Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A bűncselekmények sértettjei a következő módokon követelhetnek kártérítést az elkövetőtől:

1. polgári bíróság előtt keresetet nyújthatnak be az elkövetővel szemben; a polgári eljárások feltétele a bírósági illeték megfizetése; polgári eljárást a vádirat benyújtásától függetlenül lehet indítani, de azokat a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet meghozataláig fel lehet függeszteni; amennyiben a sértett megnyeri a pert, a végrehajtást a végrehajtási hatóság, vagyis a bírósági végrehajtó (komornik) végzi el;
2. a büntetőeljárásban a sértett kérheti a terhelttel szemben kompenzációs intézkedés (środek kompensacyjny) meghozatalát – ez olyan kötelezettség, amely alapján a terhelt köteles megtéríteni a károkat vagy köteles kompenzációt nyújtani; ehelyett a bíróság elrendelheti a kiegészítő károk (nawiązka) megfizetését; a sértett kérelmének csak akkor tesznek eleget, ha az elkövetőt elítélik;
3. ha az elkövetőt elítélik és felfüggesztett szabadságvesztés büntetést állapítanak meg, a bíróság elrendelheti, hogy térítse meg a bűncselekménnyel okozott károkat;
4. amennyiben az eljárást feltételesen felfüggesztik, a bíróság elrendeli, hogy az elkövető részben vagy egészben térítse meg a károkat.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

1. Amennyiben a bíróság kötelezi az elkövetőt a károk megtérítésére és az elkövető ennek önként nem tesz eleget, a sértett bírósági végrehajtó által lefolytatott végrehajtási eljárást indíthat.
2. Amennyiben a bíróság az elkövetőt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéli vagy a vele szemben folyó eljárást feltételesen felfüggeszti és az elkövető nem téríti meg a károkat, intézkedéseket lehet hozni az ítélet végrehajtása vagy az eljárás folytatása érdekében. Ezen intézkedések, különösen a börtönbüntetés valós veszélye, általában ösztönzi az elkövetőket, akik sikertelen végrehajtás esetén is valahogyan megtalálják a sértett követelésének kielégítésére szolgáló forrásokat. Az ilyen intézkedések meghozatalához elegendő, ha a sértett értesíti a bíróságot vagy a pártfogó felügyelőt (kurator sądowy), hogy az elkövető nem teljesítette a kötelezettségeit.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Amennyiben az elkövető nem téríti meg a károkat, a sértett nem részesül az államtól származó kifizetésben.

A sértett az Áldozatsegítő és büntetés-végrehajtást követő segítségnyújtási alap által finanszírozott és a bűncselekmények áldozatainak támogatására szakosodott szervezetek által nyújtott sürgősségi segélyt vehet igénybe.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A legsúlyosabb bűncselekmények sértettjei és legközelebbi hozzátartozóik a Pénzügyminisztérium által fizetett különös juttatásokra jogosultak. Ez a Lengyelország vagy más uniós tagállamok területén lakóhellyel rendelkező olyan személyekre vonatkozik, akik hét napot meghaladó súlyos sérüléseket vagy egészségkárosodást szenvedtek, illetve azon személyek közeli hozzátartozóira, akik a bűncselekmény következtében elhunytak.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Akkor is jogosult kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

A kártérítésre jogosult sértett biztosítékot igényelhet, vagyis az ügy lezárása előtt egyszeri kifizetésben részesülhet. Ezt az összeget a kezelések, gyógyulás vagy temetés részleges fedezésére lehet felhasználni.