If you have suffered a crime, of course you will need to think about whether to report it. You may feel reluctant to do this, or worried about it, but if you do not report it, a police investigation is much less likely and the person who committed the crime is unlikely to be brought to account. Reporting the crime may also be important for your own practical reasons such as making an insurance claim.

You may have access to some rights whether you report the crime or not. However, once you have reported the crime you can benefit from a range of rights and additional support which might not otherwise be available to you. These will help to ensure that you can take full part in the proceedings and that you understand what is happening. They also aim at making the process as easy as possible for you.

When you report the crime to the police or as soon as possible thereafter, you might wish to check carefully what specific role(s) you may have in the proceedings - as victim, witness, civil claimant, civil party, private prosecutor, etc.   These roles vary from one country to another and some of them have rights attached to them that may be important later on in the process, for example with regard to whether or not you as a victim can appeal the outcome of a trial. Take note of the roles and deadlines as you read through these factsheets. Check with the police what roles exist and what deadlines – if any - you must respect to get the respective status. You may ask the authorities for clarifications in order to decide how best to protect your rights and legal interests.

Once you have reported a crime, authorities will work to bring justice to you and others. As part of this process, they may require your active cooperation until and perhaps after the end of the criminal proceedings if there is a prosecution. You have an important role in these proceedings and your assistance is very much appreciated.

The police will begin their investigation to establish enough evidence to prosecute the person who committed the crime. If the person is prosecuted and found guilty the judge will also determine the appropriate penalty for the offender.

As a victim, you have a number of legally guaranteed rights within or outside the criminal proceedings. In addition, some of your rights may extend to your family members and relatives. The European Union has taken steps to guarantee a minimum set of rights and certain standards along which Member States should align their laws.

The following factsheets will guide you through the most important steps of criminal proceedings in each Member State, explaining the rights you have and the basic rules you need to follow to exercise them. This information is not a substitute for legal advice and is intended to be for guidance only.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Any reference in these fact sheets to a person of the male sex shall be deemed also to constitute a reference to a person of the female sex, and vice versa, unless the context clearly indicates otherwise.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban - Belgium

Bűncselekmény sértettjének minősül az a személy, akit a nemzeti jog értelmében bűncselekménynek minősülő cselekmény következtében sérelmet szenved, például megsérül, vagy tulajdonát megrongálják, illetve ellopják stb. A bűncselekmények sértettjeit meghatározott jogok illetik meg a büntetőjogi eljárás előtt, alatt és után.

Belgiumban a büntetőeljárás nyomozásból és tárgyalásból áll. A legtöbb esetben a nyomozást az ügyész vezeti, vagy – egyes bonyolultabb esetekben – a nyomozási bíró. A nyomozás során bizonyítékokat gyűjtenek annak megállapítása érdekében, hogy sor került-e bűncselekmény elkövetésére, és amennyiben igen, hogy ki követte azt el.

A nyomozást követően az ügyet vagy lezárják, vagy bíróság elé terjesztik. A tárgyalás során a bíróság megvizsgálja az összegyűjtött bizonyítékokat annak eldöntése érdekében, hogy a vádlott bűnös-e vagy sem. Amennyiben a vádlottat bűnösnek nyilvánítják, büntetést szabhatnak ki rá. Ellenkező esetben a bíróság nem bűnösnek nyilvánítja a vádlottat és felmenti.

A sértettet az eljárás valamennyi szakaszában többféle jog megilleti. Amennyiben valaki tevékenyebb szerepet kíván vállalni az eljárásban, sértett félként nyilvántartásba jegyeztetheti be magát vagy magánfélként keresetet terjeszthet elő az eljárás során. Bizonyos esetekben a sértett indíthatja meg az eljárást oly módon, hogy közvetlenül bíróság elé idézi az elkövetőt, vagy panaszt terjeszt a nyomozási bíró elé a magánfélként való elbánás egyidejű kérelmezése mellett. Magánfélként kártérítést követelhet a vádlottól, bizonyos feltételek teljesülése esetén pedig (például erőszakos bűncselekményt szenvedett el, és a kárt sem az elkövető, sem biztosító nem tudja megtéríteni) az államtól is kártalanításra tarthat igényt.

A következő tájékoztatók végigvezetik az eljárásában felmerülő különböző lépéseken, bemutatják a jogait a nyomozás során, a tárgyalás során és a tárgyalást követően. További tájékoztatatást kaphat az elérhető segítségről és támogatásról.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

1 – JOGAIM A BŰNCSELEKMÉNY NYOMOZÁSA SORÁN

Hogyan és hol jelenthetek be bűncselekményt?

Hogyan követhetem nyomon a hatóságok munkáját, miután bejelentettem a bűncselekményt?

Hogyan vehetek részt a bűncselekmény nyomozásában?

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

Kiskorú vagyok. Vannak további jogaim?

A bűncselekmény nyomozása során milyen tájékoztatást kaphatok a rendőrségtől vagy az áldozatokat segítő szervezetektől?

Kaphatok jogi segítséget?

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

A bűncselekmény nyomozása során milyen szolgáltatást és támogatást vehetek igénybe?

Van lehetőség egyezséget/megállapodást kötni vagy közvetítői eljárást kezdeményezni az elkövető és köztem?

Hogyan folytatódik az ügyem a nyomozás lezárása után?

Fellebbezhetek, ha az ügyemet úgy zárják le, hogy nem került bíróság elé?

Külföldi vagyok. Hogyan védik meg a jogaimat és az érdekeimet?

További információk

Hogyan és hol jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekményt bejelentheti a helyi rendőrségen, lehetőség szerint a bűncselekmény elkövetése szerinti helyen. Vészhelyzet esetén a 112-es telefonszám hívásával bármikor kapcsolatba léphet a rendőrséggel. Amennyiben nincs vészhelyzet, forduljon a legközelebbi rendőrséghez. A rendőrségek címei a helyi rendőrség honlapján találhatók, holland és francia nyelven.

Amennyiben Ön belga állampolgár vagy Belgiumban rendelkezik lakóhellyel (pl. huzamos tartózkodási engedélyt állítottak ki az Ön számára Belgiumban) , egyes csekély súlyú bűncselekményeket (például rongálás, bolti lopás és kerékpárlopás) interneten keresztül is bejelenthet holland, francia vagy német nyelven. Ezenfelül bárki – így a turisták is – bejelentést tehet az internettel kapcsolatos bűncselekményekről az interneten egy erre a célra szolgáló weboldalon holland, francia, német és angol nyelven.

Néhány bűncselekmény esetében csak akkor indítható büntetőeljárás, ha a sértett panaszt tesz (pl.: rágalmazás, jó hírnév megsértése és becsületsértés).

Nem köteles azonnal bejelenteni a bűncselekményt, de az Ön érdekében áll, hogy megtegye, és így a rendőrség a lehető leghamarabb részletes információkhoz juthasson a tényállásról és a bűncselekmény körülményeiről, valamint az Ön által elszenvedett bármely károsodásról vagy sérülésről. Szem előtt kell tartania továbbá, hogy bizonyos idő elteltével a hatóságoknak már nem áll módjukban büntetőeljárást indítani. Ezt az elévülési időt a törvény határozza meg, és a bűncselekménytől függően hat hónaptól tizenöt évig terjed.

A rendőrség meghallgatja Önt és hivatalos jegyzőkönyvet vesz fel. A meghallgatás során számos jogosultsággal rendelkezik, amelyek akkor is megilletik Önt, ha a későbbiekben másik nyilatkozatot tesz. Akár sértettként, akár tanúként hallgatják meg, a meghallgatást megelőzően rendőr tájékoztatja a következőkről:

• kérheti, hogy valamennyi kérdést és választ az Ön saját szavaival vegyenek jegyzőkönyvbe;
• kérheti meghatározott nyomozati lépés elvégzését vagy meghatározott személy kihallgatását;
• vallomását bizonyítékként használhatják fel a bíróság előtt;
• térítésmenetes másolatot kérhet a meghallgatásról készült jegyzőkönyvről. A másolatot a meghallgatás végén kell kérnie. Legtöbb esetben azonnal megkapja a másolatot.

Amennyiben az eljárás lefolytatásának nyelvétől eltérő nyelvet beszél, a rendőrség hivatásos tolmácsot biztosít Önnek, kivéve, ha a rendőr le tudja írni az Ön nyelvén a nyilatkozatát vagy arra kéri Önt, hogy saját nyelvén írja le azt.

Az Ön nyilatkozatát belefoglalják a hivatalos jegyzőkönyvbe, amely a következő információkat tartalmazhatja:

• az Ön neve, címe, telefonszáma és bármely e-mailcím:
• a bűncselekmény részletei – ki volt érintett a bűncselekményben, hol, mikor és mi történt, milyen következménnyel járt Önre nézve;
• bármely tanú elérhetőségei;
• a résztvevő személyek leírása, beleértve a magasságot, testfelépítést és ruházatot. Nagyon hasznosak továbbá az életkorra, a haj színére és formájára, az akcentusra, továbbá az olyan megkülönböztető jelekre vonatkozó információk, mint a szemölcsök, sebhelyek, tetoválások vagy anyajegyek;
• bármely Önt ért sérülés (orvos igazolást állíthat ki az Ön számára, amelyet akár több nappal az eredeti bejelentést követően is átadhat a rendőrségnek); azt is kérheti orvosától, hogy nyilvánítsa Önt munkaképtelennek;
• bármely, az Ön vagyontárgyát ért (fizikai) károsodás (hasznos fényképet készíteni valamennyi kárról).

Nyilatkozatában azt is jelezheti, ha bármilyen gyakorlati, szociális, pszichológiai vagy jogi segítségre van szüksége.

A dokumentumok fénymásolatát kell átadnia a rendőrségnek, mivel a későbbiekben szüksége lehet az eredeti dokumentumokra, például, ha kapcsolatba lép a biztosítótársaságával.

Ha Ön szexuális erőszak sértettje, meghallgatására lehetőség szerint a szükséges magánéletvédelmet biztosító, különleges helyiségben kerül sor.

A rendőrség a legtöbb esetben megküldi a hivatalos jegyzőkönyvet (proces-verbaal/procès-verbal) az ügyészségnek (parket/parquet). Az ügyész dönt arról, hogy a rendőrség indítson-e nyomozást vagy sem. A nyomozást az ügyész (procureur des Konings/procureur du Roi) (bűnügyi nyomozás (opsporingsonderzoek/enquête pénale)), illetve bonyolultabb ügyekben, vagy amikor nagyobb beavatkozással járó intézkedésekre, például házkutatásra van szükség, a vizsgálóbíró folytatja le (bírósági vizsgálat (gerechtelijk onderzoek/instruction judiciaire)). Egyes ügyekben a rendőrség úgy dönthet, hogy hivatalból folytat nyomozást, és a teljes aktát megküldi az ügyészségnek további intézkedés céljából (rendőrségi nyomozás (ambtshalve politioneel onderzoek/enquête policière d'office)). Több kisebb súlyú bűncselekmény esetében (például kerékpárlopáskor) a rendőrség a körülményektől függően (pl. ha nincs nyoma az elkövetőnek) egyszerűsített hivatalos jegyzőkönyvet (vereenvoudigd proces-verbaal (VPV)/procès-verbal simplifié)) vesz fel. Ez az egyszerűsített jegyzőkönyv a rendőrőrsön marad, és nem továbbítják az ügyészség számára. A felvett, egyszerűsített hivatalos jegyzőkönyvek listáját havonta továbbítják az ügyésznek, aki így megismeri az Ön ügyét. Ha bármely olyan új információ bukkan fel, amely hatással lehet az ügyre (például, ha azonosítják a bűncselekmény elkövetőjét) a hivatalos jegyzőkönyvet továbbítják az ügyészségre, és a rendőrség megfelelően tájékoztatja Önt erről.

Hogyan követhetem nyomon a hatóságok munkáját, miután bejelentettem a bűncselekményt?

A bűncselekmény bejelentését követően a bejelentését visszaigazoló dokumentumot kap kézhez. E dokumentum tartalmazza az Ön ügyének hivatkozási számát, annak a rendőrtisztnek a nevét, aki segítséget nyújtott Önnek, valamint az ügyészség elérhetőségeit (kivel léphet kapcsolatba annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje az ügyét).

Az említett dokumentum egyértelműen tájékoztatja Önt arról, hogy a bejelentését rendes hivatalos jegyzőkönyvként, rendőrségi nyomozásként vagy egyszerűsített hivatalos jegyzőkönyvként kezelik.

Hogyan vehetek részt a bűncselekmény nyomozásában?

Büntetőeljárás esetén, ha nem tett további lépéseket azon felül, hogy bejelentést tett a rendőrségnek, az ügyészség kizárólag a bírósági tárgyalás dátumáról, időpontjáról és helyéről fogja Önt tájékoztatni.

Ha tájékoztatást kíván kapni az Ön bejelentése tekintetben tett bármely további intézkedésről, törvényes joga van arra, hogy károsult félként (benadeelde persoon/personne lésée) nyilvántartásba vegyék. Személyesen vagy ügyvéd közreműködésével a rendőrőrsön, illetve az ügyészség titkárságának küldött ajánlott levélben nyilatkozatot nyújthat be a hivatalos jegyzőkönyvet felvevő rendőrtiszt vagy az ügyészség titkársága számára arról, hogy Ön károsult fél. A bejelentést visszaigazoló dokumentummal együtt kézhez kap majd egy formanyomtatványt is, amely e nyilatkozat megtételére szolgál.

Károsult félként írásbeli tájékoztatást fog kapni az ügyészség által hozott határozatokról (például az ügy lezárásra vonatkozó határozatról és ennek indokairól, vagy a bírósági vizsgálat megindítására vonatkozó határozatról), valamint a vizsgáló bíróság előtti bármely meghallgatás időpontjáról. Joga van továbbá ahhoz, hogy csatoljon az aktához bármely dokumentumot, amit szükségesnek lát. Ezenfelül joga van betekintést kérni az aktába, és a fénymásolatot kérni arról.

Ha kártérítési igényt akar benyújtani, vagy további jogokat kíván szerezni, igényét a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként¹ (burgerlijke partij/partie civile) kell benyújtania. Az eljárás bármelyik szakaszában benyújthatja az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatot, személyesen vagy ügyvédje útján. Magánfélként betekintést kérhet az ügy aktájába, és fénymásolatot kaphat arról, kérheti további nyomozati lépések megtételét, kártérítést igényelhet, jogorvoslati kérelmet nyújthat be a megkapott határozatokkal szemben, továbbá konzultálnak Önnel és tájékoztatják az elkövető szabadságvesztés büntetését illetően.

A büntetőeljárásban részt vevő magánfélként vagy károsult félként joga van ügyvédi képviselethez a hatóságokkal történő kapcsolatfelvétel során. A nyomozások titkosak Belgiumban, és Ön nem lehet jelen a nyomozás során (pl. a gyanúsított kihallgatásakor), kivéve a bűncselekmény rekonstruálása céljából tartott helyszíni szemlét, amely esetben a magánfél jelen lehet.

Ön nem köteles bizonyítani sem a bűncselekmény megtörténtét, sem az elkövető bűnösségét.

A büntetőeljárás ezen szakaszában nincs lehetőség az Ön veszteségének vagy kárának megtérítésére.

Miután a hivatalos jegyzőkönyvet továbbították az ügyészségnek, és megkezdődött a büntetőeljárás, Ön már nem állíthatja le a büntetőeljárást. Ez abban az esetben is igaz, ha a bűncselekmény esetében csak a sértett bejelentése esetén folytatható büntetőeljárás, mint például a rágalmazás esetében.

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

A nyomozás során nagy valószínűséggel tanúként (getuige/témoin) fogják meghallgatni.

Ha tanúként veszélyben érzi magát (valamint családtagjait és hozzátartozóit) bizonyos körülmények között igénybe veheti az alábbi tanúvédelmi intézkedéseket:

• a megelőző intézkedésekre vonatkozó tanácsadás, és azok végrehajtásának elősegítése;
• megelőző rendőri járőrszolgálat;
• beérkező és kimenő telefonhívások rögzítése;
• titkos telefonszám vagy segélyhívásokra szolgáló mobiltelefon, valamint az Ön gépjárműve számára védett rendszámtábla biztosítása;
• fizikai védelem; valamint
• legfeljebb 45 napig tartó elköltöztetés.

Rendkívül különleges esetekben, például amennyiben Ön bűnszervezett által elkövetett bűncselekmény, vagy rendkívül súlyos bűncselekmény, például kiskorú elrablása vagy gyilkosság sértettje vagy tanúja, és a fentiekben felsorolt intézkedések nem elegendőek a biztonságának garantálásához, különleges védelmi intézkedések hozhatók. Ezek az alábbiak:

• 45 napot meghaladó elköltöztetés; valamint
• személyazonosság megváltoztatása.

Ön ellentételezést kérhet azokért az utazási- és szállásköltségekért, amelyek annak érdekében merültek fel, hogy tanúvallomást tegyen a nyomozás keretében. A tanúk félnapi kártalanításra is jogosultak a munkából való kiesés miatt. Ezeket a költségeket az állami költségvetés viseli, de bűnösségének megállapítása esetén az elkövető köteles megtéríteni azt.

Amennyiben védelmi intézkedést biztosítanak Önnek, vagy nem tartózkodik az országban, video- vagy telefonkonferencia segítségével is kihallgathatják Önt.

Kiskorú vagyok. Vannak további jogaim?

Amennyiben 18 év alatti személy és bűncselekmény sértettje, Ön a következő további jogokkal rendelkezik a kihallgatás során:

• elkísérheti a választása szerinti felnőtt; valamint
• egy alkalmas helyiségben hallgatják ki.

A többszöri kihallgatás elkerülése érdekében vallomását hang- vagy videofelvételen rögzíthetik. Amennyiben 12 év alatti személy, a kihallgatását videóra rögzíthetik; erről előzetesen tájékoztatni kell Önt. Amennyiben 12 évnél idősebb személy, kihallgatását csak akkor rögzíthetik videóra, ha Ön engedélyt ad erre. Ezeket a kihallgatásokat különlegesen felszerelt helyiségekben tartják.

Amennyiben szexuális zaklatás, prostitúció vagy pornográfia áldozatává vált, 18. életévének elérését megelőzően nem kezdődik meg az elévülési idő, amelynek leteltét követően az ügyben nem indítható büntetőeljárás.

Amennyiben bűncselekmény sértettje és kiskorú, a rendőrség elküldi a bántalmazott gyermekekre szakosodott központba is.

Védelmet fog kapni személyazonosságának a médiában való nyilvánosságra hozatalával szemben, vagyis a tilos olyan fényképek, rajzok és egyéb anyagok közzététele vagy terjesztése, amelyek felfedhetik a személyazonosságát.

A bűncselekmény nyomozása során milyen tájékoztatást kaphatok a rendőrségtől vagy az áldozatokat segítő szervezetektől?

A rendőrség a következőkről ad felvilágosítást Önnek:

• azon szolgálatokról és szervezetekről, amelyekhez támogatásért fordulhat;
• a bejelentésének megtétele után következő eljárásokról;
• a kártérítéshez szükséges követelményekről.

Ezt a tájékoztatást szórólapok segítségével vagy szóban kapja meg. A szórólapok a három hivatalos nyelven érhetők el (hollandul; franciául és németül). A szóbeli tájékoztatást általában más nyelven is biztosíthatják (például angolul).

Fontos tudni, hogy kizárólag akkor kap majd folyamatos tájékoztatást ügyének egyes fejleményeiről, ha károsult félként nyilvántartásba vették vagy a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként¹ igényt nyújtott be. Az említett fejlemények a következők:

• az ügyész határozata az Ön ügyének lezárásáról és e határozat indoka;
• az ügyész határozata ügyének nyomozási bíró elé terjesztéséről a bírósági nyomozás megindítása érdekében;
• az ügyész határozata arról, hogy peren kívüli megállapodást vagy közvetítést javasol az elkövetőnek; valamint
• az ügy bíróság elé kerülésének időpontja.
• Ezenfelül károsult félként vagy magánfélként joga van betekintést kérni az aktába, és a fénymásolatot kérni arról. Ez a kérést az ügyészséghez vagy a nyomozás folyamán a nyomozási bíróhoz kell intézni.

Másolatokat készíthet az iratokról, de minden másolatért fizetnie kell (másolatonként körülbelül 0,25– 0,50 eurót). Ha azonban az ügyében a büntető ítélőtábla (hof van assisen/cour d'assises) jár el, a másolat ingyenes.

Kaphatok jogi segítséget?

Kezdeti útmutatásért az az érintettekkel ‑közvetlenül érintkező jogi segélyszolgálathoz (juridische eerstelijnsbijstand/aide juridique de première ligne) fordulhat, amelynek a jogászai egyes napokon meghatározott időpontokban ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak. Szükség esetén szakosított szolgálathoz vagy szervezethez fordulhat. A bírósági épületekben, a békebíróságokon (vredegerecht/justice de paix), igazságügyi központokban és egyes önkormányzati hatóságoknál konzultációkat szerveznek. Minden bírósági körzetben található igazságügyi központ (justitiehuis/maison de justice) elérhetőségeik francia és holland nyelven állnak rendelkezésre), illetve az egyik áldozatokat támogató szolgálathoz is fordulhat.

Részletes jogi tanácsadás, segítségnyújtás és képviselet érdekében ügyvéd szolgáltatásait kell igénybe vennie. Ez jövedelmétől függően teljes egészében vagy részlegesen költségmentes lehet, a másodlagos jogi segítségnyújtási rendszer (juridische tweedelijnsbijstand/aide juridique de deuxième ligne) közreműködésével. A különleges helyzetben lévő személyek több kategóriája, így a kiskorúak és a szellemi fogyatékkal élő személyek, minden esetben jogosultak ingyenes jogi képviseletre.

Másodlagos jogi segítségnyújtásért a Költségmentességi Hivatalhoz bureau voor juridische bijstand/bureau d’aide juridique) (részletek franciául és hollandul) kell fordulnia, amely minden bírósági épületben megtalálható. Be kell nyújtani az azt igazoló dokumentációt, hogy a különleges kategóriák egyikébe tartozik, vagy alacsony nettó jövedelemmel rendelkezik. A Hivatal két héten belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a kérelmét, és megküldi-e Önnek kirendelt védőjének elérhetőségeit. Kérhet saját maga által választott ügyvédet is, amennyiben hajlandó a másodlagos jogi segítségnyújtási keretében dolgozni. Ha az ügyvéd belegyezik ebbe, az Ön nevében kapcsolatba lép a Hivatallal, hogy az Ön kérelmének jóváhagyását kérje.

Ha szerény pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik, bizonyos körülmények között kérheti, hogy a költségmentességi (rechtsbijstand/assistance judiciaire) szabályozás alapján mentesítsék több eljárási költség (pl. a bírósági végrehajtó költségei, valamint a bizonyítékok katalógusából készített másolatok költsége) alól. Ennek igénybevételéhez kérelmet kell benyújtania az ügyet tárgyaló büntetőbíróság Költségmentességi Hivatalához. Ha Ön már büntetőeljárásban részt vevő magánfél, ezzel a kérelemmel – írásban vagy szóban – az ügyet tárgyaló büntetőbírósághoz fordulhat.

Ajánlatos továbbá, hogy alaposan ellenőrizze biztosítási kötvényeit annak megállapítása céljából, hogy rendelkezik-e jogvédelmi biztosítással. Lépjen kapcsolatba biztosítás-közvetítőjével.

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

A rendőrség általános biztonsági intézkedések meghozatala révén gondoskodik közvetlen biztonságáról. Ha veszélyben érzi magát, az Ön által tett vagy megtenni szándékozott tanúvallomás miatt, valamint készen áll arra, hogy tanúvallomását megerősítse a bíróságon, a Tanúvédelmi Bizottság (Getuigenbeschermingscommissie/ Commission de protection des témoins) további védelmet nyújthat az Ön számára. Ha az ügyész (a bűnügyi nyomozás során) vagy a nyomozási bíró (a bírósági nyomozás során) úgy véli, hogy szüksége van ezekre a védelmi intézkedésekre, kérelmet küld a Tanúvédelmi Bizottságnak.

Ha ön nemi erőszak vagy szemérem elleni erőszak áldozata, védelmet fog kapni személyazonosságának a médiában történő nyilvánosságra hozatalával szemben is. Bűncselekménynek minősül olyan fényképek, rajzok vagy egyéb dokumentumok közzététele vagy terjesztése, amelyekből fény derülhet a személyazonosságára.

Amennyiben családon belüli erőszak áldozata és fél hazamenni, a rendőrség biztonságos tartózkodási helyet biztosít Önnek (és gyermekeinek).

Megkérheti továbbá a rendőrtisztet, hogy adatait ne tüntesse fel a hivatalos jegyzőkönyvben, azonban szem előtt kell tartania, hogy a rendőrség kérés esetén köteles megadni ezeket az adatokat az ügyészségnek.

A nyomozási bíró (a rendőrség ebben a kérdésben nem rendelkezik jogosultságokkal) kizárólag akkor biztosíthat részleges vagy teljes névtelenséget az Ön számára, amennyiben a tanúvallomás eredményeként Ön, vagy egy Önnel kapcsolatban álló személy rendkívül veszélyes helyzetbe kerülhet. A nyomozási bíró gyakran hoz olyan döntést, hogy hivatalból biztosít névtelenséget, azonban ezt Ön is kérelmezheti. Ha a nyomozási bíró elutasítja a kérelmét, a döntés ellen nem fellebbezhet.

A részleges névtelenség azt jelenti, hogy a kihallgatásáról készült hivatalos jegyzőkönyvben nem fedik fel a személyazonosságát. Erre bűnügyi nyomozás és bírósági nyomozás esetében is mód van.

A teljes névtelenség azt jelenti, hogy a teljes büntetőeljárás során titokban tartják a személyazonosságát; teljes névtelenség kizárólag akkor biztosítható, ha:

• a nyomozási bíró bírósági nyomozást folytat;
• a részleges névtelenség biztosítása nem elegendő a védelméhez;
• úgy véli, hogy tanúvallomás esetén veszélybe sodorja magát és hozzátartozóit, és ez indokolhatja, hogy nem tesz tanúvallomást; valamint
• a bűncselekmény bűnszervezetet érint vagy súlyos bűncselekménynek minősül (például kiskorú elrablása, vagy emberölés).

A bűncselekmény nyomozása során milyen szolgáltatást és támogatást vehetek igénybe?

A rendőrség és az igazságügyi hatóságok valamennyi alkalmazottja köteles Önt ellátni a szükséges tájékoztatással, valamint – megfelelő esetben – elküldeni Önt a szakosított szolgálatokhoz. Különféle szakosított szolgálatok kínálnak segítségnyújtást az áldozatok számára. Ön a büntetőeljárás folyamán, és még azt követően is igényelheti a következő szolgáltatásokat:

• A rendőrség kezdetben fogadja Önt, gyakorlati tanácsokat, információkat ad, elkészíti a hivatalos jegyzőkönyveket és jelentéseket a megfelelő szervek számára. Amennyiben az eljáró rendőr nem tud megfelelő támogatást nyújtani Önnek (például sürgősségi helyzet vagy nagyon súlyos helyzet esetén), a rendőrség áldozatokra szakosodott szolgálata (politionele slachtofferbejegening/assistance policière aux victimes) veszi át ezt a szerepet és nyújtja Önnek a szükséges támogatást.
• Az igazságügyi központok áldozatokat fogadó hivatalai (slachtofferonthaal/accueil des victimes) szakosított tájékoztatást adhatnak az ügyéről. Minden bírósági körzetben található igazságügyi központ (elérhetőségeik franciául és hollandul állnak rendelkezésre). Ez a hivatal a jogi eljárások teljes egésze folyamán elláthatja Önt a szükséges támogatással és segítséggel. Ha szükséges, az áldozatokat fogadó hivatal munkatársai – a problémától függően – továbbküldik Önt még szakosítottabb szolgálatokhoz. Az áldozatokat fogadó hivatal munkatársai támogatást nyújthatnak Önnek az eljárások érzelmileg nehezen feldolgozható pillanataiban, továbbá segítséget nyújthatnak az ügyiratába való betekintéshez, támogathatják a bírósági tárgyalás folyamán, és segítséget nyújthatnak az okirati bizonyítékok visszaküldéséhez, valamint támogathatják a bűncselekmény rekonstrukciója folyamán. Emellett segítséget nyújthatnak a büntetés alkalmazása tekintetében felhasználandó sértetti nyilatkozat elkészítéséhez.
• Az áldozatokat támogató szolgálatok (diensten slachtofferhulp/services d'assistance aux victimes) további támogatást nyújtanak a bűncselekmény következményeinek feldolgozásához: érzelmi és pszichoszociális támogatást valamint tájékoztatást (az Önt megillető jogokról, az elszenvedett károk megtérítéséről, és a jogi segítségnyújtás hozzáférhetőségéről), és segítségnyújtást a különböző intézményekkel való kapcsolattartáshoz (pl. biztosítótársaságok, a rendőrség, az igazságügyi hatóságok, ügyvédek, kórházak, stb.). Általában a rendőrség vagy a bírósági asszisztensek küldik el Önt ezekhez a szolgálatokhoz, de maga is felveheti velük a kapcsolatot.

E szolgálatok igénybevétele ingyenes és teljesen önkéntes.

Ha Ön emberkereskedelem áldozata, különböző magán szakosított szervezetek biztosíthatnak támogatást. E szervezetek munkájának összehangolását és együttműködésüket a Belga Esélyegyenlőségi és Rasszizmusellenes Központ (Centrum voor Gelijkheid van Kansen en voor Racismebestrijding/Centre pour l’Egalité des chances et la lutte contre le racisme ) irányítja. Ha az emberkereskedelem áldozataként védelmet biztosítanak az Ön számára, jogosulttá válik a tartózkodással és a munkavállalási engedélyekkel kapcsolatos, néhány különleges szabály igénybevételére.

Orvosi segítséget igénybe vehet, de ezért fizetnie kell, ha nem rendelkezik érvényes egészségbiztosítással (bár ezeket a költségeket belefoglalhatja a kártérítési igényébe). A 27 uniós tagállam, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai igénybe vehetik az európai egészségbiztosítási kártyát.

Van lehetőség egyezséget/megállapodást kötni vagy közvetítői eljárást kezdeményezni az elkövető és köztem?

A közvetítésre a büntetőeljárás valamennyi szakaszában lehetőség van: a rendőrségi szakaszban (rendőrségi szintű közvetítés); az önkormányzatok szintjén (a közigazgatási bírságokkal kapcsolatos mediáció); az ügyész szintjén, mielőtt dönt a vádról (büntetőjogi közvetítői eljárás), és miután az ügyész elrendeli a vádemelést (jóvátételi közvetítői eljárás). A jóvátételi közvetítői eljárásra a büntetés-végrehajtás során és azt követően s lehetőség van.

Közvetítői eljárásra a bűncselekmények minden fajtája esetében sor kerülhet. Az ügyésznek, a nyomozási bírónak és az ítélkező bírónak tájékoztatniuk kell Önt a közvetítői eljárás lehetőségeiről. Ön is kezdeményezhet közvetítői eljárást.

Rendőrségi szintű közvetítői eljárást (politionele schadebemiddeling/médiation policière) kisebb súlyú bűncselekmények (pl. graffitik, kisebb értékű lopások és garázdaság) esetében kínálnak, a tulajdoni kár rendezése érdekében. Erre a típusú közvetítői eljárásra Leuven, Mechelen és Brüsszel rendőrségi körzetében van lehetőség. A közvetítői eljárásra azt megelőzően kerül sor, hogy a hivatalos jegyzőkönyvet megküldik az ügyészségnek. Az ügyészt értesítik a közvetítői eljárás eredményeiről, és ha megállapodás születik, az ügyet rendszerint lezárják.

A közigazgatási bírság kiszabását megelőző, közigazgatási bírságokkal³ összefüggő közvetítői eljárás. Kötelező a lefolytatása, amennyiben az elkövető nem töltötte be a16. életévét. A közvetítői eljárást – amelynek elsődleges célja az okozott kár megtérítése – a helyi közigazgatási tisztviselők folytatják le.

A büntetőügyekben zajló közvetítői eljárásra (bemiddeling in strafzaken/médiation pénale) az ügyész tehet javaslatot, amennyiben úgy véli, hogy a bűncselekmény legfeljebb két évi szabadságvesztéssel büntethető. Az ilyen típusú közvetítői eljárást az elkövető elleni vádemelés előtt folytatják le, az igazságügyi központ munkatársainak közreműködésével. Bűncselekmény áldozataként a kárának megtérítésére irányuló közvetítői eljárás áll leginkább az érdekében. Az ügyész javasolhatja egy vagy több kiegészítő intézkedés meghozatalát az elkövető tekintetében (pszichológia kezelés vagy gyógykezelés, képzés, vagy szolgáltatás-nyújtás). Ha a kár megtérítésére vonatkozó megállapodás születik az elkövető és az áldozat között, és az elkövető eleget tett a meghatározott kiegészítő intézkedéseknek, akkor elejtik a vádat (vagyis az ügyész többé nem terjesztheti az ügyet a bíróság elé). Ha az elkövető nem teljesíti a feltételeket, az ügyet a bíróság elé utalhatják. Az ilyen típusú közvetítői eljáráshoz szükség van az Ön együttműködésére, és ha nem egyezik bele abba, hogy együttműködjön, akkor az ügyet visszaküldik az ügyésznek, aki új döntést hoz arról, hogy vádat emel-e vagy sem.

A jóvátételi közvetítői eljárás (herstelbemiddeling/médiation réparatrice) a büntetőeljárástól független zajlik, és nem helyettesíti azt. Ezért továbbra is az igazságügyi hatóságok felelnek a büntetőeljárással, az ítélkezéssel és a büntetés-végrehajtással kapcsolatos döntésekért. Ez azonban nem akadályozza, hogy Ön az eljárás bármelyik szakaszában – vagyis mielőtt az ügyet a bíróság elé terjesztik, az ügy bírósági tárgyalása során, vagy miután a bíró meghozta az ítéletet – közvetítői eljárást kezdeményezzen. A büntetőügyben közvetlenül érintett bármely személy igényelhet közvetítői eljárást. Tehát nem csupán az áldozat vagy az elkövető kérhet közvetítést, hanem például egy élettársa, családtag vagy hozzátartozó is. A jóvátételi közvetítői eljárást két nem kormányzati szervezet, az ország flamand régiójában a Suggnomè, a vallon régiójában pedig a Médiante folytatja le. Minden bírósági körzetben van helyi szekciójuk. A jóvátételi közvetítői eljárás eredményeként elért megállapodás titkos, és csak mindkét fél hozzájárulásával továbbítják a bíróságnak. A bírósági ítéletben említést kell tenni a jóvátételi közvetítői eljárásról, azonban az elért megállapodást nem kell figyelembe venni.

A közvetítői eljárás a fiatalkorúak ügyeiben is rendelkezésre áll, továbbá a jóvátételi közvetítésre mód van mindkét szinten az ügyészségen és a fiatalkorúak bíróságán egyaránt. Kizárólag a fiatalkorúak bírósága rendelhet el jóvátételi konferenciát (herstelgericht groepsoverleg (hergo)/concertation restauratrice en groupe). A bírónak előnyben kell részesítenie a közvetítési intézkedéseket (a kiskorú elkövető elítélésével szemben), valamint tájékoztatni kell az ellentétben álló feleket erről a lehetőségről. Ha a jóvátételi közvetítői eljárás eredményeként megállapodás jön létre a sértett és az elkövető között, a bírónak főszabály szerint jóvá kell hagynia a megállapodást. A bíró nem változtathat a megállapodás tartalmán, de megtagadhatja annak elismerését, ha a tartalma egyértelműen veszélyezteti a közbiztonságot. A közvetítést és a jóvátételi konferenciákat a fiatalkorúak segítése terén tevékenykedő helyi, nem kormányzati szervezetek szervezik.

Hogyan folytatódik az ügyem a nyomozás lezárása után?

A nyomozás végén meghozott határozat különböző attól függően, hogy bírósági nyomozásról vagy bűnügyi nyomozásról van szó.

A bűnügyi nyomozás során az ügyész dönthet arról, hogy:

• lezárja az ügyet;
• peren kívüli megállapodást (minnelijke schikking/résolution à l’aimable) javasol az elkövetőnek – ha az elkövető elfogadja a javaslatot és megtéríti az Ön kárát, az ügyet lezárják;
• büntetőügyekben zajló közvetítői eljárást (bemiddeling in strafzaken/médiation dans les affaires pénales) javasol;
• bíróság elé terjeszti az ügyet.

Károsult félként vagy büntetőeljárásban részt vevő magánfélként tájékoztatást fog kapni az ügyész határozatáról.

Ha bírósági nyomozásra kerül sor, a nyomozási bírónak továbbítani kell az aktát a bíróság tárgyalás‑előkészítő kollégiumához (raadkamer/chambre du conseil). A tárgyalás‑előkészítő kollégium meghallgatásai zártkörűek: a sajtó és a nyilvánosság nem lehet jelen. Ön és jogi képviselője jelen lehet, azonban a barátai és a családja nem vehetnek részt. A tárgyalás‑előkészítő kollégium dönthet arról, hogy:

• lezárja az ügyet, ha úgy ítéli meg, hogy nincsen elegendő bizonyíték a vádlottal szemben, illetve hogy nem követtek el bűncselekményt;
• tárgyalásra utalja az ügyet, ha úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték van a vádlott bíróság elé állításához;
• szakosodott elmegyógyintézetbe utalja az elkövetőt, ha elmebetegségben vagy olyan súlyos értelmi fogyatékosságban szenved, ami a cselekvőképességét kizárja; ilyen esetben a vádlott nyilvános meghallgatást kérhet;
• felfüggeszti a büntetés végrehajtását: a tárgyalás‑előkészítő kollégium kizárólag akkor dönthet a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, amennyiben az elkövetőt korábban nem ítélték el hat hónapnál hosszabb szabadságvesztés büntetésre, öt évnél hosszabb próbaidőt állapít meg, amelynek során az elkövetőnek számos feltételt kell teljesítenie; ha a próbaidő folyamán ismét bűncselekményt követ el vagy nem teljesíti a feltételeket, a bíróság dönthet az ügy újraindításáról.

Ha a tárgyalás‑előkészítő kollégium úgy dönt, hogy elmegyógyintézetbe utalja a gyanúsítottat vagy felfüggeszti a büntetés végrehajtását, határozata egyenértékűnek tekintendő a büntetőbíróság teljes ítéletével, és a kollégium az Ön polgári jogi kártérítési igényéről is határoz.

Károsult félként vagy büntetőeljárásban részt vevő magánfélként tájékoztatást fog kapni a tárgyalás időpontjáról. Ha büntetőbíróság elé utalják az ügyét, szintén tájékoztatást fog kapni a tárgyalás időpontjáról.

Fellebbezhetek, ha az ügyemet úgy zárták le, hogy nem került bíróság elé?

Nem nyújthat be fellebbezést az ügyész ügyet lezáró döntése ellen. Az ügy tényállásától és körülményeitől, valamint lezárásának indokától függően, továbbra is lehetősége lehet kártérítést igényelni a büntetőbíróságokon (a polgári bíróságokon előtti eljárásoktól függetlenül):

• Ha a cselekmény szabálysértés (contravention/overtreding) vagy vétség (délit/wanbedrijf), lehetőség van az elkövetőnek közvetlenül a bíróság elé idézésére. Ennek érdekében fel kell kérnie kell a bírósági végrehajtót, hogy kézbesítse az idézését az elkövetőnek.
• Emellett feljelentést tehet a nyomozási bírónál, és igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként¹; ezután a bíró köteles megindítani a bírósági nyomozást. Ennek érdekében Önnek kifejezetten nyilatkoznia kell a nyomozási bírónak arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként igényt terjeszt elő. Ezt szóban és írásban is megteheti. A nyomozási bíró hivatalos jegyzőkönyvet készt, amelyben megerősíti, hogy magánfélként vesz részt az eljárásban. Tudnia kell, hogy ilyen esetben a nyomozási bíró kötelezheti, hogy adjon biztosítékot az eljárás költségeinek fedezésére. E biztosíték összegét a bíró határozza meg. Tisztában kell lennie továbbá azzal, hogy a tárgyalás‑előkészítő kollégium a nyomozás végén még mindig dönthet úgy, hogy nem utalja tárgyalásra az ügyet, például ha nincsen elegendő bizonyíték a vádlottal szemben. A tárgyaláson meg kell erősíteni az eljárásban részt vevő magánfélként betöltött jogállását.

Ha az elkövető kiskorú, nem idézheti közvetlenül a bíróság elé, és a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként feljelentést sem nyújthat be.

A büntetőeljárásban részt vevő magánfélként¹ megfellebbezheti a tárgyalás‑előkészítő kollégium határozatait – így a vádlottal szembeni büntetőeljárás elutasítását – a fellebbviteli bíróság vádtanácsánál (Kamer van inbeschuldigingstelling/Chambre des mises en accusation). A vádtanács határozatával szemben nem nyújthat be fellebbezést, és azt követően Ön sem idézheti bíróság elé az elkövetőt.

Ha a tárgyalás‑előkészítő kollégium kártérítésre vonatkozó határozatot hoz (amennyiben az elkövetőt elmegyógyintézetbe utalja vagy felfüggeszti a büntetés végrehajtását), a megítélt kártérítés tekintetében fellebbezést nyújthat be, a büntetőítélettel szemben azonban nem. Tizenöt napon belül kell fellebbeznie (vagy három napon belül, ha az elkövető előzetes‑ letartóztatásban van) a bíróság hivatalánál. Ez esetben a fellebbviteli bíróság vádtanácsa bírálja el a kártérítés iránti igényét.

Ha bármilyen okból nem vett részt a büntetőeljárásban, igényét a polgári bíróságokon érvényesítheti. Ez a lehetőség akkor is a rendelkezésére áll, ha az ügyészség úgy dönt, hogy nem emel vádat. Polgári jogi igényét a polgári bíróság elé terjesztheti, a kárt okozó személy idézésével, kivéve ha valamennyi fél önként hajlandó megjelenni a bíróságon. Amennyiben egy biztosító is érintett (például közlekedési balesetet követően) a biztosítót is idézheti. A polgári bíróságokon zajló eljárás alapvetően különbözik a büntetőeljárástól. Ha a polgári bíróság (burgerlijke rechtbank/tribunal civil) elé kívánja terjeszteni az igényét ( például, ha nem vett részt a büntetőeljárásban vagy ha az ügyét lezárták) készen kell állni annak bizonyítására, hogy felróható cselekményt követtek el. Ha büntetőeljárás van folyamatban, a polgári bíróság a büntetőbíróság ítéletének meghozataláig felfüggeszti az előtti folyamatban lévő eljárást. A polgári bíróságot a büntetőbíróság megállapításai kötik. A polgári bíróságok előtti igényérvényesítés szintén költségekkel jár.

Külföldi vagyok. Hogyan védik meg a jogaimat és az érdekeimet?

Külföldiként a fentiekben kifejtett valamennyi jog megilleti Önt. Bizonyos kiegészítő jogosultságokkal is rendelkezik, amelyek megkönnyítik részvételét a büntetőeljárásban.

Joga van térítésmentesen tolmácsot kérni, ha nem beszéli a helyi hivatalos nyelvet. Ön is írásba foglalhatja a tanúvallomását (vagy megkérheti a rendőrtisztet, hogy az Ön anyanyelvén írja le a tanúvallomását). Ha külföldön tartózkodik, az ügyész vagy a nyomozási bíró video- vagy telefonos konferenciahívás segítségével is kikérdezheti.

Ha menedékkérő, automatikusan megilleti az a jog, hogy térítésmentes védő kirendelését kérje a másodlagos jogi segítségnyújtási rendszer keretében.

További információk:

• Az Alkotmány – hollandul és franciául
• A bíróságokról szóló törvény – hollandul és franciául
• A büntető eljárásjogi törvény – hollandul és franciául
• A rendőrségről szóló 1992. augusztus 5-i törvény – hollandul és franciául
• Az állami kártalanításról szóló 1985. augusztus 1-i törvény – hollandul és franciául
• Az ítélet felfüggesztéséről, a büntetés alkalmazásának elhalasztásáról és a próbára bocsátásáról szóló 1964. június 29-i törvény hollandul
• A két szinten strukturált, integrált rendőrségen belül a sértettekkel szemben tanúsítandó bánásmódról szóló 2007. május 4-i GPI 58. sz. körlevél – hollandul

• Az egységes panaszbejelentő nyomtatvány használatáról, az e nyomtatványok rendőrség általi átadására vonatkozó útmutatásról és a COL 8/2005. sz. körlevél módosításáról szóló COL 5/2009. sz. ügyészi kollégiumi körlevél, 2012. december 20-i módosított változat.
• Az emberkereskedelem és/vagy az embercsempészet súlyos formáinak sértettjeivel kapcsolatos átfogó együttműködésről szóló, 2008. szeptember 26-i körlevél – hollandul
• A 2012. november 12-i COL 16/2012 körlevél – Az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és az ügyészi kollégium közös körlevele a sértetteknek az ügyészségek és bíróságok általi fogadásáról
• A 2012. november 12-i COL 17/2012 körlevél – Az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és az ügyészi kollégium közös körlevele az elhunytakkal való tiszteletteljes bánásmódról, az elhalálozás bejelentéséről, a tiszteletteljes ‑elbúcsúztatásról, valamint a bűncselekmény helyszínének megtisztításáról azokban az esetekben, amelyeknél az igazságügyi hatóságok is érintettek.
• A 2012. decemberi COL 18/2012 körlevél – Az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és az ügyészi kollégium közös körlevele a lakóhelyről való ideiglenes kitiltásról családon belüli erőszak esetén
• A részben vagy teljesen térítésmentes ‑másodlagos jogi segítségnyújtás és a költségmentesség feltételeiről szóló, 2003. december 18-i királyi rendelet – hollandul
• Az emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelemről szóló 2004. május 16-i királyi rendelet – hollandul
• Az igazságügyi minisztérium igazságügyi központokat igazgató főosztályának szervezetéről szóló 1999. június 13-i királyi rendelet – hollandul és franciául
• A büntetőügyek jogi költségeire vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1950. december 28-i királyi rendelet
• Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam és a flamand közösség közötti, 1998. április 7-i együttműködési megállapodás – hollandul
• Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam, a flamand közösség, a francia közösség, a francia közösség bizottsága, valamint a közösségek vegyes bizottsága közötti, 2009. június 5-i jegyzőkönyvi megállapodás – hollandul és franciául
• Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam, a francia közösség, valamint a vallon régió közötti, 2009. június 5-i jegyzőkönyvi megállapodás – hollandul és franciául
• Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam, valamint a német nyelvi közösség közötti, 2009. június 5-i jegyzőkönyvi megállapodás – hollandul, franciául és németül

Ön a büntetőeljárás folyamán bármikor polgári jogi igényt terjeszthet a büntetőbíróság elé, még akkor is, ha nem tett rendőrségi feljelentést. A sértetteket megillető általános jogok mellett, a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként betöltött jogállásából adódóan az alábbi jogok is megilletik:

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

2 – JOGAIM A TÁRGYALÁS SORÁN

Hogyan vehetek részt a tárgyaláson?

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

Kiskorú vagyok. Vannak további jogaim?

Kaphatok jogi segítséget?

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

Hogyan igényelhetek kártérítést az elkövetőtől vagy kaphatok kártalanítást az államtól?

Van lehetőség egyezséget/megállapodást kötni vagy közvetítői eljárást kezdeményezni az elkövető és köztem?

Külföldi vagyok. Hogyan védik meg a jogaimat és az érdekeimet?

További információk

Hogyan vehetek részt a tárgyaláson?

Károsult félként vagy a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként¹ (partie civile/burgerljke partij) írásbeli tájékoztatást fog kapni a bírósági tárgyalás időpontjáról. Ha még nem tette meg, ebben a szakaszban polgári jogi igényt terjeszthet elő a büntetőbíróságon; a végső észrevételek megtételéig ezt bármikor megteheti. Ha nem rendelkezik jogi képviselettel és polgári jogi igényt kíván előterjeszteni a büntetőeljárás tárgyalási szakaszában, a következőt kell tennie:

• időben érkezzen;
• jelentkezzen a bírósági tisztviselőnél (huissier de justice/zittingsdeurwachter) és ellenőrizze, hogy a megfelelő tárgyalóteremben van-e;
• lépjen elő, amikor a bírói tanács elnöke azt a vádlottat szólítja, akitől Ön kártérítést igényel;
• adja át igényét a bírónak, a kárát bemutató valamennyi szükséges irattal együtt;
• adjon egy másolatot az igényről a vádlott ügyvédjének;
• az eredeti iratokat tartsa magánál;
• a bírói tanács elnöke kérdezhet Öntől további adatokat, majd hivatalosan tudomásul veszi az Ön kártérítési igényét.

A bírósági tárgyalások általában nyitottak a nagyközönség számára. Tehát bármely 14 év feletti személy részt vehet a tárgyaláson. Így barátai, szomszédai és családja, a sajtó képviselői és bármely érdeklődő jelen lehet a tárgyalóteremben. Csak kivételes körülmények között (pl. szexuális bűncselekmények esetén) tartanak zárt tárgyalást. Ez azt jelenti, hogy a nagyközönség és a média nem lehet ott a tárgyalóteremben. Ön kérheti a bírót, hogy tartson zárt tárgyalást. A törvény kifejezetten lehetővé teszi ezt bizonyos típusú szexuális bűncselekmények, így a nemi erőszak vagy a szemérem elleni erőszak áldozatai esetében. A bíró akkor a kiskorú érdekében vagy a felek magánéletének védelme céljából is elrendelheti zárt tárgyalás tartását. A bíróság azonban mindig nyilvánosan hirdet ítéletet.

Ha a büntetőbíróságon kíván kártérítést kapni (a büntetőeljárás során polgári jogi igényt előterjesztve) bizonyítania kell az elszenvedett kárát. A bíróság az eljárás végén vizsgálja az Ön polgári jogi igényét. A tárgyalás során képviselővel kell rendelkeznie. Ha nem kíván közvetlen kapcsolatba kerülni a vádlottal, az Ön nevében ügyvédje vehet részt az eljárásban (nincs lehetőség arra, hogy a vádlottat kitiltsák a tárgyalóteremből). Az egyetlen alkalom, amikor személyesen kell részt vennie, amikor tanúskodni szólítják.

Nincs rá lehetőség, hogy külön megtárgyalja az ügyét az ügyésszel.

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

Ha a nyomozás során tanúvallomást tett, abból nem következik automatikusan, hogy a bíróságon felkérik tanúvallomásának megerősítésére. Kivételt képez, amennyiben esküdtbíróság ² (cour d'assises/hof van assisen) tárgyalja az ügyét.

Ha azonban arra szólították fel, hogy személyesen jelenjen meg, és védelmi intézkedést nyújtottak az Ön számárra, vagy ha nem tartózkodik az országban, videokonferencia vagy telekonferencia kapcsolat útján is megválaszolhatja a kérdéseket. Szükség esetén a hangját eltorzítják és az arcát kitakarják.

Tanúként átalányösszegből (megjelenési hozzájárulás) és kilométerenként ellentételezésből (utazási hozzájárulás) álló ellentételezésre jogosult. Ahhoz, hogy hozzájusson ehhez az ellentételezéshez, kapcsolatba kell lépnie annak a bíróságnak a hivatalával (greffe/griffie) ahol tanúként jelent meg, és be kell mutatni a bírósági tisztviselőtől kapott idézést, valamint igazolnia kell a személyazonosságát. Félfogadási időben közvetlenül a hivatalban megkaphatja az ellentételezést.

Kiskorú vagyok. Vannak további jogaim?

Kiskorúként védelmet fog kapni személyazonosságának nyilvánosságra kerülésével szemben. Bűncselekménynek minősül olyan fényképek, rajzok vagy egyéb dokumentumok közzététele vagy terjesztése, amelyből fény derülhet az Ön személyazonosságára.

Ha audiovizuális eszközökkel hallgatják ki, már nem köteles személyesen megjelenni, kivéve ha a bíró úgy dönt, hogy erre szükség van az igazság megállapításához. Ebben az esetben a bíró elrendelheti, hogy személyesen jelenjen meg, és meg kell indokolnia ezt a döntést. Ön azonban kérheti a bírót, hogy tartson zárt tárgyalást. A törvény kifejezetten lehetővé teszi ezt, ha Ön bizonyos típusú szexuális bűncselekmények, így a nemi erőszak vagy a szemérem elleni erőszak áldozata. A bíró akkor a kiskorú érdekében vagy a felek magánéletének védelme céljából is elrendelheti zárt tárgyalás tartását.

Kaphatok jogi segítséget?

Ha Ön a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként polgári jogi igényt nyújtott be, választhat, hogy személyesen jelenik meg a tárgyaláson, vagy a jogi képviselet mellett dönt.

Kezdeti jogi tanácsadásért az érintettekkel közvetlenül érintkező jogi segítségnyújtási csoporthoz (aide juridique de première ligne/juridische eerstelijnsbijstand) fordulhat, amelynek az ügyvédei egyes napokon meghatározott időpontokban ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak, továbbá adott esetben szakosított szervezetekhez irányíthatják Önt. A konzultációkat a bírósági épületekben, a békebíróságokon, igazságügyi központokban és önkormányzati hatóságoknál stb. szervezik. Az igazságügyi központok minden bírósági körzetben találhatók (elérhetőségeik francia vagy holland nyelven állnak rendelkezésre), illetve kapcsolatba léphet azáldozatokat támogató szolgálattal.

Részletes jogi tanácsadás, segítségnyújtás és képviselet érdekében ügyvéd szolgáltatásait kell igénybe vennie. E segítségnyújtás jövedelmétől függően bizonyos mértékben vagy teljes egészében ingyenesen biztosítható a másodlagos jogi segítségnyújtásirendszer keretében. A különleges helyzetben lévő személyek több kategóriája, így a kiskorúak és a szellemi fogyatékkal élő személyek, minden esetben jogosultak ingyenes jogi képviseletre.

Ha másodlagos jogi segítségnyújtás kíván kérelmezni, kapcsolatba kell lépnie a minden bírósági épületben megtalálható Költségmentességi Hivatallal (Bureau d'Aide Juridique/Bureau voor Juridische Bijstand). Be kell nyújtani az azt igazoló dokumentációt, hogy a különleges kategóriák egyikébe tartozik, vagy alacsony nettó jövedelemmel rendelkezik. A Hivatal két héten belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a kérelmét, és megküldi-e Önnek kirendelt védőjének elérhetőségeit. Kérhet saját maga által választott ügyvédet is, amennyiben hajlandó a másodlagos jogi segítségnyújtási keretében dolgozni. Ha az ügyvéd belegyezik ebbe, az Ön nevében kapcsolatba lép a Hivatallal, hogy az Ön kérelmének jóváhagyását kérje.

Ha szerény pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik, bizonyos körülmények között kérheti, hogy a költségmentességi szabályozás alapján mentesítsék több eljárási költség (pl. a bírósági végrehajtó költségei, valamint a bizonyítékok katalógusából készített másolatok költsége) alól. Ennek igénybevételéhez kérelmet kell benyújtania az ügyet tárgyaló büntetőbíróság Költségmentességi Hivatalához. Ha Ön már büntetőeljárásban részt vevő magánfél (lásd alább), ezzel a kérelemmel – írásban vagy szóban – az ügyet tárgyaló büntetőbírósághoz fordulhat.

Ajánlatos továbbá, hogy alaposan ellenőrizze biztosítási kötvényeit annak megállapítása céljából, hogy rendelkezik-e jogvédelmi biztosítással. Képjen kapcsolatba biztosítás-közvetítőjével.

A bírósági eljárás során az igazságügyi központ vagy az áldozatokat támogató szolgálat munkatársai segíthetnek Önnek.

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

Ha veszélyben van a büntetőeljárás folyamán, és a nyomozati szakban az ügyész részleges vagy teljes névtelenséget biztosított Önnek, a tárgyalás során a telekonferencia vagy videokonferencia útján is megválaszolhatja a kérdéseket. Szükség esetén a hangját eltorzítják és az arcát kitakarják.

Ha arra szólították fel, hogy tanúként jelenjen meg a bíróságon, és a nyomozás során nem tett vallomást, a bíró elrendelheti, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvben ne tüntessék fel az Ön személyazonosságát.

Ha ön nemi erőszak vagy szemérem elleni erőszak áldozata, védelmet fog kapni személyazonosságának a médiában történő nyilvánosságra hozatalával szemben is. Bűncselekménynek minősül olyan fényképek, rajzok vagy egyéb dokumentumok közzététele vagy terjesztése, amelyből fény derülhet az Ön személyazonosságára.

Ha a vádlott nincs előzetes letartóztatásban, és Ön nyugtalan amiatt, hogy a tárgyalás megkezdését megelőzően közvetlen kapcsolatba kerülhet vele, ajánlatos felvennie a kapcsolatot az igazságügyi központ munkatársaival. Egyes bírósági épületekben külön várótermek vannak a sértettek számára, hogy bármely ilyen kapcsolatot elkerüljenek.

Hogyan igényelhetek kártérítést az elkövetőtől vagy kaphatok kártalanítást az államtól?

Ha pénzügyi kártérítést kíván igényelni a büntetőeljárás tárgyalási szakaszában, polgári jogi igényt kell benyújtania a büntetőeljárás során. Igényében bármilyen fajta kárt felsorolhat, például a fizikai sérüléseket és a kapcsolódó orvosi költségeket, az erkölcsi kárt, az anyagi kárt (pl. a bevételkiesést, a tanulmányi év ismétlést, a munkahely elvesztését, valamint járművekben vagy ruházatban keletkezett kárt), temetési költségeket stb.

Ha megállapítják az elkövető bűnösségét, a büntetőbíróság határozatot hoz a polgári jogi igényéről, és megállapítja, hogy Ön kártérítésre jogosult. A bíróság ezután értékeli a kártérítési igény tartalmát.

Ha bármilyen okból nem vett részt a büntetőeljárásban, igényét a polgári bíróságokon érvényesítheti. Ez a lehetőség akkor is a rendelkezésére áll, ha az ügyészség úgy dönt, hogy nem emel vádat. Polgári jogi igényét a polgári bíróság elé terjesztheti, a kárt okozó személy idézésével, kivéve ha valamennyi fél önként hajlandó megjelenni a bíróságon. Amennyiben egy biztosító is érintett (például közlekedési balesetet követően) a biztosítót is idézheti. A polgári bíróságokon zajló eljárás alapvetően különbözik a büntetőeljárástól. Például Önnek kell bizonyítania, hogy az ellenérdekelt fél felelős a káráért, bár ezt Ön oly módon is megteheti, hogy csatolja a büntetőügyből származó bizonyítékok másolatát, még abban az esetben is, ha a büntetőeljárás nem folytatódott. Ha büntetőeljárás van folyamatban, a polgári bíróság a büntetőbíróság ítéletének meghozataláig felfüggeszti az előtti folyamatban lévő eljárást. A polgári bíróságot a büntetőbíróság megállapításai kötik. Vegye figyelembe, hogy a polgári bíróság előtti igényérvényesítés szintén költségekkel jár.

Ha az ügyész egy büntetőeljárásban elejtette a vádat (peren kívüli megegyezés vagy büntetőügyekben zajló közvetítés), ez további módot nyújt Önnek arra, hogy kártalanítást kapjon az elkövetőtől. Közvetítés révén is kártérítéshez juthat az elkövetőtől. Például a legtöbb esetben kártérítést fog kapni, ha az ügyész büntetőügyekben zajló közvetítést vagy peren kívüli megegyezést javasol az elkövetőnek.

Nem minden esetben juthat kártérítéshez az elkövetőtől (például előfordulhat, hogy az elkövető személyazonosságát nem tudják megállapítani vagy nem tudják őrizetbe venni az elkövetőt), illetve a biztosító nem térítheti meg a teljes kárt. Ha előre megfontolt szándékkal elkövetett, erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, bizonyos körülmények között az államtól kaphat kártalanítást. Az állami kártalanítás lehetőségével kapcsolatos további tájékoztatásért, kérjük, tanulmányozza az Európai Igazságügyi Hálózatnak a belgiumi áldozatok kártalanításáról szóló tájékozató oldalait (elérhető n francia, holland, német és angol nyelven, valamint egyéb nyelveken).

Ha megállapítják a vádlott bűnösségét, meg kell térítenie az Ön polgári jogi igényének költségeit, az ügyvédi tiszteletdíj egy részét is ideértve. A bíróság határozza meg a vonatkozó ellentételezés összegét, amikor ítéletet hoz az ügyben.

Ha az eljárás azért indult, mivel Ön közvetlenül idézte a vádlottat, illetve ha a büntetőeljárás polgári jogi igénnyel kiegészített büntetőfeljelentés révén kezdődött, és ezután megállapították a vádlott ártatlanságát, a bíróság elrendelheti, hogy Önnek meg kell térítenie az állam vagy a vádlott költségeinek teljes egészét vagy bizonyos hányadát.

Van lehetőség egyezséget/megállapodást kötni vagy közvetítői eljárást kezdeményezni az elkövető és köztem?

Ön az eljárás folyamán bármikor igényelhet jóvátételi közvetítői eljárást: mielőtt az ügyet a bíróság elé terjesztenék, amíg a bíróság tárgyalja az ügyet, valamint azt követően is, hogy a bíróság meghozta az ítéletet. A jóvátételi közvetítői eljárás a büntetőeljárástól függetlenül zajlik, és nem helyettesíti azt. Ezért továbbra is az igazságügyi hatóságok felelnek a büntetőeljárással, az ítélkezéssel és a büntetés-végrehajtással kapcsolatos döntésekért.

A jóvátételi közvetítést nem az állam hanem két nonprofit egyesület, Flandriában a Suggnomè,Vallóniában pedig a Médiante végzi. Minden bírósági körzetben van helyi szekciójuk.

A jóvátételi közvetítői eljárás eredményeként elért megállapodás titkos, és csak mindkét fél hozzájárulásával továbbítják a bíróságnak. A bírósági ítéletben említést kell tenni a jóvátételi közvetítői eljárásról, azonban az elért megállapodást nem kell figyelembe venni.

A fiatalkorúak bíróságának bírája olyan ítéletet hozhat, amelyben elrendeli a jóvátételi közvetítést vagy konferenciát (concertation restauratrice en groupe/hergo).

Külföldi vagyok. Hogyan védik meg a jogaimat és az érdekeimet?

Ha Ön büntetőeljárásban részt vevő magánfél¹ vagy tanú, azonban nem beszéli az eljárásban használt nyelvet, tolmácsot fognak kijelölni. A jogi iratok azonban nem fordíthatók le térítésmentesen.

További információk

• Az adózásról és egyéb intézkedésekről szóló 1985. augusztus 1-jei törvény –  hollandul és franciául
• A fiatalkorúak védelméről, a bűncselekménynek minősülő cselekményeket elkövető kiskorúak felelősségéről, valamint az e cselekmények által okozott kár jóvátételéről szóló 1965. április 8-i törvény – hollandul
• Az Alkotmány – hollandul és franciául
• A büntető eljárásjogi törvény – hollandul, franciául és angolul
• A bíróságokról szóló törvény – hollandul és franciául
• A végrehajtási intézkedések jogi költségeire vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1950. december 28-i királyi rendelet

• kártérítést követelhet
• a bíróság meghallgathatja
• az eljárás végén megtéríthetik a költségeit
• tolmácsot igényelhet a bírósági eljárás folyamán;
• ha a polgári keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak ítélik, egyes jogosultságok anélkül is megilletik a büntetőeljárás folyamán, hogy kérelmet kellene benyújtania az iránt, hogy a bíróság a büntetések végrehajtása céljából ismerje el Önt sértettként

Az esküdtszék (az elérhetőségek hollandul és franciául állnak rendelkezésre) ideiglenes büntetőbíróság, amely bármely tartományban és a brüsszeli kerületben is összehívható. Az esküdtbíróság jogosult tárgyalni valamennyi súlyos bűncselekményt (vagyis az emberölést és a legalább ötévi szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményeket), a politikai bűncselekményeket, és a sajtóvétségeket (a rasszizmusból és idegengyűlöletből eredő cselekmények kivételével). Az állandó bíróságoktól eltérően, az esküdtbíróság minden új ügyben újjáalakul. Elnöke a fellebbviteli bíróság egy bírája. Az elnököt az elsőfokú bíróság két bírája segíti. Az esküdtszék a polgárok közül sorshúzással kiválasztott 12 tagból áll, és az eredeti tagok legfeljebb kétharmada lehet azonos nemű. Az esküdtszék tagjainak szavazati joggal, valamint a polgári és politikai jogok teljes körével kell rendelkezniük, 28 és 65 év közötti életkorúnak kell lenniük, tudniuk kell írni és olvasni, továbbá nem szabhattak ki velük szemben négy hónapnál hosszabb szabadságvesztést, vagy 60 óránál hosszabb közérdekű munkát meghatározó, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet. Az esküdtszék kizárólag a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról dönt. A büntetés meghatározása céljából az esküdtszék a hivatásos bírákkal együtt ülésezik. Az esküdtszék ítéleteivel szemben kizárólag jogkérdésben nyújtható be fellebbezés a Semmítőszékhez.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

3 – JOGAIM AZ (ELSŐ) TÁRGYALÁST KÖVETŐEN

Fellebbezhetek a büntetőítélet ellen, vagy ha felmentik a vádlottat?

Van lehetőség további jogorvoslatra?

Milyen jogaim vannak a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követően?

További információk

Kan ik beroep aantekenen als de dader wordt vrijgesproken of als ik het niet eens ben met de opgelegde straf?

Ha a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként polgári jogi igényt nyújtott be (partie civile/burgerlijke partij), fellebbezhet, ha a bíróság elutasítja a kártérítés iránti igényét vagy ha úgy véli, hogy a megítélt kártérítés túl csekély. Nem fellebbezhet, ha megállapították, hogy a vádlott nem bűnös, vagy ha Ön szerint az alperesre kiszabott büntetés túl enyhe. (Az ügyész fellebbezhet az említett indokokkal.)

Gyorsan kell döntenie, mivel büntetőügyekben általában 15 napon belül be kell nyújtani a fellebbezést. A fellebbezéseket annak a bíróságának a hivatalához (greffe/griffie) kell benyújtani, amely a vitatott ítéletet meghozta. További tájékoztatást kaphat a bíróság hivatalában. Fellebbezés után egy felsőbb bíróság újra megtárgyalja az ügyet. Értesítést fog kapni ennek időpontjáról és helyéről. A fellebbezési eljárás nagyrészt azonos az első tárgyaláson követett eljárással. Nem kell ismét nyilvántartásba vettetnie magát az eljárásban részt vevő magánfélként, de nem vetetheti magát első alkalommal nyilvántartásba magánfélként, amikor az ügy fellebbezési szakaszba kerül.

Az esküdtbíróság ítéletével szemben nem nyújtható be teljes körű – ténybeli és jogkérdésekre is kiterjedő – fellebbezés (appel/hoger beroep), hanem csupán jogkérdésben nyújtható be fellebbezés (pourvoi/voorziening) a Semmitőszékhez.

Is verder beroep nog mogelijk?

A teljes körű fellebbezés (appel/hoger beroep) alapján hozott ítéleteket nem lehet további teljes körű fellebbezéssel megtámadni.

Az esküdtbíróság ítéletével szemben nem nyújtható be teljes körű fellebbezés, azonban jogkérdésben fellebbezni lehet a Semmitőszékhez.

A Semmítőszék nem vizsgája az ügy tényállását: pusztán azt mérlegeli, hogy megsértették-e a helyes eljárás szabályait és helytelenül alkalmazták vagy értelmezték-e a jogot. A Semmítőszék csupán hatályban tarthatja vagy hatályon kívül helyezheti az ítéletet. Nem végezhet további bizonyításfelvételt és nem hozhat új ítéletet az ügyben. Ha nem helyezi hatályon kívül az ítéletet, új eljárás lefolytatása céljából visszautalja az ügyet a korábbi ítéletet meghozó bírósággal azonos szintű másik bírósághoz. A Semmítőszék ítélete nem köti az új bíróságot.

Wat zijn mijn rechten bij de uitvoering van de straf?

Fontos, hogy kezdettől fogva tisztában legyen azzal, hogy sértettként nem fog automatikusan tájékoztatást kapni az ítéletről (kivéve, ha polgári jogi igényt nyújtott be a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként). Ha Ön, illetve ügyvédje nincs jelen az ítélethirdetéskor, Önnek kell felvennie a kapcsolatot a hatóságokkal vagy az igazságügyi központ (maison de justice/justitiehuis) munkatársaitól kell tájékoztatást kérnie.

Sértettként bizonyos feltételek között tájékoztatást vagy meghallgatást kérhet a büntetés letöltésének módjával kapcsolatban, például a büntetés-végrehajtási intézetből való kimenő, a korlátozott őrizet, az elektronikus felügyelet, az ideiglenes szabadlábra helyezés másik országba történő kitoloncolás vagy kiadatás céljából, a feltételes szabadlábra helyezés tekintetében.

Ha polgári jogi igényének helyt adnak, bizonyos feltételekkel tájékoztatást vagy meghallgatást kérhet, ha a büntetés letöltésére vonatkozó külön szabályokat biztosítanak az elítélt számára.

Egyéb esetben a büntetés-végrehajtási bíróságtól (tribunal d’application des peines/strafuitvoeringsrechtbank) kérelmezheti sértettként történő elismerését. Kérelmének akkor adnak helyt, ha a bíróság úgy dönt, hogy Önnek az ügyhöz jogos érdeke fűződik.

Bizonyos feltételekkel Önt – sértettként – az alábbi jogok illetik meg:

• tájékoztatják a büntetés végrehajtásához kapcsolódó határozatokról (ideértve a büntetés-végrehajtási intézetből való kimenőt, az elektronikus felügyeletet, feltételes szabadlábra helyezést stb.);
• konkrét feltételeket javasolhat, amelyeket előírhatnak az elkövető számára;
• meghallgatás azokkal az egyedi feltételekkel kapcsolatban, amelyeket az Ön érdekében írnak elő az elkövető számára.

Példák

• kérheti, hogy a büntetés-végrehajtási bíróság halhassa meg az elkövetőre kiszabható feltételekkel kapcsolatosan, ha engedélyezték az elektronikus felügyeletet;
• kérheti a bírságot, hogy értesítse Önt, ha feltételes szabadlábra helyezi az elkövetőt;
• kérheti, hogy tájékoztassák, ha az igazságügyi miniszter a büntetés-végrehajtási intézetből való kimenőt engedélyez az elkövetőnek.

Amennyiben gyakorolni kívánja e jogosultságok valamelyikét, ki kell töltenie a sértetti nyilatkozat formanyomtatványt, és be kell azt nyújtania vagy el kell küldenie a büntetés-végrehajtási bíróság hivatalához vagy egy igazságügyi központhoz.

A büntetés-végrehajtási bíróság meghallgatásain minden esetben igénybe vehet ügyvédi segítséget vagy képviseletet. Továbbá segítséget kérhet az egyik, hivatalosan elismert áldozatokat segítő szervezettől, vagy egy áldozatokat segítő szolgálattól, illetve a bíróság sértetteket fogadó hivatalaitól, például amennyiben bírósági tárgyaláson fog részt venni.

További tájékoztatást kaphat az igazságügyi központtól, a sértetteket fogadó hivataloktól vagy az ügyvédjétől.

A büntetés végrehajtása folyamán és azt követően, akár szabadságvesztését tölti az elkövető, akár szabadlábon van, Ön minden esetben igénybe vehet közvetítést.

Bijkomende informatie

• A szabadságvesztésre ítélt személyek külső jogi helyzetéről, valamint a sértetteknek a büntetések letöltésének módjával kapcsolatos jogairól szóló törvény – franciául vagy hollandul.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

4 – A BŰNCSELEKMÉNY ÁLDOZATAINAK SEGÍTÉSE ÉS TÁMOGATÁSA

Helyi és szövetségi rendőrség

Szövetségi Igazságügyi Szolgálat

A szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak pénzügyi támogatásával foglalkozó bizottság

Általános szociális ellátóközpontok

Az állampolgárokat segítő nem vallásos szolgálatok

Szociálpszichológiai központ

Gyermekvédelmi Központok

SOS gyermekvédelmi szolgálatok

Ifjuságvédelmi szolgálat

Helyi és szövetségi rendőrség

A helyi és szövetségi rendőrség a belügyminisztérium irányítása alatt áll. A helyi rendőrség felelős az alapvető rendőrségi feladatok ellátásáért, és a „közösségi rendfenntartás” elve alapján működik. A szövetségi rendőrség a nagyobb szakértelmet igénylő rendőri feladatok ellátásáért felelős.

A helyi és szövetségi rendőrség

• udvariasan és tiszteletteljesen fogadja a sértetteket;
• gyakorlati támogatást biztosít a bűncselekmények sértettjeinek, információt nyújt és a megfelelő szolgálatokhoz irányítja őket;
• gondoskodik arról, hogy a sértett vallomásában helyesen  szerepeljen a sértett személyazonossága és arra irányuló nyilatkozatát, hogy kíván-e tájékoztatást kapni a büntetőeljárás menetéről;
• a panasz előterjesztését követően rövid időn belül ismét megkeresi a sértettet.

ELÉRHETŐSÉG:

E-mail: ibznet@ibz.fgov.be

Szövetségi Igazságügyi Szolgálat

A Szövetségi Igazságügyi Szolgálaton belül számos, a sértettek érdekeivel foglalkozó részleg és bizottság működik: a Jogalkotásért, az Alapvető Aogokért és szabadságokért Felelős Főigazgatóság, és a Jogi Központokért Felelős Főigazgatóság.

A Jogalkotásért, az Alapvető Jogokért és Szabadságokért Felelős Főigazgatóság

• az új törvényjavaslatok készít elő és szövegez;
• tanácsadással segíti az igazságügyi minisztert és a terület más szereplőit, előkészíti a parlamenti kérdésekre adott válaszokat, és nemzetközi tárgyalásokon vesz részt;
• szorosan együttműködik a  más szervezeti egységekkel, például a Jogi Központokért Felelős Főigazgatósággal és külső szereplőkkel.

A Jogi Központokért Felelős Főigazgatóság

• az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó 28 jogi központot (maisons de justice/justitiehuizen) irányítja (Flandriában és Vallóniában 13-13, Brüsszelben pedig egy francia és egy holland nyelvű, összesen 2);
• minden jogi központban a sértettek fogadására szakosodott igazságügyi asszisztens dolgozik, ők alkotják a sértetteket fogadó hivatalt.

ELÉRHETŐSÉG:

Szövetségi Igazságügyi Szolgálat: honlap: https://justitie.belgium.be

A jogi központok elérhetőségét megtalálja itt.

A szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak pénzügyi támogatásával foglalkozó bizottság

A szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak pénzügyi támogatásával foglalkozó bizottságot (Commission pour l’aide financière aux victimes d'actes intentionnels de violence/Commissie voor financiële hulp aan slachtoffers van opzettelijke gewelddaden) egy 1985. augusztus 1-jei törvénnyel hozták létre. Fontos szerepet tölt be a bűncselekmények sértetteinek  pénzügyi támogatása terén.

A bizottság

• pénzügyi támogatást nyújt a szándékos erőszakos cselekmények sértettjeinek, és bizonyos esetben családjuknak;
• az Európai Unió más tagállamában bekövetkezett bűncselekmények áldozatainak támogatása tekintetében eljárást folytat le;
• akkor is nyújthat támogatást, ha a támadó ismeretlen vagy tettéért nem vonható felelősségre;
• nem nyújthat támogatást a súlyos vagy enyhe gondatlanságból elkövetett bűncselekmények esetében.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: https://justice.belgium.be

Általános szociális ellátóközpontok

Flandriában és Brüsszelben 11 Szociális Ellátóközpont (Centra Algemeen Welzijnswerk — CAW) működik, amelyek mindegyike rendelkezik a bűncselekmények áldozatainak segítséget nyújtó részleggel.

E központok

• a Steunpunt Algemeen Welzijnswerk elnevezésű szerv révén a Victim Support Europe szervezet tagjai;
• bárki fordulhat hozzájuk kérdésekkel és problémával;
• sértetteket támogató szolgáltatást nyújtanak Flandria és Brüsszel területén;
• a bűncselekmények sértetteinek, hozzátartozóinak, öngyilkosságot elkövetett személyek hozzátartozóinak, katasztrófák áldozatainak és hozzátartozóinak, valamint a közlekedési balesetek áldozatainak és rokonainak nyújtanak pszichoszociális segítséget;
• pszichológiai, gyakorlati és jogi segítséget nyújtanak az áldozatoknak.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: http://https://www.caw.be

Mind a 25 CAW elérhetőségét megtalálja itt.

Az állampolgárokat segítő nem vallásos szolgálatok

Vallóniában az állampolgárokat segítő nem vallásos szolgálatok (Services Laïques d'Aide aux Justiciables) nem csupán a bűncselekmények sértettjeinek nyújtanak támogatást, hanem például fogvatartott és szabadlábra helyezett személyeknek is.

E szolgálatok

• Vallóniában öt (tartományonként egy) helyi egységre osztódnak;
• a francia nyelvű közösség finanszírozza;
• pszichológiai, pszichiátriai és szociális segítséget nyújt a vádlottaknak, elítélteknek, elkövetőknek, az áldozatoknak, valamint e csoportokba tartozók családjainak;
• átfogó feladatokkal rendelkező csoportokban dolgozó szakemberek alkotják.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: http://www.ulb.ac.be/

A helyi egységek elérhetőségeit megtalálja itt.

Szociálpszichológiai központ

A Szociálpszichológiai központ (Sozial-Psychologisches Zentrum — SPZ) az ország német nyelvterületén működik, és a bűncselekmények sértetteinek nyújt támogatást.

A központ

• Belgium német nyelvterületén működő nem-kormányzati szervezet;
• St. Vithben és Eupenben van kirendeltsége;
• pszichológusokból, terapeutákból, szociális munkásokból és pszichiáterből álló, átfogó feladatkörrel rendelkező csoportja minden bűncselekmény sértettjével egyedileg foglalkozik.

ELÉRHETŐSÉG:

SPZ Eupen: info.eupen@spz.be

SPZ St. Vith: http://www.ulb.ac.be/

Gyermekvédelmi központok

A gyermekvédelmi központok (Vertrouwenscentra Kindermishandeling) a flamand hatóságok által létrehozott, a gyermekek biztonságát és jólétét célzó egyedi munkamódszerrel dolgozó szakközpontok.

A központok

• megtalálhatóak minden flamand tartományban és Brüsszelben;
• pszichoszociális, oktatási és szociális szerepet betöltő multidiszciplináris munkacsoportokból állnak;
• gyermekbántalmazás gyanúja esetén tanácsadó és támogató központként működnek;
• térítésmentesen biztosítanak támogatást és információkat;
• minden olyan helyzetben megkereshetőek, amikor egy gyermek passzív vagy aktív módon személy elleni, pszichológiai vagy nemi erőszak sértettjévé válik;
• névtelenül be lehet jelenteni náluk minden gyermekbántalmazási esetet.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: http://www.kindinnood.org/

A központok elérhetőségét megtalálja itt.

Az SOS gyermekvédelmi szolgálatok

Az SOS gyermekvédelmi szolgálatok szövetsége (Fédération des Équipes SOS-Enfants) Vallóniában működik, és a gyermekbántalmazás áldozatainak nyújt segítséget.

