Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Horvátország

Tartalomszolgáltató:
Horvátország

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után, de még azelőtt, hogy feljelentést tennék a bűncselekmény miatt?

A büntetőeljárásról szóló törvény nem szabályozza, hogy minek kell szerepelnie az áldozat részére a bűncselekmény elkövetését követően, de az arra vonatkozó feljelentés előtt adott tájékoztató lapon. Mindenki jogosult kapcsolatba lépni az ügyészséggel, ahol lehetősége van bűncselekmény miatt feljelentést tenni, nyilatkozatot tenni, illetve az ügyész hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozó beadványt benyújtani. Az ügyészséggel kapcsolatba lépő személyt fel kell világosítani arról, hogyan jelentheti be a bűncselekményt és tájékoztatni kell a jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos egyéb alapvető információkról.

A rendőrök kötelesek a hivatalból üldözendő bűncselekményekre vonatkozó feljelentésekről jegyzőkönyvet felvenni.

Emellett mindenki jogosult megfelelő rendőri védelemre, ha e védelem nyújtásának észszerű alapja van.

A hét megyei bíróság által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok érzelmi támogatást és a jogaikra vonatkozó tájékoztatást biztosítanak az áldozatok számára (ideértve a technikai és a gyakorlati tájékoztatást is). Ezek az osztályok a tanúk valamint az áldozatok és a tanúk családtagjai részére is támogatást és tájékoztatást kínálnak. A tájékoztatást és a támogatást az eljárás minden szakaszában igénybe lehet venni. Az áldozat akkor is tájékoztatást és segítséget kap, ha nem tesz feljelentést a bűncselekmény miatt. Ezen osztályok emellett az áldozatok és a tanúk igényeitől függően az e célból működő civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják e személyeket.

Nem abban az uniós országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Az áldozatok és a polgári felek jogaira vonatkozó rendelkezéseket az állampolgárságra való tekintet nélkül kell alkalmazni, mivel a horvát büntető jogszabályok mindenkire vonatkoznak, aki Horvátországban bűncselekményt követ el. Az eljárás felei és az eljárásban résztvevő személyek jogosultak anyanyelvük használatára.

A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok a büntetőeljárásról szóló törvény és a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint kötelesek a bűncselekmények áldozatainak az e jogszabályokban meghatározott jogaikra vonatkozó tájékoztatást nyújtani. Ez azt jelenti, hogy az ügyészség és a bíróságok a büntetőeljárás előtt és annak bármely szakaszában kötelesek megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a megvádolt személy kártalanítsa a sértett felet a bűncselekmény által okozott bármely veszteségért/kárért, és hogy tájékoztassák a sértett felet – szóban az áldozat által értett nyelven, írásban pedig horvát vagy angol nyelven – arról, hogy jogosult az anyanyelve használatára, egy vagyonjogi igény benyújtására és arra, hogy kártalanítást kapjon. Az ügyészség és a bíróságok emellett kötelesek az áldozatot kérelmére általános tudnivalókkal és tájékoztatással ellátni arra vonatkozóan, hogyan érvényesítheti követelését és mely iratokat kell mellékelnie. Az áldozatok kártérítési jogaira vonatkozó tájékoztatók a kártérítési igénybejelentő nyomtatványhoz hasonlóan horvát és angol nyelven érhetők el. E dokumentumok horvát és angol nyelvű verziója a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapjáról tölthető le.

Minden, bűncselekmény miatt feljelentéssel élő áldozat tájékoztatást kap a jogairól a rendőrségtől. Az áldozat szóbeli tájékoztatása után a rendőr írásban is tájékoztatja az áldozatot a jogairól és az áldozatok védelmét és támogatását célzó szolgáltatásokra vonatkozó bármely rendelkezésre álló információról, ideértve az ingyenesen hívható áldozatsegítő segélyvonalat is.

A horvát nyelvi ismeretekkel egyáltalán nem rendelkező személyek számára a rendőrségen más nyelven is elérhető a jogokra vonatkozó tájékoztató.

A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak országos telefonközpontjában (116-006) dolgozó önkéntesek érzelmi támogatást, a jogokra vonatkozó tájékoztatás és gyakorlati tájékoztatást biztosítanak. Emellett az áldozatokat az illetékes szolgálatokhoz és szervezetekhez irányíthatják annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok további információt, támogatást és segítséget kapjanak. A segélyvonal hétköznap reggel 8 és este 8 között érhető el és az ott dolgozók horvát és angol nyelven fogadják a hívásokat.

