A tagállamok igazságszolgáltatási rendszere

Az igazságszolgáltatási rendszer felépítése – bírósági rendszer

A jogalkotó és a végrehajtó ágak mellett a jogállam harmadik hatalmi ága az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalmi ággal együtt biztosítja, hogy a törvényeknek érvényt szerezzenek. Az igazságszolgáltatás minden szinten elválik a végrehajtástól. A bíróságok olyan állami intézmények, amelyeket jogszabály hoz létre, és amelyek független és semleges bírákból állnak, akiket nem lehet hivatalukból elmozdítani. A bírák kizárólag a törvények alapján hozzák meg döntéseiket, formális eljárás keretében és külső befolyástól mentesen.

Az igazságszolgáltatási rendszer a polgári jogi igényekről és büntetőjogi vádakról döntő rendes bíróságokból (ordentliche Gerichte), közigazgatási bíróságokból (Verwaltungsgerichte), és az alkotmánybíróságból (Verfassungsgerichtshof) áll. A rendes bíróságokhoz tartoznak a kerületi és a regionális bíróságok (Bezirks- und Landesgerichte), a regionális felsőbíróságok (Oberlandesgerichte), és a polgári és büntetőügyekben végső fokon eljáró legfelsőbb bíróság (Oberster Gerichtshof). Minden tartományban működik közigazgatási bíróság. Ezenkívül Bécsben található a szövetségi illetékességgel rendelkező szövetségi közigazgatási bíróság (Bundesverwaltungsgericht) aminek Grazban, Linzben és Innsbruckban is van irodája, és a szövetségi pénzügyi bíróság (Bundesfinanzgericht). A legfelsőbb közigazagtási bíróság (Verwaltungsgerichtshof) tárgyalja a közigazgatási bíróságok határozataival szembeni fellebbezéseket végső fokon.

Az ügyészségek (Staatsanwaltschaften) a bíróságoktól elkülönülő különleges szervek. Elsődleges feladatuk a közérdek védelme a büntető igazságszolgáltatásban. Az ügyészségek a büntetőeljárás során irányítják az előzetes nyomozást, vádat emelnek és lefolytatják a vádeljárást. Az ügyészeket a rendes bírósági rendszer részének tekintik, de követniük kell feletteseik utasításait. Az utasítási hierarchia élén az igazságügyminiszter áll, aki feladatai ellátása során a parlamentnek felel. Az utasításokat meg kell indokolni, és írásban kell kiadni, mivel bekerülnek az aktába. A büntetés-végrehajtási intézetek (Justizanstalten) felelősek a szabadságvesztés-büntetések és a szabadságelvonással járó intézkedésre vonatkozó egyéb határozatok végrehajtásáért. Ezek az intézetek felelősek az előzetes letartózatásért, a szabadságvesztés-büntetésekért és minden megelőző fogvatartási intézkedésért (Maßnahmenvollzug). A büntetés-végrehajtási intézetek lehetnek az előzetes letartóztatásokat végrehajtó regionális létesítmények (Landesgerichtliche Gefangenenhäuser), a szabadságvesztés-büntetéseket végrehajtó korrekciós központok (Strafvollzugsanstalten für den Vollzug von Freiheitsstrafen), vagy biztonságos pszichiátriai központok (Forensisch Therapeutische Zentren). A korrekciós központok közé tartoznak a fiatalkorúak, illetve a nők részére fenntartott különleges javítóintézetek (Sonderanstalten). A modern korrekciós központok azon az elven működnek, hogy megfosztják a fogvatartottakat a szabadságuktól, de a céljuk, hogy segítsék őket abban, hogy törvénykövető állampolgárrá váljanak, akik képesek alkalmazkodni a közösségben való élethez, és megakadályozzák, hogy a bűnözői hajlam felülkerekedjen bennük (rehabilitáció). A központnak ezen kívül támogatnia kell az elítélteket annak megértésében, hogy az elítélésükhöz veteő magatartás miért elfogadhatatlan társadalmilag.

A pártfogó felügyeletek (Bewährungshilfeeinrichtungen) gondoskodnak a feltételes büntetéssel sújtott személyekről és a feltételesen szabadlábra helyezett foglyokról. Ezeket a feladatokat nagyrészt magánegyesületekre ruházták át, amelyek azonban a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartoznak.

Szigorúan véve Ausztriában az igazságszolgáltatás a rendes bíróságokból, az ügyészi karból, a büntetés-végrehajtási intézetekből és a pártfogó felügyeletekből áll. Az igazságszolgáltatási rendszer csúcsán a szövetségi igazságügyi miniszter áll, mint legfelsőbb hatóság. Ő vezeti a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumot. A szövetségi igazságügyi miniszter a szövetségi kormány tagja, feladata a minisztérium politikai irányítása és koordinációja, és az összes kapcsolódó szerv és szervezeti egység átfogó felügyelete.

A rendes bíróságok több szintre oszthatók:

• Kerületi bíróságok (Bezirksgerichte)
• Regionális bíróságok (Landesgerichte), más néven elsőfokú bíróságok (Gerichtshöfe erster Instanz)
• Regionális felsőbíróságok (Oberlandsgerichte), más néven másodfokú bíróságok (Gerichtshöfe zweiter Instanz)
• Legfelsőbb Bíróság (Oberster Gerichtshof)

Jogi adatbázisok

Az osztrák igazságügyi portál általános tájékoztatást nyújt az osztrák igazságszolgáltatási rendszerről.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, az osztrák igazságügyi portálhoz való hozzáférés ingyenes.