Az SOS gyermekvédelmi szolgálatok

• egyedi bántalmazási ügyek megelőzését és kezelését biztosítják;
• a gyermek és környezete helyzetének több szempontú értékelését végzik;
• pszichiátriai, pszichológiai és szociális segítséget nyújtanak a gyermeknek és családjának;
• a bántalmazási helyzetek kezelésére és megelőzésére vonatkozó ismeretanyag folyamatos terjesztésére törekednek.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: http://www.federationsosenfants.be/

Ifjúságvédelmi Szolgálat

Az Ifjúságvédelmi Szolgálat (Jugendhilfedienst— JHD) Belgium német nyelvterületén működik és a bűncselekmények kiskorú sértettjeinek nyújt szakosodott támogatást.

A szolgálat

• gyermekbántalmazás esetén nyújt tanácsadást és segítséget;
• gyermekeknek, fiatalkorúaknak és szüleiknek nyújt támogatást Belgium német nyelvterületén;
• szükség esetén az ügyész vagy a fiatalkorúak bírósága elé továbbítja az ügyet.

ELÉRHETŐSÉG:

honlap: https://ostbelgienlive.be/desktopdefault.aspx/tabid-6204/10670_read-3830/

Ön akkor minősül „sértettnek” (poškozený – a büntető eljárásjogi törvény (trestní řád) által a bűncselekmény áldozatára használt kifejezés), amennyiben a Büntető Törvénykönyvben (trestní zákon) bűncselekményként meghatározott cselekmény eredményeként sérelmet szenvedett el. Ez a sérelem különböző formában jelenhet meg, például egy tárgy károsodásaként vagy eltulajdonításaként. Sértettként Önnek bizonyos jogai vannak a bírósági eljárás előtt, alatt és után.

A Cseh Köztársaságban a büntetőeljárás a tények ellenőrzésével és nyomozással kezdődik. Az ügy e szakaszában a bíróság az ügyész törvényességi felügyelete alatt nyomozhat. Ha az eljárás e szakaszában elegendő bizonyítékot gyűjtöttek össze a bűncselekmény bizonyítására, továbbá arra, hogy azt egy adott személy követte el, az ügyész vádemelésről hoz határozatot, majd az ügy a bíróság elé kerül. A büntetőeljárás bírósági szakaszában a bizonyítékokat a bíróság elé tárják, és ezek alapján a bíróság elítéli vagy felmenti a vádlottat. Ha a bíróság a bűncselekmény elkövetésében bűnösnek találta a vádlottat, büntetést szab ki rá. Amennyiben a bűnösségét nem állapították meg, a vádlottat felmentik. A büntetőeljárás felsőbb szintű bírósághoz intézett fellebbezés útján folytatódhat, amennyiben Ön kártérítési igényt nyújtott be.

Sértettként Ön a büntetőeljáráshoz annak bármelyik szakaszában csatlakozhat.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

4 - Kártérítés

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A rendőrséggel való első kapcsolatfelvételekor megkapja a jogai megfelelő érvényesítéséhez szükséges tájékoztatást. A tájékoztatás különösen kiterjed az alábbiakra:

• a hatóság, amelyhez büntető feljelentést nyújthat be, valamint megadják Önnek e hatóság elérhetőségét;
• kihez fordulhat a szakszerű segítségnyújtás iránti kérelmével, és mely feltételek esetén ingyenes a szakszerű segítségnyújtás; szintén tájékoztatást kap a segítségnyújtással foglalkozó szakemberek elérhetőségeiről;
• a feltételekről, amelyek teljesülése esetén jogosult a biztonságát garantáló intézkedésekre;
• hol juthat további információkhoz arról az ügyről, amelynek Ön a sértettje;
• a büntetőeljárás szakaszairól és az egyes szakaszokban betöltött szerepéről;
• arról a hatóságról, amelyhez további tájékoztatás iránt fordulhat; e hatóság elérhetőségeit szintén megadják Önnek;
• a feltételekről, amelyek teljesülése esetén pénzügyi segélyre jogosult;
• a legközelebbi menhelyekről, intervenciós központokról vagy egyéb hasonló létesítményekről, amelyekhez fordulhat;
• a legközelebbi egészségügyi szolgáltatóról, akihez fordulni tud;
• miként juthat jogorvoslathoz, ha a jogait valamely hatóság megsértette;
• az érdekei védelmét szolgáló, kérelmezhető intézkedésekről, amennyiben valamely másik uniós tagállamban rendelkezik lakóhellyel;
• a bűncselekmények sértettjeiről szóló törvény alapján Önt megillető további jogokról.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Önt a Cseh Köztársaság állampolgáraival és a Cseh Köztársaságban lakóhellyel rendelkező személyekkel azonos jogok illetik meg. Amennyiben úgy nyilatkozik, hogy nem beszéli a cseh nyelvet, a jogairól olyan nyelven tájékoztatják, amelyet megért, vagy pedig annak az államnak a hivatalos nyelvén tájékoztatják, amelynek Ön állampolgára.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Amennyiben feljelentést tesz a rendőrségen, Önnek mindazon információkról tájékoztatást kell kapnia, amelyeket a rendőrséggel való első kapcsolatfelvételkor a fentiekben részletezettek szerint kötelezően biztosítani kell.

Amennyiben ügyésznél tesz büntető feljelentést, minden esetben tájékoztatást kell kapnia az alábbiakról:

• hol tud szakszerű segítségnyújtást kérelmezni, és mely feltételek esetén ingyenes a szakszerű segítségnyújtás; szintén tájékoztatást kap a segítségnyújtással foglalkozó szakemberek elérhetőségeiről;
• a feltételekről, amelyek teljesülése esetén jogosult a biztonságát garantáló intézkedésekre;
• hol juthat további információkhoz arról az ügyről, amelyben Ön a sértett.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Amennyiben bűnüldöző hatóságokkal kerül kapcsolatba és nem beszéli a cseh nyelvet, használhatja az anyanyelvét vagy az Ön által ismertként megjelölt nyelvet.

Amennyiben lehetséges, az eljárást lezáró jogerős határozat fordítását kérésére átadják Önnek. A jogainak az eljárás során való gyakorlásához szükséges mértékben indokolással ellátott kérelmére egyéb okiratok fordítását is elkészíthetik az Ön részére.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A hatóságok a sértetteket érthető módon kötelesek tájékoztatni, melynek során figyelembe kell venniük a sértett életkorát, szellemi és akarati érettségét, iskolázottságát és egészségi állapotát, ideértve a pszichés állapotát. Lehetőség szerint a gyermekek és a fogyatékkal élők meghallgatását ilyen irányú képesítéssel rendelkező személyek folytatják le.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

Számos szervezet nyújt segítséget az áldozatoknak. Közéjük tartoznak a Pártfogó és Közvetítői Szolgálat állami központjai, valamint az Igazságügyi Minisztérium által jogi tájékoztatás nyújtására és/vagy helyreállítási célú programok biztosítására akkreditált magánszervezetek, valamint a szociális szolgáltatásokról szóló törvény által pszichológiai és szociális tanácsadási szolgáltatás nyújtására felhatalmazott szervezetek. Néhány ügyvéd szintén nyújt jogi segítséget az áldozatoknak. Ezeket a szervezeteket, személyeket bejegyzik az Igazságügyi Minisztérium által vezetett, az áldozatoknak segítséget nyújtó szolgáltatók nyilvántartásába, amely az Igazságügyi Minisztérium alábbi linken elérhető weboldalán található: https://www.justice.cz/.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Igen, a rendőrséggel való első kapcsolatfelvételkor a rendőrség automatikusan tájékoztatni fogja Önt az áldozatsegítő szolgálatokról. Megadják Önnek a segítséget nyújtó hatóságok elérhetőségeit is.

Hogyan védik a magánéletemet?

Főszabály szerint a bűnüldöző hatóságok nem tehetnek közzé a bűnelkövetéssel nem közvetlenül összefüggő információkat. A pert megelőző eljárás során semmilyen olyan információ nem osztható meg, amely az Ön személyazonosságának felfedéséhez vezethet. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek magánéletét különleges védelemben részesítik. Kérésére a magánéletével kapcsolatos információkat (a lakóhelye és kézbesítési címe, a munkavégzés vagy üzleti tevékenység végzésének helye, valamint a személyes, családi és anyagi helyzete) oly módon kezelik, hogy ahhoz kizárólag az ügyben eljáró bűnüldöző hatóságok, rendőrségi tisztviselők és a Pártfogó és Közvetítői Szolgálat ügyintézői férhetnek hozzá. Ezek az információk csak abban az esetben tehetők hozzáférhetővé, ha erre a büntetőeljárás céljának elérése érdekében van szükség, vagy ez annak a személynek a védelemhez való joga megfelelő gyakorlásához szükséges, akivel szemben a büntetőeljárás folyik.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Nem, a büntetőeljárás megindítását megelőzően is igénybe vehet szakszerű segítséget. Akár a bűncselekmény bejelentését megelőzően is részesülhet szakszerű segítségnyújtásban, ha az szükséges és célszerű.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

Az áldozatok védelmére számos lehetőség szolgál.

A rendőrség „rövidtávú védelemben” részesítheti Önt, amennyiben valószínűsíthető, hogy testi sérülés vagy más súlyos kockázat fenyegeti. Az ilyen védelem magában foglalhat fizikai védelmet, a lakóhelye megváltoztatását vagy tanácsadási tevékenységet és megelőző intézkedéseket. A rendőrség szintén felszólíthatja a vádolt személyt, hogy hagyja el 10 napra a háztartást, amelyben együtt élnek, és annak környékét, amennyiben fennáll az Ön élete vagy épsége elleni támadás kockázata.

Amennyiben veszélyben van az áldozat biztonsága, a rendőrségi tisztviselő intézkedéseket hoz és hajt végre az áldozat biztonságának biztosítása érdekében. A büntetés-végrehajtási tisztek, katonai rendőrök és a városi rendőrségnél dolgozó rendőrök ugyanígy kötelesek eljárni.

Súlyosabb helyzetekben bizonyos körülmények között különleges védelemre jogosult, amelyet tanúknak, illetve más olyan személyeknek biztosítanak, akik esetében valószínűsíthető, hogy testi sérülés vagy más súlyos, a büntetőeljárással összefüggő kockázat fenyegeti őket. Az ilyen védelem magában foglalja a személyes védelmet, a lakóhely megváltoztatását és az új környezetbe való társadalmi beilleszkedéshez nyújtott segítséget, a valós személyazonosság elrejtését, stb. Ez egy nagyon komoly intézkedés, amelyet kizárólag szükség esetén indokolt alkalmazni.

A bíróságok vagy az ügyészek által biztosított védelem a büntetőeljárás során használt elővigyázatossági intézkedések formájában nyilvánul meg, ilyen például annak megtiltása a vádlott számára, hogy kapcsolatba lépjen az áldozattal, vagy belépjen a közös háztartásba, ahol az áldozat él. A polgári peres eljárás során eljáró bíróság is hozhat hasonló elővigyázatossági intézkedéseket. Amennyiben az Ön mint áldozat vagy sértett fél megvédéséhez a vádlott őrizetbe vételére van szükség, a vádlott őrizetbe vehető, amennyiben megalapozottan feltételezhető, hogy a vádlott megismétli a bűncselekményt, befejezi a bűncselekményt vagy elköveti azt a bűncselekményt, amelyre készült vagy amelynek elkövetésével fenyegetőzött.

Ezen túlmenően Ön kérheti, hogy tegyenek lépéseket a büntetőeljárás során annak elkerülése érdekében, hogy Ön az állítólagos elkövetővel kapcsolatba kerüljön.

Kérésére jogosult tájékoztatást kapni a vádlott őrizetből, börtönből vagy fogvatartási központból való szabadon engedéséről vagy megszökéséről, illetve egyéb hasonló információkról.

Amennyiben Ön tanú, a tanúvallomását bizonyos feltételek mellett a személyazonossága elrejtése mellett is megteheti.

Valamely igazságszolgáltatási szerv az Ön védelme érdekében európai védelmi határozatot is kibocsáthat.

Ki nyújthat nekem védelmet?

A fentiekben említett hatóságok nyújtanak védelmet, különösen a rendőrség és a bíróságok a határozataik révén.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A bűnüldöző hatóságok minden esetben megvizsgálják az adott helyzetet. Amennyiben bármely veszélyre utaló jelet felfedeznek, megteszik a szükséges intézkedéseket.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A bűnüldöző hatóságoknak minden esetben úgy kell eljárniuk, hogy elkerüljék az áldozat további, a bűncselekményből eredő sérelmét vagy másodlagos sérelmét.

Amennyiben a bűnüldöző hatóság megsértette az Ön jogait, vagy pedig a jogait nem tudta maradéktalanul érvényesíteni, Ön jogorvoslatra jogosult. Mindenek előtt kérelmezheti a rendőrhatóság eljárásának felülvizsgálatát, vagy a hatóság által a jogköre gyakorlása során okozott kár megtérítése, illetve az okozott nem vagyoni kár indokolt kiegyenlítése iránti jogvitát kezdeményezhet.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

A különösen veszélyeztetett sértettek közé tartoznak a gyermekek, az időskorúak vagy a fogyatékkal élő személyek, valamint bizonyos bűncselekmények, mint például az emberkereskedelem, a terrortámadások, az emberi méltóság elleni szexuális bűncselekmények vagy egyes erőszakos bűncselekmények sértettjei. A különösen veszélyeztetett sértettek természetesen a fentiekben említett valamennyi védelemre irányuló lehetőséget igénybe vehetik, és sok esetben az illetékes hatóság főszabály szerint köteles befogadni a különösen veszélyeztetett sértett kérelmét. A különösen veszélyeztetett sértett általában a jogok szélesebb körével rendelkezik; ez azonban nem alkalmazható közvetlenül a sértettek védelmére, mivel e védelem inkább attól függ, hogy a sértettet fenyegeti-e testi sértés elszenvedésének veszélye vagy ki van-e téve egyéb súlyos kockázatnak.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

Igen, gyermekként (18. életévét be nem töltött személyként) különösen veszélyeztetett sértettnek minősül, és speciális jogok illetik meg. Ezek közé tartozik az ingyenes jogi segítségnyújtás a büntetőeljárásban, az arra vonatkozó jog, hogy a meghallgatásokat képzett személy folytassa le különösen érzékeny módon, a meghallgatások megismétlésének korlátozása, vagy az arra vonatkozó jog, hogy ne kerüljön sor az elkövetővel történő szembesítésre, valamint az összes sértettet érintő bizonyos egyéb jogok alóli felmentésre vonatkozó korlátozás.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Amennyiben a családtagja bűncselekmény következtében bekövetkezett halála miatt sérelmet szenved el, Ön is sértettnek minősül, és megilletik a sértetti jogállásból fakadó jogok.

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

Ebben az esetben Ön nem minősül sértettnek. Ugyanakkor a sértett bizalmasává válhat, amennyiben a sértett Önt a bizalmasává választja. A sértettet megilleti annak joga, hogy a büntetőeljárás, illetve a nyilatkozattétel során őt a választása szerinti személy (bizalmasa) kísérje. A bizalmasnak választott személy kizárására csak kivételes esetekben kerülhet sor.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Igen. Közvetítői szolgáltatást a Pártfogó és Közvetítői Szolgálat nyújt, amely az áldozatsegítő szolgálatok egyike. A közvetítés ingyenes és mindkét fél, nevezetesen a sértett és az elkövető hozzájárulásán alapul. A közvetítést konfliktuskezelő szakember végzi, aki mindkét félhez jóindulatúan és kiegyensúlyozottan áll hozzá, és segít nekik megoldást találni. A Pártfogó és Közvetítői Szolgálat állami szervezeti egység, melynek többek között az a feladata, hogy közvetítés révén hatékony és társadalmilag előnyös megoldást találjon a bűncselekménnyel kapcsolatos konfliktusokban, és amely, mint ilyen szervezet, képes biztosítani a sértett biztonságát a közvetítési tárgyalások során.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

Az alapvető rendelkezéseket a bűncselekmények sértettjeiről szóló 45/2013. sz. törvény tartalmazza. A Jogszabálygyűjtemény munkanapokon bármely önkormányzatnál és regionális hatóságnál (ideértve a Prágai Városházát) igénybe vehető. A többi jogszabályhoz hasonlóan ez a jogszabály is elérhető például a Közigazgatási Portálon vagy a Belügyminisztérium honlapján.

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

Büntető feljelentését bármely rendőrségi szervnél vagy ügyésznél előterjesztheti írásban, szóban jelentésben rögzítve vagy elektronikusan. A büntető feljelentésben meg kell jelölnie azokat a bizonyítékokat, amelyekről úgy véli, hogy igazolják a bűncselekmény elkövetését.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Amennyiben a büntető feljelentésben ez irányú kérelmet terjeszt elő, az illetékes hatóság köteles Önt tájékoztatni a feljelentés benyújtását követő egy hónapon belül megtett intézkedésekről. Főszabály szerint, mint áldozat, Ön a sértett fél, ezért jogában áll megismerni az ügy iratait. Az eljárás állásáról szintén kérhet tájékoztatást. Ezeket az információkat az illetékes hatóság köteles Önnek biztosítani; ez azonban nem irányadó, amennyiben az ilyen információk hátrányosan befolyásolhatják a büntetőeljárás célját.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételekkel?

Igen. Ön már a büntetőeljárás megindítását megelőzően, az egész eljárás során, valamint annak lezárását követően is részesülhet jogi segítségnyújtásban. A jogi segítségnyújtást ügyvédek biztosítják. A különösen veszélyeztetett sértettek a büntetőeljárás során költségmentesen részesülhetnek jogi segítségnyújtásban. A jogi segítségnyújtás ezen felül a szándékos bűncselekmény következtében súlyos sérelmet elszenvedett sértett, vagy a bűncselekmény eredményeképpen elhunyt áldozat túlélő hozzátartozója számára is nyújtható, költségmentesen vagy pedig alacsonyabb költségen; e személyeknek igazolniuk kell, hogy nem rendelkeznek elegendő fedezettel. A többi sértett díjazás ellenében jogosult jogi segítségnyújtásra.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételekkel?

Amennyiben Ön a sértett fél a büntetőeljárásban, és kártérítés vagy nem vagyoni kártérítés vagy jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránti követelést kíván érvényesíteni, és e követelésnek legalább részben helyt adnak, az elítélt személy köteles megtéríteni Önnek a fenti követelés észszerű érvényesítésével kapcsolatban az eljárás során felmerült szükséges költségeket. Amennyiben ilyen kártérítés iránti indítványt nyújt be, a bíróság az indítványnak akár abban az esetben is helyt adhat, ha a keresete sikertelen volt.

Amennyiben Ön tanú, tanúnak járó díjazásra jogosult. Ezt a díjazást a meghallgatását követő három napon belül kell kérnie.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Ezzel szemben panasz benyújtásával léphet fel. A panasz a pert megelőző eljárás során határozati formában meghozott rendőrhatósági és egyes ügyészi döntésekkel szembeni fellebbezési formának minősül. Ily módon Ön mint sértett fél felléphet például az ügy megszüntetéséről rendelkező határozattal és a büntetőjogi felelősségre vonás megszüntetéséről rendelkező határozattal szemben.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Igen. Önt (mint sértett felet) tájékoztatni fogják, hogy az alapeljárásra a bíróság előtt mikor fog sor kerülni.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

A cseh jogrendszer megkülönbözteti egymástól a „sértett fél” és az „áldozat” fogalmát. Az áldozat a büntetőeljárásban részt vevő egyik fél. Főszabály szerint e fogalom valamennyi sértett felet magában foglalja, kivéve azon személyeket, akik a bűncselekmény eredményeképpen elhalálozott személlyel fennálló rokoni kapcsolatuk révén minősülnek sértettnek.

Ennélfogva a cseh jogrendszerben Ön sértett félnek és áldozatnak is tekintendő (és egyúttal a büntetőeljárásban részt vevő félnek; ez azonban nem érvényes a fent említett esetben) – sértettként Ön kártérítést, nem vagyoni kártérítést követelhet, vagy a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítését követelheti. Főszabály szerint Ön egyúttal tanúnak is minősül. A cseh jogrendszer nem ismeri a magánkereset intézményét; ezért magánvádlóként nem léphet fel.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A sértetteket megillető jogokat elsődlegesen a bűncselekmények sértettjeiről szóló törvény szabályozza, és e jogok leírása egyéb válaszokban található.

A sértett felet a büntetőeljárásról szóló 141/1961. sz. törvény alapján számos jog megilleti, ideértve a bűncselekménnyel okozott kár vagy nem vagyoni kár megtérítésének vagy a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének követelésére vonatkozó jogot, vagy a kártérítés, nem vagyoni kártérítés vagy a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése tárgyában hozott határozat rendelkező részével szembeni fellebbezés benyújtásának lehetőségét. A sértett fél szintén jogosult további bizonyíték iránti indítványt benyújtani, betekinthet az ügy irataiba, részt vehet a tárgyaláson, részt vehet a fellebbezés tárgyában tartott nyilvános ülésen, az eljárás lezárását megelőzően kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját, részt vehet a bűnösségről és büntetésről szóló megállapodás tárgyalásában és megjelenhet a megállapodás jóváhagyása tárgyában tartott nyilvános ülésen, jogosult arra, hogy a képviseletében képviselő járjon el, valamint meghatározott ügyekben fellebbezést és kérelmet nyújthat be.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett? Milyen feltételekkel?

Igen, a büntetőeljárás bármely szakasza során nyilatkozatot tehet arról, akár szóban vagy írásban, hogy a bűncselekmény milyen hatással volt az Ön életére. Áldozatként, vagyis az eljárásban részt vevő egyik félként, Ön felkutathat, benyújthat valamint javasolhat bizonyítékot.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

Kérésére az alábbiakról kap tájékoztatást:

• arról, hogy a büntetőeljárást nem indították meg;
• a büntetőeljárás állásáról;
• a vádolt személy által elkövetett cselekmény minősítéséről;
• az ügy bíróság előtti nyilvános tárgyalásának helyéről és idejéről;

valamint az eljárást lezáró jogerős határozatból is adnak Önnek egy példányt.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Igen, sértett félként Ön jogosult betekinteni az iratokba. Nyomós okból azonban az ügyész vagy a rendőrhatóság a pert megelőző eljárás során megtagadhatja Öntől e jog gyakorlását.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

Igen, sértettként azonban a kártérítés, nem vagyoni kártérítés vagy a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése tárgyában hozott ítéletnek csak a rendelkező részével szemben nyújthat be fellebbezést.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Lásd a többi választ.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Segítség (szakszerű segítségnyújtás) a bírósági eljárás lezárását követően is nyújtható, mindaddig, amíg a rendeltetésének megfelelően arra szükség van. A (fent említett) különleges védelem gyakran magával vonja az életmód tartós megváltozását, és ezért, jellegéből fakadóan, a büntetőeljárás lezárását követően is biztosított.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

Kérésére kézbesítik Önnek a jogerős ítéletet, amely tartalmazza a büntetésre és annak formájára vonatkozó információkat. Amennyiben kártérítés, nem vagyoni kártérítés vagy a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránti követelést terjeszt elő, az ítéletet minden esetben kézbesítik Önnek.

Ezen túlmenően a börtön, a fogvatartó intézmény vagy a gyógykezelést nyújtó intézet, kérésére, további tájékoztatást nyújt Önnek, különös tekintettel az alábbiakra:

• az elítélt személy börtönből, fogvatartó intézményből vagy gyógykezelést nyújtó intézetből történő kiengedéséről vagy onnan való szökéséről;
• a szabadságvesztés felfüggesztéséről;
• az elítélt személy külföldi államnak történő kiadásáról, vagy valamely uniós tagállamba történő átszállításáról.

Amennyiben a vádlottat szabadon engedték vagy a vádlott megszökött, és Ön, mivel tanú, veszélyben van, az illetékes hatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell a rendőrséget, és a rendőrség megteszi a biztonsága biztosításához szükséges intézkedéseket, valamint tájékoztatást nyújt az Ön számára.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

Igen, lásd fent.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

A büntetőeljárás során bármikor jogosult nyilatkozatot tenni arról, hogy a bűncselekmény mindeddig milyen hatással volt az életére.

Nem nyújthat be azonban fellebbezést a feltételes szabadlábra helyezésről hozott határozattal szemben vagy a feltételesen elítélt személy jó magaviseletéről hozott határozattal szemben.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A sértett polgári jogi eljárásban kártérítést követelhet az elkövető részéről; a sértett szintén előterjesztheti a kártérítési követelését az elkövetővel szemben folytatott büntetőeljárásban (adhéziós eljárás).

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

Amennyiben az elkövető szándékosan nem tesz eleget a bíróság által megállapított kártérítési kötelezettségének, a követeléssel rendelkező személy (a sértett) a kötelezettség végrehajtása iránt bírósághoz fordulhat. Egy 2018. január 1-jén hatályba lépett jogszabály a bűncselekmények sértettjeit arra is feljogosítja, hogy az államtól követeljék a kártérítési joguk kielégítését az állam által vagyoni jellegű büntetésként az elkövetőtől behajtott pénzeszközökből.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételekkel?

A Cseh Köztársaság nem fizet előleget az elkövető bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti kötelezettségéből fakadó teljesítéssel összefüggésben. A cseh jogrendszer szigorúan különválasztja a sértettnek az elkövető által okozott kár megtérítése iránti jogát, amely jogellenes károkozásnak minősül, és a sértett pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó jogát a bűncselekmények sértettjeiről szóló 45/2013. sz. törvény alapján, amely az állam által nyújtott pénzbeli juttatásnak minősül az áldozattá válás társadalmi hatásának enyhítése érdekében.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A fentiekben előadottak szerint az állam a szó szoros értelmében nem fizet kártérítést (nem avatkozik bele az elkövető vagyoni jellegű kötelezettségeibe, azokat nem vállalja magára), hanem pénzügyi segítséget nyújt a bűncselekmények sértettjei számára. A bűncselekmények sértettjeiről szóló 45/2013. sz. törvény szerint pénzügyi segítség olyan sértettnek fizethető, akinek az egészsége a bűncselekmény eredményeképpen legalább a jogszabályban előírt minimális mértékben károsodott, az emberi méltóság elleni szexuális bűncselekmény sértettjének, kínzást elszenvedett gyermekeknek és a bűncselekmény következtében elhalálozott személy (jogszabályban meghatározott csoportba tartozó) túlélő hozzátartozójának. A legtöbb esetben a támogatást 10 000 CZK (megközelítőleg 370 EUR) és 200 000 CZK (megközelítőleg 7 400 EUR) közötti összegben nyújtják, amelyet jogszabályban előírt átalány alapján számítanak ki, vagy amely az igazolt jövedelemkiesés és a kezelési költségek, vagy, adott esetben, az elszenvedett nem vagyoni kár enyhítésére szolgáló speciális terápia költségének összegéhez igazodik. Az Igazságügyi Minisztérium dönt a pénzügyi támogatás iránti kérelemről, amelyet onnantól számított 2 éven belül kell benyújtani, hogy a sértett tudomást szerzett a bűncselekménnyel okozott kárról, legfeljebb azonban a bűncselekmény elkövetésétől számított 5 éven belül lehet benyújtani.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Az elkövető által okozott kár (vagyis a jogellenes károkozás) megtérítése nem követelhető, ha az elkövetőt azért nem ítélték el, mivel a személye ismeretlen, vagyis nincsen felelősségre vonható személy, vagy a károkozását nem bizonyították, vagy az elkövető a cselekménye miatt nem vonható büntetőjogi felelősségre, vagyis a vádolt személy nem vonható felelősségre olyan cselekmények által okozott sérelemért, amelyeket nem ő követett el, amelyek nem minősülnek bűncselekménynek, vagy amelyekért a vádolt személy nem felelős. Ugyanakkor azonban valamely személy az elkövető elítélését megelőzően is jogosulttá válhat pénzügyi támogatásra az állam részéről (lásd fent); a sértett erre akkor is jogosult, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy az elkövető a cselekménye miatt nem vonható büntetőjogi felelősségre, feltéve hogy a bűncselekménynek minősülő cselekmény következtében a sértett kétséget kizáróan sérelmet szenvedett el (vagy a sértett hozzátartozója annak eredményeképpen elhalálozott).

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

A bűncselekmények sértettjeiről szóló 45/2013. sz. törvény nem teszi lehetővé az Igazságügyi Minisztérium számára, hogy előleget fizessen a még el nem bírált pénzügyi támogatás iránti kérelem alapján; a sértettek sürgős létfenntartási szükségleteit más módon, az állami szociális ellátó vagy támogató rendszerből fedezik.

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

A bűncselekmények áldozatainak segítséget nyújtó személyek nyilvántartása tartalmazza azokat a személyeket, akikhez fordulhat. A nyilvántartás a Belügyminisztérium alábbi linken elérhető honlapján megtekinthető: http://portal.justice.cz/Justice2/MS/ms.aspx?o=23&j=33&k=6115&d=330753.

A nyilvántartás 4 részből áll, amelyek valamennyi típusú áldozatsegítő szolgáltató tekintetében tartalmaznak információkat, nevezetesen:

1. a szociális szolgáltatások nyújtói;
2. a jogi tájékoztatás vagy helyreállító programok akkreditált szolgáltatói;
3. az ügyvédek valamint
4. a Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat központjai tekintetében.

A nyilvántartás a bűncselekmények sértettjeinek segítséget nyújtó személyekről viszonylag részletes tájékoztatást tartalmaz, és lehetővé teszi e segítségnyújtók név és körzet szerinti keresését, valamint egyéb feltételek szerinti részletes keresését.

Áldozatsegítő forróvonal

(+420) 116 006 (Segélyvonal a bűncselekmények sértettjei számára – más uniós tagállamokban is használt általános vonal)

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

A különösen veszélyeztetett sértettek számára az előírt mértékben költségmentesen biztosítanak szakszerű segítséget, amennyiben arra szükségük van. Az ilyen sértettek ingyenes jogi segítségnyújtásban is részesülnek meghatározott mértékben. Más sértettek nem jogosultak költségmentes szakszerű segítségre, a szolgáltató azonban saját mérlegelési jogkörében dönthet úgy, hogy költségmentesen nyújt ilyen segítséget. A Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat által nyújtott segítség azonban minden esetben költségmentes.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

A Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat, amely állami hatóságként működik, jogi tájékoztatást, pszichológiai támogatást nyújt a sértettek részére, és olyan helyreállító programokat kínál, mint például a közvetítés, amely az elkövetővel folytatott peren kívüli informális tárgyalás révén segíthet megoldani a helyzetét. A Pártfogó Felügyelői és Közvetítői Szolgálat 74 központtal rendelkezik; a Cseh Köztársaság valamennyi részén megtalálhatók, és a szolgáltatásaikat költségmentesen nyújtják.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A nem kormányzati szervezetek és személyek jellegüktől függően jogi felvilágosítást, pszichológiai és szociális tanácsadást, jogi segítséget vagy helyreállító programokat nyújtanak.

Bűncselekmény áldozatának minősül az a személy, akit a német jog értelmében bűncselekménynek minősülő esemény következtében hátrány ér, például megsérül, vagy megrongálják, illetve ellopják a tulajdonát. Bűncselekmény áldozataként Önt a jogszabályok alapján bizonyos alanyi jogok illetik meg a bírósági eljárás előtt, alatt és után.

Németországban a büntetőeljárás a rendőrség és az ügyészség által folytatott nyomozással kezdődik, amely a sértett feljelentése alapján is megindulhat. Amennyiben nincs elegendő bizonyíték a gyanúsított ellen a vádemeléshez, az ügyészség megszünteti a nyomozást. Ha azonban elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, az ügyészség bíróság elé állítja a gyanúsítottat. Bizonyos körülmények esetén azonban meg is szüntetheti az eljárást, például akkor, ha az elkövető megtérítette az Önnek okozott kárt, vagy eleget tett bizonyos feltételeknek és előírásoknak.

Amennyiben a bíróság a vádemelést követően megindítja az eljárást, tárgyaláson vizsgálja meg a vádlott elleni bizonyítékokat. Amennyiben bűnösnek találja a vádlottat, elítéli, és büntetést szab ki. Egyes kevésbé súlyos esetekben a bíróság is megszüntetheti a vádlott elleni eljárást, például ha a vádlott megbánást tanúsít, és részt vett az áldozatok és az elkövetők között alkalmazott közvetítői eljárásban. Amennyiben nincs elegendő bizonyíték a vádlott ellen, a bíróságnak fel kell mentenie őt. Amennyiben ítélet születik, a büntetőeljárás fellebbezést követően a fellebbviteli bíróságon folytatódhat.

Áldozatként részt vehet a büntetőeljárásban mint tanú, vagy aktívabb szerepet is vállalhat, ha hivatalosan magánvádlóként (Privatkläger) vagy pótmagánvádlóként (Nebenkläger) lép fel, ami által számos jog gyakorlásának lehetősége nyílik meg Ön előtt. Magánvádlóként az ügyész helyébe lép; pótmagánvádlóként pedig az ügyész oldalán vesz részt az eljárásban.

A megfelelő linkre kattintva megtekintheti az alábbi tájékoztatókat, amelyek végigvezetik Önt az eljárásában felmerülő különböző lépéseken, ismertetik, hogy bűncselekmény áldozataként milyen jogokkal rendelkezik a feljelentés megtételekor, a nyomozás során, valamint a tárgyalás alatt vagy az elsőfokú tárgyalást követően. Ezenkívül részletesebben tájékozódhat a kártérítéshez való jogáról, valamint az elérhető segítségről és támogatásról.

Ezek a tájékoztatók természetesen csupán a különféle szabályokkal kapcsolatos bevezetőnek tekinthetők. Részletesebb információkra lehet szüksége például azokról az eljárásokról, amelyekben a vádlott serdülő- vagy fiatalkorú, mivel ezek a témakörök itt csak érintőlegesen szerepelnek.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

4 - Kártérítés

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy feljelentést tennék a bűncselekmény miatt?

A bűncselekmények áldozatainak támogatása és az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos iránymutatás biztosítása érdekében a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMJV) közzétett egy tájékoztatót a bűncselekmények áldozatai számára, valamint egy áldozatoknak szóló kézikönyvet, és létrehozta a http://www.hilfe-info.de/ platformot.

A bűncselekmények áldozatainak szóló tájékoztató több mint 25 nyelven elérhető a BMJV honlapján és a „hilfe-info.de” platformon. Röviden tájékoztatást nyújt az áldozatsegítő szervezetek megtalálásának módjáról, a bűncselekmények miatti feljelentések megtételéről, a büntetőeljárásokkal kapcsolatos információk megszerzéséről, a vallomástételről, valamint a költségekről, a jogi képviseletről és a kártérítésről.

Az áldozatok kézikönyve (Opferfibel) részletesebben ismerteti a sértettek büntetőeljárással kapcsolatos jogait, valamint levélmintákat és elérhetőségeket is tartalmaz.

Az igénybe vehető pszichoszociális segítségnyújtásról további információ található egy külön tájékoztatóban, amely szintén elérhető az interneten, német és angol nyelven.

A legfontosabb információkhoz való online hozzáférés biztosítása érdekében a BMJV létrehozott egy országos áldozatvédelmi platformot. A segítségnyújtásra és a tanácsadásra, valamint a kártérítésre és a büntetőeljárások lefolytatására vonatkozó információk a http://www.hilfe-info.de/ oldalon érhetők el. A tanácsadó központok keresője azt is közli az áldozatokkal, hogy hol juthatnak gyorsan telefonos, online vagy személyes segítséghez az adott területen.

A „Hilfe-Info.de” konkrét tájékoztatást nyújt például azoknak a személyeknek, akik a személyes környezetükben bekövetkező erőszak, illetve szexuális erőszak, kiberbűnözés vagy terrorcselekmények áldozatává váltak. Bemutatja a kapcsolattartókat, például a németországi terrorcselekmények áldozataival és azok hozzátartozóival foglalkozó szövetségi kormánybiztost, Edgar Frankét.

A súgó lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan és közvetlenül megtalálják a megfelelő támogató szolgálatokat. A segítség különböző formáit video- és audiointerjúk, valamint szemléltető videók ismertetik.

Nem abban az uniós tagállamban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Bármely német rendőrségen vagy ügyészségen feljelentést tehet a bűncselekmény miatt. Az ügyészség ezt követően megvizsgálja, hogy lehetséges-e Németországban büntetőeljárást indítani. Ha nem ez a helyzet, vagy egyéb okból nem lehetséges Németországban büntetőeljárást indítani, az ügyészség továbbítja az ügyet azon másik uniós tagállam illetékes bűnüldöző hatóságához, amelyben a bűncselekményt elkövették.

Ha feljelentést teszek egy bűncselekmény miatt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Kap egy írásbeli igazolást a feljelentésről, amely röviden összefoglalja az elkövetés helyére és idejére, valamint a feljelentés tárgyát képező bűncselekményre vonatkozó nyilatkozatát.

Ha a feljelentés során kéri, értesítést kap a nyomozás lezárásáról, a tárgyalás helyéről és időpontjáról, a vádlottal szemben felhozott vádakról és a bírósági eljárás eredményéről.

Ezenkívül a bűncselekmény áldozataként Ön kérelemre tájékoztatást kap arról, hogy az elítéltet utasították-e arra, hogy ne lépjen kapcsolatba Önnel, illetve hogy ne találkozzon Önnel.

Arról is értesítést kaphat, ha a vádlott(ak)at vagy az elítélt(ek)et letartóztatták vagy őrizetbe vették, illetve szabadon bocsátották, ha enyhítettek a fogva tartásuk feltételein, illetve ha első ízben engedélyezték számukra a börtönből való eltávozást, feltéve, hogy igazolja, hogy ehhez jogos érdeke fűződik, vagy a pótmagánvádlóként történő csatlakozásával kapcsolatos eljárás során már ennek megfelelő nyilatkozatot tett. A fogva tartás feltételeinek további enyhítéséről, illetve a további eltávozásokról akkor kap értesítést, ha ahhoz jogos érdeke fűződik, és ha az elítéltnek nincs semmilyen elsőbbséget élvező érdeke.

Akkor is értesítik, ha az elítélt megszökött az őrizetből. Ebben az esetben az Ön védelme érdekében meghozott intézkedésekről is tájékoztatást kap.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Ha egy bűncselekmény miatt feljelentést tesz, megkapja az ahhoz szükséges segítséget, hogy a feljelentést az Ön által ismert nyelven tehesse meg, anélkül, hogy emiatt bármilyen költsége keletkezne. A feljelentésről kérelemre írásbeli igazolást kap a saját nyelvén.

A nyomozás és a tárgyalás során történő meghallgatása alatt szükség esetén ingyenesen tolmácsot biztosítanak Önnek, valamint abban az esetben is, ha pótmagánvádlóként aktívan részt vesz az eljárásban.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A gyermekeket speciális képzettséggel rendelkező tapasztalt kérdezők hallgatják meg. A felnőttek által gyermek vagy fiatalkorú ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó eljárásokkal (ifjúságvédelmi ügyekkel) a fiatalkorúak rendszeréhez tartozó bírók és ügyészek foglalkoznak, akik megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek a fiatalkorúak oktatása és nevelése terén.

A hallási fogyatékkal élő vagy beszédhibás személyek kérhetik a kommunikáció szóbeli, írásbeli vagy a bíróság által kirendelt segítő (például jelnyelvi tolmács) igénybevételével történő lefolytatását. A bíróság köteles gondoskodni a szóbeli és az írásbeli kommunikációhoz szükséges megfelelő technikai eszközökről.

A vak vagy gyengénlátó személyek az írásbeli beadványokat és egyéb iratokat olyan formában is benyújthatják a bírósághoz, amelyet képesek elolvasni, ideértve különösen a Braille-írást. Kérelmükre a bírósági eljárással kapcsolatos előadásaikat és egyéb irataikat rendszerint valamilyen számukra hozzáférhető formátumban kell elérhetővé tenni, és anélkül kell hozzáférést biztosítani számukra az ügy irataihoz, hogy emiatt bármilyen további költségük keletkezne.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

A büntetőeljárás során Ön a bűncselekmény áldozataként ügyvédi segítséget kaphat – például egy tanúkat segítő ügyvédtől – a tanúvallomásával kapcsolatban, illetve az eljáráshoz történő csatlakozásra jogosult pótmagánvádlóként is, már azt megelőzően is, hogy közölné a csatlakozási szándékát. Képviseletében eljárhat egy, a sértetteknek történő tanácsadásra szakosodott ügyvéd, illetve a meghallgatásra elkísérheti Önt valaki, akiben megbízik, kivéve, ha az veszélyeztetné a nyomozás célját.

A jogi segítségnyújtáson kívül pszichoszociális segítségnyújtás is rendelkezésre áll a tárgyalás előtt, alatt és után is, melyet a bíróság térítésmentesen biztosít a szexuális és az erőszakos bűncselekmények gyermekkorú áldozatainak, valamint a súlyos erőszakos és szexuális bűncselekmények különösen veszélyeztetett felnőtt áldozatainak. További információért lásd a pszichoszociális segítségnyújtásról szóló tájékoztatót.

A Németországi Szövetségi Köztársaságban a szövetségi tartományok (Länder) felelnek az áldozatok általános támogatásáért. Számos tartomány már kijelölte az áldozatok képviselőit, vagy egyablakos ügyintézési pontokat hozott létre az erőszakos cselekmények áldozatai számára. Ezek a személyek és szervek saját hatáskörükben járnak el, a meghatározott feladatkörüknek megfelelően. Az áldozatok képviselőiről, az áldozatsegítő és a tanácsadó szolgálatokról, valamint a segítségnyújtás rendelkezésre álló formáiról további információk érhetők el a http://www.hilfe-info.de/ oldalon és „A támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim” című tájékoztatóban.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

A rendőrség tájékoztatja Önt arról, hogy jogosult-e áldozatsegítő szolgáltatásokra, amelyek a tanácsadástól kezdve a védett szálláshelyeken át a terápiáig terjednek.

Ön szabadon eldöntheti, hogy igénybe kívánja-e venni ezeket a szolgáltatásokat. A továbbutalás nem automatikus.

Hogyan védik a magánéletemet?

Személyes adatai és az Önre vonatkozó információk csak az Ön kérelmére és kifejezett hozzájárulásával kerülnek megosztásra az áldozatsegítő szervezetekkel.

Feljelentést kell-e tennem a bűncselekmény miatt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Nem, az áldozatsegítő szolgálatok attól függetlenül nyújtanak támogatást, hogy feljelentést tett-e.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre? Ki nyújthat nekem védelmet?

Ha a büntetőeljárás során tett tanúvallomása miatt veszélybe kerül, több különböző módon részesülhet védelemben:

Ilyen esetekben a büntetőeljárási törvénykönyv lehetővé teszi a személyes adatok teljes vagy részleges bizalmas kezelését.

Főszabályként Ön a vallomástételkor a személyazonosságával és a lakcímével kapcsolatos összes adatot köteles megadni.

Ha világos és kézzelfogható jele van annak, hogy lakóhelyének közlése veszélyeztethetné az Ön vagy más személyek jogait, például azért, mert jogosan aggódik amiatt, hogy zaklatás éri, vagy megalapozottan feltételezhető, hogy a cím megadása Önre vagy másokra nézve hátrányos hatással járna – például megakadályozná vagy befolyásolná Önt a valóságnak megfelelő nyilatkozat megtételében –, nem kell feltüntetnie a lakóhelyét. Ebben az esetben más olyan címet is megadhat, amelyen keresztül elérhető, és ahová a hatóságok levelet (például bírósági idézést) küldhetnek Önnek; megadhatja például egy ügyvéd vagy valamely áldozatsegítő szervezet címét. Ha élete, testi épsége vagy szabadsága veszélyben van, előfordulhat, hogy a személyazonosságát is teljes mértékben titokban tarthatja. A valós lakcímére vagy személyazonosságára vonatkozó dokumentumokat az ügyész az ügy irataitól elkülönítve tárolja mindaddig, amíg a veszély meg nem szűnik.

Emellett a következő esetekben a rendőrség által biztosított tanúvédelem is elérhető:

• ha tanúvallomást tesz az eljárás során, és
• a nyilatkozata nélkülözhetetlen;
• élete, testi épsége, egészsége, szabadsága vagy fontosabb vagyontárgyai veszélyben vannak;
• elfogadja az áldozatvédelmi intézkedéseket; valamint
• az intézkedéseket az Ön helyzetéhez igazítják;

Ilyen esetben Ön és a hozzátartozói, valamint közeli családtagjai szükség esetén áldozatvédelmi programban vehetnek részt. Ez a program kifejezetten magában foglalja annak lehetőségét, hogy a személyazonosságát ideiglenesen megváltoztassák.

Ha Ön kapcsolati erőszak áldozata, kérelmezheti az illetékes családjogi bíróságtól, hogy biztosítsa Önnek a közös családi otthon kizárólagos jövőbeli használatát, az elkövetőnek pedig tiltsa meg, hogy kapcsolatba lépjen vagy találkozzon Önnel. A bírósági határozatot megelőző első intézkedésként a rendőrség eltávolíthatja az elkövetőt a családi otthonból, vagy letartóztathatja őt. Ha a családon belüli erőszak áldozata gyermek, a szülőnek a rendőrségen kívül a gyermekjóléti hivatalt (Jugendamt) is meg kell keresnie, amely a gyermekekkel kapcsolatos segítségnyújtás és védelmi intézkedések tekintetében elsődleges kapcsolattartó pontként funkcionál.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A védelmi intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg veszély áll fenn. Ha új vagy jelentősebb veszélyre utaló jelek válnak ismertté, a rendőrség meghozza a szükséges biztonsági intézkedéseket.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett áldozatokat?

A veszélyeztetett áldozatok védelme érdekében különösen a következő intézkedéseket kell meghozni:

• Ha fennáll annak közvetlen veszélye, hogy a tanú legfőbb érdekei a nyomozás és a tárgyalás során súlyos sérelmet szenvednek, a tanút video- vagy hangkapcsolat segítségével kell meghallgatni annak érdekében, hogy ne kelljen a vádlottal egy helyiségben tartózkodnia.
• A nyilvánosság kizárható a tárgyalóteremből, ha olyan körülményekről van szó, amelyek a sértett magánéletével kapcsolatosak.
• Becsületsértő kérdések vagy egy adott személy magánéletére vonatkozó kérdések csak akkor engedélyezhetők, ha azokra feltétlenül szükség van.

Kiskorú vagyok. Vannak különleges jogaim?

Ha Ön 18 évesnél fiatalabb, a jog úgy rendelkezik, hogy csak bíró kérdezheti ki, és a meghallgatásról lehetőség szerint video- vagy hangfelvételt kell készíteni. Ha Ön szexuális vagy erőszakos bűncselekmény áldozata, a felvétel bemutatható a tárgyaláson, és bizonyítékként felhasználható, melynek következtében akár az is előfordulhat, hogy nem kell megjelennie a bíróságon, és nem kell Önt ismételten meghallgatni a tárgyalási szakaszban.

Az ügyész köteles gondoskodni a szóban forgó nyomozások gyorsított lefolytatásáról.

Önnek mint kiskorú tanúnak az ügy fő tárgyalásán nem tehet fel kérdéseket az eljárásban részt vevő összes fél. Kizárólag a bírói tanács elnöke tehet fel kérdéseket. Ha az ügyésznek vagy a védelemnek kérdései vannak Önhöz, azokat rendszerint a bíróságon keresztül kell feltenniük.

Egy családtagom bűncselekmény következtében életét vesztette. Milyen jogokkal rendelkezem?

Az elhunytak közeli hozzátartozói pótmagánvádlóként járhatnak el a büntetőeljárás során, és ezzel összefüggésben jogi segítségre jogosultak.

Ezenkívül pszichoszociális segítségnyújtás formájában nyújtott támogatásra is jogosultak.

Ha a hozzátartozó erőszakos bűncselekmény következtében vesztette életét, az áldozatoknak nyújtott kártérítésről szóló törvény alapján kártérítés jár (lásd a kártérítésről és az áldozatoknak nyújtott kártérítésről szóló részt is).

Egy családtagom bűncselekmény áldozatává vált. Milyen jogokkal rendelkezem?

A hozzátartozók szintén élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy szakosított tanácsadó testületektől kérjenek információt és tanácsot.

A szülők térítésmentesen és név nélkül is tanácsot kérhetnek a 0800 1110550-es számon elérhető, szülők részére fenntartott segélyvonalon.

Ha valamely hozzátartozója tanúvallomást tesz, és Ön nem szerepel tanúként az adott eljárásban, elkísérheti a hozzátartozóját a meghallgatásra, és annak során támogathatja őt.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételek mellett? A közvetítés során biztonságban leszek?

Az Ön és a vádlott között létrejött megállapodás alapján Németországban közvetítői eljárásra, azaz „helyreállító igazságszolgáltatásra” (Täter-Opfer-Ausgleich) van lehetőség. Az ügyész és a bíróság az eljárás valamennyi szakaszában köteles vizsgálni a vádlott és a bűncselekmény áldozata közötti egyezség lehetőségét, és a megfelelő esetekben kötelesek elősegíteni az egyezség megkötését. Az elkövetők vagy az áldozatok azonban maguk is jogosultak közvetlenül megkeresni egy helyreállító igazságszolgáltatással foglalkozó szervezetet. Maga a helyreállító igazságszolgáltatási eljárás a büntetőeljáráson kívül megy végbe, gyakran speciálisan képzett közvetítők részvételével. Először általában külön megbeszélést tartanak a felekkel az együttműködési hajlandóságuk és a kártérítéssel kapcsolatos elképzeléseik megismerése céljából. A helyreállító igazságszolgáltatás alapvető feltétele, hogy mindkét oldal hajlandó legyen együttműködni. Ezenkívül az eljárás során a vádlottnak bizonyos mértékben vállalnia kell a felelősséget az elkövetett jogellenes cselekményért. A helyreállító igazságszolgáltatás keretében gyakran kerül sor pénzfizetésben vagy egyéb jóvátételben történő megállapodásra.

Továbbá bizonyos bűncselekmények – például a magánlaksértés, a rágalmazás, a levéltitok megsértése és a testi sértés – esetében a magánvádas eljárás megindításának előfeltétele a tartományi választottbíróság előtt korábban lefolytatott közvetítői eljárás.

Hol találom a jogaimat szabályozó törvényt?

Az alábbi (nem kimerítő jellegű) felsorolás a fontosabb büntetőjogi, polgári jogi és eljárásjogi törvényeket tartalmazza. A hivatkozások a jogszabályok szövegére mutatnak:

• A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv (Strafprozessordnung – StPO) – németül és angolul
• A bíróságok szervezetéről szóló törvény (Gerichtsverfassungsgesetz – GVG) – németül
• A büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch – StGB) – németül és angolul
• Az áldozatok védelmének összehangolásáról szóló törvény (Zeugenschutzharmonisierungsgesetz – ZSHG) – németül
• Az erőszakkal szembeni védelemről szóló törvény (Gewaltschutzgesetz) – németül
• A polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) – németül és angolul
• A tartózkodási jogról szóló törvény (Aufenthaltsgesetz) – németül
• A fiatalkorúak bíróságairól szóló törvény (Jugendgerichtsgesetz) – németül és angolul
• A bírósági juttatásokról szóló törvény (Justizvergütungs- und -Entschädigungsgesetz) – németül
• A polgári eljárásról szóló törvénykönyv (Zivilprozessordnung) – németül
• Az áldozatok kártérítéséről szóló törvény (Opferentschädigungsgesetz) – németül és angolul

Hogyan tehetek feljelentést egy bűncselekmény miatt?

Ha bűncselekmény áldozatává vált, a következőknél tehet feljelentést:

• bármely rendőrségen vagy rendőrnél;
• bármely ügyészségen;
• bármely helyi bíróságon.

A feljelentést írásban vagy szóban lehet benyújtani. Szóbeli feljelentés esetén az azt befogadó hatóság írásbeli feljegyzést készít. Kérelemre írásbeli visszaigazolást kap az Ön által megtett feljelentésről. A feljelentést az Ön nevében más is megteheti. Ennek a személynek nincs szüksége külön meghatalmazásra.

A legtöbb szövetségi tartományban (Länder) a rendőrség a feljelentés online rendőrségen keresztül történő megtételének lehetőségét is biztosítja (Internetwache vagy Onlinewache).

Amikor feljelentést tesz, meg kell adnia a személyes adatait és az elérhetőségeit annak érdekében, hogy további kérdésekre válaszolhasson, valamint hogy később tanúként beidézhessék a bíróságra. Ha aggályai vannak személyes adatainak megadásával kapcsolatban, például azért, mert úgy érzi, hogy veszélyben van, kérjük, erről a lehető leghamarabb tájékoztassa a feljelentését befogadó hatóságot. Az említett hatóság ezt követően megvizsgálja, hogy adott esetben elegendő-e egy másik cím, például egy ügyvéd vagy valamely áldozatsegítő szervezet címének a megadása, amelyen keresztül Ön elérhető.

Panasza tartalmát tekintve fontos, hogy a gyanúsított(ak)ról és a feljelentés tárgyát képező bűncselekményről rendelkezésére álló összes információt közölje, annak érdekében, hogy a rendőrség és az ügyészség ellenőrizhesse a nyilatkozatát, és megkezdhesse az első vizsgálatot.

A feljelentés megtételére alapvetően nem vonatkozik konkrét határidő. Azonban egyes bűncselekmények – például a rágalmazás és a magánlaksértés – esetében csak akkor indulhat büntetőeljárás, ha Ön magánindítványt terjeszt elő, amelyet írásban kell benyújtania valamely helyi bírósághoz, az ügyészséghez vagy a rendőrséghez az attól számított három hónapon belül, hogy tudomást szerzett a bűncselekményről és arról, hogy azt ki követte el. Az elkövető(k)ről való tudomásszerzés szempontjából elegendő, ha egyedileg azonosítható(k). Nem kell tudni a nevüket. A feljelentés megtételekor tájékoztatják arról, hogy szükség van-e magánindítvány előterjesztésére. Ezenkívül felhívjuk a figyelmét arra is, hogy a bűncselekmények elévülhetnek, és ha ez – több év eltelte után – bekövetkezik, már nem indítható miattuk büntetőeljárás; az elévülési határidő az adott bűncselekménytől függően eltérő lehet.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Ha érdeklődni szeretne a hatóságoknál, tanácsos megadni a hivatkozási számot – ezáltal könnyebben és gyorsabban azonosítható az ügy, azaz gyorsabban választ kaphat a kérdésére.

A hivatkozási számot a feljelentését befogadó szerv közli Önnel, ami általában egy rendőrségi hivatkozási szám. Ez a hivatkozási szám lehetővé teszi az Ön számára, hogy ellenőrizze, hogy a rendőrség milyen intézkedéseket hozott, valamint további információkat szolgáltathat a segítségével. Ha az ügyet átteszik az ügyészséghez, kérheti a rendőrséget vagy az ügyészséget, hogy adják meg az ügyészségi hivatkozási számot, amely eltér a rendőrségi hivatkozási számtól.

Ha nem tudja a hivatkozási számot, a kérelem benyújtásakor kérjük, adja meg a személyes adatait, és ha ismert, a terhelt nevét is.

Jogosult vagyok-e jogi segítségnyújtásra (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Ön az alábbi esetekben jogosult ingyenes jogi segítségnyújtásra vagy költségmentességre:

Ha a körülmények alapján előfordulhat, hogy a tárgyalás alatt Ön nem lesz képes a jogai gyakorlására, a tárgyalás során Önt a tanúknak történő tanácsadással foglalkozó ügyvéd segítheti az állam költségén.

Ha jogosult arra, hogy pótmagánvádlóként csatlakozzon az eljáráshoz, bizonyos esetekben – különösen a súlyos erőszakos és szexuális bűncselekmények esetében – már a büntetőeljárás megindulása előtt is igénybe veheti az állam költségén biztosított ügyvédet. Ha az ügyvéd kirendelésének szóban forgó feltételei nem teljesülnek, Ön pótmagánvádlóként költségmentességre jogosult, amelyet akkor kérelmezhet, ha pénzügyi helyzete miatt nem képes az eljárási költségek fedezésére, valamint arra, hogy saját maga járjon el érdekei védelmében, illetve az észszerűen nem várható el Öntől.

A magánvádas bűncselekmények esetében – amelyeket az ügyészség csak akkor üldöz hivatalból, ha az a közérdeket szolgálja – Ön az elítélés biztosítása érdekében magánindítványt nyújthat be a vádlott ellen, amennyiben az ügyész szerint a büntetőeljárás megindításához nem fűződik közérdek, és a vádlott legalább 18 éves volt a bűncselekmény elkövetésekor. Ilyen esetben Ön az ügyész helyett jár el. Magánvádlóként attól a bíróságtól kérelmezhet költségmentességet, amely az ügyben határozatot fog hozni. A költségmentességet akkor engedélyezik, ha pénzügyi helyzete miatt nem képes megfizetni az eljárás költségeit, és ha az eljárás várhatóan eredményes lesz.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Ha tanúvallomást tesz az ügyész vagy a bíróság előtt, megtérítik Önnek az utazási költségeit, az egyéb kiadásait, az erre fordított idejét, a pénzügyi hátrányait és a jövedelemkiesést, amennyiben a meghallgatást követő három hónapon belül benyújtja a kérelmet. A rendőrség által beidézett személyek szintén költségtérítésre jogosultak. Ezt az adott tartomány joga határozza meg.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Az ügyész számos okból megszüntetheti az eljárást.

Ön jogosult írásbeli fellebbezést benyújtani az eljárást megszüntető határozat ellen. Fontos, hogy amennyiben további tényekről vagy bizonyítékokról van tudomása, azokat közölnie kell a fellebbezésben. Ha az ügyész fenntartja a határozatát, az ügyet a főügyész vizsgálja felül. Fellebbezésének elintézésére minden esetben írásban kerül sor.

Néhány olyan esetben, amikor az ügyész és a főügyész megtagadja a büntetőeljárás megindítását, az ügyet az illetékes tartományi felsőbíróság (vagy a tartományi legfelsőbb bíróság) elé viheti, és eljárást kezdeményezhet a vádemelés kikényszerítése érdekében. Az ügyész a határozatában kifejezetten tájékoztatja Önt arról, ha az ügyében lehetőség van erre az eljárásra. Erre az eljárásra azonban határidők és szigorú alaki követelmények vonatkoznak. A kérelmet alá kell írnia egy ügyvédnek, és vesztessége esetén Ön felel a költségekért.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Ha Ön tanúként szerepel az eljárásban, részvétele a vallomására korlátozódik. Miután befejezte a vallomástételt, nézőként szabadon követheti a meghallgatást, azonban egyéb módon nem vehet részt a tárgyaláson.

Ha pótmagánvádlóként csatlakozott az eljáráshoz, részt vehet a tárgyaláson, és kérelmeket nyújthat be, különösen bizonyítási indítványokat, kérdéseket és nyilatkozatokat, akárcsak az ügyész. Ezenkívül pótmagánvádlóként Önnek lehetősége van záróbeszédet (perbeszédet) mondani.

A büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesítő magánfélként Ön kártérítést vagy sérelemdíjat követelhet az elkövetőtől. Ezenkívül polgári jogi igényt érvényesítő magánfélként részt vehet a tárgyaláson. A pótmagánvádló egyéb eljárási jogaival azonban nem rendelkezik.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: áldozat, tanú, magánfél vagy magánvádló?

A nyomozás lezárása előtt a bűncselekmény áldozataként Ön a büntetőeljárásban elsősorban a tanú szerepét tölti be. Bármikor megkeresheti a hatóságokat, hogy további bizonyítékokkal vagy információval szolgáljon nekik. A bűncselekmények áldozatai – akikre a büntetőeljárási törvénykönyv sértettként hivatkozik – a tanúk általános jogain felül további jogosultságokkal is rendelkeznek, például tájékoztatást kérhetnek arról, hogy a gyanúsított őrizetben van-e, és bizonyos feltételek esetén hozzáférhetnek az ügy irataihoz, illetve az azokban szereplő információkhoz (lásd az alábbiakban is), valamint ügyvédi segítséget, illetve képviseletet igényelhetnek.

Ha jogosult arra, hogy pótmagánvádlóként csatlakozzon, Ön dönti el, hogy csatlakozni kíván-e az eljáráshoz. Azt is Ön dönti el, hogy szeretne-e magánfélként kártérítést vagy sérelemdíjat igényelni a büntetőeljárás keretében.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

Tanúként Önt a következő jogok illetik meg a meghallgatása során:

• Megtagadhatja a vallomástételt, ha a vádlott házastársa vagy jegyese (ideértve az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolatot is), illetve ha a vádlott közeli hozzátartozója.
• Bizonyos kérdésekre megtagadhatja a válaszadást, ha az az Ön vagy közeli hozzátartozója ellen megindított büntetőeljárást eredményezhetne.
• A becsületét érintő vagy a magánéletére vonatkozó kérdések csak akkor megengedettek, ha feltétlenül szükségesek.
• Elkísérheti Önt valaki, akiben megbízik, kivéve, ha az adott személy jelenléte veszélyeztetné a nyomozás célját.
• Jogosult ügyvéd kíséretében részt venni az eljárásban.
• Ha nem képes személyesen gyakorolni a jogait, bizonyos körülmények esetén a meghallgatás során az állam költségén igénybe veheti egy tanúk támogatásával foglalkozó ügyvéd segítségét.
• Ha nem beszél elég jól németül, a meghallgatására tolmács segítségével kerül sor.
• Jogosult a költségei megtérítésére (lásd a fenti „Visszaigényelhetem-e a felmerülő költségeimet?” című részt).

Tanúként Ön a következő főbb kötelezettségekkel rendelkezik:

• Köteles igazat mondani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem hallgathat el olyan információkat, amelyek az ügy szempontjából fontosak lehetnek. A bíróságon szándékosan elkövetett hamis tanúzás bűncselekménynek minősül, és általában szabadságelvonó büntetéssel jár. Ezenkívül azok a tanúk, akik hamis vallomást tesznek, a hamis vád és az igazságszolgáltatás akadályozásának bűncselekményét is elkövethetik.

Ha az ügyész, az ügyész nevében a rendőrség, illetve a bíróság beidézi Önt, köteles megjelenni a meghallgatás céljából.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Ha felhívják, hogy tanúként vegyen részt a tárgyaláson, Ön köteles tanúvallomást tenni, kivéve azokat az eseteket, amelyekben jogosult megtagadni a vallomástételt (lásd fent a tanú jogai és kötelezettségei között).

Pótmagánvádlóként Ön jogosult az eljárás során nyilatkozatot tenni (lásd még a fenti „Részt vehetek-e a tárgyaláson?” című részt).

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A bűncselekmény sértettjeként kérésére Ön tájékoztatást kap a bírósági eljárás eredményéről.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Ha egy bűncselekmény során megsértették a jogait, az Ön nevében egy ügyvéd megtekintheti az ügy iratait, és megvizsgálhatja a bizonyítékokat, feltéve, hogy igazolja az ehhez fűződő jogos érdeket. Ebben az esetben Ön az ügy irataiból származó információkat kaphat, valamint azokról másolatokat szerezhet annak érdekében, hogy tájékozódhasson az eljárás állásáról. Ha jogosult arra, hogy pótmagánvádlóként csatlakozzon az eljáráshoz, Önnek, illetve az ügyvédjének nem kell igazolnia a tájékozódáshoz vagy az információszolgáltatáshoz fűződő jogos érdekét.

Ha Önt mint a bűncselekmény sértettjét nem képviseli ügyvéd, jogosult személyesen hozzáférni az ügy irataihoz, és azokat felügyelet mellett megvizsgálhatja.

Az ügy irataihoz, illetve az azokban található információkhoz való hozzáférés joga bizonyos esetekben megtagadható, például ha veszélyezteti a nyomozás célját. Meg kell tagadni a hozzáférést, ha azzal a vádlott vagy más személyek elsőbbséget élvező, védelemre érdemes érdekei állnak szemben. A vádemelés előtt és az eljárás jogerős befejezése után az ügyész dönt az ügy irataihoz való hozzáférés engedélyezéséről, egyéb esetekben pedig az ügyben eljáró bíróság.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

Áldozatként Ön mint pótmagánvádló (Nebenkläger) is eljárhat, és általában fellebbezhet a határozat ellen, azonban csak akkor, ha az a pótmagánváddal (Nebenklage) kapcsolatos tényeket is érint. Ugyanakkor nem nyújthat be fellebbezést pusztán azért, mert nem ért egyet a büntetés mértékével.

A határozat elleni fellebbezésre nyitva álló határidő egy hét. Ha Ön vagy az ügyvédje az Ön tanúként történő meghallgatása után jelen volt a tárgyaláson, a határidő a határozat közlésének napján kezdődik. Ellenkező esetben a határidő azon a napon kezdődik, amelyen a határozatot kézbesítették Önnek.

Magánvádlóként (Privatkläger) Ön ugyanolyan fellebbezési joggal rendelkezik, mint az az ügyész, aki az eljárást megindította.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

A bírósági eljárás eredményéről akkor kap tájékoztatást, ha azt előzetesen kérelmezte. Ha pótmagánvádlóként járt el, a határozat egy példányát is megkapja.

Ezenkívül a bűncselekmény áldozataként kérelemre arról is tájékoztatást kap, hogy az elítéltet utasították-e arra, hogy ne lépjen Önnel kapcsolatba, illetve hogy ne próbáljon meg találkozni Önnel.

Ha igazolja a jogos érdekét, vagy a pótmagánvád befogadásakor azt már igazolta, arról is tájékoztatást kap, hogy az elítélttel szemben fogva tartást vagy szabadságelvonó intézkedést alkalmaztak-e, hogy a szóban forgó intézkedéseket megszüntették-e, valamint arról, amikor a fogva tartás feltételein első ízben enyhítenek, illetve arról, hogy az elítélt számára engedélyezték-e az eltávozást. A fogva tartás feltételeinek további enyhítéséről, illetve a további eltávozásokról akkor kap értesítést, ha igazolja, hogy ahhoz jogos érdeke fűződik, és ha az elítéltnek nincs védelemre érdemes elsőbbséget élvező érdeke.

Arról is értesítik, ha az elítélt személy megszökött az őrizetből. Ebben az esetben az Ön védelme érdekében meghozott intézkedésekről is tájékoztatást kap.

Ha például a tárgyalás befejeződése után Ön polgári peres eljárást kíván indítani az elítélt ellen, a polgári per előkészítése céljából jogosult megtekinteni a büntetőeljárás irataiban szereplő információkat. Ezt megelőzően sor kerül az elítélt meghallgatására annak megállapítása érdekében, hogy van-e olyan elsőbbséget élvező, védelemre érdemes érdeke, amely akadályát képezhetné annak, hogy Ön betekintsen az említett iratokba.

Ha a büntetőeljárásban hozott ítéletben jóváhagyták az Önnek mint magánfélnek járó kártérítésre vagy sérelemdíjra irányuló kérelmet (Adhäsionsantrag), e jogerős ítélet egy példányával Ön végrehajtási intézkedést kérelmezhet a végrehajtás helye szerinti bíróságtól vagy valamely bírósági végrehajtótól.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Ön a bírósági eljárás alatt és azt követően is jogosult pszichoszociális támogatásra.

Ezenkívül a már említettek szerint az eljárás alatt továbbra is védelemben részesül, ha az Önre vonatkozó fenyegetés továbbra is fennáll.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A fentiekben kifejtettek szerint (lásd a „Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?” című részt) kérésére tájékoztatást kap az eljárás eredményéről.

Arról azonban nem tájékoztatják, hogy az elítélt fogva tartását, illetve szabadságelvonó intézkedését hol hajtják végre.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

Akkor kap erről tájékoztatást, ha azt kérelmezte (lásd a fenti „Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?” című részt).

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Ön nem vehet részt a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában, és azokkal szemben fellebbezést sem nyújthat be. A szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatala során a bíróság intézkedéseket hozhat az Ön védelme érdekében (például távoltartási végzést), illetve kártérítést és jóvátételt ítélhet meg Önnek (például a kárainak megfizetését). A bíróság abban az esetben is jogosult távoltartási végzést kiadni, ha bűnügyi felügyelet (Führungsaufsicht) szükséges az elítélt szabadlábra helyezése után. Ha az elítélt megsérti a távoltartási végzést, újra elítélhető.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárásban, polgári jogi igénnyel, kapcsolódó eljárásban [Adhäsionsverfahren])

Ha Ön bűncselekmény áldozataként sérelmet szenvedett, polgári per megindításával jogosult kártérítést vagy sérelemdíjat követelni, a büntetőeljárástól függetlenül. Ezenkívül azonban a büntetőeljáráshoz kapcsolódó eljárás (Adhäsionsverfahren) kezdeményezésével is jogosult kártérítést igényelni. Ha a büntetőeljárásban hozott határozat következtében olyan vagyontárgyat foglaltak le, amely az Öné (Tatbeute), és amelynek értéke megegyezik az Önnek járó kártérítéssel, az adott vagyontárgyat vagy az annak megfelelő pénzösszeget visszaszerezheti az ügyészségtől.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

A kapcsolódó eljárásokban meghozott kapcsolódó határozatok, illetve az ilyen eljárásokban megkötött egyezségek, valamint a polgári eljárásokban létrejött határozatok és egyezségek az általános végrehajtási szabályok szerint hajthatók végre. A végrehajtásra a határozat vagy az egyezség végrehajtható példánya alapján kerül sor, amelyet a büntetőbíróság tisztségviselője ad ki.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

A törvény nem írja elő, hogy az államnak előleget kell folyósítania az elítélt által fizetendő kártérítéssel kapcsolatban.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

Általános szempontok

Ha Ön Németországban erőszakos bűncselekmény áldozatává válik, és fogyatékosságot okozó sérülést szenved, igényelheti az áldozatoknak járó kártérítést.

Emellett akkor is kártérítést igényelhet, ha egy erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt személy hozzátartozója.

2018. július 1. óta a nem német állampolgár áldozatok is jogosultak arra, hogy visszamenőleg igényeljék ugyanazokat a kártérítési összegeket, mint a német állampolgárok.

2009 óta az állandó németországi lakóhellyel rendelkező áldozatok is jogosultak kártérítést igényelni az áldozatok kártérítéséről szóló törvény (Opferentschädigungsgesetz, OEG) alapján, akkor is, ha az erőszakos bűncselekményre külföldön került sor.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Azokért az erőszakos bűncselekményekért, amelyek személy elleni szándékos és jogellenes támadásban nyilvánulnak meg (például testi sértés, szexuális erőszak, terrortámadás, szándékos emberölés, mérgezés, gyújtogatás).

Milyen kifizetéseket kaphatok a kártérítés keretében?

Nemcsak a (testi vagy pszichológiai) fogyatékosságokért, hanem azok gazdasági következményeiért is kártérítés jár.

A kártérítés keretében teljesített kifizetések összegét és időtartamát a segítségnyújtásról szóló szövetségi törvény (Bundesversorgungsgesetz) szabályozza. A szóban forgó kifizetések különösen a következőkre vonatkoznak:

• orvosi/kórházi kezelés;
• gyógyászati segédeszközök (pl. protézisek, fogászati protézisek, kerekesszékek);
• a sértetteknek és az elhunytak hozzátartozóinak nyújtott kártérítés;
• temetési költségek és haláleseti juttatások;
• kiegészítő jóléti juttatások gazdaságilag hátrányos helyzetű személyeknek (pl. gondozási támogatás, kiegészítő megélhetési támogatás).

Vagyoni kárért és pénzügyi veszteségért azonban nem jár kártérítés. Az áldozatok kártérítéséről szóló törvény értelmében a fájdalomra vagy a szenvedésre tekintettel szintén nem jár kártérítés. Az állandó németországi lakóhellyel rendelkező áldozatok a külföldön bekövetkezett erőszakos bűncselekmények alapján is részesülhetnek kártérítésben, ennek összege azonban alacsonyabb.

Hogyan és hol igényelhetek kártérítést?

Az állami kártérítés külön formanyomtatvány nélkül, illetve hivatalos kérelem benyújtásával is kérelmezhető. A kérelmek benyújtására nem vonatkozik határidő. Azonban általában csak attól a naptól kezdve kaphat juttatást, amelyen azt kérelmezte.

A kérelmet annak a szövetségi tartománynak a jóléti hatóságához küldheti be, amelyben az állandó lakóhelye található.

Ha nem rendelkezik németországi állandó lakóhellyel, azonban Németországban erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, a kérelmet annak a szövetségi tartománynak a jóléti hatóságához küldheti be, amelyben a bűncselekmény bekövetkezett.

Ha állami juttatást igényelt, főszabály szerint Ön köteles részt venni a kártérítésre vonatkozó eljárásban. Ez azt jelenti, hogy köteles előadni minden olyan körülményt, amely segíthet a tényállás tisztázásában. Ez magában foglalja a bűncselekményre vonatkozó rendőrségi feljelentést is. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nem szükséges feljelentést tenni.

Nem kell megvárnia a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás eredményét.

Az állami kártérítésre vonatkozó minden egyéb fontos információt megtalál itt:

Német Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium – Opferentschädigung (németül)

Német Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium – Opferentschädigung [az áldozatoknak nyújtott kártérítés] (angolul)

Jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Az állami kártérítés attól függetlenül elérhető, hogy az elkövetőt azonosították vagy elítélték-e. Főszabály szerint nem kell megvárnia a büntetőeljárás befejezését ahhoz, hogy állami kártérítést kapjon. A kártérítéssel foglalkozó illetékes hatóságok önállóan döntenek az állami kártérítés iránt benyújtott összes kérelemről.

Ha az elkövetőt nem ítélik el a büntetőeljárásban, csak akkor fizethető kártérítés, ha az elkövető felmentésére és az eljárás megszüntetésére nem a bizonyítékok hiánya miatt kerül sor; a kisebb súlyú bűncselekmények esetében csak akkor jár kártérítés, ha az eljárást felfüggesztették, azonban az elkövető tekintetében kötelezettségeket írtak elő, vagy utasításokat alkalmaztak. Ilyen esetben az ügyészség vagy a bíróság előírhatja az Önnél mint áldozatnál keletkezett – vagyoni és nem vagyoni – károk megtérítését, és az eljárás a kártérítés maradéktalan megfizetése után zárul le jogerősen. Áldozatként azonban Ön nem kérelmezheti ezt az eljárást.

A büntetőeljárás eredménye – ideértve a felmentő határozatot is – nem érinti az esetleges polgári pert. A polgári bíróság önállóan vizsgálja, hogy megalapozott-e a kártérítésre vagy sérelemdíjra vonatkozó igény.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Nem, a büntető- vagy a polgári eljárásban meghozott jogerős határozat előtt Ön semmilyen „előlegre” nem jogosult.

Az állami kártérítés tekintetében Ön nem jogosult az előleg készpénzben történő kifizetésére. Azonban az állami kártérítésre vonatkozó kérelme alapján előfordulhat, hogy az orvosi/kórházi kezelésre vagy traumával kapcsolatos járóbeteg-ellátásra tekintettel kifizetést kaphat az illetékes hatóság határozatának meghozatala előtt.

Bűncselekmény áldozata vagyok. Kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

A bűncselekmények áldozatai számára elérhető támogatásról és segítségről részletes információt talál a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMJV) központi áldozatvédelmi platformján, a http://www.hilfe-info.de oldalon, vagy letöltheti a Minisztérium honlapjáról az Opferfibel című ismertetőt (az áldozatoknak szóló német nyelvű tájékoztató, a Minisztérium saját kiadványa). Ezen az országos áldozatvédelmi platformon megtalálható továbbá a tanácsadó központok „keresője” is, melynek segítségével az áldozatok gyorsan megtalálhatják azokat az adott területen belül elérhető központokat, amelyek telefonon, az interneten keresztül vagy személyesen segítséget nyújtanak. A vonatkozó információk az ODABS-ban, a bűncselekmények áldozatainak online adatbázisában, a www.odabs.org oldalon érhetők el, amely a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium támogatásával működik.

Az alábbiakban megtalálja a rendelkezésre álló különböző segítségnyújtási lehetőségek listáját.

Áldozatsegítő forróvonalak

A legfontosabb ingyenesen elérhető forróvonalak listája (ezek a számok külföldről nem hívhatók). Németországban a következő számok találhatók meg a www.hilfe-info.de weboldalon:

Hilfetelefon Sexueller Missbrauch (szexuális bántalmazással kapcsolatban hívható segélyvonal): 0800 22 55 530

Hilfetelefon Gewalt gegen Frauen (a nők elleni erőszakkal kapcsolatban hívható segélyvonal): 08000 116 016

Hilfetelefon Gewalt gegen Männer (a férfiak elleni erőszakkal kapcsolatban hívható segélyvonal): 0800 1239900

berta – Beratung und telefonische Anlaufstelle (általános tanácsot nyújtó segélyvonal): 0800 30 50 750

Elterntelefon (segélyvonal szülők számára): 0800 11 10 550

Hilfetelefon Schwangere in Not (segélyvonal bajban lévő terhes nők számára): 0800 40 40 020

Medizinische Kinderschutzhotline (a gyermekvédelemmel kapcsolatban hívható egészségügyi segélyvonal): 0800 19 21 000

Az áldozatok egész Európa területén segítséget és támogatást kaphatnak, ha felhívják a Weisser Ring e.V. által létrehozott 24 órás segélyvonalat a 116006-os telefonszámon.

Ingyenes-e a áldozatoknak nyújtott segítség?

Igen.

Milyen típusú támogatást kaphatok az állami szolgálatoktól vagy a hatóságoktól?

Németországban minden szövetségi tartomány felelősséggel tartozik az áldozatoknak történő általános segítségnyújtásért. Az egyes szövetségi tartományok különböző intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy javítsanak a bűncselekmények áldozatainak helyzetén, és hogy megfelelő segítséget nyújtsanak nekik. Az említett intézkedések közé tartoznak a következők: áldozatvédelmi képviselők kijelölése a rendőrségen, tanúvédelmi egységek létrehozása, átmeneti szálláshelyek biztosítása a bántalmazott nőknek és fiatal lányoknak, valamint tájékoztatás és pénzügyi segítség nyújtása a bűncselekmények áldozatainak. Több tartomány is olyan speciális regionális szervezeteket hozott létre, amelyek tanácsadó központokat és az áldozatokkal foglalkozó egységeket üzemeltetnek. Az egyes tartományok által biztosított lehetőségek listája megtekinthető a következő címen: https://www.hilfe-info.de/WebS/hilfeinfo/DE/HilfeUndBeratung/AnsprechpartnerUndBeratungsstellen/EinrichtungenOpferhilfe/EinrichtungenDerOpferhilfe.html.

Ezenkívül központi kapcsolattartó pontok is léteznek mind szövetségi, mind regionális szinten. Például országos szinten Dr. Frankét kinevezték az ország területén elkövetett terrorista bűncselekmények áldozataival és azok hozzátartozóival foglalkozó szövetségi kormánybiztosként. Dr. Felix Kleint a németországi zsidóságért és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős szövetségi kormánybiztosnak, Dr. Röriget pedig a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó független biztosnak nevezték ki.

Tizenhárom szövetségi tartomány az áldozatokkal foglalkozó képviselőt is kinevezett. Ezek a személyek azonban eltérő feladatkörökkel rendelkeznek. Az egyes elérhetőségek listája megtekinthető a következő címen: www-hilfe-info.de.

Bűncselekmény áldozataként Ön ügyvédi segítséget kaphat a büntetőeljárás során, például azért, hogy az ügyvéd támogatást nyújtson Önnek a tanúvallomásával kapcsolatban. Ezenkívül pótmagánvádlóként is támogatásra jogosult, már az eljárásban való részvételének bejelentése előtt is. Sértettként jogi képviseletre jogosult, vagy a meghallgatására elkísérheti valaki, akiben megbízik, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a nyomozás célját.

