Tartalomszolgáltató:
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)
A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).
1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?
A végintézkedést az örökhagyó vagy az örökhagyók készítik. Nem követelmény, hogy jogi tanácsot vagy jogi szakembert vegyenek igénybe.
2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?
Nem követelmény a végrendelet nyilvántartásba vetetése.
3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?
Nincs, de az elhunyt által eltartott bizonyos családtagok és személyek kérhetik a bíróságtól pénzbeli ellátás megítélését a hagyatékból az Inheritance (Provision for Family and Dependants) Act 1975 (1975. évi törvény az öröklésről (család és eltartottak ellátása)) alapján.
4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?
Egy érvényes végrendelet az elhunyt hagyatékát az elhunyt végrendeleti végrehajtóinak (személyes képviselőinek) juttatja az örökhagyó halálakor. Nem rendelkezik a vagyonnak a kedvezményezettek részére juttatásáról.
Ha, és abban a mértékben, amennyiben és amelyben az elhunyt nem hagy hátra érvényes végrendeletet, a hagyatékot a (módosított) Administration of Estates Act 1925 (1925. évi törvény a hagyatékok kezeléséről) törvényes öröklésre vonatkozó szabályai szerint kell felosztani.
5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?
5.1 öröklési ügyek
5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
Az elhunyt hagyatéka az elhunyt személyes képviselőinek birtokába kerül, akik a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozatokat fogadhatják. Ők képviseleti felhatalmazást kérhetnek a bíróságtól (amely végrendelet esetében „probate” [hagyatéki felhatalmazás], illetve törvényes öröklés esetén „letters of administration” [vagyonkezelési felhatalmazás]). A felhatalmazás megerősíti a jogosultságukat arra, hogy kezeljék a hagyatékot az esettől függően a végrendelet vagy a törvényes öröklés szabályai szerint. A jogutódlással vagy a felhatalmazással kapcsolatos vita a bíróság elé terjeszthető. A bíróság előtti eljárásokra a Non-Contentious Probate Rules (nemperes hagyatéki szabályok) vagy a Civil Procedure Rules (polgári eljárásjogi szabályok) irányadók.
6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)
A személyes képviselők felelősek az elhunyt hagyatékba tartozó vagyonának azonosításáért és összegyűjtéséért, az elhunyt tartozásainak megfizetéséért (beleértve az öröklési adót), és a maradvány felosztásáért a kedvezményezettek között a végrendeleti vagy a törvényes öröklési szabályok szerint.
7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?
Az örökhagyó érvényes végrendelettel meghatározhatja, hogy kik örökölik a hagyatékot. Érvényes végrendelet hiányában a kedvezményezetteket a törvényes öröklésre vonatkozó szabályok határozzák meg. A kedvezményezettek az elhunyt halálával, illetve valamely kedvezményezettnek a hagyaték kezelése során bekövetkező halála esetén jogosulttá váló kedvezményezett esetében a korábban jogosult személy halálakor.
8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?
Nem. Az elhunyt hagyatéka felelős.
9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?
Ahogy a fenti 5. kérdésre adott válaszban említésre került, az elhunyt hagyatéka az elhunyt személyes képviselőinek birtokába kerül. A személyes képviselők az ingatlanvagyont az arra jogosult kedvezményezettnek a hagyaték kezelése során adják át. A kedvezményezettnek a képviseleti felhatalmazásra és az átruházásra vonatkozó bizonyítékot be kell nyújtania az ingatlan-nyilvántartáshoz az ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint.
9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?
Lásd a 9. kérdésre adott választ.
9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?
Lásd a 9. kérdésre adott választ.
9.3 Mik a gondnok jogai?
Lásd a 9. kérdésre adott választ.
10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?
A személyes képviselők kezelik a hagyatékot és osztják fel a nettó vagyont. A vagyontárgy átruházásának módja a vagyontárgy természetétől függ. Egyes dolgok átadhatók birtokába adással. Pénzt lehet csekken fizetni. A föld tekintetében lásd a 9. kérdést.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.