Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Victims' rights - by country

Horvátország

Tartalomszolgáltató:
Horvátország
Ezen a nyelven nem áll rendelkezésre hivatalos fordítás.
Az oldal tartalmának a gépi fordítása megtekinthető itt. Figyelem: a gépi fordítás csakis általános tájékoztatási célt szolgál. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Victims of crime have a number of rights in pre-trial and criminal proceedings, with particular protection being afforded to children and victims of crimes against sexual freedom and human trafficking

A victim of a crime has the right to:

  • information that the police, the investigator, the state attorney's office (državno odvjetništvo) and the court have a duty to provide;
  • effective psychological and other expert assistance and support from bodies, organisations and institutions that support victims of crime;
  • participate in criminal proceedings as the injured party,
  • be informed by the state attorney (državni odvjetnik) regarding action taken on the basis of the victim’s report, and to file a complaint to a senior state attorney (viši državni odvjetnik);
  • state-funded specialist counselling if he/she suffers very severe psychosomatic damage or very serious consequences of the crime;
  • file an associated action for damages;
  • compensation in accordance with a separate law if he/she has suffered grievous bodily harm or serious deterioration of health as a result of violent crime.

A victim of a crime against sexual freedom or a crime of human trafficking has the following rights in addition to those mentioned above:

  • to speak with a counsellor prior to being interviewed, with the cost being met by the budget;
  • state-funded legal aid;
  • to be interviewed by a person of the same sex at the police station or state attorney's office;
  • to have a person of trust present during the interview;
  • to refuse to answer unnecessary questions relating to his/her personal life;
  • to ask to be interviewed via an audio-visual device;
  • confidentiality of personal data;
  • to demand the exclusion of the public from the hearing;
  • to be informed of these rights by the court, state attorney and the police before the first interview.

If a child is the victim of crime, he/she has the following rights in addition to those mentioned above:

  • state-funded legal aid;
  • to be accompanied by a person of trust when participating in procedures;
  • confidentiality of personal data;
  • to be interviewed in his/her home or another specially equipped location instead of a court;
  • the exclusion of the public;
  • for the questioning to be conducted without the judge or parties present in the same room with the child, through audio-video devices operated by a professional assistant;
  • for particular care to be taken during the interview so that the child’s mental health is not adversely affected.

Children are all persons under the age of 18 years.

Child witnesses and victims are to be examined by the investigating judge at the evidentiary hearing, and a child witness is to be subpoenaed through his/her parents or guardians.

Private prosecution

When a crime is reported, the state attorney will prosecute ex officio in most cases.

A private prosecution may be brought in the case of crimes for which criminal proceedings are launched on the basis of a private prosecution. The private prosecution must be brought within three months of the date when the authorised natural or legal person learned of the crime and the offender.

Associated action for damages

A victim of crime is also an injured party and is entitled to file an associated action for damages before the court.

Such an action may include the following claims:

  • compensation for damages, which can be tangible or intangible (pain suffered, fear);
  • return of belongings — if the injured party can prove that he/she was the owner or lawful holder;
  • annulment of a specific transaction — if the crime resulted in a property transaction (if the defendant forced the victim to conclude a contract).

An associated action for damages may be filed in criminal proceedings or in separate civil proceedings against the defendant. If the action is filed during criminal proceedings, a prerequisite for its acceptance is that the court finds the defendant guilty.

That is not a prerequisite for the success of an action in civil proceedings.

Rights of injured parties during an investigation and in criminal proceedings

During an investigation the victims of a crime, as private prosecutors and injured parties, are entitled to present facts and move to introduce evidence that is material for ascertaining the crime, identifying the offender(s) and establishing their claims in the associated action for damages.

A victim who takes part in criminal proceedings as an injured party has the right to:

  • use his/her own language, including deaf and deafblind sign language, and to the assistance of an interpreter if he/she does not understand or use Croatian, or to the assistance of a translator or sign language interpreter if he/she is deaf or deafblind;
  • use his/her own language;
  • file an associated action for damages and motions for temporary injunctions;
  • a representative;
  • present facts and move to introduce evidence;
  • attend the evidentiary hearing;
  • attend the proceedings, take part in the evidentiary proceedings and make a closing statement;
  • access the case file;
  • ask to be informed by the state attorney in respect of action taken on the basis of his/her report and file a complaint to a senior state attorney;
  • appeal;
  • file a motion to prosecute and bring a private prosecution;
  • receive notice of the rejection of a criminal charge or of the decision of the state attorney not to prosecute;
  • prosecute instead of the state attorney;
  • seek restoration of the previous situation;
  • receive notice of the outcome of the criminal proceedings.

The state attorney’s office and the court are obliged to examine, both before, and at each stage of, the criminal proceedings, whether there is any possibility of the accused making amends to the injured party for the damage caused by the crime. They are also obliged to inform the injured party of certain rights laid down by law (the injured party’s right to use his/her own language, the right to file an associated action for damages, etc.).

Right to financial compensation

The Act on Financial Compensation for Victims of Crime (Zakon o novčanoj naknadi žrtvama kaznenih djela) (Narodne Novine (NN; Official Gazette of the Republic of Croatia) Nos 80/08 and 27/11) lays down a right to financial compensation for victims of crime involving violence committed with intent in Croatia, or for their relatives under the conditions set out in that Act.

It establishes a right to financial compensation for victims of violent crime committed with intent and specifies the prerequisites and procedure for exercising the right to compensation, the bodies that take decisions and participate in the decision-making process on the right to compensation and the bodies and procedure in cross-border cases.

Victims of violent crime committed with intent have a right to financial compensation from the national budget.

The police, the state attorney's office and the courts are required to provide information on the right to compensation, supply the necessary application forms and, at the victim’s request, give general guidance and information on how to fill out an application and on the supporting documents that are required.

Applications for financial compensation must be submitted to the Ministry of Justice on the form which can be downloaded from the Ministry’s website.

Application form for financial compensation for victims of crime_hr  PDF (223 Kb) hr

Applications must be submitted within six months of the date on which the crime was committed. If there are legitimate reasons why a victim was unable to submit such an application within the deadline, he/she must do so within three months of the date on which those reasons cease to exist, and in any event within three years of the date on which the crime was committed.

If the victim is a minor or a person who has been stripped of contractual capacity and his/her legal representative did not submit an application within six months of the date on which the crime was committed, the period of six months starts to run from the person‘s eighteenth birthday or from the day on which criminal proceedings are launched after the victim has reached the age of majority or from the day when the person’s contractual capacity is restored.

Persons entitled to financial compensation:

  • victims of crime involving violence who are citizens of the Republic of Croatia, citizens of a Member State of the European Union or permanently resident in the European Union, and if the crime was committed in Croatia;
  • a victim who has suffered grievous bodily harm or whose health has deteriorated as a result of the crime (such a person is entitled to compensation for the costs of treatment, provided that it is not covered by mandatory health insurance, up to the amount of health insurance in the Republic of Croatia, and compensation for loss of earnings up to the amount of HRK 35 000);
  • a person who is a close relative of the deceased victim (spouse or partner, child, parent, adoptive parent, adopted child, step-parent, step-child, same-sex partner, grandparent and grandchild if they belonged to the same household as the victim) (such a person is entitled to compensation of up to HRK 70 000 for the loss of statutory maintenance);
  • in the event of the death of a victim, the person who paid the funeral expenses is entitled to compensation of up to HRK 5 000;
  • if a crime is reported to or filed by the police or the public prosecutor's office within six months from the date on which it was committed, regardless of whether or not the offender is known.

When the amount of compensation is established, account is taken of the victim’s conduct during and after the crime or his/her contribution to the causing of the damage and to the extent of the damage, whether the person is an immediate victim and whether he/she reported the crime to the competent authorities and when. In addition, an assessment is made of the victim’s cooperation with the police and the competent authorities in order to bring the offender to justice, account being taken of whether the immediate victim helped to cause the damage or exacerbated the damage; in any of these cases the compensation to which the victim is entitled will be reduced accordingly. An application for compensation will be refused, or the amount reduced, if the victim is found to be involved in organised crime or a criminal organisation. Compensation may also be refused, or the amount reduced, if the granting of full compensation would be contrary to the principle of fairness, morality and public policy.

Notice of offender's release

When a defendant is sentenced to imprisonment, the Independent Service for Victim and Witness Support at the Ministry of Justice will inform the victim of the prisoner's release date (unconditional release and release on probation).