A jogi segítségnyújtáson kívül Ön a büntetőeljárás előtt, alatt és azt követően pszichoszociális támogatásra is jogosult. Ez a támogatás nemcsak a szexuális és az erőszakos bűncselekmények kiskorú áldozatai számára érhető el térítésmentesen, hanem azon különösen veszélyeztetett felnőttek számára is, akik valamilyen súlyos erőszakos bűncselekmény vagy szexuális bántalmazás következtében szenvedtek sérelmet.

Orvosi kezelés

Ezenkívül a traumaambulanciák rövidtávú pszichológiai támogatást nyújtanak az erőszakos bűncselekmények áldozatainak. Ezek a központok egész Németország területén megtalálhatók. Az erőszakos bűncselekmények áldozatai azonnali pszichológiai támogatásban részesülhetnek a traumaambulanciákon. A bűncselekmények számos áldozata esetében már néhány tanácsadási és pszichoterápiás foglalkozás után is jelentős javulás tapasztalható. Szükség esetén hosszabb távú kezelés is felajánlható és biztosítható, például járóbetegeknek nyújtott pszichoterápia, illetve fekvőbeteg-ellátás egy pszichiátriai vagy pszichoszomatikus tünetekkel foglalkozó klinikán. Sok traumaambulancia pszichiátriai klinika vagy kórház mellett működik, ezért a legtöbb esetben pszichiáter segítségével is képesek ellátást nyújtani.

A traumaambulanciák listáját a Hilfe-Info.de oldalon találja.

A szexuális vagy fizikai bántalmazás áldozatai kérhetik a látható sérüléseik dokumentálását. Általában orvosi igazolást kaphat a sérüléseiről, miután a helyi rendelőintézetben vagy kórházban megvizsgálta Önt egy orvos. Egyes városok olyan speciális, az erőszak elleni védelemmel foglalkozó járóbeteg-ellátó központokkal is rendelkeznek, amelyek dokumentálhatják a bűncselekmények áldozatainak sérüléseit.

Ezekben a központokban igazságügyi orvos vizsgálhatja meg, valamint rögzítheti a sérüléseit és az egyéb fizikai nyomokat.

Pénzügyi támogatás

A fentieken kívül az állam többféle pénzügyi támogatást is nyújt: A bűncselekmények áldozatainak járó kártérítésről szóló törvény (Opferentschädigungsgesetz) szerint mindenki kártérítésre jogosult, aki erőszakos bűncselekmény következtében egészségkárosodást szenved. Az érintetteknek hivatalos kérelmet kell benyújtaniuk a nyugdíjakkal és egyéb ellátásokkal foglalkozó megfelelő tartományi hivatalhoz (Landesversorgungsamt). A nyugdíjakkal és egyéb ellátásokkal foglalkozó hivatalok listája szintén a Hilfe-Info.de oldalon található áldozatvédelmi platformon érhető el. Ezek az ellátások magukban foglalják a traumaambulanciák által nyújtott kezelést is.

A szélsőségesek vagy terroristák által elkövetett támadások után az áldozatok rászorultsági juttatásban (Härteleistungen) részesülhetnek. E juttatások tekintetében a Bundesamt für Justiz (a Szövetségi Igazságügyi Hivatal) jár el kapcsolattartó pontként.

Ha erőszakos bűncselekmény következtében megsérül a munkahelyén, egy iskolai osztálykiránduláson vagy egyetemi csoportjának kirándulásán, illetve az azokhoz kapcsolódó utazás során, bizonyos körülmények esetén kérelmet nyújthat be a törvényben előírt balesetbiztosítás alapján. Ezekben az esetekben a megfelelő Unfallkasse vagy Berufsgenossenschaft (az Ön balesetbiztosítója vagy szakmai szövetsége) a kapcsolattartó pont.

A járműveket is magukban foglaló erőszakos bűncselekmények esetében a Verkehrsopferhilfe e.V. (a közlekedési balesetek áldozatait támogató szervezet) az illetékes biztosító. Például olyan esetek tartoznak hozzá, amelyekben a jármű nem volt biztosított, illetve a cserbenhagyásos gázolások, valamint azok az esetek, amelyekben a sofőr szándékosan jogellenesen járt el.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A szakmai és az önkéntes alapon szerveződő nem kormányzati áldozatsegítő szervezetek különböző intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy javítsanak a bűncselekmények áldozatainak helyzetén, és hogy megfelelő segítséget nyújtsanak nekik.

A szóban forgó szervezeteknél dolgozó szakértők a bűncselekmény következményeinek megbeszélése, a pszichoszociális támogatásnyújtás, valamint a lehetséges büntetőeljárásról és az elérhető pénzügyi ellentételezésről szóló tájékoztatás formájában nyújthatnak Önnek segítséget. Emellett további segítséget is nyújthatnak, például ügyvédi vagy gyógyászati szolgáltatások biztosításával.

A Weisser Ring e. V. például országos szinten támogatást nyújt az áldozatoknak. Azon túl, hogy egész Németországban rendelkezik központokkal, ez a szervezet biztosítja az áldozatok fent említett segélyvonalát (116006), amelyen keresztül a bűncselekmények áldozatai azonnal szakszerű segítséget kaphatnak. A Weisser Ring e. V. különösen a következőket nyújtja: általános tanácsadás, segítségnyújtás a hatóságokkal és a bíróságokkal kapcsolatos eljárások során, ingyenes első konzultáció egy ügyvéddel, ingyenes első orvosi/pszichológiai támogatás a bűncselekmény által okozott stressz kezelésével kapcsolatban, kísérő biztosítása a bírósági meghallgatásokra, valamint pénzügyi támogatás. A Weisser Ring e. V. ezenkívül az áldozatok kártérítésére, továbbá az áldozatok és az elkövetők közötti közvetítésre vonatkozó programokkal is rendelkezik.

Az Arbeitskreis der Opferhilfen in Deutschland e.V. (ADO, németországi áldozatsegítő munkacsoport) több regionális szinten szakmai tevékenységet végző áldozatsegítő központ ernyőszervezeteként működik. E központok céljai többek között a következők: a németországi áldozatsegítő központok közötti rendszeres információcsere ösztönzése, a szakszerű áldozatsegítés követelményeinek meghatározása, további szakszerű áldozatsegítő központok létrehozása és az összes támogatási központ közötti együttműködés előmozdítása. Az ADO-nál a hatóságokkal kapcsolatos ügyekben tanácsot és segítséget, valamint sürgősségi pszichológiai támogatást, orvosi kezelést és terápiát, továbbá jogi tanácsot is kaphat, kísérőt kérhet a rendőrség, a hatóságok és a bíróságok előtt történő megjelenéshez, és támogatásban részesülhet az áldozatok és az elkövetők közötti közvetítéssel kapcsolatban.

Több támogatási központ is egyes konkrét bűncselekmények, így különösen a szexuális, rasszista, antiszemita, homofób és transzfób bűncselekmények áldozatainak történő tanácsadásra és segítségnyújtásra specializálódott. Ezek a központok is különféle ernyőszervezetek, például a következők keretében működnek:

VBRG – Verband der Beratungsstellen für Betroffene rechter, rassistischer und antisemitischer Gewalt (a jobboldali és antiszemita erőszak áldozataival foglalkozó tanácsadó központok szövetsége)

BFF – Bundesverband der Frauenberatungsstellen und Frauennotrufe in Deutschland (a nők számára létrehozott tanácsadó központok és forróvonalak német szövetsége)

Az országos áldozatsegítő kezdeményezések mellett számos támogatási központ regionális és helyi szinten is elkötelezetten tevékenykedik. A regionális és helyi tanácsadó központok listája a következő oldalon található: http://www.hilfe-info.de.

Akkor tekintenek valakit bűncselekmény áldozatának (sértettnek), ha egy jogellenes cselekmény eredményeképp közvetlen fizikai, anyagi vagy erkölcsi sérelem érte, pl. egy nemzeti jog szerint bűncselekménynek minősülő esemény következtében sérülést szenvedett, megrongálták vagy ellopták vagyontárgyát, stb. Bűncselekmény áldozataként a törvény bizonyos jogokat biztosít az Ön számára a bírósági eljárás (a tárgyalás) előtt, közben és után.

Az észtországi büntetőeljárás részét képezi a bűncselekmény ügyében folytatott nyomozás, amelyet a rendőrség és az ügyész végez. A nyomozás során bizonyítékokat gyűjtenek az elkövetett bűncselekményről és a feltételezett elkövetőről. Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, az ügy bíróság elé kerül. A bírósági tárgyalás azzal végződik, hogy a bíróság elítéli vagy felmenti a vádlottat. A büntetőjogi felelősség megállapítása esetén a bíróság határoz a bírósághoz benyújtott polgári jogi keresetről is, felmentés esetén azonban a keresetet elutasítja. A bíróság dönthet úgy is, hogy teljes egészében vagy részben helyt ad a polgári jogi keresetnek, nem ad helyt a keresetnek, vagy elutasítja azt. Amennyiben Ön nem ért egyet a határozattal, magasabb szintű bírósághoz fellebbezhet az ügyben.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

4 - Kártérítés

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A hatóság megkeresésekor tájékoztatást kap az alábbiakról:

• miként kell bejelenteni a bűncselekményt; valamint
• milyen áldozatsegítő szolgálatok állnak rendelkezésre a bűncselekmény bejelentése hiányában.

Útmutatás a Rendőrségi és Határőrségi Hivatal honlapján is elérhető.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

A jogai attól függetlenül védelemben részesülnek, hogy mely uniós országban esett a bűncselekmény áldozatául. A bűncselekmény elkövetése szerinti országban és a lakóhelyéül szolgáló országban egyaránt bejelentheti a bűncselekményt, és szükség esetén egyaránt részesülhet áldozatsegítő szolgáltatásban.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

A bűncselekmény bejelentésekor az alábbi információkra jogosult:

• kérésére írásos elismervényt kap arról, hogy bejelentette a bűncselekményt;
• tíz napon belül értesítik a büntetőeljárás megindításáról vagy mellőzéséről hozott döntésről;
• a büntetőeljárás megindítása esetén Önt sértettként kihallgatják, és megkérdezik, hogy kíván-e értesülni a gyanúsított letartóztatásáról és elengedéséről, valamint a bírósági tárgyalás helyéről és idejéről; továbbá
• az ügyben folytatott előzetes nyomozás befejezését követően az ügyész értesíteni fogja, hogy jogosult megvizsgálni a büntetőügy iratainak tartalmát.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Minden személy, aki nem érti vagy beszéli az észt nyelvet, tolmácsolásra jogosult az eljárás során. Ön kérésére jogosult megkapni bármely olyan szöveg fordítását, amely elengedhetetlen a büntetőeljárás megszüntetéséről hozott ítélet vagy a bírósági ítélet megértéséhez, vagy az eljárás tisztességének biztosításához.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A hatóságok kötelesek gondoskodni arról, hogy Ön mindent megértsen, amit magyaráznak Önnek, és hogy Önt is megértsék. E célból közérthető nyelven megfogalmazott tájékoztatók és képzett szakemberek állnak rendelkezésre a rendőrőrsön vagy az ügyészi hivatalban. Ön jelnyelvi tolmácsra szintén minden esetben jogosult.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

Áldozatsegítő szolgáltatást az Észt Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal nyújt.

Amennyiben Ön nők elleni erőszak sértettje, a nőotthonokhoz szintén fordulhat segítségért.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

A rendőrség tájékoztatja Önt az áldozatsegítő szolgálatokról és szükség esetén áldozatsegítő ügyintézőhöz irányítja Önt. Számos rendőrőrsön állandó jelleggel jelen van egy áldozatsegítő ügyintéző.

Hogyan védik a magánéletemet?

A büntetőeljárás során gyűjtött valamennyi információ bizalmas, és a nyilvános tárgyalást megelőzően ezeket az információkat nem hozzák nyilvánosságra. A bíróság zárt tárgyalás tartását is elrendelheti, amely esetben a per során elhangzott információk szintén nem lesznek hozzáférhetők a nyilvánosság számára.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Nem, mindenki hozzáférhet az általános áldozatsegítő szolgáltatáshoz, függetlenül attól, hogy bejelentett-e bűncselekményt vagy sem. Vannak azonban speciális áldozatsegítő szolgáltatások, úgymint az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek nyújtott kártalanítás vagy a pszichológiai segítséget biztosító ellátás, amelyek csak a bűncselekmény belentését követően érhetők el.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

Megkérheti az ügyészt, hogy a bíróságtól igényelje ideiglenes távoltartó végzés kibocsátását a gyanúsítottal szemben. Az ideiglenes távoltartó végzés arra utasítja a gyanúsítottat, hogy kerülje el a bíróság által meghatározott helyeket, maradjon távol a bíróság által meghatározott személyektől és ne próbáljon velük kapcsolatba lépni.

Az ügyészi hivatal kérésére elrendelt, a rendőrség által alkalmazott tanúvédelmi intézkedések útján is védelemben részesülhet.

Ki nyújthat nekem védelmet?

Ha veszélyben van, lépjen kapcsolatba a rendőrséggel, és ők meg fogják védeni.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A rendőrség köteles minden ügyet megvizsgálni és gondoskodni a sérelmek megelőzéséről.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

Az eljárást folytató hatóságok minden esetben kötelesek figyelemmel lenni az érdekeire, és magakadályozni a másodlagos áldozattá válását a büntetőeljárás során.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

Súlyos bűncselekmény sértettjeként megengedhetik Önnek, hogy a bíróság mellőzze a kihallgatását; alternatív megoldásként távbeszélő használatát engedélyezhetik vagy térelválasztót használhatnak, amellyel elrejthetik Önt a vádlott szeme elől a bíróság előtti kihallgatása során.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

Az eljárást folytató hatóság a kiskorú sértett meghallgatásába gyermekvédelmi ügyintézőt, szociális munkást vagy pszichológust is bevonhat. Ez a súlyos esetekben kötelező jellegű, ha az eljárást lefolytató személy nem rendelkezik megfelelő képesítéssel.

Kiskorú sértettként, amennyiben az érdekei ellentétesek a jogi képviselője vagy a szülei érdekeivel, az eljárást folytató hatóság jogi segítségnyújtásként ingyenesen pártfogó ügyvédet jelölhet ki az Ön számára.

A szellemi fogyatékossággal rendelkező kiskorúak, valamint minden 10. életévét be nem töltött gyermek, illetve családon belüli vagy szexuális erőszak esetében a 14. életévét be nem töltött gyermek tárgyaláson való meghallgatását mellőzik. Ehelyett a kiskorú rendőrségi meghallgatását videofelvétel útján rögzítik, és az a tárgyaláson bizonyítékként felhasználható.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Ha a családtagja bűncselekmény következtében elhunyt, Önt az eljárás során megilletik az áldozat jogai.

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

Amennyiben a családtagja bűncselekmények sértettje volt, Ön szükség esetén a sértetthez hasonlóan igénybe vehet áldozatsegítő szolgáltatásokat.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Az Ön és a gyanúsított hozzájárulása esetén az ügyészi hivatal dönthet úgy, hogy a büntetőeljárást egyeztetéssel (közvetítéssel) szünteti meg. Az egyeztetési szolgáltatást áldozatsegítő ügyintéző biztosítja.

Önnek jogában áll az egyeztetési eljárásból bármely időpontban kilépni.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv

Az áldozatsegítésről szóló törvény

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

Hogyan tehetek feljelentést egy bűncselekmény miatt?

Bűncselekmény miatt feljelentést tehet a rendőrség 112-es segélyhívószámának hívásával (amennyiben egyúttal sürgős rendőri segítségre is szüksége van), a legközelebbi rendőrőrsön írásos feljelentés benyújtásával, vagy a feljelentés e-mail útján történő megküldésével a megfelelő rendőrprefektúra részére. A bűncselekmény feljelentésének módjával kapcsolatos további információk itt érhetők el.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

A bűncselekmény feljelentését követően felveszik Önnel a kapcsolatot és tájékoztatják az esetleges további eljárásról (például megkérik, hogy tegyen vallomást, adjon tájékoztatást a lehetséges tanúkról, nyújtson segítséget a bizonyítékgyűjtésben stb.). Szükség esetén az áldozatsegítés és egyéb védelmi intézkedések lehetőségéről is felvilágosítást kap.

A kihallgatását követően jegyezze fel a büntetőügy számát és az ügyért felelős nyomozót. Ez megkönnyíti Önnek, hogy későbbi időpontban tájékoztatást kérjen a rendőrségtől.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Jogában áll, hogy az eljárás során ügyvédje jelen legyen. Amennyiben nem áll módjában ügyvédet megbízni, állami jogi segítségnyújtás iránti kérelemmel fordulhat a bírósághoz.

Azok a kiskorú áldozatok, akiknek az érdekei ellentétesek a jogi képviselőik érdekeivel, ingyenes állami segítségnyújtásra jogosultak.

Visszaigényelhetem-e a felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Az áldozatok és a tanúk visszaigényelhetik a büntetőeljárás következtében felmerült költségeiket, illetve az annak következtében kiesett jövedelmük megtérítését kérhetik. Például kérheti a bizonyítéknyújtással összefüggésben felmerült utazási költségek vagy jövedelemveszteség megtérítését. A költségek megtérítésének igényléséhez értesítse az Önt idéző hatóságot, amely tájékoztatni fogja igénye benyújtásának módjáról.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

A büntetőeljárás megszüntetése esetén a vonatkozó végzés egy példányát azonnal megküldik Önnek vagy a képviselőjének. Áldozatként Ön a büntetőeljárás megszüntetéséről hozott végzés kézhezvételét követő 10 napon belül kérhet hozzáférést a büntetőügy irataihoz. E 10 napos határidőn belül a végzés felülvizsgálatát is kérheti az ügyészségtől.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Áldozatként Ön a többi féllel azonos feltételek mellett félnek minősül a tárgyaláson, és jogában áll részt venni a tárgyaláson.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: áldozat, tanú, magánfél, magánvádló?

Amennyiben bűncselekményt követtek el Önnel szemben, úgy Ön a büntetőeljárásban áldozatnak minősül. Ugyanakkor polgári jogi kereset benyújtására is jogosult ugyanannak az eljárásnak a keretén belül. A magánvádló intézménye nem ismert az észt jogban.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A büntetőeljárásról szóló törvény alapján az áldozatot az alábbi jogosultságok illetik meg:

1. kifogással élhet a büntetőeljárás megindításának megtagadása vagy az eljárás megszüntetése ellen;
2. a nyomozóhatóságon vagy az ügyészi hivatalon keresztül polgári jogi keresetet nyújthat be;
3. a hozzá közel álló személyek tekintetében tanúvallomást tehet vagy azt megtagadhatja;
4. bizonyítékot terjeszthet elő;
5. kérelemmel és kifogással élhet;
6. megvizsgálhatja az eljárás során felvett jegyzőkönyveket, és nyilatkozatot tehet az eljárás feltételeiről, menetéről, eredményéről és a felvett jegyzőkönyvekről (nyilatkozatait írásban rögzítik);
7. az ügyben az előzetes nyomozás befejezését követően megvizsgálhatja a büntető ügyiratok tartalmát;
8. részt vehet a bírósági tárgyaláson;
9. hozzájárulhat vagy megtagadhatja a hozzájárulást az egyezségkötési eljárás alkalmazásához, és észrevételt tehet a felhozott vádakkal és a büntetéssel, a vádemelésben megjelölt kár összegével és a polgári jogi igénnyel kapcsolatban;
10. hozzájárulhat az ideiglenes távoltartó végzés alkalmazásához, és kérheti az ideiglenes távoltartó végzés alkalmazását;
11. kérheti, hogy szexuális erőszak, nemi alapú bűncselekmény vagy közeli kapcsolaton belül elkövetett bűncselekmény esetében Önnel azonos nemű személy hallgassa meg Önt, kivéve, ha a meghallgatást ügyész vagy bíró folytatja el, vagy ha az az eljárás menetét akadályozná.

Az áldozat köteles:

1. a nyomozóhatóság, ügyészség vagy a bíróság idézésére megjelenni;
2. részt venni az eljárási cselekményekben és követni a nyomozóhatóság, az ügyészség és a bíróság utasításait.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A bírósági eljárás során nyilatkozatot tehet és véleményt nyilváníthat. A tárgyaláson tanúvallomást tehet, amennyiben az ügyész a meghallgatását kéri.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A bíróság tájékoztatja Önt a bírósági tárgyalások helyéről és idejéről, valamint a bírósági ítéletről, amelyet kézbesítenek az Ön részére, kivéve, ha személyesen jelen van a bíróság előtt az ítélet kihirdetésekor.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Az előzetes nyomozás befejezését követően, illetve a büntetőeljárás megszüntetésekor Ön az ügyészségen megvizsgálhatja a bírósági ügyiratokat. Az ügyészség tájékoztatja Önt erről a jogáról, és útmutatást nyújt az ügyiratok vizsgálatának módjáról.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A bírósági eljárásban részt vevő félként az ítélethozataltól számított 30 napon belül az ítélettel szemben fellebbezést nyújthat be a körzeti bíróság előtt.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Jogában áll az elítélt elkövető börtönből való korai szabadságra bocsátásáról értesítést kapni, amennyiben ezt az eljárás során kérte.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

A büntetőeljárás menete nem befolyásolja, hogy milyen hosszú ideig részesülhet áldozatsegítő szolgáltatásokban. A büntetőeljárás befejezését követően konkrét időbeli korlát nélkül továbbra is igénybe veheti az áldozatsegítő szolgálatokat.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

Tájékoztatást kap a bírósági ítéletről, amely meghatározza a vádlottal szemben kiszabott büntetés hosszát. Kérésére értesíteni fogják az elítélt elkövető börtönből való korai szabadságra bocsátása esetében.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

Amennyiben azt a kihallgatása során kérte, értesíteni fogják, ha az elítéltet szabadon bocsátják, vagy ha az elítélt megszökik a börtönből.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

A korai szabadságra bocsátás iránti eljárás során megkérhetik, hogy ismertesse az álláspontját, az ilyen határozatokkal szemben azonban nem nyújthat be fellebbezést.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A vádlottal szemben a büntetőeljárás részeként kártérítési igény érvényesítése iránti polgári jogi keresetet terjeszthet elő. A polgári jogi keresetet a büntető ügyiratok megtekintését követő 10 napon belül nyújthatja be. Az ügyész hivataltól kérheti e határidő meghosszabbítását.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

Amennyiben az elítélt nem fizeti meg a bíróság által a terhére megállapított összeget, bírósági végrehajtóhoz fordulhat, aki megszervezi a végrehajtási eljárást.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Nem, az állam nem fizeti ki az elítélt által fizetendő kártérítést.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

Az alábbi típusú károkozások esetében állami kártalanítást igényelhet, amennyiben Ön a bűncselekmény következtében elhunyt személyhez közel álló személy, vagy Ön erőszakos bűncselekmény sértettje, vagy a bűncselekmény következtében legalább négy hónapig tartó egészségügyi rendellenességet szenvedett el:

1. munkaképtelen állapot vagy csökkent munkaképesség következtében elszenvedett kár;
2. a sértett egészségét ért sérelem következtében felmerült költségek;
3. az áldozat halálából eredő kár;
4. szemüveget, műfogsort, kontaktlencséket vagy egyéb, testi funkciót betöltő eszközöket vagy ruhákat ért kár;
5. az áldozat temetési költségei.

A kártalanításra való jogosultsághoz a bűncselekményt a bekövetkezésétől, illetve a bejelentés lehetővé válásától számított 15 napon belül be kell jelentenie a rendőrségen.

A kártalanítás iránti igényt az Észt Nemzeti Társadalombiztosítási Intézethez kell előterjeszteni a bűncselekmény elkövetésétől vagy az áldozat halálától számított három éven belül, kivéve, ha:

1. az eltartott személy az áldozat haláláról a halál bekövetkeztétől számított egy év elteltével szerzett tudomást, és a kérelmet az áldozat haláláról való tudomásszerzést követő három éven belül benyújtotta;
2. a kártalanítás igénylője az egészségét érintő egy évet meghaladó rendellenesség következtében kialakult egészségi állapota miatt a kérelmet nem tudta határidőben benyújtani, és a kérelmet az egészségi állapotának javulásától számított három éven belül benyújtotta;
3. a kártalanítás alapjául kiskorúval szemben elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmény szolgál, és a kérelmet az áldozat nagykorúvá válásától számított három éven belül benyújtották, kivéve, ha a büntetőeljárás jogalapja a nagykorúvá válását megelőzően egyértelműen kiderült.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

A bűncselekmények sértettjeit megillető állami kártalanítás iránti igényét abban az esetben nyújthatja be, ha a büntetőeljárásnak nem sikerült azonosítania a bűncselekményt Önnel szemben elkövető személyt.

Amennyiben a bűncselekmény elkövetésével vádolt személyt a bíróság felmenti, Ön azonban továbbra is úgy véli, hogy e személy Önnek kárt okozott, igényét polgári jogi kereset útján érvényesítheti.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Az erőszakos bűncselekmény sértettjének járó kártérítés megállapításáról szóló határozat a megyei bíróság ítéletéig elhalasztható, amennyiben:

1. bizonytalan a kérelmező arra vonatkozó joga, hogy a bűncselekménnyel okozott kárért felelős személy részéről kártérítésben részesüljön, vagy
2. egyértelmű, hogy a bűncselekménnyel okozott kárért felelős személy egyetért a kártérítéssel, és képes azt megfizetni.

A kártérítés megállapításának elhalasztása esetén az Észt Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet előleget fizethet a kérelmező kártérítési igénye alapján, amennyiben a kérelmező nyilvánvalóan jogosult a kártérítésre és nehéz gazdasági helyzetben van.

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

1. Észt Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet Áldozatsegítő Osztálya
2. Nősegítő központok
3. Rendőrségi és Határőrségi Hivatal

Áldozatsegítő forróvonal

1. Áldozatsegítő forróvonal: 6121360 vagy 16106 (a hívásokat hétfőtől péntekig 9.00-17.00 között fogadják).
2. Gyermekvédelmi forróvonal 16111 (a segítségre szoruló gyermekek bejelentésére szolgál; a hívásokat minden nap, a nap 24 órájában fogadják).

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Igen, az áldozatsegítő szolgáltatások ingyenesek.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Az állami áldozatsegítő szolgálatok szolgáltatásai az alábbiakat foglalják magukban:

1. tanácsadást nyújtanak az áldozatoknak;
2. segítséget nyújtanak az áldozatoknak az állami és önkormányzati hatóságokkal, illetve a jogi személyekkel folytatott kommunikációhoz;
3. biztonságos elhelyezést biztosítanak;
4. étkeztetést biztosítanak;
5. hozzáférést biztosítanak a szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz;
6. biztosítják a szükséges anyagi segítséget;
7. biztosítják a szükséges pszichológiai segítséget;
8. megszervezik az áldozatsegítő szolgáltatások igénybevételéhez szükséges fordítást és tolmácsolást;
9. egyéb, az áldozatok fizikai és pszichoszociális rehabilitációjához szükséges szolgáltatásokat nyújtanak.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

Az állami áldozatsegítő szolgálatok a megfelelő civil szervezetekhez tudják Önt irányítani.

Nőotthonok

Bűncselekmény sértettjének minősül az a személy, akit a görög jog értelmében bűncselekményt megvalósító esemény következtében kár ér, például megsérül, vagy tulajdonát megrongálják, illetve ellopják. Bűncselekmény sértettjeként Önt a jogszabályok alapján bizonyos egyéni jogok illetik meg a bírósági eljárás (tárgyalás) előtt, alatt és után.

Görögországban a büntetőeljárás a bűncselekmény nyomozásával (dierévnisi) kezdődik. Bizonyos esetekben a nyomozás előzetes nyomozásra (prokatarktikí exétasi) és bírósági nyomozásra (anákrisi) oszlik. Az előzetes nyomozás célja az ügy körülményeinek vizsgálata és annak eldöntése, hogy indítsanak-e büntetőeljárást vagy sem.

A nyomozást a rendőrség és a bíróság tisztviselői végzik — az ügyész (eisangeléas), a nyomozási bíró (anakritís), vagy mindketten. A nyomozás végén az ügyben eljáró rendőr megküldi az összegyűjtött bizonyítékokat az ügyésznek. Az ügyész megvizsgálja az addig elvégzett munkát, és az ügy további menetére vonatkozó javaslatával együtt az ügyet felterjeszti a bíróságnak.

Az ügy iratainak és az ügyész javaslatának vizsgálatát követően a bíróság tárgyalást tart vagy lezárja az ügyet.

A tárgyalás során a bíróság megvizsgál minden összegyűjtött bizonyítékot, és dönt a vádlott bűnösségéről. A vádlottat, amennyiben megállapítást nyer a bűnössége, elítélik és vele szemben büntetést szabnak ki. Ha a bíróság a vádlottat ártatlannak találja, felmenti őt.

További információért kérjük, látogasson el az alábbi linkekre:

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

2 - Bűncselekmény miatti feljelentés és jogaim a nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

4 - Kártérítés

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A rendőrséggel vagy az illetékes hatósággal való első kapcsolatfelvételkor indokolatlan késedelem nélkül, és bármely rendelkezésre álló módon tájékoztatást kap a büntető feljelentés elfogadhatóságának feltételeiről, valamint az arra vonatkozó jogáról, hogy magánfélként a kártérítési igényével csatlakozzon a polgári peres eljáráshoz (politikós enágon); arról, hogy miként és milyen feltételek mellett részesülhet jogi segítségnyújtásban, nyújthat be kártérítési követelést, vagy vehet igénybe fordítási és tolmácsolási szolgáltatást; a rendelkezésre álló helyreállító igazságszolgáltatásról és azon hatóságokról, amelyek az Ön és az elkövető közötti közvetítés útján eljárhatnak a kár helyreállítása érdekében; a büntetőeljárásban való részvétele következtében felmerült költségei megtérítésének módjáról és feltételeiről; valamint arról, hogy miként tehet panaszt valamely hatósággal szemben, amennyiben úgy érzi, hogy a jogait nem tartották tiszteletben.

A büntetőeljárás során Önt megillető jogokon felül a tájékoztatás szintén kitér

az orvosi ellátáshoz és bármely segítő szakszolgáltatáshoz való hozzáférésre, beleértve a pszichológiai segítséget és az alternatív elhelyezést, valamint arra, hogy miként és milyen feltételek mellett alkalmazhatók védelmi intézkedések.

Amennyiben valamely másik uniós tagállamban rendelkezik lakóhellyel, konkrét tájékoztatást kap arról, hogy miként és milyen feltételek szerint gyakorolhatja a jogait.

Az Önnek nyújtott tájékoztatás terjedelme és tartalma a konkrét igényeitől és személyes helyzetétől, valamint a bűncselekmény típusától és jellegétől függően változik. Az eljárás során az illetékes hatóság mérlegelése alapján az igényeitől függően további és még alaposabb tájékoztatásban fog részesülni (a 4478/2017. sz. törvénynek az illetékes hatósággal való első kapcsolatfelvételtől kezdve történő tájékoztatáshoz való jogról szóló 57. cikke [a 2012/29/EU irányelv 4. cikke]).

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Amennyiben a bűncselekmény elkövetésének helyétől eltérő uniós tagállamban rendelkezik lakóhellyel, a bűncselekmény bejelentését követően azonnal nyilatkozattételre hívják fel. Erre a büntetőljárásról szóló törvény (Kódikas Poinikís Dikonomías — a továbbiakban: KPD) rendelkezései alapján kerülhet sor, amelyek lehetővé teszik a kommunikációs technológia, mint például videokonferencia, telefon vagy internet alkalmazását.

Amennyiben Görögországban rendelkezik lakóhellyel és a bűncselekményt eltérő uniós tagállamban követték el, a büntető feljelentést benyújthatja a lakóhelye szerinti városi bíróság ügyészének (eisangeléas plimmeleiodikón), aki a feljelentését a fellebbviteli bíróság (eisangeléas efetón) ügyésze útján indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az érintett tagállam illetékes bűnüldöző hatóságának, kivéve, ha az ügyben a görög bíróságok rendelkeznek joghatósággal. Az ügyész nem köteles továbbítani a feljelentését annak a tagállamnak, ahol a bűncselekményt elkövették, ha a görög jogot kell alkalmazni és a büntetőeljárást Görögországban indították meg. Ebben az esetben annak biztosítása érdekében, hogy Ön megfelelő tájékoztatásban részesüljön, valamint a kölcsönös jogi segítségnyújtás előmozdítása érdekében a városi bíróság adott ügyben eljáró ügyésze a fellebbviteli bíróság ügyésze útján indokolatlan késedelem nélkül értesíti a bűncselekmény elkövetési helye szerinti tagállamot.

(A 4478/2017. sz. törvénynek a más tagállamban tartózkodási hellyel rendelkező áldozatok jogairól szóló 64. cikke [a 2012/29/EU irányelv 17. cikke]).

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

A büntető feljelentés benyújtásakor az eljáró tisztviselő köteles Önt tájékoztatni, hogy a feljelentéséből kaphat egy példányt.

(A 4478/2017. sz. törvénynek az áldozatok jogai a feljelentés megtételekor tárgyú 58. cikke [a 2012/29/EU irányelv 5. cikke]).

A büntető feljelentést a benyújtásakor egyedi feljelentési nyilvántartási számmal látják el (arithmós vivlíou mínysis). E szám lehetővé teszi Önnek, hogy az ügyészségen vezetett nyilvántartás használatával vagy a feljelentés ügyében eljáró iroda megkeresésével nyomon kövesse az ügye alakulását. Szintén igényelhet és kaphat egy az ügy előrehaladásáról kiállított igazolást (pistopoiitikó poreías), amely tartalmazza az ügy aktuális állását (például hogy nyomozást folytatnak a feljelentés hitelességének megállapítása érdekében, vagy előzetes nyomozást végeznek) és ismerteti az egyes szakaszok kimenetelét (például hogy az ügyész megszüntette az eljárást; büntetőjogi vádemelésre került sor és az elkövető ügyében bírósági eljárás indul, amely esetben értesítik a tárgyalás helyéről és idejéről, valamint a vádak jellegéről; tárgyalás előtti bírósági vizsgálat (kyría anákrisi) zajlik, vagy végzésben ejtették a felhozott vádakat vagy megszüntették a büntetőeljárást; bírósági határozatot hoztak, amennyiben a kártérítési igényével magánfélként csatlakozott a büntetőeljáráshoz).

(A 4478/2017. sz. törvénynek az üggyel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogról szóló 59. cikke [a 2012/29/EU irányelv 6. cikke])

Amennyiben az ügye az athéni elsőfokú bíróság (Protodikeío Athinón) hatáskörébe tartozik, a bírósághoz történő beérkezésétől számítva az ügyvédje nyomon követheti az ügye előrehaladását az Athéni Ügyvédi Kamara (Dikigorikós Sýllogos Athinón, http://www.dsa.gr/) honlapján. Ez a lehetőség magának a sértettnek nem áll rendelkezésére, mivel ahhoz csak az arra felhatalmazással rendelkező személyek férhetnek hozzá.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Amennyiben nem érti vagy beszéli a görög nyelvet, a büntető feljelentését egy Ön által értett nyelven is benyújthatja vagy a benyújtáshoz szükséges nyelvi segítségben részesülhet, ez azonban minden esetben a büntetőeljárásól szóló törvényben meghatározott feltételek függvénye — az illetékes tisztviselők megfelelően tájékoztatni fogják. Ön igényelheti a feljelentése ingyenes fordítását.

(A 4478/2017. sz. törvénynek az áldozatok jogai a feljelentés megtételekor tárgyú 58. cikke [a 2012/29/EU irányelv 5. cikke])

Amennyiben az eljárás bármely szakaszában tanúként hallgatják meg és nem beszéli vagy érti a görög nyelvet kellő mértékben, Önnek haladéktalanul tolmácsot biztosítanak. A tolmácsoláshoz való jog a hallássérüléssel vagy beszédzavarral rendelkező személyek számára nyújtandó megfelelő segítséget is magában foglalja. Indokolt esetben kommunikációs technológia, úgymint videokonferencia, telefon vagy internet is alkalmazható, kivéve, ha az Önt meghallgató személy a tolmács fizikai jelenlétét elengedhetetlennek tartja (a KPD 233. cikkének (1) bekezdése).

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A rendőrség vagy más hatóságok az Önnel való első kapcsolatfelvételkor egyszerű és közérthető nyelven fognak kommunikálni Önnel, történjen az írásban vagy szóban, melynek során figyelemmel vannak a személyes jellemzőire, úgymint az életkora, érettsége, intellektuális és szellemi képessége, iskolázottsága, nyelvi készsége, fennáll-e bármilyen hallássérülése vagy beszédzavara, illetve hogy ki van-e téve olyan súlyos érzelmi szenvedésnek, amely amely befolyásolhatja a megértési képességet vagy azt a képességet, hogy megértesse magát. A jogairól szóló útmutató elérhető írásban a leggyakrabban beszélt nyelveken, valamint Braille írásban is (a 4478/2017. sz. törvény 56. cikkének (2) bekezdése [a 2012/29/EU irányelv 3. cikke]. Ezen felül, amennyiben hallássérüléssel vagy beszédzavarral rendelkezik, tolmács részéről megfelelő segítségben fog részesülni (a KPD 233. cikkének (1) bekezdése).

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

Amennyiben kiskorú (18. életévét még nem töltötte be), a bűncselekményt a nevében a jogi képviselője (szülő vagy gyám) nyújthatja be. A 12. életévének betöltését követően a bűncselekményt bejelentheti a jogi képviselőjével együtt (a büntető törvénykönyv 118. cikkének (2) bekezdése [Poinikós Kódikas — a továbbiakban: PK]).

A büntetőeljárás során Önt a bűncselekmény jellegétől függően illetik meg speciális jogok. Például ha Ön a személyes vagy szexuális szabadsága megsértésének, emberkereskedelem, szexturizmus, elhurcolás, emberrablás vagy szexuális bűncselekmény áldozatává vált, jogosult:

• betekinteni az ügye irataiba, akkor is, ha a büntetőeljáráshoz magánfélként nem csatlakozott (a KPD 108A. cikke);
• ahhoz, hogy a meghallgatásáról hangfelvétel készüljön a további büntetőeljárás során történő felhasználása érdekében, amellyel elkerülhető, hogy az ügyész vagy a bíróság előtt ismételten meg kelljen jelennie (a KPD 226A. cikke);
• pszichológus vagy gyermek pszichiáter segítségét igénybe venni a tanúként történő meghallgatása során;
• tájékoztatást kapni arról, hogy az elkövetőt szabadon engedték-e (KPD 108A. cikke);
• távoltartó határozatot igényelni az elkövetővel szemben, amely megtiltja az elkövető számára, hogy kapcsolatba lépjen Önnel vagy az otthona közelébe menjen.
• Továbbá minden esetben jogosult:
• egyéni értékeléshez annak megállapítása érdekében, hogy kell-e különleges védelmi intézkedéseket alkalmazni, amennyiben fennáll az ismételt áldozattá válás kockázata (a 4478/2017. sz. törvénynek az áldozatok egyéni értékelése specifikus védelmi szükségleteik meghatározása érdekében tárgyú 68. cikke [a 2012/29/EU irányelv 22. cikke];
• az ügyészi vagy bírósági hatóságoktól kiskorú számára gyám (epimelitís anilikón) kijelölését kérni, aki a büntetőeljárás bármely szakaszában képviselheti Önt, amennyiben a szülei nem tudnak eljárni a képviseletében, nincs kísérője, illetve elszakadt a családjától (a 4478/2017. sz. törvény a specifikus védelmi szükségletekkel rendelkező áldozatok védelemhez való joga a büntetőeljárás során tárgyú 69. cikkének (2) bekezdése [a 2012/29/EU irányelv 23. és 24. cikke];
• magánfélként kártérítési igényével a jogi képviselője segítségével az eljáráshoz való csatlakozását kérni (a KPD 82. cikkének (2) bekezdése).

A bűncselekmény nyomozása során milyen tájékoztatást kaphatok a rendőrségtől vagy az áldozatokat segítő szervezetektől?

Az eljárás aktuális szakaszáról tájékoztatást kaphat az ügyészségtől, amennyiben az ügy iratait (dikografía) megküldték az ügyész részére.

Amennyiben Ön a büntetőeljáráshoz magánfélként csatlakozott, azt követően, hogy a vádlottat felhívták a védekezési nyilatkozata megtételére (apología), vagy letartóztatási parancsot (éntalma sýllipsis) vagy előállításra vonatkozó parancsot (éntalma viaías prosagogís) bocsátottak ki (a KPD 108. cikke), vagy a hatóságok nyilatkozattételre beidéztek egy gyanúsítottat, Ön megismerheti az ügyiratok tartalmát és az iratokról másolatokat kaphat. Addig az időpontig az eljárás bizalmas.

Az áldozatsegítő és áldozatvédő szolgálatok tájékoztatást, tanácsadást és segítséget nyújtanak azzal kapcsolatban, hogy miként tudja a jogait gyakorolni, ideértve a bűncselekmény következtében Ön által elszenvedett sérelem miatti kártérítési jogosultságot, valamint a büntetőeljárásban magánfélként vagy tanúként betöltött szerepéről (a 4478/2017. sz. törvénynek az áldozatsegítő szolgálatok által biztosított támogatásról szóló 62. cikke [a 2012/29/EU irányelv 9. cikke]).

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

Amennyiben tanúként történő meghallgatására kerül sor, az előzetes vizsgálatot folytató ügyész vagy rendőrségi tisztviselő, vagy a körzeti büntetőbíró (ptaismatodíkis) vagy a nyomozási bíró (anakritís)idézést kézbesít az Ön számára . Az idézés kézhezvételét követően meg kell jelennie és tanúvallomást kell tennie előttük. Meg fogják kérni, hogy adja elő a történteket, és vélhetően további kérdéseket fognak feltenni. Megtagadhatja a vallomástételt, amennyiben Ön a gyanúsított hozzátartozója (a KPD 222. cikke).

Amennyiben hallássérült vagy beszédében akadályozott, a kihallgatást írásban folytathatják le. Ha nem beszél görögül, joga van ahhoz, hogy ingyenesen tolmácsot biztosítsanak Önnek.

Amennyiben emberkereskedelem áldozata, Ön a tanúk egy különleges csoportjába tartozik: a nyomozást folytató rendőrségi vagy bírósági tisztviselőkkel együttműködő pszichológus vagy pszichiáter részéről előzetesen segítségben részesül, aki megfelelő diagnosztikai módszerek használatával felméri az értelmi képességeit és a pszichológiai állapotát. A pszichológus vagy pszichiáter részt vesz a meghallgatásán. A jogi képviselője szintén elkísérheti, kivéve, ha a nyomozási bíró indokolással ellátott végzésben a jogi képviselő részvételét kizárja.

A tanúvallomását leírják és, lehetőség szerint, audiovizuális módon rögzítik, hogy a bíróság számára elektronikusan benyújtható legyen, amely esetben az eljárás későbbi szakaszaiban nem szükséges fizikailag jelen lennie.

Amennyiben az ügy családon belüli erőszakkal kapcsolatos és Ön a család tagja, a tanúvallomását nem eskü alatt veszik fel. Kiskorúsága esetén nem idézik be tanúként a bíróság elé. Ehelyett írásban nyilatkozatot tehet, amelyet majd a bíróság tárgyaló helyiségében felolvasnak, kivéve, ha a fizikai jelenlétét elengedhetlennek tekintik.

A meghallgatását követően kérheti az esetlegesen felmerült költségei (utazási vagy szállásköltségek) megtérítését attól a hatóságtól, amely Ön tanúként idézte (a KPD 288. cikke).

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

A bűncselekmény természetétől, valamint a büntetőeljárásban betöltött szerepétől függően különböző típusú védelmi lehetőségek állnak rendelkezésre.

Ha Ön szervezett bűnözés vagy terrorizmus áldozata, és bűncselekmény feltárására irányuló, tárgyalás előtti bírósági nyomozás részeként beidézték, hogy mint fő tanú tegyen vallomást, az esetleges megtorlással vagy megfélemlítéssel szemben különleges védelmet igényelhet. Az ügytől függően a rendelkezésre álló védelem magában foglalhat rendőrségi védelmet, az anonimitása védelmét (a nevét, születési helyét, otthoni és munkahelyi címét, foglalkozását, életkorát stb. minden írásos feljegyzésből törlik), vagy akár a személyazonossága megváltoztatását és másik országba történő áttelepítését. Kérheti, hogy a tanúvallomását audiovizuális technológia segítségével tehesse meg. Amennyiben közintézménynél dolgozik, azt is kérheti, hogy átmenetileg vagy véglegesen helyezzék át egy másik beosztásba. A védelmi intézkedések a hozzájárulásától függnek, és csak a saját biztonságához szükséges mértékben korlátozzák a szabadságát; az intézkedések felfüggeszthetők, ha azt írásban kéri, vagy nem működik együtt a sikerük biztosítása érdekében (a tanúvédelemről szóló 2928/2001. sz. törvény 9. cikke).

Ha Ön családon belüli erőszak áldozata, az ügyében eljáró rendőrségi tisztviselők semmilyen körülmények között nem fedhetik fel az Ön személyazonosságát, az elkövető személyazonosságát, az Ön lakcímét, vagy bármely olyan információt, amelyből az Ön személyazonossága esetleg megállapítható (a 3500/2006. sz. törvény 20. cikke).

Áldozatként Ön írásban kérheti olyan intézkedések megtételét, amelyek megakadályozzák az Ön vagy családtagjai és az elkövető közötti bármely kapcsolatot azokon a helyeken, ahol a büntetőeljárás zajlik. A kérelmét az eljárás bármely szakában a büntetőeljárás helye szerinti háromtagú városi bírósági tanács (trimelés plimmeleiodikeío) bírálja el a bűncselekményekre vonatkozó gyorsított eljárással összhangban in flagrante delicto

(A 4478/2017. sz. törvénynek az áldozat és az elkövető közötti kapcsolat elkerüléséhez való jogról szóló 65. cikke [a 2012/29/EU irányelv 19. cikke]).

Hogyan tehetek feljelentést egy bűncselekmény miatt?

Ha Ön bűncselekmény sértettje, a bűncselekményt büntető feljelentés benyújtásával bejelentheti az ügyészségnek vagy a rendőrségnek (énklisi vagy mínysi). (Szigorú értelemben az énklisi olyan büntető feljelentés, amelyet maga a sértett nyújtott be. Bizonyos helyzetekben a büntetőeljárást csak akkor indítják meg, ha benyújtottak ilyen feljelentést (például valamely személy becsületét vagy jóhírnevét sértő bűncselekmény esetében). A mínysi a sértettől eltérő más fél által benyújtott büntető feljelentés vagy bejelentés olyan bűncselekmény esetében, amelyet a hatóságok a sértett feljelentésétől függetlenül, hivatalból kivizsgálhatnak. A gyakorlatban azonban a mínysi fogalmát mindkét típusú feljelentésre használják. Ezért az ügyészségnek történő benyújtásakor a büntető feljelentés, a fajtájától függetlenül, arithmós vivlíou minýseon néven ismert egyedi feljelentési nyilvántartási számot kap — amely a minýsi szót használja).

Másik személyt is felkérhet arra, hogy a bűncselekményt jelentse be az Ön nevében. Ebben az esetben aláírásával ellátott írásbeli nyilatkozatban (dílosi or exousiodótisi) kell megjelölnie azt a személyt, aki a feljelentést Ön helyett benyújtja. E nyilatkozatra nem áll rendelkezésre formanyomtatvány, azt azonban központi vagy helyi kormányzati szerv tisztviselője vagy ügyvéd (ideértve a saját ügyvédjét, amennyiben már van) előtt kell aláírnia, aki hitelesíti az Ön aláírását. Az Ön nevében bejelentést tevő személy lehet ügyvéd, vagy bárki, akiben megbízik. Amennyiben az ügy olyan jellegű, hogy a büntetőeljáráshoz a sértett büntető feljelentése szükséges, a sértett azonban elhunyt, a feljelentési jog átszáll a túlélő házastársára és gyermekeire vagy a szüleire (a büntetőeljárásról szóló törvény 118. cikkének (4) bekezdése [Kódikas Poinikís Dikonomías, a továbbiakban: KPD]). Amennyiben az áldozat a bűncselekmény következtében hunyt el, a hivatkozott személyek saját jogukon is csatlakozhatnak magánfélként a büntetőeljáráshoz és a nekik okozott fájdalom és szenvedés miatt kártérítési követeléssel élhetnek.

A bűncselekmény bejelentését szóban vagy írásban teheti meg. Ha a bűncselekmény szóban történő bejelentését választja, a feljelentését felvevő tisztviselő jelentést készít, amelyben rögzíti azt.

A feljelentés benyújtása díjköteles; a díj összegét a pénzügyminiszter és az igazságügyért, az átláthatóságért és az emberi jogokért felelős miniszter közös határozatban időszakosan módosítja. Kivételes esetekben lehetővé teszik Önnek, hogy a díjat a feljelentés benyújtását követően fizesse meg, mindenesetre ennek 3 napon belül eleget kell tennie. A díjfizetés elmulasztása esetén a feljelentését mint elfogadhatatlant elutasítják. A díjat nem kell kifizetnie, ha költségmentességre jogosult. Akkor sem kell díjat fizetnie, ha szexuális szabadság elleni bűncselekmény vagy anyagi haszonszerzésre irányuló szexuális kizsákmányolás, családon belüli erőszak vagy faji alapú hátrányos megkülönböztetés sértettje (a büntető törvénykönyv 81A. és 361B. cikke [Poinikós Kódikas — a továbbiakban: PK] vagy sérült az egyenlő bánásmód követelménye (a KPD 46. cikkének (2) bekezdése).

Az olyan bűncselekmények esetében, amelyek tekintetében a hatóságok a sértett ilyen irányú kérésétől függetlenül hivatalból büntetőeljárást indíthatnak, a bűncselekmény bejelentésére nem vonatkozik időbeli korlát, kivéve a közepes súlyú bűncselekményeket (plimmelímata), amelyek 5 év elteltével elévülnek. Bizonyos esetekben azonban a bűncselekmény csak akkor képezheti vizsgálat tárgyát, ha Ön mint sértett, aki a bűncselekmény következtében sérelmet szenvedett el, kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását. Ezekben a helyzetekben a bűncselekményről és az elkövető személyéről (amennyiben tudja, ki az elkövető) való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül büntető feljelentést (énklisi) kell tennie.

A feljelentés benyújtására nem áll rendelkezésre formanyomtatvány.

A feljelentésének a következő információkat kell tartalmaznia:

• a személyazonossága teljes körű azonosítására szolgáló adatokat;
• amennyiben ismeri, az elkövető és elérhetőségei;
• a tényállás részletes ismertetését;
• a feljelentését alátámasztó bármely rendelkezésre álló okirati bizonyítékot;
• a meghallgatni javasolt tanúkat;
• az ügyvédjére vonatkozó adatokat, ha ügyvédet fogadott.

Amennyiben nem érti vagy beszéli a görög nyelvet, a büntető feljelentését egy Ön által értett nyelven is benyújthatja vagy a benyújtáshoz szükséges nyelvi segítségben részesülhet, ez azonban minden esetben a büntetőeljárásól szóló törvényben vagy egyéb különös büntetőjogi jogszabályban meghatározott feltételek függvénye. Az okiratról ingyenesen kérhet fordítást (a 4478/2017. sz. törvénynek az áldozatok jogai a feljelentés megtételekor tárgyú 58. cikke [a 2012/29/EU irányelv 5. cikke]).

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

A büntető feljelentést a benyújtásakor egyedi feljelentési nyilvántartási számmal látják el. E szám lehetővé teszi Önnek, hogy az ügyészség vagy a feljelentés ügyében eljáró iroda által vezetett nyilvántartás használatával nyomon kövesse az ügye alakulását. Szintén igényelhet és kaphat egy az ügy előrehaladásáról kiállított igazolást (pistopoiitikó poreías), amely tartalmazza az ügy aktuális állását

Amennyiben az ügye az athéni elsőfokú bíróság (Protodikeío Athinón) hatáskörébe tartozik, a bírósághoz történő beérkezésétől számítva az ügyvédje nyomon követheti az ügye előrehaladását az Athéni Ügyvédi Kamara (Dikigorikós Sýllogos Athinón) honlapján. Ez a lehetőség magának a sértettnek nem áll rendelkezésére, mivel ahhoz csak az arra felhatalmazással rendelkező személyek férhetnek hozzá.

Jogosult vagyok-e jogi segítségnyújtásra (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A tárgyalás során igénybe vehet ügyvédet, de az általa nyújtott szolgáltatás ellenértékét Önnek kell megfizetnie.

Amennyiben az éves családi jövedelme kevesebb, mint a Nemzeti Általános Kollektív Munkaszerződésben meghatározott éves minimáljövedelem kétharmada, ingyenesen biztosítanak Önnek ügyvédet, aki elkészíti és benyújtja a büntető feljelentést és az eljárás bármely szakában képviseli Önt mint magánfelet, feltéve, hogy Ön valamely alábbi bűncselekmény sértettje: kínzás vagy az emberi méltóság elleni más bűncselekmény (a büntető törvénykönyv 137. cikkének (A) és (B) pontja); hátrányos megkülönböztetés vagy egyenlőtlen bánásmód, élet, személyi szabadság vagy szexuális szabadság elleni bűncselekmény; anyagi haszonszerzésre irányuló szexuális kizsákmányolás; vagyon elleni vagy vagyoni jogok elleni bűncselekmény; személyi sérülés; illetve házassággal vagy családdal kapcsolatos bűncselekmény. A bűncselekménynek súlyosnak (kakoúrgima) vagy közepes súlyúnak (plimmélima) kell lennie és a háromtagú bírósági tanács (trimeloús plimmeleiodikeío) hatáskörébe kell tartoznia, amelyre legkevesebb 6 hónap szabadságvesztés büntetés szabható ki (a 4274/2014. és a 4689/2020. sz. törvénnyel módosított és kiegészített 3226/2004. sz. törvény [Kormányzati Közlöny 24/I, 2004.2.4.]).A költségmentesség iránti kérelmét elbíráló személy büntetőügyben az ügyben eljáró bíróság elnöke vagy annak a bíróságnak az elnöke, amelyhez a fellebbezést be kell nyújtani.

A nevében eljáró ügyvéd segíteni fog az annak engedélyezéséhez szükséges dokumentáció elkészítésében és benyújtásában, hogy az eljáráshoz magánfélként csatlakozhasson, valamint az eljárás során végig a segítségére lesz.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Amennyiben a városi bíróság (eisangeléas plimmeleiodikón) ügyésze végzésében arra való hivatkozással utasítja el a feljelentését, hogy annak nincs jogalapja, vagy érdemét tekintve nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy bírósági vizsgálatra alkalmatlan, a végzést a fellebbviteli bíróság illetékes ügyésze (eisangeléas efetón) előtt megtámadhatja (a KPD 47. és 48. cikke) a végzés időpontjától számított 3 hónapon belül – ez a határidő semmilyen okból nem hosszabbítható meg. A végzés megtámadása díjköteles, amelyet visszatérítenek Önnek, ha az ügyész a megtámadásnak helyt ad.

Részt vehetek a tárgyaláson?

A tárgyaláson csak abban az esetben vehet részt, ha magánfélként (politikó enágon) kártérítési követelést érvényesít a bíróság előtt az elszenvedett károkért, erkölcsi sérelemért vagy fájdalomért és szenvedésért. A büntetőeljáráshoz magánfélként való csatlakozását az illetékes ügyészhez a büntető feljelentésében vagy önálló okiratban előterjesztett kérelemben a tárgyalást megelőző nyomozás lezárásáig (a KPD 308. cikke) kérheti, személyesen vagy az általános, illetve az erre kifejezett meghatalmazással rendelkező ügyvédje révén. A polgári keresetét jelentésben rögzítik, amelyhez mellékelik az ügyvéd meghatalmazását (a KPD 83. cikke). Amennyiben a büntető feljelentésében nem kérte a magánfélként való kezelését, a büntető bíróság előtt ezt még mindig megteheti (a KPD 82. cikke) mielőtt a bíróság megkezdi a bizonyítékok értékelését.

Az eljáráshoz magánfélként való csatlakozása iránti kérelme elfogadhatatlanként elutasításra kerül, hacsak nem tartalmazza az ügy rövid leírását, a kérelme indokait, és, amennyiben nem rendelkezik állandó lakóhellyel a bíróság területi joghatóságán belül, az érintett joghatóságon belül kijelölt megbízott személy megjelölését. A megbízott személy jogosult átvenni az összes Önnek mint magánfélnek címzett kézbesítendő iratot vagy értesítést (a KPD 84. cikke). Ahhoz, hogy a büntető bíróság előtt magánfélként meghallgatásra kerüljön eljárni jogosult ügyvédet kell kijelölnie, és az államnak átalánydíjat kell fizetnie, amely a teljes eljárás költségét fedezi egészen a már nem megfellebbezhető ítélet meghozataláig. A díj összegét a gazdasági ügyekért és pénzügyekért felelős miniszter és az igazságügyi miniszter közös határozatban időszakosan módosítja.

Magánfélként Ön az eljárásban részes félnek minősül, és számos jog megilleti. Valamennyi bírósági tárgyaláson részt vehet, beleértve a zárt tárgyalásokat, és az ügy összes iratához hozzáféréssel rendelkezik. A bíróság előtt felszólalhat és előadhatja a követeléseit, valamint a tanú meghallgatását követően hozzászólással élhet, vagy bármely tanúvallomáshoz vagy előterjesztett bizonyítékhoz észrevételt tehet vagy magyarázatot fűzhet (a KPD 358. cikke). Ügyvédjén keresztül kérdéseket intézhet az elkövetőhöz, a tanúkhoz és a többi résztvevőhöz (például az ügyben kirendelt szakértőkhöz). Felkérik majd, hogy tanúként tegyen vallomást (habár nem eskü alatt), valamint Ön is javasolhat tanúkat, feltéve, hogy erről a bíróságot kellő időben értesíti. Kérheti a tárgyalás elnapolását vagy a bíró lecserélését.

Mindenesetre a bíróság mint sértettet tanúként megidézheti. Ebben az esetben meg kell jelennie a bíróság előtt. A tanúkénti meghallgatásakor lehetősége lesz előadni a bíróságnak a bűncselekménnyel kapcsolatos tényeket. A bíróság további kérdéseket is feltehet Önnek.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: áldozat, tanú, magánfél, vagy magánvádló? Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

Választhat, hogy a büntetőeljáráshoz magánfélként csatlakozik, amely esetben az egész eljárásban félként vesz részt és jelentés eljárási jogok illetik meg, vagy pedig egyszerűen tanúként vallomást tesz, mivel a büntetőeljárásra kifejezetten az Önnel szemben elkövetett bűncselekmény miatt került sor. A magánvádló intézménye nem ismert a görög igazságszolgáltatási rendszerben.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Benyújthat iratokat, amelyeket felolvasnak a tárgyaláson (a KPD 364. cikke) és csatolnak az ügy irataihoz, valamint tanúkat hívhat a bíróság megfelelő értesítése mellett (a KPD 326. cikkének (2-1) bekezdése).

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

Az eljárás során részt vehet a nyilvános tárgyalásokon, a bizonyításfelvételkor, a vádlott védekezési nyilatkozata megtételekor, az ügyvédek beadványainál és a bíróság ítélethozatalakor.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Magánfélként hozzáféréssel rendelkezik az ügyiratok tartalmához és másolatot kérhet a bíróság ítéletéből.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A tárgyalás végén a bíróság a benyújtott bizonyítékoktól függően elítéli vagy felmenti a vádlottat. Ha a bíróság a vádlottat nem találja bűnösnek, felmenti őt a vád alól, és amennyiben Ön az eljáráshoz magánfélként csatlakozott (politikós enágon), nem bírálja el az erkölcsi sérelem vagy fájdalom és szenvedés miatt előterjesztett kártérítési követelését. Ilyen esetben a vádlott jogosult viszontkeresetet benyújtani Önnel szemben, amelyben kártérítést, valamint az üggyel kapcsolatban felmerült költségei megtérítését követelheti (a büntetőeljárásról szóló törvény [Kódikas Poinikís Dikonomías — a továbbiakban: KPD] 71. cikke). Amennyiben a bíróság bűnösnek találja a vádlottat, büntetőítéletet hoz, és meghatározza az elkövető által a polgári keresete alapján Önnek fizetendő kártérítés összegét.

Amennyiben a bíróság a vádlottat felmenti, a KPD 486. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján az ítélettel szemben csak akkor fellebbezhet, ha a vádlottnak járó kártérítés és költségek megfizetésére kötelezték, és a fellebbezés csak erre terjedhet ki. Ezen túlmenően magánfélként fellebbezést nyújthat be az ítélet azon részével szemben, amely a követelése jogalap hiányában történő elutasításáról rendelkezett, vagy azon részével szemben, amelyben anyagi elégtételt vagy kártérítést ítéltek meg Önnek (a KPD 488. cikke).

Ehelyett felkérheti az ügyészt is az ítélet elleni jogorvoslati kérelem előterjesztésére.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

A bírósági ítélet jogerőre emelkedését követően az Ön büntetőeljárásbeli szerepe lényegében véget ér. A görög jogszabályok nem biztosítanak további jogokat a bűncselekmények sértettjeinek az ítélet végrehajtása során. Egyetlen kivétel létezik: kiskorúként, ha személyi vagy szexuális szabadság elleni bűncselekmény áldozata, az ezzel összefüggő valamennyi jog megilleti, még akkor is, ha nem csatlakozott magánfélként az eljáráshoz, beleértve az arra vonatkozó jogot, hogy az ügyész értesítse Önt arról, ha az elkövetőt ideiglenesen vagy végleg szabadon engedték, illetve ha számára eltávozást engedélyeztek a börtönből ( a KPD 108A. cikke).

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Áldozatként ingyenes és bizalmas általános segítő szolgáltatásra vagy szakszolgáltatásra és gondozási szolgáltatásra jogosult, az igényeitől függően, a büntetőeljárás alatt, valamint a megszüntetését követő indokolt időtartamig. E jogok a családtagjaira is kiterjedhetnek az igényeiktől, valamint attól függően, hogy mennyire súlyos sérelem érte őket az Önnel szemben elkövetett bűncselekmény eredményeképpen. A feljelentését felvevő rendőrség, vagy bármely egyéb illetékes hatóság kérésére tájékoztatást nyújthat, illetve javasolhatja Önnek: az első- és másodfokú önkormányzati hatóságok szociális szolgáltatásait; a mentális egészségügyi intézményeket; a közösségi központokat (Kéntra Koinótitas), a Nemek Közötti Egyenlőség Főtitkárságának tanácsadó központjait (symvoulevtiká kéntra); a Társadalmi Szolidaritás Nemzeti Központjának támogató szervezeteit (Ethnikó Kéntro Koinonikís Allilengýis); az Igazságügyekért, Átláthatóságért és Emberi Jogokért Felelős Minisztériumnak a kiskorú sértettek védelmét szolgáló független hivatalait (Avtotelí Grafeía Prostasías Anílikon Thymáton); illetve magánszerveket és szakmai, valamint önkéntes alapon működő egyesületeket. Amennyiben Ön nőként a személyi és szexuális szabadsága elleni bűncselekmény, anyagi haszonszerzésre irányuló szexuális kizsákmányolás, családon belüli erőszak, emberkereskedelem, kerítés vagy rasszista bűncselekmény áldozata, a gyermekei szintén jogosultak segítő és gondozási szolgáltatásokban részesülni (a 4478/2017. sz. törvénynek az áldozatsegítő szolgáltatások igénybevételének jogáról szóló 61. cikke [a 2012/29/EU irányelv 8. cikke]).

Az általános segítő és gondozási szolgálatok többek között tájékoztatást és tanácsadást nyújthatnak Önnek az Önt áldozatként megillető jogairól, valamint a bűncselekmény következtében elszenvedett sérelmekből fakadó kártérítési jogáról; tájékoztatást adnak arról, hogy milyen módon vehet részt a büntetőeljárásban, akár magánfélként vagy tanúként; tájékoztatják a helyben működő releváns segítő szakszolgálatokról, vagy közvetlenül azokhoz irányítják; érzelmi és pszichológiai segítséget nyújtanak; tanácsot adnak a bűncselekmény miatt felmerülő pénzügyi és gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban; vagy tanácsot adnak a másodlagos és ismételt áldozattá válás, a megfélemlítés, valamint a megtorlás megelőzésével kapcsolatban.

A segítő szakszolgálatok és gondozási szolgálatok menedékotthonokba irányítják az áldozatokat vagy egyéb megfelelő ideiglenes elhelyezést biztosítanak azon áldozatok számára, akiknek a másodlagos és ismételt áldozattá válás, a megfélemlítés, valamint a megtorlás közvetlen veszélye miatt biztonságos helyre van szükségük; valamint célzott és integrált segítséget tudnak biztosítani – többek között traumakezelést és tanácsadást – az olyan sajátos szükségletekkel rendelkező áldozatok számára, mint például a szexuális erőszak, a nemi alapú vagy identitáson alapuló erőszak és a hozzátartozók közötti erőszak áldozatai (a 4478/2017. sz. törvénynek az áldozatsegítő szolgálatok által biztosított támogatásról szóló 62. cikke [a 2012/29/EU irányelv 9. cikke]).

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

Áldozatként tájékoztatják a büntetőeljárás előrehaladásáról, valamint indokolatlan késedelem nélkül értesítik a bírósági ítéletről, amennyiben azt kéri, a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, feltéve, hogy a büntetőeljáráshoz magánfélként csatlakozott. Ha a büntetőeljáráshoz magánfélként csatlakozott az eljárásra vonatkozó információkról e-mailben is kaphat tájékoztatást, személyesen vagy az ügyvédje által (a 4478/2017. sz. törvénynek az üggyel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogról szóló 59. cikke [a 2012/29/EU irányelv 6. cikke]).

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

Jogában áll tájékoztatást kapni arról, ha az ideiglenes őrizetbe vételt elrendelő végzést az illetékes igazságszolgáltatási szerv visszavonja vagy módosítja, vagy ha az elkövetőt végleg szabadon bocsátják, az elkövető megszökött a börtönből vagy a fogvatartó intézet illetékes tisztviselői eltávozást engedélyeztek számára, ideértve a tájékoztatást azokról az intézkedésekről, amelyek az elkövető szabadságra bocsátása vagy a börtönből való megszökése esetén az Ön védelme érdekében meghozhatók. Ezeket az információkat az ügyész engedélye esetén biztosítani kell Önnek, ha a biztonsága tényleges vagy potenciális veszélynek van kitéve, feltéve, hogy az ilyen információk megosztása következtében az elkövetőt nem éri sérelem (a 4478/2017. sz. törvénynek az üggyel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogról szóló 59. cikke [a 2012/29/EU irányelv 6. cikke]).

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Nem. A bíróság ugyanakkor elrendelheti az áldozat által a bűncselekmény következtében elszenvedett kár megtérítését (a büntető törvénykönyv [Poinikós Kódikas — a továbbiakban: PK] 100. cikkének (3a) bekezdése) a büntetés felfüggesztésének alternatívájaként vagy előfeltételeként próbára bocsátás vagy a szociális segítő felügyelete mellett (epimelitís koinonikís arogís) (a PK 100. cikke). A szociális segítő nyomon követi, hogy az elkövető betartja-e a bíróság által meghatározott követelményeket, és amennyiben az elkövető megszegi azokat, az illetékes ügyész a felfüggesztést elrendelő bíróságtól kérheti a végzés visszavonását.

Az elkövetőtől polgári jogi igény benyújtásával kérhet kártérítést. Polgári jogi igényét a büntetőeljárás keretén belül a nyomozás vagy a tárgyalás során nyújthatja be. Az igénye benyújtásával magánfélként (politikós enágon) csatlakozik a büntetőeljáráshoz. Pénzügyi kártérítést igényelhet az Ön tulajdonában okozott kár és/vagy az elszenvedett erkölcsi sérelmek, fájdalom és szenvedés miatt. Az igényéhez hozzáadhatja az üggyel kapcsolatban felmerült összes kiadását (ügyvédi díjak, a bírósági végrehajtónak fizetendő díjak, utazási költségek stb.).

Amennyiben a bíróság bűnösnek találja az elkövetőt, elrendeli, hogy fizessen Önnek kártérítést. Ez a kártérítés a gyakorlatban legtöbbször jelképes, és az összege alacsonyabb, mint az Ön által ténylegesen elszenvedett kár. A fennmaradó rész tekintetében külön keresetet kell előterjesztenie a polgári bíróság előtt.

Kérelmét közvetlenül is előterjesztheti a polgári bíróság előtt. A polgári bíróság az Ön által elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítés megfizetésére kötelezi az elkövetőt.

Amennyiben a polgári bíróság előtt keresete van folyamatban, azt a büntetőeljárás keretén belül ismételten benyújthatja; ekkor megszüntetik a polgári bíróság előtt folyamatban lévő eljárást.

Amennyiben szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény sértettje, joga van állami kártalanításhoz is. Olvassa el az Európai Igazságügyi Hálózat ismertetőjét a bűncselekmények áldozatainak Görögországban nyújtott kártalanításról (elérhető angol, görög és más nyelveken) (helyreállító igazságszolgáltatás).

A belügyminisztérium alá tartozó Nemek Közötti Egyenlőség Főtitkársága (Genikí Grammateía Isótitas ton Fýlon) tanácsadási központokat működtet az erőszak áldozatává vált nők számára.

62 intézményből álló integrált hálózatot hozott létre az ilyen nők megsegítésére.

A hálózatba egy non-stop elérhető segélyvonal (SOS 15900), 40 tanácsadási központ és a nőket és gyermekeiket befogadó 21 nőotthon tartozik.

Az SOS15900 segélyvonal az sos15900@isotita.gr e-mail-címen is elérhető. Az év 365 napján non-stop működik, görög és angol nyelven egyaránt. A hívás díja a belföldi telefonhívások díjazása szerint alakul.

A tanácsadási központok ingyenes pszichoszociális segítséget és jogi tanácsadást kínálnak. A szolgáltatások körét jelenleg bővítik, hogy az a nők foglalkoztatására és a hátrányos megkülönböztetés megannyi formáját elszenvedő nőkre is kiterjedjen (menekülteknek, egyedülálló szülőknek, a roma közösség tagjainak stb. nyújtott támogatás). A tanácsadási központok elérhetőségei (cím és telefonszám) megtalálhatók a http://www.womensos.gr/ honlapon és a Facebookon: WomenSOS.gr

ELÉRHETŐSÉGEK:

A Nemek Közötti Egyenlőség Főtitkárságának honlapja: http://www.isotita.gr/

Nemek Közötti Egyenlőség Kutatóközpontja (Kéntro Erevnón gia Thémata Isótitas – „KEThI”)

A Nemek Közötti Egyenlőség Kutatóközpontja a családon belüli erőszak sértettjeinek nyújt pszichológiai támogatást és jogi tanácsadást, valamint az erőszak áldozatává vált nőket és gyermekeiket befogadó nőotthont üzemeltet.

A Nemek Közötti Egyenlőség Kutatóközpontja

• 1994-ben alapított, polgári jogi szabályozás alá tartozó szervezet, amely a Nemek Közötti Egyenlőség Főtitkárságának felügyelete alá tartozik
• regionális és helyi szolgáltatói a kapcsolati erőszak sértettjeinek nyújtanak pszichológiai támogatást és jogi tanácsadást
• a pszichológiai támogatást és jogi tanácsadást ingyenesen nyújtja
• tájékoztatást, tanácsadást és támogatást nyújt a foglalkoztatási és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos problémákkal szembesülő nők számára
• az athéni prefektúrával együttműködésben 1993 óta működtet egy az erőszak áldozatává vált nőket és gyermekeiket befogadó nőotthont.
• ELÉRHETŐSÉGEK:

Honlap: https://kethi.gr/

Nemzeti Társadalmi Szolidaritási Központ (Ethnikó Kéntro Koinonikís Allilengýis – „EKKA”)

A Társadalmi Együttműködés Nemzeti Központja a pszichoszociális nehézségekkel küzdő vagy azonnali szociális segítségre szoruló egyének, családok és társadalmi csoportok szociális támogatását biztosító szolgáltatások hálózatát tartja fenn.

A Társadalmi Együttműködés Nemzeti Központja

• polgári jogi szabályozás alá tartozó athéni székhelyű szervezet, amely a munkaügyekért, társadalombiztosításért és társadalmi szolidaritásért felelős minisztérium felügyelete alá tartozik
• A következő szolgáltatásokat foglalja magában:
• Az állampolgárok érdekében működő 197-es közvetlen szociális segélyvonal non-stop működik. A hívások ingyenesek.
• A gyermekekkel kapcsolatos kérdésekkel hívható 1107-es nemzeti gyermekvédelmi forróvonal szintén non-stop működik.
• Szociális segítő központok Athénban, Pireuszban és Thesszalonikiben
• Vendégházak az attikai régióban a súlyos társadalmi-gazdasági nehézségekkel küzdő személyek számára
• Attikában és Thesszalonikiben kockázatnak kitett nőket és gyermekeiket befogadó menedékházakat üzemeltet
• A kínált szolgáltatások körébe az alábbiak tartoznak:
• tanácsadás és tájékoztatás a szociális jóléttel kapcsolatos kérdésekről
• egyéneknek és családoknak nyújtott szociális és pszichológiai támogatás, menedék biztosítása a kockázatnak kitett nőknek és gyermekeiknek (főként a családon belüli erőszak és emberkereskedelem áldozatainak)
• a krízishelyzeten vagy szociális szükséghelyzeten átmenő személyek rövidtávú elhelyezése
• együttműködés és közvetítés a más szervezetek által kínált társadalmi szolidaritással kapcsolatos szolgáltatásokhoz való hozzáférés előmozdítása érdekében
• Végezetül a Központ gyors beavatkozásra képes, főként pszichológusokból és szociális munkásokból álló pszichoszociális támogató csoportokat is alkalmaz, akiket nagyszámú áldozattal járó természeti katasztrófák (földrengés, árvíz, tűzvész stb.), balesetek, hajótörések és jelentős számú embert érintő olyan krízishelyzetekben vet be, ahol a csapat jelenlétét szükségesnek ítélik.

ELÉRHETŐSÉGEK:

Honlap: http://www.ekka.org.gr/

Rasszista erőszakot rögzítő hálózat

ELÉRHETŐSÉGEK:

Honlap: RASSZISTA ERŐSZAKOT RÖGZÍTŐ HÁLÓZAT

A Görög Menekültügyi Tanács (Ellinikó Symvoúlio gia tous Prósfyges)

A Görög Menekültügyi Tanács nem kormányzati szervezetként széles körű pszichoszociális és jogi szolgáltatások útján támogatja a görögországi menekülteket és menedékjogot kérőket.

A Görög Menekültügyi Tanács

• a görögországi menekültek és menedékjogot kérők támogatására 1989-ben létrehozott nem kormányzati szervezet
• széles körű pszichoszociális és jogi szolgáltatások útján segíti a menekültek zökkenőmentes görögországi beilleszkedését
• az egyetlen olyan görög közhasznú nem kormányzati szervezet, amely kizárólag a menekültnek nyilvánított, Görögországban menedékjogot kérő személyekkel foglalkozik
• a külügyminisztérium és az egészségügyért és társadalmi szolidaritásért felelős minisztérium speciális jótékonysági szervezetként vette nyilvántartásba
• egyike azon hat nem kormányzati szervezetnek, amelyek az emberi jogokat védik Görögországban, és tagjai az Emberi Jogi Nemzeti Bizottságnak (Ethnikí Epitropí gia ta Dikaiómata tou Anthrópou)
• az ENSZ menekültügyi főbiztosának együttműködő partnere, és tagja a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának.

ELÉRHETŐSÉGEK:

Honlap: http://www.gcr.gr/

A Görög Helsinki Monitor (Ellinikó Paratiritírio ton Symfonión tou Elsínki)

A Görög Helsinki Monitor a görögországi emberi jogi problémákat figyeli, cikkeket publikál, és lobbitevékenységet folytat azokkal kapcsolatban.

A Görög Helsinki Monitor

• 1992-ben alakult
• a Nemzetközi Helsinki Emberi Jogi Szövetség görög tagja
• a görögországi és esetenként a balkáni emberi jogi vonatkozású problémákat követi nyomon, publikál cikkeket, és lobbitevékenységet folytat azokkal kapcsolatban
• részt vett a görög és balkáni média sztereotípiák és gyűlöletbeszéd szempontú ellenőrzésében, amelyet rendszeresen koordinált, az ENSZ alapító okiratában létrehozott szervei részére részletes éves jelentéseket, párhuzamos/nem hivatalos jelentéseket készített, valamint a bántalmazásral és az etnikai, etnikai-nyelvi, vallási és bevándorló közösségekre vonatkozó szakosított jelentéseket készít.

ELÉRHETŐSÉGEK:

Honlap: https://greekhelsinki.wordpress.com/

Az Amnesty International Görögország (Diethnís Amnistía Ellinikó Tmíma)

Az Amnesty International kormányokat, kormányközi szervezeteket, fegyveres politikai csoportokat, vállalatokat és más, nem állami szereplőket szólít meg, és módszeresen és részrehajlás nélkül vizsgálja az emberi jogok megsértésének egyedi eseteit és tágabb vonatkozásait.

Az Amnesty International

• az emberi jogok védelme érdekében tevékenykedő önkéntesek világméretű független mozgalma
• a lelkiismereti foglyokat, az erőszak és a szegénység áldozatai védelmezi
• célja a nők elleni erőszak megszüntetése
• célja a halálbüntetés, a kínzás, és a szabadság „terror elleni háború” nevében történő korlátozásának megszüntetése
• küzd a menekültek, bevándorlók, kisebbségek és emberi jogi szószólók hátrányos megkülönböztetése ellen.

ELÉRHETŐSÉGEK:

Honlap: http://www.amnesty.org.gr/

A 2015. április 27-i 4/2015 sz. törvény értelmében, a Spanyolországban elkövetett vagy ott büntetőeljárás alá vonható bűncselekmények áldozatait állampolgárságuktól, nagykorúságoktól vagy jogszerű állandó tartózkodási helyüktől függetlenül bűncselekmények áldozatainak kell tekinteni. A törvény rendelkezései a következőkre alkalmazandók:

a) Közvetlen áldozatként bármely természetes személyre, aki személyében vagy tulajdonában olyan sérelmet – különösen fizikai vagy mentális sérülést, érzelmi megrázkódtatást vagy gazdasági veszteséget – szenvedett el, amelyet közvetlenül egy bűncselekmény eredményezett.

b) Közvetett áldozatként egy személy bűncselekmény eredményeként bekövetkezett halála vagy eltűnése esetén, kivéve, ha az események közvetlenül az alábbiaknak tudhatóak be:

1. Az áldozat házastársa, amennyiben jogilag vagy ténylegesen nem váltak külön, és az áldozat vagy az áldozat házastársának – amennyiben jogilag vagy ténylegesen nem váltak külön – gyermeke(i), aki(k) a halál vagy az eltűnés idején velük együtt élt(ek); bármely személy, aki a halál vagy az eltűnés idején ehhez hasonló érzelmi kapcsolatban állt az áldozattal, és az áldozattal a halál vagy az eltűnés idején együtt élő e személy gyermeke(i); az áldozat szülei vagy közvetlen, illetve harmadfokú rokonai, akik vonatkozásában az áldozat szülői felelősséggel rendelkezett és az áldozat gyámsága alatt álló személyek, vagy olyan személyek, akiknek az áldozat volt a nevelőszülője.

