Öröklés

 

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

 

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

A nemzeti jog elvben nem tartalmaz a közös végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket. A házastársak végrendeletük készítésekor megjelölhetik egymást kizárólagos örökösként.

A végrendeletet a ciprusi törvénykönyv 195. fejezetének 23. cikkében foglalt rendelkezések szerint kell elkészíteni és végrehajtani.

A végrendeletet írásba kell foglalni, és azt a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező kérésére és jelenlétében egy másik személynek alá kell írnia. A végrendelet ezen túlmenően – az örökhagyó előtti jóváhagyás és megerősítés érdekében – legalább két tanú előtt, azok együttes jelenlétében kell aláírni. Ha a végrendelet egynél több oldalból áll, minden oldalt alá kell írni, vagy kézjeggyel el kell látni.

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A végrendelet:

a) benyújtható a végrendelkező lakóhelye szerinti tartomány nyilvántartásához a 189. fejezet 9. cikkének megfelelően;

b) letétbe helyezhető a végrendelkező ügyvédjénél; vagy

c) megőrzését végezheti maga a végrendelkező vagy az e célra kijelölt másik személy.

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

A nemzeti jog ismeri a kötelesrész elvét. A kötelesrészre vonatkozó előírásokat a 195. fejezet 41. cikke tartalmazza. A 195. fejezet 51. cikkének rendelkezéseit szintén figyelembe kell venni.

A gyermekeket a hagyaték nettó értékének legfeljebb 25%-a illeti meg. A gyermektelen örökhagyót túlélő házastárs vagy szülő (anya vagy apa) a hagyaték nettó értékének legfeljebb 50%-ára jogosult, minden egyéb esetben a teljes hagyaték felosztható az örökösök között.

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

Végintézkedés hiányában a hagyaték a 195. fejezet 44. és azt követő cikkeiben foglalt rendelkezések szerint száll át az örökösökre.

Ha az örökhagyónak vannak gyermekei és házastársa, a hagyaték nettó értékét egyenlő részben kell felosztani a házastárs és a gyermekek között. Ha az örökhagyónak nincsenek gyermekei vagy leszármazói, a házastárs örökrésze megnövekedik attól függően, hogy vannak-e más rokonok a negyedik rokonsági fokig. Ha az elhunytnak élnek testvérei vagy szülei, a házastárs örökrésze a nettó érték 50%-a, ha pedig a negyedik rokonsági fokig nincsenek rokonok, a házastársat a hagyaték háromnegyede illeti meg. Minden egyéb esetben a teljes hagyaték a házastársra száll át.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Az illetékes hatóság a fent említett összes esetben az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes kerületi bíróság.

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

Kérelem benyújtása

Az adóhivatal által jóváhagyott ideiglenes mentességet igazoló okirat benyújtása

A hagyatékátadó okirat kiállítása

Hagyatéki leltározás

A hagyatéki vagyont terhelő összes adósság, köztük az adótartozások kiegyenlítése

A hagyaték felosztása

Végleges elszámolás készítése

A nemzeti jog nem rendelkezik a bíróság által hivatalból indított hagyatéki eljárásról.

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Valaki akkor válhat örökössé, ha legfeljebb a hatodik rokonsági fokig az elhunyt rokona. A vonatkozó rendelkezéseket a 195. fejezet 44. és azt követő cikkei, valamint a 195. fejezet első és második melléklete tartalmazza.

Ahhoz, hogy valaki örökössé váljon, a végrendelkezőnek örökséget kell rá hagynia végrendeletében.

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

A nemzeti jog szerint az örökösök nem felelnek az elhunyt tartózásaiért. A tartozások kizárólag a hagyatékot terhelik, amely kizárólag e tartozások (köztük az adótartozások) rendezése után osztható fel az örökösök/hagyományosok között. A vonatkozó rendelkezéseket a 189. fejezet 41. cikkének b) pontja és 42. cikke tartalmazza.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

Amennyiben az ingatlan „bejegyzése” az elhunyt ingatlanának örökösökre/hagyományosokra való átruházására utal, az alábbi okiratok szükségesek:

hagyatékátadó okirat;

az adóhivatal által az adótartozások rendezéséről kiadott igazolás és az ingatlanátruházási engedély;

az ingatlan- és tőkenyereségadó-tartozások rendezésének igazolása;

a kommunális és szennyvízdíj megfizetéséről szóló bizonylat és igazolás, valamint a hagyatéki gondnok, illetve a végrendeleti végrehajtó által a hagyatékfelosztásról eskü alatt tett nyilatkozat;

az ingatlan-nyilvántartás, illetve az adóhivatal által kért egyéb okiratok.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

A hagyaték felosztásához kötelező hagyatéki gondnokot kijelölni. A hagyatéki gondnokot kérelemre a bíróság jelöli ki. A hagyatékkezelési kérelmet a 189. fejezet (többek között annak 18., 19., 20., 29. és 49. cikke), valamint a 192. fejezet szerint kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a leendő hagyatéki gondnok vagy végrendeleti végrehajtó, valamint szükség esetén a kezes eskü alatt tett nyilatkozatát és a fedezetről szóló okiratot. Mellékelni kell még az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat vezetője által kiállított halotti és öröklési bizonyítványt, valamint az örökösök hagyatéki gondnok kijelöléséhez való hozzájárulását. Minden egyéb tekintetben a fenti 6. kérdés alatt ismertetett eljárást kell követni.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

A végintézkedés örökhagyó halálakor történő végrehajtásának joga a végrendeleti végrehajtót illeti meg, és amennyiben a végrendeleti végrehajtó elhalálozik vagy nem kívánja ellátni a feladatot, e jog bármely olyan személyre átszállhat, akinek a hagyatékhoz jogi érdeke fűződik (pl. örökös, hagyományos).

9.3 Mik a gondnok jogai?

A hagyatéki gondnok jogosítványait a 189. fejezet 41. cikke ismerteti.

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

Ilyen dokumentum a hagyatékátadó okirat, amely megnevezi a hagyatéki gondnokot, illetve a végrendeleti végrehajtót. A kedvezményezettek neve a hagyatéki gondnok kirendelése, illetve a végrendelet érvényesítése iránti kérelemben, valamint az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat vezetője által kiállított halotti és öröklési bizonyítványban szerepel.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.