Statutory obligation to inform victims of prisoner release

In accordance with the provisions of the Act Amending the Execution of Prison Sentences Act (Zakon o izmjenama i dopunama Zakona o izvršenju kazne zatvora), the Independent Service for Victim and Witness Support at the Ministry of Justice is required to inform the victim, injured party or his/her family about the release of a prisoner.

Victims are notified of the release of a prisoner in cases of crimes against sexual freedom and sexual morality, life and limb or crimes involving violence.

The information mentioned above is provided to a victim, injured party or his/her family, irrespective of whether the prisoner is being released unconditionally or on probation.

Moreover, when a decision is being taken on the advisability of allowing a prisoner to leave prison for his/her place of permanent or temporary residence, penitentiaries/prisons may require the probation service to establish the attitude of the victim or the victim’s family to the crime that was committed. The Independent Service for Victim and Witness Support draws up reports for the probation service on the basis of its discussions with the victim.

Support for witnesses and victims

Support for victims and witnesses in the Republic of Croatia is coordinated by the Independent Service for Victim and Witness Support (Samostalna služba za podršku žrtvama i svjedocima) at the Ministry of Justice.

Victims and witnesses can obtain support and information on their rights and on procedures from the Victim and Witness Support Department of a court.

Such departments have been set up at seven county courts (županijski sudovi), namely in Zagreb, Zadar, Osijek, Vukovar, Split, Sisak and Rijeka. The departments provide victims (and witnesses) and persons accompanying them with emotional support, practical information and information on rights. Support is also provided by departments of competent municipal and misdemeanour courts (općinski and prekršajni sudovi).

Victims can also obtain information about their rights and the types of assistance available to them by calling the free phone number 116 006 of the National Call Centre for Victims of Crimes and Misdemeanours (see the website of the National Call Centre).

The Ministry of Justice also provides victims and witnesses with support and information about their rights, and inquiries may be sent via email to: zrtve.i.svjedoci@pravosudje.hr or to the website of the Croatian Ministry of Justice: https://pravosudje.gov.hr/

Support for victims and witnesses in cross-border cases

The Independent Service for Support to Victims and Witnesses, which has been set up at the Ministry of Justice, provides support and information to both witnesses and victims who are summoned through international legal assistance (including witnesses of war crimes).

Information letters are sent to witnesses who are summoned to give testimony at courts in the Republic of Croatia, or to Croatian witnesses who are summoned to appear before foreign courts.

Witnesses of war crimes are provided with physical protection, where necessary, and assistance for preparing their journey and their appearance before the competent judicial body (in the case of witnesses and other parties who are summoned for questioning in criminal proceedings relating to war crimes before competent judicial bodies in the Republic of Croatia, or outside Croatia when such support relates to a request for international legal assistance).

Click on the links below to find the information that you need

1 - My rights as a victim of crime

2 - Reporting a crime and my rights during the investigation or trial

3 - My rights after trial

4 - Compensation

5 - My rights to support and assistance

Last update: 04/07/2018

The national language version of this page is maintained by the respective Member State. The translations have been done by the European Commission service. Possible changes introduced in the original by the competent national authority may not be yet reflected in the translations. The European Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice to see copyright rules for the Member State responsible for this page.

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után, de még azelőtt, hogy feljelentést tennék a bűncselekmény miatt?

A büntetőeljárásról szóló törvény nem szabályozza, hogy minek kell szerepelnie az áldozat részére a bűncselekmény elkövetését követően, de az arra vonatkozó feljelentés előtt adott tájékoztató lapon. Mindenki jogosult kapcsolatba lépni az ügyészséggel, ahol lehetősége van bűncselekmény miatt feljelentést tenni, nyilatkozatot tenni, illetve az ügyész hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozó beadványt benyújtani. Az ügyészséggel kapcsolatba lépő személyt fel kell világosítani arról, hogyan jelentheti be a bűncselekményt és tájékoztatni kell a jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos egyéb alapvető információkról.

A rendőrök kötelesek a hivatalból üldözendő bűncselekményekre vonatkozó feljelentésekről jegyzőkönyvet felvenni.

Emellett mindenki jogosult megfelelő rendőri védelemre, ha e védelem nyújtásának észszerű alapja van.

A hét megyei bíróság által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok érzelmi támogatást és a jogaikra vonatkozó tájékoztatást biztosítanak az áldozatok számára (ideértve a technikai és a gyakorlati tájékoztatást is). Ezek az osztályok a tanúk valamint az áldozatok és a tanúk családtagjai részére is támogatást és tájékoztatást kínálnak. A tájékoztatást és a támogatást az eljárás minden szakaszában igénybe lehet venni. Az áldozat akkor is tájékoztatást és segítséget kap, ha nem tesz feljelentést a bűncselekmény miatt. Ezen osztályok emellett az áldozatok és a tanúk igényeitől függően az e célból működő civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják e személyeket.

Nem abban az uniós országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Az áldozatok és a polgári felek jogaira vonatkozó rendelkezéseket az állampolgárságra való tekintet nélkül kell alkalmazni, mivel a horvát büntető jogszabályok mindenkire vonatkoznak, aki Horvátországban bűncselekményt követ el. Az eljárás felei és az eljárásban résztvevő személyek jogosultak anyanyelvük használatára.

A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok a büntetőeljárásról szóló törvény és a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint kötelesek a bűncselekmények áldozatainak az e jogszabályokban meghatározott jogaikra vonatkozó tájékoztatást nyújtani. Ez azt jelenti, hogy az ügyészség és a bíróságok a büntetőeljárás előtt és annak bármely szakaszában kötelesek megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a megvádolt személy kártalanítsa a sértett felet a bűncselekmény által okozott bármely veszteségért/kárért, és hogy tájékoztassák a sértett felet – szóban az áldozat által értett nyelven, írásban pedig horvát vagy angol nyelven – arról, hogy jogosult az anyanyelve használatára, egy vagyonjogi igény benyújtására és arra, hogy kártalanítást kapjon. Az ügyészség és a bíróságok emellett kötelesek az áldozatot kérelmére általános tudnivalókkal és tájékoztatással ellátni arra vonatkozóan, hogyan érvényesítheti követelését és mely iratokat kell mellékelnie. Az áldozatok kártérítési jogaira vonatkozó tájékoztatók a kártérítési igénybejelentő nyomtatványhoz hasonlóan horvát és angol nyelven érhetők el. E dokumentumok horvát és angol nyelvű verziója a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapjáról tölthető le.

Minden, bűncselekmény miatt feljelentéssel élő áldozat tájékoztatást kap a jogairól a rendőrségtől. Az áldozat szóbeli tájékoztatása után a rendőr írásban is tájékoztatja az áldozatot a jogairól és az áldozatok védelmét és támogatását célzó szolgáltatásokra vonatkozó bármely rendelkezésre álló információról, ideértve az ingyenesen hívható áldozatsegítő segélyvonalat is.

A horvát nyelvi ismeretekkel egyáltalán nem rendelkező személyek számára a rendőrségen más nyelven is elérhető a jogokra vonatkozó tájékoztató.

A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak országos telefonközpontjában (116-006) dolgozó önkéntesek érzelmi támogatást, a jogokra vonatkozó tájékoztatás és gyakorlati tájékoztatást biztosítanak. Emellett az áldozatokat az illetékes szolgálatokhoz és szervezetekhez irányíthatják annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok további információt, támogatást és segítséget kapjanak. A segélyvonal hétköznap reggel 8 és este 8 között érhető el és az ott dolgozók horvát és angol nyelven fogadják a hívásokat.

Ha feljelentést teszek egy bűncselekmény miatt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

(a) Az áldozat és a sértett fél a vádemeléstől vagy a bűncselekményre vonatkozó feljelentésétől számított két hónapon belül jogosult tájékoztatást kérni az ügyészségtől a vád/feljelentés kapcsán meghozott intézkedésekről. E személyeket az ügyészség észszerű határidőn belül, de legkésőbb a kérelemtől számított harminc napon belül értesíti a meghozott intézkedésekről, kivéve, ha a kérelem hátráltatja az eljárás eredményességét. Az ilyen információk visszatartásáról szóló határozatot közölni kell a kérelmet benyújtó áldozattal vagy sértett féllel.