2. Amennyiben egyetlen fent említett személy sincs, más közvetlen rokon és az áldozat testvérei; az áldozat jogi képviselőjét előnyben kell részesíteni.

• Az áldozatok alapvető jogai: Minden áldozat jogosult védelemre, tájékoztatásra, támogatásra, segítségre és gondoskodásra, továbbá a büntetőeljárásban való aktív részvételre. Ezenfelül jogosultak a hatóságokkal vagy tisztségviselőkkel folytatott első kapcsolatuk során tiszteletteljes, professzionális, személyes és megkülönböztetésmentes bánásmódra, valamint áldozatsegítő, -támogató és helyreállító igazságszolgáltatási szolgáltatásokra a büntetőeljárás során, valamint annak lezárultát követően elégséges időtartamig, az eljárás végeredményétől és az elkövető személyazonosságának ismertségétől függetlenül.
• Kapcsolattartó: áldozatsegítő hivatalok

Bűncselekmény áldozataként a jog Önnek bizonyos egyedi jogokat biztosít a bírósági eljárás (tárgyalás) előtt, alatt és után.

A büntetőeljárás Spanyolországban a bűncselekmény nyomozásával kezdődik, amelyet a rendőrség vizsgálóbíró felügyelete mellett folytat. A nyomozás végén a vizsgálóbíró az ügyet megküldi az ügyésznek, aki döntést hoz a következő lépésről. Amennyiben nincs megfelelő jogalap az elkövető elleni vádemeléshez, és az ügyész nem emel vádat, a vizsgálóbíró megszünteti (lezárja) az eljárást. Egyébiránt az ügyet megküldik az azt tárgyaló illetékes bíróságnak.

A tárgyalás során a bíróság megvizsgálja a bizonyítékokat és dönt a vádlott bűnösségéről. Amennyiben a vádlottat bűnösnek találják, a bíróság büntetést szab ki. A büntetőeljárás a felsőbb szintű bírósághoz benyújtható fellebbezéssel folytatódhat.

Áldozatként Ön tanúként vehet részt a büntetőeljárásban, vagy aktívabb szerepet vállalva magánvádlóként léphet fel, és így az eljárásban félként további jogok illetik meg. Bármelyik esetről is legyen szó, a spanyol alkotmány 124. cikke értelmében az ügyész képviseli az áldozat(ok) érdekeit az eljárás során.

A nemi alapú bűncselekmények áldozatait a nyomozati szaktól kezdve szakosodott ügyvéd támogatja. Az igazságszolgáltatásról szóló sarkalatos törvény 7/2015. sz. sarkalatos törvénnyel történő reformját követően a nők elleni erőszakos ügyekben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el a magánélet elleni bűncselekmények, a képmáshoz és a nők becsületéhez való jog megsértésével, valamint a bíróság megsértésének vagy ideiglenes intézkedés figyelmen kívül hagyásának bűncselekményével kapcsolatosan is.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

4 - Kártérítés

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

Főszabály szerint sértettként a hatósággal vagy a tisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételtől kezdődően a közigazgatási segítő és támogató szolgálatok beavatkozásán keresztül – ideértve a bűncselekmény bejelentését megelőző időszakot is – jogosult védelemre, tájékoztatásra, támogatásra, segítségre és gondozásra.

Az eredetileg megkeresett hatóságot vagy tisztviselőt megkérheti arra, hogy irányítsa Önt az Áldozatsegítő Szolgálathoz (Oficinas de Asistencia a las Víctimas del delito), ahol térítésmentesen, ügyének bizalmas kezelése mellett segítséget kap akkor is, ha még nem jelentette be a bűncselekményt.

A hatósággal és a tisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételtől kezdve egy Ön által választott személy is kísérheti.

Sértettként megilleti továbbá az ahhoz való jog, hogy Ön mindent megértsen és Önt megértsék valamennyi olyan cselekmény során, amelyet a bűncselekmény bejelentését követően kell végrehajtani, ideértve a bejelentést megelőző tájékoztatást, szükség szerint hivatalosan elismert jelnyelvi tolmácsolással, valamint a szóbeli kommunikációt támogató eszközökkel.

A kommunikáció minden – írásbeli és szóbeli – formájának egyértelmű, egyszerű és érthető nyelven kell megvalósulnia, figyelembe véve az Ön személyes jellemzőit és szükségleteit, különösen azt, ha érzékelési, értelmi vagy szellemi fogyatékossága van, vagy ha kiskorú.

Az Önt sértettként megillető, és a hatóságokkal vagy a tisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételtől kezdődően és a segítő és támogató szolgálatok beavatkozása során Önt főként az alábbiakkal kapcsolatban kötelesen tájékoztatni:

• a bűncselekmény bejelentésének eljárása, valamint a tanácsadás és jogászi támogatás, és adott esetben az, hogy utóbbiakat hogyan veheti igénybe térítésmentesen;
• a rendelkezésére álló segítség és támogatás, legyen az orvosi, pszichológiai vagy anyagi jellegű, valamint az igénybevételükre vonatkozó eljárás;
• védelmi intézkedések kérelmezésének lehetősége, és adott esetben az erre vonatkozó eljárás;
• az esetlegesen Önt megillető kártérítés és adott esetben igénylésének menete;
• a rendelkezésre álló helyreállító igazságszolgáltatás, amennyiben erre jogszerű lehetőség áll fenn;
• azok az esetek, amelyekben megtérítik jogi kiadásait, és adott esetben az igénylés menete.

Ha igényli, tájékoztatják a tolmács– és fordítási szolgáltatásokról, valamint a rendelkezésre álló kommunikációs segédeszközökről és szolgáltatásokról is.

Ha nem Spanyolországban rendelkezik lakóhellyel, joga van tájékoztatást kapni jogai gyakorlásának módjáról.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Ha bűncselekmény áldozatává vált és Spanyolországban lakik, a spanyol hatóságoknál bejelentheti azokat a bűncselekményeket, amelyeket más uniós tagállamban követtek el.

Ha a spanyol hatóság úgy határoz, hogy joghatóság hiányában nem indít nyomozást, a bejelentést azonnal továbbítják a cselekmények elkövetésének helye szerinti állam illetékes hatóságaihoz, és panaszosként erről értesítik Önt.

Ha valamely uniós tagállam állampolgára és rendes lakóhelye Spanyolországban van, és az Önt érintő bűncselekményt Spanyolországtól eltérő uniós tagállamban követték el (határokon átnyúló helyzetben vált bűncselekmény sértettjévé), fordulhat az Áldozatsegítő Szolgálathoz, ahol tájékoztatják a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti országban követendő hivatalos eljárásról és az Önt esetlegesen megillető kártérítésről. Terrorizmussal összefüggő bűncselekmény esetén vegye fel a kapcsolatot a Belügyminisztérium terrorcselekmények sértettjeit támogató főigazgatóságával (Dirección General de Apoyo a las Víctimas del Terrorismo del Ministerio del Interior).

Ha nem Spanyolországban lakóhellyel rendelkező polgár, akkor joga van térítésmentes tolmácsra, amennyiben nem beszél spanyolul vagy az érintett régió nyelvén. A bűncselekmény bejelentéséhez a rendőrség rendelkezésére bocsáthatja az Ön nyelvén megfogalmazott űrlapot, és telefonon vagy személyesen rendelkezésére bocsáthat tolmácsot. A bíróságoknak van tolmácsszolgálata és együttműködik az Áldozatsegítő Szolgálattal. Továbbá, ha nem Spanyolországban rendelkezik lakóhellyel, joga van tájékoztatást kapni jogai gyakorlásának módjáról.

Ha az Ön részére valamely tagállamban védelmi határozatot bocsátottak ki, akkor európai védelmi határozatot kérhet. Egyszerűsített és gyorsított eljárásban a védelmet az azon tagállam által elfogadott új védelmi intézkedés révén biztosítják, amelybe Ön utazik vagy költözik.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Bűncselekmények bejelentésekor a bejelentés hiteles másolatára jogosult. Jogosult továbbá térítésmentes nyelvi támogatásra és a bejelentés másolatának írásbeli fordítására, ha nem érti vagy beszéli a bűncselekmény bejelentésének helyszínén hivatalos nyelvek egyikét sem.

Jogosult továbbá tájékoztatásra az alábbiak tekintetében:

• a rendelkezésére álló gondozási és támogatási intézkedések, legyenek azok orvosi, pszichológiai vagy anyagi jellegűek, valamint az igénybevételükre vonatkozó eljárás, ideértve szükség szerint és megfelelően az alternatív szálláslehetőségekre vonatkozó tájékoztatást;
• a nyomozó hatóság előtti vallomástétel joga;
• védelmi intézkedések kérelmezésének lehetősége, és adott esetben az erre vonatkozó eljárás;
• az esetlegesen Önt megillető kártalanítás és adott esetben igénylésének menete;
• az elérhető tolmács–és fordítási szolgáltatás;
• az elérhető kommunikációs segédeszközök és szolgáltatások;
• jogai gyakorlásának módja, amennyiben nem Spanyolországban lakik;
• az Ön által jogaival összeegyeztethetetlennek tartott határozatokkal szemben benyújtható fellebbezések;
• az eljáró hatóság elérhetősége és a kapcsolattartáshoz igénybe vehető kommunikációs csatornák;
• a rendelkezésre álló helyreállító igazságszolgáltatás, amennyiben erre jogszerű lehetőség áll fenn;
• azok az esetek, amelyekben megtérítik jogi kiadásait, és adott esetben az igénylés menete;
• általános kérelem benyújtásának joga meghatározott eljárási határozatokról való értesítés iránt, mint például többek között a büntetőeljárás meg nem indítására vonatkozó határozat, az eljárást lezáró határozat, az elkövető fogva tartásáról és későbbi szabadon bocsátásáról rendelkező határozatok, valamint értesítés az elkövető őrizetből való esetleges szökéséről, és az igazságszolgáltatási vagy büntetés-végrehajtási hatóság bármely olyan határozatáról, amely erőszakkal vagy megfélemlítéssel elkövetett bűncselekmények miatt elítélt személyeket érint és veszélyezteti az Ön biztonságát.

Tájékoztatják továbbá a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről, valamint a vádlottal szemben felhozott vádak lényegéről.

Amennyiben nemi alapú erőszak áldozatává vált, értesítik az elkövető fogva tartásáról és későbbi szabadon bocsátásáról, valamint az elkövető őrizetből való esetleges szökéséről, azon határozatok mellett, amelyek személyes óvintézkedéseket hagynak jóvá vagy már megállapított intézkedéseket módosítanak, amennyiben azok célja az Ön biztonságának biztosítása; mindezekről kérelem nélkül értesítik, kivéve, ha kifejezetten kérte ezen értesítések mellőzését.

Térítésmentesen és ügyének bizalmas kezelése mellett rendelkezésére áll továbbá az Áldozatsegítő Szolgálat segítő és támogató szolgálata. A Szolgálathoz irányíthatják szükség szerint a bűncselekmény súlyától függően, vagy ha ezt kéri.

Ha a szóban forgó bűncselekmény különösen súlyos kárt okozott, a közigazgatás és az Áldozatsegítő Szolgálat kiterjesztheti családtagjaira a segítő és támogató szolgáltatások igénybevételéhez való jogot. Ennek alkalmazásában családtag az a személy, akivel házasságkötés vagy hasonló kapcsolat alapján kapcsolatban áll, valamint a hozzátartozók másodfokig (nagyszülők, testvérek és unokák).

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Ha nem Spanyolországban lakóhellyel rendelkező polgár, akkor joga van térítésmentes tolmácsra, amennyiben nem beszél spanyolul vagy az érintett régió nyelvén. A bűncselekmény bejelentéséhez a rendőrség rendelkezésére bocsáthatja az Ön nyelvén megfogalmazott űrlapot, és telefonon vagy személyesen rendelkezésére bocsáthat tolmácsot. A bíróságoknak van tolmácsszolgálata és együttműködik az Áldozatsegítő Szolgálattal.

Az Áldozatsegítő Szolgálat tájékoztatja Önt a térítésmentes nyelvi támogatásról, és rendelkezésére bocsátja a bejelentés másolatának írásbeli fordítását, ha nem érti vagy beszéli a bűncselekmény bejelentésének helyszínén hivatalos nyelvek egyikét sem.

Különösen a következőkre jogosult:

• térítésmentes tolmács az Ön által megértett nyelven a bíró, az ügyész vagy a rendőrségi tisztviselő előtti vallomástétel során a nyomozás során, vagy amikor tanúként megjelenik a tárgyaláson vagy bármely meghallgatáson.

Ez a jog megilleti akkor is, ha Ön hallássérült vagy beszédben akadályozott;

• meghatározott eljárási határozatokról készített térítésmentes fordítás, mint például többek között a büntetőeljárás meg nem indítására vonatkozó határozat, az eljárást lezáró határozat, az elkövető fogva tartásáról és későbbi szabadon bocsátásáról rendelkező határozatok, valamint értesítés az elkövető őrizetből való esetleges szökéséről, és az igazságszolgáltatási vagy büntetésvégrehajtási hatóság bármely olyan határozatáról, amely erőszakkal vagy megfélelmlítéssel elkövetett bűncselekmények miatt elítélt személyeket érint és veszélyezteti az Ön biztonságát, valamint a nyomozást lezáró határozatról.

Kérheti, hogy a fordítás tartalmazza a meghozott döntés indokolásának rövid összefoglalását;

• a büntetőeljárásban való részvételéhez nélkülözhetetlen információk térítésmentes fordítása. Ennek érdekében indokolással ellátott kérelmet nyújthat be valamely irat nélkülözhetetlennek tekintése iránt;
• az Ön által megértett nyelven való tájékoztatás a tárgyalás időpontjáról és helyéről.

Tolmács segítsége biztosítható videokonferencia vagy bármely telekommunikációs eszköz segítségével, kivéve, ha a bíró vagy a bíróság hivatalból vagy valamelyik fél kérelmére jóváhagyja a tolmács személyes megjelenését az Ön jogainak biztosítása érdekében.

Az eljárás tisztességének biztosítása érdekében az iratok írásbeli fordítása kivételesen helyettesíthető a tartalmuk Ön által értett nyelven való szóbeli összefoglalásával.

Ha szeretné a rendőrségi cselekményeket tolmácsolás vagy fordítás útján megérteni és ez nem történik meg, fellebbezhet a vizsgálóbíró előtt. A fellebbezést a kért tolmácsolás vagy fordítás megtagadása elleni felszólalásának időpontjától tekintik benyújtottnak.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

Főszabály szerint sértettként a hatósággal vagy a tisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételtől kezdődően a közigazgatási segítő és támogató szolgálatok beavatkozásán keresztül – ideértve a bűncselekmény bejelentését megelőző időszakot is – jogosult védelemre, tájékoztatásra, támogatásra, segítségre és gondozásra.

Az eredetileg megkeresett hatóságot vagy tisztviselőt megkérheti arra, hogy irányítsa Önt az Áldozatsegítő Szolgálathoz, ahol térítésmentesen, ügyének bizalmas kezelése mellett segítséget kap akkor is, ha még nem jelentette be a bűncselekményt.

A hatósággal és a tisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételtől kezdve egy Ön által választott személy is kísérheti.

Megilleti továbbá az ahhoz való jog, hogy Ön mindent megértsen és Önt megértsék valamennyi olyan cselekmény során, amelyet a bűncselekmény bejelentését követően tesznek, ideértve a bejelentést megelőző tájékoztatást, szükség szerint hivatalosan elismert jelnyelvi tolmácsolással, valamint a szóbeli kommunikációt támogató eszközökkel.

A kommunikáció minden – írásbeli és szóbeli – formájának egyértelmű, egyszerű és érthető nyelven kell megvalósulnia, figyelembe véve az Ön személyes jellemzőit és szükségleteit, különösen azt, ha érzékelési, értelmi vagy szellemi fogyatékossága van, vagy ha kiskorú.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

Ha bűncselekmény áldozatává vált, térítésmentesen és ügyének bizalmas kezelése mellett jogosult a közigazgatási segítő és támogató szolgálatokra, valamint az Áldozatsegítő Szolgálat szolgáltatásaira.

Az Igazságügyi Minisztérium által felállított Áldozatsegítő Szolgálat többfunkciós közszolgálati szerv, tevékenységét térítésmentesen végzi a sértettek szükségleteinek kielégítése érdekében.

Valamennyi autonóm közösségben vannak irodái, szinte mindegyik régió székhelyén és más városokban egyaránt.

Az Áldozatsegítő Szolgálat átfogó, koordinált és szakosodott támogatásban részesíti Önt sértettként, eleget téve sajátos jogi, pszichológiai és szociális igényeinek.

Amennyiben terrorizmussal összefüggő cselekmény áldozatává vált, megkeresheti a Nemzeti bíróság terrorizmus áldozatait tájékoztató és támogató Irodáját (Oficina de Información y Asistencia a Víctimas del Terrorismo de la Audiencia Nacional), jóllehet ha szeretné, felkeresheti a régiója szerinti Áldozatsegítő Szolgálatot is. Az Áldozatsegítő Szolgálat ebben az esetben egyeztet a Nemzeti bíróság terrorizmus áldozatait tájékoztató és támogató Irodájával.

A hozzáféréshez való jog fennmarad a segítő és támogató szolgálatok, és adott esetben a helyreállító igazságszolgáltatás beavatkozása alatt a büntetőeljárás teljes időtartama alatt és az annak befejeződését követő megfelelő időszakon keresztül tekintet nélkül arra, hogy ismert-e az elkövető személyazonossága és az eljárás kimenetele, ideértve a bűncselekmény bejelentését megelőző időszakot is.

Ha a szóban forgó bűncselekmény különösen súlyos kárt okozott, a közigazgatás és az Áldozatsegítő Szolgálat kiterjesztheti családtagjaira a segítő és támogató szolgáltatások igénybevételéhez való jogot. Ennek alkalmazásában családtag az a személy, akivel házasságkötés vagy hasonló kapcsolat alapján kapcsolatban áll, valamint a hozzátartozók másodfokig (nagyszülők, testvérek és unokák).

Ha kiskorú gyermekei vannak vagy Ön gondnokság alatt álló kiskorú, nemi alapú erőszak női sértettjének vagy családon belüli erőszak sértettjeinek felügyelete alatt, jogszabályban meghatározott különös segítségre és védelmi intézkedésekre jogosult.

Továbbá amennyiben terrorizmussal összefüggő bűncselekmények vagy nemi alapú erőszak áldozata vagy kiskorú, rendelkezik az egyes bűncselekmények tekintetében külön jogszabályban meghatározott jogokkal is.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Az állami rendőrség és adott esetben a bűncselekmény helye szerinti autonóm közösség rendőrsége kezdetben egyedileg értékeli az Ön helyzetét a bűncselekmény bejelentésekor annak megállapítása érdekében, hogy milyen védelemre van szüksége, valamint, hogy adott esetben veszélyeztetett sértettnek minősítse Önt. E kezdeti értékelés során tájékoztatják arról a lehetőségről, hogy az Áldozatsegítő Szolgálathoz fordulhat.

Az Önnel kapcsolatba lépő bármely hatóság vagy tisztviselő az Áldozatsegítő Szolgálathoz irányítja Önt szükség esetén a bűncselekmény súlyától függően vagy kérdésére bármikor.

Hogyan védik a magánéletemet?

A közigazgatás által biztosított segítő és támogató szolgálathoz való hozzáférés során, az Áldozatsegítő Szolgálat támogatását is ideértve minden esetben bizalmasan kezelik az Ön ügyét.

A rendőrséggel vagy bármely, Önt az első pillanattól támogató hatósággal közölt információ csak az Ön előzetes és tájékozott beleegyezését követően továbbítható más segítő és támogató szolgálatnak, például az Áldozatsegítő Szolgálatnak.

Az Áldozatsegítő szolgálatok csak az Ön előzetes és tájékozott beleegyezését követően továbbíthatják harmadik feleknek az Önről kapott információt.

Az igazságszolgáltatási szféra tekintetében a bírók, bíróságok, ügyészek és más nyomozó hatóságok és tisztviselők, valamint bárki más, aki bármely módon részt vesz az eljárásban, megteszi a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban mindazon intézkedéseket, amelyek védik az Ön és családtagjai magánéletét, különösen azokat, amelyek megakadályozzák az Ön személyazonosságát feltáró bármely adat kikerülését, ha Ön kiskorú sértett vagy különös védelmet igénylő fogyatékossággal élő személy.

Ezen túlmenően az igazságügyi hatóság megtilthatja az Ön vagy családtagjai képének megszerzését, megosztását vagy közzétételét, különösen, ha Ön kiskorú sértett vagy különös védelmet igénylő fogyatékossággal élő személy.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Minden sértettnek térítésmentesen és ügyének bizalmas kezelése mellett rendelkezésére áll továbbá az Áldozatsegítő Szolgálat segítő és támogató szolgálata.

A segítő és támogató szolgálatok igénybevehetőségének nem feltétele a bűncselekmény azt megelőző bejelentése.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

A bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, vádemeléssel és tárgyalással megbízott hatóságok és tisztviselők megteszik a jogszabályban létrehozott szükséges intézkedéseket az áldozat és családtagjai életének, mentális és fizikai jólétének, szabadságának, biztonságának, szexuális szabadságának és sérthetetlenségének biztosítása érdekében, valamint annak érdekében, hogy megfelelően védelemben részesítsék magánéletüket és méltóságukat, különösen, amikor nyilatkozatot tesznek vagy bíróság előtt kell vallomást tenniük.

Az ügyész különösen biztosítja kiskorúak esetén az ilyen védelemre való jogosultság megvalósítását, meghozva szükség szerint a mindenek felett álló érdekeiknek megfelelő intézkedéseket az eljárás lefolytatása miatt esetlegesen őket érő károsodás megelőzése vagy csökkentése érdekében.

Amennyiben Ön kiskorú vagy fogyatékossággal élő személy (különös védelmet igénylő sértett) lehetőség van arra, hogy szakértők a tárgyalás előtt megvizsgálják a bizonyítékokat és külön helyiségben különösen képzett személyzet hallgassa meg Önt, amelyről felvétel készül.

Ki nyújthat nekem védelmet?

Értékelni fogják az Ön konkrét helyzetét annak megállapítása céljából, hogy milyen védelmi intézkedéseket kell megtenni.

Az ilyen típusú intézkedések értékeléséért és eldöntéséért az alábbi személyek felelősek:

• a bűncselekmény nyomozása során a vizsgálóbíró vagy a nők elleni erőszakkal foglalkozó bíró, az ideiglenes értékelés és az alábbiak által végrehajtandó és meghozandó döntések sérelme nélkül:
• a nyomozás során vagy kiskorú sértettekkel összefüggő eljárásokban az ügyész, vagy
• a nyomozás kezdeti szakaszában részt vevő rendőrségi tisztviselők;
• a tárgyalás során az ügyet tárgyaló bíró vagy bíróság.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

Igen, mivel először minden esetben értékelik az Ön konkrét helyzetét annak megállapítása céljából, hogy milyen védelmi intézkedéseket kell megtenni.

Az állami rendőrség és adott esetben a bűncselekmény helye szerinti autonóm közösség rendőrsége kezdetben egyedileg értékeli az Ön helyzetét a bűncselekmény bejelentésekor annak megállapítása érdekében, hogy milyen védelemre van szüksége, valamint, hogy adott esetben veszélyeztetett sértettnek minősítse Önt. E kezdeti értékelés során tájékoztatják arról a lehetőségről, hogy az Áldozatsegítő Szolgálathoz fordulhat.

Amennyiben Áldozatsegítő Szolgálat támogatja Önt, ők meg is fogják vizsgálni az Ön egyedi esetét. A rendőrségi értékelésben összegyűjtött adatokat az Ön beleegyezésével továbbítani lehet a Szolgálatnak.

Az egyéni értékelés figyelembe veszi az Ön által jelzett szükségleteket és az Ön kívánságait, és teljes mértékben tiszteletben tartja az Ön fizikai, mentális és erkölcsi sérthetetlenségét.

Különösen a következőket veszik figyelembe:

• az Ön személyes jellemzői, helyzete, azonnali szükségletei, neme, fogyatékossága és érettségi szintje, és különösen azt értékelik, hogy fogyatékossággal élő személy-e vagy függőségi viszonyban áll-e az állítólagos elkövetővel, hogy kiskorú áldozat-e vagy szüksége van-e különös védelemre, vagy vannak-e különös veszélyeztetettséget jelző más tényezők;
• az Önt ért bűncselekmény jellege és az okozott kár súlyossága, valamint az ismételt bűnelkövetés kockázata. Védelmi szükségleteit különösen akkor értékelik, ha terrorizmussal összefüggő bűncselekmények, bűnszervezet által elkövetett bűncselekmények, nemi alapú és családon belüli erőszak, a szexuális szabadság és sérthetetlenség elleni bűncselekmények, emberkereskedelem, emberrablás és rasszista, antiszemita vagy más ideológia, vallás vagy hit, családi helyzet, etnikai, faji vagy nemzeti hovatartozás, származása, neme, szexuális irányultsága vagy azonossága miatt, vagy nemre, betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel elkövetett bűncselekmények áldozata;
• a bűncselekmény körülményei, különösen erőszakos bűncselekmények esetén.

Amennyiben Ön kiskorú vagy bármely fogyatékossággal él és különös védelmet igényel, figyelembe veszik véleményét és érdekeit is, valamint személyes körülményeit, és tiszteletben tartják különösen a különös védelmet igénylő kiskorú vagy fogyatékossággal élő személy mindenek felett álló érdekének elvét, valamint a tájékoztatáshoz való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a bizalmas ügykezeléshez való jogot, a magánéletet és a védelemhez való jogot.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

Igen, a bűncselekmény nyomozása során a vizsgálóbíró vagy a nők elleni erőszakkal foglalkozó bíró lesz ez a személy, ha pedig nemi alapú erőszak bűncselekményről van szó, az ügyész vagy a nyomozás kezdeti szakaszában részt vevő rendőrségi tisztviselő az a személy, aki értékeli és elrendeli az Ön számára megfelelő védelmi intézkedéseket.

Amennyiben veszélyben van, rendőri védelmet biztosítanak Önnek.

Biztonsági, közrendi, hasznossági okból vagy az Ön méltóságának megőrzése érdekében vallomását videokonferencia keretében teheti meg.

Ha olyan konkrét különös bűncselekmények (nemi alapú erőszak, családon belüli erőszak, szexuális kényszerítés vagy kényszermunka céljából elkövetett emberkereskedelem, sérülés, a szabadság elleni bűncselekmények, kínzás, az egyén ellen elkövetett bűncselekmények, a szexuális szabadság, a magánélet elleni bűncselekmények, a képmáshoz való jog, a magánlakás, a becsület és a társadalmi-gazdasági rend sérthetetlensége) áldozatává vált, amelyek az áldozatokat védő különös védelmi intézkedésekhez vezetnek, akkor - amennyiben nagyon szükséges az Ön védelme érdekében - joga van az alábbiak egyikét kiszabatni az elkövetővel szemben: valamely helyen, szomszédságban, városban vagy régióban való tartózkodás vagy odamenetel tilalma, az Önnel vagy meghatározott személyekkel való kapcsolattartás tilalma.

Az Ön védelmére a nyomozás alatt a következő intézkedések tehetők:

• külön erre a célra kialakított vagy átalakított helyiségben különösen képzett személyzet előtt tehet vallomást;
• ha több alkalommal kell nyilatkoznia, ugyanaz a személy veszi fel vallomását, kivéve, ha ez jelentősen veszélyezteti az eljárást vagy vallomását közvetlenül bíró vagy ügyész előtt kell megtennie;
• Ha nemi alapú erőszak, családon belüli erőszak vagy a szexuális szabadság és sérthetetlenség elleni bűncselekmények áldozata, kérésére Önnel azonos nemű személy veszi fel vallomását, kivéve, ha ez jelentősen veszélyezteti az eljárást vagy vallomását közvetlenül bíró vagy ügyész előtt kell megtennie.

Ha vallomástételre idézték és a bíró úgy látja, hogy Önt komoly veszély fenyegeti, vagy szabadsága, vagyona vagy családja van veszélyben, a következőket rendelheti el:

• személyazonosságának, címének, foglalkozásának és munkahelyének védelme, ezeket az adatokat nem használja az eljárásban;
• nem kell megjelennie a bíróságon és értesítési címe a bíróság lesz;
• képmását semmilyen módon nem rögzíthetik;
• az eljárás során vagy utána rendőri védelmet biztosít;
• hivatali autóval szállítják a bíróságra;
• a bíróságon rendőri őrizet alatt álló helyiségben várakozhat;
• kivételes helyzetben új személyazonosságot kap és pénzügyi támogatást új lakóhely vagy munkahely létesítéséhez.

Ha nemi alapú erőszak vagy családon belüli erőszak áldozata, „védelmi határozatot” kaphat, amely általános elővigyázatossági intézkedéseket tartalmaz az elkövetővel szemben (valamely helyen, szomszédságban, városban vagy régióban való tartózkodás vagy odamenetel tilalma, az Önnel vagy meghatározott személyekkel való kapcsolattartás tilalma).

A bírósági eljárás során, a bíró vagy a bíróság elnöke elrendelhet zárt tárgyalást (az audiovizuális média ülések alatti jelenlétének korlátozása és a tárgyalás egésze vagy része felvételének tilalma) annak érdekében, hogy megvédjék az erkölcsöt, a közrendet és Önt mint áldozatot és/vagy az Ön családját. A szakértők vagy a tárgyaláson részt vevő bármely személy azonosságának közzétételét is megtilthatják.

Magánvádlóként kérheti zárt tárgyalás tartását.

Az eljárás során az Ön védelme érdekében a következő intézkedések hozhatók:

• az állítólagos elkövetővel való vizuális kapcsolatot megakadályozó, és az Ön tárgyalótermen kívüli meghallgatását biztosító intézkedések; ennek érdekében kommunikációs eszközök vehetők igénybe (kivetítő a tárgyalóteremben és videokonferencia útján való vallomástétel);
• az Ön magánéletére vonatkozó, és a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény szempontjából lényegtelen kérdések feltételének megakadályozása, kivéve, ha a bíró vagy a bíróság kivételesen szükségesnek tartja azok megválaszolását;
• zárt tárgyalás tartása, jóllehet a bíró vagy a bíróság elnöke engedélyezheti az ügyben különös érdekeltségüket bizonyító személyek jelenlétét.

Az állítólagos elkövetővel való vizuális kapcsolatot és az Ön magánéletére vonatkozó kérdések feltételét megakadályozó intézkedések elrendelhetők a nyomozás során is.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

Veszélyeztetett, például különös védelmet igénylő kiskorú vagy fogyatékossággal élő sértettek esetében a „Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?” szakaszban szereplő intézkedések mellett a következő intézkedések alkalmazandók az eljárásban:

• a tett vallomásokat audiovizuális média útján rögzítik és a tárgyaláson lejátszhatók a jogszabályban meghatározott ügyekben és feltételek mellett;
• vallomás tehető szakértők előtt.

Amennyiben Ön kiskorú vagy fogyatékossággal élő személy (különös védelmet igénylő sértett) lehetőség van arra, hogy szakértők a tárgyalás előtt megvizsgálják a bizonyítékokat és külön helyiségben különösen képzett személyzet hallgassa meg Önt, amelyről felvétel készül.

Továbbá az ügyész kérésére ügygondnok is kirendelhető, ha Ön különösen veszélyeztetett sértett, valamint bizonyos ügyekben, például ha érdekellentét áll fenn Ön és törvényes képviselője vagy valamelyik szülője között, feltéve, hogy a másik szülő képtelen megfelelően ellátni a sértett képviseletére és segítésére irányuló kötelezettségeit. 

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

Kiskorúként a nyomozati szakaszban a kifejezetten az Ön védelmére kialakított protokollokkal összhangban foglalkoznak Önnel. Ha vallomást kell tennie, akkor különös elővigyázatosságra kerül sor. A kiskorúak védelmének különös feladatát ellátó ügyésznek minden esetben jelen kell lennie. Bármilyen műszaki eszköz igénybevételével meg kell akadályozni, hogy vizuális kapcsolatba kerüljön az elkövetővel.

Különös, félelmet nem keltő helyiségben, különösen képzett személyzet hallgatja meg Önt, mivel lehetőség van a bizonyítékok tárgyalás előtti, szakértők általi vizsgálatára és a meghallgatás rögzítésére.

Elég egyszer vallomást tennie a vizsgálóbíró, a bírósági titkár és az eljárásban részt vevő felek előtt, és ezt nem kell megismételnie a tárgyaláson.

A bírósági eljárásban, ha Ön kiskorú vallomástevő, minden lehetséges műszaki eszköz igénybevételével megakadályozzák, hogy vizuális kapcsolatba kerüljön a gyanúsítottal.

Tilos a szembesítés is.

A „Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?” szakaszban szereplő intézkedések mellett a következő intézkedések alkalmazandók az eljárásban:

• a tett vallomásokat audiovizuális média útján rögzítik és a tárgyaláson lejátszhatók a jogszabályban meghatározott ügyekben és feltételek mellett;
• vallomás tehető szakértők előtt.

Továbbá az ügyész kérésére ügygondnok is kirendelhető, ha Ön különösen veszélyeztetett sértett, valamint bizonyos ügyekben, például ha érdekellentét áll fenn Ön és törvényes képviselője vagy valamelyik szülője között, feltéve, hogy a másik szülő képtelen megfelelően ellátni a sértett képviseletére és segítésére irányuló kötelezettségeit. 

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Ha valamelyik családtagja bűncselekmény következtében hunyt el, a családtagja (a közvetlen sártett) ellen elkövetett bűncselekmény közvetett sértettjévé válik, ha jogszabályban meghatározott konkrét helyzetben van (minden esetben kivéve a bűncselekményért felelőssé tehető személyt), és ha a közvetlen sértett házastársa és nem váltak el vagy élnek külön; ha a közvetlen sértett vagy a közvetlen sértett nem elvált és nem különélő házastársának gyermeke és velük élt; ha hasonló kapcsolat fűzte a közvetlen sértetthez és velük élt, több más helyzet mellett.

Ne felejtse, hogy minden sértettet megillet a jogszabályban meghatározott büntetőjogi vagy polgári jogi eljárás megindításának joga, és a nyomozó hatóságok előtti megjelenés jog annak érdekében, hogy a tényállás tisztázása tekintetében lényegesnek tartott bizonyítékot és adatokat rendelkezésre bocsássa.

Közvetett sértettként térítésmentesen bizalmasan rendelkezésére áll a közigazgatás, valamint az Áldozatsegítő Szolgálat által biztosított segítségnyújtás és támogató szolgálat, feltéve, hogy megfelelőnek bizonyul e jog közvetlen sértett családtagokra való kiterjesztése, mivel a bűncselekmények különösen súlyos kárt okoztak. Ennek alkalmazásában családtag csak az a személy, akivel a közvetlen sértett házasságkötés vagy hasonló kapcsolat alapján kapcsolatban áll, valamint a hozzátartozók másodfokig (nagyszülők, testvérek és unokák).

Közvetett sértettként tájékoztatást kaphat a rendelkezésére álló gondozási és támogatási intézkedésekről, legyenek azok orvosi, pszichológiai vagy anyagi jellegűek, valamint az igénybevételükre vonatkozó eljárásról, valamint az esetlegesen Önt megillető kártérítésről és adott esetben igénylésének menetéről.

Az Áldozatsegítő Szolgálat felvilágosítást nyújt az eljáráshoz kapcsolódó gazdasági jellegű jogosultságokról, különösen a bűncselekménnyel okozott károk pénzügyi támogatásáról és igénylésük menetéről, és felajánlják a szükséges érzelmi támogatást és terápiás segítséget, biztosítva ezáltal a bűncselekmény traumatikus következményeinek megfelelő pszichológiai támogatását.

A bűncselekmény közvetett sértettjeként Önt megillető pénzügyi támogatás tekintetében Spanyolországban létezik egy állami támogatási rendszer a Spanyolországban elkövetett, halált okozó vagy a mentális egészséget súlyosan károsító szándékos és erőszakos bűncselekmények közvetett sértettjei számára.

Eleget kell tennie bizonyos követelményeknek ahhoz, hogy a pénzügyi támogatás alkalmazásában közvetett sértettnek (kedvezményezettnek) minősülhessen:

• spanyol állampolgár vagy más uniós ország állampolgára, vagy amennyiben ezek egyike sem alkalmazandó Önre, szokásos tartózkodási helyének Spanyolországban vagy a területén a spanyol állampolgárokat megilletőhöz hasonló támogatást nyújtó országban kell lennie. Halál esetén nincs jelentősége az elhunyt állampolgárságának vagy szokásos tartózkodási helyének;
• az elhunyt személy nem elvált és nem különélő házastársa, vagy a halálát megelőzően legalább két éven keresztül tartósan, hasonló kapcsolatban vele élő személy, kivéve közös gyermekek esetében, ebben az esetben elegendő a puszta együttélés. Ez még akkor is magában foglalja az említett személyek gyermekeit is, ha nem az elhunyt személy gyermekei, feltéve, hogy anyagilag attól a személytől függtek és velük éltek;
• a kedvezményezett semmilyen esetben nem jelent bármilyen formában elkövetett szándékos emberölésért elítélt személyt, ha az elhunyt a házastárs volt vagy olyan személy, akihez tartósan hasonló kapcsolat fűzte;
• az elhunyt személy gyermeke, aki anyagilag attól a személytől függött és vele élt, feltételezve, hogy a kiskorú gyermekek vagy fogyatékossággal élő felnőttek anyagi függőségben élnek;
• ha az elhunyt személy szülője és anyagilag attól a személytől függött, feltéve, hogy senkire nem állapítható megy a fentiek közül egyik helyzet sem;
• a spanyol jogban biztosított pénzügyi támogatás alkalmazásában ugyancsak közvetett sértettnek minősülnek a bűncselekmény közvetlen következtében elhunyt kiskorúak szülei.

A támogatást a bűncselekmény elkövetésének napjától számított egy éven belül kell igényelnie. Amennyiben a halál testi sérülés vagy egészségkárosodás közvetlen következményeként következett be, hasonló időtartamú új határidő kezdődik a támogatás igénylésére.

Főszabály szerint a támogatás nyújtásának feltétele a büntetőjogi eljárást lezáró végső bírói határozat meghozatala.

A támogatás nem kombinálható ítélettel megállapított kártérítéssel, jóllehet a támogatás egésze vagy része kifizetésre kerül, ha a bűncselekmény elkövetésében bűnösnek nyilvánított személyt részben fizetésképtelennek nyilvánítják, vagy a kártérítéssel vagy magánbiztosító támogatásával, ha az összeg magasabb, mint az ítéletben megállapított összeg, vagy azon társadalombiztosítási kiegészítéssel, amely a sértett ideiglenes munkaképtelensége miatt fizethető.

A támogatás összege nem haladhatja meg az ítélettel megállapított kártérítést.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Sértettként Önt megilleti a jog, hogy tájékoztassák az alternatív vitarendezési eljárásokról, adott esetben közvetítés vagy más helyreállító igazságszolgáltatási intézkedés igénybevételével, és a rendelkezésre álló helyreállító igazságszolgáltatásról azokban az esetekben, amelyekben ez jogszerűen lehetséges. Az Áldozatsegítő Szolgálat nyújt erről tájékoztatást.

Az Áldozatsegítő Szolgálat javasolhatja továbbá az igazságügyi szervnek, hogy amennyiben Önnek ez hasznos, vegyenek igénybe büntetőügyekben lefolytatható közvetítői szolgáltatást, és támogatja a helyreállító igazságszolgáltatást és más, jogszabályban létrehozott bíróságon kívüli vitarendezési eljárásokat.

Rendelkezésére áll a helyreállító igazságszolgáltatás a bűncselekményből eredő vagyoni és nem vagyoni kár megfelelő kiegyenlítéséhez, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

• az elkövető elismerte azokat a lényeges tényeket, amelyekből következik a felelőssége;
• Ön hozzájárul ehhez azt követően, hogy kimerítően és mindenre kiterjedően tájékoztatták az eljárás tartalmáról, várható kimeneteléről, és a végeredménynek megfelelés kikényszeríthetőségére irányuló lehetséges eljárásokról;
• az elkövető hozzájárult;
• a közvetítői eljárás nem kockáztatja az Ön biztonságát, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy az eljárás lefolytatása új vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozhat Önnek;
• az elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban jogszabály nem zárja ki az igénybevételét.

A közvetítő eljárás részeként zajló megbeszélések bizalmasak és az Ön és az elkövető hozzájárulása nélkül nem terjeszthetők.

A közvetítői eljárásban részt vevő közvetítőkre és más szakemberekre szakmai titoktartás vonatkozik azon események és nyilatkozatok tekintetében, amelyekről tudomásuk van, vagy munkavégzésük során.

Ön és az elkövető is bármikor visszavonhatja a közvetítői eljárásban való részvételére vonatkozó hozzájárulását.

Rendszerint kevésbé súlyos bűncselekmények esetében kerül sor közvetítésre.

A fiatalkorúakkal (14-18 év közötti személyek) kapcsolatos igazságszolgáltatási ügyekben a közvetítés kifejezetten a kiskorú személy átnevelésének eszköze. Ezen a területen a közvetítést olyan csoport végzi, amely támogatja a fiatalkorúak ügyeiben eljáró ügyészt, ugyanakkor végezheti az autonóm közösségek valamelyik ügynöksége vagy más olyan jogalany, például bizonyos szakosodott egyesületek.

A felnőttekkel foglalkozó igazságszolgáltatás területén a közvetítés a helyreállító igazságszolgáltatás része, az elmúlt években számos kísérleti program indult.

Az Ön közvetítés alatti biztonsága tekintetében, bármikor rendelkezésére áll minden olyan szükséges fizikai védelmi intézkedés vagy a körülmények miatt szükséges bármely más intézkedés, amelyet az igazságügyi hatóság biztosíthat Önnek.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

• Código Penal (a spanyol büntető törvénykönyv) – spanyol nyelven
• Código Civil (a spanyol polgári eljárásjogról szóló törvénykönyv) – spanyol nyelven
• Ley de Enjuiciamiento Criminal (a büntető eljárásjogi törvény) – spanyol nyelven
• Ley 4/2015, de 27 de abril, del Estatuto de la víctima del delito (a bűncselekmények sértettjeinek jogállásáról szóló, 2015. április 27-i 4/2015 törvény) – spanyol nyelven
• Real Decreto 1109/2015, de 11 de diciembre, por el que se desarrolla la Ley 4/2015, de 27 de abril, del Estatuto de la víctima del delito, y se regulan las Oficinas de Asistencia a las Víctimas del Delito (a bűncselekmények sértettjeinek jogállásáról szóló, 2015. április 27-i 4/2015 törvény végrehajtásától és az Áldozatsegítő Szolgálat szabályozásáról szóló, 2015. december 11-i 1109/2015 királyi rendelet) – spanyol nyelven
• Ley Orgánica 8/2015, de 22 de julio y Ley 26/2015, de 22 de julio, de modificación del sistema de protección de la infancia y de la adolescencia (a 2015. július 22-i 8/2015 sarkalatos törvény és a gyermekek és serdülők védelmét szolgáló rendszer módosításáról szóló, 2015. július 22-i 26/2015 törvény) – spanyol nyelven
• Ley 23/2014, de 20 de noviembre, de reconocimiento mutuo de resoluciones penales en la Unión Europea (az Európai Unióban a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről szóló, 2014. november 20-i 23/2014 törvény) – spanyol nyelven
• Real Decreto 671/2013, de 6 de septiembre, por el que se aprueba el Reglamento de la Ley 29/2011 (a 29/2011 törvény részletes végrehajtási intézkedéseiről szóló, 2013. szeptember 6-i 671/2013 királyi rendelet) – spanyol nyelven
• Ley 29/2011, de 22 de septiembre, de Reconocimiento y Protección Integral a las Víctimas de Terrorismo (a terrorizmus áldozatainak elismeréséről és átfogó védelméről szóló, 2011. Szeptember 22-i 29/2011 törvény) – spanyol nyelven
• Ley Orgánica 1/2004, de 28 de diciembre, de Medidas de Protección Integral contra la Violencia de Género (a nemi alapú erőszak elleni átfogó védelmi intézkedésekről szóló, 2004. december 28-i 1/2004 sarkalatos törvény) – spanyol nyelven
• Ley Orgánica 5/2000, de 12 de enero, reguladora de la responsabilidad penal de los menores (a gyermekek büntetőjogi felelősségéről szóló, 2000. január 12-i 5/2000 sarkalatos törvény) – spanyol nyelven
• Ley Orgánica 1/1996, de 15 de enero, de Protección Jurídica del Menor (a gyermekek jogvédelméről szóló, 1996. január 15-i 1/1996 sarkalatos törvény) – spanyol nyelven
• Ley 1/1996, de 10 de enero, de asistencia jurídica gratuita (a jogi segítségnyújtásról szóló, 1996. január 10-i 1/1996 törvény) – spanyol nyelven
• Ley 35/1995, de 11 de diciembre, de ayuda y asistencia a las víctimas de delitos violentos y contra la libertad sexual (az erőszakos bűncselekmények és a szexuális szabadság elleni bűncselekmények sértettjeinek támogatásáról és segítéséről szóló, 1995. december 11-i35/1995 törvény) – spanyol nyelven
• Real Decreto 738/1997, de 23 de mayo, por el que se aprueba el Reglamento de ayudas a las víctimas de delitos violentos y contra la libertad sexual (az erőszakos bűncselekmények és a szexuális szabadság elleni bűncselekmények sértettjeinek támogatásáról szóló rendeletet jóváhagyó, 1997. május 23-i 738/1997 királyi rendelet) – spanyol nyelven
• Ley Orgánica 19/1994, de 23 de diciembre, de protección a testigos y peritos en causas criminales (a tanúk és a szakértők büntetőügyekben való védelméről szóló, 1994. december 23-i 19/1994 sarkalatos törvény) – spanyol nyelven

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

Bűncselekmény sértettjeként a hatósággal vagy a tisztviselőkkel való első kapcsolatba lépésétől kezdődően jogosult a bűncselekmény bejelentéséhez való jogáról szóló tájékoztatásra, és adott esetben az ezzel kapcsolatos eljárásról szóló tájékoztatásra.

A bűncselekményt bejelentheti a rendőrségen, és az ezt követő eljárásban tanúként vesz részt. Kérheti azt is, hogy a rendőrség irányítsa Önt az Áldozatsegítő Szolgálat megfelelő irodájához (Oficina de Asistencia a las Víctimas del delito), ahol tájékoztatják a bűncselekmény bejelentésének módjáról.

A gondozási és támogatási szolgáltatások – így az Áldozatsegítő Szolgálat – ingyenesek és bizalmasak; nincs szükség a bűncselekmény előzetes bejelentésére.

Bűncselekményt bejelentő személyként a következő jogok illetik meg Önt:

• megfelelően hitelesített másolatot kap a bejelentésről;
• jogosult térítésmentes nyelvi támogatásra és a bejelentés másolatának írásbeli fordítására, ha nem érti vagy beszéli a bejelentés helyszínén hivatalos nyelvek egyikét sem. Ha nem beszél vagy ért spanyolul vagy a szóban forgó eljárás helyszínén használt hivatalos nyelven, a bíróság, az ügyész vagy a rendőrségi tisztviselők előtt a nyomozati szakaszban való vallomástétele során térítésmentesen jogosult olyan tolmács támogatására, aki az Ön által értett nyelven beszél;
• ha értesítést kért olyan meghatározott határozatokról, mint például a büntetőeljárás meg nem indítására vonatkozó határozat, az eljárást lezáró határozat, tájékoztatják a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről, valamint a vádlottal szemben felhozott vádak lényegéről.

Ön is indíthat eljárást az elkövetővel szemben és magánvádlóként vehet részt az eljárásban, az ügyészt megilletőkhöz hasonló jogokkal.

A rendes ügyektől eltekintve, amikor az ügyész emel vádat az elkövetővel szemben, két fajta bűncselekmény van, amelyek esetében nagyon fontos szerepe van Önnek az eljárás megindításában:

• a vegyes bűncselekmények esetében be kell jelentenie a bűncselekményt vagy keresetet kell beterjesztenie az eljárás megindításához; az ügyész ekkor fellép az elkövetővel szemben felhozott vádak képviseletében. A magánindítványra üldözendő bűncselekmények (például rágalmazás) esetében teljes mértékben Öntől függ a folytatás: az ügyész nem felel az elkövetővel szemben felhozott vádak képviseletéért, és Ön bármikor visszavonhatja a bejelentését, befejezve az eljárást.

Bármilyen nyelven bejelentheti a bűncselekményt, és ha nem beszél spanyolul vagy a megfelelő regionális nyelven, térítésmentesen jogosult tolmács igénybevételére. A gyakorlatban, ha a rendőrségen senki nem beszéli az Ön nyelvét, a rendőrség a következőket ajánlja fel Önnek:

• ha a bűncselekmény nem súlyos, az Ön nyelvén megfogalmazott formanyomtatványon jelentheti be;
• ha a bűncselekmény súlyos, telefonon vagy személyesen tolmácsot biztosítanak Önnek.

Néhány rendőrségen különösen nyáron rendelkezésre állnak angolul, franciául és németül beszélő tolmácsok.

A bűncselekmény bejelentésének nincs időbeli korlátja, de léteznek olyan határidők, amelyek elteltével nem indítanak nyomozást a bűncselekmény ügyében: ez a bűncselekmény súlyosságától függően tíztől húsz évig terjedhet. A hatóságok nem írnak elő különös bűncselekménybejelentési módot. Írásban vagy szóban tehet bejelentést, ebben az esetben az illetékes hatóság veszi fel a bejelentést. Meg kell adnia nevét, címét, személyi igazolványának számát, telefonszámát stb., és alá kell írnia a bejelentést.

A bűncselekmény bejelentésekor, amennyiben Ön nemi alapú erőszak vagy családon belüli erőszak sértettje, védelmi határozatot kérhet a rendőrségtől. Közvetlenül a bűnügyi hatóságoktól vagy az ügyésztől, az Áldozatsegítő Szolgálattól vagy a közigazgatás mellett működő szociális szolgálatoktól vagy gondozó intézményektől is kérhet védelmi határozatot.

Minden esetben kap egy formanyomtatványt a védelmi határozat igényléséhez, és tájékoztatják erről a határozatról.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Bejelentéskor hiteles másolatot és hivatkozási számot kap.

Sértettként kérhet tájékoztatást a rendőrségtől az eljárás folyamatáról, kivéve, ha ez hátrányos a nyomozásra nézve. A gyakorlatban jobb felhívni a megfelelő rendőri szervet és tájékoztatást kérni.

Általánosságban véve – amennyiben megfelelő kérelmet terjesztett elő – joga van tájékoztatást kapni a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről, valamint a vádlottal szemben felhozott vádak tartalmáról, valamint értesítést kapni a következő határozatokról:

• a büntetőeljárás meg nem indítására vonatkozó határozat;
• az eljárást lezáró határozat;
• az elkövető fogva tartásáról vagy szabadon bocsátásáról rendelkező határozatok, valamint az elkövető őrizetből való esetleges szökéséről, és az Ön védelmét szolgáló elővigyázatossági intézkedéseket elrendelő határozatok.

Ha az Áldozatsegítő Szolgálathoz irányítást kérte vagy valamelyik szolgálat gondozást nyújt Önnek, joga van értesülni az az eljáró hatóság elérhetőségéről és a hatósággal való kommunikáció módjáról, valamint a tárgyalás időpontjáról és helyéről, és a vádlottal szemben felhozott vád tartalmáról.

Ha nemi alapú erőszak sértettje, kérés nélkül jogosult tájékoztatást kapni az elkövető eljárási helyzetéről és a megtett elővigyázatossági intézkedésekről. Bármikor kifejezheti arra irányuló igényét, hogy ne kapjon ilyen tájékoztatást.

Ha a szexuális szabadság elleni erőszakos bűncselekmény sértettje, jogosult tájékoztatást kapni az Önt megillető állami támogatásról, ha az elkövető nem vagy nem megfelelő mértékben fizet kártérítést.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A hatósággal vagy a tisztviselőkkel való első kapcsolatba lépésétől kezdődően jogosult tájékoztatásra a jogi tanácsadásban és védelemben részesülés folyamatáról, továbbá adott esetben azokról a feltételekről, amelyek mellett ezeket Ön ingyenesen megkaphatja. Az Áldozatsegítő Szolgálat nyújt erről is tájékoztatást.

A jogi tanácsadásban és védelemben részesülés folyamatáról, továbbá adott esetben ezek ingyenes nyújtásának feltételeiről Önt tájékoztató tisztviselőnek vagy hatóságnak nyújthatja be a költségmentességre való jogosultságának elismerése iránti kérelmét. A tisztviselő vagy hatóság a rendelkezésre álló iratokkal együtt továbbítja ezt a megfelelő ügyvédi kamarának.

Kérelmét benyújthatja továbbá az Igazságügyi Áldozatsegítő Szolgálatnak, amely továbbítja ezt a megfelelő ügyvédi kamarának.

Általánosságban véve élhet azon jogi segítségnyújtó szolgálatok szolgáltatásaival, amelyek minden polgárnak tájékoztatást nyújtanak a jogszabályokról. Ezeket a szolgáltatásokat minden igazságügyi területen ügyvédi kamarák szervezik.

Formanyomtatványt kell kitöltenie, amely elérhető a bíróságokon, az Igazságügyi Minisztériumban és más hatóságoknál, és bizonyítania kell, hogy nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel. Kérelmét a megfelelő bíróság területén működő ügyvédi kamarához kell benyújtania, vagy ha még nem indult meg a büntetőeljárás, akkor a lakóhelye szerinti bíróságon.

Ha nemi alapú erőszak sértettje, a költségmentességhez nem kell előre bizonyítania, hogy nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel.

Ha terrorizmussal összefüggő bűncselekmények sértettje, ugyancsak részesülhet költségmentességben.

Akkor kérhet költségmentességet Spanyolországban, ha többek között az alábbi helyzetek valamelyikében van:

• ha valamely uniós tagállam állampolgára és bizonyítja, hogy nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel;
• ha harmadik ország állampolgára és jogszerűen tartózkodik Spanyolországban, vagy nemzetközi megállapodásokban (például gyermek jogellenes külföldre viteléről szóló egyezményekben) elismert jog alapján. Ebben az esetben az uniós polgárokra vonatkozókkal azonos feltételek szerint jogosult költségmentességre Spanyolországban;
• tekintet nélkül a jogi eljárás megindításához szükséges források fennállására, elismerik költségmentességhez való jogát és nemi alapú erőszak, terrorcselekmény vagy emberkereskedelem sértettjeként azonnal élhet ezzel a jogával minden sértetti jogállásához kapcsolódó, abból fakadó vagy annak eredményeképpen folyó eljárásban, vagy ha Ön kiskorú vagy tanulási nehézségekkel küzdő vagy mentális betegségben szenvedő személy, amennyiben bántalmazás vagy rossz bánásmód áldozata.

Ez a jog megilleti a sértett halála esetén az örökösöket is, feltéve, hogy nem vettek részt a cselekményekben.

A költségmentesség biztosítása alkalmazásában Ön sértettnek minősül, ha bejelentést tesz vagy keresetet terjeszt elő, vagy ha büntetőeljárás indul bármely említett bűncselekmény miatt, és mindaddig megtartja ezt a jogállását, amíg a büntetőeljárás folyamatban van vagy az eljárás következtében marasztaló ítélet születik.

A költségmentességhez való jog elvész, ha jogerőssé válik a felmentés, vagy bizonyítottság hiányában felfüggesztik vagy megszüntetik az eljárást, az addig az időpontig térítésmentesen igénybe vett kedvezmények költségei kifizetésének kötelezettsége nélkül.

Az azonosított bűncselekmények és különösen a nemi alapú erőszak sértetti jogállásának eredményeképpen indítható különböző eljárásokban ügyvédnek kell támogatnia Önt, feltéve, hogy ezzel biztosított a védelemhez való joga.

Költségmentességre jogosult, ha éves jövedelme és háztartásra eső jövedelme nem haladja meg az alábbiakat:

• a többcélú, költségvetésből származó ellátások jövedelemindexe (indicador público de renta de efectos múltiples – IPREM) kérelem benyújtásának időpontjában hatályos összegének kétszerese, ha a szóban forgó személy nem háztartás tagja; Az IPREM évente meghatározott mutató, bizonyos kedvezmények összegének vagy bizonyos kedvezményekre, juttatásokra vagy közszolgáltatásokra való jogosultsági határértékek megállapítására használják.
• az IPREM kérelem benyújtásának időpontjában hatályos összegének két és félszerese, ha a szóban forgó személy négy főnél kevesebb bármilyen háztartás tagja;
• az IPREM kérelem benyújtásának időpontjában hatályos összegének háromszorosa, ha a szóban forgó személy négy vagy több főt számláló háztartás tagja.

2016-ban az IPREM összege 6 390,13 euro.

Költségmentesség biztosítása esetén nem kell megfizetnie a következő költségeket:

1. előzetes jogi tanácsadás;
2. ügyvédi és bírósági képviselői (procurador) díjak;
3. közlemények hivatalos lapokban való megjelentetésének költségei;
4. bizonyos fellebbezések benyújtásához szükséges letét;
5. szakértői díjak;
6. a közjegyzői költségek és az ingatlan-és kereskedelmi nyilvántartás kivonatai tekintetében az összegek 80%-os csökkentését veheti igénybe.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Általánosságban véve bűncselekmény sértettjeként eljárásban való részvétele esetében jogosult a jogai gyakorlásához szükséges kiadások megtérítésére és az állam oldalán felmerült kiadások kifizetése tekintetében felmerült jogi költségek megtérítésére.

Ennek érdekében a kifizetést az ítéletben kell megállapítani és a vádlottat el kell ítélni az Ön mint sértett kérelmére olyan bűncselekmények elkövetése miatt, amelyek tekintetében nem az ügyész volt a vádló, vagy el kellett ítélni azt követően, hogy az eljárást lezáró határozatot visszavonták az Ön mint sértett általi fellebbezést követően.

A segítségnyújtó és támogató szolgálatok, és különösen az Áldozatsegítő Szolgálatok tájékoztatják Önt a jogi kiadásainak megtéríthetőségét magában foglaló esetekről és adott esetben a kérelmezés módjáról.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Ha Ön az eljárásban nem megjelent sértett és az ügyész elhatározza a terhelttel szembeni vádak visszavonását, a bíró erről tájékoztathatja Önt és felhívhatja arra, hogy 15 napon belül lépjen fel magánvádlóként és indítson eljárást. Gyorsított eljárás esetén a bíró köteles tájékoztatni és felkérni Önt.

Ha az ügyész vádat emel az elkövetővel szemben, sértettként nem zárhatja le az eljárást, kivéve a magánindítványra üldözendő bűncselekmények esetében.

Ha már megjelent az eljárásban és magánvádló, kérheti tárgyalás tartását és vádat emelhet az elkövetővel szemben. Ha a vizsgálóbíró az eljárás lezárásáról dönt, vagyis megszünteti az eljárást, fellebbezhet.

Ha az ügyész vádat emel az elkövetővel szemben, kérheti az eljárás megszüntetését és elállhat magánvádlói szerepétől. Az ügyész mindazonáltal döntése szerint folytathatja az eljárást.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Első bírósági megjelenésekor a jogi tanácsadó tájékoztatja Önt a büntetőeljárásban Önt sértettként megillető jogokról és felkínálja az eljárásban magánfélként való fellépés lehetőségét, egyértelmű, egyszerű és érthető nyelven, figyelembe véve az Ön személyes jellemzőit és szükségleteit.

Bűncselekmény sértettjeként büntetőeljárásban az alábbi jogosultságok illetik meg:

• a hatályos büntető jogszabályoknak megfelelően büntető és polgári eljárás indítása;
• a nyomozó hatóságok előtti megjelenés bizonyítás és a tényeket tisztázó lényeges tájékoztatás érdekében.

Ezen túlmenően ezen első megjelenésekor megkérdezik, hogy kéri-e a jogszabályban meghatározott közleményeket vagy értesítéseket, és ebben az esetben meg kell adnia e-mailcímét vagy annak hiányában otthoni vagy levelezési címét.

Büntetőeljárásban betöltött szerepétől függetlenül rendszerint a zárt tárgyalásokon is jelen lehet. Csak tanúként köteles vallomástételre megjelenni.

Ha büntetőeljárásban nem megjelenő sértett, értesítik a tárgyalás időpontjáról és helyéről. Fő szerepe a tanúként való vallomástétel lesz. Ahhoz, hogy értesíthessék a tárgyalás időpontjáról és helyéről, közölnie kell az eljárás során a címében bekövetkezett minden változást.

Az eljárásban részt vehet magánvádlóként a vádirat előkészítését megelőzően, vagyis a szóbeli eljárás megindulása előtt, kivéve a kiskorú személy elleni büntetőeljárás esetét. Az ügyész, a magánvádló (ha van) és a védőügyvéd készíti elő a vádiratot. Ez az irat tartalmazza e személyek cselekményhez kapcsolódó álláspontját és a javasolt büntetést. A gyakorlatban minden félnek öt nap áll rendelkezésére álláspontja írásbeli előterjesztésére.

Rendszerint Önt az érdekeit védő ügyvédje, valamint az eljárásban Önt hivatalosan képviselő bírósági képviselője képviseli.

Több sértett esetén a sértettek felléphetnek külön, ugyanakkor a bíró felkérheti őket egy vagy néhány csoport alkotására. Sértetteket tömörítő szövetségek is megjelenhetnek a büntetőeljárásban, feltéve, hogy Ön mint sértett ehhez hozzájárult.

Ha Ön már magánvádló, ügyvédje hozzáfér az összefoglalóhoz és a többi ügyirathoz, és az ügyészt megilletőhöz hasonló további jogokkal rendelkezik, többek között a következőkkel:

• több bizonyíték gyűjtését kérheti;
• az ügyét támogató új tanúkat vagy szakértőket javasolhat;
• szembesítéseket javasolhat, stb.

A vádlott elítélése esetén a bíróság elrendelheti, hogy fizesse meg Önnek a következő költségeket: az ügyvédek és bírósági képviselők, szakértők, közhiteles és közjegyzői tanúsítványok stb. költségei.

A büntetőeljárás részeként polgári jogi igényt érvényesíthet (magánfél), ha vagyonának visszaszolgáltatását, a bűncselekménnyel okozott vagyoni és nem vagyoni kára megtérítését vagy kártalanítását kéri. Ebben az esetben Önt ügyvédje képviseli, aki védi az Ön érdekeit, valamint bírósági képviselője, aki hivatalosan képviseli Önt az eljárásban.

A nyomozás lezárását elrendelő döntés esetén az ügyet lezáró határozatot közlik a cselekményeket bejelentő közvetlen sértettekkel, valamint azon más közvetlen sértettekkel, akiknek ismert a személyazonossága és tartózkodási helye. Valamely személy közvetlenül a bűncselekmény miatt bekövetkezett halála vagy eltűnése esetén a határozatot a bűncselekmény közvetett sértettjével közlik.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

Bűncselekmény sértettjeként büntetőeljárásban az alábbi jogosultságok illetik meg:

• a hatályos büntető jogszabályoknak megfelelően büntető és polgári eljárás indítása;
• a nyomozó hatóságok előtti megjelenés bizonyítás és a tényeket tisztázó lényeges tájékoztatás érdekében.

Az igazságügyi rendszerben a következő különböző szerepeket töltheti be:

• közvetlen vagy közvetett sértett: a bejelentett bűncselekmény szerint, vagy a bűncselekmény előzetes bejelentése nélkül a sértetteket segítő és támogató szolgáltatások iránti kérelem esetében, mivel e szolgálatok igénybevétele nem függ a bejelentéstételtől;
• tanú: bejelentés esetén. Eljárásbeli részvételére idézés esetén kerül sor;
• magánvádló: Ha magánvádlóként kíván részt venni a büntetőeljárásban, ha eljárást indít az elkövetővel szemben (vegyes bűncselekmények és magánindítványra üldözendő bűncselekmények) és a vádirat előkészítését megelőzően, vagyis a szóbeli eljárás megindulása előtt, kivéve a kiskorú személy elleni büntetőeljárás esetét;
• magánfél: általában, ha a büntetőeljárás részeként polgári jogi igényt kíván érvényesíteni, vagyis vagyonának visszaszolgáltatását, a bűncselekménnyel okozott vagyoni és nem vagyoni kára megtérítését vagy kártalanítását kéri.

Rendszerint a zárt tárgyalásokon is jelen kell lennie. Csak tanúként köteles vallomástételre megjelenni.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

Főszabály szerint sértettként a hatósággal vagy a tisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételtől kezdődően a közigazgatási segítő és támogató szolgálatok tevékenységén keresztül, ideértve a bűncselekmény bejelentését megelőző időszakot is, jogosult védelemre, tájékoztatásra, támogatásra, segítségre és gondozásra.

Az eredetileg megkeresett hatóságot vagy tisztviselőt megkérheti arra, hogy irányítsa Önt az Áldozatsegítő Szolgálathoz, ahol térítésmentesen, ügyének bizalmas kezelése mellett segítséget kap akkor is, ha még nem jelentette be a bűncselekményt.

A hatósággal és a tisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételtől kezdve egy Ön által választott személy is kísérheti.

Sértettként joga van továbbá ahhoz, hogy megértsék Önt és megértesse magát a bűncselekmény bejelentésétől kezdődő bármely cselekmény során, ideértve a bejelentés benyújtását megelőző tájékoztatást is. Biztosítják a jogszabályban elismert jelnyelvi tolmácsolást és szükség szerint a szóbeli kommunikációt támogató eszközöket is.

A kommunikáció minden – írásbeli és szóbeli – formájának egyértelmű, egyszerű és érthető nyelven kell megvalósulnia, figyelembe véve az Ön személyes jellemzőit és szükségleteit, különösen azt, ha érzékelési, értelmi vagy szellemi fogyatékossága van, vagy ha kiskorú.

Sértettként joga van elsősorban a következők tekintetében tájékoztatásra:

• a rendelkezésre álló segítség és támogatás, legyen az orvosi, pszichológiai vagy anyagi jellegű, valamint az igénybevételükre vonatkozó eljárás. Megfelelő esetben ezek az intézkedések magukban foglalják az alternatív szálláslehetőségekre vonatkozó tájékoztatást;
• a bűncselekmény bejelentéséhez való jog, és megfelelően az erre irányadó eljárás, és a nyomozó hatóságok előtti bizonyítás;
• a tanács és jogi védelem igénybevételének eljárása, és adott esetben azok a feltételek, amelyek alapján ezek díjmentesen igénybe vehetők;
• védelmi intézkedések kérelmezésének lehetősége, és adott esetben az erre vonatkozó eljárás;
• az esetlegesen Önt megillető kártalanítás és adott esetben igénylésének menete;
• az elérhető tolmács–és fordítási szolgáltatás;
• a kiegészítő támogatás és a rendelkezésre álló kommunikációs szolgáltatások;
• jogai gyakorlásának módja, amennyiben nem Spanyolországban lakik;
• az Ön által jogaival összeegyeztethetetlennek tartott határozatokkal szemben benyújtható fellebbezések;
• az eljáró hatóság elérhetősége és a kapcsolódó kommunikációs csatornák;
• a rendelkezésre álló helyreállító igazságszolgáltatás, amennyiben erre jogszerű lehetőség áll fenn;
• azok az esetek, amelyekben megtérítik jogi kiadásait, és adott esetben az igénylés menete;
• az eljárás bizonyos határozatairól való értesítés iránti kérelem benyújtásának joga, ilyen többek között a büntetőeljárás meg nem indítására vonatkozó határozat, az eljárást lezáró határozat stb.

Büntetőeljárásban betöltött szerepétől függetlenül rendszerint a zárt tárgyalásokon is jelen lehet. Csak tanúként köteles vallomástételre megjelenni.

Ha büntetőeljárásban nem megjelenő sértett, értesítik a tárgyalás időpontjáról és helyéről. Fő szerepe a tanúként való vallomástétel lesz. Ahhoz, hogy értesíthessék a tárgyalás időpontjáról és helyéről, közölnie kell az eljárás során a címében bekövetkezett minden változást.

Az eljárásban részt vehet magánvádlóként a vádirat előkészítését megelőzően, vagyis a tárgyalás kezdete előtt, kivéve a kiskorú személy elleni büntetőeljárás esetét. Önt ügyvédje képviseli, aki védi az Ön érdekeit, valamint bírósági képviselője, aki hivatalosan képviseli Önt az eljárásban.

Ha Ön már magánvádló, ügyvédje hozzáfér az összefoglalóhoz és a többi ügyirathoz, és az ügyészt megilletőhöz hasonló további jogai többek között a következők:

• több bizonyíték gyűjtését kérheti;
• az ügyét támogató új tanúkat vagy szakértőket javasolhat;
• szembesítéseket javasolhat, stb.

A vádlott elítélése esetén a bíróság elrendelheti, hogy fizesse meg Önnek a következő költségeket: az ügyvédek és bírósági képviselők, szakértők, közhiteles és közjegyzői tanúsítványok stb. költségei.

Tanúként térítésmentesen jogosult tolmács igénybevételére, ha nem beszél spanyolul vagy a megfelelő regionális nyelven, de nem fordíttathatja le az iratokat. Annak ellenére, hogy rendszerint nehéz elkerülni a szemkontaktust a vádlottal és a bírósági épületek rendszerint nem rendelkeznek a tanúk számára elkülönített várótermekkel, ha szexuális zaklatás sértettje, a következőket teheti:

• igénybe vehet kivetítőt a tárgyalóteremben, vagy
• videokonferencián keresztül teheti meg vallomását.

Ha vallomástételre készül és veszélyben van, a bíróság elnöke elrendelhet zárt tárgyalást annak érdekében, hogy megvédjék az erkölcsöt, a közrendet és Önt mint áldozatot és/vagy az Ön családját. Magánvádlóként kérheti zárt tárgyalás tartását.

Ha vallomástételre idézték és a bíró úgy látja, hogy Önt komoly veszély fenyegeti, vagy szabadsága, vagyona vagy családja van veszélyben, a következők valamelyikét rendelheti el:

• személyazonosságának, címének, foglalkozásának és munkahelyének védelme, ezeket az adatokat nem használja az eljárásban;
• nem kell megjelennie a bíróságon és értesítési címe a bíróság lesz;
• képmását semmilyen eszközzel nem rögzíthetik;
• az eljárás során vagy utána rendőri védelmet biztosít;
• hivatali autóval szállítják a bíróságra;
• a bíróságon rendőri őrizet alatt álló helyiségben várakozhat;
• különös helyzetben új személyazonosságot kap és pénzügyi támogatást új lakóhely, otthon vagy munkahely létesítéséhez.

Ha Ön kiskorú vallomástevő, minden lehetséges műszaki eszköz igénybevételével megakadályozzák, hogy szemkontaktusba kerüljön a gyanúsítottal. Tilos a szembesítés is. Ha többek között bármely olyan érdekellentét áll fenn Ön és jogi képviselői között, amely nem teszi lehetővé a nyomozás vagy a büntetőeljárás során érdekei megfelelő kezelésének biztosítását, vagy egyik szülőjével van érdekellentéte és a másik szülő képtelen megfelelően ellátni az Ön képviseletére vagy segítésére irányuló kötelezettségeit, az ügyész felkéri a bírót ügygondnok Ön mellé való kijelölésére, akinek kötelessége Önt képviselni a nyomozás és a büntetőeljárás során.

Ha külföldi, akkor joga van térítésmentes tolmácsra, amennyiben nem beszél spanyolul vagy az érintett régió nyelvén. A bűncselekmény bejelentéséhez a rendőrség rendelkezésére bocsáthatja az Ön nyelvén megfogalmazott űrlapot, és telefonon vagy személyesen rendelkezésére bocsáthat tolmácsot. A bíróságoknak van tolmácsszolgálata, amely együttműködik az Áldozatsegítő Szolgálattal.

Ha polgári jogi igényt kíván érvényesíteni a büntetőeljárásban (magánfél), akkor ügyvéddel és bírósági képviselővel kell megjelennie az eljárásba magánfélként való belépés lehetőségét kínáló időpontban, és minden esetben a bűncselekmény minősítését megelőzően. Ebben az esetben Önt ügyvédje képviseli, aki védi az Ön érdekeit, valamint bírósági képviselője, aki hivatalosan képviseli Önt az eljárásban.

Ha sértetti jogállásánál fogva bármilyen juttatásban vagy támogatásban részesül és bármely jogszabályban biztosított védelmi intézkedés alanya, köteles visszatéríteni a juttatást vagy támogatást bűncselekmény téves bejelentésének vagy bűncselekmény színlelésének megállapításakor, és köteles megfizetni az igazgatás oldalán felmerült költségeket a befogadási, védelmi és támogató cselekmények és a nyújtott szolgáltatások vonatkozásában, az esetlegesen alkalmazandó más polgári vagy büntető felelősségre vonás sérelme nélkül.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Büntetőeljárásban betöltött szerepétől függetlenül rendszerint a zárt tárgyalásokon is jelen lehet. Csak tanúként köteles vallomástételre megjelenni.

Eljárásban való részvétele során továbbra is igénybe veheti az Áldozatsegítő Szolgálat szolgáltatásait.

Ha büntetőeljárásban nem megjelenő sértett, értesítik a tárgyalás időpontjáról és helyéről. Fő szerepe a tanúként való vallomástétel lesz. Ahhoz, hogy értesíthessék a tárgyalás időpontjáról és helyéről, közölnie kell az eljárás során a címében bekövetkezett minden változást.

Az eljárásban részt vehet magánvádlóként a vádirat előkészítését megelőzően, vagyis a szóbeli eljárás megindulása előtt, kivéve a kiskorú személy elleni büntetőeljárás esetét. Önt ügyvédje képviseli, aki védi az Ön érdekeit, valamint bírósági képviselője, aki hivatalosan képviseli Önt az eljárásban.

Ha Ön már magánvádló, ügyvédje hozzáfér az összefoglalóhoz és a többi ügyirathoz, és az ügyészt megilletőhöz hasonló további jogok illetik meg:

• több bizonyíték gyűjtését kérheti;
• az ügyét támogató új tanúkat vagy szakértőket javasolhat;
• szembesítéseket javasolhat, stb.

A vádlott elítélése esetén a bíróság elrendelheti, hogy fizesse meg Önnek a következő költségeket: az ügyvédek és bírósági képviselők, szakértők, közhiteles és közjegyzői tanúsítványok stb. költségei.

Tanúként térítésmentesen jogosult tolmács igénybevételére, ha nem beszél spanyolul vagy a megfelelő regionális nyelven, de nem fordíttathatja le az iratokat. Annak ellenére, hogy rendszerint nehéz elkerülni a szemkontaktust a vádlottal és a bírósági épületek rendszerint nem rendelkeznek a tanúk számára elkülönített várótermekkel, ha szexuális zaklatás sértettje, a következőket teheti:

• igénybe vehet kivetítőt a tárgyalóteremben, vagy
• videokonferencián keresztül teheti meg vallomását.

Ha vallomástételre készül és veszélyben van, a bíróság elnöke elrendelhet zárt tárgyalást annak érdekében, hogy megvédjék az erkölcsöt, a közrendet és Önt mint áldozatot és/vagy az Ön családját. Magánvádlóként kérheti zárt tárgyalás tartását.

Ha vallomástételre idézték és a bíró úgy látja, hogy Önt komoly veszély fenyegeti, vagy szabadsága, vagyona vagy családja van veszélyben, a következők valamelyikét rendelheti el:

• személyazonosságának, címének, foglalkozásának és munkahelyének védelme, ezeket az adatokat nem használja az eljárásban;
• nem kell megjelennie a bíróságon és értesítési címe a bíróság lesz;
• képmását semmilyen eszközzel nem rögzíthetik;
• az eljárás során vagy utána rendőri védelmet biztosít;
• hivatali autóval szállítják a bíróságra;
• a bíróságon rendőri őrizet alatt álló helyiségben várakozhat;
• különös helyzetben új személyazonosságot kap és pénzügyi támogatást új lakóhely, otthon vagy munkahely létesítéséhez.

Ha Ön kiskorú vallomástevő, minden lehetséges műszaki eszköz igénybevételével megakadályozzák, hogy szemkontaktusba kerüljön a gyanúsítottal. Tilos a szembesítés is. Ha többek között bármely olyan érdekellentét áll fenn Ön és jogi képviselői között, amely nem teszi lehetővé a nyomozás vagy a büntetőeljárás során érdekei megfelelő kezelésének biztosítását, vagy egyik szülőjével van érdekellentéte és a másik szülő képtelen megfelelően ellátni az Ön képviseletére vagy segítésére irányuló kötelezettségeit, az ügyész felkéri a bírót ügygondnok Ön mellé való kijelölésére, akinek kötelessége Önt képviselni a nyomozás és a büntetőeljárás során.

Ha külföldi, akkor joga van térítésmentes tolmácsra, amennyiben nem beszél spanyolul vagy az érintett régió nyelvén. A bíróságoknak van tolmácsszolgálata, amely együttműködik az Áldozatsegítő Szolgálattal.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

Amennyiben megfelelő kérelmet terjesztett elő, joga van tájékoztatást kapni a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről, valamint a vádlottal szemben felhozott vádak tartalmáról, valamint értesítést kapni a következő határozatokról:

• a büntetőeljárás meg nem indítására vonatkozó határozat;
• az eljárást lezáró határozat;
• az elkövető fogva tartásáról vagy szabadon bocsátásáról rendelkező határozatok, valamint az elkövető őrizetből való esetleges szökéséről;
• a személyes óvintézkedéseket elrendelő vagy már megállapított intézkedéseket módosító határozatok, amennyiben azok célja az Ön biztonságának biztosítása;
• az igazságszolgáltatási vagy büntetés-végrehajtási hatóság bármely olyan határozata, amely erőszakkal vagy megfélemlítéssel elkövetett bűncselekmények miatt elítélt személyeket érint és veszélyezteti az Ön biztonságát;
• az Ön ítélet végrehajtásában való, sértettkénti közreműködését magukban foglaló határozatok, amelyeket a büntetés-végrehajtás keretei között kézbesítenek, például amelyek érintik az elítélt 3. szintű nyitott intézményi rendszerben való elhelyezését, a fogvatartás kedvezményeit, a rövid idejű eltávozást, a feltételes szabadlábra helyezést stb.

A fenti határozatokról való értesítés iránti kérelem benyújtásakor meg kell adnia e-mailcímét vagy otthoni vagy levelezési címét, ahová a hatóság megküldi a közleményeket és értesítéseket

Kivételes esetben e-mailcím hiányában az Ön által megadott címre kézbesítenek rendes postai úton.

Amennyiben az Európai Unión kívül lakóhellyel rendelkező személy és nincs olyan e-mailcíme vagy postacíme, ahová meg lehet küldeni a közleményeket, akkor azokat közzététel céljából megküldik a lakóhelye szerinti országban működő spanyol követségre vagy konzulátusra.

Az Önnek küldhető értesítések legalább tartalmazzák a határozat rendelkező részét és jogalapját.

Ha sértettként hivatalosan megjelent az eljárásban, a határozatról a bírósági képviselőjét értesítik, és az Ön által megadott e-mailcímre is megküldik azt.

Bármikor kifejezheti arra irányuló igényét, hogy ne kapjon tájékoztatást a fenti határozatokról, és benyújtott kérését ebben az esetben már nem fogják teljesíteni.

