfelügyelők) vonatkozó adatok, valamint a képviseleti jogra vonatkozó megállapodások és a jogalany képviseletére adott meghatalmazás;
- a cégjegyzésre jogosulttal kapcsolatos adatok;
- a vállalkozás jogi formája vagy a gazdasági társaság típusa;
- az alapszabály elfogadásának napja;
- a gazdasági társaság alaptőkéjének pénzbeli értéke;
- a korlátolt felelősségű társaságnak a törzstőke rendelkezésre bocsátása nélkül történő alapítására vonatkozó megjegyzés;
- arra utaló feljegyzés, hogy a részvényeket nyilvántartásba vették az értékpapírok észt központi nyilvántartásában vagy a részvények nyilvántartását vezető félre vonatkozó feljegyzés;
- a pénzügyi év kezdete és vége;
- a csőddel kapcsolatos, jogszabályban előírt információk;
- a gazdasági társaság egyesülésével, szétválásával és átalakulásával, valamint felszámolásával és nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos megjegyzés;
- a nyilvántartási tisztviselő által a jogszabályban előírtak szerint, a vállalkozás kérelme nélkül tett bejegyzésekre való hivatkozás;
- a felszámolt gazdasági társaság okiratainak letéteményesére vonatkozó információ;
- az alapítás célja;
- a jogszabályok által előírt egyéb információk.
A nyilvántartással kapcsolatos kérdéseket nemperes polgári ügyként írásbeli eljárás keretében vizsgálják meg. Bejegyzésre bejegyzési kérelem vagy bírósági határozat alapján, illetve jogszabályban előírt egyéb okból kerül sor. A bejegyzési kérelmet digitális aláírással kell ellátni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.
A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak. Mindenki jogosult betekinteni a nyilvántartási kartonokon tárolt adatokba, valamint a vállalkozási vagy a nyilvános aktákban tárolt iratokba, és azokról másolatot kérni. A nyilvántartási aktákat az illetékes kormányhivatalok, eljárásuk során a bíróságok, valamint azon egyéb személyek vagy szervek vizsgálhatják, akiknek/amelyeknek ehhez jogos érdekük fűződik.
A cégnyilvántartás, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásának központi adatbázisát a nyilvántartási és informatikai központ tartja fenn. A központ emellett a következő szolgáltatásokat nyújtja:
Az e-cégjegyzék
Az e-cégjegyzék a Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztályának adatbázisán alapuló szolgáltatás, amely valós idejű adatokat jelenít meg valamennyi, Észtországban bejegyzett jogi személyről, egyéni vállalkozóról és valamennyi külföldi vállalkozás Észtországban bejegyzett fióktelepéről. Az e-cégjegyzék a következőket teszi lehetővé:
- a nyilvántartási kartonon szereplő adatok, valamint az általános és az adóhátralékra vonatkozó adatok ingyenes megtekintése,
- keresés név, cégjegyzékszám, székhely, tevékenységi kör stb. alapján,
- a vállalkozási vagy nyilvános aktában tárolt éves beszámolók, alapszabályok és egyéb elektronikus okiratok, személyes adatok és zálogjogra vonatkozó adatok stb. díjfizetés ellenében történő megtekintése,
- a gazdasági társaságokra vonatkozó eljárási információknak, valamint a bejegyzett adatok változásainak valós idejű követése,
- valamennyi észt természetes vagy jogi személyre kiszabott kereskedelmi tilalom ingyenes ellenőrzése,
- a politikai pártok tagjai névsorának ingyenes megtekintése,
- a különböző gazdasági társaságok és személyek közötti kapcsolatok megtekintése.
Az e-cégjegyzékre vonatkozó további információk a nyilvántartási és informatikai központ weboldalán érhetők el.
Cégbejegyzési portál
A cégbejegyzési portál segítségével a természetes és jogi személyek maguk nyújthatnak be iratokat a megyei bíróság nyilvántartási osztályához. A portál útján az új társaság bejegyzésére, a bejegyzett adatok módosítására, a felszámolásra, valamint a cégjegyzékből való törlésre irányuló kérelmek nyújthatók be. A portálon keresztül lehetőség van az éves beszámolók elkészítésére és benyújtására is. Az észt, finn, lett és belga állampolgárok, valamint az észt e-lakosok személyi igazolványukkal bejelentkezhetnek az oldalra. Az észt és litván állampolgárok bejelentkezését mobilazonosító szolgáltatás segíti. A cégbejegyzési portál a nyilvántartási és informatikai központ weboldalán érhető el.
Európai cégnyilvántartás (EBR)
Az európai cégnyilvántartás (EBR) egy olyan internetes keresőrendszer, amely hivatalos információkat nyújt az európai vállalkozásokról. Keresés az EBR weboldalán végezhető.
- Összesen 20 ország cégnyilvántartásából érhetők el információk.
- Keresés társaságokra és személyekre vonatkozóan végezhető.
- Az elérhető információk listája országonként változik.
- A nyilvántartásban szereplő adatok joghatása országonként eltérő.
- A keresési funkciót magánszemélyek és vállalkozások is használhatják.
- A szolgáltatásért díjat kell fizetni.
Ingyenes szolgáltatás-e az észt cégjegyzékbe történő betekintés?
A nyilvántartási adatok online és közjegyzői irodákban érhetők el.