(b) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha:

  • a bűncselekmény, amellyel az adott személyt vádolják nem hivatalból üldözendő bűncselekmény;
  • a körülmények mentesítik a terheltet a bűnösség alól, kivéve, ha a jogellenes cselekményt szellemi beszámíthatatlanság állapotában követték el;
  • a bűncselekmény elévült vagy, ha a bűncselekményre közkegyelem vagy kegyelem vonatkozik illetve, ha egyéb körülmények tiltják a büntetőeljárás lefolytatását; valamint
  • nincs arra utaló bizonyíték, hogy a terhelt követte el a bűncselekményt.

A nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot meg kell küldeni a sértett félnek és a terheltnek, akit azonnal szabadon kell engedni, ha őrizetbe vették vagy letartóztatták. A határozatról szóló levél mellett a sértett felet tájékoztatni kell arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény 55. cikke szerint hogyan láthatja el saját maga a vádat.

(c) A feljelentés vizsgálatát és a ügyészség információs rendszerében folytatott ellenőrzést követően az ügyész indokolt határozattal elutasítja a feljelentést, ha a feljelentésből egyértelmű az, hogy:

  • a bűncselekmény nem hivatalból üldözendő bűncselekmény;
  • a bűncselekmény elévült, illetve a bűncselekményre közkegyelem vagy kegyelem vonatkozik, vagy a bűncselekmény tekintetében bíróság már jogerős döntést hozott vagy egyéb körülmények tiltják a büntetőeljárás lefolytatását;
  • a körülmények kizárják a büntethetőséget;
  • nem feltételezhető megalapozottan, hogy a terhelt követte el a feljelentés tárgyát képező bűncselekményt; vagy
  • a feljelentésben foglalt információ arra utal, hogy a feljelentés nem hitelt érdemlő.

Az ügyész feljelentés elutasítására vonatkozó határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

A büntetőeljárásról szóló törvény ellenkező rendelkezésének hiányában az ügyész nyolc napon belül értesíti az áldozatot a feljelentés elutasításáról szóló határozatáról és annak indoklásáról. Az ügyész ezen túl tájékoztatást nyújt arról, hogyan képviselheti az áldozat a vádat. Az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a feljelentő személyt és a terheltet a feljelentés elutasítására vonatkozó határozatáról, ha ezt bármelyik fél kérelmezi.

Amennyiben az ügyész magából a feljelentésből nem tudja megítélni, hogy az állítások hitelt érdemlőek-e, vagy ha a feljelentésben található információk alapján nincs elegendő ok a nyomozás megindítására vagy a bizonyítékgyűjtésre vonatkozó határozat meghozatalához, az ügyész maga folytat le vizsgálatokat, vagy erre utasítja a rendőrséget.

(d) Az őrizetért felelős tisztségviselő köteles haladéktalanul szabadon engedni az őrizetbe vett vagy letartóztatott személyt, ha:

  • erre az ügyész felszólítja;
  • a letartóztatott személyt a törvényes határidőn belül nem hallgatták ki; vagy
  • az őrizetet megszüntették.

(e) Az ügyész idézést bocsáthat ki a tanúk és szakértők számára, hogy azok nyújtsanak segítséget a bizonyításfelvételhez. Az idézést az ügyész felhatalmazása alapján a nyomozó is megküldheti. A bíróság beidézheti a tanút vagy szakértőt, hogy a tárgyaláson tegyen vallomást vagy a bíróság előtt jelenjen meg. Az illetékes hatóság előre meghatározza a bizonyítékok felvételének helyét és idejét. A beidézett személyt figyelmeztetni kell távolmaradásának következményeire.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult:

  • az anyanyelve használatára, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevételére, ha nem érti vagy nem beszéli megfelelően a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, ha a sértett fél siket vagy siketvak.

Hogyan biztosítja a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékkal élő vagyok)?

Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozási bíró vehet fel bizonyítást a 14 év alatti gyermekkorú tanútól. A meghallgatás során a bíró és a felek nem lehetnek jelen a gyermekkel egy helyiségben, a meghallgatást szakképzett asszisztens által működtetett audio-videó eszköz segítségével kell lefolytatni. A meghallgatáson pszichológus, gyermekek oktatásával foglalkozó szakember vagy más szakképzett személy vesz részt. A meghallgatáson emellett a szülő vagy a gyám is részt vehet, kivéve, ha részvétele a nyomozás vagy a gyermek érdekeivel ellentétes. A felek a szakember útján a nyomozási bíró hozzájárulásával tehetnek fel kérdéseket a gyermekkorú tanúnak. A meghallgatást audio-videó eszköz segítségével rögzíteni kell, a felvételt le kell pecsételni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. A gyermekkorú tanút kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, amelyet ugyanilyen eljárás szerint kell lefolytatni.

Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozási bíró vehet fel bizonyítást a 14 és 18 éves kor közötti gyermekkorú tanútól. A gyermekek kikérdezése során, különösen ha bűncselekmény áldozatai, gondosan kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy ez ne érintse hátrányosan a mentális egészségüket. Különös gondosságot kell tanúsítani a gyermek védelme érdekében.

Azt a tanút, aki idős kora, betegsége vagy fogyatékossága következtében nem tud eleget tenni az idézésnek, saját lakásában vagy más tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni. E tanúkat szakértő által működtetett audio-videó eszköz segítségével is meg lehet hallgatni. Amennyiben azt a tanú körülményei indokolják, a vizsgálatot olyan módon is le lehet folytatni, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy anélkül tegyenek fel a tanúnak kérdéseket, hogy vele egy helyiségben tartózkodnának. Szükség esetén a meghallgatást audio-videó eszköz segítségével rögzíteni kell, a felvételt pedig le kell pecsételni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. Az áldozat kérésére ugyanez az áldozatvizsgálati eljárás követhető a szexuális szabadság vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, az emberkereskedelem vagy a családon belüli bűncselekmény áldozatai esetén is. Az ilyen tanúkat kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, ha azt a bíróság szükségesnek ítéli.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

A hét megyei bíróság (zágrábi, eszéki, spliti, rijekai, sziszeki, zadari és vukovári) által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok segítséget nyújtanak az e bíróságok és az e városok helyi bíróságai előtt vallomást tevő áldozatok és tanúk számára. Ezek az osztályok emellett segítséget nyújtanak a szabálysértési ügyekben eljáró bíróságok előtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetekben is, továbbá az áldozatok és a tanúk igényeitől függően szakosodott civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják őket.

A tájékoztatást és a segítséget telefonon, illetve az áldozat/tanú bírósági épületbe való belépésekor lehet igénybe venni. A tájékoztatás történhet e-mailben is.

További információt a A link új ablakot nyit meghorvát Igazságügyi Minisztérium honlapján talál.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Az áldozat szóbeli tájékoztatásakor a rendőr írásban is tájékoztatja az áldozatot a jogairól és az áldozatok védelmét és támogatását célzó szolgáltatásokra vonatkozó bármely rendelkezésre álló információról, ideértve az ingyenesen hívható áldozatsegítő segélyvonal telefonszámát is. A jogokról tájékoztató ismertetőben a következő szervezetek elérhetőségei is szerepelnek:

  • az illetékes áldozat- és tanúsegítő osztály;
  • az adott megyében működő civil társadalmi szervezetek;
  • a bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak nemzeti segélyhívó központja (116-006);

Hogyan védik a magánéletemet?

Az illetékes hatóságok kizárólag a jogszabályban meghatározott célból, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladataik ellátása során gyűjthetnek személyes adatokat.

Személyes adatokat kizárólag a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben lehet kezelni, és ez az adatkezelés kizárólag abból a célból történhet, amiért az információt gyűjtötték. Lehetséges az ilyen információ további feldolgozása, kivéve, ha ez ellentétes az adatgyűjtés céljával és feltéve, hogy az illetékes szervek jogosultak az adatok jogszabályban meghatározott más célú feldolgozására, valamint a további feldolgozás e másik cél érdekében szükséges és azzal arányos.

A személyek egészségére és szexuális életére vonatkozó személyes adatokat kizárólag kivételes esetben lehet kezelni, ha a legalább ötéves börtönbüntetéssel büntetendő bűncselekményt más módon nem lehetséges leleplezni vagy büntetőeljárás alá vonni, illetve, ha ennek hiányában a leleplezés/büntetőeljárás alá vonás aránytalanul nagy nehézséggel járna.

Faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, vallási vagy filozófiai meggyőződésre, illetve szakszervezeti tagságra vonatkozó személyes adatok nem kezelhetők.

A büntetőeljárás céljából gyűjtött személyes adatokat külön jogszabály szerint csak akkor lehet továbbítani kormányzati szerveknek és más jogi személyeknek, ha az ügyészség vagy a bíróság véleménye szerint erre jogszabályban meghatározott célból szükség van. Amennyiben ilyen adatok továbbítására kerül sor, a megfelelő jogi személyek figyelmét fel kell hívni arra, hogy kötelesek az érintett személyek adatainak védelmére.

A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a személyes adatokat más büntetőeljárásokban, más olyan eljárásokban, amelyek Horvátországban elkövetett büntetendő tevékenységekhez kapcsolódnak, nemzetközi büntetőbíráskodásban nyújtott segítségre vonatkozó eljárásokban, illetve nemzetközi rendőrségi együttműködés során fel lehet használni.

Feljelentést kell-e tennem a bűncselekmény miatt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Az áldozat akkor is részesül a megfelelő bíróság áldozat- és tanúsegítő osztálya vagy civil társadalmi szervezet által nyújtott tájékoztatásban és segítségben, ha nem tesz bűncselekmény miatt feljelentést.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

A rendőrség feladatairól és hatásköréről szóló törvény 99. cikke szerint a rendőrség – külön jogszabályban meghatározott ellenkező rendelkezés hiányában és az ilyen intézkedésekre nyitva álló ésszerű határidőn belül – megfelelő védelemben részesíti az áldozatot és minden más olyan személyt, akik a büntetőeljárásban információval szolgáltak vagy információval szolgálhatnak, illetve védi az ilyen személyekhez közel álló személyeket, ha e személyeket vagy a hozzájuk közel álló személyeket az elkövető vagy a büntetőeljárásban részt vevő más személy miatt veszély fenyegeti. A rendőrség által biztosított védelem 24 órás fizikai védelmet jelent.

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

A szabálysértési törvény 130. cikke szerint a rendőrség ideiglenesen, legfeljebb nyolc napig óvintézkedést hozhat azzal a személlyel szemben, akiről jogosan feltételezhető, hogy ő követte el a jogsértést. A gyakorlatban ezt általában olyan intézkedéseket jelent, amelyek megtiltják a gyanúsított számára bizonyos helyek vagy területek látogatását (kitiltás az áldozat otthonából), bizonyos személyek felkeresését, illetve a bizonyos személyekkel való kapcsolat fenntartását vagy felvételét. A rendőrség nyolc napon belül indítványt tesz az illetékes szabálysértési bíróságnál, amely ezt követően dönt arról, hogy a meghozott óvintézkedést felfüggeszti vagy meghosszabbítja. Emellett a szabálysértési eljárás során a bíróság a családon belüli erőszakról (és azzal szembeni védelemről) szóló törvény szerint az elkövetővel szemben a következő intézkedéseket hozhatja:

  1. kötelező pszichoszociális kezelés;
  2. az elkövetőt a családon belüli erőszak áldozatának megközelítésétől, zaklatásától és követésétől eltiltó intézkedés;
  3. a közös otthonból való kitiltás;
  4. droghasználat elleni kötelező kezelés.

A szabálysértési törvény szerint a bíróság emellett egyéb védelmi vagy óvintézkedéseket is alkalmazhat annak megelőzése érdekében, hogy a gyanúsított megközelítse vagy zaklassa az áldozatot.

Ezen túl a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíróság és az ügyész a terhelt őrizetbevétele helyett egy vagy több óvintézkedést rendelhet el, ideértve az elkövető meghatározott hely vagy terület látogatásától, meghatározott személy megközelítésétől, meghatározott személlyel való kapcsolat felvételétől vagy fenntartásától való eltiltását, illetve az olyan intézkedéseket, amelyek tiltják, hogy az elkövető kövesse vagy zaklassa az áldozatot vagy más személyt, illetve az áldozat otthonából való kitiltást.

Ki nyújthat nekem védelmet?

Az áldozat a rendőrségtől szerezheti be a valamennyi jogára vonatkozó tájékoztatást, ideértve a védelemhez való jógára, a rendelkezésre álló védelem típusaira és a rendőrség által az áldozat védelmében hozható intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A nyomozás befejezését és a megfelelő iratok illetékes büntető igazságszolgáltatási hatóságokhoz való benyújtását követően a rendőrség már nem vizsgálja tovább az áldozat igényeit, kivéve az elrendelt védelmi vagy óvintézkedések végrehajtása tekintetében. Amennyiben olyan új körülményekre vonatkozó bejelentés érkezik, amely az elkövető általi ismételt fenyegetésre utal, a rendőrség az értékelése és az ügyben fennálló tények alapján további intézkedéseket hoz az áldozat védelme érdekében.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fenyeget-e engem a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelem (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és büntetőeljárási jogállását. Az áldozat vizsgálatát megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság a bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben egyedileg értékeli az áldozat helyzetét. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése kiterjed annak meghatározására is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különleges védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (az áldozat kihallgatásának különleges módszerei, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különleges védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét, és meg kell határozni a különleges védelmi intézkedéseket. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése során különös figyelmet kell fordítani az áldozat személyes jellemzőire, a bűncselekmény típusára és természetére, valamint az elkövetésének körülményeire. Különleges figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik súlyos bűncselekmény következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett bűncselekmények áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűződő kapcsolata különösen veszélyeztetetté teszi őket.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett áldozatokat?

A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és büntetőeljárási jogállását. Az áldozat vizsgálatát megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság a bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben egyedileg értékeli az áldozat helyzetét. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése kiterjed annak meghatározására is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különleges védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (az áldozat kihallgatásának különleges módszerei, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különleges védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét, és meg kell határozni a különleges védelmi intézkedéseket. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése során különös figyelmet kell fordítani az áldozat személyes jellemzőire, a bűncselekmény típusára és természetére, valamint az elkövetésének körülményeire. Különleges figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik súlyos bűncselekmény következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett bűncselekmények áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűződő kapcsolata különösen veszélyeztetetté teszi őket.

Kiskorú vagyok – vannak-e különleges jogaim?

A bűncselekmények gyermekáldozatai az alábbi további jogokkal rendelkeznek:

  1. az állam által fizetett képviselőhöz való jog;
  2. a személyes adatainak bizalmas kezeléséhez való jog;
  3. a nyilvánosság kizárásához való jog.

Gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy.

A gyermekkorú tanút vagy áldozatot a nyomozási bíró hallgatja meg a bizonyítási tárgyaláson és az idézést a gyermek szülőjének vagy gyámjának kell küldeni.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

A bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint, ha a bűncselekmény közvetlen áldozata az erőszakos bűncselekmény következtében meghal, a közvetett áldozat (a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt) a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvényben meghatározott pénzügyi kártalanításra jogosult.

Ha a közvetett áldozatot az elhunyt (közvetlen) áldozat támogatta, akkor legfeljebb 70 000 kuna összegű kártalanításra jogosult a törvényes tartás elvesztése miatt, és legfeljebb 5000 kuna összegű kártalanításra a felmerült szokásos temetési költségek fedezésére.

Bármely személy, akinek a családtagja bűncselekmény áldozataként életét vesztette, sértett félként jogosult a büntetőeljárásban részt venni és kártérítést követelni (büntető vagy polgári eljárásban).

A családtagom bűncselekmény áldozata volt – milyen jogok illetnek meg?

„Közvetett áldozat” a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt.

A nagyszülők és az unokák szintén lehetnek közvetett áldozatok, ha valamelyikük közvetlen áldozat volt és tartósan közös háztartásban éltek, ahol a nagyszülők töltötték be a szülők szerepét.

A házasságon kívüli és az azonos neműek közötti kapcsolatokra a horvát jogszabályokat kell alkalmazni.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata meghal, a közvetett áldozatok kártérítésre jogosultak (a törvényes tartás elvesztése és a szokásos temetési költségek miatt).

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Horvátországban a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők esetében a feltételes lehetőség alapelve alapján működik egy áldozat-elkövető közvetítési modell a büntetőeljárást megelőző szakaszban a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény szerint, amely előírja, hogy a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők kötelesek részt venni a bíróságon kívüli egyezség keretében történő közvetítési folyamatban. Ennek értelmében ha a fiatalkorú elkövető teljesíti ezt a kötelezettségét, akkor nem kerül sor tárgyalásra.