Ha az Áldozatsegítő Szolgálathoz irányítást kérte vagy valamelyik szolgálat gondozást nyújt Önnek, joga van értesülni az az eljáró hatóság elérhetőségéről és a hatósággal való kommunikáció módjáról, valamint a tárgyalás időpontjáról és helyéről, és a vádlottal szemben felhozott vád tartalmáról.

Ha nemi alapú erőszak sértettje, kérés nélkül jogosult tájékoztatást kapni az elkövető eljárási helyzetéről és a megtett elővigyázatossági intézkedésekről. Bármikor kifejezheti arra irányuló igényét, hogy ne kapjon ilyen tájékoztatást.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Ha Ön már magánvádló, ügyvédje hozzáfér az összefoglalóhoz és a többi ügyirathoz.

Az ügyvédek napi tevékenységéhez hozzátartozik a jogi tájékoztatás és dokumentáció elérése, különösen akkor, ha ügyfelük nem fél az eljárásban.

A spanyol jog szerint a megjelenő feleket tájékoztatni lehet az eljárásról és valamennyi eljárási formalitásban részt vehetnek.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

Ha a vádlott ártatlannak minősítése esetén fellebbezni szeretne az ítélet ellen, gondoljon arra, hogy ha nem félként vett részt az eljárásban, nem fellebbezhet az ítélet ellen.

Ha félként részt vett az eljárásban és magánvádló, a következők szerint fellebbezhet:

• az ítélet ellen az arról szóló értesítéstől számított tíz napon belül; különböző jogalapok léteznek és van lehetőség a bizonyíték felülvizsgálatára. Ez rendes jogorvoslat.
• A megsemmisítés iránti kérelmet az ítéletről szóló értesítéstől számított öt napon belül nyújthatja be; jogalap a jogszabályok vagy a spanyol alkotmány megsértése vagy formális indok. Ez rendkívüli jogorvoslat.

Magánfélként kizárólag a kártérítéséhez kapcsolódó kérdések tekintetében nyújthat be megsemmisítés iránti kérelmet.

Más jogorvoslati kérelmek lehetősége tekintetében, ha először rendes jogorvoslattal élt, második jogorvoslati kérelemként előterjeszthet megsemmisítés iránti kérelmet. A megsemmisítés iránti kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.

Az Áldozatsegítő Szolgálat tájékoztatja Önt az Ön által a jogaival összeegyeztethetetlennek tartott ítéletek ellen benyújtható jogorvoslati kérelmekről.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Amennyiben benyújtotta a megfelelő kérelmet, a következő határozatokról jogosult értesítést kapni:

• a büntetőeljárás meg nem indítására vonatkozó határozat;
• az eljárást lezáró határozat;
• az elkövető fogva tartásáról vagy szabadon bocsátásáról rendelkező határozatok, valamint az elkövető őrizetből való esetleges szökéséről;
• a személyes óvintézkedéseket elrendelő vagy már megállapított intézkedéseket módosító határozatok, amennyiben azok célja az Ön biztonságának biztosítása;
• az igazságszolgáltatási vagy büntetés-végrehajtási hatóság bármely olyan határozata, amely erőszakkal vagy megfélemlítéssel elkövetett bűncselekmények miatt elítélt személyeket érint és veszélyezteti az Ön biztonságát;
• az Ön ítélet végrehajtásában való közreműködését magukban foglaló határozatok, amelyeket a büntetés-végrehajtás kérdéseiben hoznak, valamint amelyek érintik az elítélt 3. szintű nyitott intézményi rendszerben való elhelyezését, a fogvatartás kedvezményeit, a rövid idejű eltávozást, a feltételes szabadlábra helyezést stb.

Az ítélet végrehajtása során Önt elsősorban a terhelt elítéléséről szóló tájékoztatáshoz való jog illeti meg. Általánosságban véve a szabadlábra helyezésére vonatkozó információt magánéletük részének tekintik és nem közlik Önnel.

Kivételes esetben, amennyiben Ön nemi alapú erőszak áldozata, tájékoztatják a terhelt eljárásbeli helyzetéről és büntetésének töltéséről, a védelmi határozat vagy a távoltartási végzés hatályban maradásáig.

Ha magánvádló volt az eljárásban, részt vehet a terhelt büntetésének felfüggesztésében. A két évet nem meghaladó börtönbüntetés felfüggeszthető, ha adott időszakon belül nincs bűnismétlés. Ezen időszakot követően az ítélet érvényét veszti. A bíróság határoz az ítélet felfüggesztéséről és döntéshozatal előtt a bíró meghallgatja Önt.

Az Áldozatsegítő Szolgálat tájékoztatja Önt arról, hogy sértettként milyen lehetősége van részt venni a szabadságvesztés büntetés végrehajtásában, és a jogszabályban megállapított jogainak gyakorlása érdekében minden támogató cselekményt elvégez.

Ha terrorizmussal összefüggő cselekmény sértettje, a Nemzeti bíróság terrorizmus áldozatait tájékoztató és támogató Irodája a rendelkezésére bocsátja a szükséges információs forrásokat annak érdekében, hogy mindent megtudhasson a szabadságvesztés büntetés végrehajtásától a büntetés teljes kitöltéséig, különösen olyan helyzetben, amelyben kedvezményeket nyújtanak vagy szabadlábra helyezik az elítéltet.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Ha az ítéletet végrehajtják és szükséges, továbbra is részesülhet védelemben a bíró döntése szerint. Védheti Önt a rendőrség, vagy kivételes helyzetben új személyazonosságot kap vagy pénzügyi támogatást új lakóhely vagy munkahely létesítéséhez.

Bizonyos bűncseklekmények esetében, ilyen például a nemi alapú erőszak vagy a családon belüli erőszak, kérhet védelmi határozatot, amelynek ideiglenes érvényességét az igazságügyi hatóság határozata állapítja meg.

Közvetlenül a bűnügyi hatóságoktól vagy az ügyésztől vagy végrehajtó hatósági tisztviselőktől, az Áldozatsegítő Szolgálattól vagy a közigazgatás mellett működő szociális szolgálatoktól vagy gondozó intézményektől kérhet védelmi határozatot.

A védelmi határozat átfogó védelmi jogállást képvisel, amely magában foglalja a jogszabályban meghatározott polgári és büntető elővigyázatossági intézkedéseket, és minden más, a jogrendben létrehozott segítségnyújtó és szociális védelmi intézkedést.

A védelmi határozat meghozatala magában foglalja annak kötelezettségét, hogy folyamatosan tájékozódik a vádlott vagy gyanúsított eljárási helyzetéről, valamint a meghozott elővigyázatossági intézkedések hatályáról és érvényességéről. Különösen mindenkor tájékoztatják az állítólagos elkövető fogvatartási helyzetéről. Ennek érdekében a védelmi határozatot továbbítják a börtönigazgatásnak.

Bizonyos, az elkövetőre kirótt szankciók vagy biztonsági intézkedések is védelemben részesíthetik Önt: Távoltartási végzések, szülői jogok vagy felügyeleti jogok megvonása, fegyverviselési és -használati engedély megvonása stb. Olyan esetekben továbbá, amelyekben a büntetést a börtönbevonulást megelőzően felfüggesztik, a bíró megtilthatja az elkövetőnek bizonyos helyek látogatását vagy az Ön megkeresését, kötelezheti az elkövetőt különös képzési programokban való részvételre, stb.

Sértettként a következőkre jogosult:

a) kérheti olyan magatartási szabályok vagy jogszabályban megállapított szabályok alkalmazását a feltételesen szabadságra bocsátott személyre, amelyek az Ön biztonságának garantálásához szükségesek, ha a személyt olyan cselekmények miatt ítélték el, amelyekből észszerűen felmerülhet Önt veszélyeztető helyzet;

b) a bíró vagy a bíróság rendelkezésére bocsáthat minden olyan információt, amely fontos a kiszabott szankció végrehajtására, a bűncselekményből fakadó polgári jogi felelősségre vagy a megállapított lefoglalásra vonatkozó döntés tekintetében.

Az Áldozatsegítő Szolgálat együttműködik és egyeztet az áldozatok segítésében részt vevő szervekkel, intézményekkel és szolgálatokkal – ezek a bíróság, az ügyészség, a bűnüldöző szervek tagjai, – különösen az áldozattá válás magas kockázatának kitett veszélyeztetett sértettek esetében. Ezen túlmenően továbbá, ha Ön különös védelmi intézkedéseket igénylő sértett, értékelni fogják az Ön helyzetét annak megállapításához, hogy milyen védelmi, segítségnyújtó és támogató intézkedést kell nyújtani, amely magában foglalhatja következőket:

• pszichológiai támogatás vagy segítségnyújtás a bűncselekmény által okozott rendellenességek kezelésére, a gondozásának legmegfelelőbb pszichológiai módszerek alkalmazásával;
• kíséret a tárgyalásokra;
• a rendelkezésre álló pszichoszociális és gondozási forrásokról való tájékoztatás és kívánsága esetén e szolgálatokhoz irányítás;
• ha Ön különös védelmi igényekkel rendelkező sértett, bármely szükséges különös védelmi intézkedés;
• szakosított támogató szolgálatokhoz irányítás.

Mennyi ideig?

A bírósági jellegű védelmi intézkedések a bíróság megfelelő határozatával megállapított időtartamig érvényesek.

Az Áldozatsegítő Szolgálat az egész büntetőeljárás során és a lezárultát követő megfelelő időszakban nyomon követi sértetti helyzetét, különösen, ha veszélyeztetett sértett, tekintet nélkül arra, hogy ismert-e az elkövető személye és az eljárás eredménye.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

Az ítélet végrehajtása során Önt elsősorban a terhelt elítéléséről szóló tájékoztatáshoz való jog illeti meg. Általánosságban véve a szabadlábra helyezésére vonatkozó információt magánéletük részének tekintik és nem közlik Önnel.

Kivételes esetben, amennyiben Ön nemi alapú erőszak áldozata, tájékoztatják a terhelt eljárásbeli helyzetéről és büntetésének töltéséről, a védelmi határozat vagy a távoltartási végzés hatályban maradásáig, kivéve, ha kifejezi arra irányuló igényét, hogy ne kapjon erről tájékoztatást.

Az Áldozatsegítő Szolgálat tájékoztatja Önt arról, hogy sértettként milyen lehetősége van részt venni a szabadságvesztés büntetés végrehajtásában, és a jogszabályban megállapított jogainak gyakorlása érdekében minden támogató cselekményt elvégez.

Ha terrorizmussal összefüggő cselekmény sértettje, a Nemzeti bíróság terrorizmus áldozatait tájékoztató és támogató Irodája a rendelkezésére bocsátja a szükséges információs forrásokat annak érdekében, hogy mindent megtudhasson a szabadságvesztés büntetés végrehajtásától a büntetés teljes kitöltéséig, különösen olyan helyzetben, amelyben kedvezményeket nyújtanak vagy szabadlábra helyezik az elítéltet.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

Amennyiben benyújtotta a megfelelő kérelmet, többek között a következő határozatokról jogosult értesítést kapni:

• az elkövető fogva tartásáról vagy szabadon bocsátásáról rendelkező határozatok, valamint az elkövető őrizetből való esetleges szökéséről;
• az igazságszolgáltatási vagy büntetés-végrehajtási hatóság bármely olyan határozata, amely erőszakkal vagy megfélemlítéssel elkövetett bűncselekmények miatt elítélt személyeket érint és veszélyezteti az Ön biztonságát;
• az Ön ítélet végrehajtásában való közreműködését magukban foglaló határozatok, amelyeket a büntetés-végrehajtás kérdéseiben hoznak, valamint amelyek érintik az elítélt 3. szintű nyitott intézményi rendszerben való elhelyezését, a fogvatartás kedvezményeit, a rövid idejű eltávozást, a feltételes szabadlábra helyezést stb.

Az Áldozatsegítő Szolgálat tájékoztatja Önt arról, hogy sértettként milyen lehetősége van részt venni a szabadságvesztés büntetés végrehajtásában, és a jogszabályban megállapított jogainak gyakorlása érdekében minden támogató cselekményt elvégez.

Ha terrorizmussal összefüggő cselekmény sértettje, a Nemzeti bíróság terrorizmus áldozatait tájékoztató és támogató Irodája a rendelkezésére bocsátja a szükséges információs forrásokat annak érdekében, hogy mindent megtudhasson a szabadságvesztés büntetés végrehajtásától a büntetés teljes kitöltéséig, különösen olyan helyzetben, amelyben kedvezményeket nyújtanak vagy szabadlábra helyezik az elítéltet.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában?

Bűncselekmény sértettjeként a következőkre jogosult:

• kérheti olyan magatartási szabályok vagy jogszabályban megállapított szabályok alkalmazását, amelyek az Ön biztonságának garantálásához szükségesek, ha a személyt olyan események miatt ítélték el, amelyekből észszerűen felmerülhet a sértettet veszélyeztető helyzet;
• a bíró vagy a bíróság rendelkezésére bocsáthat minden olyan információt, amely fontos a kiszabott büntetés végrehajtása, a bűncselekményből fakadó polgári jogi felelősség vagy a megállapított lefoglalás tekintetében.

Az Áldozatsegítő Szolgálat tájékoztatja Önt arról, hogy sértettként milyen lehetősége van részt venni a szabadságvesztés büntetés végrehajtásában, és a jogszabályban megállapított jogainak gyakorlása érdekében minden támogató cselekményt elvégez.

Ha terrorizmussal összefüggő cselekmény sértettje, a Nemzeti bíróság terrorizmus áldozatait tájékoztató és támogató Irodája a rendelkezésére bocsátja a szükséges információs forrásokat annak érdekében, hogy mindent megtudhasson a szabadságvesztés büntetés végrehajtásától a büntetés teljes kitöltéséig, különösen olyan helyzetben, amelyben kedvezményeket nyújtanak vagy szabadlábra helyezik az elítéltet.

Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Ha kérte értesítését a büntetés-végrehajtás kérdéseiben hozott határozatokról, valamint azokról, amelyek érintik az elítélt 3. szintű nyitott intézményi rendszerben való elhelyezését, a fogvatartás kedvezményeit, a rövid idejű eltávozást, a feltételes szabadlábra helyezést stb., akkor is fellebbezhet ellenük, ha nem félként vett részt az eljárásban. Az illetékes bírósági tisztviselő tudomására kell hozza fellebbezési szándékát, ehhez nem kell ügyvédi támogatás, a határozatról való értesülésétől számított legfeljebb öt napon belül, és ezen értesítéstől számított tizenöt napon belül be kell nyújtania a fellebbezést.

Az elítélt 3. szintű nyitott intézményi rendszerben való lehetséges elhelyezése elleni fellebbezéshez a következő bűncselekmények valamelyikének sértettje kell legyen:

• emberölés;
• magzatelhajtás;
• testi sértés;
• szabadságkorlátozó bűncselekmények;
• kínzás és erkölcsi sérthetetlenség elleni bűncselekmények;
• szexuális szabadság és sérthetetlenség elleni bűncselekmények;
• erőszakkal vagy megfélemlítéssel elkövetett lopás;
• terrorista bűncselekmények;
• emberkereskedelem.

Azt megelőzően, hogy a büntetés-végrehajtási hatóság meghozza a fenti határozatok valamelyikét, a szóban forgó határozatot közlik Önnel, és megteheti a megfelelőnek tartott nyilatkozatokat, feltéve, hogy benyújtotta az e határozatokról való értesítés iránti kérelmet.

Az Áldozatsegítő Szolgálat tájékoztatja Önt az Ön által a jogaival összeegyeztethetetlennek tartott ítéletek ellen benyújtható jogorvoslati kérelmekről.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (pl. független per, polgári per, egyesített polgári és büntetőeljárás)

Magánvádlóként ugyanazon büntetőeljárás keretében keresettel polgári jogi igényként kártérítést követelhet, vagy pedig a büntetőeljárás befejezéséig elhalaszthatja a kereset előterjesztését. Ha a két igény egymástól elkülönül, akkor a polgári ügynek várnia kell a büntetőeljárás befejezéséig.

Az eljárás során csupán magánfélként is eljárhat, így nem rendelkezik perképességgel az eljárásban. Amennyiben nem jár el magánfélként kártérítés érvényesítése érdekében, akkor az ügyész az Ön nevében érvényesíti a polgári jogi igényt. Ha a bíróság a vádlottat nem nyilvánítja bűnösnek, vagy nem ítéli meg Önnek a kártérítést, akkor Ön polgári perben még mindig követelhet kártérítést.

A terhelt polgári jogi felelőssége kiterjed a vagyon visszaszolgáltatására, a kár kijavítására és megtérítésére, ami magában foglalja az Ön partnerének és gyermekeinek okozott károkat is.

Az államtól is kaphat kártérítést.

Az Áldozatsegítő Szolgálatok a határokon átnyúló helyzetekben eljáró áldozatsegítő hatóságok abban az esetben, ha az Ön által elszenvedett bűncselekményt – Spanyolországot leszámítva – az Európai Unió valamelyik tagállamában követték el, és Ön szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik Spanyolországban. Határokon átnyúló helyzetekben megvalósított, terrorizmussal összefüggő bűncselekmények esetén a Belügyminisztérium terrorcselekmények sértettjeit támogató főigazgatósága a segítségnyújtó hatóság.

A terrorista bűncselekmények kivételével általában a segítségnyújtó hatóság együttműködik az eljárás megindításában és folytatásában a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti uniós tagállam támogatásnyújtása érdekében, ezáltal Ön felperesként Spanyolországból kártérítésben részesülhet attól az államtól, ahol a bűncselekményt elkövették.

E célból az Áldozatsegítő Szolgálat a következő információval látja el Önt:

• tájékoztatás a pénzügyi támogatás vagy kártérítés igénybevételének lehetőségeiről, a szükséges eljárásokról vagy formanyomtatványokról, ami magában foglalja a kitöltés módját és a szükséges igazoló dokumentumokat;
• általános útmutatás arról, hogyan kell további információra irányuló kérelmet kitölteni.

Továbbá segítségnyújtó hatóságként az Áldozatsegítő Szolgálatnak a következőket kell tennie:

• továbbítja az Ön igényét és az alátámasztó dokumentációt, valamint minden adott esetben később benyújtandó dokumentumot a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti állam által kijelölt döntéshozó hatósághoz;
• együttműködik a döntéshozó hatósággal, ha nemzeti jogszabályaival összhangban az a hatóság úgy dönt, hogy meghallgatja az igénylőt vagy bármely más személyt.

A döntéshozó hatóság a Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium Személyzeti Költségek és Állami Nyugdíjak Főigazgatósága, amennyiben a jogszerűen létrehozott állami támogatás iránti igényt az igénylő szokásos tartózkodási helye szerinti állam segítségnyújtó hatósága végzi.

A döntéshozó hatóságnak mind Önt – mint a támogatást igénylő személyt –, mind pedig a segítségnyújtó hatóságokat tájékoztatnia kell az alábbiakról:

• az állami támogatás iránti kérelem beérkezése, az eljárást indító szerv, a döntés meghozatalának határideje, és – amennyiben lehetséges –, a döntés meghozatalának várható időpontja;
• az eljárás lezárásáról szóló határozat.

A terrorizmussal összefüggő bűncselekmények esetén a Belügyminisztérium (terrorcselekmények sértettjeit támogató főigazgatósága) jár el segítséget nyújtó hatóságként azon esetekben, amikor a bűncselekmény elkövetésének helye az Európai Unió Spanyolországtól eltérő tagállama, és Ön támogatást igénylő személyként Spanyolországban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ezáltal Ön Spanyolországból igényelhet – adott esetben – kártérítést attól az államtól, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. Az áldozatsegítő főigazgatóság segítségnyújtó vagy döntéshozó hatóságként tett intézkedései megegyeznek a Gazdasági és Pénzügyminisztérium Személyzeti Költségek és Állami Nyugdíjak Főigazgatóságának intézkedéseivel.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

A támogatást részben vagy egészében az állam fogja kifizetni, ha az elkövetőt részben fizetésképtelennek nyilvánították.

Az Ön bűncselekmény elkövetéséből eredő polgári kártérítési igényének érvényesítése iránti jogai az Önt sértettként vagy kedvezményezettként megillető ideiglenes vagy végső támogatás összege erejéig átszállnak az államra.

Az állam a bűncselekmény elkövetéséből eredő polgári felelősséggel tartozó fél ellen eljárást indíthat a nyújtott támogatás teljes vagy részleges visszafizetése céljából.

Ezt adott esetben közigazgatási behajtási eljárással hajtják végre, és többek között az alábbi esetekben kell alkalmazni:

• ha a jogerős bírósági határozat megállapítja, hogy nem történt bűncselekmény;
• ha a kifizetést követően sértettként akár Ön, akár kedvezményezettjei bármilyen okból kifolyólag teljes vagy részleges kártérítést kaptak az elszenvedett károkért a támogatás odaítélését követő három évben;
• ha a támogatást hamis vagy szándékosan hiányos információ vagy egyéb tisztességtelen eszköz rendelkezésre bocsátása alapján szerezték meg, valamint olyan körülmények szándékos elhallgatásával, amelyek az igényelt támogatás elutasításához vagy csökkentéséhez vezetnének;
• ha az ítéletben nyújtott kártérítés alacsonyabb, mint az ideiglenes támogatás.

Ilyen keresetnek az államnak a folyamatban lévő polgári vagy büntetőeljárásban való fellépése esetén van helye, amely nem érinti az ügyész által indítható polgári pert.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Az állam a támogatást részben vagy egészében megfizeti, ha a bűncselekmény miatt elítélt személyt részlegesen fizetésképtelennek nyilvánították.

Ideiglenes támogatás nyújtható a büntetőeljárást lezáró jogerős bírósági határozat meghozatala előtt, amennyiben bizonyítást nyert az a bizonytalan gazdasági helyzet, amelyben Ön áldozatként vagy kedvezményezettként maradt.

Az ideiglenes támogatást akkor lehet igényelni, ha a cselekményt az illetékes hatóságoknak bejelentette, vagy ha a büntetőeljárást hivatalból e cselekmény alapján folytatják.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

Igényelhet állami kártalanítást.

Spanyolországban létezik egy állami támogatási rendszer a Spanyolországban elkövetett, halált, súlyos testi sértést okozó vagy a fizikai vagy mentális egészséget súlyosan károsító szándékos és erőszakos bűncselekmények sértettjei számára. A segélyt a szexuális szabadság elleni bűncselekmények áldozatainak is megítélik, még akkor is, ha e bűncselekményeket erőszak nélkül követték el.

Önt általánosságban megilleti a jogszabályi pénzügyi támogatás, amennyiben a bűncselekmény elkövetésekor spanyol állampolgár vagy más uniós ország állampolgára, vagy amennyiben ezek egyike sem alkalmazandó Önre, szokásos tartózkodási helye Spanyolországban vagy a területén a spanyol állampolgárokat megilletőhöz hasonló támogatást nyújtó országban van.

Halál esetén a fent említett állampolgársági vagy tartózkodási követelményeknek a kedvezményezettek tekintetében kell teljesülniük, nem pedig az elhunyt személy tekintetében.

Súlyos testi sérülés vagy súlyos testi vagy lelki egészségkárosodás esetén a közvetlen áldozatok, vagyis a sérülést vagy kárt szenvedők lesznek a kedvezményezettek.

Halál esetén a kedvezményezettek a közvetett áldozatok, akik a következők lehetnek:

• Az elhunyt személy nem elvált házastársa, vagy a halálát megelőzően legalább két éven keresztül tartósan, házassághoz hasonló kapcsolatban vele élő személy, kivéve közös gyermekek esetében, ebben az esetben elegendő a puszta együttélés. A felsorolt személyek gyermekei még akkor is ideértendők, ha nem az elhunyt személy gyermekei, feltéve, hogy anyagilag attól a személytől függtek és együtt éltek.

A kedvezményezett semmilyen esetben nem jelent bármilyen formában elkövetett szándékos emberölésért elítélt személyt, ha az elhunyt a házastárs volt vagy olyan személy, akihez tartósan házassághoz hasonló kapcsolat fűzte.

• Az elhunyt személy gyermeke, aki attól a személytől függött és vele élt, feltételezve, hogy a kiskorú gyermekek vagy fogyatékossággal élő felnőttek anyagi függőségben élnek.
• Az elhunyt személy szülője, aki anyagilag attól a személytől függött, feltéve, hogy senkire nem állapítható megy a fentiek közül egyik helyzet sem.
• A spanyol jogban biztosított pénzügyi támogatás alkalmazásában ugyancsak közvetett áldozatnak minősülnek a bűncselekmény közvetlen következtében elhunyt kiskorú szülei.

A sérülések, amelyek a sértetteket pénzügyi támogatásra jogosítják, azok, amelyek károsítják a sértett testi épségét vagy testi vagy lelki egészségét, és amelyek legalább hat hónapos ideig tartó fogyatékosságot okoznak, vagy amelyek miatt véglegesen legalább 33%-os mértékű fogyatékossággal él az érintett.

Általános szabályként a támogatás odaítélése a büntetőeljárás lezárásáról szóló végső bírósági határozat meghozatalától függ. Figyelembe véve a büntetőügyekben történő döntéshozatal időtartamát, a büntetőeljárást lezáró végső bírósági határozat meghozatala előtt a törvény előírja ideiglenes támogatás nyújtásának lehetőségét, figyelembe véve a bűncselekmény sértettjének vagy kedvezményezettjeinek bizonytalan gazdasági helyzetét. Ideiglenes támogatást lehet kérni, ha a sértett jelentette a cselekményt az illetékes hatóságoknak, vagy ha a büntetőeljárást az illetékes szervek feljelentés szükségessége nélkül kezdeményezték.

A támogatás összege nem haladhatja meg az ítélettel megállapított kártalanítást.

A kiskorú vagy fogyatékossággal élő személy bűncselekmény közvetlen következményeként bekövetkezett haláláért a kiskorú szülei vagy gondviselői csak olyan támogatásra jogosultak, amely a ténylegesen megfizetett temetési költségeknek felel meg, jogszabályban rögzített felső értékig.

Az áldozat mentális egészségét károsító szexuális szabadság elleni bűncselekmények esetén a támogatás összege fedezi az áldozat által szabadon választott terápiás kezelés költségeit, jogszabályban rögzített felső értékig.

Általánosságban elmondható, hogy a támogatás igénylésére vonatkozó határidő egy év, amely a bűncselekmény elkövetésének időpontjától kezdődik. Ezt a határidőt a büntetőeljárás indulásakor fel kell függeszteni, és akkor kell folytatni, amikor a jogerős bírósági határozatot meghozzák és arról értesítik a sértettet.

A támogatás átvétele összeegyeztethetetlen a következőkkel:

• az ítélet útján megállapított kártérítés. Mindazonáltal a támogatás része vagy egésze kifizetésre kerül, ha az elkövetőt részlegesen fizetésképtelennek nyilvánították;
• kártérítés vagy magánbiztosító támogatása, valamint a társadalombiztosítási támogatás, amely a sértett ideiglenes fogyatékossága miatt fizethető. Mindazonáltal a támogatást ki kell fizetni a magánbiztosítottnak, ha a biztosítás keretében kapott kártérítés összege alacsonyabb az ítéletben megállapított összegnél;
• a támogatás átvétele semmiképpen sem lehet összeegyeztethető a fegyveres csoportok és terroristák áldozatait ért kár megtérítésével.

A támogatás átvétele összeegyeztethető a következőkkel:

• a sértett tartós fogyatékossága vagy elhalálozása esetén a kedvezményezettet megillető állami nyugdíj igénybevétele;
• a nemi alapú erőszak elleni átfogó védelmi intézkedésekről szóló, 2004. december 28-i 1/2004 sarkalatos törvény (Ley Orgánica 1/2004 de 28 de diciembre, de Medidas de Protección Integral contra la Violencia de Género) 27. cikkében előírt szociális támogatás.

A tartós fogyatékossággal kapcsolatos támogatás összeegyeztethetetlen az ideiglenes fogyatékossággal járó támogatással.

A jogszabályban létrehozott állami támogatás iránti kérelmek feldolgozása és elbírálása a Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium Személyzeti Költségek és Állami Nyugdíjak Főigazgatóságának hatáskörébe tartozik bármely bűncselekmény sértettje esetén, kivéve a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények áldozatait, tekintetükben a Belügyminisztérium (terrorcselekmények sértettjeit támogató főigazgatósága) az illetékes.

Amennyiben Ön terrorizmus áldozata, számos állami támogatás létezik a terrorizmus áldozatainak ilyen típusú bűncselekmények által okozott károk megtérítésére, feltéve, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a terrorcselekmény és az elszenvedett károk között.

Az alábbi károkat lehet kártérítéssel megtéríteni:

• a fizikai és mentális sérüléseket is magában foglaló testi sérüléseket, valamint az orvosi kezelés, protézis és műtét költségeit.

Ezeket a költségeket az érintett személynek csak abban az esetben fizetik ki, amennyiben azokat nem fedezi részlegesen vagy teljesen állami- vagy magánellátó rendszer;

• a természetes személyek otthonában vagy a kereskedelmi és ipari létesítményekben, a politikai pártok, szakszervezetek és társadalmi szervezetek központjában okozott vagyoni károk;
• az ideiglenes szálláshelyek költségei, miközben a természetes személyek szokásos tartózkodási helyén javítási munkákat végeznek;
• a magánjárművekben okozott károk, valamint az emberek vagy áruk szárazföldi szállítására használt járművek által elszenvedett károk, kivéve a köztulajdonban lévő járművek.

Az említett károk miatt nyújtott kártérítés – a testi sérülések kivételével – másodlagosnak minősül az ugyanezen jogcímen bármely más közjogi szerv vagy a biztosítási szerződések által biztosított megoldásokhoz képest. Ezekben az esetekben megtérítik a közigazgatási szervek vagy biztosítóintézetek által fizetett összegek és a hivatalos értékelés közötti különbözetet.

A kártérítés összegét az okozott kár (a sérülések súlyossága és az általuk okozott fogyatékosság, halál stb.) alapján határozzák meg.

Egyéb támogatások:

• tanulásra: ha egy terrorista cselekmény olyan személyi sérülésekhez vezet, amelyek különös jelentőséggel bírnak a diák, szülei vagy gondviselői számára, vagy ezek a sérülések alkalmatlanná teszik őket rendes foglalkozásuk gyakorlására;
• azonnali pszichológiai segítségnyújtás és tanácsadás mind az áldozatok, mind a családtagok számára;
• kivételes esetben rendkívüli támogatás olyan áldozatok személyes vagy családi szükségleteinek enyhítésére, akiket nem szokványos támogatás fedez, vagy akiket az kifejezetten nem kellő módon fedez.

A támogatás kedvezményezettjei:

• sérülések esetén a sérült személyek;
• halál esetén:
  • az elhunyt személy házastársa;
  • a nem házastárs partner, akivel az elhunyt legalább két éve élt együtt;
  • a nem házastárs partner, akivel az elhunytnak gyermeke van;
  • az elhunyt személy szülei, ha pénzügyi szempontból tőle függtek. Szülők hiányában és ebben a sorrendben, az elhunyt személy unokái, testvérei és nagyszülei, akik pénzügyi szempontból tőle függtek;
  • ha senki a fentiek közül nem létezik, a gyermekek, és azok hiányában azok a szülők, akik pénzügyi szempontból nem függtek az elhunyt személytől.

Általánosságban elmondható, hogy a személyi vagy vagyoni károk megtérítésére vonatkozó igények benyújtásának határideje egy év, amely a kár bekövetkezésének napjától kezdődik.

A Nemzeti bíróság terrorizmus áldozatait tájékoztató és támogató Irodája (Oficina de información y Asistencia a Víctimas del Terrorismo de la Audiencia Nacional) a Belügyminisztérium terrorcselekmények sértettjeit támogató főigazgatóságával együttműködve a kártérítés igénylésén keresztül segít Önnek, mint a terrorizmus áldozatának: a jogerős ítéletekre vonatkozó igazolások beszerzésében, a polgári kötelezettségek érvényesítésének tilalmával kapcsolatban, valamint a támogatás feldolgozásához szükséges egyéb okmányok beszerzésében.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

A büntetőeljárásban hozott jogerős végső ítéletnek bizonyítania kell, hogy a halál, a testi sérülések és a testi vagy mentális egészség súlyos károsodása szándékos és erőszakos bűncselekmény hatására történt, következésképpen az ítéletnek kell meghatároznia a megfelelő kártérítést is.

A pénzügyi támogatás iránti kérelem benyújtásához csatolni kell a büntetőeljárást lezáró végső bírósági határozat egy példányát függetlenül attól, hogy az eredmény ítélet, mulasztási határozat vagy pedig végzés arról, hogy az elkövető halála miatt megszüntetik az eljárást, vagy megszüntető végzés.

A támogatás összege nem haladhatja meg az ítélettel megállapított kártérítést.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Ideiglenes támogatás nyújtható a büntetőeljárást lezáró végső bírósági határozat meghozatala előtt, ha bizonyítják Önnek mint a bűncselekmény sértettjének vagy kedvezményezettjeinek bizonytalan gazdasági helyzetét.

Az ideiglenes támogatást akkor lehet igényelni, ha a cselekményt az illetékes hatóságoknak bejelentette, vagy ha a büntetőeljárást hivatalból e cselekmény alapján folytatják.

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

Amennyiben Ön bűncselekmény áldozata, felkeresheti valamelyik Áldozatsegítő Szolgálatot (Oficinas de Asistencia a las Víctimas del delito).

Az Áldozatsegítő Szolgálatot az Igazságügyi Minisztérium üzemelteti és olyan ingyenes, nyilvános és sokrétű szolgáltatást nyújtanak, amely alkalmas az áldozatok igényeinek kielégítésére.

Valamennyi autonóm közösségben vannak irodái, szinte mindegyik régió székhelyén és más városokban egyaránt.

Az Áldozatsegítő Szolgálat átfogó, koordinált és szakosodott támogatásban részesíti Önt bűncselekmény áldozataként, eleget téve sajátos jogi, pszichológiai és szociális igényeinek.

Amennyiben terrorizmussal összefüggő cselekmény áldozatává vált, megkeresheti a Nemzeti bíróság terrorizmus áldozatait tájékoztató és támogató Irodáját (Oficina de Información y Asistencia a Víctimas del Terrorismo de la Audiencia Nacional), jóllehet ha szeretné, felkeresheti a régiója szerinti Áldozatsegítő Szolgálatot is. Az Áldozatsegítő Szolgálat ebben az esetben egyeztet a Nemzeti bíróság terrorizmus áldozatait tájékoztató és támogató Irodájával.

Az Áldozatsegítő Szolgálat által kínált ellátás és támogatás több szakaszban valósul meg:

• Fogadási és tájékoztatási szakasz: a tájékoztatási szakasz azt foglalja magába, amikor a Szolgálat átfogó tájékoztatást nyújt az Ön által megteendő lépésekről, a felmerülő kérdésekről és a lehetséges következményekről. Ez a szakasz általában – személyes vagy telefonos – beszélgetés formájában történik, melynek során Ön elmondhatja problémáit és szükségleteit. Elmondása alapján útmutatást kap, áttekintik az egyéb forrásokból származó beavatkozások lehetőségét, és szükség esetén átirányítják.
• Információs szakasz: Ön sértettként a hatóságokkal és tisztviselőkkel való első kapcsolatfelvételtől kezdve még a panasz benyújtása előtt is jogosult a személyes körülményeire, valamint a bűncselekmény jellegére és az elszenvedett károkra tekintettel lévő információk megszerzésére. Ez az információ az alábbi szempontokra terjed ki:
• Hogyan tehet panaszt és hogyan indíthatja el az ehhez szükséges eljárást.
• A rendelkezésre álló különös szolgáltatások, pszichoszociális és gondozási erőforrások függetlenül attól, hogy panaszt nyújtottak-e be, és hogyan juthat hozzájuk.
• A rendelkezésére álló gondozási és támogatási intézkedések (legyenek azok orvosi, pszichológiai vagy anyagi jellegűek), valamint az igénybevételükre vonatkozó eljárás, ideértve megfelelően az alternatív szálláslehetőségekre vonatkozó tájékoztatást.
• Hogyan kaphat tanácsot és jogi védelmet, és adott esetben azok a feltételek, amelyek alapján ezek díjmentesen igénybe vehetők.
• Ki kísérheti el az eljárás során a tárgyalásra, és/vagy a különböző bűnügyi hatóságokhoz, ha erre szüksége van.
• Védelmi intézkedések kérelmezésének lehetősége, és adott esetben az erre vonatkozó eljárás;
• Az eljárással kapcsolatos gazdasági jogokról tájékoztatás, különösen a támogatás és a kártérítés tekintetében, amelyre a bűncselekmény által okozott károk alapján jogosult lehet, és adott esetben tájékoztatás az igénybevételükre vonatkozó eljárásról.
• Ha Spanyolországon kívül él, bűncselekmény sértettjeként milyen eljárást kell követnie jogai érvényesítéséhez.
• Mi az eljáró hatóság elérhetősége és a hatósággal való kommunikáció módja, valamint a tárgyalás időpontja és helye, valamint tájékoztatják a vádlottal szemben felhozott vád tartalmáról is.
• A rendelkezésre álló helyreállító igazságszolgáltatás (például közvetítés), amennyiben erre jogszerű lehetőség áll fenn.
• Azok az esetek, amelyekben megtérítik jogi kiadásait, és adott esetben az igénylés menete.
• Beavatkozási szakasz: Az Áldozatsegítő Szolgálat beavatkozása különböző területeken történik:
• Jogi beavatkozások: a Szolgálatok megadják Önnek a szükséges jogi segítségnyújtást, és konkrét tájékoztatást nyújtanak a bírósági eljárás keretében rendelkezésre álló segítség típusáról, az eljárások során gyakorolható jogairól, és, hogy milyen módon és milyen feltételekkel férhet hozzá a jogi tanácsadáshoz, valamint azon szolgálatok és szervezetek fajtáit is, amelyekkel kapcsolatba tud lépni.

A jogi segítségnyújtás minden esetben általános jellegű lesz az eljárás végrehajtásának módjáról és a különböző jogok gyakorlására vonatkozóan, mivel az ügyvédje lesz felelős az egyedi esetre vonatkozó útmutatásért és jogi segítségnyújtásért.

• Orvosi és pszichológiai beavatkozások: a Szolgálatok által kínált pszichológiai segítségnyújtás célja az Ön helyzetének értékelése és kezelése, a bűncselekmény által okozott válság csökkentése, a bűncselekményből eredő bírósági eljárásokkal való megbirkózás segítése és kíséret biztosítása az eljárás során, valamint stratégiáinak és képességeinek megerősítése, lehetővé téve a környezetéből érkező segítség igénybevételét.

A Szolgálatok pszichológiai támogatási tervet hoznak létre abban az esetben, ha Ön különösen veszélyeztetett sértett, vagy különös védelemre szorul.

• Gazdasági beavatkozások: Az Önt megillető gazdasági segítségnyújtás tekintetében, ha erőszakos bűncselekmény vagy szexuális szabadság elleni bűncselekmény áldozata lett, a Szolgálat elsősorban tájékoztató szerepet játszik, és segítséget nyújt az igényérvényesítésben.
• Szociális és gondozási beavatkozások: ezen a területen a Szolgálatok összehangolják az általuk nyújtott ellátást, és adott esetben, szociális szolgálatokhoz, gondozási intézményekhez, vagy olyan szervezetekhez irányítják Önt, amelyek biztonságos szállást, azonnali orvosi ellátást és az esetlegesen Önt megillető bármilyen pénzügyi támogatást tudnak biztosítani, különös figyelmet fordítva a rokkantsági, kórházi, haláleseti és a sebezhető helyzet által okozott igényekre.
• Nyomon követési szakasz: a Szolgálatok az egész büntetőeljárás során és a folyamat befejezése után is megfelelő ideig figyelemmel kísérik az ügyet, különösen akkor, ha Ön veszélyeztetett sértett. Ebben a szakaszban a Szolgálatok elemezni fogják az Ön jogi, orvosi, pszichológiai, szociális, gondozási és gazdasági helyzetét a bűncselekmény utáni különböző időszakokban. A nyomon követés szükséges terjedelmét az Ön helyzete alapján határozzák meg.

Ha Ön terrorcselekmény áldozata, a Nemzeti bíróság terrorizmus áldozatait tájékoztató és támogató Irodájának főbb feladatai a következők:

• tájékoztatás nyújtása azon bírósági eljárások állásáról, amelyek az elkövetett bűncselekmény alapján Önt érinthetik;
• tanácsadás mindazon büntetőjogi és közigazgatási eljárással kapcsolatban, amelyek Önt érinthetik;
• személyes kíséret nyújtása azon terrorcselekményekkel kapcsolatban tartott bírósági tárgyalásokon, amelyek Önt érinthetik;
• érzelmi és terápiás támogatás nyújtása Önnek a Belügyminisztérium hatáskörének sérelme nélkül;
• az Ön biztonsága garantálásának elősegítése és bűncselekmény sértettjeként magánéletének védelme a bírósági eljárásban való részvétele során;
• tájékoztatás nyújtása a terrorizmus áldozatainak nyújtandó fő kártérítési formákról minden esetben azzal, hogy Önt a Belügyminisztérium terrorcselekmények sértettjeit támogató főigazgatóságához irányítják;
• az Ön értesítése a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos valamennyi ügyben a szabadságvesztés idejének teljes letöltéséig, különösen olyan esetekben, amelyekben az elítéltet kedvezményekben részesítették vagy szabadlábra helyezték.

A Belügyminisztérium terrorcselekmények sértettjeit támogató főigazgatósága egyablakos ügyintézőhelyként szolgál valamennyi olyan eljárásra vonatkozóan, amelyet terrorista cselekménnyel érintett személyek és családok a hatáskörrel rendelkező szervhez címzett kérelemre és az érintett személlyel való kapcsolatra hivatkozva a központi államigazgatás előtt indítanak.

Emellett a főigazgatóság a terrorizmus áldozatainak segítésére és támogatására a sértettek átfogó védelmének biztosítása érdekében együttműködik a központi államigazgatás hatáskörrel rendelkező szerveivel és más közigazgatási szervekkel.

A Belügyminisztérium terrorcselekmények sértettjeit támogató főigazgatósága jár el a terrorizmus bűncselekménnyel érintett személyek megsegítésére és kártérítésére vonatkozó döntések kezelése, irányítása és döntéshozatala során.

Áldozatsegítő forróvonal

A fogadási és tájékoztatási szakaszban Ön személyesen vagy telefonon is megkeresheti az Áldozatsegítő Szolgálatot.

Bizonyos bűncselekmények – mint a nemi alapú erőszak – esetén Spanyolországban telefonos segítségnyújtó és tájékoztató szolgáltatások működnek, pl. a 016 Nemi alapú erőszakkal kapcsolatos tájékoztató és jogi tanácsadó telefonos szolgálat (Servicio telefónico de información y asesoramiento jurídico en materia de violencia de género).

A különösen veszélyeztetett sértettek – például a kiskorúak – esetében léteznek meghatározott szolgáltatások, mint az ANAR (Veszélyeztetett Gyermekek és Serdülők Támogatása) alapítvány segélyvonala (Servicio de atención telefónica de la Fundación ANAR), amely kiskorúak eltűnése esetén a gyermekeknek és fiataloknak, a kiskorúak szüleinek és rokonainak, valamint a rokonoknak nyújt segítséget.

A 016 Nemi alapú erőszakkal kapcsolatos tájékoztató és jogi tanácsadó telefonos szolgálat a nap 24 órájában, az év 365 napján nyújt ingyenes szakmai segítséget. Az e szolgáltatást igénybe vevő személyek adatait minden esetben titkosan kezelik.

A segítséget 51 nyelven lehet igénybe venni. A 24 órás segítség spanyolul, katalánul, galíciaiul, baszkul, angolul és franciául, valamint a telefonos fordítási szolgáltatás a német, portugál, mandarin, orosz, arab, román és bolgár hívásokra érhető el. Más nyelveken a segítségnyújtás telefonos fordítási szolgáltatáson keresztül vehető igénybe.

A hallássérült vagy beszédben akadályozott személyek számára a szolgáltatáshoz való hozzáférés az alábbi módokon biztosított:

• írásos üzenetváltás (TTY) a 900 116 016 számon;
• a Telesor honlap Telesor szolgáltatásán keresztül (https://www.telesor.es/). Ebben az esetben internetkapcsolatra van szükség;
• mobiltelefonnal vagy PDA-val. Mindkét esetben telepíteni kell a Telesor honlapon feltüntetett lépések követésével az ingyenes alkalmazást.

Ez a szolgáltatás a nemi alapú erőszak meghatározott eseteivel kapcsolatban kérdésekkel fordulóknak nyújt segítséget: a nemi alapú erőszak női sértettjeinek, a nemi alapú erőszak női sértettjeihez közel álló személyeknek (rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak stb.), a nemi alapú erőszak női sértettjével foglalkozó szakértőknek vagy azoknak, akik az ilyen típusú erőszak eseteiről tudomással bírnak, stb.

Ez a tájékoztatás az Önnek mint az ilyen típusú bűncselekmény sértettjének rendelkezésére álló forrásokra és jogosultságokra – foglalkoztatásra, szociális szolgáltatásokra, pénzügyi támogatásra és tájékoztatásra, segítségnyújtásra, befogadásra és jogi tanácsadó szolgáltatásokra – vonatkozik.

Sürgősségi hívás esetén azt haladéktalanul kapcsolják az érintett autonóm közösség 112-es sürgősségi számához.

Amennyiben Ön nemi alapú erőszak kiskorú áldozata, valamennyi 016-os Szolgáltatást kereső hívás átkapcsolásra kerül az ANAR gyermekek és serdülők részére fenntartott segítségnyújtó segélyvonalához (900 20 20 10).

Az ANAR (Veszélyeztetett Gyermekek és Serdülők Támogatása) alapítvány segélyvonala (900 20 20 10) ingyenes, titkos és anonim szolgáltatás, amely a nap 24 órájában, az év 365 napján elérhető, és amely főként három segélyvonalat tartalmaz:

• Az ANAR gyermekek és serdülők részére fenntartott segítségnyújtó segélyvonala, amelynek fő célja problémák vagy veszélyhelyzet esetén a szükséges támogatás és iránymutatás nyújtása a hívó gyermekek vagy serdülők számára.
• Az ANAR felnőttek és családok részére fenntartott segítségnyújtó segélyvonala, amely azokat a felnőtteket célozza, akiknek kiskorúakkal kapcsolatban segítségre van szükségük.
• Az ANAR 116 000 segélyvonala eltűnt kiskorúak eseteivel foglalkozik (az Európai Unió szociális értékkel bíró harmonizált telefonszáma az ilyen ügyek kezelésére).

Ez a szolgáltatás átkapcsolja az Ön hívásait a 016-os szolgáltatásra, amennyiben Ön felnőtt nő és nemi alapú erőszak sértettje, vagy pedig olyan felnőtt, aki tudomással bír ilyen típusú erőszakról.

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Igen. A bűncselekmények áldozatainak nyújtott gondozási és támogatási szolgáltatások – így az Áldozatsegítő Szolgálat – ingyenesek és bizalmasan kezelik azokat: nincs szükség először panasz benyújtására.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Felkeresheti a valamennyi autonóm közösségben, szinte mindegyik régió székhelyén és más városokban is működő Áldozatsegítő Szolgálatokat.

Az Áldozatsegítő Szolgálat átfogó, koordinált és szakosodott támogatásban részesíti Önt sértettként, eleget téve sajátos jogi, pszichológiai és szociális igényeinek.

Az Áldozatsegítő Szolgálat tájékoztatást nyújt Önnek az elérhető szakmai szolgáltatásokról és pszichoszociális valamint gondozási forrásokról – tekintet nélkül arra, hogy Ön előterjeszt-e panaszt –, továbbá arról, hogyan érhetők el ezek a szolgáltatások.

Az Áldozatsegítő Szolgálat tájékoztatást nyújt továbbá a rendelkezésére álló gondozási és támogatási intézkedésekről (legyenek azok orvosi, pszichológiai vagy anyagi jellegűek), valamint az igénybevételükre vonatkozó eljárásról, ideértve megfelelően az alternatív szálláslehetőségekre vonatkozó tájékoztatást.

Emellett Ön tanácsot kaphat arról, hogyan készítse elő panaszát, valamint a panasz előterjesztésének eljárásáról, a jogi tanácsadásban és védelemben részesülés lehetőségéről, továbbá adott esetben azokról a feltételekről, amelyek mellett ezeket Ön ingyenesen megkaphatja.

Az Áldozatsegítő Szolgálat szükségleteitől függően átirányítja Önt a szakosított jogi, pszichológiai és szociális szolgálatokhoz– ilyenek például az önkormányzati, szociális ellátási, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgálatok; egyesületek, alapítványok és más non-profit szervezetek; igazságügyi pszichoszociális szolgálatok; valamint – amennyiben Ön nemi alapú erőszak sértettje – a Nők Elleni Erőszak Elleni Együttműködés Egységek (Unidades de Coordinación contra la Violencia sobre la Mujer) és a valamennyi autonóm közösségben és tartományban működő Női Egységek (Unidades sobre la Mujer) – igénybevételét javasolhatja.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) a különböző bűncselekmények sértettjeinek valamennyi sértett szükségleteinek és jellemvonásainak megfelelő, személyre szabott felépülési terv létrehozásával nyújthatnak támogatást. Ez a segítségi forma elsősorban jogi tanácsadást, a különböző forrásokról és elérhető segítségről szóló információt, valamint pszichológiai és érzelmi támogatást foglal magában.

Ön akkor minősül bűncselekmény áldozatának, ha egy olyan esemény következtében szenvedett el sérelmet (pl. megsérült vagy személyes tulajdona megrongálódott vagy azt eltulajdonították stb.), amely a nemzeti jog szerint bűncselekménynek minősül. A jog szerint Ön a bűncselekmény áldozataként bizonyos egyéni jogokkal rendelkezik az eljárás előtt, alatt és után.

Franciaországban a büntetőeljárás nyomozásból és tárgyalásból áll. Az elkövetett bűncselekmény típusa szerint kétfajta nyomozás létezik: a rendőrségi nyomozást büntetőügyekben eljáró rendőrtisztek végzik az ügyészség törvényességi felügyelete mellett, a bírósági nyomozást pedig büntetőügyekben eljáró rendőrtisztek végzik a büntetőbíró törvényességi felügyelete mellett, vagy maga a büntetőbíró.

A nyomozás lezárulta után az ügyet lezárhatják vagy visszautalhatják a bíróságra tárgyalás céljából, az összegyűjtött bizonyítékok függvényében. Ez utóbbi esetben a bíróság megvizsgálja az összegyűjtött bizonyítékokat és dönt a feltételezett elkövető bűnösségéről. Amennyiben a feltételezett elkövetőt bűnösnek találják, a bíróság büntetést szab ki rá. Amennyiben nem, a feltételezett elkövetőről megállapítják, hogy nem bűnös, és szabadlábra helyezik vagy felmentik.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

4 - Kártérítés

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

Ha a bűncselekményt nem jelenti be, és nem hozza az igazságügyi hatóságok, a rendőrség vagy a csendőrség tudomására, nem fog tájékoztatást kapni, mivel a hatóságoknak nem lesz tudomásuk a bűncselekményről.

Ha a bűncselekményt (sértettként tett panaszától eltérő) bármely módon az igazságügyi hatóságok, a rendőrség vagy a csendőrség tudomására hozza, beidézik, hogy számoljon be az elszenvedett kárról és a bűncselekmény körülményeiről, és ekkor tájékoztatást fog kapni a jogairól.

Ha a bűncselekményt maga jelenti be a rendőrségnek, a csendőrségnek vagy az igazságügyi hatóságoknak, a tények bejelentését követően szintén meg fogják hallgatni, és tájékoztatni fogják a jogairól.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Ha francia állampolgár, akkor bármely franciaországi rendőrségen vagy csendőrörsön tehet panaszt. Panaszát Franciaországban bírálják el, ha a francia hatóságok rendelkeznek hatáskörrel, vagy az ügyet a francia hatóságok elé utalják annak az államnak a hatóságai, amelyben a bűncselekményt elkövették.

Ha külföldi állampolgárként Franciaországban elkövetett bűncselekmény sértettje, bármely franciaországi rendőrségen vagy csendőrőrsön tehet panaszt. A panasz meghallgatása vagy benyújtása során igénybe veheti tolmács segítségét. Az eredményről megfelelő módon fog tájékoztatást kapni, és jogai a francia állampolgárok jogaival azonos védelembe fognak részesülni, mivel a törvény állampolgárságon alapuló megkülönböztetés nélkül azonos szabályokat határoz meg a sértettek tájékoztatására és jogainak védelmére.

Ha európai uniós tagállam vagy Franciaországgal nemzetközi megállapodást aláíró állam állampolgára, akkor költségmentességre jogosult.

Végezetül, azok a sértettek, akik kerítés vagy emberkereskedelem miatt nyújtottak be panaszt, vagy tanúskodtak valakivel szemben, jogosultak munkavégzésre jogosító franciaországi ideiglenes tartózkodási engedélyre, kivéve, ha jelenlétük veszélyezteti a közrendet.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Amikor bejelent egy bűncselekményt, elkérik az elérhetőségeit annak érdekében, hogy a nyomozás során elérhető legyen. A jogairól és azok gyakorlásának módjáról szintén tájékoztatást kap.

A sértett nyomozás lefolytatásáról való tájékoztatása

Az Önt érintő nyomozás állásáról tájékoztatást kérhet a rendőrségtől, a csendőrségtől, az ügyészségtől vagy a vizsgálóbírótól (ha az ügyet elé utalták).

Egyes bűncselekmények esetében, ha magánfél, az eljárás állásáról minden hatodik hónapban tájékoztatást kap a vizsgálóbírótól.

A sértett nyomozás eredményéről való tájékoztatása

Ha nyomozás véget ér, tájékoztatást kap a meghozott döntésről, ami lehet: megszüntetés, büntetőeljárás alá vonás alternatívája, a terhelt bíróság elé idézése. Ha tárgyalásra kerül sor, tájékoztatást kap a gyanúsított ellen felhozott vádakról, valamint a tárgyalás időpontjáról és helyéről.

Sértett tájékoztatása, ha az ügyet vizsgálóbíró elé utalják

Ha bírósági vizsgálat indul, az ügyész a nyomozás jogát átadja a vizsgálóbírónak. A vizsgálóbírónak tájékoztatni kell Önt arról, hogy bírósági vizsgálat indult, hogy Ön jogosult magánfél lenni, és arról, hogy jogait milyen módon tudja gyakorolni. Amennyiben kiskorú, e tájékoztatást törvényes képviselője részére adják meg.

A sértett részére adott tájékoztatásban a vizsgálóbíró arról is tájékoztatja, hogy amennyiben Ön magánfél, jogosult szabadon választott vagy az Ön kérelmére az ügyvédi kamara által kijelölt ügyvéd segítségét igénybe venni, megállapítva, hogy a költségeket Ön viseli, kivéve, ha költségmentességben részesülhet (lásd a feltételeket) vagy jogvédelmi biztosítással rendelkezik.

A sértett gyanúsított körülményeiről való tájékoztatása

Nem feltétlenül kap tájékoztatást arról, hogy az állítólagos elkövetőt előzetes letartóztatásba helyezték vagy kiengedték a börtönből.

Másrészt, minden esetben tájékoztatást kap az előzetes letartóztatás állítólagos elkövető bírósági felügyeletével történő megszüntetéséről, ha az Ön védelme érdekében távolságtartási végzést hoztak.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Ha nem beszél vagy ért franciául eléggé, az a rendőrség vagy csendőrőrs, ahol a bűncselekmény bejelentette, tolmács szolgáltatásait veszi igénybe. A tolmács jelen van a meghallgatásai, valamint az ügyvéddel tartott megbeszélései, illetve a bírósági eljárás során.

A nyomozás során kérheti az ügyet elbíráló bírótól az akta lényeges részeinek lefordítását. E fordítás ingyenesen vehető igénybe, ha fontos iratokra vonatkozik, azonban ki kell fizetni, ha egyéb iratokra vonatkozik.

A sértett jogaira vonatkozó egyes iratokat már lefordították a leggyakoribb nyelvekre, és így azokat a rendőrség vagy a csendőrség átadja Önnek.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

Amennyiben kommunikációját korlátozó fogyatékosságban szenved, a nyomozó tisztek vagy a bíró által kért tolmács fogja segíteni. A tolmács Önnel tart a tárgyalások, az ügyvéddel folytatott megbeszélések és a bírósági eljárás során.

Amennyiben nem tud olvasni, az iratokat felolvassák Önnek.

Amennyiben kiskorú, a tárgyalást az Ön korának és érettségi fokának megfelelően, különlegesen képzett meghallgatást végző személyek közreműködésével, esetenként pszichológus részvételével folytatják le. Amikor csak lehetséges, ha több mint egy meghallgatás szükséges, ugyanaz a nyomozó fogja Önt kikérdezni.

Egyes rendőrségeken a gyermekbarát környezet megteremtése és kevésbé formális meghallgatás érdekében külön helyiségek állnak rendelkezésre.

A meghallgatás során minden esetében kérheti, hogy azon egy Ön által választott felnőtt is részt vegyen.

Végezetül, ha a nyomozás súlyos bűncselekményekre vonatkozik, különösen szexuális jellegű bűncselekmények esetében, meghallgatását filmre vagy legalább hangrögzítőre veszik.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

Áldozatoknak az áldozatsegítő egyesületek segítenek. Ezen egyesületek célja, hogy tanácsot, társadalmi és jogi segítséget vagy pszichológiai támogatást adjanak a bűncselekmények áldozatainak, akár részt vesznek a büntetőeljárásban, akár nem.

Az egyesületek a folyamatban lévő eljárásokkal érintett áldozatok segítése és támogatása érdekében áldozatsegítő irodákat működtetnek a regionális bíróságok mellett.

Ezen kívül szakegyesületek bizonyos bűncselekmény (például kapcsolati erőszak) áldozatainak tudnak megfelelő támogatást nyújtani.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Megfelelő módon tájékoztatást kap azon jogáról, hogy igénybe veheti hatóságok részét képező szolgálat vagy áldozatsegítő egyesület segítségét, és meg fogja kapni e szolgálat, illetve egyesület elérhetőségét. A törvény nem írja elő a rendőrség vagy a csendőrség számára, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjen az áldozatsegítő egyesületekkel, de ha szociális segítők (szociális munkások vagy pszichológusok) a helyszínen tartózkodnak, akár mert erre megkérték őket, vagy mert ügyeletben vannak, segítséget nyújtanak az eljárással kapcsolatban.

Mindegyik közbiztonsági igazgatóság foglalkoztat tartományi áldozatsegítő munkatársat. E tisztviselők feladata az egyesületekkel való kapcsolattartás, az áldozatok fogadásának javítása, az áldozatok számára hasznos információk központosítása, és a büntetőeljárásnak a nyomozás állásáról való tájékoztatás érdekében történő nyomon követése.

Mindegyik tartományi csendőrség foglalkoztat „megelőzéssel foglalkozó/partneri/kapcsolattartó” áldozatsegítő munkatársat.

Amikor X ellen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt panaszt tesznek, a rendőrtiszt automatikusan átadja a panaszosnak az áldozatsegítéssel kapcsolatos formanyomtatványt annak érdekében, hogy tájékoztassa őt arról, hogy mivel foglalkozik az áldozatsegítő és közvetítő nemzeti intézet (NAVEM), és átadja az áldozatsegítő egyesületek vagy szociális szolgálatok elérhetőségét.

Ezt követően az ügyész a bűncselekmény sértettjét közvetlenül az áldozatsegítő egyesülethez irányítja.

Nagyszámú embert érintő baleset (tömegbaleset vagy terrorcselekmény) esetében az áldozatsegítő egyesületek hozzáférhetnek az áldozatok listájához, és közvetlenül kapcsolatba léphetnek velük.

Hogyan védik a magánéletemet?

A nyomozás során az ügyész hozzájárulásával joga van ahhoz, hogy ne adja meg a magáncímét, és hogy címként a csendőrőrs vagy a rendőrség vagy – annak kifejezett hozzájárulásával – harmadik fél címét adhassa meg.

Végezetül, zárt tárgyalást is kérhet, amit a bírák nem tagadhatnak meg, ha Ön nemi erőszak, kínzás vagy szexuális erőszakkal társuló erőszakos cselekmények áldozata. Egyéb esetekben a tárgyalás csak akkor zárt, ha Ön vagy másik magánfél nem tiltakozik ellene.

A médiában semmilyen esetben adható ki a személyazonossága, kivéve, ha ahhoz hozzájárult.

Ezen felül az áldozatsegítő egyesületek által nyújtott szolgáltatások, és az általuk gyűjtött adatok teljesen bizalmasak.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Nem szükséges panaszt tenni ahhoz, igénybe vehesse az áldozatsegítő egyesületek segítségét.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

Ha kapcsolati erőszak érte, a bántalmazó kötelezhető a családi otthon elhagyására, bizonyos helyektől távol tartható, vagy orvosi, illetve pszichológiai kezelés alá vonható.

Ha (volt) házastársa vagy (volt) élettársa bántalmazta, és ha súlyosan megfenyegették, az ügyész védelmi berendezés (SOS telefon) biztosítását rendelheti el. A kapcsolati erőszak áldozata a családjogi bíróságtól kérheti távoltartási végzés meghozatalát is, amely bizonyos korlátozásokat határoz meg az elkövetővel szemben, ha alapos okkal feltehető, hogy az állítólagos erőszakot elkövették, és az áldozat veszélynek van kitéve.

A bíróság bármely kapcsolat megakadályozása érdekében tett lépésekkel, például előzetes őrizet, bírósági felügyelet elrendelésével vagy más bírósági természetű korlátozással megvédheti Önt és családját az állítólagos elkövető lehetséges fenyegetéseivel vagy az általa kifejtett nyomásgyakorlással szemben.

Ki nyújthat nekem védelmet?

Az áldozat védelme az igazságügyi hatóság feladata, amely bizonyos, például a kapcsolatfelvétel megtagadására vagy a meghatározott helyek, mint például az áldozat otthona megközelítésének tilalmára vonatkozó döntések meghozatalakor figyelembe veszi az áldozatot érintő kockázatokat és az áldozat szükségleteit. E tilalmakat elrendelő határozatokat továbbítják a rendőrségekre és a csendőrőrsökre, amelyek ezután kötelesek biztosítani azok betartását. Ha a vádlott vagy elítélt megsérti a tilalmat, letartóztatható, mivel a tilalom megsértése börtönbüntetés vagy új bűncselekménnyel való megvádolás alapjául szolgálhat.

Ha külön védelmi berendezést (SOS telefont) bocsátottak rendelkezésére, könnyen kapcsolatba léphet az ügyfélszolgálattal, amely haladéktalanul értesíti a legközelebbi rendőrséget vagy csendőrőrsöt, amelyek mozgósíthatók, és segítséget nyújthatnak, ha veszélyben van.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

Az Önt kihallgató rendőrtiszt feladata a helyzetének és védelmi igényeinek személyes vizsgálatához szükséges előzetes információk begyűjtése. A rendőrtiszt továbbítja az információkat az eljárás lefolytató igazságügyi hatóságnak, amelyik, ha szükségesnek tartja, dönt az áldozatsegítő egyesület által elvégzendő alapos vizsgálat elrendeléséről. E személyre szabott vizsgálat egyik célja az elkövető általi megfélemlítés vagy megtorlás kockázatának meghatározása.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A fentiekben leírt vizsgálat arra is irányul, hogy meghatározza a büntetőeljárásban való részvétele miatti másodlagos sértetté válás kockázatát.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

A különösen veszélyeztetett sértettek értékelést és támogatást kapnak az áldozatsegítő egyesülettől.

Ezen felül a sértett igényeitől függően számos védelmi intézkedést biztosítanak, mint például:

• a meghallgatások és egészségügyi vizsgálatok számának a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges számra való korlátozása;
• szexuális vagy nemi alapú erőszak esetében azonos nemű vizsgáló általi kihallgatás lehetősége;
• megfelelő helyszínen, képzett vizsgálók által történő kihallgatás, és amennyiben lehetséges, minden egyes kihallgatást ugyanaz a vizsgáló végzi.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

A kiskorú sértettet nemcsak a felnőttel azonos jogok illetik meg, hanem korából adódóan különleges jogokkal is rendelkezik. Ezért, ha a szülők (vagy a jogi képviselők) nem tudják a kiskorú érdekeinek védelmét biztosítani, az igazságügyi hatóság ideiglenes gondnokot (a gyermek rokonát vagy erre feljogosított személyt) jelöl ki, aki köteles a kiskorút képviselni, és jogait gyakorolni.

A gyermek érdekeinek védelmére automatikusan ügyvédet rendelnek ki, aki köteles jelen lenni a kiskorú valamennyi kihallgatásánál.

Bizonyos bűncselekmények, különösen a szexuális jellegűek esetében, a kiskorú személy a nyomozati szakaszban egészségügyi és pszichológiai vizsgálatoknak vethető alá annak értékelése érdekében, hogy milyen jellegű és mértékű traumát szenvedett el, és annak megállapítása érdekében, hogy a gyermeknek szüksége van-e megfelelő kezelésre vagy ellátásra. A bizonyos bűncselekmények, különösen szexuális jellegű bűncselekmények áldozatául esett kiskorú személy kihallgatását többszöri kihallgatásának elkerülése érdekében filmre kell venni.

És végezetül, minden egyes kihallgatáson, az elszenvedett bűncselekmény jellegétől függetlenül, a kiskorú az általa választott személlyel (közeli családtag, jogi képviselő, orvos vagy pszichológus) együtt vesz részt.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Az a személy, aki nem bűncselekmény közvetlen sértettje, minden további nélkül lehet közvetett sértett, és ebben az esetben őt bizonyos jogok illetik meg.

Az a közvetett sértett, aki úgy érzi, hogy kár érte, még ha az a kár nem vagyoni kár, magánfélként léphet fel a nyomozati szakaszban, vagy akkor, ha az ügy vizsgálóbíró elé kerül, vagy a tárgyaláson, ha az állítólagos elkövetőt bíróság elé állítják.

Másrészről, a bűncselekmény közvetlen sértettjétől eltérően, a közvetett sértettet nem feltétlenül idézik vagy tájékoztatják a tárgyalásról, ha nem nyújtott be előzetesen erre vonatkozó kérelmet.

Végezetül, a sértettnek meg kell határoznia az elszenvedett kár jellegét annak érdekében, hogy a bíró meg tudja állapítani, hogy e sértettet megilleti-e, vagyis megalapozott-e a magánfél jogállása.

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

Az a személy, aki nem bűncselekmény közvetlen sértettje, minden további nélkül lehet közvetett sértett, és ebben az esetben őt bizonyos jogok illetik meg.

Az a közvetett sértett, aki úgy érzi, hogy kár érte, még ha az a kár nem vagyoni kár, magánfélként léphet fel a nyomozati szakaszban, vagy akkor, ha az ügy vizsgálóbíró elé kerül, vagy a tárgyaláson, ha az állítólagos elkövetőt bíróság elé állítják.

Másrészről, a bűncselekmény közvetlen sértettjétől eltérően, a közvetett sértettet nem feltétlenül idézik vagy tájékoztatják a tárgyalásról, ha nem nyújtott be előzetesen erre vonatkozó kérelmet.

Végezetül, a sértettnek meg kell határoznia az elszenvedett kár jellegét annak érdekében, hogy a bíró meg tudja állapítani, hogy e sértettet megilleti-e, vagyis megalapozott-e a magánfél jogállása.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

A közvetítés olyan bírósági intézkedés, amelynek végrehajtására akkor kerül sor, ha valószínű a sértettnek okozott kár megtérítése, a bűncselekményből eredő rendzavarás megszüntetése, vagy ha az valószínűleg hozzájárul az elkövető rehabilitációhoz.

A közvetítésről az ügyész a sértett hozzájárulásával vagy a sértett kérelmére határoz.

Ha az erőszakot a sértett házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa vagy volt élettársa követte el, a közvetítésre csak akkor kerül sor, ha a sértett ahhoz kifejezetten hozzájárult. Ebben az esetben az erőszak elkövetője figyelmeztetésben is részesül.

Ha a sértett házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa vagy volt élettársa a közvetítés után újból erőszakot követ el, közvetítés már nem vehető igénybe.

A közvetítés során, amellyel nyomozótiszt, az ügyész által kirendelt személy vagy közvetítő is megbízható, a végrehajtás elvéhez és módjaihoz hozzájáruló sértett biztonságának garantálása mellett a sértett kapcsolatba lép az elkövetővel. A sértett akarata ellenére nem szembesíthető az elkövetővel, és semmi esetre sem hagyható vele négyszemközt.

Ezen felül, ezen intézkedés nem alkalmazható, ha úgy tűnik, hogy az elkövető és a sértett kapcsolatba lépése a sértettet veszélynek fogja kitenni.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

Valamennyi francia jogszabály elérhető a honlapon. A sértettek jogait a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv, pontosabban annak 10-2.–10-05., valamint D1-2.–D1-12. cikkei tartalmazzák.

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

A rendőrségnek és a csendőrségnek nyújthat be panaszt, amelyek azt továbbítják a bűncselekmény elkövetésének vagy az elkövető lakóhelye vagy letartóztatásának helye szerinti ügyésznek.

Egyszerű levélben, közvetlenül is megkeresheti az ügyészt, elmagyarázva az elszenvedett kárt, megadva a bűncselekmények időpontját és helyét, valamint az Ön nevét és címét.

Bárki, aki nem sértett, bizonyos feltételek esetében szintén bejelentheti a bűncselekményt.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

A sértett nyomozás lefolytatásáról való tájékoztatása

A sértett tájékoztatást kérhet a rendőrségtől, a csendőrségtől, az ügyészségtől vagy a vizsgálóbírótól (ha az ügyet elé utalták) az őt érintő nyomozás állásáról.

Bizonyos bűncselekmények esetében az eljárásban magánfél sértett a vizsgálóbírótól hathavonta jelentést fog kapni az ügy állásáról.

A sértett nyomozás eredményéről való tájékoztatása

Ha nyomozás véget ér, a sértett tájékoztatást kap a meghozott döntésről, ami lehet: megszüntetés, büntetőeljárás alá vonás alternatívája, bírósági vizsgálat megindítása, terhelt bíróság elé idézése. Ha tárgyalásra kerül sor, a sértett tájékoztatást kap a gyanúsított ellen felhozott vádakról, valamint a tárgyalás időpontjáról és helyéről.

A panaszos részére nyújtott tájékoztatás

Bárki, aki bűncselekményt jelentett be, tájékoztatást kap az ügyésztől a fejleményekről.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételekkel?

Ha nincs ügyvédje, jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatást kaphat a bíróságokon, jogi központokban (maisons de la justice et du droit), jogi információs pontoknál (points d’accès au droit), városházaknál és közösségi központokban, ahol áldozatsegítő egyesületek önkéntes részvételen alapuló üléseket tartanak. Korától, állampolgárságától vagy pénzügyi lehetőségeitől függetlenül igénybe veheti az ügyvédeket is jelentő jogi szakemberek által e helyeken biztosított térítésmentes jogi tanácsadást.

Költségmentességben részesül, ha megfelel az alábbi feltételeknek:

• Ön francia állampolgár, európai uniós tagállam vagy Franciaországgal nemzetközi egyezményt aláíró állam állampolgára, vagy szokásos tartózkodási helye Franciaországban található, és jogszerűen tartózkodik az országban (ezt a feltétel nem alkalmazandó, ha Ön kiskorú vagy magánfél);
• pénzügyi forrásai [1] nem haladják meg a pénzügyi törvény által meghatározott maximális értékhatárt. Ez a feltétel nem alkalmazandó, ha Ön különösen súlyos bűncselekmény áldozata (szándékos emberölési kísérlet, kínzás vagy erőszakos cselekmények, terrorcselekmény, nemi erőszak stb.), ha aktív szolidaritási jövedelemben (RSA) vagy időskori szolidaritási juttatásban részesül és nincs egyéb jövedelemforrása, vagy ha a vita tárgya vagy az eljárás várható költségei tekintetében különösen figyelemre méltó a helyzete.

A költségmentesség a következőkre vonatkozik:

• az ügyvédi díjak;
• a végrehajtó díja, adott esetben;
• a szakértői vélemény költsége stb.;
• az Ön által esetlegesen fizetendő óvadék.

A költségmentesség lehet teljes vagy részleges. Fontos az eljárás elején kérni a költségmentességet, mivel a kérelmet megelőzően felmerülő költségek megtérítésére nem kerül sor.

A költségmentességre vonatkozó információkat és kérelem-nyomtatványt az ügyvédjétől, a jogi központokban, a városházán, a lakóhelye szerinti vagy az ügyet elbíráló bíróságnál szerezheti be. A formanyomtatvány az alábbi oldalról is letölthető: https://www.service-public.fr/particuliers/vosdroits/R1444.

[1] A költségmentesség igénybevételének pénzügyi forrásokra vonatkozó feltételei:
Az Ön költségmentességi igényének megvizsgálása érdekében a hatóságok figyelembe veszik a kérelmét megelőző év január 1-je és december 31-e között kapott forrásait. E források magukban foglalják a bevételek minden formáját, de nem tartalmazzák a családi ellátásokat és bizonyos szociális juttatásokat. A házastársa, élettársa, eltartott gyermeke(i) és az Önnel közös háztartásban élő valamennyi személy forrásait is figyelembe veszik.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Meghatározott eljárásokhoz kapcsolódó költségeket, meghatározott feltételek esetében, fedezhet a jogvédelmi biztosítás, ha az kiterjed a jogi díjakra, a végrehajtó költségeire, az eljárási és tranzakciós költségekre vagy a szakértői vélemény költségére.

Ennek hiányában ítélethirdetéskor vagy a károk megtérítésének bíróság általi elrendelése során kérelmére az ilyen költségek megfizetésére az elítéltet kötelezik.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Ha az ügyész úgy határoz, hogy a nyomozás befejeztével megszünteti az eljárást, fellebbezést nyújthat be az eljárást megszüntető bíróság szerinti fellebbviteli bíróság mellett működő főügyészhez.

Ha a főügyész úgy véli, hogy a jogi eljárás szükséges, akkor utasítja az ügyészt, hogy emeljen vádat. Ha a főügyész követelését megalapozatlannak találja, tájékoztatják Önt, hogy fellebbezése kapcsán további lépésekre nem kerül sor.

Ezen felül, ha az ügyészhez benyújtott panaszt elutasítják, vagy ha e panasztól számított három hónap eltelt, akkor Ön magánfélként közvetlenül az illetékes vizsgálóbíróhoz nyújthat be panaszt.

Végezetül, kérheti, hogy az állítólagos elkövetőt közvetlenül a bíróság elé idézzék az idézés végrehajtó általi átadásával, amely esetben óvadékot kell fizetnie, amelynek értékét a bíróság az Ön pénzügyi forrásai tükrében határozza meg.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Önt értesíteni fogják a tárgyalás időpontjáról, és Ön azon részt vehet. Egyes esetekben a tárgyalás nem nyilvános, ebben az esetben Ön csak a vallomása idejéig maradhat a tárgyalóteremben. Nem vehet részt a teljes tárgyaláson, ha az nem nyilvános (zárt tárgyalás), kivéve, ha Ön az eljárásban magánfélként vesz részt.

Feltétel nélkül joga van arra, hogy a tárgyalás során az áldozatsegítő egyesület segítségét igénybe vegye. Ezen egyesületek tagjai segíthetnek Önnek a magánfélként történő fellépés kérelmezésekor, jelen lehetnek a különböző meghallgatásokon, és segíthetnek Önnek a hatóságok cselekményeinek és döntéseinek megértésében.

Tolmácsot kérnek az Ön számára, ha Önnek nehézséget okoz a francia nyelv megértése vagy használata.

A meghallgatáson a magánfél tanúkat hívhat, vagy tiltakozhat bizonyos tanúk meghallgatása ellen.

A sértett vagy magánfél a bíróság elnökén keresztül kérdéseket tehet fel a tanúnak és a vádlottnak/védőnek.

Végezetül, észrevételeket (írásbeli megjegyzéseket) tehet az eljárás technikai vonatkozásai, a jogszabályok és/vagy az ügy tényei kapcsán, amelyekre a bíró köteles válaszolni;

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

Azt követően, hogy a tényeket az igazságszolgáltatási rendszer vagy rendőrség és a csendőrség tudomására hozták, felveszik a kapcsolatot a sértettel annak meghallgatása végett.

A sértettnek nem feladata a gyanúsított megtalálása, vagy bűnösségének bizonyítása; ez az ügyész feladata. A sértett ugyanakkor kérhető az igazság megállapításának elősegítése érdekében szükséges adatok és bizonyíték (orvosi igazolások, tanúk személyazonossága stb.) benyújtására.

A sértett dönthet úgy, hogy magánfélként lép fel, ezáltal jogosult lesz az elszenvedett kár megtérítésére és ügyvéd igénybevételére.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

Azt követően, hogy kötelezik a rendőrséget vagy a csendőrséget a nyomozás lefolytatására, e hatóságok kihallgatják a sértettet. A kihallgatás során a sértettet minden esetben tájékoztatják a jogairól:

• Kártérítés vagy vesztesége más megfelelő módon való megtérítésének lehetőségéről, beleértve, adott esetben visszaható hatályú bírói intézkedés igénybevételéről;
• Magánfélként való fellépésről, akár az ügyész által kezdeményezett eljárás tekintetében, akár az elkövető illetékes bíróság elé idézésével, vagy panasz vizsgálóbíróhoz való benyújtásával;
• Ha a sértett magánfélként kíván fellépni, vagy szabadon választott vagy kérelmére az illetékes bíróság szerinti ügyvédi kamara elnöke által kijelölt ügyvéd közreműködését kívánja igénybe venni, a költségeket a sértett viseli, kivéve, ha a költségmentesség igénybevétele feltételeinek megfelel, vagy jogvédelmi biztosítással rendelkezik;
• Kérheti egy vagy több hatóságnál működő szolgálat vagy jóváhagyott áldozatsegítő egyesület közreműködését;
• Adott esetben bizonyos bűncselekmény esetében bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottsághoz fordulhat;
• Tájékoztatást kap a rendelkezésére álló védelmi intézkedésekről, beleértve a védelmi határozatokat. A sértettek szintén tájékoztatják az erőszakot elkövetőkre kirótt büntetésekről, a kiszabható lehetséges ítéletek végrehajtásának feltételeiről;
• A franciául nem értő sértettek esetében tolmács és a jogaik gyakorlásához elengedhetetlen információk lefordításának igénybevételéről;
• Kérelmükre mindegyik sértettel az eljárás valamennyi szakaszában részt vehet a sértett jogi képviselője és az általa választott felnőtt, kivéve, ha az illetékes igazságügyi hatóság ésszerű okból eltérően dönt;
• Címükként harmadik fél címét adhatják meg, ha ahhoz a harmadik fél kifejezetten hozzájárul.

Ha tanúként idézik meg, a sértett köteles a bíróság előtt megjelenni és tanúskodni.

A magánfélnek, ha ügyvéd képviseli, nem kell személyesen megjelennie. Ha azonban a magánfél vagy képviselője nem jelenik meg, azt úgy kell tekinteni, hogy követeléséről lemondott, kivéve, ha követelésük érvényesítését írásban jelezték a bíróságnak.

