Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
A büntetőeljárás összefoglalása
A következőkben a büntetőeljárás rendes szakaszainak összefoglalóját olvashatja:
- A rendőrség kikérdezheti a bűncselekményben történő részvétellel gyanúsított személyt. A rendőrség felelős a bűncselekmények kivizsgálásáért.
- A gyanúsítottat bírói parancs alapján lehet őrizetbe venni, kivéve a nyilvánvaló bűncselekmények esetét.
- A rendőrségi kihallgatás előtt a gyanúsítottat tájékoztatni kell arról a jogáról, hogy beszélhet ügyvéddel, valamint figyelmeztetni kell a jogaira.
- Ha terhelő bizonyíték merül fel a gyanúsítottal szemben, a rendőrség a nyomozás lezárásakor hivatalosan megvádolja. Súlyos büntetőügyekben a főügyész (Genikos Eisaggeleas) hozza meg a büntetőeljárás megindítására vonatkozó döntést. A rendőrség e hatásköre mindig a főügyész átfogó felügyelete alá tartozik, aki az alkotmány alapján jogosult bármely büntetőeljárás megindítására, lefolytatására, átvételére és folytatására, illetve megszüntetésére.
- A rendőrség a bűncselekmény(eke)t ismertető vádlapot nyújt be valamelyik körzeti bírónak jóváhagyásra. Jóváhagyás esetén a vádlottat idézik, hogy egy adott napon jelenjen meg a bíróság előtt.
- Súlyosságuktól függően a büntetőügyek a következőképpen tárgyalhatóak: a) gyorsított eljárásban a cselekmény elkövetésének helye szerinti körzeti bíróság (Eparchiako Dikastirio) egyesbírója által, b) tájékoztatás alapján az esküdtbíróság (Kakourgiodikeio) által, amelyet három körzeti bírósági bíró alkot és amelyben valamelyik körzeti bíróság elnöke elnököl.
- A gyorsított eljárásban azon a napon, amikorra a bíróság előtti megjelenésre megidézték, a vádlott a vád(ak)ra válaszul bűnösnek vagy ártatlannak vallja magát. Az esküdtbíróság által tárgyalt ügyekben a kijelölt napon előzetes meghallgatást tartanak egy körzeti bírósági bíró előtt. Az előzetes meghallgatás mellőzhető, ha a főügyész úgy nyilatkozik, hogy az szükségtelen. Napjainkban az a gyakorlat, hogy mellőzik az előzetes meghallgatást.
- A bűncselekmény sértettje jogosult magánvádlóként fellépni.
- A büntetőeljárások lefolytatásáért a főügyész tartozik általános felelősséggel, ideértve valamely eljárás megszüntetésének jogát is.
- Cipruson nem létezik esküdtszék általi tárgyalás.
- Ha vizsgálatot követően a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádlott mentális zavar vagy más cselekvőképtelenség miatt nem képes vallomást tenni, a bíróság elrendelheti a vádlott megfelelő intézeti kezelését.
- A vádlott előzetes kifogást emelhet a vádak ellen a következők miatt: a) hatáskör vagy illetékesség hiánya, b) korábbi felmentés vagy elmarasztaló ítélet ugyanazon cselekmény(ek) miatt, c) a szabályszegés(ek) kapcsán már kegyelmet adtak, d) a vádak hiányosak vagy kétszeresen vesznek figyelembe egyes cselekményeket.
- Ugyanabban a vádiratban több személy is vádolható kapcsolódó bűncselekmények miatt. Ha ezt méltánytalannak tartja, a bíróság elrendelheti, hogy a vádakat a tárgyalás céljára válasszák szét.
- A tárgyalási szakasz a vádhatóság (katigorousa archi) általi bizonyítással kezdődik. A vádhatóság érvelésének végeztével a bíróság eldönti, hogy a vádlottnak felelnie kell-e a vádakra. Amennyiben igen, a bíróság felhívja a vádlottat védekezése előterjesztésére, és a vádlottat tájékoztatják arról a jogáról, hogy megtagadhatja a vallomástételt, vallomást tehet a vádlottak padjáról, vagy eskü alatt bizonyítékot szolgáltathat. A vádlott bármikor hivatkozhat mellette szóló bizonyítékokra. A vallomástétel megtagadásához való jog gyakorlásából nem vonhatóak le hátrányos következtetések. Miután a védelem is előadta az érveit, a felek megteszik végső nyilatkozataikat, a bíróság pedig ítéletet hirdet.
- Minden olyan tanút, aki eskü alatt tesz vallomást a bíróság előtt, a vád és a védelem is kikérdezheti.
- A tárgyalási eljárásnak igazodnia kell a tisztességes eljárás normáihoz. A teljes tárgyalási szakaszra vonatkozik az ártatlanság vélelme. A bizonyítási teher mindig a vádhatóságot terheli. Ha a tárgyalás végére a bíróság nem szerzett minden észszerű kétséget kizáró mértékű bizonyítékot a vádlott bűnösségére, akkor a vádlottat fel kell menteni.
- Ha a vádlott bűnösségét állapítják meg, a büntetéskiszabási folyamat következik.
Az eljárás mindezen szakaszairól és az Ön jogairól további részleteket az ismertetőkben talál. Ezek az információk nem helyettesítik a jogi tanácsadást és csak tájékoztatási célt szolgálnak.
Az Európai Bizottság szerepe
Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottságnak nincs szerepe a tagállamokbeli büntetőeljárásokban, és panasz esetén nem segíthet Önnek. Az alábbi ismertetőkben talál információkat arról, hogy panasz esetén mit kell tennie és kihez fordulhat.
A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.