2013 óta Horvátországban összesen 60 közvetítő jár el, akik egy egyéves programban, 170 órás (előadásokból, feladatokból, szerepjátékból, gyakorlati mentorálási feladatokból és szupervízióból álló) képzés keretében szerezték meg szaktudásukat. Horvátországban kizárólag ezek a szakemberek jogosultak helyreállító igazságszolgáltatás lefolytatására büntetőügyekben. Ezek a közvetítők a horvát Szociálpolitikai és Ifjúsági Minisztériumtól, a peren kívüli egyezségeket támogató egyesülettől és az UNICEF-től kapták tanúsítványaikat.

Ennek eredményeként minden horvát megyében található peren kívüli egyezség szolgálat.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárásról szóló törvény
A link új ablakot nyit megA bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

Hogyan tehetek feljelentést egy bűncselekmény miatt?

Bűncselekmény miatt az illetékes ügyészségnél lehet feljelentést tenni írásban, szóban vagy más módon.

Ha szóban tesz feljelentést a bűncselekmény miatt, akkor figyelmeztetik a hamis panasz benyújtásának következményeire. Szóban tett feljelentés esetén írásbeli jegyzőkönyvet vesznek fel, míg a telefonon vagy más telekommunikációs eszköz útján tett feljelentést lehetőség szerint elektronikus úton rögzítik, és arról formális feljegyzést készítenek.

A bűncselekmény miatt feljelentéssel élő áldozatok írásbeli visszaigazolást kapnak, amely tartalmazza a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény alapadatait. Azok az áldozatok, akik nem beszélik vagy nem értik a hatóságok által használt nyelvet, a bűncselekmény miatt saját nyelvükön is tehetnek feljelentést, és számukra tolmácsot vagy más olyan személyt kell biztosítani, aki érti és beszéli mind az illetékes hatóság, mind pedig az áldozat nyelvét. A hatóságok által használt nyelvet nem értő vagy beszélő áldozatok kérhetik, hogy térítésmentesen az általuk ismert nyelvre fordítsák le a visszaigazolást.

Ha büntető feljelentést a bírósághoz, a rendőrséghez vagy nem a megfelelő ügyészséghez nyújtják be, ott átveszik azt és haladéktalanul továbbítják az illetékes ügyészséghez.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyészség haladéktalanul nyilvántartásba veszi a feljelentést.

Amennyiben az ügyész csak híradásból értesült a bűncselekmény elkövetéséről vagy csak az áldozattól kap erre vonatkozó bejelentést, hivatalos feljegyzést készít, nyilvántartásba veszi azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában és a jogszabályban meghatározott módon jár el.

Amennyiben a büntető feljelentés nem tartalmazza a bűncselekmény részleteit, így az ügyész nem tudja azonosítani a feljelentés tárgyát képező bűncselekményt, azt az egyéb bűncselekmények között nyilvántartásba veszi és felkéri a feljelentőt, hogy 15 napon belül szolgáljon további információval.

Ha a büntető feljelentést tevő személy nem szolgál további információval, az ügyész erről hivatalos feljegyzést készít. A további információ benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követően az ügyész ezt nyolc napon belül jelenti a felettes ügyésznek. A felettes ügyész elrendelheti, hogy a büntető feljelentést vegyék nyilvántartásba büntető feljelentésként.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Két hónappal a panasz vagy büntető feljelentés benyújtását követően az áldozat vagy a sértett fél a panasszal/feljelentéssel kapcsolatban megtett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatási kérelemmel fordulhat az ügyészhez. Az ügyésznek erre észszerű határidőn, de legkésőbb az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell válaszolnia, kivéve, ha a válaszadás akadályozná az eljárást. Amennyiben az ügyész a tájékoztatás megtagadása mellett dönt, erről értesítenie kell az áldozatot/sértett felet.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult az eljárás eredményére vonatkozó tájékoztatásra.

Jogosult vagyok-e jogi segítségnyújtásra (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A fent említett jogok mellett a szexuális bűncselekmények valamint az emberkereskedelem áldozatai a meghallgatásukat megelőzően jogi tanácsadóval való ingyenes konzultációra jogosultak és számukra képviselő jelölhető ki. A tanácsadó/képviselő költségeit az állam viseli.

A gyermekkorú áldozatok valamennyi fent említett joggal rendelkeznek, emellett az állam által fizetett képviselőre is jogosultak .

A bűncselekmények áldozatai elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra jogosultak. E segítséget az erőszakos bűncselekmények azon áldozatai, akik a bűncselekmény áldozataként elszenvedett sérelmük miatt kártérítést kérnek, térítésmentesen vehetik igénybe.

Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény határozza meg az elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás az általános jogi tájékoztatást, a jogi tanácsadást, a hatóságokhoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához és a nemzetközi egyezmények és belső eljárási szabályzatok szerint a nemzetközi szervezetekhez címzett beadványokat, a hatóságok előtt folyó eljárásokban való képviseletet, valamint a peren kívüli megegyezés során való jogi segítségnyújtást foglalja magában.

Elsődleges jogi segítségnyújtás bármely jogi ügyben nyújtható, feltéve, hogy:

  • a kérelmező nem rendelkezik a jogai érvényesítéséhez szükséges ismeretekkel vagy képességekkel;
  • a kérelmező különleges jogszabályi rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban;
  • a benyújtott kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan;
  • a kérelmező gazdasági helyzete következtében a hivatásos jogi segítségnyújtás megfizetése a saját vagy családtagjainak megélhetését veszélyeztetné.

Az elsődleges jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az elsődleges jogi segítségnyújtást nyújtó szolgáltatóval.

másodlagos jogi segítségnyújtás a jogi tanácsadásra, a munkavállaló munkáltatóval szembeni jogainak védelmére irányuló eljárásokban tett beadványokra, a bírósági eljárásokban tett beadványokra, a bírósági eljárásban való képviseletre, a jogviták egyezséggel történő rendezése során nyújtott jogi segítségre, valamint az ügyvédi költségek és bírósági illetékek alóli mentességre terjed ki.

Másodlagos jogi segítségnyújtás biztosítható, ha:

  1. az eljárás összetett;
  2. a kérelmező nem képes a saját képviseletének ellátására;
  3. a kérelmező gazdasági helyzete következtében a hivatásos jogi segítségnyújtás megfizetése a saját vagy családtagjainak megélhetését veszélyeztetné;
  4. a perindítás nem komolytalan;
  5. a kérelmező kérelmét az elmúlt hat hónapban nem utasították el szándékosan helytelen információ szolgáltatása miatt; valamint
  6. a kérelmező különleges jogszabályi rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban.

A másodlagos jogi segítségnyújtást a kérelmező gazdasági helyzetének előzetes értékelése nélkül kell jóváhagyni, ha a kérelmező:

  1. tartási eljárásban résztvevő gyermek;
  2. erőszakos bűncselekmény olyan áldozata, aki a bűncselekmény következtében elszenvedett sérüléseiért/káráért követel kártérítést;
  3. a társadalombiztosítási jogra vonatkozó különleges jogszabály szerint tartásra jogosult, vagy
  4. a horvát függetlenségi háború veteránjainak és e személyek családtagjainak jogairól szóló törvény és a katonai és polgárháborús veteránok védelméről szóló törvény alapján életjáradékra jogosult.

A másodlagos jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek a kérelmeiket az illetékes hatósághoz az erre kijelölt nyomtatványon kell benyújtaniuk.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A bűnösnek talált terhelteket a bíróság kötelezi a perköltségek megfizetésére, kivéve, ha részleges vagy teljes költségmentességre jogosultak.

Amennyiben a büntetőeljárást felfüggesztik, a bíróság felmenti a terheltet vagy ejtik a vádakat, a bíróság az ítéletében/végzésében kimondja, hogy a büntetőeljárás e törvény 145. cikke (2) bekezdésének 1–5. pontjai szerinti költségeit, a terhelt elkerülhetetlen költségeit, valamint a védelem oldalán eljáró ügyvéd elkerülhetetlen költségeit és díjait jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában az állam viseli.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Azok az áldozatok, akiknek büntető feljelentését elutasították, a büntetőeljárást maguk is megindíthatják.