A magánfél, és a bíróság előtt tanúvallomás megtételére felszólított sértett, ha azt a tárgyaláson kezdeményezte, kérheti a meghallgatáson való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségei megtérítését.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A tárgyaláson nyilatkozatokat tehet, és bizonyítékokat szolgáltathat; ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartani a kontradiktórius eljárás elvét, és a nyilatkozatokat, illetve bizonyítékok előzetesen továbbítani kell a védelemnek (az állítólagos elkövetőnek és/vagy ügyvédjének), valamint az ügyésznek.

Ön akár egyedül, akár ügyvéd közreműködésével felléphet magánfélként.

Összegszerűsítenie kell kártérítési követelését/kamatkövetelését (az azon cselekmények által okozott anyagi kár, szenvedés, időveszteség megtérítésére szolgáló pénzösszeg, amelyeknek Ön áldozatul esett). Az áldozatsegítő egyesület segítséget nyújthat Önnek ezen eljárás során.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A bírósági eljárás során a sértettet tájékoztatják a magánfélként való fellépéshez való, ügyvéd és meghatározott feltételek esetében a költségmentesség igénybevételére vonatkozó jogáról, valamint az áldozatsegítő egyesület általi segítség igénybevételének lehetőségéről.

A magánfélként fellépő sértettet tájékoztatják arról, hogy bizonyos esetekben kérheti a bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottságtól (CIVI) a károk és kamatok bíróság erre vonatkozó határozata alapján történő megtérítését.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A büntetőbíróságnál és a rendőrbíróságnál nem tekinthet be közvetlenül a bírósági iratokba; elsőként az ügyész hozzájárulását kell megszereznie.

Ugyanakkor, ha magánfélként lép fel, közvetlenül vagy ügyvédjén keresztül fordulhat e bíróságokhoz, vagy az iratokról másolatot kérhet.

Az esküdtbíróságnál a bűncselekményt rögzítő rendőrségi jelentésekről, írásbeli tanúvallomásokra és szakértői véleményekről ingyenes másolatokat kaphat, és az eljáráshoz kapcsolódó egyéb iratról másolatokat kaphat.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

Nem fog tudni fellebbezni a bírósági ítélet ellen, ha nem kérte a büntetőeljáráshoz kártérítést követelő magánfélként való csatlakozást, mivel azzal, hogy Ön bűncselekmény áldozata lett, önmagában nem válik az eljárásban részt vevő féllé.

Ha kérte, hogy a büntetőeljárásban magánfélként részt vehessen, és a bíróság a kérelmet elfogadta, nem fellebbezhet a bűnösséget vagy ártatlanságot megállapító ítélet vagy a kiszabott büntetés ellen. Kizárólag az ítélet Önre vonatkozó részét támadhatja meg.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Ön minden esetben jogosult:

• tájékoztatást kapni az elkövetőt az Önnel való kapcsolatfelvételtől eltiltó határozatról;
• áldozatsegítő egyesületen (association d’aide aux victimes) vagy közvetlenül a büntetés-végrehajtási reintegrációs és pártfogói felügyelői szolgálaton keresztül (Service Pénitentiaire d’Insertion et de Probation – SPIP) a tájékoztatást kapni az ítélet végrehajtásáról (az elítélt személy szabadon bocsátásáról, a büntetés enyhítéséről, az elítélt személy címéről, stb.).
• kérni a bírótól az elkövető Önnel való találkozásától vagy az Önnel való kapcsolatfelvételtől való eltiltását, ha az elkövetőt ideiglenesen szabadlábra helyezik vagy próbára bocsátják, vagy büntetését enyhítik vagy megváltoztatják;
• tájékoztatást kapni arról, ha az elítélést követően az elkövető megszökik, és Önt és környezetét veszély fenyegeti;
• áldozatsegítő egyesület segítségét kérni;
• érdekeinek az elítélt személy szabadon bocsátásra vonatkozó bármely határozat meghozatalát megelőzően történő figyelembevételére, és bármely határozat meghozatalát megelőzően írásbeli észrevételek az erre való felhívástól számított tizenöt napos határidőben történő benyújtására.

Amennyiben az eljárásban magánfélként vesz rész, jogosult továbbá:

• a bíróságtól tájékoztatást kapni a bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottsághoz (commission d’indemnisation des victimes d’infractions – CIVI) címzett kérelem benyújtásának jogáról;
• ügyvédi képviseletre és/vagy költségmentesség igénybevételére;
• az ítéletről tájékoztatást kapni (az ítélet másolatát el fogják küldeni Önnek).

Miközben az elkövető büntetését tölti, Ön jogosult:

1. az igazságügyi hatóságnak (autorité judiciaire, beleértve az ügyészt is) jelezni az érdekeit sértő bármely intézkedést;

2. kárának kártérítés vagy más megfelelő ellentételezés formájában történő megtérítését kérni; adott esetben megkérdezhetik Öntől, hogy hozzájárul-e helyreállító igazságszolgáltatási intézkedéshez;

3. kérése esetén a büntetőeljárásról szóló törvényben (Code de procédure pénale – CPP) meghatározott esetekben és feltételek esetén tájékoztatást kapni a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának végéről;

4. ha szükséges, lelki nyugalmának és biztonságának biztosítására vonatkozó igénye figyelembevételére.

Az igazságügyi hatóság köteles a büntetés végrehajtása során bármely formában biztosítania ezeket a jogokat.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

A bírósági eljárás után igénybe veheti ügyvéd közreműködését, aki tájékoztatást ad Önnek a fellebbezés kívánatos voltáról, vagy arról, hogy hogyan lehet a végrehajtót megbízni.

Lehetősége van áldozatsegítő egyesületek segítségét időbeli korlátozás nélkül igénybe venni.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

Ha az elkövetőt elítélik, tájékoztatást fog kapni az ítéletről, ha az olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek eltiltják az elkövetőt az Önnel való kapcsolatfelvételtől, vagy otthonának megközelítésétől.

Amennyiben az eljárásban magánfélként lép fel, meg fogja kapni a büntetést kiszabó ítélet másolati példányát.

Ha az elkövetőt börtönbe kerül, tájékoztatást kaphat a felajánlott próbára bocsátásról, és felkérik, hogy fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

Amikor valakit bizonyos bűncselekmény (nemi erőszak, emberölés vagy emberölési kísérlet, valamint a szexuális bűncselekmények többsége) elkövetése miatt ítélnek el, és sértettként vagy magánfél ezt kérelmezte, közvetlenül vagy ügyvédjén keresztül tájékoztatást fog kapni az elkövető büntetés letöltését követő szabadon bocsátásáról.

Szökés esetén az ügyésztől fog tájékoztatást kapni.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Ha fennáll a veszélye, hogy az elítélt személy kapcsolatba léphet a sértettel vagy a magánféllel, és ezt a kapcsolatfelvételt el kell kerülni, az ítéletek végrehajtásával foglalkozó bíróság, ha úgy határoz, hogy az elítélt személyt ideiglenesen vagy véglegesen szabadlábra kell helyezni, el foga tiltani az elítélt személyt a sértettel vagy magánféllel való kapcsolatfelvételtől, és szükség esetén attól, hogy a sértett vagy magánfél otthona vagy munkahelye közelébe menjen (a CPP 712-16-2. cikkének első bekezdése).

Ilyen eltiltást kell elrendelni, ha a személyt a CPP 706-47. cikkében szereplő bűncselekmények (amelyek közé a legtöbb szexuális bűncselekmény tartozik, a CPP 712-16-2. cikkének második bekezdése) valamelyikének elkövetése miatt ítélték el, kivéve, ha meghatározott okokból ellenkező határozat születik.

Ilyen esetekben a sértett vagy a magánfél tájékoztatást kap az intézkedésről és a következményekről, amelyekkel az elkövető szembesül, ha nem tesz eleget az eltiltásnak (lásd a CPP 712-16-2. cikkének alábbi harmadik bekezdését).

A magánfél kérésére az őt képviselő ügyvéd – de nem a magánfélnek nem minősülő sértett érdekében – részt vehet, és beadványokat intézhet azon bíróság előtti eljárásban, amely fontolóra vette a próbára bocsátás öt vagy annál több éves börtönbüntetésre ítélt (emprisonnement vagy réclusion) személy általi kérelmezését.

Ezen felül az ítéletek végrehajtásával foglalkozó bíróságok a határozat meghozatalát megelőzően közvetlenül vagy ügyvédjükön keresztül tájékoztathatják a sértettet vagy a magánfelet, hogy az erről való tájékoztatástól számított 15 napon belül észrevételeket tehetnek. A sértett vagy a magánfél az általa megfelelőnek tartott módon küldheti el észrevételeit a bíróságnak.

A sértett nem fellebbezhet az elítélt személy büntetésének végrehajtásával kapcsolatos határozatok ellen. A sértett új panaszt nyújthat be, ha az elkövető újabb bűncselekményeket követ el. Ha az elítélt személy megsérti kötelezettségeit vagy a rá vonatkozó tiltásokat, például megsérti a sértettel való kapcsolatfelvétel tilalmát, a sértett ezt jelentheti a próbára bocsátás feltételeit felügyelő bírónak vagy az ügyésznek.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A hatályos jogszabályok lehetővé teszik bárki számára, aki áldozatnak tartja magát, hogy:

• kérje az ügyben eljáró vizsgálóbírónál a kártérítést érvényesítő magánfélként való fellépést (constitution de partie civile);
• ideiglenes intézkedést (action en référé) kezdeményezzen, vagy polgári bíróságoknál kérje a jogvita érdemi elbírálását (action devant le juge civil au fond).

1) Számos módja van annak, hogy hogyan lehet polgári jogi igényt büntetőbíróságok előtt érvényesíteni:

–            magánvádas eljárásra (action) akkor kerül sor, amikor az ügyész nem indítja meg a közvádas eljárást (a magánvádas eljárás a közvádas eljárás megindításával azonos joghatást vált ki).

Két mód lehetséges:

• közvetlen idézés (citation directe) csekély (contraventions) vagy közepes (délits) súlyú bűncselekmény esetében;
• a büntetőeljárásban magánfélként való fellépés kérelmezése (közepes súlyú és súlyos bűncselekmények [crimes]) esetében.

–            beavatkozás (intervention), ha közvádas eljárás indult.

-            a büntetőeljárásban magánfélként való fellépés kérelmezése.

A sértett az eljárásban magánfélként való fellépését a tárgyaláson, vagy a büntetőbíróság elnöklő bírájának címzett tértivevényes levélben, faxon küldött kérelem elküldésével kérheti kijelentve, hogy a sértett kártérítést követelő magánfélként kíván az eljárásban fellépni, és megjelölve a követelt kártérítés összegét. Erre ügyvéd közreműködésével is sor kerülhet.

2) A polgári bíróságokhoz a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint polgári kereset nyújtható be.

Ha a sértett polgári bíróságoknál nyújt be kártérítés iránti keresetet, akkor büntetőeljárásban nem léphet fel. Ha azonban a sértett kéri, hogy magánfélként léphessen fel a büntetőeljárásban, ez nem akadályozza meg, hogy igényét polgári bíróság előtt is érvényesítse.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

Ha a sértettnek nehézséget okoz a kártérítés értékének behajtása, akkor végrehajtó (huissier de justice) megkeresésével polgári végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A kérelmet postán kell az elítélt személy állandó lakóhelye (domicile) szerinti, ha pedig az elítélt személy börtönben van, a börtön helye szerinti regionális bíróság (tribunal de grande instance) elnökének elküldeni. A lefoglalás a következőkre terjedhet ki:

– az elítélt személy fennmaradó és rendelkezésre álló fizetésének része;

– az elítélt személy bankszámláján található pénzösszeg;

– az elítélt személy bizonyos vagyontárgyai.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Ha az elítélt személy önként nem fizet kártérítést a sértettnek, a sértett az ügyben a bűncselekmények sértettjeit kártérítés behajtásában segítő szolgálathoz (Service d’Aide au Recouvrement des Victimes d’Infractions – SARVI) fordulhat. A sértettnek elengedő igazolni, hogy részére jogerős (további jogorvoslati kérelemmel nem támadható) büntetőítélet kártérítést ítélt meg.

A felelős személy helyébe lépve a SARVI 1 000 euróig megtéríti a sértett kárát; ezen összeg felett legfeljebb 3 000 euró összegig 30 % előleget fizet. Az előleg megfizetése után a SARVI a különbözetet esedékességkor és akkor fizeti meg, ha behajtja a pénzt az elítélt személytől.

A SARVI megkeresésekor a sértettnek a behajtásban való segítségnyújtásra vonatkozó kérelem-formanyomtatványt (formulaire de demande d’aide au recouvrement) kell a regionális bíróságtól (például a bíróság egyedüli nyilvántartó hivatalától [guichet unique de greffe]), a sértettel való kapcsolattartásra kijelölt bíró hivatalától (greffe du juge délégué aux victimes) vagy az áldozatsegítő hivataltól (bureau d’aide aux victimes), a jogi központból (maison de la justice et du droit), jogi információs pontból (point d’accès au droit)vagy a városházból beszerezni, amely intézmények vállalják továbbá a kitöltött nyomtatvány SARVI-nak való továbbítását is.

A SARVI-hoz a kérelmet a kártérítést megítélő ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított legfeljebb két hónapon, de nem több mint egy éven belül kell benyújtani.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A terrorcselekmények és más bűncselekmények áldozatait kártalanító alap (Fonds de garantie des victimes d’actes de terrorisme et d’autres infractions – FGTI) a terrorcselekmények áldozatait külön eljárás alapján kártalanítja. Az FGTI szintén kártalanítja:

– a nemi erőszak, szexuális zaklatás, lopás, csalás, hűtlen kezelés, zsarolás vagy vagyontárgy rongálásának vagy megsemmisítésének sértettjeit;

– a tartós fogyatékosságot vagy teljes munkaképtelenséget okozó bűncselekmény sértettjeit;

– az emberölés áldozatainak rokonait.

Annak érdekében, hogy az alap kártalanítást fizessen, a meghatározott feltételeknek megfelelő sértettnek közvetlenül kell a kérelmet a kérelmező állandó lakhelye vagy a bűncselekményt elbíráló büntetőbíróság helye szerinti regionális bíróság bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottsága (CIVI) részére benyújtania.

A kérelmet a bizottsághoz a bűncselekmény időpontjától számított három éven belül kell benyújtani. E határidő az utolsó büntetőítélet időpontjától számított egy évvel meghosszabbítható.

Ha a bűncselekményt Franciaországban követték el, a következő személyeknek nyújtható kártalanítás:

– francia állampolgárok;

– európai uniós tagállam állampolgárai.

Ha a bűncselekmény elkövetésére külföldön került sor, csak francia állampolgárok kaphatnak kártalanítást.

1) Súlyos személyi sérülés esetében:

A sértett a személyi sérülésből eredő kárért teljes kártalanításban részesülhet, ha a bűncselekmény következménye halál, csonkítás, tartós fogyatékosság vagy egy hónapos vagy annál hosszabb idejű teljes munkaképtelenség, vagy ha a bűncselekmény nemi erőszak, szexuális zaklatás vagy emberkereskedelem volt.

A bizottság figyelembe fogja venni a szociális intézmények, egészségbiztosítási társaságok, biztosítótársaságok stb. által fizetett juttatásokat. Ruhában és vagyonban keletkezett kárt nem térítenek meg.

2) Kisebb személyi sérülések és lopásból, csalásból, hűtlen kezelésből, zsarolásból vagy vagyontárgy rongálásából vagy megsemmisítéséből eredő anyagi kár esetében:

Ha a sértett kevesebb mint egy hónapos teljes munkaképtelenséget eredményező személyi sérülést szenvedett, vagy e bűncselekmények egyikének eredményeképpen vagyoni kár érte, a rendelkezésre álló kártalanításra szigorú szabályok és egy felső határ vonatkozik.

Az ilyen kártalanításra való jogosultsághoz a sértettnek a következő kiegészítő feltételeknek kell megfelelnie:

– a sértett forrásai nem haladhatják meg a részleges költségmentességre megállapított felső határ másfélszeresét (családi kiadások esetében kiegészítve);

– a sértett az elszenvedett kárért nem tudott a biztosítótársaságtól, szociális intézménytől vagy más esetleg felelős szervtől hatékony és megfelelő kártalanítást kapni;

– kizárólag anyagi kár esetében a sértett a bűncselekmény következtében súlyos anyagi vagy pszichológiai helyzetbe került.

Ha ezek a feltételek teljesültek, a sértett legfeljebb 4 500 euró összegű kártalanításban részesülhet.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Ha a vádlottat nem ítélik el, az Önt ért veszteség megtérítése iránti kártérítési pert indíthat a polgári bíróságon. Igazolnia kell, hogy az elkövető felelős az Önt ért kárért.

A bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottság (CIVI) előtti eljárás a büntetőeljárásoktól független eljárás, és a sértett akkor is benyújthat kérelmet a bizottsághoz, ha a büntetőbíróság nem hozott ítéletet vagy határozatot, és akkor is, ha a vádlottat felmentik.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

A bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottság előtt eljárásban időközi kifizetést kérelmezhet, ha a kártérítési jogát nem vitatták, és ha az Önt ért kár nem határozható meg véglegesen, mivel nem tudja kiszámolni a teljes összeget, vagy mert a szociális jóléti intézmények nem közölték Önnel, hogy milyen összeget térítenek meg. A bizottság elnökének saját döntése alapján az időközi kifizetésre akkor is jogosult lehet, ha nem felel meg ezeknek a feltételeknek.

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

Az áldozatsegítő szervezeteket az áldozatsegítő egyesületek jegyzéke tartalmazza: Annuaire des associations d’aide aux victimes.

A lakhelyéhez legközelebbi áldozatsegítő egyesületet keresheti fel.

Áldozatsegítő forróvonal

Külön áldozatsegítő szolgálat:

• Veszélyben lévő gyermekek: 119 – 24 órán keresztül a hét minden egyes napján
• Eltűnt gyermekek: 116 000 – 24 órán keresztül a hét minden egyes napján
• Nők elleni erőszak: 3919 – a hét minden egyes napján, hétfőtől péntekig 9-től 22-ig, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 9-től 18-ig
• Nemi erőszak és szexuális zaklatás: 0 800 05 95 95 – hétfőtől péntekig 10-től 19-ig
• Rasszista cselekmények: 01 40 35 36 55 – kedd, csütörtök és péntek 10.30-tól 13.30-ig
• homofób cselekmények: 01 48 06 42 41 –— hétfőtől péntekig 18-től 22-ig, szombaton 14-től 16-ig és vasárnap 18-tól 20-ig
• Iskolai zaklatás: 3020 – hétfőtől péntekig 9-től 20-ig, szombaton 9-től 18-ig

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Igen, az áldozatsegítő egyesületek által nyújtott segítség teljesen ingyenes.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Orvosi segítség:

Az áldozat orvoshoz fordulhat, és kórházat felkeresve sérüléseit megállapító igazolásokat kaphat.

Kapcsolati erőszak:

Veszély esetén, tekintet nélkül a családi állapotra, az áldozat az otthon használatát számára ideiglenesen megítélő és onnan az erőszakos társat kizáró védelmi határozat kiadása iránt sürgősségi kérelmet nyújthat be a regionális bíróság (tribunal de grande instance) családjogi ügyekben eljáró bírájához (juge aux affaires familiales).

Költségmentesség:

Mindegyik regionális bíróságnál van áldozatsegítő egyesület által működtetett áldozatsegítő iroda (bureau d’aide aux victimes). Ezek az irodák tájékoztatást, útmutatást adnak a bűncselekmények áldozatai részére, segítik őket, és elmagyarázzák nekik a bíróságok működését és az őket érintő esetleg folyamatban lévő eljárásokat. Ez lehetővé teszik az áldozatok számára, hogy nyomon tudják követni:

• a sürgősségi intézkedéseket, például a bíróság előtt való haladéktalan megjelenés elrendelését (comparution immédiate);
• a büntetőeljárás állását.

Az áldozatokat minden esetben támogatják abban, hogy őket megillető kártérítést követeljenek.

A segítségnyújtás ingyenes és bizalmas.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

Az áldozatsegítő egyesületek az egész eljárás során ingyenes jogi és szociális jóléti információ biztosításával, valamint pszichológia tanácsadással segítik az áldozatokat. Ezen egyesületek képviselői az áldozatoknak segíthetnek a panasz benyújtása során, vagy amikor a büntetőeljárásban magánfélként akarnak fellépni. A képviselők részt vehetnek a büntetőügyek tárgyalásain, és segíthetnek az áldozatoknak megérteni a különböző szereplők eljárási lépéseit és döntéseit.

Az áldozatsegítő egyesületek jelen lehetnek a csendőrségen, rendőrségeken, kórházakban, bíróságokon, szociális jóléti intézményekben stb. Címeik és telefonszámaik elérhetők a bíróságokon, a csendőrségen vagy a rendőrségeken, valamint közvetlenül elérhetők ezen az oldalon.

Ezen általános áldozatsegítő egyesületek mellett számos egyéb, külön nem elismert egyesület van, amelyek olyan specifikus területeken tevékenykednek, mint például a személyi sérülés, kapcsolati erőszak, közúti balesetek, orvosi műhibák stb. A nők elleni erőszak áldozatainak támogatására specializálódott néhány egyesület ideiglenes szállást is tud biztosítani a nők és gyermekeik részére.

A bűncselekmények áldozatai számos joggal rendelkeznek a tárgyalás előtt és a büntetőeljárás alatt, a gyermekek, valamint az emberkereskedelem és a szexuális szabadság elleni bűncselekmények áldozatai pedig külön védelemben részesülnek.

A bűncselekmények áldozatai az alábbi jogokkal rendelkeznek:

1. a bűncselekmények áldozatait támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
2. a jogszabályok rendelkezéseivel összhangban hatékony pszichológiai és egyéb szakértői segítség és támogatás a bűncselekmények áldozatait segítő testületektől, szervezetektől és intézményektől;
3. megfélemlítéssel és megtorlással szembeni védelem;
4. a méltóságuk védelme a tanúként történő meghallgatásuk során;
5. jog a feljelentés megtételét követő indokolatlan késedelem nélküli meghallgatásra és arra, hogy ezt követően kizárólag a büntetőeljárás lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben hallgassák ki őket;
6. arra vonatkozó jog, hogy minden cselekményben olyan személy kíséretében vegyenek részt, akiben megbíznak;
7. minimális mértékű orvosi eljárásokban való részvétel, de csak akkor, ha azok elengedhetetlenek a büntetőeljárás lefolytatásához;
8. arra vonatkozó jog, hogy a büntetőeljárás megindítására irányuló indítványt vagy a büntető törvénykönyv (Kazenski zakonik) szerinti magánvádat nyújtsanak be, hogy a büntetőeljárásban sértettként vegyenek részt, hogy tájékoztassák őket a vádemelés elutasításáról (a büntető törvénykönyv 206. szakaszának (3) bekezdése) és az ügyész (državni odvjetnik) azon határozatáról, hogy nem hoz intézkedést, valamint arra vonatkozó jog, hogy a büntetőeljárást az ügyész nélkül indítsák meg;
9. arra vonatkozó jog, hogy az ügyész tájékoztassa őket a feljelentésük alapján hozott intézkedésekről (a büntető törvénykönyv 206a. szakasza), és hogy panaszt tehessenek valamely felettes ügyésznél (viši državni odvjetnik) (a büntető törvénykönyv 206b. szakasza);
10. arra vonatkozó jog, hogy tájékoztatást kérjenek, és azt indokolatlan késedelem nélkül megkapják az elkövető őrizetből vagy előzetes letartóztatásból történő szabadlábra helyezéséről, az elkövető börtönből való szökéséről vagy szabadon bocsátásáról, valamint a meghozott áldozatvédelmi intézkedésekről;
11. a büntetőeljárást megszüntető jogerős határozatokra vonatkozó tájékoztatáshoz való jog;
12. továbbá a jogszabályban meghatározott egyéb jogok is megilletik.

A szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatai ezenkívül az alábbiakra is jogosultak:

1. a meghallgatásuk előtt konzultálhatnak egy jogi tanácsadóval, melynek költségeit az állam viseli;
2. az állam által fizetett képviselőre;
3. arra, hogy a rendőrségen vagy az ügyészségen (državno odvjetništvo) velük azonos nemű személy hallgassa meg őket, és hogy további meghallgatásuk esetén is ugyanez a személy járjon el;
4. arra, hogy a magánéletükre vonatkozó, a bűncselekményhez nem kapcsolódó kérdésekre megtagadják a válaszadást;
5. azt kérni, hogy audio-vizuális eszközök útján hallgassák meg (a büntető törvénykönyv 292. cikke);
6. a személyes adataik védelmére;
7. arra, hogy kérelmezzék a nyilvánosság tárgyalásról történő kizárását.

A gyermek áldozatoknak a fenti jogok mellett joguk van továbbá:

1. az állam által fizetett képviselőhöz;
2. a személyes adataik bizalmas kezeléséhez;
3. a zárt tárgyaláshoz.

Gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy.

Magánvád

Feljelentés esetén az ügyész többnyire hivatalból jár el.

Magánvádat a magánvádra indítható büntetőeljárásra tartozó bűncselekmények esetében lehet benyújtani. A magánvádat az arra jogosult természetes vagy jogi személynek az azt követő három hónapon belül kell benyújtania, hogy tudomást szerzett a bűncselekményről és arról, hogy azt ki követte el.

Kártérítési igény

A sértett a büntetőeljárás keretében kártérítési igényt nyújthat be.

A bűncselekmények áldozatai egyben sértettnek is minősülnek, és jogosultak kártérítési igényt benyújtani a bírósághoz.

A kártérítési igény a következőkre irányulhat:

• a vagyoni vagy nem vagyoni (az elszenvedett fájdalom vagy félelem formájában jelentkező) kár megtérítése;
• személyi tulajdon visszaszolgáltatása – amennyiben a sértett bizonyítani tudja, hogy ő az adott dolog tulajdonosa vagy jogszerű birtokosa;
• egy adott ügylet érvénytelenítése – amennyiben a bűncselekmény tulajdonjogi ügyletet eredményezett (ha a vádlott a sértettet rákényszerítette egy szerződés megkötésére).

A kártérítési igényt a büntetőeljárás keretében vagy külön polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni a vádlottal szemben. A büntetőeljárás során benyújtott kártérítési igény csak akkor teljesíthető, ha a bíróság a vádlottat bűnösnek találja.

Ez nem szükséges a polgári eljárásban benyújtott igény sikerességéhez.

A sértettek jogai a nyomozás és a büntetőeljárás során

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult:

• az anyanyelve használatára – ideértve a jelnyelvet is –, valamint tolmács igénybevételére, ha nem ért, vagy nem beszél horvátul, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, ha a sértett siket vagy siketvak;
• kártérítési igényt és ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmeket benyújtani;
• képviseletre;
• a tények előadására és bizonyítékok benyújtására;
• a bizonyításfelvételi tárgyaláson való részvételre;
• az eljárásban való részvételre, a bizonyításfelvételben való részvételre és a záró nyilatkozat megtételére;
• az ügy iratainak megismerésére;
• tájékoztatást kérhet az ügyésztől a feljelentése alapján hozott intézkedésről, és panasszal élhet a felettes ügyésznél;
• fellebbezni;
• a korábbi helyzet visszaállítását követelni;
• tájékoztatás a büntetőeljárás eredményéről.

Az ügyészség és a bíróság a büntetőeljárást megelőzően és annak minden szakaszában köteles mérlegelni, hogy van-e lehetőség arra, hogy a terhelt megtérítse a sértett bűncselekmény következtében elszenvedett veszteségeit. Ezenkívül tájékoztatniuk kell a sértettet arról, hogy jogosult a saját nyelve használatára (ideértve a siketek és a siketvakok jelnyelvét is), valamint tolmács igénybevételére, ha nem beszél vagy nem ért horvátul, illetve jelnyelvi fordító vagy tolmács igénybevételére, ha siket vagy siketvak; arról, hogy polgári jogi igényt és ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be; hogy tényeket adhat elő, és bizonyítékokat nyújthat be; hogy jelen lehet az eljárás során, és részt vehet a bizonyítási eljárásban; hogy záró nyilatkozatot tehet, megtekintheti az ügy iratait, és kérheti az ügyészt, hogy nyújtson tájékoztatást a feljelentés alapján meghozott intézkedésekről; továbbá hogy panaszt nyújthat be a felettes ügyészhez.

A pénzügyi kártalanításhoz való jog

A bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény (Zakon o novčanoj naknadi žrtvama kaznenih djela) (Narodne Novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye) 80/08. és 27/11. szám) írja elő a Horvátországban szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatainak vagy a törvény által meghatározott feltételek esetén a hozzátartozóiknak fizetett kártérítéshez való jogot.

Ez a törvény rögzíti a szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatainak pénzügyi kártalanításhoz való jogát, továbbá meghatározza e jog gyakorlásának előfeltételeit és az arra irányuló eljárást, a döntéshozatali eljárásban részt vevő és határozatokat hozó döntéshozó szerveket, továbbá a határokon átnyúló ügyekben eljáró szerveket és az eljárást.

A szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatai a nemzeti költségvetésből kártalanításra jogosultak.

A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok kötelesek tájékoztatást nyújtani a kártérítéshez való jogról, rendelkezésre bocsátani a kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványokat, és az áldozat kérelmére általános iránymutatással és információval szolgálni arról, hogy hogyan kell kitölteni a kérelmet, és hogy milyen igazoló dokumentumokat kell mellékelni.

A pénzügyi kártalanítási kérelmeket az igazságügyi minisztériumhoz kell benyújtani, a szükséges formanyomtatványt a minisztérium honlapjáról lehet letölteni.

Pénzügyi kártalanítási formanyomtatvány bűncselekmények áldozatai számára_hr (223 Kb)

A kérelmeket a bűncselekmény elkövetését követő hat hónapon belül kell benyújtani. Ha az áldozat jogos indokból nem tudta a kérelmét határidőn belül benyújtani, ezen indokok megszűnésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a bűncselekmény elkövetésének dátumától számított három éven belül kell a kérelmet benyújtania.

Amennyiben az áldozat kiskorú vagy cselekvőképtelen, és jogi képviselője a bűncselekmény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül nem nyújtott be kérelmet, a hat hónapos határidő azon a napon kezdődik, amelyen az áldozat betölti a 18. életévét, vagy amelyen a büntetőeljárás megindult – miután az áldozat betöltötte a 18. életévét –, illetve amelyen az áldozat cselekvőképessége helyreállt.

A kártérítésre való jogosultság az alábbi esetekben áll fenn:

• erőszakos bűncselekmények áldozatai esetében, ha a Horvát Köztársaság állampolgárai, az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, vagy az Európai Unióban állandó lakóhellyel rendelkező személyek, és a bűncselekményt Horvátországban követték el;
• a bűncselekmény következtében súlyos testi sérülést vagy egészségkárosodást elszenvedő áldozatok a Horvát Köztársaság egészségbiztosításának erejéig jogosultak a kezelés költségeinek megtérítésére, amennyiben azt a kötelező egészségbiztosítás nem fedezi, valamint 35 000 HRK összegig jogosultak a jövedelemkiesés megtérítésére;
• az elhunyt áldozat közeli hozzátartozói (házastárs vagy élettárs, gyermek, szülő, örökbefogadó szülő, örökbefogadott gyermek, mostohaszülő, mostohagyermek, azonos nemű partner, nagyszülő és unoka, ha az áldozattal azonos háztartásban éltek) 70 000 HRK összegig terjedő kártérítésre jogosultak a törvényes tartás elvesztéséért;
• az áldozat halála esetén a temetési költségeket viselő személy legfeljebb 5000 HRK összegig jogosult kártalanításra;
• amennyiben a bűncselekmény miatt a rendőrségen vagy az ügyészségnél feljelentést tettek, illetve eljárást indítottak a bűncselekmény elkövetési idejétől számított hat hónapon belül, függetlenül attól, hogy az elkövető ismert vagy sem.

A kártérítési összeg megállapítása érdekében figyelembe veszik az áldozat bűncselekmény alatt és után tanúsított magatartását, a károkozáshoz való hozzájárulását és annak mértékét, azt, hogy az áldozat közvetlen áldozat-e, valamint hogy a bűncselekmény miatt tett-e feljelentést az illetékes hatóságoknál, és ha igen, mikor. Ezen túlmenően értékelik az áldozatnak a rendőrséggel és az illetékes hatóságokkal való együttműködését az elkövető bíróság elé állítása érdekében, figyelembe véve azt is, hogy a közvetlen áldozat hozzájárult-e a károkozáshoz vagy súlyosította-e a kárt; minden ilyen esetben az áldozatnak fizetendő kártérítést ennek megfelelően csökkentik. A kártérítés iránti kérelmet elutasítják, vagy az érintett összeget csökkentik, ha az áldozatról kiderül, hogy szervezett bűnözésben vesz részt, vagy bűnszervezet tagja. A kártérítési igény akkor is elutasítható, illetve az érintett összeg csökkenthető, ha a teljes kártérítési összeg megítélése a méltányosság, az erkölcs és a közrend alapelveivel ellentétes lenne.

Az elkövető szabadon bocsátásáról való tájékoztatás

Ha a vádlottat szabadságvesztés-büntetésre ítélik, az Igazságügyi Minisztérium Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálata (Služba za podršku žrtvama i svjedocima) tájékoztatja az áldozatot az elkövető szabadon bocsátásának (feltétel nélküli szabadon bocsátása és próbára bocsátása) időpontjáról.

Az elkövető szabadon bocsátásáról a sértettnek nyújtott tájékoztatás törvényes kötelezettsége

A szabadságvesztés végrehajtásáról szóló törvényt módosító törvény (Zakon o izmjenama i dopunama Zakona o izvršenju kazne zatvora) rendelkezéseinek megfelelően az Igazságügyi Minisztérium Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálata köteles tájékoztatni az áldozatot, a sértettet vagy ezek családját a fogvatartott szabadon bocsátásáról.

A szexuális szabadság, a nemi erkölcs, az élet vagy testi épség elleni, vagy erőszakos bűncselekmények esetén az áldozatot minden esetben tájékoztatják a fogvatartott szabadon bocsátásáról.

Ezt az információt az áldozat, a sértett vagy ezek családja részére attól függetlenül biztosítják, hogy a fogvatartottat feltétel nélküli szabadságra vagy próbára bocsátják.

Ezen túlmenően ha a fogvatartott állandó vagy ideiglenes lakóhelyére történő távozásának engedélyezéséről határoznak, a büntetés-végrehajtási intézet/börtön kérelmezheti az Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálattól, hogy nyújtson tájékoztatást arról, hogyan viszonyul az áldozat vagy az áldozat családja ehhez a lehetőséghez. A Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálat az áldozattal folytatott megbeszélések alapján jelentést készít a büntetés-végrehajtási intézmény/börtön számára.

A tanúk és áldozatok számára nyújtott támogatás

A tanúk és áldozatok számára nyújtott támogatást a Horvát Köztársaságban az Igazságügyi Minisztérium Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálata koordinálja.

Az áldozatok és tanúk a bíróság áldozat- és tanúsegítő részlegétől kaphatnak támogatást és tájékoztatást jogaikról és az eljárásokról.

Ilyen részleg hét megyei bíróságon (županijski sudovi) található: Zágrábban, Zadarban, Eszéken, Vukováron, Splitben, Sziszeken és Rijekában. Ezek a részlegek érzelmi támogatást, gyakorlati információkat és a jogokra vonatkozó tájékoztatást nyújtanak az áldozatoknak, továbbá támogatást és tájékoztatást nyújtanak a tanúknak és az őket kísérő személyeknek. Ezenkívül az illetékes városi és szabálysértési bíróságokon (općinski és prekršajni sudovi) is találhatók támogatást nyújtó részlegek.

Az áldozatok jogaikról és a rendelkezésükre álló segítségnyújtás típusairól a díjmentesen hívható 116 006 telefonszámon kaphatnak tájékoztatást a bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak nemzeti telefonos ügyfélszolgálatán (lásd a nemzeti telefonos ügyfélszolgálat honlapját).

Az Igazságügyi Minisztérium szintén tájékoztatást nyújt a sértettek és tanúk számára jogaikról; az érdeklődést a következő e-mail címre lehet küldeni: zrtve.i.svjedoci@pravosudje.hr vagy a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapja: https://pravosudje.gov.hr/

Az áldozatoknak és tanúknak nyújtott támogatás a határokon átnyúló ügyekben

Az Igazságügyi Minisztériumon belül felállított Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálat a nemzetközi jogsegély útján bíróságra beidézett áldozatoknak és tanúknak (köztük a háborús bűncselekmények tanúinak) nyújt támogatást és tájékoztatást.

A Horvát Köztársaság bíróságain tanúvallomás tételére idézett tanúknak vagy a külföldi bíróságok előtti megjelenésre idézett horvát tanúknak egyaránt tájékoztató levelet küldenek.

A háborús bűncselekmények tanúinak szükség esetén fizikai védelmet biztosítanak, továbbá támogatást nyújtanak az illetékes bíróság előtti megjelenéshez és az utazásukhoz (a Horvát Köztársaság illetékes bíróságai előtt zajló, háborús bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásban meghallgatandó tanúk és más felek esetében, vagy Horvátországon kívül, amennyiben a szóban forgó támogatás nemzetközi jogsegélykérelemhez kapcsolódik).

Az alábbi hivatkozásokra kattintva megtalálhatja az Ön számára szükséges információkat:

1 – Jogaim bűncselekmény áldozataként

2 – Bűncselekmény miatti feljelentés és jogaim a nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 – Jogaim a bírósági eljárást követően

4 – Kártérítés

5 – Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után, de még azelőtt, hogy feljelentést tennék a bűncselekmény miatt?

A büntetőeljárásról szóló törvény nem szabályozza, hogy minek kell szerepelnie az áldozat részére a bűncselekmény elkövetését követően, de az arra vonatkozó feljelentés előtt adott tájékoztató lapon. Mindenki jogosult kapcsolatba lépni az ügyészséggel, ahol lehetősége van bűncselekmény miatt feljelentést tenni, nyilatkozatot tenni, illetve az ügyész hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozó beadványt benyújtani. Az ügyészséggel kapcsolatba lépő személyt fel kell világosítani arról, hogyan jelentheti be a bűncselekményt és tájékoztatni kell a jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos egyéb alapvető információkról.

A rendőrök kötelesek a hivatalból üldözendő bűncselekményekre vonatkozó feljelentésekről jegyzőkönyvet felvenni.

Emellett mindenki jogosult megfelelő rendőri védelemre, ha e védelem nyújtásának észszerű alapja van.

A hét megyei bíróság által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok érzelmi támogatást és a jogaikra vonatkozó tájékoztatást biztosítanak az áldozatok számára (ideértve a technikai és a gyakorlati tájékoztatást is). Ezek az osztályok a tanúk valamint az áldozatok és a tanúk családtagjai részére is támogatást és tájékoztatást kínálnak. A tájékoztatást és a támogatást az eljárás minden szakaszában igénybe lehet venni. Az áldozat akkor is tájékoztatást és segítséget kap, ha nem tesz feljelentést a bűncselekmény miatt. Ezen osztályok emellett az áldozatok és a tanúk igényeitől függően az e célból működő civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják e személyeket.

Nem abban az uniós országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Az áldozatok és a polgári felek jogaira vonatkozó rendelkezéseket az állampolgárságra való tekintet nélkül kell alkalmazni, mivel a horvát büntető jogszabályok mindenkire vonatkoznak, aki Horvátországban bűncselekményt követ el. Az eljárás felei és az eljárásban résztvevő személyek jogosultak anyanyelvük használatára.

A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok a büntetőeljárásról szóló törvény és a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint kötelesek a bűncselekmények áldozatainak az e jogszabályokban meghatározott jogaikra vonatkozó tájékoztatást nyújtani. Ez azt jelenti, hogy az ügyészség és a bíróságok a büntetőeljárás előtt és annak bármely szakaszában kötelesek megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a megvádolt személy kártalanítsa a sértett felet a bűncselekmény által okozott bármely veszteségért/kárért, és hogy tájékoztassák a sértett felet – szóban az áldozat által értett nyelven, írásban pedig horvát vagy angol nyelven – arról, hogy jogosult az anyanyelve használatára, egy vagyonjogi igény benyújtására és arra, hogy kártalanítást kapjon. Az ügyészség és a bíróságok emellett kötelesek az áldozatot kérelmére általános tudnivalókkal és tájékoztatással ellátni arra vonatkozóan, hogyan érvényesítheti követelését és mely iratokat kell mellékelnie. Az áldozatok kártérítési jogaira vonatkozó tájékoztatók a kártérítési igénybejelentő nyomtatványhoz hasonlóan horvát és angol nyelven érhetők el. E dokumentumok horvát és angol nyelvű verziója a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapjáról tölthető le.

Minden, bűncselekmény miatt feljelentéssel élő áldozat tájékoztatást kap a jogairól a rendőrségtől. Az áldozat szóbeli tájékoztatása után a rendőr írásban is tájékoztatja az áldozatot a jogairól és az áldozatok védelmét és támogatását célzó szolgáltatásokra vonatkozó bármely rendelkezésre álló információról, ideértve az ingyenesen hívható áldozatsegítő segélyvonalat is.

A horvát nyelvi ismeretekkel egyáltalán nem rendelkező személyek számára a rendőrségen más nyelven is elérhető a jogokra vonatkozó tájékoztató.

A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak országos telefonközpontjában (116-006) dolgozó önkéntesek érzelmi támogatást, a jogokra vonatkozó tájékoztatás és gyakorlati tájékoztatást biztosítanak. Emellett az áldozatokat az illetékes szolgálatokhoz és szervezetekhez irányíthatják annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok további információt, támogatást és segítséget kapjanak. A segélyvonal hétköznap reggel 8 és este 8 között érhető el és az ott dolgozók horvát és angol nyelven fogadják a hívásokat.

Ha feljelentést teszek egy bűncselekmény miatt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

(a) Az áldozat és a sértett fél a vádemeléstől vagy a bűncselekményre vonatkozó feljelentésétől számított két hónapon belül jogosult tájékoztatást kérni az ügyészségtől a vád/feljelentés kapcsán meghozott intézkedésekről. E személyeket az ügyészség észszerű határidőn belül, de legkésőbb a kérelemtől számított harminc napon belül értesíti a meghozott intézkedésekről, kivéve, ha a kérelem hátráltatja az eljárás eredményességét. Az ilyen információk visszatartásáról szóló határozatot közölni kell a kérelmet benyújtó áldozattal vagy sértett féllel.

(b) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha:

• a bűncselekmény, amellyel az adott személyt vádolják nem hivatalból üldözendő bűncselekmény;
• a körülmények mentesítik a terheltet a bűnösség alól, kivéve, ha a jogellenes cselekményt szellemi beszámíthatatlanság állapotában követték el;
• a bűncselekmény elévült vagy, ha a bűncselekményre közkegyelem vagy kegyelem vonatkozik illetve, ha egyéb körülmények tiltják a büntetőeljárás lefolytatását; valamint
• nincs arra utaló bizonyíték, hogy a terhelt követte el a bűncselekményt.

A nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot meg kell küldeni a sértett félnek és a terheltnek, akit azonnal szabadon kell engedni, ha őrizetbe vették vagy letartóztatták. A határozatról szóló levél mellett a sértett felet tájékoztatni kell arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény 55. cikke szerint hogyan láthatja el saját maga a vádat.

(c) A feljelentés vizsgálatát és a ügyészség információs rendszerében folytatott ellenőrzést követően az ügyész indokolt határozattal elutasítja a feljelentést, ha a feljelentésből egyértelmű az, hogy:

• a bűncselekmény nem hivatalból üldözendő bűncselekmény;
• a bűncselekmény elévült, illetve a bűncselekményre közkegyelem vagy kegyelem vonatkozik, vagy a bűncselekmény tekintetében bíróság már jogerős döntést hozott vagy egyéb körülmények tiltják a büntetőeljárás lefolytatását;
• a körülmények kizárják a büntethetőséget;
• nem feltételezhető megalapozottan, hogy a terhelt követte el a feljelentés tárgyát képező bűncselekményt; vagy
• a feljelentésben foglalt információ arra utal, hogy a feljelentés nem hitelt érdemlő.

Az ügyész feljelentés elutasítására vonatkozó határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

A büntetőeljárásról szóló törvény ellenkező rendelkezésének hiányában az ügyész nyolc napon belül értesíti az áldozatot a feljelentés elutasításáról szóló határozatáról és annak indoklásáról. Az ügyész ezen túl tájékoztatást nyújt arról, hogyan képviselheti az áldozat a vádat. Az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a feljelentő személyt és a terheltet a feljelentés elutasítására vonatkozó határozatáról, ha ezt bármelyik fél kérelmezi.

Amennyiben az ügyész magából a feljelentésből nem tudja megítélni, hogy az állítások hitelt érdemlőek-e, vagy ha a feljelentésben található információk alapján nincs elegendő ok a nyomozás megindítására vagy a bizonyítékgyűjtésre vonatkozó határozat meghozatalához, az ügyész maga folytat le vizsgálatokat, vagy erre utasítja a rendőrséget.

(d) Az őrizetért felelős tisztségviselő köteles haladéktalanul szabadon engedni az őrizetbe vett vagy letartóztatott személyt, ha:

• erre az ügyész felszólítja;
• a letartóztatott személyt a törvényes határidőn belül nem hallgatták ki; vagy
• az őrizetet megszüntették.

(e) Az ügyész idézést bocsáthat ki a tanúk és szakértők számára, hogy azok nyújtsanak segítséget a bizonyításfelvételhez. Az idézést az ügyész felhatalmazása alapján a nyomozó is megküldheti. A bíróság beidézheti a tanút vagy szakértőt, hogy a tárgyaláson tegyen vallomást vagy a bíróság előtt jelenjen meg. Az illetékes hatóság előre meghatározza a bizonyítékok felvételének helyét és idejét. A beidézett személyt figyelmeztetni kell távolmaradásának következményeire.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult:

• az anyanyelve használatára, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevételére, ha nem érti vagy nem beszéli megfelelően a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, ha a sértett fél siket vagy siketvak.

Hogyan biztosítja a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékkal élő vagyok)?

Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozási bíró vehet fel bizonyítást a 14 év alatti gyermekkorú tanútól. A meghallgatás során a bíró és a felek nem lehetnek jelen a gyermekkel egy helyiségben, a meghallgatást szakképzett asszisztens által működtetett audio-videó eszköz segítségével kell lefolytatni. A meghallgatáson pszichológus, gyermekek oktatásával foglalkozó szakember vagy más szakképzett személy vesz részt. A meghallgatáson emellett a szülő vagy a gyám is részt vehet, kivéve, ha részvétele a nyomozás vagy a gyermek érdekeivel ellentétes. A felek a szakember útján a nyomozási bíró hozzájárulásával tehetnek fel kérdéseket a gyermekkorú tanúnak. A meghallgatást audio-videó eszköz segítségével rögzíteni kell, a felvételt le kell pecsételni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. A gyermekkorú tanút kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, amelyet ugyanilyen eljárás szerint kell lefolytatni.

Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozási bíró vehet fel bizonyítást a 14 és 18 éves kor közötti gyermekkorú tanútól. A gyermekek kikérdezése során, különösen ha bűncselekmény áldozatai, gondosan kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy ez ne érintse hátrányosan a mentális egészségüket. Különös gondosságot kell tanúsítani a gyermek védelme érdekében.

Azt a tanút, aki idős kora, betegsége vagy fogyatékossága következtében nem tud eleget tenni az idézésnek, saját lakásában vagy más tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni. E tanúkat szakértő által működtetett audio-videó eszköz segítségével is meg lehet hallgatni. Amennyiben azt a tanú körülményei indokolják, a vizsgálatot olyan módon is le lehet folytatni, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy anélkül tegyenek fel a tanúnak kérdéseket, hogy vele egy helyiségben tartózkodnának. Szükség esetén a meghallgatást audio-videó eszköz segítségével rögzíteni kell, a felvételt pedig le kell pecsételni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. Az áldozat kérésére ugyanez az áldozatvizsgálati eljárás követhető a szexuális szabadság vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, az emberkereskedelem vagy a családon belüli bűncselekmény áldozatai esetén is. Az ilyen tanúkat kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, ha azt a bíróság szükségesnek ítéli.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

A hét megyei bíróság (zágrábi, eszéki, spliti, rijekai, sziszeki, zadari és vukovári) által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok segítséget nyújtanak az e bíróságok és az e városok helyi bíróságai előtt vallomást tevő áldozatok és tanúk számára. Ezek az osztályok emellett segítséget nyújtanak a szabálysértési ügyekben eljáró bíróságok előtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetekben is, továbbá az áldozatok és a tanúk igényeitől függően szakosodott civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják őket.

A tájékoztatást és a segítséget telefonon, illetve az áldozat/tanú bírósági épületbe való belépésekor lehet igénybe venni. A tájékoztatás történhet e-mailben is.

További információt a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapján talál.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Az áldozat szóbeli tájékoztatásakor a rendőr írásban is tájékoztatja az áldozatot a jogairól és az áldozatok védelmét és támogatását célzó szolgáltatásokra vonatkozó bármely rendelkezésre álló információról, ideértve az ingyenesen hívható áldozatsegítő segélyvonal telefonszámát is. A jogokról tájékoztató ismertetőben a következő szervezetek elérhetőségei is szerepelnek:

• az illetékes áldozat- és tanúsegítő osztály;
• az adott megyében működő civil társadalmi szervezetek;
• a bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak nemzeti segélyhívó központja (116-006);

Hogyan védik a magánéletemet?

Az illetékes hatóságok kizárólag a jogszabályban meghatározott célból, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladataik ellátása során gyűjthetnek személyes adatokat.

Személyes adatokat kizárólag a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben lehet kezelni, és ez az adatkezelés kizárólag abból a célból történhet, amiért az információt gyűjtötték. Lehetséges az ilyen információ további feldolgozása, kivéve, ha ez ellentétes az adatgyűjtés céljával és feltéve, hogy az illetékes szervek jogosultak az adatok jogszabályban meghatározott más célú feldolgozására, valamint a további feldolgozás e másik cél érdekében szükséges és azzal arányos.

A személyek egészségére és szexuális életére vonatkozó személyes adatokat kizárólag kivételes esetben lehet kezelni, ha a legalább ötéves börtönbüntetéssel büntetendő bűncselekményt más módon nem lehetséges leleplezni vagy büntetőeljárás alá vonni, illetve, ha ennek hiányában a leleplezés/büntetőeljárás alá vonás aránytalanul nagy nehézséggel járna.

Faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, vallási vagy filozófiai meggyőződésre, illetve szakszervezeti tagságra vonatkozó személyes adatok nem kezelhetők.

A büntetőeljárás céljából gyűjtött személyes adatokat külön jogszabály szerint csak akkor lehet továbbítani kormányzati szerveknek és más jogi személyeknek, ha az ügyészség vagy a bíróság véleménye szerint erre jogszabályban meghatározott célból szükség van. Amennyiben ilyen adatok továbbítására kerül sor, a megfelelő jogi személyek figyelmét fel kell hívni arra, hogy kötelesek az érintett személyek adatainak védelmére.

A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a személyes adatokat más büntetőeljárásokban, más olyan eljárásokban, amelyek Horvátországban elkövetett büntetendő tevékenységekhez kapcsolódnak, nemzetközi büntetőbíráskodásban nyújtott segítségre vonatkozó eljárásokban, illetve nemzetközi rendőrségi együttműködés során fel lehet használni.

Feljelentést kell-e tennem a bűncselekmény miatt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Az áldozat akkor is részesül a megfelelő bíróság áldozat- és tanúsegítő osztálya vagy civil társadalmi szervezet által nyújtott tájékoztatásban és segítségben, ha nem tesz bűncselekmény miatt feljelentést.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

A rendőrség feladatairól és hatásköréről szóló törvény 99. cikke szerint a rendőrség – külön jogszabályban meghatározott ellenkező rendelkezés hiányában és az ilyen intézkedésekre nyitva álló ésszerű határidőn belül – megfelelő védelemben részesíti az áldozatot és minden más olyan személyt, akik a büntetőeljárásban információval szolgáltak vagy információval szolgálhatnak, illetve védi az ilyen személyekhez közel álló személyeket, ha e személyeket vagy a hozzájuk közel álló személyeket az elkövető vagy a büntetőeljárásban részt vevő más személy miatt veszély fenyegeti. A rendőrség által biztosított védelem 24 órás fizikai védelmet jelent.

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

A szabálysértési törvény 130. cikke szerint a rendőrség ideiglenesen, legfeljebb nyolc napig óvintézkedést hozhat azzal a személlyel szemben, akiről jogosan feltételezhető, hogy ő követte el a jogsértést. A gyakorlatban ezt általában olyan intézkedéseket jelent, amelyek megtiltják a gyanúsított számára bizonyos helyek vagy területek látogatását (kitiltás az áldozat otthonából), bizonyos személyek felkeresését, illetve a bizonyos személyekkel való kapcsolat fenntartását vagy felvételét. A rendőrség nyolc napon belül indítványt tesz az illetékes szabálysértési bíróságnál, amely ezt követően dönt arról, hogy a meghozott óvintézkedést felfüggeszti vagy meghosszabbítja. Emellett a szabálysértési eljárás során a bíróság a családon belüli erőszakról (és azzal szembeni védelemről) szóló törvény szerint az elkövetővel szemben a következő intézkedéseket hozhatja:

1. kötelező pszichoszociális kezelés;
2. az elkövetőt a családon belüli erőszak áldozatának megközelítésétől, zaklatásától és követésétől eltiltó intézkedés;
3. a közös otthonból való kitiltás;
4. droghasználat elleni kötelező kezelés.

A szabálysértési törvény szerint a bíróság emellett egyéb védelmi vagy óvintézkedéseket is alkalmazhat annak megelőzése érdekében, hogy a gyanúsított megközelítse vagy zaklassa az áldozatot.

Ezen túl a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíróság és az ügyész a terhelt őrizetbevétele helyett egy vagy több óvintézkedést rendelhet el, ideértve az elkövető meghatározott hely vagy terület látogatásától, meghatározott személy megközelítésétől, meghatározott személlyel való kapcsolat felvételétől vagy fenntartásától való eltiltását, illetve az olyan intézkedéseket, amelyek tiltják, hogy az elkövető kövesse vagy zaklassa az áldozatot vagy más személyt, illetve az áldozat otthonából való kitiltást.

Ki nyújthat nekem védelmet?

Az áldozat a rendőrségtől szerezheti be a valamennyi jogára vonatkozó tájékoztatást, ideértve a védelemhez való jógára, a rendelkezésre álló védelem típusaira és a rendőrség által az áldozat védelmében hozható intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A nyomozás befejezését és a megfelelő iratok illetékes büntető igazságszolgáltatási hatóságokhoz való benyújtását követően a rendőrség már nem vizsgálja tovább az áldozat igényeit, kivéve az elrendelt védelmi vagy óvintézkedések végrehajtása tekintetében. Amennyiben olyan új körülményekre vonatkozó bejelentés érkezik, amely az elkövető általi ismételt fenyegetésre utal, a rendőrség az értékelése és az ügyben fennálló tények alapján további intézkedéseket hoz az áldozat védelme érdekében.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fenyeget-e engem a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelem (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és büntetőeljárási jogállását. Az áldozat vizsgálatát megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság a bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben egyedileg értékeli az áldozat helyzetét. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése kiterjed annak meghatározására is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különleges védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (az áldozat kihallgatásának különleges módszerei, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különleges védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét, és meg kell határozni a különleges védelmi intézkedéseket. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése során különös figyelmet kell fordítani az áldozat személyes jellemzőire, a bűncselekmény típusára és természetére, valamint az elkövetésének körülményeire. Különleges figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik súlyos bűncselekmény következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett bűncselekmények áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűződő kapcsolata különösen veszélyeztetetté teszi őket.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett áldozatokat?

A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és büntetőeljárási jogállását. Az áldozat vizsgálatát megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság a bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben egyedileg értékeli az áldozat helyzetét. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése kiterjed annak meghatározására is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különleges védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (az áldozat kihallgatásának különleges módszerei, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különleges védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét, és meg kell határozni a különleges védelmi intézkedéseket. Az áldozat helyzetének egyedi értékelése során különös figyelmet kell fordítani az áldozat személyes jellemzőire, a bűncselekmény típusára és természetére, valamint az elkövetésének körülményeire. Különleges figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik súlyos bűncselekmény következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett bűncselekmények áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűződő kapcsolata különösen veszélyeztetetté teszi őket.

Kiskorú vagyok – vannak-e különleges jogaim?

A bűncselekmények gyermekáldozatai az alábbi további jogokkal rendelkeznek:

1. az állam által fizetett képviselőhöz való jog;
2. a személyes adatainak bizalmas kezeléséhez való jog;
3. a nyilvánosság kizárásához való jog.

Gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy.

A gyermekkorú tanút vagy áldozatot a nyomozási bíró hallgatja meg a bizonyítási tárgyaláson és az idézést a gyermek szülőjének vagy gyámjának kell küldeni.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

A bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint, ha a bűncselekmény közvetlen áldozata az erőszakos bűncselekmény következtében meghal, a közvetett áldozat (a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt) a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvényben meghatározott pénzügyi kártalanításra jogosult.

Ha a közvetett áldozatot az elhunyt (közvetlen) áldozat támogatta, akkor legfeljebb 70 000 kuna összegű kártalanításra jogosult a törvényes tartás elvesztése miatt, és legfeljebb 5000 kuna összegű kártalanításra a felmerült szokásos temetési költségek fedezésére.

Bármely személy, akinek a családtagja bűncselekmény áldozataként életét vesztette, sértett félként jogosult a büntetőeljárásban részt venni és kártérítést követelni (büntető vagy polgári eljárásban).

A családtagom bűncselekmény áldozata volt – milyen jogok illetnek meg?

„Közvetett áldozat” a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt.

A nagyszülők és az unokák szintén lehetnek közvetett áldozatok, ha valamelyikük közvetlen áldozat volt és tartósan közös háztartásban éltek, ahol a nagyszülők töltötték be a szülők szerepét.

A házasságon kívüli és az azonos neműek közötti kapcsolatokra a horvát jogszabályokat kell alkalmazni.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata meghal, a közvetett áldozatok kártérítésre jogosultak (a törvényes tartás elvesztése és a szokásos temetési költségek miatt).

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Horvátországban a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők esetében a feltételes lehetőség alapelve alapján működik egy áldozat-elkövető közvetítési modell a büntetőeljárást megelőző szakaszban a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény szerint, amely előírja, hogy a fiatalkorú és fiatal felnőtt bűnelkövetők kötelesek részt venni a bíróságon kívüli egyezség keretében történő közvetítési folyamatban. Ennek értelmében ha a fiatalkorú elkövető teljesíti ezt a kötelezettségét, akkor nem kerül sor tárgyalásra.

2013 óta Horvátországban összesen 60 közvetítő jár el, akik egy egyéves programban, 170 órás (előadásokból, feladatokból, szerepjátékból, gyakorlati mentorálási feladatokból és szupervízióból álló) képzés keretében szerezték meg szaktudásukat. Horvátországban kizárólag ezek a szakemberek jogosultak helyreállító igazságszolgáltatás lefolytatására büntetőügyekben. Ezek a közvetítők a horvát Szociálpolitikai és Ifjúsági Minisztériumtól, a peren kívüli egyezségeket támogató egyesülettől és az UNICEF-től kapták tanúsítványaikat.

Ennek eredményeként minden horvát megyében található peren kívüli egyezség szolgálat.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

A büntetőeljárásról szóló törvény
A bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény

Hogyan tehetek feljelentést egy bűncselekmény miatt?

Bűncselekmény miatt az illetékes ügyészségnél lehet feljelentést tenni írásban, szóban vagy más módon.

Ha szóban tesz feljelentést a bűncselekmény miatt, akkor figyelmeztetik a hamis panasz benyújtásának következményeire. Szóban tett feljelentés esetén írásbeli jegyzőkönyvet vesznek fel, míg a telefonon vagy más telekommunikációs eszköz útján tett feljelentést lehetőség szerint elektronikus úton rögzítik, és arról formális feljegyzést készítenek.

A bűncselekmény miatt feljelentéssel élő áldozatok írásbeli visszaigazolást kapnak, amely tartalmazza a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény alapadatait. Azok az áldozatok, akik nem beszélik vagy nem értik a hatóságok által használt nyelvet, a bűncselekmény miatt saját nyelvükön is tehetnek feljelentést, és számukra tolmácsot vagy más olyan személyt kell biztosítani, aki érti és beszéli mind az illetékes hatóság, mind pedig az áldozat nyelvét. A hatóságok által használt nyelvet nem értő vagy beszélő áldozatok kérhetik, hogy térítésmentesen az általuk ismert nyelvre fordítsák le a visszaigazolást.

Ha büntető feljelentést a bírósághoz, a rendőrséghez vagy nem a megfelelő ügyészséghez nyújtják be, ott átveszik azt és haladéktalanul továbbítják az illetékes ügyészséghez.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyészség haladéktalanul nyilvántartásba veszi a feljelentést.

Amennyiben az ügyész csak híradásból értesült a bűncselekmény elkövetéséről vagy csak az áldozattól kap erre vonatkozó bejelentést, hivatalos feljegyzést készít, nyilvántartásba veszi azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában és a jogszabályban meghatározott módon jár el.

Amennyiben a büntető feljelentés nem tartalmazza a bűncselekmény részleteit, így az ügyész nem tudja azonosítani a feljelentés tárgyát képező bűncselekményt, azt az egyéb bűncselekmények között nyilvántartásba veszi és felkéri a feljelentőt, hogy 15 napon belül szolgáljon további információval.

Ha a büntető feljelentést tevő személy nem szolgál további információval, az ügyész erről hivatalos feljegyzést készít. A további információ benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követően az ügyész ezt nyolc napon belül jelenti a felettes ügyésznek. A felettes ügyész elrendelheti, hogy a büntető feljelentést vegyék nyilvántartásba büntető feljelentésként.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Két hónappal a panasz vagy büntető feljelentés benyújtását követően az áldozat vagy a sértett fél a panasszal/feljelentéssel kapcsolatban megtett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatási kérelemmel fordulhat az ügyészhez. Az ügyésznek erre észszerű határidőn, de legkésőbb az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell válaszolnia, kivéve, ha a válaszadás akadályozná az eljárást. Amennyiben az ügyész a tájékoztatás megtagadása mellett dönt, erről értesítenie kell az áldozatot/sértett felet.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult az eljárás eredményére vonatkozó tájékoztatásra.

Jogosult vagyok-e jogi segítségnyújtásra (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A fent említett jogok mellett a szexuális bűncselekmények valamint az emberkereskedelem áldozatai a meghallgatásukat megelőzően jogi tanácsadóval való ingyenes konzultációra jogosultak és számukra képviselő jelölhető ki. A tanácsadó/képviselő költségeit az állam viseli.

A gyermekkorú áldozatok valamennyi fent említett joggal rendelkeznek, emellett az állam által fizetett képviselőre is jogosultak .

A bűncselekmények áldozatai elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra jogosultak. E segítséget az erőszakos bűncselekmények azon áldozatai, akik a bűncselekmény áldozataként elszenvedett sérelmük miatt kártérítést kérnek, térítésmentesen vehetik igénybe.

Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény határozza meg az elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás az általános jogi tájékoztatást, a jogi tanácsadást, a hatóságokhoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához és a nemzetközi egyezmények és belső eljárási szabályzatok szerint a nemzetközi szervezetekhez címzett beadványokat, a hatóságok előtt folyó eljárásokban való képviseletet, valamint a peren kívüli megegyezés során való jogi segítségnyújtást foglalja magában.

Elsődleges jogi segítségnyújtás bármely jogi ügyben nyújtható, feltéve, hogy:

• a kérelmező nem rendelkezik a jogai érvényesítéséhez szükséges ismeretekkel vagy képességekkel;
• a kérelmező különleges jogszabályi rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban;
• a benyújtott kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan;
• a kérelmező gazdasági helyzete következtében a hivatásos jogi segítségnyújtás megfizetése a saját vagy családtagjainak megélhetését veszélyeztetné.

Az elsődleges jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az elsődleges jogi segítségnyújtást nyújtó szolgáltatóval.

A másodlagos jogi segítségnyújtás a jogi tanácsadásra, a munkavállaló munkáltatóval szembeni jogainak védelmére irányuló eljárásokban tett beadványokra, a bírósági eljárásokban tett beadványokra, a bírósági eljárásban való képviseletre, a jogviták egyezséggel történő rendezése során nyújtott jogi segítségre, valamint az ügyvédi költségek és bírósági illetékek alóli mentességre terjed ki.

Másodlagos jogi segítségnyújtás biztosítható, ha:

1. az eljárás összetett;
2. a kérelmező nem képes a saját képviseletének ellátására;
3. a kérelmező gazdasági helyzete következtében a hivatásos jogi segítségnyújtás megfizetése a saját vagy családtagjainak megélhetését veszélyeztetné;
4. a perindítás nem komolytalan;
5. a kérelmező kérelmét az elmúlt hat hónapban nem utasították el szándékosan helytelen információ szolgáltatása miatt; valamint
6. a kérelmező különleges jogszabályi rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban.

A másodlagos jogi segítségnyújtást a kérelmező gazdasági helyzetének előzetes értékelése nélkül kell jóváhagyni, ha a kérelmező:

1. tartási eljárásban résztvevő gyermek;
2. erőszakos bűncselekmény olyan áldozata, aki a bűncselekmény következtében elszenvedett sérüléseiért/káráért követel kártérítést;
3. a társadalombiztosítási jogra vonatkozó különleges jogszabály szerint tartásra jogosult, vagy
4. a horvát függetlenségi háború veteránjainak és e személyek családtagjainak jogairól szóló törvény és a katonai és polgárháborús veteránok védelméről szóló törvény alapján életjáradékra jogosult.

A másodlagos jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek a kérelmeiket az illetékes hatósághoz az erre kijelölt nyomtatványon kell benyújtaniuk.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A bűnösnek talált terhelteket a bíróság kötelezi a perköltségek megfizetésére, kivéve, ha részleges vagy teljes költségmentességre jogosultak.

Amennyiben a büntetőeljárást felfüggesztik, a bíróság felmenti a terheltet vagy ejtik a vádakat, a bíróság az ítéletében/végzésében kimondja, hogy a büntetőeljárás e törvény 145. cikke (2) bekezdésének 1–5. pontjai szerinti költségeit, a terhelt elkerülhetetlen költségeit, valamint a védelem oldalán eljáró ügyvéd elkerülhetetlen költségeit és díjait jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában az állam viseli.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Azok az áldozatok, akiknek büntető feljelentését elutasították, a büntetőeljárást maguk is megindíthatják.

Amennyiben az ügyész úgy véli, hogy a bűncselekmény hivatalból történő üldözése vagy valamely feljelentett személy tekintetében az eljárás lefolytatása nem megalapozott, erről nyolc napon belül értesítenie kell az áldozatot és tájékoztatnia kell, hogy a büntetőeljárást maga is megindíthatja. Ezt a bíróságnak kell megtennie, ha az határozatot hoz az eljárás megszüntetéséről amiatt, hogy az ügyész más ügyekben ejtette a vádat.

Részt vehetek a tárgyaláson?

E törvény alapján a büntetőeljárásban a sértett fél a következőkre jogosult:

• az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevétele, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, ha a sértett fél siket vagy siketvak;
• kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló indítványok benyújtása;
• jogi képviselet;
• tények előterjesztése és bizonyítékok szolgáltatása;
• a bizonyításfelvételi tárgyaláson való részvétel;
• az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételi eljárásban való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
• e törvény 184. cikkének (2) bekezdése szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
• tájékoztatáskérés az ügyésztől a feljelentése alapján hozott intézkedésről, és panasszal élhet a felettes ügyésznél;
• fellebbezés;
• a korábbi helyzet visszaállításának követelése;
• tájékoztatás a büntetőeljárás eredményéről.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: áldozat, tanú, sértett fél vagy magánfél?

A bűncselekmények áldozatai olyan természetes személyek, akik a bűncselekmény következtében testi vagy pszichológiai sérüléseket, vagyoni károkat, illetve az alapvető jogaik és szabadságaik súlyos sérelmét szenvedték el. A bűncselekmény áldozata lehet még azon személy házastársa, partnere, élettársa, nem formális élettársa és leszármazója/leszármazói, akinek halála a bűncselekmény közvetlen következménye volt, illetve ezek hiányában azon személy felmenője/felmenői vagy testvére(i), akinek halála a bűncselekmény közvetlen következménye volt. Szintén a bűncselekmény áldozatának minősül az elhunyt által törvényesen eltartott bármely személy.

Sértett fél a bűncselekmény áldozata vagy olyan jogi személy, amelyet a bűncselekmény következtében sérelem ért és a büntetőeljárásban sértett félként vesz részt.

Az eljárás feleinek vagy az abban résztvevő személyeknek a jogállása nem e személyek kívánságától, hanem a személy büntetőügyben betöltött szerepétől függ. A jogszabályokban meghatározott feltételek mellett bárki lehet a fenti szerepek bármelyikében; a választásuk az általuk sértett félként vagy a bűncselekmény áldozataként gyakorolni kívánt jogokra terjed ki.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A bűncselekmény áldozata a következőkre jogosult:

• a bűncselekmények áldozatait támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
• a jogszabály rendelkezéseivel összhangban hatékony pszichológiai és egyéb szakértői segítség és támogatás a bűncselekmény áldozatait segítő testületektől, szervezetektől és intézményektől;
• megfélemlítéssel és megtorlással szembeni védelem;
• méltóságának védelme a tanúként történő meghallgatása során;
• a büntető feljelentés benyújtását követően indokolatlan késedelem nélkül való meghallgatás, és ezt követően kizárólag a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges mértékben való kihallgatás;
• bizalmas személy általi támogatás minden általa tett lépés során;
• minimális orvosi eljárásban való részvétel, amelyek csak akkor alkalmazhatók, ha elkerülhetetlenek a büntetőeljárás lefolytatásához;
• a büntetőeljárás megindítására irányuló kereset vagy a büntető törvénykönyv szerinti magánvád benyújtása, a büntetőeljárásban sértett félként való részvétel, a büntető feljelentés elutasításáról (a törvény 206. cikkének (3) bekezdése) és az ügyész arra vonatkozó döntéséről való értesítés, hogy nem hoz intézkedést, valamint a büntetőeljárás ügyész nélkül történő megindítása;
• az ügyész által a feljelentése alapján hozott intézkedésekről való tájékoztatás (a törvény 206a. cikke), valamint panasz felettes ügyészhez való benyújtása (e törvény 206b. cikke);
• az elkövető őrizetből vagy fogságból való szabadon engedésére, az elkövető börtönből való szökésére vagy szabadon engedésére, valamint az áldozat védelmében hozott intézkedésekre vonatkozó, indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
• a büntetőeljárást megszüntető jogerős határozatokra vonatkozó tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
• a jogszabályban meghatározott egyéb jogok.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

• az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevétele, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, ha a sértett fél siket vagy siketvak;
• kártérítés és ideiglenes intézkedés kérése;
• jogi képviselet;
• tények előterjesztése és bizonyítékok szolgáltatása;
• a bizonyításfelvételi tárgyaláson való részvétel;
• az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételi eljárásban való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
• az ügy irataihoz való hozzáférés kérelmezése a jogszabályokkal összhangban;
• tájékoztatáskérés az ügyésztől a feljelentése alapján hozott intézkedésről, és panasszal élhet a felettes ügyésznél;
• fellebbezés;
• a korábbi helyzet visszaállításának követelése;
• tájékoztatás a büntetőeljárás eredményéről.

Az áldozatok e törvény szerinti jogai mellett a gyermekkorú áldozatok a következő jogokkal rendelkeznek:

1. térítésmentesen biztosított képviselő,
2. a személyes adataik védelme,
3. zárt eljárás. (A büntetőeljárásról szóló törvény 44. cikkének (1) bekezdése)

Az e törvény 43. cikkében hivatkozott áldozati jogok mellett a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatai a következő jogokkal rendelkeznek:

1. a meghallgatás előtti térítésmentes konzultáció,
2. térítésmentes képviselő,
3. azonos nemű személy általi meghallgatás a rendőrségen vagy az ügyészségen, ismételt meghallgatás esetén pedig lehetőség szerint ugyanez a személy végezze a meghallgatást,
4. nem köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek nem a bűncselekményre, hanem az áldozat magánéletére vonatkoznak,
5. kérheti, hogy audiovizuális eszközök útján hallgassák meg (a törvény 292. cikkének (4) bekezdése),
6. a személyes adatok védelme,
7. zárt eljárás lefolytatása. (A büntetőeljárásról szóló törvény 44. cikkének (4) bekezdése)

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény megállapítása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

Az ügyészség és a bíróság a büntetőeljárást megelőzően és annak során bármikor köteles megfontolni azt a lehetőséget, hogy a terhelttel megtéríttetheti a sértett félnek a bűncselekménnyel okozott veszteségeket. Emellett kötelesek a sértett felet a jogszabály szerinti bizonyos jogokról tájékoztatni (pl. a sértett fél anyanyelv használatára vonatkozó joga, a kapcsolódó kártérítési kereset benyújtásának joga, stb.).

Azokat a személyeket, akik feltehetően a bűncselekményre, az elkövetőre vagy egyéb fontos körülményekre vonatkozó információval rendelkeznek tanúként be lehet idézni.

A sértett fél, a felperesként eljáró sértett fél és a magánvádló tanúként meghallgathatható.

A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

E törvény alapján a sértett fél jogosult:

1. tényekre felhívni a figyelmet és bizonyítékot szolgáltatni;
2. részt venni a bizonyítási tárgyaláson;
3. az eljárásban való részvételre, a bizonyításfelvételi eljárásban való részvételre és záró nyilatkozat megtételére (a büntetőeljárásról szóló törvény 51. cikkének (1) bekezdése).

A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a vádat ellátó áldozatot ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt.

A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt. A magánvádlóra ugyanazok az eljárási rendelkezések vonatkoznak, mint a sértett félre és a felperesre.

A tárgyaláson a vezető bíró felhívja a feleket arra, hogy határozzák meg a fő tárgyaláson előterjesztendő bizonyítékokat. Mindegyik fél észrevételeket tehet a másik fél beadványaira.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény megállapítása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

• tájékoztatáskérés az ügyésztől a feljelentése alapján hozott intézkedésről, és panasszal élhet a felettes ügyésznél;
• tájékoztatás arról, hogy a büntető feljelentést elutasították vagy az ügyész úgy döntött, hogy nem hoz intézkedést;
• a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat betekinthet az ügy irataiba.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben.

Az erre felhatalmazott személyek az ítélet másolatának kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhetnek az első fokú ítélettel szemben.

Fellebbezést bármelyik peres fél, a védőügyvéd és a sértett fél nyújthat be.

A sértett fél fellebbezhet a bíróság büntetőeljárás költségeiről vagy kártérítési keresetről döntő ítéletével szemben. Amennyiben azonban az ügyész átvette a vádat a magánvádlóként eljáró sértett féltől, ez utóbbi személy bármilyen, az ítéletek megtámadására alkalmas jogalapra hivatkozva fellebbezhet.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben és követelheti a korábbi helyzet visszaállítását.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Az áldozatok és a tanúk a büntető (vagy szabálysértési) eljárás ítélethozatalt megelőző bármely szakaszában tájékoztatásért és támogatásért fordulhatnak a megyei bíróságok meghatározott osztályaihoz.

Amennyiben az áldozat vagy a tanú az ítélet meghozatalát követően fordul az ilyen áldozat- és tanúsegítő osztályhoz, az osztály ellátja a hatáskörébe tartozó minden információval, és e személyeket az áldozatok és tanúk igényeire szakosodott egyéb szervekhez és szolgálatokhoz irányítja.

Az Igazságügyi Minisztérium független áldozat- és tanúsegítő szolgálata szolgál az áldozatnak, a sértett feleknek vagy családjuknak az elkövető börtönből való szabadságra bocsátására (automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátására) vonatkozó információval. Ezt az információt meg kell osztani a súlyos bűncselekmények – például az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények vagy a háborús bűncselekmények – áldozataival és az azok következtében sértett féllé váló személyekkel.

Kivételes esetben, ha a szolgálat véleménye szerint az elhúzódó családon belüli erőszak vagy a nőkkel szembeni erőszak áldozatának összehangolt kiegészítő segítségre van szüksége, a szolgálat értesíti a családon belüli erőszak és nőkkel szembeni erőszak megelőzéséért és azzal szembeni küzdelemért felelős megyei csoport koordinátorát az áldozat meghallgatásáról és az őt érintő problémákról, valamint felkéri a megyei csoportot a megfelelő intézkedések meghozatalára. Amennyiben indokolt, ezt az információt az illetékes rendőrséghez és az illetékes szociális ellátási központhoz is el lehet juttatni, ha a (gyermek/felnőtt korú) áldozat nem jogképes, vagy az illetékes pártfogó felügyelethez, ha az elkövetőt feltételesen bocsátották szabadságra és rendszeresen köteles a pártfogó felügyeletnek jelentést tenni.

Kivételes esetben, ha szolgálat a (fentiekben felsorolt bűncselekményektől eltérő bűncselekmények) áldozatától beszerzett információk alapján megalkotott véleménye szerint az áldozatnak kétségtelenül sürgős kiegészítő segítségre és védelemre van szüksége, az áldozat hozzájárulásával az illetékes rendőrségi egységet is felkérheti az intézkedés meghozatalára.

Áldozatsegítést emellett civil társadalmi szervezetek is nyújtanak, közvetlenül a bűncselekmény elkövetését követően, a büntetőeljárás során, valamint a tárgyalást követően – vagyis a jogerős ítélet meghozatalát követően – is. A civil társadalmi szervezetek által nyújtott támogatás és segítség azok hatáskörétől függ.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatással ellátott végzést kézbesítik a vádlónak, a terheltnek és ügyvédjének, a sértett félnek (ha ez utóbbi jogosult a fellebbezésre), annak a félnek, akinek tulajdonát a végzéssel lefoglalják, valamint annak a jogi személynek, amelynek bevételét le kell foglalni.

Annak a sértett félnek, aki nem jogosult fellebbezni, a végzést és a korábbi helyzet visszaállításának követelésére irányuló jogára vonatkozó információt a jogszabályban meghatározottak szerint kell kézbesíteni. A jogerős végzést a sértett félnek kérelemre kézbesítik.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint az áldozat az erre irányuló kérése alapján késedelem nélküli tájékoztatásra jogosult a rendőrségtől az elkövető őrizetének vagy fogvatartásának megszűnése esetén, kivéve, ha e tájékoztatás veszélyt jelentene az elkövetőre nézve. Az áldozatot emellett értesíteni kell a védelmében meghozott intézkedésekről, ha ilyen intézkedéseket rendeltek el.

A büntetés-végrehajtási intézetek és a börtönök nem értesítik az áldozat- és tanúsegítő szolgálatot a megszökött rabokról, hanem kizárólag a rendőrséget tájékoztatják az elkövető szökéséről; e szabályok módosítása azonban a közeljövőben várható.

Az áldozatok az erre irányuló kérelmük alapján haladéktalanul tájékoztatásra jogosultak az elkövető őrizetből vagy letartóztatásból való szabadon bocsátásáról és a börtönből való szökéséről vagy szabadon bocsátásáról, valamint az áldozat biztonsága érdekében meghozott intézkedésekről.

