Vádlottak (büntetőeljárás)

Hol tartják a tárgyalást, és ki jogosult jelen lenni rajta?

A tárgyalást rendszerint azon a körzeti bíróságon tartják, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. A tárgyalás nyilvános, kivéve bizonyos szexuális bűncselekmények, fiatal gyanúsított vagy nemzetbiztonság elleni bűncselekmények esetén. A tárgyalás egésze vagy egyes részei megtarthatók a nyilvánosság kizárásával bizonyos egyéb esetekben is. Aki megzavarja a tárgyalást vagy befolyásolja a tanúkat, eltávolítható a tárgyalóteremből.

Ki dönt az ügyben?

A bíróság rendszerint egy elnöklő bíróból áll, aki jogász, valamint három ülnökből. Az ülnökök nem képzett jogászok, őket a körzeti bíróság illetékességi területén működő önkormányzat képviselőtestületének hivatala jelöli ki. Emellett jelen van egy bírósági jegyzőkönyvvezető titkár is. A körzeti bírósági tisztviselők ülnek az egyik asztalnál, az ügyész egy másik asztalnál, Ön és a védője pedig egy harmadiknál. A tanúk, ha vannak, külön asztalnál foglalnak helyet.

Mi történik, ha új információk merülnek fel a tárgyalási szakban?

Ha új körülmények merülnek fel a tárgyalás során, az ügyész módosíthatja a vádiratot. Ha Ön bűnösnek vallja magát bizonyos vádpontokban, ez azt jelentheti, hogy az ügyésznek nem kell annyira részletes bizonyítékokat bemutatnia Ön ellen az adott vádpontokban. Arra azonban nincs lehetőség, hogy Ön egyezkedjen az ügyésszel annak érdekében, hogy enyhébb büntetést kapjon, ha bűnösnek vallja magát.

Jelen kell lennem a tárgyaláson?

Kevésbé súlyos bűncselekmények esetén, ha beismeri a bűnösségét, az ügy eldönthető az Ön távollétében is. Főszabályként azonban személyesen jelen kell lennie. Ha nem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság bírság megfizetésére ítélheti, vagy elrendelheti, hogy a rendőrség állítsa elő. A bírság egy előre meghatározott pénzösszeg, amelyet meg kell fizetnie.

Lehet tolmácsom?

Ha nem ért svédül, jogosult arra, hogy rendelkezésére álljon egy tolmács, aki lefordít mindent, ami elhangzik a tárgyaláson. Ha erre kerül sor, fontos, hogy jóval a tárgyalás előtt közölje a körzeti bírósággal, hogy tolmácsra van szüksége. A tolmács általában jelen van a tárgyalóteremben, de rendelkezésre állhat telefonos tolmácsolás is.

Lehet ügyvédem? Kötelező, hogy legyen ügyvédem?

Nem kötelessége ügyvédet választani, joga van ellátni a saját védelmét. Ha jogosult kirendelt védőre, és nem emelt kifogást a kijelölés ellen, a bíróság kijelöl egy ügyvédet, aki az Ön kirendelt védőjeként jár el. Ha egy meghatározott ügyvédet szeretne, erről előre tájékoztatnia kell a bíróságot. Ha nem elégedett az ügyvédjével, bizonyos feltételekkel lehetőség nyílhat arra, hogy lecserélje a kirendelt védőjét.

Felszólalhatok a tárgyaláson? Mi történik, ha nem teszem?

A vádlottnak mindig joga van felszólalni a tárgyaláson. Másfelől viszont nem köteles beszélni. Ügyenként eltérő, hogy a beszéd vagy a hallgatás az előnyösebb. A vádlott nem tesz esküt és nincs igazmondási kötelezettsége. Ha Ön nem mond igazat, és az ügyész vagy a bíróság rájön erre, akkor ez befolyásolhatja az Ön által elmondott minden egyéb dolog hitelességét is.

Mi történik a bizonyítékokkal kapcsolatban?

Mielőtt megkezdődik a tárgyalás, Ön jogosult tanulmányozni az ügyész bizonyítékait. Azokat a tanúkat, akiket kihallgatnak a tárgyaláson, ki kell hallgatni a bűncselekmény nyomozása során is, a vallomásukat pedig teljes egészében idézni kell a rendőrségi nyomozati anyagban. Ön az ügyvédje útján jogosult kérdéseket feltenni a vád tanúinak, és jogosult megkérdőjelezni az általuk szolgáltatott információkat.

Joga van saját bizonyítékokat előterjeszteni, ha ezt kívánja. Ez vonatkozik mind a tanúkra, mind az iratokra stb. Az Ön tanúit is ki kell hogy hallgassa a rendőrség a bűncselekmény nyomozása során. Ha korábban nem hallgatták ki őket, az ügyész kérheti, hogy először a rendőrség hallgassa ki őket, ami azt jelenti, hogy a tárgyalást elnapolhatják, és másik napon tarthatják meg. Az ügyvédje először a védelem tanúit kérdezi ki, de mind az ügyész, mind a bíróság jogosult kérdéseket feltenni a tanúknak.

A bíróságnak joga van ahhoz, hogy elutasítsa azokat a bizonyítékokat, amelyek nem kapcsolódnak az ügyhöz. Az arra vonatkozó bizonyítékoknak, hogy Ön tisztességes ember, vagy a jellemére vonatkozó egyéb bizonyítékoknak általában nincs vagy csak nagyon kicsi bizonyítási értéke van.