Amennyiben az ügyész úgy véli, hogy a bűncselekmény hivatalból történő üldözése vagy valamely feljelentett személy tekintetében az eljárás lefolytatása nem megalapozott, erről nyolc napon belül értesítenie kell az áldozatot és tájékoztatnia kell, hogy a büntetőeljárást maga is megindíthatja. Ezt a bíróságnak kell megtennie, ha az határozatot hoz az eljárás megszüntetéséről amiatt, hogy az ügyész más ügyekben ejtette a vádat.

Részt vehetek a tárgyaláson?

E törvény alapján a büntetőeljárásban a sértett fél a következőkre jogosult:

  • az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevétele, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, ha a sértett fél siket vagy siketvak;
  • kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló indítványok benyújtása;
  • jogi képviselet;
  • tények előterjesztése és bizonyítékok szolgáltatása;
  • a bizonyításfelvételi tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételi eljárásban való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • e törvény 184. cikkének (2) bekezdése szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
  • tájékoztatáskérés az ügyésztől a feljelentése alapján hozott intézkedésről, és panasszal élhet a felettes ügyésznél;
  • fellebbezés;
  • a korábbi helyzet visszaállításának követelése;
  • tájékoztatás a büntetőeljárás eredményéről.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: áldozat, tanú, sértett fél vagy magánfél?

A bűncselekmények áldozatai olyan természetes személyek, akik a bűncselekmény következtében testi vagy pszichológiai sérüléseket, vagyoni károkat, illetve az alapvető jogaik és szabadságaik súlyos sérelmét szenvedték el. A bűncselekmény áldozata lehet még azon személy házastársa, partnere, élettársa, nem formális élettársa és leszármazója/leszármazói, akinek halála a bűncselekmény közvetlen következménye volt, illetve ezek hiányában azon személy felmenője/felmenői vagy testvére(i), akinek halála a bűncselekmény közvetlen következménye volt. Szintén a bűncselekmény áldozatának minősül az elhunyt által törvényesen eltartott bármely személy.

Sértett fél a bűncselekmény áldozata vagy olyan jogi személy, amelyet a bűncselekmény következtében sérelem ért és a büntetőeljárásban sértett félként vesz részt.

Az eljárás feleinek vagy az abban résztvevő személyeknek a jogállása nem e személyek kívánságától, hanem a személy büntetőügyben betöltött szerepétől függ. A jogszabályokban meghatározott feltételek mellett bárki lehet a fenti szerepek bármelyikében; a választásuk az általuk sértett félként vagy a bűncselekmény áldozataként gyakorolni kívánt jogokra terjed ki.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A bűncselekmény áldozata a következőkre jogosult:

  • a bűncselekmények áldozatait támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
  • a jogszabály rendelkezéseivel összhangban hatékony pszichológiai és egyéb szakértői segítség és támogatás a bűncselekmény áldozatait segítő testületektől, szervezetektől és intézményektől;
  • megfélemlítéssel és megtorlással szembeni védelem;
  • méltóságának védelme a tanúként történő meghallgatása során;
  • a büntető feljelentés benyújtását követően indokolatlan késedelem nélkül való meghallgatás, és ezt követően kizárólag a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges mértékben való kihallgatás;
  • bizalmas személy általi támogatás minden általa tett lépés során;
  • minimális orvosi eljárásban való részvétel, amelyek csak akkor alkalmazhatók, ha elkerülhetetlenek a büntetőeljárás lefolytatásához;
  • a büntetőeljárás megindítására irányuló kereset vagy a büntető törvénykönyv szerinti magánvád benyújtása, a büntetőeljárásban sértett félként való részvétel, a büntető feljelentés elutasításáról (a törvény 206. cikkének (3) bekezdése) és az ügyész arra vonatkozó döntéséről való értesítés, hogy nem hoz intézkedést, valamint a büntetőeljárás ügyész nélkül történő megindítása;
  • az ügyész által a feljelentése alapján hozott intézkedésekről való tájékoztatás (a törvény 206a. cikke), valamint panasz felettes ügyészhez való benyújtása (e törvény 206b. cikke);
  • az elkövető őrizetből vagy fogságból való szabadon engedésére, az elkövető börtönből való szökésére vagy szabadon engedésére, valamint az áldozat védelmében hozott intézkedésekre vonatkozó, indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  • a büntetőeljárást megszüntető jogerős határozatokra vonatkozó tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  • a jogszabályban meghatározott egyéb jogok.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

  • az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevétele, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, ha a sértett fél siket vagy siketvak;
  • kártérítés és ideiglenes intézkedés kérése;
  • jogi képviselet;
  • tények előterjesztése és bizonyítékok szolgáltatása;
  • a bizonyításfelvételi tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételi eljárásban való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • az ügy irataihoz való hozzáférés kérelmezése a jogszabályokkal összhangban;
  • tájékoztatáskérés az ügyésztől a feljelentése alapján hozott intézkedésről, és panasszal élhet a felettes ügyésznél;
  • fellebbezés;
  • a korábbi helyzet visszaállításának követelése;
  • tájékoztatás a büntetőeljárás eredményéről.

Az áldozatok e törvény szerinti jogai mellett a gyermekkorú áldozatok a következő jogokkal rendelkeznek:

  1. térítésmentesen biztosított képviselő,
  2. a személyes adataik védelme,
  3. zárt eljárás. (A büntetőeljárásról szóló törvény 44. cikkének (1) bekezdése)

Az e törvény 43. cikkében hivatkozott áldozati jogok mellett a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatai a következő jogokkal rendelkeznek:

  1. a meghallgatás előtti térítésmentes konzultáció,
  2. térítésmentes képviselő,
  3. azonos nemű személy általi meghallgatás a rendőrségen vagy az ügyészségen, ismételt meghallgatás esetén pedig lehetőség szerint ugyanez a személy végezze a meghallgatást,
  4. nem köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek nem a bűncselekményre, hanem az áldozat magánéletére vonatkoznak,
  5. kérheti, hogy audiovizuális eszközök útján hallgassák meg (a törvény 292. cikkének (4) bekezdése),
  6. a személyes adatok védelme,
  7. zárt eljárás lefolytatása. (A büntetőeljárásról szóló törvény 44. cikkének (4) bekezdése)

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény megállapítása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

Az ügyészség és a bíróság a büntetőeljárást megelőzően és annak során bármikor köteles megfontolni azt a lehetőséget, hogy a terhelttel megtéríttetheti a sértett félnek a bűncselekménnyel okozott veszteségeket. Emellett kötelesek a sértett felet a jogszabály szerinti bizonyos jogokról tájékoztatni (pl. a sértett fél anyanyelv használatára vonatkozó joga, a kapcsolódó kártérítési kereset benyújtásának joga, stb.).

Azokat a személyeket, akik feltehetően a bűncselekményre, az elkövetőre vagy egyéb fontos körülményekre vonatkozó információval rendelkeznek tanúként be lehet idézni.

A sértett fél, a felperesként eljáró sértett fél és a magánvádló tanúként meghallgathatható.

A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

E törvény alapján a sértett fél jogosult:

  1. tényekre felhívni a figyelmet és bizonyítékot szolgáltatni;
  2. részt venni a bizonyítási tárgyaláson;
  3. az eljárásban való részvételre, a bizonyításfelvételi eljárásban való részvételre és záró nyilatkozat megtételére (a büntetőeljárásról szóló törvény 51. cikkének (1) bekezdése).

A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a vádat ellátó áldozatot ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt.

A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt. A magánvádlóra ugyanazok az eljárási rendelkezések vonatkoznak, mint a sértett félre és a felperesre.

A tárgyaláson a vezető bíró felhívja a feleket arra, hogy határozzák meg a fő tárgyaláson előterjesztendő bizonyítékokat. Mindegyik fél észrevételeket tehet a másik fél beadványaira.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény megállapítása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

  • tájékoztatáskérés az ügyésztől a feljelentése alapján hozott intézkedésről, és panasszal élhet a felettes ügyésznél;
  • tájékoztatás arról, hogy a büntető feljelentést elutasították vagy az ügyész úgy döntött, hogy nem hoz intézkedést;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat betekinthet az ügy irataiba.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben.

Az erre felhatalmazott személyek az ítélet másolatának kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhetnek az első fokú ítélettel szemben.