Ha feljelentést teszek egy bűncselekmény miatt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

(a) Az áldozat és a sértett fél a vádemeléstől vagy a bűncselekményre vonatkozó feljelentésétől számított két hónapon belül jogosult tájékoztatást kérni az ügyészségtől a vád/feljelentés kapcsán meghozott intézkedésekről. E személyeket az ügyészség észszerű határidőn belül, de legkésőbb a kérelemtől számított harminc napon belül értesíti a meghozott intézkedésekről, kivéve, ha a kérelem hátráltatja az eljárás eredményességét. Az ilyen információk visszatartásáról szóló határozatot közölni kell a kérelmet benyújtó áldozattal vagy sértett féllel.

(b) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha:

  • a bűncselekmény, amellyel az adott személyt vádolják nem hivatalból üldözendő bűncselekmény;
  • a körülmények mentesítik a terheltet a bűnösség alól, kivéve, ha a jogellenes cselekményt szellemi beszámíthatatlanság állapotában követték el;
  • a bűncselekmény elévült vagy, ha a bűncselekményre közkegyelem vagy kegyelem vonatkozik illetve, ha egyéb körülmények tiltják a büntetőeljárás lefolytatását; valamint
  • nincs arra utaló bizonyíték, hogy a terhelt követte el a bűncselekményt.

A nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot meg kell küldeni a sértett félnek és a terheltnek, akit azonnal szabadon kell engedni, ha őrizetbe vették vagy letartóztatták. A határozatról szóló levél mellett a sértett felet tájékoztatni kell arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény 55. cikke szerint hogyan láthatja el saját maga a vádat.

(c) A feljelentés vizsgálatát és a ügyészség információs rendszerében folytatott ellenőrzést követően az ügyész indokolt határozattal elutasítja a feljelentést, ha a feljelentésből egyértelmű az, hogy:

  • a bűncselekmény nem hivatalból üldözendő bűncselekmény;
  • a bűncselekmény elévült, illetve a bűncselekményre közkegyelem vagy kegyelem vonatkozik, vagy a bűncselekmény tekintetében bíróság már jogerős döntést hozott vagy egyéb körülmények tiltják a büntetőeljárás lefolytatását;
  • a körülmények kizárják a büntethetőséget;
  • nem feltételezhető megalapozottan, hogy a terhelt követte el a feljelentés tárgyát képező bűncselekményt; vagy
  • a feljelentésben foglalt információ arra utal, hogy a feljelentés nem hitelt érdemlő.

Az ügyész feljelentés elutasítására vonatkozó határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

A büntetőeljárásról szóló törvény ellenkező rendelkezésének hiányában az ügyész nyolc napon belül értesíti az áldozatot a feljelentés elutasításáról szóló határozatáról és annak indoklásáról. Az ügyész ezen túl tájékoztatást nyújt arról, hogyan képviselheti az áldozat a vádat. Az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a feljelentő személyt és a terheltet a feljelentés elutasítására vonatkozó határozatáról, ha ezt bármelyik fél kérelmezi.

Amennyiben az ügyész magából a feljelentésből nem tudja megítélni, hogy az állítások hitelt érdemlőek-e, vagy ha a feljelentésben található információk alapján nincs elegendő ok a nyomozás megindítására vagy a bizonyítékgyűjtésre vonatkozó határozat meghozatalához, az ügyész maga folytat le vizsgálatokat, vagy erre utasítja a rendőrséget.

(d) Az őrizetért felelős tisztségviselő köteles haladéktalanul szabadon engedni az őrizetbe vett vagy letartóztatott személyt, ha:

  • erre az ügyész felszólítja;
  • a letartóztatott személyt a törvényes határidőn belül nem hallgatták ki; vagy
  • az őrizetet megszüntették.

(e) Az ügyész idézést bocsáthat ki a tanúk és szakértők számára, hogy azok nyújtsanak segítséget a bizonyításfelvételhez. Az idézést az ügyész felhatalmazása alapján a nyomozó is megküldheti. A bíróság beidézheti a tanút vagy szakértőt, hogy a tárgyaláson tegyen vallomást vagy a bíróság előtt jelenjen meg. Az illetékes hatóság előre meghatározza a bizonyítékok felvételének helyét és idejét. A beidézett személyt figyelmeztetni kell távolmaradásának következményeire.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult:

  • az anyanyelve használatára, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevételére, ha nem érti vagy nem beszéli megfelelően a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, ha a sértett fél siket vagy siketvak.

Hogyan biztosítja a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékkal élő vagyok)?

Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozási bíró vehet fel bizonyítást a 14 év alatti gyermekkorú tanútól. A meghallgatás során a bíró és a felek nem lehetnek jelen a gyermekkel egy helyiségben, a meghallgatást szakképzett asszisztens által működtetett audio-videó eszköz segítségével kell lefolytatni. A meghallgatáson pszichológus, gyermekek oktatásával foglalkozó szakember vagy más szakképzett személy vesz részt. A meghallgatáson emellett a szülő vagy a gyám is részt vehet, kivéve, ha részvétele a nyomozás vagy a gyermek érdekeivel ellentétes. A felek a szakember útján a nyomozási bíró hozzájárulásával tehetnek fel kérdéseket a gyermekkorú tanúnak. A meghallgatást audio-videó eszköz segítségével rögzíteni kell, a felvételt le kell pecsételni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. A gyermekkorú tanút kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, amelyet ugyanilyen eljárás szerint kell lefolytatni.

Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozási bíró vehet fel bizonyítást a 14 és 18 éves kor közötti gyermekkorú tanútól. A gyermekek kikérdezése során, különösen ha bűncselekmény áldozatai, gondosan kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy ez ne érintse hátrányosan a mentális egészségüket. Különös gondosságot kell tanúsítani a gyermek védelme érdekében.

Azt a tanút, aki idős kora, betegsége vagy fogyatékossága következtében nem tud eleget tenni az idézésnek, saját lakásában vagy más tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni. E tanúkat szakértő által működtetett audio-videó eszköz segítségével is meg lehet hallgatni. Amennyiben azt a tanú körülményei indokolják, a vizsgálatot olyan módon is le lehet folytatni, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy anélkül tegyenek fel a tanúnak kérdéseket, hogy vele egy helyiségben tartózkodnának. Szükség esetén a meghallgatást audio-videó eszköz segítségével rögzíteni kell, a felvételt pedig le kell pecsételni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. Az áldozat kérésére ugyanez az áldozatvizsgálati eljárás követhető a szexuális szabadság vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, az emberkereskedelem vagy a családon belüli bűncselekmény áldozatai esetén is. Az ilyen tanúkat kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, ha azt a bíróság szükségesnek ítéli.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

A hét megyei bíróság (zágrábi, eszéki, spliti, rijekai, sziszeki, zadari és vukovári) által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok segítséget nyújtanak az e bíróságok és az e városok helyi bíróságai előtt vallomást tevő áldozatok és tanúk számára. Ezek az osztályok emellett segítséget nyújtanak a szabálysértési ügyekben eljáró bíróságok előtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetekben is, továbbá az áldozatok és a tanúk igényeitől függően szakosodott civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják őket.

A tájékoztatást és a segítséget telefonon, illetve az áldozat/tanú bírósági épületbe való belépésekor lehet igénybe venni. A tájékoztatás történhet e-mailben is.

További információt a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapján talál.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Az áldozat szóbeli tájékoztatásakor a rendőr írásban is tájékoztatja az áldozatot a jogairól és az áldozatok védelmét és támogatását célzó szolgáltatásokra vonatkozó bármely rendelkezésre álló információról, ideértve az ingyenesen hívható áldozatsegítő segélyvonal telefonszámát is. A jogokról tájékoztató ismertetőben a következő szervezetek elérhetőségei is szerepelnek:

  • az illetékes áldozat- és tanúsegítő osztály;
  • az adott megyében működő civil társadalmi szervezetek;
  • a bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak nemzeti segélyhívó központja (116-006);

Hogyan védik a magánéletemet?

Az illetékes hatóságok kizárólag a jogszabályban meghatározott célból, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladataik ellátása során gyűjthetnek személyes adatokat.

Személyes adatokat kizárólag a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben lehet kezelni, és ez az adatkezelés kizárólag abból a célból történhet, amiért az információt gyűjtötték. Lehetséges az ilyen információ további feldolgozása, kivéve, ha ez ellentétes az adatgyűjtés céljával és feltéve, hogy az illetékes szervek jogosultak az adatok jogszabályban meghatározott más célú feldolgozására, valamint a további feldolgozás e másik cél érdekében szükséges és azzal arányos.

A személyek egészségére és szexuális életére vonatkozó személyes adatokat kizárólag kivételes esetben lehet kezelni, ha a legalább ötéves börtönbüntetéssel büntetendő bűncselekményt más módon nem lehetséges leleplezni vagy büntetőeljárás alá vonni, illetve, ha ennek hiányában a leleplezés/büntetőeljárás alá vonás aránytalanul nagy nehézséggel járna.

Faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, vallási vagy filozófiai meggyőződésre, illetve szakszervezeti tagságra vonatkozó személyes adatok nem kezelhetők.