A súlyos bűncselekmények – pl. az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények és a háborús bűncselekmények – áldozatait értesíteni kell az elkövető automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátásáról.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Az erőszakos bűncselekmény áldozata által tett bármely nyilatkozatot és az áldozatra vonatkozó minden egyéb fontos információt figyelembe kell venni annak eldöntése során, hogy az elkövető részesülhet-e a hétvégék büntetés-végrehajtási intézeten vagy börtönön kívül való eltöltésére vonatkozó kedvezményben. Az áldozat által tett nyilatkozatok a feltételes szabadságra bocsátási ügyirat részét képezik. A hatályos szabályozás azonban nem teszi lehetővé az áldozat számára, hogy részt vegyen a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshozatalban és/vagy, hogy e döntéssel szemben fellebbezzen.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A különös szabályozás szerint a minimum öt éves börtönbüntetéssel büntethető bűncselekmények olyan áldozatai, akik súlyos pszichofizikai traumát szenvedtek vagy, akikre a bűncselekmény súlyos hatással volt, a büntetőeljárásban való vallomástételt vagy a kártérítési kereset benyújtását megelőzően tanácsadásra jogosultak; a tanácsadó díját az állam viseli.

Büntetőeljárásban kártérítési keresetet az ilyen követelések polgári eljárásban való érvényesítésére jogosult személyek nyújthatnak be.

A bűncselekmények kártérítési keresetet benyújtó áldozatainak jelezniük kell, hogy részesültek-e kártérítésben vagy benyújtottak-e kártérítési keresetet.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

A kártérítési keresetre vonatkozó határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását követően a sértett fél kérheti az első fokú határozatot hozó bíróságtól, hogy adják át neki a határozat hitelesített másolatát, végrehajthatóságának feltüntetése mellett.

Amennyiben a határozat nem jelöli meg, hogy annak mennyi időn belül kell eleget tenni, a határozat által megállapított kötelezettséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni. E határidőt követően a kötelezettségek teljesítése végrehajtás útján kikényszeríthető.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

A szándékos bűncselekmény áldozatának külön jogszabály szerint az állami költségvetés terhére is nyújtható kártalanítás. Amennyiben az áldozat kártérítési követelésének helyt adnak, a kártérítés összege a megítélt összegtől függ; a kártérítési keresetről döntő bíróság ugyanezt az intézkedést hozza meg, ha az áldozat az állami költségvetés terhére már kártalanításban részesült.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A 2013. július 1-je után Horvátországban elkövetett szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatai akkor jogosultak kártalanításra:

• ha Horvátország vagy más uniós tagállam állampolgárai vagy lakói;
• ha őket a bűncselekmény következtében súlyos testi sértés érte vagy az egészségük súlyosan megromlott;
• ha a bűncselekményt – függetlenül attól, hogy annak elkövetője ismert-e – az elkövetéstől számított hat hónapon belül bejelentik a rendőrségen vagy az ügyészségen;
• ha kérelmüket hivatalos nyomtatványon, a szükséges iratokkal együtt benyújtották (a nyomtatvány beszerezhető bármely rendőrségen, ügyészségen, illetve helyi vagy megyei bíróságon; emellett megtalálható online is az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az ügyészség, valamint a helyi és megyei bíróságok honlapján).

Az áldozat az alábbiak tekintetében jogosult kártalanításra:

• a nemzeti felső összeghatárok szerint meghatározott orvosi ellátási költségek; e kártalanításra csak akkor kerül sor, ha az áldozatot nem lehet egészségbiztosítás keretében kártalanítani;
• a kieső jövedelem maximum 35 000 HRK-ig.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Az áldozat számára akkor is megítélhető a kártalanítás, ha az elkövető ismeretlen vagy, ha nem indul büntetőeljárás.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

A horvát jog szerint nincs lehetőség sürgősségi kifizetésekre.

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

Áldozatsegítő segélyvonal

A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak szóló országos segélyvonal (116-006) érzelmi támogatást nyújt, tájékoztat az áldozatok jogairól, gyakorlati információkkal és iránymutatással szolgál azzal kapcsolatban, hogy mely szervek és szervezetek nyújthatnak további információt, segítséget és támogatást.

A segélyvonal ingyenes szolgáltatás,

amely hétköznap 8.00 és 20.00 között érhető el horvát és angol nyelven.

A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak szóló országos segélyvonal (116-006) általános támogató szolgáltatás.

További információt itt találhat: https://pzs.hr/

Egyéb erre szakosodott civil társadalmi szervezetek is nyújthatnak telefonos támogatást és segítséget az egyes bűncselekmények áldozatainak és a gyermekeknek. További információ a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapján érhető el, ahol a megyei szintű szervezetek felsorolása, továbbá a bűncselekmények áldozatai és a tanúi részére nyújtott támogatási és együttműködési hálózatban (Mreža podrške i suradnje za žrtve i svjedoke kaznenih djela) szereplő civil társadalmi szervezetekre vonatkozó információk is megtalálhatók.

A pszichoszociális és jogi támogatást nyújtó országos szervezetek listája:

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Igen.

Milyen típusú támogatást kaphatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Az áldozat- és tanúsegítő osztályok a következőket nyújtják:

1. érzelmi támogatás;
2. jogokra vonatkozó információ;
3. technikai és gyakorlati információk az áldozatok, tanúk és családtagjaik számára;
4. szakosodott civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez való irányítás az áldozat/tanú szükségleteitől függően.

A megyei bíróságok áldozat- és tanúsegítő osztályai:

A horvát Igazságügyi Minisztérium áldozat- és tanútámogató szolgálata (Služba za podršku žrtvama i svjedocima):

• támogatási rendszert biztosít az áldozatok és tanúk részére
• koordinálja a bíróságok áldozat- és tanútámogató részlegeinek munkáját
• tájékoztatja az áldozatokat, a sértett feleket vagy családtagjaikat arról, ha az elkövetőt kiengedik a börtönből (feltételes szabadlábra helyezés vagy próbára bocsátás)
• a jogokra vonatkozó tájékoztatást és érzelmi támogatást nyújt azon külföldi áldozatok és tanúk részére, akiket nemzetközi jogsegély-nyújtási mechanizmusok keretében tanúvallomás tételére kérnek fel, illetve az e mechanizmusok keretében külföldi bíróságon vallomástételre felkért horvát áldozatok és tanúk számára is. A Szolgálat a kapcsolattartási információkat tartalmazó tájékoztató leveleket küld az áldozatok és a tanúk részére
• összegyűjti az áldozatok és tanúk kártalanítási igényeit, előkészíti a bűncselekmények áldozatai kártalanítási bizottságának (Odbor za novčanu naknadu žrtvama kaznenih djela) üléseit és segítséget nyújt a határon átnyúló ügyekben

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A szervezet típusától és hatáskörétől függően, különböző segítség és támogatás állhat rendelkezésére: pszichológiai, érzelmi, jogi, gyakorlati, lakhatással, orvosi ellátással, biztonsággal és a bíróság előtti nyilatkozatokkal kapcsolatos segítség.

További információt és e szervezetek megyék szerinti listáját az Igazságügyi Minisztérium honlapján találja.

Folyamatban van tizenkét pártfogó felügyeleti iroda létrehozatala Horvátországban. Ezek célja a büntetőjogi szankciók végrehajtása emberi dimenziójának megteremtése, az elkövetők társadalomba való hatékonyabb integrációjának biztosítása, valamint az áldozatok, a sértett felek és az áldozatok és az elkövetők családjainak való segítség nyújtása.

A nemzeti pártfogó felügyelet szolgálat közreműködik az elkövetők börtönből való szabadulását követő közösségbe való visszailleszkedésében. Ennek keretében segítséget nyújt e személyek számára a lakóhely- és munkahelykeresésben, valamint felkészíti őket, továbbá az áldozatokat, a sértett feleket és az áldozatok családjait az elkövető szabadon bocsátására. A szolgálat emellett gondoskodik az áldozatoknak, sértett feleknek, valamint az áldozatok és az elkövetők családjainak nyújtott pszichoszociális támogatásról is.

Amennyiben a szabadulni készülő elkövetőt szexuális bűncselekmény, az élet és a testi épség elleni bűncselekmény vagy erőszakos bűncselekmény miatt tartják fogva, a pártfogó felügyelet szolgálat köteles erről késlekedés nélkül értesíteni az áldozatokat, a sértett feleket és családjaikat.

Az egyes pártfogó felügyeleti hivatalok, valamint az Igazságügyi Minisztérium pártfogó felügyeleti osztályának elérhetőségeit itt találja.

A bűncselekmények áldozatai a rendőrséghez fordulhatnak e-mailben: policija@mup.hr vagy prevencija@mup.hr, illetve a 192 (24/7) vagy +385 1 3788 111 telefonszámon.

Ön akkor minősül bűncselekmény áldozatának – sértettnek –, ha bizonyított, hogy az Ön büntetőjogi jogszabály által védett jogát egy, a nemzeti jog értelmében bűncselekménynek minősülő cselekmény által megsértették, vagyis Ön a bűncselekmény lényeges részét képező sérelmet szenvedett.

A polgári jog értelmében bűncselekmény következtében Ön akkor szenved sérelmet, amikor a bűncselekmény eredményeként károsul (anyagi vagy nem anyagi értelemben, de minden esetben pénzügyileg értékelhető kárt szenved el). Általában a büntetőjog szerinti sértett és a polgári jog szerinti sértett azonos, kivéve például emberölési ügyekben, ahol az áldozat a megölt személy, a sértettek pedig a családtagjai, akik bírósághoz fordulhatnak és az elszenvedett veszteségért kártérítést igényelhetnek.

A büntető- és a polgári jog különböző egyéni jogokat biztosít az áldozat számára az eljárás előtt, alatt és után.

Olaszországban a büntetőeljárás nyomozással kezdődik. A rendőrség és az ügyészség nyomoz az ügyben. A nyomozás végén az ügyész vádat emelhet vagy a nyomozás felügyeletéért felelős bírótól az ügy lezárását kérheti. Egyes bűncselekmények esetében az eljárás csak akkor indulhat meg, ha Ön, mint áldozat panaszt tesz a rendőrségen vagy az ügyészségnél.

A tárgyalás során a bíróság megvizsgálja az összegyűjtött bizonyítékokat és megállapítja, hogy a vádlott bűnös-e. Az eljárás akkor ér véget, amikor a vádlottat a bíróság elítéli vagy felmenti, a felsőbb szintű bírósághoz való fellebbezés lehetőségével.

Áldozatként Ön fontos szerepet játszhat a büntetőeljárásban, és ezért számos joggal élhet. Áldozatként (sértettként) külön jogi státusz nélkül részt vehet az eljárásban, vagy aktívabb szerepet vállalhat azáltal, hogy polgári jogi igényt érvényesít az elkövetővel szemben.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

4 - Kártérítés

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

Az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekményről való értesülést követően köteles tájékoztatni Önt, hogy sértett félként jogosult az Ön részére biztosított jogok gyakorlásával ügyvédet megbízni, és hogy jogosult az olasz államtól költségmentességet kérni (az olasz büntetőeljárásról szóló törvény [Codice di procedura penale vagy c.p.p.] 101. cikke).

A bűnüldöző szervekkel való első kapcsolatfelvételt követően az Ön által értett nyelven a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni:

• a bejelentés vagy panasz benyújtására vonatkozó eljárás, az Ön nyomozati és tárgyalási szakasz során betöltött szerepe, az arra irányuló joga, hogy értesítést kapjon a tárgyalás időpontjáról és helyéről, valamint a vádról, illetve, ha az eljárásban magánfélként lép fel, azon joga, hogy az ítéletről, összefoglalásként is tájékoztatást kapjon
• az olasz állam által finanszírozott jogi tanácsadáshoz és költségmentességhez való joga
• miként gyakorolhatja a tolmácsoláshoz és az ügy iratainak fordításához való jogát
• az Ön részére esetlegesen rendelkezésre álló védelmi intézkedések
• a jogszabályok által elismert jogai, ha a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti uniós tagállamhoz képest másik uniós tagállamban rendelkezik lakóhellyel
• a büntetőeljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésének módja
• a bűncselekmény következtében elszenvedett sérülés vagy kár megtérítése iránti eljárás megindításának lehetősége
• a peren kívüli egyezség panasz visszavonása vagy közvetítés útján történő elérésének lehetősége
• az azon eljárásokban Önt megillető jogok, amelyekben a terhelt az eljárás próbára bocsátás érdekében történő felfüggesztését kéri, vagy amelyekben a bűncselekmény csekély súlya miatt a bűnvádi eljárás alól történő mentesítésre kerül sor
• az adott területen található egészségügyi ellátást biztosító intézmények, bentlakásos ellátások, menedék- és óvóhelyek

(a c.p.p. 90b. cikke)

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Ha nem beszéli és érti az olasz nyelvet, a bejelentés vagy panasz elsőfokú kerületi bírósághoz (tribunale) tartozó ügyészséghez történő benyújtása során jogosult az Ön által ismert nyelvet használni. Hasonló módon jogosult arra, hogy erre irányuló kérelme esetében igazolják az Ön által ismert nyelvre lefordított bejelentésének vagy panaszának kézhezvételét (a büntetőeljárásról szóló törvény végrehajtására vonatkozó iránymutatás [Disposizioni di Attuazione del Codice di Procedura Penale vagy disp.att.] 170c. cikke).

Amennyiben lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Olaszországban van, az ügyész az Európai Unió másik tagállamában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos bejelentéseket vagy panaszokat a fellebbviteli bíróság (Corte di appello) főügyészségéhez fogja elküldeni annak érdekében, hogy az továbbíthassa azokat az illetékes igazságügyi hatósághoz (a disp.att. 108c. cikke).

Lásd továbbá:

• (a bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésről szóló 2004/80/EK irányelvet végrehajtó) 2007. november 9-i 204. sz. törvényerejű rendelet (Decreto Legislativo) 1–5. cikkét
• (a 204/2007 törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló)2008. december 23-i 222. sz. rendelet 2–6. cikke, 2016. július 7-i 122. törvény (az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésről szóló 2015–2016-os európai törvény) 11. cikke

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

A bűnüldöző szervekkel való első kapcsolatfelvételt követően az Ön által értett nyelven a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni:

• az eljárás állásával kapcsolatos és a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe való bejegyzésre vonatkozó információhoz való jutás joga
• az eljárás befejezése iránti kérelemről való tájékoztatás Önt megillető joga
• hogyan tudja kifogásolni jogainak megsértését
• azon hatóságok, amelyek ügyével kapcsolatosa tájékoztatást tudnak Önnek adni
• a büntetőeljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésének módja

Személy elleni erőszakos bűncselekményre vonatkozó eljárásokban, amennyiben kérelmezi, a nyomozó hatóság haladéktalanul értesíteni fogja a szabadon bocsátás előkészületeiről vagy a szabadságelvonással járó intézkedés befejezéséről, és arról is hasonló módon, időben fog értesítést kapni, ha a terhelt az előzetes őrizetből vagy a börtönből megszökik, és ha szándékosan nem tesz eleget az őrizetet elrendelő határozatnak, kivéve, ha e tájékoztatás az elkövetőt tényleges veszélynek tenné ki (a c.p.p. 90c. cikke).

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Az ügyészség fordítót jelöl ki, ha valamely okiratot idegen nyelvre vagy nehezen érthető nyelvjárásra kell lefordítani, vagy tolmácsot, ha Ön nyilatkozatot akar tenni, és nem beszél olaszul. A nyilatkozattételre írásban is sor kerülhet, és a fordító által adott fordítással együtt a nyilatkozat beleilleszthető a bejelentésbe.

A hatóság szükség esetén hivatalból tolmácsot fog kijelölni, ha nem beszéli vagy érti az olasz nyelvet, és ha az Ön meghallgatása szükséges, valamint azokban az esetekben, ha részt akar venni a tárgyaláson, és tolmács közreműködését kérte.

Amennyiben lehetséges, a tolmács közreműködése távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával is biztosítható, feltéve, hogy az Ön jogainak megfelelő gyakorlásához, vagy az eljárás teljes körű megértéséhez a tolmács jelenléte nem szükséges.

Ha nem beszéli vagy érti az olasz nyelvet, jogosult a jogainak gyakorlásával kapcsolatos információkat tartalmazó iratok vagy azok részeinek ingyenes fordítására. A fordításra szóban vagy összefoglaló formájában is sor kerülhet, ha az ügyészség úgy véli, hogy ez jogait nem fogja sérteni (a c.p.p. 143b. cikke).

Ha nem beszéli és érti az olasz nyelvet, a bejelentés vagy panasz az elsőfokú kerületi bíróság melletti ügyészségnél történő benyújtása során jogosult az Ön által ismert nyelvet használni. Hasonló módon jogosult arra, hogy erre irányuló kérelme esetében igazolják az Ön által ismert nyelvre lefordított bejelentésének vagy panaszának kézhezvételét (a disp.att. 170c. cikke).

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

Az ügyészség fordítót jelöl ki, ha valamely okiratot idegen nyelvre vagy nehezen érthető nyelvjárásra kell lefordítani, vagy tolmácsot, ha Ön nyilatkozatot akar tenni, és nem beszél olaszul. Ha fiatalkorú, a bíró szakértői vélemény elkészítését rendelheti el, beleértve a hivatalbóli elrendelést, ha az Ön korát illetően bizonytalanság áll fenn (abból kiindulva, hogy kétség esetén az eljárási iránymutatások alkalmazása céljából fiatalkorúnak fog minősülni). Ugyanaz a szakértői jelentés alkalmazható annak megállapítására is, hogy rendelkezik-e Ön bármiféle fogyatékossággal.

a c.p.p. 351. cikkének (1c) bekezdése

Az olasz büntetőtörvénykönyv 572., 600., 600bis., 600ter., 600-quater., 600-quater.1., 600-quinquies, 601., 602., 609bis., 609-quater, 609-quinquies, 609-octies, 609-undecies és 612b. cikkének hatálya alá eső bűncselekményekre vonatkozó eljárásokban, ha a nyomozó hatóság fiatalkorúakra vonatkozó bizonyíték-összefoglalóra van szüksége, az ügyészség által kirendelt szakértő pszichológus vagy gyermekpszichiáter közreműködését kéri. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha különösen veszélyeztetett helyzetben lévő felnőttekkel kapcsolatban szükséges bizonyíték-összefoglaló. Minden esetben biztosítják, hogy, ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, különösen veszélyeztetett személyek nem kerülnek kapcsolatba olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik tőlük ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges.

a c.p.p. 362. cikkének (1bis) bekezdése

A 351. cikk (1ter) bekezdésének hatálya alá tartozó bűncselekményekre vonatkozó eljárásban az ügyészség fiatalkorúaktól származó bizonyíték beszerzése során pszichológus és gyermekpszichiáter szakértő közreműködését kéri. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőttekkel kapcsolatban szükséges bizonyíték-összefoglaló. Minden esetben biztosítják, hogy, ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, különösen veszélyeztetett személyek nem kerülnek kapcsolatba olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik tőlük ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges.

a c.p.p. 498. cikkének (4)–(4quater) bekezdése

4. A fiatalkorúak tanúként történő kihallgatását, beleértve a felek kérdéseit és tiltakozásait az elnöklő bíró végzi. A kihallgatás során az elnöklő bíró kérheti a fiatalkorú valamelyik rokonának vagy gyermekpszichiáter szakértő közreműködését. A felek meghallgatását követően, ha az elnöklő bíró úgy véli, hogy közvetlen kérdezéssel nem éri stressz a fiatalkorút, el fogja rendelni, hogy a tanúmeghallgatásra a fenti rendelkezésekben meghatározottak szerint kerüljön sor. A végzés a kikérdezés során visszavonható.

4bis. A felek egyikének kérelme esetében, vagy, ha az elnöklő bíró szükségesnek tartja, a 398. cikk (5-bis) bekezdésében meghatározott eljárások alkalmazandók.

4ter. Az olasz büntetőtörvénykönyv 572., 600., 600b., 600c., 600-quater., 600-quater.1., 600-quinquies, 601., 602., 609b., 609-quater, 609-octies és 612bis. cikkének hatálya alá eső bűncselekményekre vonatkozó eljárásokban a bűncselekmény(ek) fiatalkorú vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő felnőtt sértettjeinek kihallgatására kérelmükre vagy ügyvédjük kérelmére tükörüveg és távbeszélő rendszer alkalmazásával fog sor kerülni.

4-quater. A fenti rendelkezések sérelme nélkül, ha a sértett fél különösen veszélyeztetett helyzetben van, és ki kell hallgatni, a bíró a sértett vagy ügyvédje kérelmére védelmi intézkedéseket fog elrendelni.

a c.p.p. 398. cikkének (5-quater) bekezdése
Az 5ter bekezdés sérelme nélkül, ha sértett fél különösen veszélyeztetett helyzetben van, és ki kell hallgatni, a 498. cikk (4-quater) bekezdése szerinti rendelkezések alkalmazandók.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

Az adott régió egészségügyi ellátást biztosító intézményei, bentlakásos ellátást nyújtó intézmények, menedék- és óvóhelyek és a helyi, illetve regionális szervezetek által felügyelt egyéb intézmények nyújtanak segítséget a bűncselekmények sértettjei számára. Általánosságban elmondható, hogy számos régióban található helyi szervezetekből, ügyészségekből, kerületi bíróságokból és egészségügyi szolgáltatókból álló szervezeti háló, amely a bűncselekmények sértettjeinek nyújt ingyenes segítséget.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Igen. Különösen, ha Ön bizonyos bűncselekmények (például emberkereskedelem, kapcsolati erőszak, szexuális zaklatás) sértettje, rendelkezésre állnak olyan stabil alapokon álló, bűnüldöző hatóságokkal kapcsolatban álló szervezetek, amelyek tájékoztatást nyújtanak Önnek a rendelkezésre álló és Önről gondoskodni tudó menedékekről és bentlakásos intézményekről.

Hogyan védik a magánéletemet?

Ha Ön különösen veszélyeztetett személy, akkor minden esetben biztosítják, hogy, ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, nem fog kapcsolatba kerülni olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik Öntől ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges.

A 2003. június 30-i 196. sz. törvényerejű rendelet (személyes adat védelméről szóló törvénykönyv) további külön szabályokat tartalmaz az igazságügyi adatok – azok bizalmas jellegének és biztonságának megőrzése érdekében történő – feldolgozására. Ezen felül úgy kell tekinteni, hogy azt követően, hogy Ön áldozatként a büntetőeljárásban sértett fél lett, köteles a bíróságnak bizonyítékot szolgáltatni. A törvénykönyv szabályokat tartalmazz arra vonatkozóan, hogy erre milyen módon kell, hogy sor kerüljön, amelynek célja annak elkerülése, hogy többször kelljen Önnek bizonyítékot szolgáltatnia (bírósági eljárást megelőző meghallgatás – incidente probatorio), és olyan szabályokat, amelyek azon sértetti jogának védelmére szolgálnak, hogy ne kerüljön kapcsolatba a nyomozás alatt álló féllel/gyanúsítottal. Amennyiben Ön 18 év alatti sértett, sem az arcképe, sem a neve nem jelenhet meg az újságokban. Az utóbbi szabály a 18 éves és annál idősebb áldozatra is vonatkozik. A rendszer célja személyes adatai és az Ön azonosítására alkalmas információk közlésének megakadályozása.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Az áldozatsegítő szolgálatok igénybevételének nem feltétele a bűncselekmény bejelentése.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

A jogszabályban (a c.p.p. 273. és 274. cikke) meghatározott bizonyos körülmények fennállása esetében, amelyek többek között magukban foglalhatják azt a veszélyes helyzetet, amelybe Ön sértett félként kerülhet (különösen annak veszélye, hogy az elkövető továbbra is jogellenes magatartást fog tanúsítani), az igazságügyi hatóságok az elkövetővel szemben felügyeleti intézkedéseket rendelhetnek el. Például az elkövetőt haladéktalanul eltávolítják a családi otthonból; az elkövetőt eltiltják attól, hogy az Ön által gyakran látogatott helyekre menjen, vagy hogy meghatározott helyen lakjon. Egyéb esetben az elkövető házi őrizetbe vagy előzetes őrizetbe helyezik.

Jogosult két napon belül tájékoztatást kapni az elkövetővel szemben kiszabott felügyeleti intézkedések megszüntetésére vagy helyettesítésére irányuló kérelmekről, ellenkérelmek benyújtására, vagy álláspontja ismertetésére (a c.p.p. 299. cikke). Szintén jogosult tájékoztatást kapni a gyanúsítottal szemben elrendelt felügyeleti intézkedések módosítására, visszavonására vagy helyettesítésére vonatkozó bírósági végzésekről.

Különösen akkor, ha Ön különösen veszélyeztetett személy, fiatalkorú vagy meghatározott bűncselekmények sértettje, további eljárási intézkedések rendelhetők el, különösen:

• ha különösen veszélyeztetett személy, akkor minden esetben biztosítják, hogy ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, nem fog kapcsolatba kerülni olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik Öntől ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az feltétlenül szükséges;
• ha fiatalkorú és a nyomozó hatóságnak bizonyíték-összefoglalóra van Öntől szüksége, köteles az ügyészség által kirendelt pszichológus szakértő vagy gyermekpszichiáter közreműködését igénybe venni (a c.p.p. 351. cikkének (1c) bekezdése);
• ha fiatalkorú, és az ügyészségnek bizonyítékra van Öntől szüksége, köteles pszichológus szakértő vagy gyermekpszichiáter közreműködését igénybe venni. Ha különösen veszélyeztetett személy, akkor minden esetben biztosítják, hogy, ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, nem fog kapcsolatba kerülni olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik Öntől ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges (a c.p.p. 362. cikkének (1b) bekezdése);
• A fiatalkorú tanúként történő kihallgatását az elnöklő bíró végzi, aki a fiatalkorú valamelyik rokonának vagy gyermekpszichiáter szakértő közreműködését kérheti. (a c.p.p. 498. cikke);
• Bármelyik fél kérelmére, vagy, ha az elnöklő bíró azt szükségesnek tartja, és a bizonyítékot szolgáltató felek egyike fiatalkorú, a bíróság végzést hozhat a bírósági eljárást megelőző meghallgatás helyének, időpontjának és különös eljárásainak megállapítására, ha ez az érintett személyek védelme érdekében szükséges és helyénvaló. A meghallgatásra az elsőfokú bíróságtól eltérő helyszínen is sor kerülhet, és ehhez a bíróság különleges létesítményeket is igénybe vehet, vagy ha ilyenek nem állnak rendelkezésre, erre a bizonyítékot szolgáltató személy otthonában is sor kerülhet;
• a tanúvallomást a maga egészében kell hangrögzítő vagy audiovizuális eszköz alkalmazásával rögzíteni. Amennyiben nem áll rendelkezésre hang-, illetve képrögzítő készülék, vagy műszaki személyzet, szakértők vagy műszaki tanácsadók közreműködését kell kérni;
• erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben a bűncselekmény fiatalkorú vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő felnőtt sértettjeit kérelmükre vagy ügyvédjük kérelmére tükörüveg és távbeszélő rendszer alkalmazásával fogják kihallgatni.

Ki nyújthat nekem védelmet?

(Lásd fent.)

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A jogszabály előírja, hogy, ha különleges védelmi igények merülnek fel, a bűncselekmények sértettjeit egyenként vizsgálják annak megállapítása érdekében, hogy az eljárás folyamán jogosultak-e, és ha igen, milyen mértékben külön intézkedésekre. Külön figyelmet fordítanak arra, ha Ön fiatalkorú és/vagy különösen veszélyeztetett személy. A bíró saját hatáskörében határozza meg, hogy részesül-e a büntetőeljárás során megfelelő védelmi intézkedésekben. A nyomozás során meghallgatásaira megfelelő helyszíneken, és képzett szakemberek közreműködésével kerül sor. Ha sértettek között fiatalkorú is van, a helyzet és a védelmi intézkedések értékelése érdekében értesíteni kell a fiatalkorúak bíróságát. Az Ön további bűncselekményekkel szembeni védelme érdekében az elsőfokú bíróság az elkövető szabadságának korlátozását rendelheti el (börtönben való fogvatartás, az Ön által gyakran látogatott helyek látogatásának tilalma, családi otthonból való eltávolítás). Ezen intézkedések alkalmazásáról értesíteni kell Önt (a c.p.p. 282-quater. cikke). Azt is kérheti, hogy a bíró, amikor vagy miután az elkövető családi otthontól való távoltartását rendeli el, az elkövetőt tartásdíj megfizetésére is kötelezze (a c.p.p. 282b. cikke). Az érintett tartományi rendőr-főkapitányságok (Questura) hasonló hatáskörrel rendelkező irodát működtetnek.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

Erőszakos bűncselekmények sértettjei, ha fiatalkorúak vagy különösen veszélyeztetett helyzetben vannak, védelmi intézkedések hatálya alatt jogosultak bizonyítékot szolgáltatni. Különösen arra vonatkozó megállapodások megkötésére kerülhet sor, amelyek megakadályozzák, hogy a nyomozás vagy a bírósági eljárás során az elkövetővel kapcsolatba kerüljön. Továbbá, ha Ön különösen veszélyeztetett személy, lehetőség van nyilatkozatainak audiovizuális eszközzel történő rögzítésére, még akkor is, ha az nem feltétlenül szükséges.

Áttétellel kapcsolatos iránymutatások 
(a c.p.p. 413. cikke): A nyomozás alatt álló személy vagy a bűncselekmény sértettjének kérelme

1. A nyomozás alatt álló személy vagy a bűncselekmény sértettje a 412. cikk (1) bekezdése szerinti áttételt elrendelő határozat meghozatalát kérheti a legfőbb ügyésznél (ha az ügyészség nem emel vádat az ügyben, vagy nem kéri az eljárás jogszabályban előírt vagy a bíróság által meghosszabbított határidőn belül történő megszüntetését).
2. Ha az áttételt elrendelik, a legfőbb ügyész a 412. cikk (1) bekezdésében előírt módon lefolytatja a szükséges előzetes nyomozást, és a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül benyújtja a kérelmeket.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

A sértett különösen veszélyeztetett helyzete az életkort, fizikai fogyatékosságot és pszichológiai problémát figyelembe nem véve levezethető a bűncselekmény típusából, valamint az adott ügy eljárásaiból és körülményeiből. A veszélyeztetettség felmérése érdekében figyelembe fogják venni, hogy az ügyben személy elleni erőszakos bűncselekményről vagy faji alapú gyűlölet-bűncselekményről van-e szó, hogy az – akár nemzetközi szintű – szervezett bűnözéshez vagy terrorizmushoz, emberkereskedelemhez kapcsolódik-e, hogy arra hátrányos megkülönböztetés eredményeképpen került-e sor, és hogy a sértett érzelmileg, pszichológiailag vagy gazdaságilag függött-e az elkövetőtől (a c.p.p. 90-quater. cikke).

Ha Ön különösen veszélyeztetett személy, nyilatkozatai audiovizuális eszközzel történő rögzítését minden esetben engedélyezni fogják, még ha az nem is feltétlenül szükséges.

MEGHATÁROZOTT ESETEK BIZONYÍTÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK – Családtagok és partnerek bántalmazásával, rabszolgaságba kényszerítéssel vagy abban való tartással, gyermekprostitúcióval, gyermekpornográfiával, virtuális pornográfiával, gyermekprostitúció kihasználására irányuló turisztikai kezdeményezésekkel, emberkereskedelemmel, rabszolgák adásvételével, szexuális zaklatással, bűncselekmények minősített eseteivel, fiatalkorúval folytatott szexuális cselekményekkel, csoportos szexuális erőszakkal, fiatalkorúval való szexuális céllal történő kapcsolatfelvétellel és zaklatással kapcsolatos ügyekben, ha különösen veszélyeztetett helyzetben van és vallomástételre kérték, ha a bírósági eljárást megelőző meghallgatáson vagy azon személy részvételével lezajlott keresztkérdések feltevésére szolgáló meghallgatáson, aki ellen a nyilatkozatok felhasználásra kerülnek, már tett nyilatkozatokat, vagy ha nyilatkozatait írásban rögzítették, csak abban az esetben lesz köteles vallomást tenni, ha az a korábbi nyilatkozataiban érintettektől eltérő tényekre és körülményekre vonatkozik, vagy ha a bíró vagy a felek egyike úgy véli, hogy az meghatározott követelmények alapján szükséges.

BIZONYÍTÉK-ÖSSZEFOGLALÓ – ha a nyomozó hatóságnak különösen veszélyeztetett helyzetben lévő sértettektől származó bizonyíték-összefoglalóra van szüksége, még ha azok 18. életévüket be is töltötték, az ügyészség által kijelölt pszichológus szakértő vagy gyermekpszichiáter közreműködését kell kérni. Minden esetben biztosítják, hogy ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, különösen veszélyeztetett személyek nem kerülnek kapcsolatba olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik tőlük ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges (a 351. cikk (1c) bekezdése).

BIZONYÍTÉK GYŰJTÉSE – ha az ügyészségnek különösen veszélyeztetett helyzetben lévő sértettektől származó bizonyíték-összefoglalóra van szüksége, még ha azok 18. életévüket be is töltötték, pszichológus szakértő vagy gyermekpszichiáter közreműködését kell kérni. Minden esetben biztosítják, hogy, ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, különösen veszélyeztetett személyek nem kerülnek kapcsolatba olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik tőlük ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges (a 362. cikk (1b) bekezdése).

TANÚMEGHALLGATÁS: Az Ön tanúként történő meghallgatását, beleértve a felek kérdéseit és ellenkérelmeit, az elnöklő bíró végzi. A tanúmeghallgatás során az elnöklő bíró kérheti valamelyik rokonának vagy gyermekpszichiáter szakértőnek a közreműködését. A felek meghallgatását követően, ha az elnöklő bíró úgy véli, hogy közvetlen kérdezéssel Önt nem éri stressz, el fogja rendelni, hogy a tanúmeghallgatásra a fenti rendelkezésekben meghatározottak szerint kerüljön sor. A végzés a kikérdezés során visszavonható (a c.p.p. 498. cikke).

A felek egyikének kérelme esetében, vagy, ha az elnöklő bíró szükségesnek tartja, a 398. cikk (5b) bekezdésében meghatározott eljárások alkalmazandók (lásd lent a bírósági eljárást megelőző meghallgatást).

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ MEGHALLGATÁS – (a 398. cikk (5bis) bekezdése) Amennyiben azt bármelyik fél kérelmezi, vagy az elnöklő bíró azt szükségesnek tartja, az alábbi eljárásokat kell alkalmazni: családtagok és partnerek bántalmazásával, rabszolgaságba kényszerítéssel vagy abban való tartással, gyermekprostitúcióval, gyermekpornográfiával, virtuális pornográfiával, gyermekprostitúció kihasználására irányuló turisztikai kezdeményezésekkel, emberkereskedelemmel, rabszolgák adásvételével, szexuális zaklatással, bűncselekmények minősített eseteivel, fiatalkorúval folytatott szexuális cselekményekkel, csoportos szexuális erőszakkal, fiatalkorúval való szexuális céllal történő kapcsolatfelvétellel és zaklatással kapcsolatos nyomozások esetében, ha a bizonyítékot szolgáltató személyek között különösen veszélyeztetett helyzetben lévő felnőttek is találhatók, a bíróság végzést hozhat az előzetes meghallgatás helyének, időpontjának és különös eljárásainak megállapítására, ha az az érintett személyek védelme érdekében szükséges és helyénvaló. A meghallgatásra az elsőfokú bíróságtól eltérő helyszínen is sor kerülhet, és ehhez a bíróság különleges létesítményeket is igénybe vehet, vagy ha ilyenek nem állnak rendelkezésre, erre a bizonyítékot szolgáltató személy otthonában is sor kerülhet. A tanúvallomást a maga egészében kell hangrögzítő vagy audiovizuális eszköz alkalmazásával rögzíteni. Amennyiben nem áll rendelkezésre hang-, illetve képrögzítő készülék, vagy műszaki személyzet, szakértők vagy műszaki tanácsadók közreműködését kell kérni. A kihallgatás összefoglaló formájában történő írásbeli jelentését is elkészítik. A felvétel leiratát csak a felek kérelmére bocsátják rendelkezésre.

Ha különösen veszélyeztetett helyzetben van, és az Ön meghallgatása szükséges, a bíró az Ön vagy ügyvédje kérelmére védelmi intézkedéseket fog elrendelni (a c.p.p. 498. cikkének (4-quater) bekezdése).

A fentiekben említett bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban az ügyészség az Ön vagy a nyomozás alatt álló személy kérelmére is kérheti Öntől, hogy a bírósági eljárást megelőző meghallgatáson szolgáltasson bizonyítékot, még azokban az esetekben is, amelyekben nem közölték, hogy ez szükséges lenne. Ha különösen veszélyeztetett helyzetben van, az ügyészség az Ön vagy a nyomozás alatt álló személy kérelmére is kérheti Öntől, hogy a bírósági eljárást megelőző meghallgatáson szolgáltasson bizonyítékot (a c.p.p. 392. cikke).

A különösen veszélyeztetett helyzetben lévő sértettek részvételét igénylő bizonyítékgyűjtésre a bírósági eljárást megelőző meghallgatás bizalmas eljárása keretében is sor kerülhet, amely olyan eszköz, amely többek között arra irányul, hogy a jogi eljárásban való folyamatos részvétel miatt ne érje Önt további ártalom (másodlagos sértetté válás).

KÖLTSÉGMENTESSÉG – Ha Ön családtagok és partnerek bántalmazásával, női nemi szervek megcsonkításával, szexuális erőszakkal, fiatalkorúval folytatott szexuális cselekményekkel, csoportos szexuális erőszakkal és zaklatással kapcsolatos bűncselekmény sértettje, minden esetben jogosult teljes költségmentességre, még ha jövedelme magasabb is a jogszabály által a költségmentességre előírt szintnél. Ha fiatalkorú, ugyanezen szabályok alkalmazandók, ha szolgaságba vagy rabszolgaságba kényszerítéssel, illetve abban való tartással, gyermekpornográfiával, gyermekprostitúcióval, gyermekprostitúció kihasználására irányuló turisztikai kezdeményezésekkel, emberkereskedelemmel, rabszolgák adásvételével és fiatalkorúak megrontásával kapcsolatos bűncselekmények sértettje.

Kiskorú vagyok. Vannak különleges jogaim?

(Lásd fent.)

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Ha a bűncselekmény sértettje elhunyt, a sértett legközelebbi családtagjai gyakorolják az őt jogszabály alapján megillető jogokat.

(a c.p.p. 90. cikkének (3) bekezdése)

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

(Lásd fent.)

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

A büntetőügyekre vonatkozó közvetítés a 274/2000 törvényerejű rendeleten alapul, amely lehetőséget biztosít a sértettnek, hogy az érdekeiket ért sérelem megtérítése iránt közvetlen keresetet nyújtson be az elkövetővel szemben. E jogosultság kizárólag olyan bűncselekményekkel kapcsolatban gyakorolható, amelyekkel szemben panasz nyújtható be (kisebb súlyú bűncselekmények).

A büntetőügyekre vonatkozó közvetítés kezdeményezéséhez és lefolytatásához a kielégítő megegyezés elérése érdekében szükséges a felek hozzájárulása. Az eljárás egésze során a békebírónak, amennyire lehetséges, elő kell segítenie a felek közötti megbékélést. A békebíró hatáskörébe tartozó, és jellegüknél fogva közvetítésre alkalmas bűncselekmények közé tartozik: a rágalmazás, a becsületsértés, a könnyű és súlyos testi sértés, a kisebb személyi sérülések, a rongálás.

A büntetőeljárásban részes felek vagy ügyvédjeik ezen túlmenően a békebíró 274/2000 törvényerejű rendelet 35. cikkében előírt hatáskörébe tartozó büntetőeljárás eltérő meghatározására tekintettel, vagy arra irányuló határozatra tekintettel, hogy a bűncselekmény büntethetősége az elkövető által megtett jóvátételi intézkedések miatt megszűnik, közvetlenül nyújthatnak be kérelmet a közvetítői hivatalhoz.

Azon bűncselekmény tekintetében, amelyekkel kapcsolatban panaszt nyújthat be, lehetősége van idézést kérni, amely alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy köteles a békebíró előtt megjelenni. A kérelmet sértett félként Önnek, illetve jogi képviselőjének és ügyvédjének kell aláírnia. Az Ön aláírását ügyvédje igazolja. Ha Ön 14 évnél fiatalabb fiatalkorú, szellemi fogyatékos vagy cselekvőképtelen, a kérelmet szülőjének, a részlegesen korlátozott személy vagy a cselekvőképtelen nagykorú gondnokának vagy a kijelölt gyámnak kell aláírnia. A kérelem benyújtása a panasztétellel azonos joghatást vált ki (21. cikk).

Kérelem benyújtása: a kérelmet előzetesen az ügyészségnek – a titkárságának címezve – kell elküldeni, majd a kérelmezőnek azt a fentiekben említett kézbesítés igazolásával együtt kell a bűncselekmény bejelentésétől számított három hónapon belül a helyi békebíró hivatalvezetőjének irodájához benyújtania. Ha ugyanazon esemény tekintetében már nyújtott be panaszt, akkor ezt jelezni kell a kérelemben, csatolni kell a panasz másolatát, és új panaszt kell az ügyészség titkárságára küldeni. Ebben az esetben a békebíró el fogja rendelni az eredeti panasz beszerzését (22. cikk).

Az eljárásban magánfélként való fellépés Ha úgy dönt, hogy az eljáráshoz magánfélként csatlakozik, ezt jogvesztés terhe mellett a kérelem benyújtásakor kell megtennie. A kártalanításra vagy kártérítésre vonatkozó, keresetben foglalt indokolt kérelem az eljárásban magánfélként való fellépésnek felel meg (23. cikk).

A kérelmet elfogadhatatlannak minősítik:

1. ha azt határidőn túl nyújtják be;
2. ha azt az előírtaktól eltérő esetekben nyújtják be;
3. ha nem tartalmazza a szükséges információt vagy azt nem írták alá;
4. ha a bűncselekmény leírása vagy a bizonyíték forrásainak azonosítása elégtelen;
5. ha nincs arra bizonyíték, hogy az ügyészséget tájékoztatták.

Az ügyészség kérelmei (25. cikk): A kérelem benyújtásától számított tíz napon belül az ügyészség kérelmeit a békebíró hivatalvezetőjének irodájához fogja benyújtani. Ha a kérelmet elfogadhatatlannak vagy nyilvánvalóan megalapozatlannak fogják minősíteni, vagy az adott régióban illetékességgel nem rendelkező békebíróhoz nyújtják be, az ügyészség nem fogja az idézést elfogadni, vagy egyébként a fellebbezésben megfogalmazott vádat megerősítő vagy módosító vádat fogja megállapítani.

A határidőt lejártát követően a békebíró folytatni fogja az eljárást, még ha az ügyészség nem is nyújtott be kérelmeket. Ha a békebíró nem minősíti a kérelmet elfogadhatatlannak vagy nyilvánvalóan megalapozatlannak, saját hatáskörében a feleket a kérelem benyújtásától számított 20 napon belül megtartandó meghallgatásra szóló idézést tartalmazó végzést hoz.

A több sértett fél egyike által benyújtott kérelem nem jelenti akadályát annak, hogy a többi sértett fél ügyvéd közreműködésével és a fő kérelmezőt megillető jogokkal megegyező jogosítványokkal részt vegyen az eljárásban. A résztvevő sértett felek a tárgyalás megnyitásának kihirdetését megelőzően csatlakozhatnak a polgári keresethez. Amennyiben azon sértett felek, akik részére a végzést szabályszerűen kézbesítették, nem jelentek meg a tárgyaláson, az a panasztétel jogáról való lemondásnak vagy – ha a panaszt már benyújtották – annak visszavonásának minősül.

A bíróság előtt tárgyalás: A bíróság előtti tárgyalásra kijelölt időpont előtt legalább hét nappal az ügyészség vagy Ön, mint sértett fél a vonatkozó értesítéseket tartalmazó idézést fog a békebíró hivatalvezetőjéhez benyújtani.

A bíró, amennyiben a bűncselekmény ellen panasznak van helye, a felek közötti békéltetést fogja javasolni. Ebben az esetben, amennyiben az a békéltetés érdekében előnyös, a bíró legfeljebb két hónapos időtartamra elhalaszthatja a tárgyalást, és szükség esetén állami vagy magánközpontok és intézmények által a régióban biztosított közvetítő szolgáltatásokat vehet igénybe. Mindenesetre a felek által a békéltetés során tett nyilatkozatot mérlegelés érdekében semmilyen módon nem használhatók fel (29. cikk).

Egyezség elérése esetén a panasz visszavonását vagy a kérelem benyújtásáról való lemondást és a kapcsolódó elfogadást megerősítő jelentést kell készíteni. A kérelem benyújtásáról való lemondás a panasztétellel azonos joghatást vált ki.

A közvetítés a panasz visszavonását eredményezheti, ami arra vonatkozó nyilatkozat elfogadását eredményezi, amely szerint a vádat jogalap hiánya miatt ejtették. A közvetítés eredményessége, mivel a bűncselekmény által okozott károk megtérítéséhez vezethet, továbbá olyan határozat meghozatalát eredményezheti, hogy a bűncselekmény büntethetősége az elkövető által a tárgyalást megelőzően nyújtott jóvátétel következtében vagy a bűncselekmény csekély súlya miatt megszűnik.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

Az áldozatok védelmére vonatkozó szabályok a büntetőeljárásról szóló törvényben, a bűncselekmények áldozatainak jogairól, támogatásáról és védelméről szóló 2012/29/EU irányelvet végrehajtó 2015. december 15-i 212 sz. törvényerejű rendeletben, a 2007. november 9-i 204 sz. törvényerejű rendeletben, a (204/2007 törvényerejű rendeletet végrehajtó) 2008. december 23-i 222 rendeletben, és a2016. július 7-i 122. törvény – 2015–2016-os európai törvény (az erőszakos bűncselekmények áldozatainak nyújtott kárenyhítés) 11. cikkében, valamint számos egyéb, külön bűncselekmény áldozataira vonatkozó szabályozási intézkedésben találhatók meg.

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

• Bejelentésre akkor kerül sor, ha egy magánszemély, akinek közvádra üldözendő bűncselekményről van tudomása, tájékoztatja arról az ügyészséget vagy a bűnügyi nyomozót. A bűncselekmény bejelentése nem kötelező, azonban kötelezővé válhat a jogszabályban kifejezetten előírt esetekben. A bejelentés tartalmazza a cselekmény fontosabb részleteit, és megjelöli a napot, amelyen Ön tudomást szerzett a bűncselekményről és a már megismert bizonyíték forrásairól. Lehetőség szerint a bejelentés tartalmazza továbbá a személyes adatokat, lakcímet és bármi mást, ami segíti azonosítani a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt, valamint az Ön, mint sértett fél személyes adatait, és bárki más személyes adatait, aki fontos információt szolgáltathat azzal kapcsolatban, hogy mi történt. Ha nem került sor olyan hasznos információk megadására, amelyek segítenének azonosítani a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt, ez nem akadályozza meg a büntetőeljárás megindítását, mivel ismeretlen személy ellen is tehet feljelentést, amelyet a rendőrség nyújt be az illetékes ügyészséghez a bűncselekmény elkövetőinek azonosítása érdekében elvégzett nyomozati intézkedések részleteivel együtt.
• A panasz olyan nyilatkozat, amely révén a bűncselekmény áldozatává vált magánszemély (vagy e személy jogi képviselője) kifejezi arra irányuló szándékát, hogy az elkövető ellen vádat emeljenek. A panasz a magánindítványra üldözendő bűncselekményekre vonatkozik. A nyilatkozatban meg kell határozni az elkövetett bűncselekményt, és annak tartalmaznia kell a panaszos bejelentés kivizsgálására és a bűnös fél megbüntetésére irányuló egyértelmű szándékát. Visszavonhatja a korábban benyújtott panaszt, kivéve szexuális erőszak és fiatalkorúval szemben elkövetett szexuális cselekmények esetében. A panasz elutasítása érdekében a visszavonást annak a személynek is el kell fogadnia, aki ellen a panasz irányult, és aki, ha ártatlan, ehelyett dönthet úgy, hogy bírósági eljárás útján bizonyítja, hogy nincs semmi köze a bűncselekményhez.
• Kérelem benyújtása a bűnüldöző hatóságok magánszemélyek közötti nézeteltérés során történő beavatkozásának kérésére irányul, és azt az érintett felek egyike vagy mindkét érintett fél nyújtja be. A hivatalos beavatkozás kérése után a rendőrtiszt a feleket békéltetés megkísérlése és jelentés elkészítése érdekében személyes meghallgatásra idézi. Ha megállapításra kerül, hogy bűncselekményt követtek el, a rendőrtiszt, ha közvádra üldözendő bűncselekményről van szó, köteles az igazságügyi hatóságokat értesíteni. Ha a bűncselekmény esetében panasz útján emelhető vád, a rendőrtiszt kérelemre megkísérelheti a vita előzetes rendezését, amely nem érinti az Ön panasz benyújtására vonatkozó jogát.

A bejelentéseket, panaszokat és kérelmeket a bűnüldöző hatóságok illetékes hivatalánál (tartományi rendőr-főkapitányságok, a helyi rendőrség és a katonai rendőrség [Carabinieri]) kell benyújtani. Bejelentést tenni vagy kérelmet benyújtani az ügyészhez is lehet.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Miután bejelentést tett, a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni: azon hatóságok, amelyekhez abban az esetben fordulhat, ha az üggyel, az Ön nyomozati és tárgyalási szakasz során betöltött szerepével, azon jogával kapcsolatban szeretne tájékoztatást kapni, hogy értesítést kapjon a tárgyalás időpontjáról és helyéről, valamint a vádról, illetve, ha az eljárásban magánfélként lép fel, arra vonatkozó jogával kapcsolatban, hogy az ítéletről, összefoglalásként is tájékoztatást kapjon. Ezen felül az eljárás állásával kapcsolatban és a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe való bejegyzésről kaphat tájékoztatást; tájékoztatást kaphat az ügy lezárására irányuló kérelmekről, és arról, hogyan kifogásolhatja jogainak megsértését; valamint, ahol lehetséges, a panasz visszavonásával vagy közvetítéssel lezárhatja az ügyet (a büntetőeljárásról szóló törvény [Codice di procedura penale vagy c.p.p.] 90b. cikke).

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A bűnüldöző szervekkel való első kapcsolatfelvételt követően az Ön által értett nyelven az olasz állam által finanszírozott jogi tanácsadáshoz és költségmentességhez való jogával kapcsolatban fog tájékoztatást kapni (90b. cikk). Kérelmet nyújthat be az államilag finanszírozott, hátrányos helyzetűek részére nyújtott támogatásról szóló törvényben előírt szabályok szerinti költségmentesség iránt (a c.p.p. 98. cikke). Abban az esetben is jogosult lehet az államilag finanszírozott költségmentességre, ha jövedelme meghaladja a jogszabályban meghatározott szintet. Az államilag finanszírozott költségmentességre való jogosultság érdekében kérelmét az elsőfokú bírósághoz a bejelentés megtételét követően kell haladéktalanul benyújtani. Az eljárás első szakaszának – amelyen a védőügyvéd jogosult részt venni – lezárultával, és minden esetben a kihallgatásra való idézést megelőzően, vagy legkésőbb az arra vonatkozó értesítéssel egyidejűleg, hogy az előzetes nyomozás lezárult, az ügyészség köteles a nyomozás alatt álló személyt írásban tájékoztatni arról, hogy részére a bíróság ügyvédet rendelt ki, ellenkező esetben az ezt követő cselekmények semmisek (a c.p.p. 369b. cikke).

Ezen értesítésnek tartalmaznia kell:

a) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a büntetőeljárásokban kötelező hivatásos védőügyvéd közreműködését igénybe venni, valamint a nyomozás alatt álló személyt jogszabálynál fogva megillető jogokra való tájékoztatást;

b) a bíróság által kirendelt védőügyvéd nevét, címét és telefonszámát;

c) a vádlott azon jogáról való tájékoztatást, hogy jogosult saját védőügyvédet megbízni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha nem bíz meg saját védőügyvédet, akkor őt a nyomozás során a bíróság által kijelölt ügyvéd fogja képviselni;

d) az arra való utalást, hogy a vádlottnak kell állnia a bíróság által kijelölt ügyvéd díját, ha nem jogosult az államilag finanszírozott költségmentességre, és az arra való figyelmeztetést, hogy ha fizetésképtelennek minősítik, végrehajtási eljárást fognak ellene kezdeményezni;

da) a tolmácshoz és a fontos iratok lefordításához való jogára vonatkozó tájékoztatást;

e) az államilag finanszírozott költségmentességre való jogosultság feltételeire vonatkozó tájékoztatást.

A költségmentesség az olasz alkotmány 24. cikkében meghatározott védelemhez való jogon alapuló intézmény, amely alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy az igazságügyi rendszer minden szakaszában és bármely szintjén segítséget kapjon, és e költségmentesség nehéz anyagi helyzetben lévő személyek számára nemcsak azt teszi lehetővé, hogy az állam költségén ügyvéd vagy szakértők, közöttük technikai tanácsadók közreműködését vegye igénybe, hanem hogy mentesüljön a bírósági költségek megfizetése alól. A költségmentesség büntetőügyekben és büntetőügyekkel kapcsolatos polgári ügyekben vehető igénybe olyan kiegészítő cselekmények érdekében, mint a büntető-végrehajtási, biztosíték nyújtására, megelőzésre és felügyeletre irányuló eljárások, és végezetül büntetőeljárásból eredő polgári ügyek érdekében.

A költségmentesség való jogosultság nemcsak olasz állampolgárokat, hanem külföldieket is megillet, akkor is, ha ellenük kiutasítási eljárás van folyamatban, nem rendelkeznek Olaszországban lakóhellyel vagy Olaszországban élő hontalan személyek.

Az eljárásban részes valamennyi fél jogosult költségmentességre, ha azonban Ön egyes szexuális bűncselekmény áldozata, a jogszabályban meghatározott jövedelemkorlát nem alkalmazandó.

Az állam a fiatalkorúakat is védelemben részesíti, akik teljes költségmentességben részesülhetnek, és azokat a személyeket is, akikkel szemben előzetes nyomozás folyik, ha letartóztatták, őrizetbe vették vagy előzetes letartóztatásba helyezték őket.

A költségmentességre való jogosultság érdekében jövedelme nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott 11 369,24 eurónak megfelelő maximális összeget, amelyet az Önnel egy háztartásba élő minden egyes személy esetében további 1 032,90 euróval kell növelni.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A költségmentesség, amely az olasz alkotmány 24. cikkében meghatározott védelemhez való jogon alapuló intézmény, lehetővé teszi a (pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos nehézségekre vonatkozó) feltételeknek megfelelő személyek számára, hogy az igazságügyi rendszer minden szakaszában és bármely szintjén ügyvédtől vagy szakértőktől, köztük technikai tanácsadóktól az állam költségén kapjanak segítséget; a költségmentesség lehetővé teszi a bírósági költségek megfizetése alóli mentesülést.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Ha az ügy lezárása iránti kérelemmel szembeni felszólalást nyújt be, akkor az előzetes nyomozás folytatását kéri. Meg kell adni a további nyomozás tárgyát és a vonatkozó bizonyítékokat, ellenkező esetben a felszólalást el fogják utasítani. Ha felszólalása elfogadhatatlan, és a bűncselekmény megállapítása alaptalan, a bíró indokolt végzéssel el fogja rendelni az ügy lezárását és az iratok ügyészség részére történő visszaküldését. Ha a kérelmet nem fogadják el, a bíró az Ön és a nyomozás alatt álló személy részére kitűzi a tanácsi tárgyalás időpontját, tájékoztatva arról az ügyészséget. A bíró tájékoztatni fogja a fellebbviteli bíróság (Corte di Appello) főügyészét arról, hogy a tárgyalást kitűzte. A tárgyalást követően a bíró, ha további nyomozást tart szükségesnek, ezt végzést útján fogja az ügyészség tudomására hozni, meghatározva az e nyomozás teljesítésére vonatkozó jogerős határidőt. Ha a bíró nem fogadja el az ügy lezárásra vonatkozó kérelmet, utasítani fogja az ügyészséget, hogy tíz napon belül emeljen vádat. A vádemeléstől számított két napon belül a bíró az előzetes meghallgatást kitűző végzést hoz.

Ha Ön személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje, ezen felül minden esetben jogosult értesülni arról, ha az ügy lezárására vonatkozó kérelmet nyújtottak be, még ha a tájékoztatást kifejezetten nem is kérte, és e tájékoztatás kézhezvételétől számított 20 nap fog az irat áttekintésére és az előzetes nyomozás folytatására vonatkozó indokolt kérelem előterjesztésére rendelkezésére állni (a c.p.p. 408. cikkének (3b) bekezdése).

Részt vehetek a tárgyaláson?

A bűncselekmény sértettjeként ügyvédet bízhat meg az Önt megillető jogok gyakorlásával. Annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a jogszabály alapján Önt megillető tájékoztatást megkapja, meghatározott jogok gyakorlása érdekében kézbesítési címet kell megadnia. Köteles továbbá bejelenteni e cím büntetőeljárás folyamán bekövetkezett változását. Ha ügyvédet bízott meg, ezen információt nem köteles megadni, mivel az értesítéseket az ügyvéd részére küldik meg.

Jogosult beadványok benyújtására és bizonyítékok szolgáltatására, mind a nyomozati szakaszban, mind a bírósági eljárás során (a c.p.p. 90b. cikke). Ellenőrizheti a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe tett bejegyzéseket is (a c.p.p. 335. cikke). Tájékoztatást kell kapnia arról, ha meg nem ismételhető szakértői vélemények elkészültek (a c.p.p. 360. cikke). Az ügyészségre is benyújthat kérelmet annak érdekében, hogy előzetes meghallgatáson gyűjtsék össze a bizonyítékokat. Kérhet tájékoztatást a nyomozás felfüggesztésére vagy az ügy lezárására vonatkozó kérelem benyújtásáról vagy haladéktalanul a bejelentést megtörténtekor vagy azt követően. Kifejezetten kérnie kell, hogy tájékoztatást kapjon a nyomozás felfüggesztésére (a c.p.p. 406. cikke) vagy az ügy lezárására (a c.p.p. 408. cikke) vonatkozó kérelem benyújtásáról. Amennyiben tárgyalás megtartására kerül sor, jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon az első tárgyalás helyéről, dátumáról és pontos idejéről; a további tárgyalásokról nem kell, hogy tájékoztatást kapjon, az elsőfokú bíróságtól kell kérnie a tárgyalási időpontokat. Nem köteles részt venni a tárgyalásokon, kivéve akkor, amikor bizonyítékot szolgáltat. A nyomozás befejezését követően jogosult betekinteni az üggyel kapcsolatos valamennyi iratba, és jogosult azokról másolatot készíteni. Ugyanakkor, amíg a nyomozás még folyamatban van, főszabály szerint ezt nem teheti meg, azonban az ügyészség engedélyt adhat arra, ha ahhoz különösen fontos érdek fűződik.

Ha büntetőtárgyalásra kerül sor, és Ön az elkövetett bűncselekmény által érintett, kártérítést kérhet, és az eljáráshoz magánfélként való csatlakozás révén részt vehet a tárgyaláson.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

A sértett, mint a bűncselekmény által érintett személy, rendelkezik a fentiekben említett összes jogosultsággal. Ezen kívül tárgyaláson tanúként is kihallgathatják, és ha a bűncselekmény által okozott károk megtérítése jogosult, az eljáráshoz magánfélként való csatlakozás révén polgári igényt is érvényesíthet a büntetőeljárásban.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A fentiekben sértett félként Önt megillető jogokkal és érdekekkel kapcsolatban meghatározottak sérelme nélkül, ha Ön tanúként is fellép, a következő szabályok alkalmazandók:

Tanúként köteles a bíró előtt megjelenni, az általa az eljárási követelményekkel kapcsolatban adott utasításokat betartani, és az Önnek feltett kérdésekre valóságot állítva válaszolni. Nem köteles semmi olyat közölni, amellyel önmagát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Amennyiben a tárgyalás napján olyan probléma merül fel, amely lehetetlenné teszi Ön számára a tárgyaláson való megjelenést, ezt köteles időben közölni, megadva távolléte okát. Ebben az esetben, ha a bíró távollétét igazoltnak fogadja el, a következő tárgyalásra szóló újabb idézést bocsát ki. Ha több alkalommal idézték meg, és megalapozott indok megadása nélkül nem jelenik meg, elővezetése rendelhető el, és kötelezhetik bírság bírságokat kezelő hivatal (cassa delle ammende) részére történő megfizetésére, és a meg nem jelenése miatt felmerült költségek megtérítésére, összhangban a c.p.p. 133. cikkével. Köteles az Önnek feltett kérdésekre a valóságot állítva válaszolni. A c.p.p. 372. cikke elrendeli azon tanúk büntetését, akik megtagadják a válaszadást, valótlan nyilatkozatokat adnak, vagy nem számolnak be arról, amiről tudomással bírnak. Ha nem akar tanúskodni vagy tanúként nem működik közre, akkor börtönbüntetéssel sújthatják. A tanú tárgyalás során nem vehető őrizetbe. Amennyiben az ítélet kihirdetése előtt hamis vallomását visszavonja, vagy az igazságot megerősíti, nem vádolható bűncselekmény elkövetésével. Nem kerül sor büntetés kiszabására, ha önmaga vagy közeli hozzátartozója bűncselekmény miatti elítélésének elkerülése érdekében hamis tanúvallomást tesz.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Bűncselekmény sértettjeként Ön tanúként is felléphet. Nyilatkozatai a vádlott elítélése érdekében bizonyítékként felhasználhatók, ha azok vizsgálat alá vonva objektíve és szubjektíve hitelesek. A bíró szabadon értékelheti a tanúvallomást, és lehetséges, hogy az Ön bizonyítéka képezi a vádlott elítélésének alapját. Köteles igazat mondani, ugyanakkor nem köteles magát bűncselekmény elkövetésével vádolni (hallgatás joga). A vádlott közeli hozzátartozói nem kötelesek tanúként megjelenni, kivéve, ha ők maguk tesznek bejelentést vagy panaszt, vagy azokban az esetekben, amelyekben ők vagy közeli hozzátartozójuk az eljárás tárgyát képező bűncselekmény sértettjei. Megtagadhatja a választ azokra a kérdésekre, amelyek szakmai titkot fednének fel. Ha az előzetes nyomozás során tesz nyilatkozatot, különböző védelmi intézkedésekre lehet jogosult.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bíróági eljárás során?

(Lásd fent.)

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Az ügyészség a tudomására hozott, vagy az általa saját kezdeményezésre feltárt bűncselekményeket haladéktalanul, és a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy nevét ezzel egyidejűleg vagy lehető leghamarabb beiktatja a hivatala által működtetett megfelelő nyilvántartásba. Ha az előzetes nyomozás során a cselekmény jogi minősítése megváltozik, vagy az adatok másnak bizonyulnak, az ügyészség aktualizálja a bejegyzéseket. A bejegyzésekről tájékoztatást fog kapni a bűncselekmény elkövetésével vádolt személy, Ön, mint sértett, valamint erre vonatkozó kérelem esetén az érintett ügyvédek. Amikor a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe tett bejegyzésekkel kapcsolatban kérnek tájékoztatást, az ügyészség titkársága adja meg a kért tájékoztatást, ha a szóban forgó bejegyzések megtörténtek, és a válasznak nincs akadálya. Egyéb esetben kijelenti, hogy nincsenek olyan bejegyzések, amelyek tekintetében tájékoztatás adható. Ha a nyomozással kapcsolatban egyedi követelmények állnak fenn, az ügyészség a kérelem elbírálása során indokolt végzéssel elrendelheti, hogy a bejegyzések legfeljebb három hónapon keresztül bizalmasan kezelendők, amely időszak nem hosszabbítható meg (a c.p.p. 335. cikke).

Az ügyészség, amennyiben nem kéri az eljárás lezárását, amikor az ügy családtagok és partnerek bántalmazására vagy zaklatásra vonatkozik, az Ön jogi képviselőjét, vagy jogi képviselő hiányában személyesen Önt is tájékoztatni fogja arról, hogy az előzetes nyomozás befejeződött (a c.p.p. 415b. cikke).

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

Csak az eljáráshoz magánfélként csatlakozó fél rendelkezik az önálló fellebbezés jogával, és e jog minden esetben az Ön polgári érdekeinek védelmére korlátozódik.

A 2006/46 sz. olasz törvény szerint a magánfél már nem rendelkezik a fellebbezés általános jogával; kizárólag a Semmítőszékhez (Corte di Cassazione) fellebbezhet.

Az alábbi esetekben nyújthat be fellebbezést:

• az elítélés polgári igénnyel kapcsolatos részeivel szemben;
• kizárólag az ügy polgári jogi vonatkozásaival kapcsolatban felmentő ítélet ellen;
• az ítélet kártérítésre és költségtérítésre vonatkozó saját jogával kapcsolatos részeivel szemben.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

A felülvizsgálat tekintetében, ha Ön, mint sértett magánfélként csatlakozott az azon ítélettel lezárt bírósági eljáráshoz, amelynek felülvizsgálatát szeretné kérni, a bírósági eljárás megkezdését követően jogosult beavatkozni magának a kérelemnek az elfogadhatósága kapcsán. Ez azokra az esetekre is vonatkozik, amelyekben Ön rendkívüli jogorvoslatot nyújtott be vádalkura vonatkozó ítélettel szemben, külön ítéletben elismerve, hogy lehetséges olyan végzést kérni és kapni, amely alapján az elkövető megtéríti a jogi díjakat.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

A 2015. február 11-i 9. sz. törvényerejű rendelet határozza meg a 2011/99/EU irányelv végrehajtására vonatkozó szabályokat, amely irányelv a kölcsönös elismerés elvén alapul, és valamely személy életét, testi és lelki egészségét, méltóságát, személyes szabadságát vagy nemi integritását veszélyeztető bűncselekménnyel szembeni védelme érdekében hozott intézkedések e személy másik tagállamba költözése esetében történő fenntartásának biztosítása érdekében szabályozza az európai védelmi határozatot. Az irányelv megállapítja, hogy csak abban az esetben bocsátható ki európai védelmi határozat, ha a kibocsátó államban korábban olyan védelmi intézkedést fogadtak el, amely a veszélyeztető személlyel szemben az alábbi tilalmak és korlátozások közül egyet vagy többet előír: tilalom arra vonatkozóan, hogy az érintett személy belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat; a védett személlyel való érintkezés tilalma vagy szabályozása; tilalom vagy szabályozás arra vonatkozóan, hogy az érintett személy előre meghatározott távolságon belül megközelítse a védett személyt. A végrehajtó állam illetékes hatósága az európai védelmi határozat kézhezvételekor indokolatlan késedelem nélkül elismeri a határozatot, és meghozza a nemzeti joga alapján hasonló esetben rendelkezésre álló bármely intézkedést a védett személy védelmének biztosítása érdekében.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A mérlegelés befejezését követően az elnöklő bíró megszövegezi és aláírja az ítélet rendelkező részét, és a ténybeli és jogi indokolásra, valamint az ítélet meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályokra vonatkozó tömör összefoglaló készül. Az ítéletet a tárgyaláson a rendelkező rész felolvasásával teszik közzé. Az ítélet indokolásának és rendelkező részének felolvasása az ítélet tárgyaláson jelenlévő vagy azon felek részére történő közlésnek minősül, akiknek meg kellett volna jelenniük. A bíró elmarasztaló ítéletet hoz, ha az elkövetőt a bűncselekményben kétséget kizáróan bűnösnek találják. Az ítélettel a bíró részletezni fogja a kiszabott büntetést és az esetleges megelőző intézkedéseket (misure di sicurezza). Ha az elítélt elkövető fizetésképtelen, a bíró kötelezni fogja az elkövető polgári képviselőjét a pénzbüntetés megfizetésére. Ezen felül az ítélet kötelezni fogja az elítélt elkövetőt az eljárási költségek megfizetésére. A büntetőítélet újságokban való közzétételét a magánfél erre vonatkozó kérelme esetében fogja a bíró elrendelni, és arra az elítélt elkövető és szükség esetén polgári képviselője költségére kerül sor.

Az ítélet tartalmazni fogja:

1. az „in nome del popolo italiano” („az olasz nép nevében”) bevezető részt, és az ítélkező hatóság megjelölését;
2. az elkövető személyes adatait, és az azonosítására szolgáló egyéb személyes információkat, valamint az ügyben részes magánszemélyek általános adatait;
3. a vádat;
4. arra való utalást, hogy a felek alávetik magukat az ítéletnek;
5. a ténybeli és jogi indokolás, és határozat alapjául szolgáló jogszabályok tömör összefoglalását, megjelölve a határozat alapjául szolgáló bizonyítékokat, és arra vonatkozó okok magyarázatát, hogy a bíró mért találta alaptalannak az ellenbizonyítékot;
6. a rendelkező részt, az alkalmazott jogszabályi rendelkezések megjelölésével;
7. a dátumot és a bíró aláírását.

Az ítéletet közzétételt követően a bíróság hivatalában iktatják be. Ha az ítéletet harminc napon belül nem teszik közzé, vagy a meghozatalától számított 90 napot meg nem haladó egyéb határidő alapján az ügyészséget és a fellebbezésre jogosult magánfeleket, valamint az elkövető védőügyvédjét az ítélet meghozatalának megtörténte kapcsán tájékoztatni kell arról, hogy az ítéletet mikor hozzák meg.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A büntetőeljárásról szóló törvény (Codice di procedura penale) 90c. cikke megállapítja, hogy személy elleni erőszakos bűncselekmények esetében Önt erre vonatkozó kérelme esetében haladéktalanul értesíteni kell a szabadon bocsátás előkészületeiről, vagy szabadságelvonással járó intézkedés lejártáról, ha a terhelt megszökik az előzetes őrizetből vagy a börtönből, és ha az elítélt elkövető azoknak szándékos nem tesz eleget.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Nincs arra vonatkozó általános gyakorlat, hogy a sértettel e döntések meghozatala előtt konzultáljanak.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A bűncselekmény elkövetése és az azt követő elítélés azt jelenti, hogy a sértett fél kártérítést követelhet. Az olasz jog az Ön által elszenvedett károk megtérítésének két módját határozza meg:

• magánfélként csatlakozhat az elkövető elleni büntetőeljáráshoz.
• Külön polgári jogi keresetet nyújthat be.

Ez az Ön döntése, mivel a jogszabályok a két eljárást: a büntetőeljárást és a polgári peres eljárást külön szabályozzák.

Csak az ügyben történő vádemelésre vagy a vád érdemi tárgyalásra bocsátására vonatkozó kérelmet követően, ügyvédje közreműködésével nyújthat be polgári jogi igényt és lehet ezáltal teljes körű képviselethez való joggal eljárásban eljárni jogosult fél. Az ítélet meghozatalakor a büntetőbíróság egy úgynevezett ideiglenes díjnak nevezett összeget ítél meg Önnek, amely azonnal végrehajtható, továbbítva a teljes és végleges kártérítési összegre vonatkozó határozatot a polgári bírósághoz, amely csak a büntetőítélet jogerőre emelkedését követően válik véglegessé.

Az eljáráshoz magánfélként való csatlakozás alternatívájaként az elkövető magatartása miatt elszenvedett károk megtérítésére irányuló külön polgári jogi keresetet nyújthat be.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

Amikor a bíróság az eljáráshoz magánfélként csatlakozó sértettnek okozott sérülések vagy károk megtérítésére kötelezi az elkövetőt, a következő három dolgot teheti: a károkat megtéríti, kártérítésre vonatkozó általános határozatot hoz vagy ideiglenes összeg megfizetését rendeli el. 
A sértett számára a legjobb, ha az ítélet a károk végleges megtérítését rendeli el: ebben az esetben valójában értesíteni lehet az elkövetőt az ítéletről és a fizetési meghagyásról (atto di precetto – fizetési meghagyás, amelyet a végrehajtási eljárást megelőzően kell kibocsátani), így a fizetendő összeg megfizetésének elrendeléséről, és, az elkövető következetes fizetésképtelensége esetén (amely esetben minden esetben ajánlott előzetesen felmérni a követelhető vagyontárgyakat) a végrehajtási intézkedések meghozatalához szükséges első lépés megtételéről.

Amennyiben a megítélt kártérítés nem nyilvánították kifejezetten előzetesen végrehajthatónak, a végrehajtás az ítélet meg nem támadásától függ, azaz attól, hogy határidőn belül ne nyújtsanak be fellebbezést.

A fizetési meghagyás ezért az ítélettel együtt közölhető azokban az esetekben is, amelyekben az ítélet ideiglenes díj megfizetését rendeli el, és ezen túlmenően minden esetben azonnal végrehajtható. Ugyanakkor ez a sértett számára nem mindig kielégítő. Ezért, ha azt elégtelennek tartja, külön polgári jogi keresetet nyújthat be, amely révén bármely járulékos kár megállapítható, és új és más büntetés szabható ki az elkövetővel szemben.

Mindig szükséges polgári jogi per megindítása a harmadik esetben, amikor a büntetőbíróság pusztán általános határozatot hoz, amelyben az elkövetőt az összeg meghatározása nélkül kártérítés megfizetésére kötelezi, mivel e tekintetben nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Az állam Olaszország által a fentiekben említett rendelkezésekkel átültetett 2004/80/EK irányelv alapján köteles azon állampolgároknak és harmadik ország polgárainak, akik olasz területen elkövetett szándékos, erőszakos bűncselekmények (emberölés, szándékos súlyos testi sértés, szexuális erőszak) áldozatai, igazságosan és megfelelő módon biztosítani a nekik okozott károk enyhítését, ha az elkövető nem ismert, vagy nem vonták felelősségre, vagy mindenesetre nem rendelkezik a sértetteknek, és ha az áldozat elhunyt, annak családjának általa okozott károk megtérítéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

(Lásd fent.)

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Ha a terhelt ártatlansága a büntetőeljárás során megállapításra került, ez nem akadályozza meg Önt abban, hogy a polgári bíróságok előtt kártérítés iránti kereset nyújtson be, kivéve, ha e jogról a büntetőeljáráshoz magánfélként történő csatlakozásával lemondott.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Ha a büntetőeljáráshoz visszafizetés és kártérítés követelése érdekében magánfélként csatlakozik, a bíróság a c.p.p. 533. cikke alapján az ítélet meghozatalkor az ügy polgári jogi vonatkozásairól is dönteni fog. Azokban az esetekben, amikor bizonyíték van arra, hogy a bűncselekmény következtében kár keletkezett (an debeatur), azonban arra nincs, hogy ez a kár mekkora quantum debeatur), a bíróság a polgári jogi felelősséggel kapcsolatban általános határozat fog hozni, és a feleket az összeg megállapítása érdekében polgári bírósághoz irányítja (a c.p.p. 539. cikke). A magánfél azonban ideiglenes díj megítélését kérheti a büntetőbíróságtól, a bizonyítékkal már alátámasztott károk keretén belül. Pontosabban az ideiglenes határozat kötelezni fogja az elkövetőt és annak polgári képviselőjét, hogy kártérítés formájában az összeg végleges megállapítását megelőzően fizessen meg egy összeget, amely azonnal végrehajtható. Ez olyan eszköz, amely az Ön kifejezett kérelmére jogalapot szolgáltat az elkövető ideiglenes összeg megfizetésére való kötelezéséhez, ha a bíróság úgy véli, hogy a felelősségre vonatkozó konkrét bizonyíték áll rendelkezésre, amely azon összegre korlátozódik, amelynek tekintetében az ideiglenes összeget megítélték; valójában még a büntetőeljárásban sem szükséges, hogy az ideiglenes összeg kiszámítása érdekében bizonyítsák magának a kárnak az összegét, ugyanis elegendő, ha az bizonyos, hogy kár a megítélt összeg erejéig bekövetkezett (Semmítőszék büntetőjogi kollégium, 12634/2001 sz. ítélet).

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

A bűnüldöző szervekkel való első kapcsolatfelvételt követően sértett félként az Ön által értett nyelven a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni: az adott területen található egészségügyi ellátást biztosító intézmények, bentlakásos ellátások, menedék- és óvóhelyek. Ha sértettek között fiatalkorú is van, a helyzet és a védelmi intézkedések értékelése érdekében értesíteni kell a fiatalkorúak bíróságát. Ha kéri, a bűnüldöző hatóságok kötelesek Önt bármikor átirányítani a következő szervezetekhez:

• áldozatsegítő szolgálatok
• jogi támogatást nyújtó szakhatóságok
• kamarai tanácsok (Consigli dell’Ordine)
• nem kormányzati szervezetek (NGO-k)
• jogklinikák – igazságügyi orvosi szolgálatok
• jogi támogatás nyújtásában közreműködő állami szervek (igazságügyi minisztérium, belügyminisztérium)

áldozatsegítő szervezetek

nem kormányzati szervezetek – bűncselekmények sértettjeinek jogi támogatásában közreműködő egyesületek

1. szakszervezetek: Olasz Általános Munkásszövetség (Confederazione Generale Italiana del Lavoro; CGIL) –- Munkavállalók Szakszervezeteinek Olasz Szövetsége Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori; CISL) – Olasz Munkaunió (Unione Italiana del Lavoro; UIL)
2. Libera egyesület [maffiaellenes szervezet] – 0832 683429-683430
3. római nőotthon – 06 6840 172006
4. fogyasztóvédelmi egyesületek
5. idősjogi egyesületek országos szövetsége (Associazioni per i Diritti degli Anziani; ADA) – 06 48907327
6. Dafne hálózat (erőszak áldozatainak megsegítése) – 011 5683686

emberkereskedelem-ellenes segélyvonal – 800 290 290

erőszakellenes segélyvonal – 1522

megkülönböztetés-ellenes segélyvonal – 800 90 10 10

nemi szervek megcsonkításának áldozatai számára fenntartott segélyvonal – 800 300 558

terrorizmus és szervezett bűnözés áldozatai számára fenntartott segélyvonal – 06.46548373 – 06.46548374 – 06.46548375

maffiával kapcsolatos bűncselekmény áldozatai számára fenntartott segélyvonal – 800 191 000

zsarolás és uzsora áldozatai számára fenntartott segélyvonal – 800-999-000

megkülönböztetés és rasszizmus eseteinek bármely nyelven történő bejelentésére fenntartott segélyvonal – 800 90 10 10

fiatalkorúak számára vészhelyzet esetére fenntartott segélyvonal – 114

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Az erőszakkal elkövetett bűncselekmények traumatikusan hathatnak az áldozatra, és Ön áldozatként igénybe veheti a helyi egészségügyi hatóság (Azienda Sanitaria Locale; ASL), a családsegítő központok (consultorio familiare) és helyi önkormányzatok (szociális szolgálatok) által nyújtott megfelelő közszolgáltatásokat. Ha sértettek között fiatalkorú is van, a helyzet és a védelmi intézkedések értékelése érdekében értesíteni kell a fiatalkorúak bíróságát. Ha kéri, a rendőrhatóságok (katonai rendőrség [Carabinieri], állami rendőrség, helyi rendőrség stb.) kötelesek Önt bármikor átirányítani a következő szervezetekhez: egyes menekültek számára menedékházat tartanak fenn, amelyekben – súlyosabb esetekben – további erőszak elkerülése érdekében szállást kaphat. Annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és/vagy kapcsolatba léphessen a környezetében élő menekültekkel, az olasz miniszterelnöki hivatal által fenntartott ingyenes 1522 számot is hívhatja. Ha személyes problémákkal küzd, akkor szociális segítő (Amministratore di Sostegno) segítségét is kérheti, aki a polgári bíróság gyámsággal foglalkozó osztályának irányítása alatt dolgozik, és akinek feladata, hogy olyan személyek részére nyújtson ingyenes segítséget, akik szükségleteik ellátása során, akárcsak átmenetileg is, problémákkal küzdenek. Kérelmét közvetlenül a polgári bírósághoz is benyújthatja, vagy problémáit a helyi önkormányzat jóléti szolgálataival is közölheti annak érdekében, hogy tájékoztathassák az ügyészség polgári ügyekkel foglalkozó hivatalát, amely az Ön megsegítését rendelheti el.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A nem kormányzati szervezetek más jellegű támogatást nyújtanak, ez lehet pszichológiai támogatás, intézményekben, mint például menedékekben történő ideiglenes elszállásolás, jogi támogatás és tanácsadás, anyagi támogatás, szükségletek biztosítása, stb.