Fellebbezést bármelyik peres fél, a védőügyvéd és a sértett fél nyújthat be.

A sértett fél fellebbezhet a bíróság büntetőeljárás költségeiről vagy kártérítési keresetről döntő ítéletével szemben. Amennyiben azonban az ügyész átvette a vádat a magánvádlóként eljáró sértett féltől, ez utóbbi személy bármilyen, az ítéletek megtámadására alkalmas jogalapra hivatkozva fellebbezhet.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben és követelheti a korábbi helyzet visszaállítását.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Az áldozatok és a tanúk a büntető (vagy szabálysértési) eljárás ítélethozatalt megelőző bármely szakaszában tájékoztatásért és támogatásért fordulhatnak a megyei bíróságok meghatározott osztályaihoz.

Amennyiben az áldozat vagy a tanú az ítélet meghozatalát követően fordul az ilyen áldozat- és tanúsegítő osztályhoz, az osztály ellátja a hatáskörébe tartozó minden információval, és e személyeket az áldozatok és tanúk igényeire szakosodott egyéb szervekhez és szolgálatokhoz irányítja.

Az Igazságügyi Minisztérium független áldozat- és tanúsegítő szolgálata szolgál az áldozatnak, a sértett feleknek vagy családjuknak az elkövető börtönből való szabadságra bocsátására (automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátására) vonatkozó információval. Ezt az információt meg kell osztani a súlyos bűncselekmények – például az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények vagy a háborús bűncselekmények – áldozataival és az azok következtében sértett féllé váló személyekkel.

Kivételes esetben, ha a szolgálat véleménye szerint az elhúzódó családon belüli erőszak vagy a nőkkel szembeni erőszak áldozatának összehangolt kiegészítő segítségre van szüksége, a szolgálat értesíti a családon belüli erőszak és nőkkel szembeni erőszak megelőzéséért és azzal szembeni küzdelemért felelős megyei csoport koordinátorát az áldozat meghallgatásáról és az őt érintő problémákról, valamint felkéri a megyei csoportot a megfelelő intézkedések meghozatalára. Amennyiben indokolt, ezt az információt az illetékes rendőrséghez és az illetékes szociális ellátási központhoz is el lehet juttatni, ha a (gyermek/felnőtt korú) áldozat nem jogképes, vagy az illetékes pártfogó felügyelethez, ha az elkövetőt feltételesen bocsátották szabadságra és rendszeresen köteles a pártfogó felügyeletnek jelentést tenni.

Kivételes esetben, ha szolgálat a (fentiekben felsorolt bűncselekményektől eltérő bűncselekmények) áldozatától beszerzett információk alapján megalkotott véleménye szerint az áldozatnak kétségtelenül sürgős kiegészítő segítségre és védelemre van szüksége, az áldozat hozzájárulásával az illetékes rendőrségi egységet is felkérheti az intézkedés meghozatalára.

Áldozatsegítést emellett civil társadalmi szervezetek is nyújtanak, közvetlenül a bűncselekmény elkövetését követően, a büntetőeljárás során, valamint a tárgyalást követően – vagyis a jogerős ítélet meghozatalát követően – is. A civil társadalmi szervezetek által nyújtott támogatás és segítség azok hatáskörétől függ.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatással ellátott végzést kézbesítik a vádlónak, a terheltnek és ügyvédjének, a sértett félnek (ha ez utóbbi jogosult a fellebbezésre), annak a félnek, akinek tulajdonát a végzéssel lefoglalják, valamint annak a jogi személynek, amelynek bevételét le kell foglalni.

Annak a sértett félnek, aki nem jogosult fellebbezni, a végzést és a korábbi helyzet visszaállításának követelésére irányuló jogára vonatkozó információt a jogszabályban meghatározottak szerint kell kézbesíteni. A jogerős végzést a sértett félnek kérelemre kézbesítik.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint az áldozat az erre irányuló kérése alapján késedelem nélküli tájékoztatásra jogosult a rendőrségtől az elkövető őrizetének vagy fogvatartásának megszűnése esetén, kivéve, ha e tájékoztatás veszélyt jelentene az elkövetőre nézve. Az áldozatot emellett értesíteni kell a védelmében meghozott intézkedésekről, ha ilyen intézkedéseket rendeltek el.

A büntetés-végrehajtási intézetek és a börtönök nem értesítik az áldozat- és tanúsegítő szolgálatot a megszökött rabokról, hanem kizárólag a rendőrséget tájékoztatják az elkövető szökéséről; e szabályok módosítása azonban a közeljövőben várható.

Az áldozatok az erre irányuló kérelmük alapján haladéktalanul tájékoztatásra jogosultak az elkövető őrizetből vagy letartóztatásból való szabadon bocsátásáról és a börtönből való szökéséről vagy szabadon bocsátásáról, valamint az áldozat biztonsága érdekében meghozott intézkedésekről.

A súlyos bűncselekmények – pl. az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények és a háborús bűncselekmények – áldozatait értesíteni kell az elkövető automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátásáról.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Az erőszakos bűncselekmény áldozata által tett bármely nyilatkozatot és az áldozatra vonatkozó minden egyéb fontos információt figyelembe kell venni annak eldöntése során, hogy az elkövető részesülhet-e a hétvégék büntetés-végrehajtási intézeten vagy börtönön kívül való eltöltésére vonatkozó kedvezményben. Az áldozat által tett nyilatkozatok a feltételes szabadságra bocsátási ügyirat részét képezik. A hatályos szabályozás azonban nem teszi lehetővé az áldozat számára, hogy részt vegyen a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshozatalban és/vagy, hogy e döntéssel szemben fellebbezzen.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

4 - Kártérítés

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A különös szabályozás szerint a minimum öt éves börtönbüntetéssel büntethető bűncselekmények olyan áldozatai, akik súlyos pszichofizikai traumát szenvedtek vagy, akikre a bűncselekmény súlyos hatással volt, a büntetőeljárásban való vallomástételt vagy a kártérítési kereset benyújtását megelőzően tanácsadásra jogosultak; a tanácsadó díját az állam viseli.

Büntetőeljárásban kártérítési keresetet az ilyen követelések polgári eljárásban való érvényesítésére jogosult személyek nyújthatnak be.

A bűncselekmények kártérítési keresetet benyújtó áldozatainak jelezniük kell, hogy részesültek-e kártérítésben vagy benyújtottak-e kártérítési keresetet.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

A kártérítési keresetre vonatkozó határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását követően a sértett fél kérheti az első fokú határozatot hozó bíróságtól, hogy adják át neki a határozat hitelesített másolatát, végrehajthatóságának feltüntetése mellett.

Amennyiben a határozat nem jelöli meg, hogy annak mennyi időn belül kell eleget tenni, a határozat által megállapított kötelezettséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni. E határidőt követően a kötelezettségek teljesítése végrehajtás útján kikényszeríthető.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

A szándékos bűncselekmény áldozatának külön jogszabály szerint az állami költségvetés terhére is nyújtható kártalanítás. Amennyiben az áldozat kártérítési követelésének helyt adnak, a kártérítés összege a megítélt összegtől függ; a kártérítési keresetről döntő bíróság ugyanezt az intézkedést hozza meg, ha az áldozat az állami költségvetés terhére már kártalanításban részesült.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A 2013. július 1-je után Horvátországban elkövetett szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatai akkor jogosultak kártalanításra:

  • ha Horvátország vagy más uniós tagállam állampolgárai vagy lakói;
  • ha őket a bűncselekmény következtében súlyos testi sértés érte vagy az egészségük súlyosan megromlott;
  • ha a bűncselekményt – függetlenül attól, hogy annak elkövetője ismert-e – az elkövetéstől számított hat hónapon belül bejelentik a rendőrségen vagy az ügyészségen;
  • ha kérelmüket hivatalos nyomtatványon, a szükséges iratokkal együtt benyújtották (a nyomtatvány beszerezhető bármely rendőrségen, ügyészségen, illetve helyi vagy megyei bíróságon; emellett megtalálható online is az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az ügyészség, valamint a helyi és megyei bíróságok honlapján).