Hogyan kezdődik a tárgyalás?

A tárgyalás azzal kezdődik, hogy az ügyész felolvassa a vádakat, amelyekben állítása szerint Ön bűnös. Ezután a sértett ügyvédje előterjeszti az esetleges kártérítési igényt. Az Ön ügyvédje közli a bírósággal, hogy ön bűnösnek vallja-e magát a vád szerinti bűncselekményben, és hogy mit felel a kártérítési igényre.

Ezután az ügyész ismerteti kicsit részletesebben, hogy véleménye szerint mi történt, és áttekinti az esetleges írásbeli bizonyítékokat. Ezt követően az Ön ügyvédje adhatja elő az álláspontját a történtekről és tekintheti át az írásbeli bizonyítékokat.

Hogyan hallgatnak ki engem és a bűncselekmény sértettjét?

Ha van jelen sértett (sérelmet szenvedett fél), ezután őt hallgatják ki. Ezt a kihallgatást az ügyész kezdi el, de a sértett ügyvédje, az Ön ügyvédje és a bíróság mind tehetnek fel kérdéseket a sértettnek. Miután véget ér a sértett kihallgatása, Ön szólalhat fel. Joga van ahhoz, hogy saját szavaival nyilatkozzon, ha szeretne, mielőtt az ügyész elkezdene kérdéseket feltenni Önnek. Kérdezheti Önt a saját ügyvédje, a sértett ügyvédje és a bíróság is.

Hogyan hallgatják ki a tanúkat?

Miután befejeződik az Ön kihallgatása, sor kerül a tanúk kihallgatására. Először a vád tanúit hallgatják ki, őket követik a védelem tanúi. Az ügyész, az ügyvédek és a bíróság mind jogosultak kérdéseket feltenni a tanúknak. Minden kihallgatásról – a sértett, az Ön és a tanúk kihallgatásáról – készül hang- és képfelvétel.

A személyes körülményeim vizsgálata

A bizonyítékok vizsgálata után az Ön személyes körülményeinek vizsgálata következik. Ez az Ön pénzügyi helyzetének, lakáshelyzetének, családi helyzetének, esetleges káros szenvedélyeinek és a büntetőjogi felelősségét megállapító korábbi svédországi vagy más országbeli határozatoknak a vizsgálatát jelenti. Ezt annak felderítése érdekében végzik el, hogy az Ön esetében lehetséges határokon belül milyen büntetés a legmegfelelőbb.

Hogyan végződik a tárgyalás?

A tárgyalás azzal ér véget, hogy az ügyész, a sértett vagy a sértett ügyvédje és végül az Ön ügyvédje perbeszédet tart. Mind az ügyész, mind az ügyvédek érveket adnak elő arra vonatkozóan, hogy a bíróságnak hogyan kellene ítélnie az ügyben, és milyen büntetést kell kiszabni Önre, ha elítélik.

Mikor és hogyan értesülök arról, hogy hogyan határozott a bíróság?

A bíróság vagy még ugyanazon a napon ítéletet hirdethet rövid tanácskozás után, vagy körülbelül egy hét elteltével közölheti az ítéletét. Az ítélethirdetés azt jelenti, hogy a bíróság az Ön jelenlétében felolvassa az ítélet összefoglalását. Ha az ítéletet nem a tárgyalás napján közlik, Önnek nem kell megjelennie, és az ítéletet megküldik Önnek és az ügyvédjének. Az ítéletet mindig írásba foglalják.

Milyen szankciókat szabhatnak ki?

Szabadságvesztés – 14 napnál nem rövidebb és 18 évnél nem hosszabb határozott időre szóló vagy életfogytig tartó. A hat hónapot meghaladó szabadságvesztés-büntetéseket intézményben kell letölteni. A rövidebb szabadságvesztés-büntetések bizonyos feltételekkel letölthetők elektronikus nyomkövetés útján is.

Pártfogó felügyelet – meghatározott ideig, rendszerint egy évig tartó figyelemmel kísérés, amelyet két évi próbaidő követ. Ez kombinálható pénzbüntetéssel, legfeljebb három havi szabadságvesztéssel, közérdekű munkával és/vagy káros szenvedély vagy betegség miatti kezeléssel.

Feltételes büntetés – kevesebb mint két évi próbaidő. A feltételes büntetést rendszerint kombinálják pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával.

Pénzbüntetés – vagy meghatározott, rögzített összegű pénzbüntetés, vagy egy jövedelemfüggő pénzbüntetés, amely a bűncselekmény súlyához és az Ön napi jövedelmének szintjéhez kapcsolódik. A minimális rögzített összegű pénzbüntetés 200 svéd korona (körülbelül 20 EUR), a minimális jövedelemfüggő pénzbüntetés pedig 30 napi, naponként 50 svéd koronás pénzbüntetés (körülbelül 150 EUR).

Közérdekű munka – pártfogó felügyelettel vagy feltételes büntetéssel összekapcsolva. Ez meghatározott óraszámot jelent, 40 és 240 óra között, amelyben Ön ingyenes munkát végez a szabadidejében.

Különleges kezelés – a káros szenvedéllyel élőket ítélhetik a függőségük kezelésére, a súlyos mentális zavaroktól szenvedőket pedig ítélhetik igazságügyi pszichiátriai ellátásra.

Fiatalok számára más szankciók is megfelelők lehetnek: fiatalkorú munka és fiatalkorú ellátás.