Közvetítő

Hol találhatok a közvetítésre (mediációra) vonatkozó információkat?

A közvetítők és közvetítő intézmények nyilvántartása (Registro de Mediadores e Instituciones de Mediación) az Igazságügyi Minisztérium honlapján ingyenesen hozzáférhető számítógépes adatbázis. A hivatásos közvetítők és közvetítő intézmények közhiteles nyilvántartásaként megkönnyíti a polgárok hozzáférését a vitarendezés céljából történő közvetítéshez.

Hozzáférés a keresőkhöz:

• Közvetítők keresése
• Közvetítő intézmények keresése

A közvetítők és a közvetítő intézmények nyilvántartásában való regisztráció azonban nem kötelező a közvetítők vagy intézmények számára. Közvetítőt találhat közvetlenül közvetítő intézményeken keresztül is, ideértve a szakmai szövetségeket és kereskedelmi, ipari, szolgáltatási és hajózási kamarákat, amelyek közül sokan létrehoztak közvetítői központokat, ahol biztosítják a szóban forgó ügyben a megfelelő közvetítőt. A közvetítéshez való hozzáférést a családjogi, polgári, kereskedelmi vagy általános ügyekre szakosodott közvetítő szervezetek is megkönnyítik.

Azokban az esetekben, amikor a bíróságok az ügyet közvetítésre utalják, a bíróságoknak lehetőségük van arra, hogy hatáskörükön belül forduljanak a közvetítő intézményekhez. Ezek az intézmények is lehetővé teszik a felek számára, hogy megtalálják a megfelelő közvetítőt.

Közvetítés

A közvetítés – elnevezésétől függetlenül – olyan vitarendezési eszköz, amelyben két vagy több fél önként megkísérel megállapodásra jutni egy pártatlan és semleges közvetítő közreműködése mellett.

Közvetítő

A közvetítők olyan természetes személyek lehetnek, akik korlátozás nélkül gyakorolhatják állampolgári jogaikat, feltéve, hogy ezt nem zárják ki a hivatásuk gyakorlása során rájuk is vonatkozó jogszabályok.

A közvetítői szolgáltatásokat nyújtó jogi személyeknek – függetlenül attól, hogy szakmai társaságokról vagy a jogszabályban meghatározott bármely más jogi személyről van szó – közvetítőként a jogszabályi követelményeknek megfelelő természetes személyt kell kijelölniük.

A közvetítőkre vonatkozó követelmények

A közvetítőnek hivatalos egyetemi diplomával vagy magas szintű szakmai végzettséggel kell rendelkeznie és a közvetítés gyakorlásához el kell végeznie egy speciális képzést, megfelelően akkreditált intézmények által oktatott egy vagy több speciális tanfolyamon, amely érvényes az országban bárhol közvetítési tevékenység gyakorlására. Spanyolországban a közvetítőknek legalább 100 órányi speciális képzésen kell részt venniük, amelyet továbbképzéssel kell naprakésszé tenni.

A közvetítőknek biztosítást vagy ezzel egyenértékű garanciát kell kötniük a közvetítésükkel érintett vitákba való beavatkozásukból eredő polgári jogi felelősségre.

Csődközvetítő (mediador concursal)

A csődközvetítők olyan természetes személyek, akik teljesítik a közvetítői minőségre vonatkozó követelményeket, valamint a fizetésképtelenségről szóló, 2003. július 9-i 22/2003. sz. törvény 27. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeket, és őket az említett törvény X. címe szerinti peren kívüli fizetési megállapodásokban a közjegyzők vagy kereskedelmi hivatalvezetők jelölhetik ki, ilyen minőségben történő eljárásra. Jogi személyek is lehetnek csődközvetítők, amennyiben a fent említett feltételeknek megfelelő természetes személyen keresztül járnak el csődközvetítésben. Ezeket a közvetítőket a hivatalos állami közlöny hivatalos portáljának a közvetítők és a közvetítő intézmények nyilvántartása által szolgáltatott információk alapján készített közhiteles névjegyzékében szereplő közvetítők közül, sorban jelölik ki. A kereskedők a kereskedelmi, ipari, szolgáltatási és hajózási kamarához is fordulhatnak közvetítő testület kijelölése érdekében, amelyben kell lennie egy csődközvetítőnek, és segítséget nyújt számukra a bíróságon kívüli fizetési megállapodás letárgyalásában.

Közvetítő intézmény

A közvetítő intézmények spanyol vagy külföldi állami vagy magánszervezetek, valamint közjogi vállalatok, amelyek célja a közvetítés, valamint a közvetítéshez való hozzáférés előmozdítása és annak adminisztrációja, ideértve a közvetítők kinevezését is, amit átlátható módon kell elvégezni. Amennyiben rendeltetésüknek része a választottbíráskodás is, intézkedéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy a két tevékenység elkülönüljön egymástól.

A közvetítő intézmény nem lesz képes közvetlenül közvetítői szolgáltatás nyújtására. Ez azt jelenti, hogy nem maga az intézmény a közvetítő, hanem tudatnia kell a feladatkörébe tartozó közvetítők kilétét, és tájékoztatást kell nyújtania képzésükről, szakértelmükről és tapasztalataikról, ezáltal segítve a feleket azon közvetítő kiválasztásában, aki a legjobban segítheti őket.