Az áldozat az alábbiak tekintetében jogosult kártalanításra:

  • a nemzeti felső összeghatárok szerint meghatározott orvosi ellátási költségek; e kártalanításra csak akkor kerül sor, ha az áldozatot nem lehet egészségbiztosítás keretében kártalanítani;
  • a kieső jövedelem maximum 35 000 HRK-ig.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Az áldozat számára akkor is megítélhető a kártalanítás, ha az elkövető ismeretlen vagy, ha nem indul büntetőeljárás.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

A horvát jog szerint nincs lehetőség sürgősségi kifizetésekre.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

Áldozatsegítő segélyvonal

A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak szóló országos segélyvonal (116-006) érzelmi támogatást nyújt, tájékoztat az áldozatok jogairól, gyakorlati információkkal és iránymutatással szolgál azzal kapcsolatban, hogy mely szervek és szervezetek nyújthatnak további információt, segítséget és támogatást.

A segélyvonal ingyenes szolgáltatás,

amely hétköznap 8.00 és 20.00 között érhető el horvát és angol nyelven.

A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak szóló országos segélyvonal (116-006) általános támogató szolgáltatás.

További információt itt találhat: A link új ablakot nyit meghttps://pzs.hr/

Egyéb erre szakosodott civil társadalmi szervezetek is nyújthatnak telefonos támogatást és segítséget az egyes bűncselekmények áldozatainak és a gyermekeknek. További információ a horvát A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján érhető el, ahol a megyei szintű szervezetek felsorolása, továbbá a bűncselekmények áldozatai és a tanúi részére nyújtott támogatási és együttműködési hálózatban (Mreža podrške i suradnje za žrtve i svjedoke kaznenih djela) szereplő civil társadalmi szervezetekre vonatkozó információk is megtalálhatók.

A pszichoszociális és jogi támogatást nyújtó országos szervezetek listája:

116 006

A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak szóló országos segélyvonal

Hétköznap 8.00–20.00

116 000

Eltűnt gyermekek országos segélyvonala

Eltűnt és bántalmazott gyermekek központja

24/7

116 111

Hrabri telefon segélyvonal gyermekek számára

Hétköznap 9.00–20.00

0800·0800

Hrabri telefon segélyvonal szülők számára

Hétköznap 9.00–20.00

0800 77 99

Emberkereskedelemmel kapcsolatos segélyhívószám

Minden nap 10.00–18.00

0800 55 44

Konzultációs központ azon nők számára, akik erőszak áldozatai

Zágrábi női menedékhely

Hétköznap 11.00–17.00

0800 655 222

Segélyhívószám azon nők és gyermek számára, akik erőszak áldozatai

Ženska pomoć sada női segélyvonal

24/7

0800 200 144

B.a.B.e. ingyenes jogi segítségnyújtás a családon belüli erőszak áldozatainak

Hétköznap 9.00–15.00

01 6119 444

Szexuális erőszak áldozatainak támogató központja

Ženska soba szexuális jogok központja

Hétköznap 10.00–17.00

01 48 28 888

Pszichológiai segítségnyújtás

TESA pszichológiai segítségnyújtó központ

Hétköznap 10.00–22.00

01 48 33 888

Plavi telefon segélyvonal

Hétköznap 9.00–21.00

01 4811 320

Ingyenes jogi segítségnyújtás

A jogi egyetem jogklinikája, Zágráb

Hétköznap 10.00–12.00, szerda és csütörtök 17.00–19.00

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Igen.

Milyen típusú támogatást kaphatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Az áldozat- és tanúsegítő osztályok a következőket nyújtják:

  1. érzelmi támogatás;
  2. jogokra vonatkozó információ;
  3. technikai és gyakorlati információk az áldozatok, tanúk és családtagjaik számára;
  4. szakosodott civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez való irányítás az áldozat/tanú szükségleteitől függően.

A megyei bíróságok áldozat- és tanúsegítő osztályai:

ÁLDOZAT- ÉS TANÚSEGÍTŐ OSZTÁLYOK

Eszéki Megyei Bíróság

Cím:

Europska avenija 7, 31 000 Osijek, Horvátország

Tel.:

031/228-500

e-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima@zsos.pravosudje.hr

Rijekai Megyei Bíróság

Cím:

Žrtava fašizma 7, 51000 Rijeka, Horvátország

Tel.:

051/355-645

e-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-ri@pravosudje.hr

Sziszeki Megyei Bíróság

Cím:

Trg Ljudevita Posavskog 5, 44000 Sisak, Horvátország

Tel.:

044/524-419

e-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-sk@zssk.pravosudje.hr

Spliti Megyei Bíróság

Cím:

Gundulićeva 29a, 21000 Split, Horvátország

Tel.:

021/387-543

e-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-st@pravosudje.hr

Vukovári Megyei Bíróság

Cím:

Županijska 33, 32000 Vukovar, Horvátország

Tel.:

032/452-529

e-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-vu@pravosudje.hr

Zadari Megyei Bíróság

Cím:

Borelli 9, 23 000 Zadar, Horvátország

Tel.:

023/203-640

e-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima@pravosudje.hr

Zágrábi Megyei Bíróság

Cím:

Trg N.Š. Zrinskog 5, 10 000 Zagreb, Horvátország

Tel.:

01/4801-062


A horvát Igazságügyi Minisztérium áldozat- és tanútámogató szolgálata (Služba za podršku žrtvama i svjedocima):

  • támogatási rendszert biztosít az áldozatok és tanúk részére
  • koordinálja a bíróságok áldozat- és tanútámogató részlegeinek munkáját
  • tájékoztatja az áldozatokat, a sértett feleket vagy családtagjaikat arról, ha az elkövetőt kiengedik a börtönből (feltételes szabadlábra helyezés vagy próbára bocsátás)
  • a jogokra vonatkozó tájékoztatást és érzelmi támogatást nyújt azon külföldi áldozatok és tanúk részére, akiket nemzetközi jogsegély-nyújtási mechanizmusok keretében tanúvallomás tételére kérnek fel, illetve az e mechanizmusok keretében külföldi bíróságon vallomástételre felkért horvát áldozatok és tanúk számára is. A Szolgálat a kapcsolattartási információkat tartalmazó tájékoztató leveleket küld az áldozatok és a tanúk részére
  • összegyűjti az áldozatok és tanúk kártalanítási igényeit, előkészíti a bűncselekmények áldozatai kártalanítási bizottságának (Odbor za novčanu naknadu žrtvama kaznenih djela) üléseit és segítséget nyújt a határon átnyúló ügyekben

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A szervezet típusától és hatáskörétől függően, különböző segítség és támogatás állhat rendelkezésére: pszichológiai, érzelmi, jogi, gyakorlati, lakhatással, orvosi ellátással, biztonsággal és a bíróság előtti nyilatkozatokkal kapcsolatos segítség.

További információt és e szervezetek megyék szerinti listáját az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján találja.

Folyamatban van tizenkét pártfogó felügyeleti iroda létrehozatala Horvátországban. Ezek célja a büntetőjogi szankciók végrehajtása emberi dimenziójának megteremtése, az elkövetők társadalomba való hatékonyabb integrációjának biztosítása, valamint az áldozatok, a sértett felek és az áldozatok és az elkövetők családjainak való segítség nyújtása.

A nemzeti pártfogó felügyelet szolgálat közreműködik az elkövetők börtönből való szabadulását követő közösségbe való visszailleszkedésében. Ennek keretében segítséget nyújt e személyek számára a lakóhely- és munkahelykeresésben, valamint felkészíti őket, továbbá az áldozatokat, a sértett feleket és az áldozatok családjait az elkövető szabadon bocsátására. A szolgálat emellett gondoskodik az áldozatoknak, sértett feleknek, valamint az áldozatok és az elkövetők családjainak nyújtott pszichoszociális támogatásról is.

Amennyiben a szabadulni készülő elkövetőt szexuális bűncselekmény, az élet és a testi épség elleni bűncselekmény vagy erőszakos bűncselekmény miatt tartják fogva, a pártfogó felügyelet szolgálat köteles erről késlekedés nélkül értesíteni az áldozatokat, a sértett feleket és családjaikat.

Az egyes pártfogó felügyeleti hivatalok, valamint az Igazságügyi Minisztérium pártfogó felügyeleti osztályának elérhetőségeit A link új ablakot nyit megitt találja.

A bűncselekmények áldozatai a rendőrséghez fordulhatnak e-mailben: A link új ablakot nyit megpolicija@mup.hr vagy A link új ablakot nyit megprevencija@mup.hr, illetve a 192 (24/7) vagy +385 1 3788 111 telefonszámon.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.