Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekményeket írásban vagy szóban, az ügyész hivatalánál vagy a rendőrségen kell bejelenteni. A bűncselekmények írásbeli bejelentése történhet személyesen vagy postai úton (illetve e-mailben).

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

A bűncselekményt bejelentő személyt hat héten belül értesíteni kell a nyomozás megindításáról. Amennyiben e személyt nem értesítik, panaszt nyújthat be az ügyésznél.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Az előzetes eljárásokban és a bírósági eljárásokban az áldozatokat hivatalos képviselők – ügyvédek vagy jogtanácsosok – segíthetik. Az áldozatok maguk is kijelölhetik a képviselőiket vagy – amennyiben a pénzügyi helyzetük ezt nem teszi lehetővé – kérelmezhetik, hogy a bíróság jelöljön ki számukra képviselőt. Ebből a célból az áldozatnak a bírósághoz vagy az ügyészhez kell benyújtania egy levelet, amelyben bizonyítja, hogy nem képes a képviselő költségeinek megfizetésére.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Amennyiben a sértett az eljárásban kizárólag tanúként vesz részt, jogosult utazási, szállási és tartózkodási költségeinek, valamint az elmaradt bevételeinek megtérítésére.

Amennyiben a sértett pótmagánvádlóként vagy magánvádlóként jár el, jogosult az indokolt költségei megtérítésére, ideértve a képviselő kijelölésével kapcsolatos költségeket is.

A költségtérítés érdekében kérelmet, illetve, amennyiben lehetséges a felmerült költségeket igazoló dokumentumokat kell benyújtani.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

A sértettek fellebbezhetnek az előzetes eljárásra irányuló kérelmet elutasító és az előzetes eljárást megszüntető határozatokkal szemben. A fellebbezés menetére vonatkozó információ e határozatokban található.

Részt vehetek a tárgyaláson?

A sértettek külön nyilatkozat benyújtása nélkül, félként vehetnek részt az előzetes eljárásban.

A közvádas eljárásokban a sértett akkor járhat el félként (pótmagánvádlóként), ha az erre irányuló szándékát tartalmazó nyilatkozatot nyújt be.

A magvádas ügyekben a sértett magánvádlóként félnek minősül.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

A sértettek a bűncselekménnyel érintett személyek.

A sértett az előkészítő eljárásban a jogszabály erejénél fogva félnek minősül.

A közvádas eljárásokban a sértettek eljárhatnak félként, amennyiben e mellett döntenek, ez esetben pótmagánvádlónak minősülnek.

A magvádas ügyekben a sértett magánvádlónak minősül.

Függetlenül attól, hogy félnek minősülnek-e, a sértetteket gyakorlatilag minden esetben meghallgatják tanúként.

A büntetőeljárások jelenleg nem teszik lehetővé a sértettek számára, hogy magánfélként járjanak el.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A sértettek érdekeik védelme céljából akkor is részt vehetnek a bírósági eljárásban, ha nem járnak el félként. A sértettek részt vehetnek a tárgyaláson és az eljárás feltételes megszüntetésére, a tárgyalás nélküli ítélethozatalra, valamint a tárgyalás alperes mentális állapota miatti okból való megszüntetésére vonatkozó üléseken, illetve olyan esetekben, amelyekben az alperes mentális állapota miatt védelmi intézkedésekre van szükség. A tárgyalás során a sértett kifogással élhet a terhelt bizonyításfelvétel lefolytatása nélküli ítélethozatalra irányuló kérelmével szemben és kérelmezheti, hogy a terheltet szólítsák fel a károk kijavítására vagy kártérítés fizetésére.

Amennyiben a büntetőeljárást feltételesen szüntetik meg, a sértett kérheti annak újrafelvételét.

Amennyiben úgy dönt, hogy a bíróság előtt félként jár el, a sértett a következő eljárási cselekményeket végezheti el: bizonyításra irányuló kérelmek benyújtása, a tanúkhoz és a szakértőkhöz intézett kérdések feltétele, álláspontjának előadása, pl. annak ismertetése, hogy milyen határozatot vár a bíróságtól. A sértettek emellett fellebbezhetnek az ítéletekkel szemben.

A tanúként beidézett sértetteknek meg kell jelenniük a bíróságon és vallomást kell tenniük. Az indokolatlan távolmaradás büntetendő.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A sértettek akkor nyújthatnak be bizonyításra irányuló kérelmeket, ha másodlagos- vagy magánvádlóként járnak el.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

Az első tárgyalást megelőzően a sértetteket írásban értesíteni kell az előzetes eljárásban fennálló fél jogállásukról, valamint az ebből eredő jogaikról.

A sértetteket írásban értesíteni kell a bírósághoz benyújtott vádiratról, valamint azon bírósági tárgyalások és ülések időpontjáról és helyéről, amelyeken részt vehetnek.

Amennyiben a bíróság kártérítést rendel el, kézbesíti az ítélet másolatát a sértettnek.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Az előzetes eljárások során a sértettek az eljárást lefolytató hatóság hozzájárulásával betekinthetnek az iratokba.

A bírósági eljárásokban a sértettek akkor tekinthetnek be az iratokba, ha magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként járnak el. Amennyiben a sértett nem e minőségében jár el, az iratokat a bíróság elnöke hozzájárulásával lehet számára elérhetővé tenni.