A büntetőeljárás céljából gyűjtött személyes adatokat külön jogszabály szerint csak akkor lehet továbbítani kormányzati szerveknek és más jogi személyeknek, ha az ügyészség vagy a bíróság véleménye szerint erre jogszabályban meghatározott célból szükség van. Amennyiben ilyen adatok továbbítására kerül sor, a megfelelő jogi személyek figyelmét fel kell hívni arra, hogy kötelesek az érintett személyek adatainak védelmére.

A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a személyes adatokat más büntetőeljárásokban, más olyan eljárásokban, amelyek Horvátországban elkövetett büntetendő tevékenységekhez kapcsolódnak, nemzetközi büntetőbíráskodásban nyújtott segítségre vonatkozó eljárásokban, illetve nemzetközi rendőrségi együttműködés során fel lehet használni.

Feljelentést kell-e tennem a bűncselekmény miatt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Az áldozat akkor is részesül a megfelelő bíróság áldozat- és tanúsegítő osztálya vagy civil társadalmi szervezet által nyújtott tájékoztatásban és segítségben, ha nem tesz bűncselekmény miatt feljelentést.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

A rendőrség feladatairól és hatásköréről szóló törvény 99. cikke szerint a rendőrség – külön jogszabályban meghatározott ellenkező rendelkezés hiányában és az ilyen intézkedésekre nyitva álló ésszerű határidőn belül – megfelelő védelemben részesíti az áldozatot és minden más olyan személyt, akik a büntetőeljárásban információval szolgáltak vagy információval szolgálhatnak, illetve védi az ilyen személyekhez közel álló személyeket, ha e személyeket vagy a hozzájuk közel álló személyeket az elkövető vagy a büntetőeljárásban részt vevő más személy miatt veszély fenyegeti. A rendőrség által biztosított védelem 24 órás fizikai védelmet jelent.

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

A szabálysértési törvény 130. cikke szerint a rendőrség ideiglenesen, legfeljebb nyolc napig óvintézkedést hozhat azzal a személlyel szemben, akiről jogosan feltételezhető, hogy ő követte el a jogsértést. A gyakorlatban ezt általában olyan intézkedéseket jelent, amelyek megtiltják a gyanúsított számára bizonyos helyek vagy területek látogatását (kitiltás az áldozat otthonából), bizonyos személyek felkeresését, illetve a bizonyos személyekkel való kapcsolat fenntartását vagy felvételét. A rendőrség nyolc napon belül indítványt tesz az illetékes szabálysértési bíróságnál, amely ezt követően dönt arról, hogy a meghozott óvintézkedést felfüggeszti vagy meghosszabbítja. Emellett a szabálysértési eljárás során a bíróság a családon belüli erőszakról (és azzal szembeni védelemről) szóló törvény szerint az elkövetővel szemben a következő intézkedéseket hozhatja:

  1. kötelező pszichoszociális kezelés;
  2. az elkövetőt a családon belüli erőszak áldozatának megközelítésétől, zaklatásától és követésétől eltiltó intézkedés;
  3. a közös otthonból való kitiltás;
  4. droghasználat elleni kötelező kezelés.

A szabálysértési törvény szerint a bíróság emellett egyéb védelmi vagy óvintézkedéseket is alkalmazhat annak megelőzése érdekében, hogy a gyanúsított megközelítse vagy zaklassa az áldozatot.

Ezen túl a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíróság és az ügyész a terhelt őrizetbevétele helyett egy vagy több óvintézkedést rendelhet el, ideértve az elkövető meghatározott hely vagy terület látogatásától, meghatározott személy megközelítésétől, meghatározott személlyel való kapcsolat felvételétől vagy fenntartásától való eltiltását, illetve az olyan intézkedéseket, amelyek tiltják, hogy az elkövető kövesse vagy zaklassa az áldozatot vagy más személyt, illetve az áldozat otthonából való kitiltást.

Ki nyújthat nekem védelmet?

