Tartalomszolgáltató:
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)
A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).
1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?
A végintézkedés történhet jogszabály alapján (azaz amennyiben nincs végrendelet), vagy a végrendeletnek megfelelően. Nem követelmény a végrendelet készítése. Amennyiben azonban végrendelet készül, azt az örökhagyó ügyvéd közreműködésével vagy anélkül is elkészítheti. Nem követelmény, hogy jogi tanácsot vagy jogi szakembert vegyenek igénybe.
2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?
Nem követelmény a végrendelet nyilvántartásba vetetése. Mindazonáltal Észak-Írország felsőbírósága díj ellenében tárolja a végrendeleteket.
A végrendelet az elhunyt hagyatékát az elhunyt végrendeleti végrehajtóinak (személyes képviselőinek) juttatja az örökhagyó halálakor. Nem rendelkezik a vagyonról.
3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?
Igen, előfordulhatnak az ingatlanra vonatkozó korlátozások. Például, amennyiben az ingatlant társbérlők birtokolják, az automatikusan a túlélő társbérlő(k)re száll (ezt az eljárást túlélésnek hívják).
4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?
Ha, és abban a mértékben, amennyiben és amelyben az elhunyt nem hagy hátra érvényes végrendeletet, a hagyatékot a (módosított) Administration of Estates Act 1955 törvénynek (1955. évi törvény a hagyatékok kezeléséről (Észak-Írország)) a törvényes öröklésre vonatkozó szabályai szerint kell felosztani.
5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?
5.1 öröklési ügyek
5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
Az elhunyt hagyatéka az elhunyt személyes képviselőinek birtokába kerül. Ők képviseleti felhatalmazást kérhetnek a bíróságtól (amely végrendelet esetében „probate” [hagyatéki felhatalmazás], illetve törvényes öröklés esetén „letters of administration” [vagyonkezelési felhatalmazás]). A felhatalmazás megerősíti a jogosultságukat arra, hogy kezeljék a hagyatékot az esettől függően a végrendelet vagy a törvényes öröklés szabályai szerint. A jogutódlással vagy a felhatalmazással kapcsolatos vita a bíróság elé terjeszthető. A bírósági eljárásra a County Court Rules (NI) 1981 (1981. évi törvény a megyei bírósági szabályokról (Észak-Írország)) és a Rules of the Court of Judicature (NI) 1980 (1980. évi törvény az igazságügyi bírósági szabályokról (Észak-Írország)) törvény az irányadó.
6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)
A személyes képviselők felelősek az elhunyt hagyatékba tartozó vagyonának azonosításáért és összegyűjtéséért, az elhunyt tartozásainak megfizetéséért (beleértve az öröklési adót), és a maradvány felosztásáért a kedvezményezettek között a végrendeleti vagy a törvényes öröklési szabályok szerint.
7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?
Az elhunyt halálakor, illetve ha a kedvezményezett a hagyaték kezelése során hal meg, a korábban jogosult személy halálakor.
8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?
Nem. Az elhunyt hagyatéka felelős.
9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?
A személyes képviselők az ingatlanvagyont az arra jogosult kedvezményezettnek a hagyaték kezelése során adják át. A kedvezményezettnek adott esetben be kell nyújtania a képviseleti felhatalmazásra és az átruházásra vonatkozó bizonyítékot az ingatlan-nyilvántartáshoz vagy az okirat-nyilvántartáshoz a Land Registration Rules (Northern Ireland) 1994 (1994. évi törvény az ingatlan-nyilvántartási szabályokról (Észak-Írország)) vagy a Registration of Deeds Regulations (Northern Ireland) 1997 (1997. évi törvény az okiratok nyilvántartásba vételi szabályairól (Észak-Írország)) alapján.
9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?
Lásd a 9. kérdésre adott választ.
9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?
Lásd a 9. kérdésre adott választ.
9.3 Mik a gondnok jogai?
Lásd a 9. kérdésre adott választ.
10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?
A személyes képviselők kezelik a hagyatékot és osztják fel a nettó vagyont. A vagyontárgy átruházásának módja a vagyontárgy természetétől függ. Egyes dolgok átadhatók birtokába adással. Pénzt lehet csekken fizetni. A föld tekintetében lásd a 9. kérdést.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.