Nem számítanak fel díjat a jogi személyek, az egyéni vállalkozók, valamint a külföldi vállalkozások fióktelepei körében végzett online keresésért, a bírósági eljárásokra vonatkozó információkért és a nyilvántartási karton adataihoz való hozzáférésért. Nem számítanak fel díjat, ha valamely személy saját magára vonatkozóan végez online keresést. Mindazonáltal minden más keresésért – beleértve a nyilvántartási kartonokon szereplő korábbi adatokat, valamint az éves beszámolókhoz, létesítő okiratokhoz és más okiratokhoz történő hozzáférést – díjat kell fizetni. Díjköteles információkérés esetén azonnal, internetes banki átutalással kerül sor a fizetésre. Azok az előfizetők, akik a keresési feltételek szélesebb köréhez rendelkeznek hozzáféréssel, havi számla ellenében teljesítik a díjfizetést. A cégjegyzékben szereplő számítógépes adatok használatának díját az igazságügyi miniszter rendelete határozza meg.
Díjat kell fizetni a nyilvántartási adatok és az aktákban található okiratok közjegyzői irodában való megtekintéséért is. A díjakat a közjegyzői díjakról szóló törvény határozza meg.
Hogyan lehet keresni az észt cégnyilvántartásban?
A cégnyilvántartásban, valamint a nonprofit egyesületek és alapítványok nyilvántartásában a nyilvántartási és informatikai központ weboldalán elérhető e-cégjegyzék segítségével lehet keresést végezni.
Mennyire megbízhatóak a nyilvántartásban található okiratok?
Ez az oldal a cégnyilvántartásban tárolt adatok és okiratok felhasználásának észtországi szabályozását ismerteti.
A Tartu megyei bíróság nyilvántartási osztálya vezeti a cégnyilvántartást. A cégnyilvántartás az egyéni vállalkozókat, a külföldi gazdasági társaságok fióktelepeit és a gazdasági társaságokat (részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok, betéti társaságok, kereskedelmi szövetkezetek, európai részvénytársaságok [Societas Europaea], európai szövetkezetek [Societas Cooperativa Europaea] és európai területi együttműködési csoportosulások) tartalmazza. Az elektronikus nyilvántartás jogi jelentősége nagy, és célja a jogbiztonság biztosítása. A cégnyilvántartást észt nyelven vezetik.
A cégnyilvántartásba történő bejegyzések harmadik személyek tekintetében helyesnek minősülnek, kivéve ha a harmadik személy tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bejegyzés hibás. A bejegyzésre a bejegyzést követő 15 napon belül végrehajtott ügyletek tekintetében nem lehet hivatkozni abban az esetben, ha valamely harmadik személy bizonyítja, hogy a bejegyzés tartalmáról nem volt és nem is lehetett tudomása. A harmadik személyek tehát jóhiszeműen bízhatnak a nyilvántartásba történő bejegyzések helyességében, azaz például szerződéskötéskor feltételezhetik, hogy a cégnyilvántartásban az igazgatótanács tagjaként feltüntetett személy ténylegesen rendelkezik a szóban forgó gazdasági társaság nevében történő aláírás jogával.
Bizonyos jogi körülmények csak akkor érvényesek, ha azokat a nyilvántartásba bejegyezték: az igazgatótanács egyes tagjainak aláírási jogát például az alapszabály vagy az igazgatótanács adott tagjával kötött megállapodás korlátozhatja, de harmadik személyekkel szemben csak a nyilvántartásba bejegyzett korlátozásokra lehet hivatkozni.
Egyes fontos körülmények a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontjában lépnek hatályba: a gazdasági társaság alaptőkéjének emelése például attól az időponttól hatályos, amikor azt bejegyezték a cégnyilvántartásba, nem pedig attól az időponttól, amikor meghozták az alaptőke felemelésére vonatkozó döntést, vagy amikor a hozzájárulást teljesítik. Ugyanez igaz a jogi személy alapítására, létesítő okiratának módosítására, valamint egyesülésére, szétválására és átalakulására is.
A cégnyilvántartásban a következő aktákat nyitják meg minden egyes egyéni vállalkozó, jogi személy és a külföldi vállalkozások minden egyes fióktelepe tekintetében:
- nyilvántartási karton,
- vállalkozási akta;
- nyilvántartási akta.
A vállalkozási akta a vállalat, az egyéni vállalkozó vagy a külföldi vállalkozás fióktelepe által a nyilvántartási tisztviselő részére a jogszabályoknak megfelelően benyújtott okiratokat – például az alapító okiratot vagy alapszabályt és a nyilvántartáshoz benyújtott egyéb okiratokat – tartalmazza. A bírósági ítéleteket és fellebbezéseket, a levelezést és minden más olyan okiratot, amelyet nem a vállalkozási, illetve nyilvános aktában tárolnak, a nyilvántartási aktában helyezik el.
Az idegen nyelven írott okiratoknak a nyilvántartási tisztviselő részére történő benyújtásakor csatolni kell azoknak a hiteles fordító által hitelesített észt fordítását. A vállalkozások nem támaszkodhatnak az eredeti okirattól eltérő fordításra. Harmadik személy hivatkozhat a nyilvántartási tisztviselő részére benyújtott okirat fordítására, kivéve, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy a harmadik személynek tudomása volt a fordítás pontatlanságáról.
A cégnyilvántartásban szereplő bejegyzések nyilvánosak. Mindenkinek joga van betekinteni a nyilvántartási kartonokon tárolt adatokba, valamint a vállalkozási aktákban tárolt iratokba, és azokról másolatot kérni. A nyilvántartási aktákat az illetékes kormányhivatalok, eljárásuk során a bíróságok, valamint azon egyéb személyek vagy szervek vizsgálhatják, akiknek/amelyeknek ehhez jogos érdekük fűződik.
Az aktában található okiratokba az e-cégjegyzékben és közjegyzőnél lehet betekinteni, illetve azokról másolatot kérni.
Az észt cégnyilvántartás története
Az észt cégnyilvántartás 1995. szeptember 1-jétől kezdve tartalmaz információkat. Az adatokat rendszeresen frissítik.
Kapcsolódó linkek
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.