Az áldozat a rendőrségtől szerezheti be a valamennyi jogára vonatkozó tájékoztatást, ideértve a védelemhez való jógára, a rendelkezésre álló védelem típusaira és a rendőrség által az áldozat védelmében hozható intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A nyomozás befejezését és a megfelelő iratok illetékes büntető igazságszolgáltatási hatóságokhoz való benyújtását követően a rendőrség már nem vizsgálja tovább az áldozat igényeit, kivéve az elrendelt védelmi vagy óvintézkedések végrehajtása tekintetében. Amennyiben olyan új körülményekre vonatkozó bejelentés érkezik, amely az elkövető általi ismételt fenyegetésre utal, a rendőrség az értékelése és az ügyben fennálló tények alapján további intézkedéseket hoz az áldozat védelme érdekében.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fenyeget-e engem a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelem (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és büntetőeljárási jogállását. Az áldozat vizsgálatát megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság a bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben egyedileg értékeli az áldozat helyzetét. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése kiterjed annak meghatározására is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különleges védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (az áldozat kihallgatásának különleges módszerei, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különleges védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét, és meg kell határozni a különleges védelmi intézkedéseket. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése során különös figyelmet kell fordítani az áldozat személyes jellemzőire, a bűncselekmény típusára és természetére, valamint az elkövetésének körülményeire. Különleges figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik súlyos bűncselekmény következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett bűncselekmények áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűződő kapcsolata különösen veszélyeztetetté teszi őket.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett áldozatokat?

A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és büntetőeljárási jogállását. Az áldozat vizsgálatát megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság a bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben egyedileg értékeli az áldozat helyzetét. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése kiterjed annak meghatározására is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különleges védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (az áldozat kihallgatásának különleges módszerei, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különleges védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét, és meg kell határozni a különleges védelmi intézkedéseket. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése során különös figyelmet kell fordítani az áldozat személyes jellemzőire, a bűncselekmény típusára és természetére, valamint az elkövetésének körülményeire. Különleges figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik súlyos bűncselekmény következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett bűncselekmények áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűződő kapcsolata különösen veszélyeztetetté teszi őket.

Kiskorú vagyok – vannak-e különleges jogaim?

A bűncselekmények gyermekáldozatai az alábbi további jogokkal rendelkeznek:

  1. az állam által fizetett képviselőhöz való jog;
  2. a személyes adatainak bizalmas kezeléséhez való jog;
  3. a nyilvánosság kizárásához való jog.

Gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy.

A gyermekkorú tanút vagy áldozatot a nyomozási bíró hallgatja meg a bizonyítási tárgyaláson és az idézést a gyermek szülőjének vagy gyámjának kell küldeni.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

A bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint, ha a bűncselekmény közvetlen áldozata az erőszakos bűncselekmény következtében meghal, a közvetett áldozat (a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt) a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvényben meghatározott pénzügyi kártalanításra jogosult.

Ha a közvetett áldozatot az elhunyt (közvetlen) áldozat támogatta, akkor legfeljebb 70 000 kuna összegű kártalanításra jogosult a törvényes tartás elvesztése miatt, és legfeljebb 5000 kuna összegű kártalanításra a felmerült szokásos temetési költségek fedezésére.

Bármely személy, akinek a családtagja bűncselekmény áldozataként életét vesztette, sértett félként jogosult a büntetőeljárásban részt venni és kártérítést követelni (büntető vagy polgári eljárásban).

A családtagom bűncselekmény áldozata volt – milyen jogok illetnek meg?

„Közvetett áldozat” a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt.

A nagyszülők és az unokák szintén lehetnek közvetett áldozatok, ha valamelyikük közvetlen áldozat volt és tartósan közös háztartásban éltek, ahol a nagyszülők töltötték be a szülők szerepét.

A házasságon kívüli és az azonos neműek közötti kapcsolatokra a horvát jogszabályokat kell alkalmazni.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata meghal, a közvetett áldozatok kártérítésre jogosultak (a törvényes tartás elvesztése és a szokásos temetési költségek miatt).

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Horvátországban a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők esetében a feltételes lehetőség alapelve alapján működik egy áldozat-elkövető közvetítési modell a büntetőeljárást megelőző szakaszban a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény szerint, amely előírja, hogy a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők kötelesek részt venni a bíróságon kívüli egyezség keretében történő közvetítési folyamatban. Ennek értelmében ha a fiatalkorú elkövető teljesíti ezt a kötelezettségét, akkor nem kerül sor tárgyalásra.

2013 óta Horvátországban összesen 60 közvetítő jár el, akik egy egyéves programban, 170 órás (előadásokból, feladatokból, szerepjátékból, gyakorlati mentorálási feladatokból és szupervízióból álló) képzés keretében szerezték meg szaktudásukat. Horvátországban kizárólag ezek a szakemberek jogosultak helyreállító igazságszolgáltatás lefolytatására büntetőügyekben. Ezek a közvetítők a horvát Szociálpolitikai és Ifjúsági Minisztériumtól, a peren kívüli egyezségeket támogató egyesülettől és az UNICEF-től kapták tanúsítványaikat.

Ennek eredményeként minden horvát megyében található peren kívüli egyezség szolgálat.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

A büntetőeljárásról szóló törvény
A bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény

Utolsó frissítés: 07/10/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.