Ön bűncselekmény áldozatának minősül, amennyiben kár érte (például ha megsérült, illetve személyes tulajdonát ellopták vagy abban kárt okoztak, stb.) olyan cselekmény következtében, mely a nemzeti jog értelmében bűncselekménynek minősül. A jog értelmében, mint bűncselekmény áldozatának minősülő személyt, Önt bizonyos egyéni jogok illetik meg az eljárás előtt, alatt és után.

Cipruson, a büntetőeljárások rendőrségi nyomozással kezdődnek. A nyomozást követően az ügyet a köztársasági ügyészség elé utalják, aki eldönti, hogy kell-e büntetőeljárást indítani. Amennyiben a feltételezett elkövető ellen elegendő bizonyíték van, az ügyész tárgyalásra utalja az ügyet. Az összegyűjtött bizonyítékok vizsgálatát követően a bíróság eldönti, hogy a vádlott bűnös-e vagy sem, majd elítéli vagy felmenti őt.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

4 - Kártérítés

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A rendőrség haladéktalanul tájékoztatni fogja Önt az alábbiakról történő tájékoztatáshoz való jogáról:

1. a rendőőrs vagy rendőri szerv, ahol panaszt tehet;
2. az elérhető támogatás fajtája és nyújtója, beleértve adott esetben az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos alapvető információkat, valamint a lakhatási lehetőségek;
3. a védelem és a védelmi intézkedések biztosításának módja és feltételei;
4. a kártérítés követelésének módja és feltételei;
5. a büntetőeljárásában való részvétellel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésének módja és feltételei;
6. miként és milyen feltételek szerint jogosult a tolmácsolásra és fordításra;
7. a panasztételre rendelkezésre álló eljárások, ha jogait az érintett hivatal nem tartotta tiszteletben;
8. az ügyével foglalkozó rendtiszt kapcsolattartásra igénybe vehető elérhetőségei.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, a bűncselekmény bejelentését követően a ciprusi rendőrség az eljárás lebonyolításának módjával kapcsolatban fennálló nehézségek csökkentése érdekében felveszi a vallomását.

Ha a bűncselekmény elkövetésére a Ciprusi Köztársaság területén került sor, és Ön másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, a bűncselekményt a lakhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak jelentheti be, amennyiben ezt nem tudja, vagy bűntett esetében nem hajlandó Cipruson megtenni.

Ha a ciprusi rendőrségen másik uniós tagállamban elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban tesz panaszt, a rendőrség az eljárás kezdeményezésére vonatkozó joghatóság hiányában köteles e panaszt azon tagállam illetékes hatóságainak továbbítani, amelynek területén a bűncselekményt elkövették.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Ha a rendőrségen bejelent egy bűncselekményt, az alábbiakkal kapcsolatban fog tájékoztatást kapni attól függően, hogy panaszának elbírálása hol tart:

1. az ügyével foglalkozó rendőrtiszt elérhetőségei;
2. arra vonatkozó indokolt határozat, hogy a nyomozást nem folytatják le vagy lezárják, vagy az elkövetővel ellen nem emelnek vádat;
3. a tárgyalás időpontja és helye, és az elkövetővel szembeni vádak jellege;
4. információ, amely lehetővé teszi, hogy tájékoztatást kapjon a büntetőeljárás állásáról. Kivételes esetekben, ha ezen információ közlése hátrányosan érintené az ügy megfelelő kezelését, e tájékoztatás a Ciprusi Köztársaság indokolt véleménye alapján megtagadható.
5. A tájékoztatáshoz való jogáról való tájékoztatás, ha az Önt érintő bűncselekmény miatt őrizetben lévő, vád alá helyezett vagy elítélt személyt szabadon bocsátották vagy e személy megszökött. A fenti tájékoztatás megtagadható, ha az elkövető potenciális vagy tényleges veszélynek van kitéve.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Ha bűncselekményt akar bejelenteni, azonban nem ért vagy beszél görögül, a szükséges nyelvi segítségnyújtással az Ön által értett nyelven is tehet panaszt.

A rendőrség továbbá köteles az Ön részére az alábbiak felajánlását biztosítani:

• ingyenes tolmácsolás a nyomozás során, ha nem ért vagy beszél görögül;
• a nyomozás során összegyűjtött valamennyi információ írásbeli kérelmére történő ingyenes lefordítása annyiban, amennyiben ezen információ jogainak gyakorlása érdekében szükséges.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

• A rendőrség, figyelembe véve az Ön személyes helyzetét, beleértve megértési képességét vagy azt a képességét esetlegesen érintő bármely fogyatékosságot, hogy megértesse magát, egyszerű és érthető nyelven fog Önnel kommunikálni. A szóbeli vagy írásbeli kommunikációnak a fogyatékossággal élők által elérhető módon kell történnie, beleértve, ha szükséges, a braille írás és jelnyelv alkalmazását.
• Ha 18 éven aluli kiskorú, akkor Önt életkora, érettségi foka, véleménye, szükségletei és aggodalmai alapján fogják értékelni annak biztosítása érdekében, hogy meg tudják érteni és meg tudja értetni magát. Szülőjét, gyámját vagy más jogi képviselőjét tájékoztatni fogják az Önt esetlegesen érintő jogokról.
• A rendőrséggel való első kapcsolatfelvétel során Önt az Ön által szabadon választott személy kísérheti el, kivéve, ha ez érdekeire vagy az eljárás lefolyására nézve hátrányos. Ha Ön fogyatékossággal élő személy, az ügyben folytatott nyomozás során Önt az Ön által szabadon választott személy kísérheti.

Ezen felül, ha Ön kiskorú, Ön az Ön által értett nyelven és korát, illetve érettségi fokát megfelelően figyelembe véve a szociális jóléti szolgálattól (ha szükséges, tolmács közreműködésével) is fog tájékoztatást kapni. Ha Ön fogyatékossággal élő személy, Ön által érhető módon (pl. jelnyelven) fog tájékoztatást kapni.

Áldozatsegítő szolgálatok

A következő szervezetek nyújtanak áldozatsegítő szolgáltatásokat:

• egészségügyi szolgálat;
• szociális jóléti szolgálat;
• mentális egészségügyi szolgálat;
• az oktatási és kulturális minisztérium által fenntartott nevelési pszichológiai szolgálat;
• civil szervezetek

A munkaügyi, jóléti és társadalombiztosítási minisztérium szociális jóléti szolgálata a következők révén nyújt kiszolgáltatott csoportoknak, így a bűncselekmények áldozatainak támogatást:

• a családok abból a célból történő támogatása, hogy a családtagok betölthessék szerepüket és hatékonyan teljesíthessék kötelezettségeiket; megoldja a család egységét fenyegető családi nézeteltéréseket; védi a gyermekek biztonságát és jólétét; küzd a bűnöző magatartás és a kapcsolati erőszak ellen, és elősegíti a társadalomellenes és bűnöző magatartást tanúsító személyek visszailleszkedését;
• támogatja a kiszolgáltatott csoportokat;
• segít a helyi közösségeknek azonosítani és kezelni a kiszolgáltatott csoportok különleges igényeit;
• segíti a más illetékes hatóságokkal és civil szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, amelyek további szolgáltatásokat és segítséget tudnak nyújtani.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

A rendőrség a kormányzati és egyéb támogató- és segítséget nyújtó szolgálathoz irányít, ha ez szükségesnek tűnik, és tájékoztatni fogja Ön a fentiekben említett meglévő szolgáltatásokról:

Hogyan védik a magánéletemet?

A rendőrtisztek kötelesek betartani az alkotmány követelményeit, a vonatkozó jogszabályokat és a rendőrségi magatartási kódexet, amelyek biztosítják az Ön magánéletének és családi életének tiszteletben tartását és személyes adatainak megfelelő védelmét.

A jogszabályok szerint nevét és vallomásának tartalmát semmilyen körülmények között nem lehet közzétenni, vagy bármilyen módon nyilvánosságra hozni.

Az adatkezelésre külön jogszabályok vonatkoznak, amelyek biztosítják személyes adatainak védelmét.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Igen. Panaszának rendőrségen történő bejelentését követően a szociális jóléti szolgálat biztosítani fogja, hogy az Önnek igényeinek megfelelően ingyenes tanácsadást nyújtsanak, beleértve a külön támogatás nyújtására képes civil szervezetek szolgáltatásait.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok.

A rendőrség megteszi a biztonságának védelméhez szükséges lépéseket, különösen, ha különleges védelmi igények merültek fel. Ezért a bűncselekmény jellegétől/körülményeitől, személyes helyzetétől és a különleges védelmi igényektől függően, a büntetőeljárás különböző szakaszaiban különleges védelmi intézkedéseket lehet az alábbiak szerint meghozni:

(1) az áldozat felvétele a legfőbb ügyész által felügyelt és ellenőrzött tanúvédelmi programokba

A legfőbb ügyész határozatával tanúvédelmi programban vehet részt, beleértve az Ön és szükség esetén családja személyes biztonságát védő rendőrség intézkedéseket.

(2) áldozatvédelem a nyomozás során:

A nyomozás során:

• a rendőrség Önt panaszának benyújtását követően haladéktalanul ki fogja hallgatni;
• a meghallgatások számát minimalizálni kell, és meghallgatásra csak akkor kerül sor, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges;
• jogi képviselője vagy Ön által szabadon választott személy kísérheti, kivéve, ha e személyekkel kapcsolatban ezzel ellentétes határozatot hoztak;
• az egészségügyi vizsgálatok számát minimalizálni kell, és azokra csak akkor kerül sor, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges;

(3) a különleges védelmi igényekkel rendelkező áldozat büntetőeljárás során biztosított védelemhez való joga:

Ha különleges védelmi igényekkel rendelkező áldozatnak minősül, a következő lehetőségei vannak:

• a meghallgatásokra olyan helyszínen kerül sor, amely erre célra szolgál, vagy e célra alakítottak ki;
• a meghallgatásokra erre vonatkozó megfelelő képesítéssel rendelkező szakértő által kerül sor;
• a meghallgatásokat ugyanazon személy végzi, kivéve, ha ez ellentétes a hatékony igazságszolgáltatás érdekével, és
• Ha Ön szexuális zaklatás, nemi alapú erőszak vagy hozzátartozók közötti erőszak áldozata, kérése esetén Önnel azonos nemű személy fogja meghallgatni, feltéve, hogy ez a nyomozás lefolytatásával nem ellentétes.

Különösen:

Ha Ön kapcsolati erőszak áldozata:

• nem engedélyezhető az Ön vallomásában található személyes információ nyilvánosságra hozatala;
• a Kapcsolati Erőszak Megelőzését és Kezelését Támogató Társaság által működtetett menedéket vehet igénybe;
• a bíróság elrendelheti a terhelt ügy bíróság elé utalásáig történő őrizetbe vételét vagy szabadon bocsátását azzal a feltétellel, hogy a terhelt nem fogja meglátogatni vagy semmilyen módon zaklatni családjának tagjait.

Ha Ön szexuális visszaélés gyermekkorú áldozata:

• a vallomásában található személyes információ nem hozható nyilvánosságra;
• a munkaügyi, jóléti és társadalombiztosítási minisztérium szociális jóléti szolgálata meg fogja tenni a biztonsága védelme érdekében szükséges lépéseket, ha érdekei szülei érdekeivel ellentétesek.

Ha Ön emberkereskedelem vagy kizsákmányolás áldozata:

• nem engedélyezhető az Ön vallomásában található személyes információ nyilvánosságra hozatala;
• Az ügyét az Ön helyzetét ismerő kormánytisztviselőnek be kell jelentenie a szociális jóléti szolgálatnak - a szociális jóléti szolgálat köteles Önt jogairól tájékoztatni;
• Jogosult megkülönböztetésmentes védelemre, függetlenül jogi helyzetétől vagy a rendőrséggel való esetleges együttműködésétől.

Ki nyújthat nekem védelmet?

Elsődlegesen a rendőrség feladata, hogy Önnek védelmet nyújtson. Ha szükséges, a rendőrség Ön tényleges védelmének biztosítása érdekében együtt fog működni a köz- és magánszféra egyéb illetékes testületeivel.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A rendőrség meg fogja vizsgálni az ügyét annak érdekében, hogy:

a) azonosítsa a különleges védelmi igényeket, és

b) megállapítsa, hogy Ön, mivel különösen kiszolgáltatott a büntetőeljárás során a másodlagos és ismételt viktimizációval, megfélemlítéssel és megtorlással szemben, jogosult-e különleges intézkedésekre, és ha igen, milyen mértékben.

Az egyéni vizsgálatra az Ön szoros közreműködésével kell, hogy sor kerüljön, és annak során figyelembe kell venni a kívánságait, beleértve azt is, ha nem kíván különleges intézkedéseket igénybe venni.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

Az egyéni vizsgálat magában foglalja annak vizsgálatát, hogy mennyire van kitéve másodlagos és ismételt viktimizációnak, ezzel az Ön tekintetében kizárva a büntető igazságszolgáltatás szervei általi további másodlagos és/vagy ismételt viktimizáció minden lehetőségét.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

A különösen veszélyeztetett sértettek a következő védelemben részesülnek:

(1) az áldozat felvétele a legfőbb ügyész által felügyelt és ellenőrzött tanúvédelmi programokba.

A legfőbb ügyész határozatával tanúvédelmi programban vehet részt, beleértve az Ön és, ha szükséges, családja személyes biztonságát védő rendőrség intézkedéseket.

(2) áldozatvédelem a nyomozás során:

A nyomozás során:

• a rendőrség Önt panaszának benyújtását követően haladéktalanul ki fogja hallgatni;
• a meghallgatások számát minimalizálni kell, és meghallgatásra csak akkor kerül sor, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges;
• jogi képviselője vagy Ön által szabadon választott személy kísérheti, kivéve, ha e személyekkel kapcsolatban ezzel ellentétes határozatot hoztak;
• a szükséges egészségügyi vizsgálatok számát minimalizálni kell, és azokra csak akkor kerül sor, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükségesek;

(3) a különleges védelmi igényekkel rendelkező áldozat részére büntetőeljárás során nyújtott védelem:

Ha különleges védelmi igényekkel rendelkező áldozatnak minősül, a következőkre van lehetősége:

• a meghallgatásokra olyan helyszínen kerül sor, amely erre célra szolgál, vagy e célra alakítottak ki;
• a meghallgatásokra megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakértő által kerül sor;
• a meghallgatásokat ugyanazon személy végzi, kivéve, ha ez ellentétes a hatékony igazságszolgáltatás érdekével; és
• ha Ön szexuális zaklatás, nemi alapú erőszak vagy hozzátartozók közötti erőszak áldozata, kérése esetén Önnel azonos nemű személy folytatja a meghallgatást, feltéve, hogy ez a nyomozás lefolytatásával nem ellentétes.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

Ha kiskorú, legfőbb érdekei részesülnek védelemben, amelyeket eseti alapon, a korát, érettségi fokát, véleményét, szükségleteit és aggodalmait figyelembe véve vizsgálnak meg.

Kiskorúként megilleti néhány további jog:

• Az eljárás során Önnel tarthatnak szülei vagy a szociális jóléti szolgálat tisztviselője, ha a szociális jóléti szolgálat felügyelete alá tartozik.
• Ha Ön kapcsolati erőszak áldozata, a szociális jóléti szolgálat szociális szolgáltatásokért felelős igazgatója az Ön nevében panaszt tehet, és kérelmezhetők a biztonsága érdekében szükséges intézkedések.
• Ha Ön szexuális erőszak áldozata, kormányzati tisztviselők az Ön nevében panaszt tehetnek, és kérelmezhetők a biztonsága érdekében szükséges intézkedések.
• Ha nincs kísérője, akkor a szociális jóléti szolgálat igazgatójának gondjaira lesz bízva, aki érvényesítheti jogait, pl. az oktatáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz stb. való jogát, valamint a családegyesítéshez való jogát.
• Magánélethez való jog – A rendőrség minden jogszerű és szükséges intézkedést meg fog tenni azon információk nyilvános terjesztésének megakadályozása érdekében, amelyek az Ön azonosítását eredményezhetik.

• Különleges védelmi igények. A rendőrség:
  • köteles a nyomozás és büntetőeljárás arra való tekintet nélküli lefolytatását biztosítani, hogy Ön vagy képviselője tett e formális panaszt, és azt biztosítani, hogy a büntetőeljárás akkor is folytatódjon, ha Ön vallomását visszavonta;
  • nagykorúsága elérését követően is folytatja a büntetőeljárást;
  • a nyomozás részeként rögzítheti meghallgatásait.

A meghallgatásokon jogi képviselője vagy Ön által szabadon választott felnőtt is részt vehet, kivéve, ha e személlyel kapcsolatban ezzel ellentétes indokolt határozatot hoztak;

A meghallgatásokra az alábbiak szerint kerül sor:

• indokolatlan késedelem nélkül, a cselekmény rendőrség részére történő bejelentésének időpontjától kezdve;
• szükség szerint a meghallgatásra olyan helyszínen kerül sor, amely erre célra szolgál, vagy e célra alakítottak ki;
• szükség szerint a meghallgatásokra megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakértő által vagy közreműködésével kerül sor;
• a nyomozás/büntetőeljárás érdekében feltétlenül szükség mértékben, miközben törekedni kell arra, hogy a meghallgatások száma a lehető legkevesebb legyen;
• szexuális erőszak esetén a meghallgatásokra a gyermekkel azonos nemű képzett szakértő által kerül sor.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

A következő áldozatsegítő szolgálatoktól kaphat segítséget:

• állami egészségügyi szolgálat;
• mentális egészségügyi szolgálat;
• szociális jóléti szolgálat;
• nevelési pszichológiai szolgálat (kiskorú esetében);
• a Kapcsolato Erőszak Megelőzését és Kezelését Támogató Társaság – (a kapcsolati erőszak áldozatai számára) külön segélyvonalat (1440) tart fenn;
• áldozatsegítő tevékenységeket végző civil szervezetek.

A jog lehetővé teszi Önnek, hogy az elkövetővel szemben kártérítési igényt nyújtson be. A kártérítés követelésére vonatkozó jogával kapcsolatos tájékoztatás érdekében a szociális jóléti szolgálathoz is fordulhat.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

A következő áldozatsegítő szolgálatoktól kaphat segítséget:

• állami egészségügyi szolgálat;
• mentális egészségügyi szolgálat;
• szociális jóléti szolgálat,
• nevelési pszichológiai szolgálat (kiskorú esetében);
• a Kapcsolati Erőszak Megelőzését és Kezelését Támogató Társaság - (a kapcsolati erőszak áldozatai számára) külön segélyvonalat (1440) tart fenn;
• áldozatsegítő tevékenységeket végző civil szervezetek.
  • A jog lehetővé teszi Önnek, hogy az elkövetővel szemben kártérítési igényt nyújtson be. A kártérítés követelésére vonatkozó jogával kapcsolatos tájékoztatás érdekében a szociális jóléti szolgálathoz is fordulhat.

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

A következő áldozatsegítő szolgálatoktól kaphat segítséget:

• állami egészségügyi szolgálat;
• mentális egészségügyi szolgálat;
• szociális jóléti szolgálat,
• nevelési pszichológiai szolgálat (kiskorú esetében);
• a Kapcsolati Erőszak Megelőzését és Kezelését Támogató Társaság - (a kapcsolati erőszak áldozatai számára) külön segélyvonalat (1440) tart fenn;
• áldozatsegítő tevékenységeket végző civil szervezetek.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Cipruson nincs a közvetítésre vonatkozó jogszabály.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

A jogait szabályozó jogszabály:

• a kapcsolati erőszakról (megelőzés és áldozatvédelem) szóló 2000-2015 törvény.
• A szexuális visszaélés, gyermekekkel szembeni szexuális visszaélés és gyermekpornográfia megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló 2014. évi törvény.

A jogait szabályozó jogszabályok a ciprusi ügyvédi kamara honlapján keresztül érhetők el: http://www.cylaw.org/

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

Bármelyik rendőrőrsön tehet panaszt. Amint benyújtja a formális panaszt és írásbeli vallomást tesz, a rendőrség kivizsgálja az ügyét.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Az ügyének állásával kapcsolatban az ügyével megbízott rendőrtiszttől (nyomozótól) kaphat tájékoztatást. Azt követően, hogy ügyét áttették a bíróságra, a jogi osztályon az Ön ügyével foglalkozó bírósági tisztviselőtől kaphat tájékoztatást az eljárás állásáról.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A teljes eljárási költségmentesség biztosítására vonatkozó törvényben foglalt teljes költségmentességet az emberi jogok megsértésének meghatározott eseteivel kapcsolatos eljárások tekintetében kaphat.

„Az emberi jogok megsértésének meghatározott eseteivel kapcsolatos eljárások” alatt a következőket kell érteni:

a) a Ciprusi Köztársaság ellen bizonyos emberi jogi jogsértések következtében valamely személyt ért kár megtérítése miatt bíróság előtt folyamatban lévő polgári perek bármely szakasza, vagy

b) bárki által kezdeményezett büntetőeljárások, amelyekben a követelés az emberi jogi jogsértések meghatározott típusaihoz kapcsolódik.

Az említett törvény alapján rendelkezésre álló költségmentesség formája:

a) a Köztársaság ellen kezdeményezett polgári per esetén vagy büntetőeljárás esetén magában foglalja a tanácsadást, segítségnyújtást és képviseletet, és

b) a Ciprusi Köztársaság ellen kezdeményezett polgári per esetében kizárólag tanácsadást foglalja magában.

Az említett törvény által védett emberi jogokat az alábbi jogszabályok biztosítják:

a) a Ciprusi Köztársaság alkotmányának II. szakasza;

b) az emberi jogok európai egyezményét ratifikáló 1962. évi törvény;

c) a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt ratifikáló 1967–1995 közötti törvények;

d) (gazdasági, szociális és kulturális; polgári és politikai jogokat biztosító) nemzetközi egyezségokmányokat ratifikáló 1969. évi törvény;

e) a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzéséről szóló európai egyezményt ratifikáló 1989. évi törvény;

f) a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezményt ratifikáló 1990. és 1993. évi törvény;

g) a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt ratifikáló 1985. évi törvény;

h) a gyermek jogairól szóló egyezményt ratifikáló 1990. évi törvény;

A teljes költségmentesség a következő személyek részére áll rendelkezésre:

• bárki, aki emberkereskedelem áldozata, a kerületi bíróság előtt az emberkereskedelem és kizsákmányolás megelőzéséről és kezeléséről, valamint az áldozatok védelméről szóló törvény alapján történő kártérítés iránti perek tekintetében;
• bármely fiatalkorú, aki emberkereskedelem áldozata, a kerületi bíróság előtt az emberkereskedelem és kizsákmányolás megelőzéséről és kezeléséről, valamint az áldozatok védelméről szóló törvény alapján történő kártérítés iránt folyamatban lévő perek tekintetében;
• bármely fiatalkorú, aki szexuális célzatú zaklatás, gyermekpornográfia, szexuális kizsákmányolás, és/vagy szexuális zaklatás áldozata, a kerületi bíróság előtt a szexuális zaklatás, gyermekek szexuális kizsákmányolásának és a gyermekpornográfia megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló törvény alapján történő kártérítés iránt folyamatban lévő perek tekintetében.

Ezen felül bármely fiatalkorú, aki a szexuális zaklatás, gyermekek szexuális kizsákmányolásának és a gyermekpornográfia megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló törvényben leírt bűncselekmények áldozata, függetlenül attól, hogy hajlandó-e a nyomozás, vádemelés vagy bírósági eljárás érdekében a bűnüldöző hatóságokkal együttműködni, az ügyvédekről szóló törvény alapján az eljárás bármely szakaszában közvetlen ingyenes tanácsadásra, valamint, ha a szükséges forrásokkal nem rendelkezik, függetlenül a költségmentességről szóló törvény rendelkezéseire, teljes költségmentességre jogosult.

Ha a gyermekkorú áldozat képviseletre jogosult, jogi tanácsadásban részesülhet, és részére jogi képviselő jelölhető ki, aki eljár a nevében azokban az eljárásokban, amelyekben a gyermekkorú áldozat és a szülői felelősséget gyakorlók között érdekellentét áll vagy állhat fenn.

Bárki, aki az emberkereskedelem és kizsákmányolás megelőzéséről és kezeléséről, valamint az áldozatok védelméről szóló törvényben leírt bűncselekmények áldozata, függetlenül attól, hogy hajlandó-e a nyomozás, vádemelés vagy bírósági eljárás érdekében a bűnüldöző hatóságokkal együttműködni, az ügyvédekről szóló törvény alapján közvetlen ingyenes tanácsadásra, valamint, ha a szükséges forrásokkal nem rendelkezik, függetlenül a költségmentességről szóló törvény rendelkezéseire, teljes költségmentességre jogosult.

A teljes költségmentesség igénybevétele érdekében írásbeli kérelmet kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amely előtt ügye folyamatban van. A bíróság teljes költségmentességet rendelhet el az alábbiak alapján:

a) a Jóléti Hivatal Ön és családja pénzügyi helyzetéről, rendszeres jövedelméről vagy a foglalkoztatásából vagy bármely egyéb forrásból származó egyéb jövedeleméről, az Ön és családja szokásos megélhetési költségeiről, valamint bármely egyéb kötelezettségéről vagy szükségletéről szóló szociális-pénzügyi jelentése;

b) a helyzet vagy más körülmények súlyossága annak meghatározása tekintetében, hogy az igazságszolgáltatás érdekét szolgálja-e az, ha Ön az ügye előkészítése és elbírálása során teljes költségmentességben részesül.

A költségmentességben részesülő személyek jogosultak részükre ingyenes jogi segítséget biztosító ügyvédet választani azon ügyvédek közül, akik hajlandók ilyen típusú szolgáltatásokat a vonatkozó törvények alapján nyújtani. Ha a költségmentességben részesülő személy nem bíz meg általa kiválasztott ügyvédet, a bíróság a ciprusi ügyvédi kamara által elkészített lista alapján a vonatkozó szabályozások szerint rendel ki ügyvédet.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A Ciprusi Köztársaság megtéríti Önnek a törvényben meghatározott összes költséget. Az arra vonatkozó információ, hogy hogyan és milyen feltételek alapján követelhet költségtérítést, a rendőrség kerületi bűnüldöző egységeinél elérhető.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Indokolt határozat meghozatala indítványozható a rendőrségnél, ha a nyomozást vagy a büntetőeljárást nem folytatták le vagy lezárták.

Részt vehetek a tárgyaláson?

A vád tanújaként részt vehet a tárgyaláson, és vallomást tehet az ügyet elbíráló bíróság előtt.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

A büntetőeljárás tekintetében a vád tanújának szerepét tölti be. Ha az elkövetővel szemben kártérítést követel, a felperes szerepét tölti be a vonatkozó polgári perben.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A vád tanújaként köteles az ügyet elbíráló bíróság előtt vallomást tenni. Ha kártérítés iránt keresetet nyújtott be, jogait és kötelezettségeit illetően az ügyét a polgári bíróságok előtt képviselő ügyvédtől kaphat tájékoztatást.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Azon eljárás során, amelyben Ön a vád tanújaként szerepel, elolvashatja és elfogadhatja a rendőrség előtt tett vallomását, vagy benyújthatja a rendőrség számára a nyomozás során rendelkezésre bocsátott bizonyítékot. Ha az eredeti vallomásán vagy a rendőrség számára rendelkezésre bocsátott bizonyítékon felül további nyilatkozatot vagy vallomást akar tenni, egyeztetnie kell az ügyét a bíróságon elbíráló jogi osztály vezetőjével.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A bírósági eljárás során az ügyész tájékoztatni fogja arról, hogy a tárgyalásokra mikor és hogyan kerül sor, valamint tájékoztatni fogja az elkövető ellen emelt vádakról. Kérheti az eljárás során hozott jogerős határozatokról való tájékoztatást is.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Nem jogosult betekinteni a bírósági iratokba.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

Ön nem jogosult fellebbezni az elsőfokú bíróság által hozott határozattal szemben. A Köztársaság legfőbb ügyésze jogosult fellebbezni.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Az ügyvédje felhasználhatja az ítéletet, ha az elkövetővel szemben kártérítési követelést nyújt be.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

A bírósági eljárást követően ésszerű ideig az ezen idő alatt fennálló szükségletei függvényében jogosult segítségre és/vagy védelemre.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

Kérelemre tájékoztatást kaphat a rendőrségtől a bíróság által az elkövetővel szemben kiszabott ítéletről.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

Kérelemre tájékoztatást kaphat a következőkről:

a) ha az Önt érintő bűncselekmény miatt őrizetben tartott, vád alá helyezett vagy elítélt személyt szabadon bocsátják vagy az őrizetből megszökött;

b) az Önt érintő bűncselekmény miatt őrizetben tartott, vád alá helyezett vagy elítélt személy szabadon bocsátása vagy szökése esetében az Ön védelme érdekében hozott lényeges intézkedések.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy fenti tájékoztatás megtagadható, ha az elkövető potenciális vagy tényleges veszélynek van kitéve.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Nem jogosult részt venni az elkövető szabadlábra helyezésével vagy feltételes szabadságra bocsátásával kapcsolatos döntések meghozatalában.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

Jogosult az elkövetővel szemben az Önnel szemben elkövetett bűncselekmény miatt bírósági eljárást kezdeményezni. A kártérítés követelésére vonatkozó jogával kapcsolatos tájékoztatás érdekében a szociális jóléti szolgálathoz is fordulhat.

18. életévüket be nem töltött kiskorú valamennyi felelős féllel szemben jogosult a szexuális zaklatás, gyermekek szexuális kizsákmányolásának és a gyermekpornográfia megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló törvényben meghatározott bűncselekmények és emberi jogi jogsértések esetében kártérítési kereset benyújtására. Az elkövető polgári jogi felelőssége alapján köteles a sértett(ek) által elszenvedett konkrét vagy általános kár megtérítésére.

Aki az emberkereskedelem és kizsákmányolás megelőzéséről és kezeléséről, valamint az áldozatok védelméről szóló törvény értelmében áldozat, jogosult valamennyi felelős féllel szemben kártérítési kereset benyújtására az említett törvény szerint ellene elkövetett bűncselekmények, valamint emberi jogi jogsértések esetében. Az elkövető polgári jogi felelőssége alapján köteles a sértett(ek) által elszenvedett konkrét vagy általános kár megtérítésére, beleértve a sértettekkel szemben kényszerfoglalkoztatásuk alapján felhalmozott tartozásokat.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

Ha az elkövető nem fizeti ki Önnek a bíróság által megítélt kártérítés összegét, ügyvéd közreműködésével bírósághoz fordulhat, amely határozatban szólítja fel az elkövetőt a megítélt kártérítés megfizetésére; ha az elkövető nem tesz ennek eleget, azonnal le kell tartóztatni és börtönbüntetésre kell ítélni.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

A törvény nem rendelkezik a sértett részére az állam által folyósítandó előlegről.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

Az állam az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló törvényben (az erőszakos bűncselekmények áldozataira és eltartott leszármazottaira vonatkozó 51(l)/97 törvényben) előírt módon kártalanítást fizethet Önnek, ha:

a) az áldozat vagy eltartott leszármazottai bármely okból az elkövetőtől nem tudtak kártérítést kapni, és

b) a kártalanítás más forrásból nem lehetséges vagy e kártalanítás összege kisebb mint a fenti törvény által biztosított kártalanítás összege:

A fentiekben említett törvény szerinti kártalanítás azokban az esetekben is jár, amikor az elkövető nem helyezhető vád alá vagy nem ítélhető el:

Ha a más forrásból rendelkezésre álló kártalanítás összege kisebb mint a fenti törvényben előírt kártalanítás összege, az állam a különbözetet kifizeti.

A törvény azon körülményeket is meghatározza, amikor a kártalanítást elutasítják, továbbá megállapítja, hogy mit tartalmaz a fizetendő kártérítés összege.

„Erőszakos bűncselekmény” a Ciprusi Köztársaságban elkövetett szándékos bűncselekményeket jelenti, amelyek erőszakkal követnek el, és közvetlenül halált, súlyos testi sértést vagy egészségromlást okoznak, ideértve az alábbi bűncselekmények bármelyikét, feltéve, hogy a fenti következménnyel jár:

előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés: (203. és 204. cikk), emberölés kísérlete: (214. cikk), nemi erőszak: (144. cikk), nemi erőszak kísérlete: (146. cikk), emberrablás: (148. cikk), 16 életévét be nem töltött nőnemű személy sérelmére elkövetett emberrablás: (149. cikk), súlyos testi sérülés okozására irányuló cselekmények: (228. cikk), súlyos testi sértés: (231. cikk), súlyos testi sértés kísérlete robbanóanyag felhasználásával: (231. cikk), méreggel visszaélés: (231. cikk), testi sértés: (234. cikk), sérülést okozó erőszakos cselekmény: (243. cikk), egyéb erőszakos cselekmények: (244. cikk), személyi szabadság elleni bűncselekmények: (245–254. cikk), gyújtogatás: (315. cikk).

A fentiekben említett törvény szerinti kártalanításra vonatkozó kérelmet ésszerű időn, de mindenesetre – az adott esettől függően – a testi sérülés / egészségromlás / halál okozásától számított két éven belül kell a társadalombiztosítási hivatal igazgatójához benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell a rendőrségi jelentést, az orvosi igazolást és minden egyéb dokumentumot, amely a kérelem elbírálása tekintetében hasznos lehet. A társadalombiztosítási hivatal igazgatója kérheti a saját belátása szerint szükségesnek minősített további bizonyíték benyújtását, beleértve az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy kártalanítás fizetésére más forrásból nem került, illetve kerül sor, valamint beleértve a kérelmező eskü alatt tett nyilatkozatát.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

A kártalanítás sértettek részére történő megítélése nem függ az elkövető elítélésétől. A bíróság a kártérítés megítéléséről a kártérítés követeléssel kapcsolatos eljárás figyelembe vételével hoz határozatot, amely nyilvánvalóan eltér a büntetőeljárás eredményétől.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Nem kaphat sürgősségi kifizetést, mivel a törvény nem rendelkezik ilyen kifizetésről.

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

a rendőrséghez………199/1460

az állami kórházi elsősegély szolgálathoz

a kerületi jóléti szolgálathoz

a nevelési pszichológiai szolgálathoz

a mentális egészségügyi szolgálathoz;

az áldozatsegítő segélyvonalhoz

civil szervezetekhez

A következő segélyvonalak állnak rendelkezésre a Ciprusi Köztársaságban:

1460 – segélyvonal polgári ügyekben

1440 – kapcsolati erőszak segélyvonal

1498 – kábítószerrel kapcsolatos tájékoztatás és segítségnyújtás segélyvonal

116111 – gyermek és ifjúsági segélyvonal

116000 – ciprusi segélyvonal az eltűnt gyermekekért

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

A kormányzati szervek és a civil szervezetek által az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Az állami szolgálatoktól a következő típusú támogatásra számíthat:

• egészségügyi ellátás az egészségügyi szolgálattól
• pszichológiai támogatást az egészségügyi és a nevelési pszichológiai szolgálattól
• védelem a szociális jóléti szolgálattól az elkövetővel szemben hozott határozat és/vagy áldozatvédelmi határozat alapján
• különleges rendőrségi intézkedések nyomozás során ismételt viktimizáció elkerülése érdekében történő meghozatala
• hatékony rendőrségi védelem az elkövető és/vagy más személyek általi megfélemlítés vagy megtorlás megakadályozása érdekében
• bírósági intézkedések a bírósági eljárás során a különleges védelmi igényű sértettek (pl. gyermekek, pszichoszociális fogyatékossággal élő sértettek védelme) érdekében.

Ha Ön kapcsolati erőszak áldozata, szexuális erőszak kiskorú áldozata vagy emberkereskedelem áldozata, a szociális jóléti szolgálat tájékoztatni fogja a jogairól, és segítséget fog Önnek felajánlani. Ennek révén kapcsolatba fog került az ügyével foglalkozó illetékes állami hatóságokkal és civil szervezetekkel, amelyek segítséget fognak Önnek nyújtani. Ha Ön és szülei között érdekellentét álla fenn, a szociális jóléti szolgálat igazgatója védelme érdekében lépéseket fog tenni.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A civil szervezetektől a következő típusú támogatásra számíthat:

• pszichológiai támogatás;
• elhelyezés áldozatsegítő otthonokban.

Akkor tekintenek valakit bűncselekmény áldozatának (sértettjének), ha egy nemzeti jog szerint bűncselekménynek minősülő esemény eredményeképp sérelem érte, pl. sérülést szenvedett, megrongálták vagy eltulajdonították valamely vagyontárgyát stb. Bűncselekmény áldozataként a jog bizonyos egyéni jogokat biztosít az ön számára a bírósági eljárás (a tárgyalás) előtt, közben és után.

Luxemburgban a büntetőeljárás két szakaszból áll: a nyomozati és a tárgyalási szakból. A nyomozást általában a rendőrség és/vagy a vizsgálóbíró végzi. A nyomozás befejezése után az ügy a Bírói Tanács elé kerül. A Tanács dönti el, hogy az ügyet átadják-e a bíróságnak vagy lezárják ebben a szakaszban.

Ha az ügy bíróság elé kerül, a bíróság tárgyalást tart az összegyűjtött bizonyítékok vizsgálata céljából, és eldönti, hogy bűnös-e az elkövető. Ha az elkövetőt bűnösnek találják, a bíróság megállapítja a büntetőjogi felelősségét és büntetést szab ki rá. Ha az összegyűjtött bizonyítékok nem elegendőek a vádlott bűnösségének megállapításához, a bíróság felmenti őt.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

4 - Kártérítés

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A rendőrség vagy az ügyészség a sértetteket a következőkről tájékoztatja haladéktalanul és a büntetőeljárásról szóló törvény 3. cikkének (7) bekezdése alapján az általuk értett nyelven:

• az elérhető támogatás fajtája és nyújtója, beleértve adott esetben az egészségügyi ellátáshoz, bármely szaktámogatáshoz (a pszichológiai támogatást is ideértve) való hozzáféréssel kapcsolatos alapvető információkat, valamint a lakhatási lehetőségek;
• a bűncselekménnyel kapcsolatos panasztételre vonatkozó eljárások, és a sértettek ezen eljárásokkal kapcsolatban betöltött szerepe;
• annak módja és feltételei, hogy hogyan kaphatnak védelmet;
• annak módja és feltételei, hogy vehetnek igénybe ügyvédet, vehetik igénybe a jogszabályban előírtak feltételek szerinti költségmentességet, valamint miként kaphatnak másféle támogatást;
• annak módja és feltételei, hogy miként kaphatnak kártalanítást;
• annak módja és feltételei, hogy miként gyakorolhatják a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogukat;
• a panaszok benyújtására azokban az esetekben rendelkezésre álló eljárások, amikor jogaikat nem tartják tiszteletben;
• az ügyükkel kapcsolatos tájékozódáshoz szükséges elérhetőségek;
• a közvetítés és helyreállító igazságszolgáltatás lehetőségei;
• a büntetőeljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésének módja és feltételei;
• az áldozatsegítő szolgálatok által végzett, a másodlagos viktimizáció megakadályozása érdekében szükséges különleges elbírálásra vonatkozó igény igazolására irányuló egyedi vizsgálathoz való joguk;
• igényeik függvényében, ha az eljárás egyes szakaszaiban helyénvaló, a sértettek további tájékoztatást fognak kapni;
• azon joguk, hogy az általuk választott személy kísérje őket, ha a bűncselekmény hatása miatt segítségre van szükségük a megértéshez vagy a megértetéshez.

Ezen felül a bírósági fogadó és tájékoztató szolgálat, a központi szociális támogatást nyújtó szolgálat áldozatsegítő szolgálata és az Igazságügyi Minisztérium is nyújt segítséget és tanácsokat.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Ha a sértettek külföldiek (európai vagy harmadik országok állampolgárai), részesülhetnek a fentiekben meghatározott jogokból, és tájékoztatást kapnak arról, hogy jogaikat, azaz a luxemburgi rendőrhatóságok előtti panasztételre vonatkozó jogukat hogyan tudják gyakorolni, ha másik uniós tagállamban laknak.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

A sértettek különösen az alábbiakra jogosultak:

• az ügyük lezárásáról és annak okairól való automatikus tájékoztatás;
• kérelemre tájékoztatás arról, hogy ügyükben bírósági vizsgálat van folyamatban;
• kérelemre tájékoztatás a büntetőeljárás állásáról;
• az ügyészség általi automatikus tájékoztatás az ügyükben tartott tárgyalás időpontjáról;
• kérelemre tájékoztatás a büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletről.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Az eljárás nyelvét nem beszélő vagy értő sértettként vagy magánfélként a sértettek jogosultak az általuk értett nyelvre való ingyenes tolmácsolást igénybe venni, és jogosultak valamennyi irat ingyenes fordítására, amelyet velük közöltek, részükre kézbesítettek, vagy amelyekhez joguk van hozzáférni.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

Ha a sértettek nem beszélik vagy értik az eljárás nyelvét, jogosultak ingyenes tolmácsolást igénybe venni. Ha a sértettek beszédben akadályozottak vagy hallássérültek, jelnyelvi tolmács vagy a velük való kommunikációt lehetővé tevő nyelvet, módszert ismerő vagy eszközzel rendelkező szakértő személy közreműködését vehetik igénybe.

Ha a sértettek gyermekek, jogosultak arra, hogy jogi képviselőjük vagy az általuk választott személy elkísérje őket.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

A sértettek jogosultak a különböző áldozatsegítő szolgálatok segítségének igénybe vételére. A segítséget az állam az ügyészség központi segítőszolgálatán keresztül biztosítja, amely fogadni fogja az áldozatot, és részére ingyenes szociális, pszichológiai és jogi támogatást fog nyújtani. Vannak továbbá civil szervezetek, amelyek segítséget nyújtanak az áldozatnak, ha erőszak áldozatává vált nő vagy gyermek, kiszolgáltatott személy stb.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

A rendőrség köteles tájékoztatni az áldozatokat jogaikról, és az áldozat és az áldozatsegítő egyesületek között közvetíteni. A rendőrség automatikusan és kötelező jelleggel „az áldozatok részére nyújtott tájékoztatás és segítség” című, luxemburgi nyelven, franciául, németül, angolul és portugálul rendelkezésre áll tájékoztató füzetet (http://www.police.public.lu/fr/aide-victimes/flyer-aide-victime-fr.pdf) és egy „Infodroit” című információs lapot ad. (http://www.police.public.lu/fr/aide-victimes/infodroit-victime.pdf).

Hogyan védik a magánéletemet?

A sértettek magánéletét a luxemburgi alkotmány védi. A 11. cikk (3) bekezdése megállapítja, hogy „az állam a jogszabályokban megállapított kivételekkel biztosítja a magánélet védelmét”.

A rendőrség és az igazságszolgáltatási rendszer köteles az áldozatok részére többek között az elkövető fenyegetésével vagy bosszújával szemben védelmet biztosítani. E védelmet a nyomozás megkezdésétől annak teljes időtartamán keresztül biztosítani kell. Az áldozatok védelemre jogosultak magánéletük valamennyi megsértésével szemben, és minden esetben a bűncselekmény után közvetlenül.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Az áldozatsegítő szolgálat valamennyi áldozat (gyermekek, serdülők, felnőttek) számára hozzáférhető, aki a bűncselekmény miatt fizikailag és/vagy szellemileg sérült. A csapat pszichológiai és pszichoterápiás tanácsadás nyújt, és tájékoztatja az áldozatokat jogaikról, valamint elkísérheti őket a bírósági eljárás során. A szolgálat a kapcsolati erőszak áldozatainak terápiás csoportban való részvételi lehetőségét is biztosítja. A szolgálat mindazon személyek számára is nyújt szolgáltatásokat, akik, tekintettel az áldozattal való kapcsolatukra, osztoznak szenvedésében, vagy akik bűncselekmények tanúi. A szóban forgó személyek nem kötelesek az áldozatsegítő szolgálat igénybevételéhez panaszt benyújtaniuk.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

A vádlott előzetes őrizetbe tartása

• ha a bűncselekmény büntetési tétele legalább két éves börtönbüntetés;
• ha fennáll a vádlott részéről a bűnismétlés kockázata,
• ha fennáll a szökés veszélye.

Ki nyújthat nekem védelmet?

A luxemburgi rendőrség megvédi az áldozatokat.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

Számos elemet vesznek figyelembe az elkövető esetleges előzetes őrizetbe helyezésének eldöntésekor.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

A büntetőeljárásról szóló törvény 48. cikkének (1) bekezdése alapján gyermekkorú áldozatok a következő védelemben részesülnek:

• Az államügyész hozzájárulásával hang vagy képfelvétel készíthető a tanú vagy gyermek kihallgatásáról.
• Felvételek azt követően készíthetők, hogy beszerezték a tanúk vagy gyermekek hozzájárulását, ha rendelkeznek a szükséges ítélőképességgel, egyéb esetben a gyermek jogi képviselőjének hozzájárulását kell beszerezni. Amennyiben a gyermek jogi képviselője és a gyermek közötti megalapozott érdekellentét kockázata áll fenn, a felvétel az eseti gyám (administrateur ad hoc) gyermek részére történő kirendelése esetében csak annak hozzájárulásával, ha eseti gyám kijelölésére nem került sor, kizárólag az ügyész kifejezett és megfelelően indokolt hozzájárulásával készíthető el.
• A fentiektől eltérve, ha a gyermek a büntetőtörvénykönyv 354–360., 364., 365., 372–379, 382. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 385., 393., 394., 397., 398–405., 410. cikkének (1) és (2) bekezdésében vagy 442. cikkének (1) bekezdésében foglalt bűncselekmény áldozata, vagy ha a gyermek a büntetőtörvénykönyv 393–397 vagy 400–401a. cikkében foglalt bűncselekmény tanúja, az első bekezdésben meghatározott módon kell felvételt készíteni, kivéve, ha, tekintettel arra, hogy a gyermek, jogi képviselője vagy adott esetben eseti gyámja tiltakozik ilyen felvétel készítése ellen, az ügyész úgy dönt, hogy a felvétel elkészítésére nincs szükség.
• A felvétel bizonyítéknak minősül. Az eredeti felvétel nem nyilvános. A másolatokat beiktatják, és az ügyirathoz csatolják. A felvételeket elvitelük nélkül a felek és szakértő az ügyész hozzájárulásával és az általa kijelölt helyen meghallgathatják, illetve megtekinthetik.
• A harmadik bekezdésben hivatkozott bármely gyermek jogosult arra, hogy vele együtt a meghallgatáson az általa választott felnőtt is részt vegyen, kivéve, ha az államügyész az érintett személyre vonatkozó indokolt határozatával, a gyermek érdekeinek vagy az igazság megállapításához fűződő érdekek figyelembe vételével, máshogy határoz.

Az emberkereskedelem vagy kapcsolati erőszak áldozatai bizonyos feltételek szerint külön védelemben részesülnek.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

A kiskorú áldozatokat több további jog is megilleti:

• olyan elévülési idő, azaz azon időtartam, amelynek lejártát követően a bűncselekmény már nem büntethető, amely nem kezdődik meg 18. életévük betöltésének napjáig, olyan bűncselekmény esetében, mint például a sértett sérelmére elkövetett szexuális zaklatás, nemi erőszak, emberkereskedelem, szexuális kizsákmányolás, szándékos emberölés, testi sértés, szexuális visszaélés és kábítószerrel való visszaélés esetében;
• administrateur ad hoc (eseti gyám) elnevezésű különleges képviselő államügyész vagy vizsgálóbíró általi kijelölése, ha legalább egy jogi képviselője nem teljes mértékben védi érdeküket. E különleges képviselő védi az áldozat érdekeit, és gyakorolja az őt magánfélként megillető jogokat;
• tájékoztatás a büntetőeljárás megindításáról és polgári jogi kereset jogi képviselőik vagy eseti gyámjaik révén történő benyújtásáról;
• meghallgatásaikról az eljárás során többszöri alkalommal megismételt nyilatkozatok miatti traumatizáció elkerülése érdekében történő videó- és hangfelvétel készítése az államügyész engedélyével, és az áldozat vagy jogi képviselőik, illetve eseti gyámjaik hozzájárulásának beszerzését követően. szexuális zaklatás, nemi erőszak, prostitúció, kizsákmányolás, emberkereskedelem, emberölés, erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés, testi sértés esetében felvétel készítése kötelező, kivéve, ha az áldozat vagy az áldozat jogi képviselőjének tiltakozása miatt az ügyész úgy dönt, hogy nem kell felvételt készíteni;
• a meghallgatásokon jogi képviselő vagy választásuk szerint személy részvétele.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Akinek rokona bűncselekmény eredményeképpen elhunyt, és aki azt állítja, hogy megsérült, polgári jogi igény illetékes vizsgálóbíróhoz való benyújtása révén jogosult panaszt tenni.

Ebben az esetben e személyeket különösen a következők jogok illetik meg:

• kártalanítás vádlottól való követelése;
• a vizsgálóbíró által folytatott nyomozásban való részvétel;
• a vizsgálóbírónál további vizsgálatok elrendelésének kérelmezése;
• a bírói tanács előtt lévő polgári jogi igényeikre hatással levő bizonyos vizsgálatokkal szembeni jogorvoslat;
• akaratuk ellenére nem hallgathatók ki;
• szükség esetében a vádlottal való szembesítés;
• az ügyirathoz a vizsgálóbíró irodájában való hozzáférés a vádlott első kihallgatását követően, és jogi segítséget igénylő vizsgálatot megelőző napon;
• a nyomozás befejezését követően az ügyirat másolatának vizsgálóbírótól való kérelmezése;
• szakértői vélemény, tanúkihallgatás vagy lefoglalt tárgyak visszaszolgáltatásának kérése;
• a bűncselekmény helyszínén lefolytatott szemlén való részvétel.

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

A rokon ellen elkövetett bűncselekménnyel érintett harmadik fél jogosult:

• az ügyészségtől az e személy harmadik félként érintő bűncselekményről készített jelentés másolatát kérni;
• az ügyészség általi automatikus tájékoztatás az ügyben tartott tárgyalás időpontjáról;
• az esettől függően a kerületi bíróság szekciójának vagy rendőrbíróság titkárságától az ügyben hozott ítélet kérelmezése.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételek mellett? A közvetítés során biztonságban leszek?

A büntetőjogi közvetítés a büntetőjogi vádemelés alternatívája; elviekben a közvetítés lehetővé teszi a vita bíróságok beavatkozása nélküli rendezését. Az elkövető és az áldozat közötti közvetítés kizárólag a büntetőeljárás megindítása előtt lehetséges. Az ügyész úgy dönthet, hogy közvetítést vesz igénybe, ha úgy tűnik neki, hogy az okozott kár megtérítésének biztosítása, a bűncselekményből eredő rendzavarás megszüntetése, vagy az elkövető rehabilitációja valószínű. Nem rendelhető el közvetítés, ha az elkövető az áldozattal együtt élő személy. E lehetőséghez szükséges az elkövető és az áldozat közötti megállapodás.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

A büntetőeljárásról szóló törvény a Legilux oldalon érhető el.

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekmény sértettjei a bűncselekményt bejelenthetik (panaszt tehetnek):

• a luxemburgi rendőrségnél;
• az érintett területen illetékességgel rendelkező ügyésznél.

Bárki bejelentheti a bűncselekményt, ám ha a sértettek az eljárásban magánfélként kívánnak részt venni, személyesen vagy ügyvédjük révén kell panaszt tenniük.

A sértettek az elkövetővel szemben a rendőrbíróság vagy a kerületi bíróság büntetőjogi kollégiuma előtt magánvádas eljárást is kezdeményezhetnek.

A panaszt Luxemburg hivatalos nyelveinek egyikén, azaz luxemburgiul, franciául vagy németül, kell benyújtani. Az e három nyelv egyikét sem beszélő sértetteknek joga van tolmács ingyenes igénybe vételére. A panaszt lehetőleg írásban kell előterjeszteni, különleges formára tekintet nélkül, és tartalmaznia kell:

• a panaszos vezetéknevét, utónevét, születési helyét és idejét, foglalkozását és lakóhelyét;
• az elszenvedett kár bekövetkezését előidéző eseményt;
• a kár jellegét.

A határidő, amely alatt a sértett köteles a panaszt benyújtani, különösen a bűncselekmény elévülési idejétől függ. A határidő egytől tíz évig terjedhet.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

A sértettet a következőkhöz való jog illeti meg:

• az ügyük lezárásáról és annak okairól való automatikus tájékoztatás;
• kérelemre tájékoztatás arról, hogy ügyükben bírósági vizsgálat van folyamatban;
• kérelemre tájékoztatás a büntetőeljárás állásáról;
• az ügyészség általi automatikus tájékoztatás az ügyükben tartott tárgyalás időpontjáról;
• kérelemre tájékoztatás a büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletről.

Azt követően, hogy a panasz vagy a vád kézhezvételétől számított 18 hónapon belül a panaszt az ügyészhez benyújtották, az ügyész tájékoztatni fogja a sértettet a vizsgálatok alapján hozott intézkedésekről, beleértve, adott esetben, az ügy lezárásáról és az alapul szolgáló okról.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés abban az esetben történő biztosítása érdekében, amikor a sértettek nem rendelkeznek elegendő forrásokkal, különös tekintettel a garantált minimumbérre, a sértettek jogosultak érdekeik védelme érdekében teljes térítésmentes jogi támogatásra. Ezt a támogatást az ügyvédi kamara tanácsa biztosítja, ha a sértett ezt kéri, és:

• luxemburgi állampolgár,
• olyan külföldi állampolgár, akinek az országban való letelepedését engedélyezték,
• az Európai Unió (EU) tagállamának állampolgára;
• költségmentesség tekintetében nemzetközi megállapodás alapján luxemburgi állampolgárnak tekintendő külföldi állampolgár.

A pénzügyi források megállapításához a teljes bruttó jövedelmet és vagyont, valamint az egy háztartásban élő személyek bevételeit kell figyelembe venni. A korlátozott források esetén felül a sértettek költségmentességben részesülhetnek akkor is, ha a szociális, családi vagy anyagi helyzettel kapcsolatos komoly indokok támasztják alá a jogosultságot.

A költségmentességre vonatkozó kérelmet a központi szociális segítségnyújtási szolgálatnál rendelkezésre álló kérdőív (http://www.guichet.public.lu/citoyens/fr/organismes/service-central-assistance-sociale/index.html) felhasználásával kell a sértett aláírásával ellátva a területileg illetékes ügyvédi kamara (Diekirch vagy Luxembourg) elnökéhez benyújtani.

A kitöltendő kérdőív különösen az alábbiakat tartalmazza:

• a sértett személyazonosító adatait (vezetéknevét, utónevét, születési helyét és idejét, foglalkozását, lakóhelyét, családi állapotát, állampolgárságát);
• azon per jellegét, amely tekintetében a költségmentességet kérik;
• a sértett családi állapotát.
• a sértett pénzügyi körülményeit.

A sértettek megadhatják a költségmentesség keretében megbízni kívánt ügyvéd(ek) nevét is, vagy adott esetben a már részükre kirendelt ügyvéd nevét is megadhatják.

A sértettek kérelméhez csatolandó dokumentumok:

• személyazonosító okmány másolata;
• a sértettekre és velük közös háztartásban élők tekintetébena Közös Szociális Biztonsági Központnál történő nyilvántartásba vételről szóló bejegyzés (Centre Commun de la Sécurité Sociale – CCSS);
• az érintett személy és a háztartás minden egyes tagja tekintetében: munkabérjegyzék (vagy CCSS bevételi igazolás), garantált minimálbér; munkanélküli segély vagy nyugdíj vagy az utolsó három hónapot fedező más bevételek, a bruttó összegeket megadva (banki igazolás nem szükséges);
• nullás igazolás az Országos Szolidaritási Alaptól (Fonds national de solidarité) a háztartás minden egyes tagja tekintetében, ha a háztartás nem kap juttatást az alaptól;
• ha a háztartás tartásdíjat kap vagy fizet, a kifizetett vagy kapott összeget megállapító irat (például az utolsó három hónapra vonatkozó banki igazolások);
• a luxemburgi adóhatóság (Administration des contributions directes) által kibocsátott, ingatlan tulajdonjogának meglétére vagy hiányára vonatkozó igazolás;
• adott esetben a külföldön található ingatlan tulajdonjogát igazoló dokumentumok;
• ingó vagyonra (készpénz, megtakarítások, részvények, kötvények stb.) vonatkozó bizonyíték;
• ha a háztartás bérlő, a bérleti szerződés másolata és a bérleti díj megfizetésének utolsó három hónapra vonatkozó igazolása;
• ha a háztartás jelzálogot törleszt; a havi összeg fizetésének igazolása;
• ingatlanból és ingó vagyonból származó jövedelemre vonatkozó bizonyíték;
• az adott ügyre vonatkozó iratok.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Azt követően, hogy a források elégtelenségét megvizsgálták, a költségmentesség megítéléséről vagy elutasításáról a kamara elnöke vagy az elnök által e célra kijelölt tagja értesít, ha a költségmentességet megítélték, postai levélben, ha a költségmentességet elutasították, ajánlott levélben. Az elnök kijelöli a sértett által szabadon választott ügyvédet, vagy, ha nem választott ügyvédet vagy az elnök szerint választása nem megfelelő, a kirendelt ügyvédet.

A közjegyzőket és a végrehajtókat az üggyel foglalkozó bíróság a költségmentesség keretében hivatalból jelöli ki.

Ha a költségmentességet az eljárás során megítélik, akkor a sértett felmerült költségeit meg fogják téríteni.

Meg nem térített költségek

Ha a sértett költségmentességben részesül, és költségek megfizetésére kötelezik, azokat az állam viseli.

A büntetőügyekben a költségmentesség nem fedezi az elítélt személlyel szemben felmerült költségeket, illetve kiszabott bírságokat.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Ha az ügyet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne, az erről szóló tájékoztatás tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek alapján a sértettek magánvádas eljárást indíthatnak vagy polgári jogi igényt érvényesíthetnek.

Ha a bűncselekmény esetén kiszabott szankciók büntetőjogi vagy javító jellegűek, a tájékoztatás arra vonatkozó információt is tartalmaz, hogy a sértettek az fő államügyészhez fordulhatnak, aki jogosult az államügyészt vádemelésre utasítani.

Ha a bírósági tanács (Chambre du conseil) úgy dönt, hogy a büntetőügyet nem utalja olyan bíróság elé, amely az állítólagos elkövető bűnösségéről döntene, a sértettek a fellebbviteli bíróság bírósági tanácsához fellebbezhetnek. A sértettek jogosultak e tanácshoz beadványokat és észrevételek benyújtani.

Ha a bírósági tanács úgy dönt, hogy ténybeli és nem jogi indokok alapján nem folytatja az eljárást, a sértettek ebben az esetben is kártérítés érdekében fordulhatnak polgári jogi bírósághoz.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Ahogy a vizsgálat/nyomozás során is, a sértettek külön jogállás betöltése nélkül vagy magánfélként részt vehetnek az eljárásban.

A sértettek részt vehetnek a nyilvános és a zárt tárgyalásokon, de csak akkor, ha tanúként idézték meg őket. A sértettek tanúként idézhetők a szóbeli beadvány megtételéhez. Ennek érdekében írásbeli idézést kapnak az ügyésztől, és kötelesek válaszolni a bíróság és az ellenérdekű fél ügyvédje által feltett kérdésekre. A tárgyaláson a sértettek a tárgyalóterem végében ülnek annak elkerülése érdekében, hogy a vádlottal közvetlen kapcsolatba kerüljenek.

A magánfelek írásbeli idézést kapnak a szóbeli beadványokhoz. Jogosultak részt venni a nyilvános és zárt tárgyalásokon, és beadványaik benyújtása érdekében kötelesek megjelenni. Elviekben a tanúk meghallgatását követően avatkozhatnak be. Ezen felül polgári jogi igényeik valamennyi vonatkozása kapcsán kifejthetik álláspontjukat, és a tényállással kapcsolatban vallomást tehetnek.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például, sértett, tanú, magánfél vagy magánvádló vagyok-e, vagy dönthetek-e úgy, hogy az vagyok?

Ön az igazságszolgáltatási rendszerben a sértett hivatalos szerepét tölti be, külön jogállás nélkül. A sértettek jogosultak az eljáráshoz magánfélként csatlakozni.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A sértett jogosult különösen:

• az általa értett nyelv használatára, vagy egyéb esetben a rendőrséghez benyújtott panasz esetében tolmács igénybevételére;
• a panaszról és a panasz alátámasztására benyújtott iratokról ingyenesen készített másolatra;
• átvételi elismervényre az általa értett nyelven, amely tartalmazza az ügyszámot és a panaszai benyújtásának időpontját és helyét annak érdekében, hogy tudomást szerezzen az ügyészhez benyújtott panaszai kézhezvételéről;
• segítheti vagy képviselheti ügyvéd,
• az ügye lezárásáról és annak okairól való automatikus tájékoztatásra;
• kérelemre tájékoztatják arról, hogy ügyében bírósági vizsgálat van folyamatban;
• kérelemre tájékoztatják a büntetőeljárás állásáról;
• az ügyészség általi automatikus tájékoztatásra az ügyében tartott tárgyalás időpontjáról;
• kérelemre tájékoztatják a büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletről.
• ideiglenes határozatot indítványozhat az ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket elbíráló bírónál, feltéve, hogy a másik fél felelősségének fennállása nem vonható komolyan kétségbe;

A magánfelek jogosultak további az alábbiakra:

• kártalanítás vádlottól való követelése;
• a vizsgálóbíró által elrendelt nyomozásban való részvétel;
• a vizsgálóbírónál további vizsgálatok elrendelésének kérelmezése;
• a bírói tanács előtt lévő polgári jogi igényeikre hatással levő bizonyos vizsgálatokkal szembeni jogorvoslat;
• akaratuk ellenére nem hallgathatók ki;
• szükség esetében a vádlottal való szembesítés;
• az ügyirathoz és a vizsgálóbíró irodájához való hozzáférés a vádlott első kihallgatását követően, és jogi segítséget igénylő vizsgálatot megelőző napon;
• a nyomozás befejezését követően az ügyirat másolatának vizsgálóbírótól való kérelmezése;
• szakértői vélemény, tanúkihallgatás vagy lefoglalt tárgyak visszaszolgáltatásának kérése;
• a bűncselekmény helyszínén lefolytatott szemlén való részvétel.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A tanúk részt vehetnek a tárgyalásokon, és eskü alatt tanúvallomást tehetnek a bírónak az általa ismert tényekről. A tanúk kötelesek mind a bíróság, mind az ellenérdekű fél ügyvédje által feltett kérdésekre válaszolni.

A magánfelek a polgári jogi igényeik valamennyi vonatkozása kapcsán kifejthetik álláspontjukat, és a tényállással kapcsolatban vallomást tehetnek; a magánfél ügyvédje kérdéseket tehet fel a védelem szakértőihez, valamint tanúihoz.

Elviekben minden bizonyítékot elfogadnak, feltéve, hogy az elismerés indokolt és tapasztalatból megállapítható, hogy ez alapján a bíró döntést tud hozni. A bizonyíték bemutatható, feltéve, hogy a felek a bizonyíték kapcsán véleményt cserélhetnek, és arról vitázhatnak.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bíróági eljárás során?

A sértett a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni:

• kérelemre: a büntetőeljárás állásáról;
• automatikusan: az ügyében tartott tárgyalás időpontjáról;
• kérelemre: a büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletről.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A panasz rendőrséghez való benyújtása esetében a panaszosok a panaszról ingyenes másolatot kapnak azonnal, vagy a panasz benyújtásától számított egy hónapon belül. A panaszosok külön eljárási intézkedések megtételét indítványozhatják az ügyüket elbíráló bíróságtól.

Ha a panaszosok magánfélként csatlakoztak az eljáráshoz, jogosultak az ügyirathoz a vizsgálóbíró irodájában való hozzáférésre a vádlott első kihallgatását követően és a jogi segítséget igénylő vizsgálatokat megelőző napon;

Az eljárás befejezésekor a vizsgálóbíró tájékoztatja az ügyészt az ügyiratokról. Magánfélként legalább nyolc nappal az ügy bírói tanács által megvizsgálását megelőzően jogosult az iratokba betekinteni.

A magánfelek és jogos érdeküket igazoló személyek jogosultak az ügy iratairól a tárgyalás kitűzött napját megelőző ésszerű határidőn belül másolatot kapni, kivéve a lefoglalt iratról és dokumentumról. Ennek érdekében az ügyészhez kell fordulniuk.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

Valamennyi jogerős ítélet meghozatalával anyagi jogerővel rendelkezik. Jogerőre emelkedve az ítéletet úgy kell tekinteni, hogy az igazságot képviseli addig, amíg azt a jogszabály által biztosított jogorvoslat igénybevétele révén hatályon kívül nem helyezik. A bíró általában ugyanazon ítéleten belül dönt a bűncselekményekről és a polgári jogi igényekről.

A tisztességes eljáráshoz való jogra tekintettel ezen anyagi jogerő kizárólag a büntetőeljárás feleire, és a határozat azon elemire vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban e felek kifejthették álláspontjukat. Sértettként Ön csak akkor nyújthat be fellebbezést, ha az eljárásban magánfélként csatlakozása révén félként vett részt.

E minőségben benyújthat fellebbezést, de csak a polgári jogi igénye tekintetében, és ha ehhez érdeke fűződik, azaz, ha a bíróság kártérítési követelését elutasítja, vagy ha Ön úgy véli, hogy a megítélt összeg nem elegendő.

Ennélfogva nem fellebbezhet azon az alapon, hogy nem ért egyet a kiszabott ítélettel, vagy mert a bíróság felmentette a terheltet. Csak az államügyész nyújthat be fellebbezést az eljárás büntetőjogi vonatkozásai tekintetében.

Egyeztessen ügyvédjével annak megállapítása érdekében, hogy érdemes-e fellebbezést benyújtani. Ha az ügyvédje igenlő választ ad, a fellebbezést 40 napon belül kell az ítéletet meghozó bíróság titkárságán benyújtani.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Az ítélethozatal után megkaphatja az ítélet másolatát.

Lehetősége van fellebbezést is benyújtani, de csak akkor, ha az eljárásban magánfélként csatlakozása révén félként vett részt, és csak a polgári jogi igénye tekintetében (lásd 1. pont).

Ha szabadon bocsátást vagy feltételes szabadlábra helyezést terveznek, tájékoztathatja a legfőbb ügyészt, aki az Ön által megtámadott ítélet végrehajtásáért felelős.

Önt ezt követően is képviselheti ügyvéd.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Magánfélként jogosult költségmentességre az ítélet végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdés tekintetében.

Testi sérülést okozó szándékos bűncselekmény sértettjeként bizonyos feltételek esetében állam által fizetendő kártalanítást kérhet az Igazságügyi Minisztériumtól, ha a bűncselekmény elkövetőjétől nem tud kártérítést kapni.

A rendőrség és az igazságszolgáltatási rendszer köteles az Ön, mint áldozat részére védelmet biztosítani. Az ideiglenesen szabadlábra helyezett elítélt személy feltételes szabadságra bocsátására vonatkozó határozatra külön feltételek vonatkozhatnak, amelyek különösen a társadalom és az áldozat védelméhez kapcsolódnak.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

Kérelemre jogosult tájékoztatást kapni a büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletről.

Az elkövetővel szemben kiszabott ítélet kapcsán felhívjuk a figyelmet, hogy a büntetést kiszabó határozatnak tartalmaznia kell az alkalmazott jogszabályi rendelkezéseket a terminológia használata nélkül, azon bűncselekmény tényállását, amelynek elkövetésével az elkövetőt vádolják, vagy a büntetést vagy a kiszabott büntetést (a büntetőeljárásról szóló törvény 195. cikke). Az ítélethozatallal kapcsolatos egyéb kérdések tekintetében a Legfőbb Ügyészség ítélet-végrehajtási szolgálatánál érdeklődhet.

Luxemburgban a jogerősen elítélt személy a schrassigi vagy a givenichi börtönben fogja büntetését letölteni.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A büntetőeljárásról szóló törvény 4. cikkének (1) bekezdése alapján az ügyész hivatalához benyújtott külön kérelemre tájékoztatást kaphat az elkövető szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, ha sérelem veszélyének vagy azonosított kockázatának van kitéve, kivéve, ha e tájékoztatás alapján az elkövető sérelem azonosított kockázatának lenne kitéve.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Nem.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

4 - Kártérítés

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

Legtöbb esetben a bíróság feladata az elkövetővel szembeni eljárás lefolytatása, amely bíróság a terhelt bűnösségének megállapítása esetében megállapítja a sértettnek vesztesége jóvátétele miatt megítélt kártérítés és kamatok összegét.

Ahhoz, hogy a bíróság dönteni tudjon a kártérítésről, feltétlenül szükséges, hogy a sértettek polgári jogi igényük benyújtásával csatlakozzanak a büntetőeljáráshoz. A sértettek a nyomozás során bármikor benyújthatják polgári jogi igényüket. A sértettek nem kötelesek a tárgyaláson megjelenni. A sértetteket ügyvéd képviselheti, és a sértettek beadványaikat a tárgyalást megelőzően írásban is benyújthatják.

Ha a sértettek polgári jogi igényüket nem nyújtják be, vagy kérelmeket nem nyújtanak be, a bíróság hivatalból nem tud a sértettek részére kártérítést és kamatokat megítélni.

A büntetőeljárás során polgári jogi igényt be nem nyújtó sértettek nem vesztik el a kártérítéshez való jogukat.

Ugyanis a sértettek az elkövetővel szemben a polgári bíróságok előtt is benyújthatnak keresetet, feltéve, hogy a polgári jogi elévülési időn belül teszik ezt meg, és igazolják, hogy a szóban forgó tényállás polgári jogot sért.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

A büntetőbíróság feladata a sértettek által elszenvedett kár összegszerűsítése, de nem foglalkozik a megítélt kártérítés és kamat behajtásával.

A jogerős ítélet meghozatalát követően a sértettek feladata, hogy lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy e kártérítést az elkövető részükre kifizesse.

Leggyakrabban az ügyvédek gondoskodnak a kártérítés és a kamat behajtásáról, elsőként békés úton az elítélt személy ügyvédjével való kapcsolatfelvétel vagy a végrehajtó ítélet végrehajtása érdekében történő megkeresése révén.

Ha az ítéletet hozó bíróság kártérítési kötelezettséget maga után vonó felfüggesztett büntetést szab ki, az ítéletek végrehajtásáért felelős legfőbb ügyész fogja megvizsgálni, hogy az elítélt személyek eleget tesznek-e kötelezettségüknek.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Az eljárás során a bíróság például szakértői vélemény eredményétől függően időközi kifizetést rendelhet el. Ha az elkövető megtagadja ezen összeg kifizetését, vagy arra nem képes, az Igazságügyi Minisztérium igazolt szükség esetén közbeléphet.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A bűncselekménnyel okozott testi sérülés egyes áldozatainak nyújtott kárenyhítésről szóló, 1984. március 12-i módosított törvény a bűncselekmények egyes sértettjeit az államkincstárt terhelő kártalanításra jogosítja fel. Ez a sértettek tekintetében fontos intézkedés azokban az esetekben, amikor:

a támadás elkövetőjét nem azonosították; az erőszakos cselekmény elkövetőjét, bár azonosították, még nem találták meg; az elkövető fizetésképtelen.

E jog érvényesítéséhez a sértetteknek az Igazságügyi Minisztériumhoz kell fordulniuk, amely hat hónapon belül határozatot hoz a kártalanítási kérelmekről. A követeléseket franciául, németül vagy luxemburgi nyelven kell megfogalmazni, és azoknak tartalmazniuk kell a cselekmények időpontját, helyét és pontos jellegét. A tényekre és a sértett által elszenvedett kárra vonatkozó okirati bizonyítékot a követelés alátámasztásaként csatolni kell e levélhez.

A kártalanításhoz való jog bizonyos feltételektől függ, amelyeknek a sértettnek meg kell felelnie:

A sértetteknek állandó vagy szokásos tartózkodási hellyel kell a Luxemburgi Nagyhercegségben rendelkezniük, vagy az Európai Unió, illetve az Európa Tanács tagállama állampolgárának kell lenniük. Ezen felül a bűncselekmény elkövetésének időpontjában a sértettek jogosan kell a Luxemburgi Nagyhercegség területén tartózkodniuk, vagy a büntető törvénykönyv 382. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott bűncselekmény [emberkereskedelem] áldozatainak kell lenniük.

Az elszenvedett kárt szándékos bűncselekményeknek minősülő cselekményeknek kellett okozniuk.

A kárnak testi sérülésnek, nem pusztán anyagi jellegűnek kell lennie (amely például egy egyszerű lopás esetében kizárja a kártérítést).

A kárnak az életkörülmények súlyos romlását kell eredményeznie, amelynek oka lehet bevételkiesés vagy -csökkenés, rendkívüli költségek vagy kiadások növekedése vagy szakmai tevékenység gyakorlására való képtelenség, az iskolai oktatásból való egyéves kiesés, testi, illetve szellemi sérülés vagy erkölcsi, illetve esztétikai kár. A büntető törvénykönyv 372–376. cikke szerint a bűncselekmények sértettjei mentesülnek a fizikai vagy mentális károsodás bizonyítása alól, amely fennállása vélelmezett.

Az állam csak abban az esetben fizet kártalanítást, ha a sértett nem tud bármely egyéb módon hatékony és elégséges kártérítést kapni (pl. az elkövetőtől, a társadalombiztosítástól vagy személyes biztosítási fedezet alapján).

Fontos tudni, hogy a kártalanítás a sértettek szóban forgó időszak alatti magatartása vagy az elkövetővel való kapcsolata alapján megtagadható vagy csökkenthető.

Ha az állam kártalanítja a sértetteket, akkor is érvényesíthetik polgári jogi igényüket, és további összegeket követelhetnek az elkövetőtől, ha úgy ítélik meg, hogy a kártalanítás nem elégséges. Ebben az esetben a sértettek kötelesek a bíróságot az esettől függően tájékoztatni arról, hogy az államhoz kártalanításra irányuló követelést nyújtottak be, vagy, hogy az államtól ilyen jellegű kártalanítást kaptak.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

A sértettek kártalanításra jogosultak, ha az elkövetőt nem ítélték el, feltéve, hogy bűncselekmények áldozatai, és a támadás elkövetőjét nem azonosították, vagy ha az erőszakos cselekmény elkövetőjét, bár azonosították, még nem találták meg, vagy az elkövető fizetésképtelen.

Ha nem indult eljárás, és így a bíróság nem állapított meg kártalanítást, az Igazságügyi Minisztérium fix összeget ítélhet meg és/vagy a sértett részére megítélendő kártalanítás összegének megállapítása érdekében saját költségen szakértői véleményt rendelhet meg.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Kellően igazolt igény esetében az igazságügyi miniszter kifizetést rendelhet el, amíg a kérelem vizsgálata folyamatban van.

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

Bűncselekmény áldozataként a következő főbb áldozatsegítő szolgálatokhoz fordulhat:

A. Állami szolgálat:

központi szociális segítségnyújtási szolgálat (SCAS) – áldozatsegítő szolgálatok (Service central d’assistance sociale (SCAS) – Services d’Aide aux Victimes (SAV)) SAV Luxemburgban

A támogatás típusai:

• pszichológiai és pszichoterápiás tanácsadás
• jogi tájékoztatás
• terápiás csoport a kapcsolati erőszak áldozatainak
• a sértettek kísérete a jogi eljárás során

ELÉRHETŐSÉGEK:

Plaza Liberty Building, Entrance C
12-18 rue Joseph Junck
L-1839 Luxembourg

Tel.: (+352) 47 58 21-627
(+352) 47 58 21-628
GSM: (+352) 621 32 65 95

E-mail: scas-sav@justice.etat.lu
Honlap: https://justice.public.lu/fr/aides-informations/assistance-sociale/scas-service-aide-victimes.html

B. Nem kormányzati szervezetek (NGO-k):

1. Bűncselekmények Áldozatait Segítő Szolgálat (Aide aux Victimes de la Criminalité) – Wäisse Rank Lëtzebuerg Asbl

A támogatás típusai:

• jogsegélyszolgálat
• morális, pénzügyi és anyagi támogatás

ELÉRHETŐSÉGEK:

84 rue Adolphe Fischer
L-1521 Luxembourg

Tel.: +352 40 20 40

E-mail: wrl@pt.lu
Honlap: http://www.benevolat.public.lu/de/espace-benevole/decouvrir-associations/chercher-association/associations/?~=/de/assoc/212

2. A kapcsolati erőszak elismert áldozatait segítő szolgálatok

Három ilyen szolgálat van:

– SAVVD Luxemburgban a Nők a bajban (Femmes en détresse) asbl civil szervezet által biztosítva

A támogatás típusai:

• pszichoszociális tanácsadás
• jogi tájékoztatás és támogatás
• jogi, adminisztratív és szociális tájékoztatás és segítségnyújtás azt követően, hogy az ügyész az erőszakos cselekmény elkövetőjét az otthonból eltávolította
• jogi lépések megtervezése
• a sértett elkísérése többek között bíróságra, ügyvédi irodába, orvoshoz
• iránymutatás
• zaklatással kapcsolatos tanácsadás és védelmi intézkedések
• a sértettre vonatkozó védelmi terv kidolgozása

ELÉRHETŐSÉGEK:

BP 1024
L-1010 Luxembourg

Tel.: (+352) 26 48 18 62
Fax: (+352) 26 48 18 63

E-mail: contact@savvd.lu
Honlap: http://fed.lu/wp/services/savvd/

– PSY EA Luxemburgban a Nők a bajban (Femmes en détresse) civil szervezet által biztosítva

Azon gyermekek tekintetében, aki kapcsolati erőszak közvetlen vagy közvetett áldozatai, kilakoltatást elrendelő határozattal kapcsolatban.

A támogatás típusai:

• azon gyermekekről és serdülőkről való gondoskodás, akik kapcsolati erőszak áldozatai, kilakoltatásra vonatkozó intézkedéssel kapcsolatban
• A kapcsolati erőszak gyermek- vagy serdülőkorú sértettjeinek nyújtott pszichológiai szolgáltatásként azon gyermekek és serdülők, akik kapcsolati erőszak áldozatai, valamint családjuk pszichológiai támogatása

ELÉRHETŐSÉGEK:

BP 1024
L-1010 Luxembourg

Tel.: (+352) 26 48 20 50
Fax: (+352) 26 48 18 63

E-mail: contact@psyea.lu
Honlap: http://fed.lu/wp/services/psyea/

– ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK Dudelange-ban a Pro Familia alapítvány által biztosítva (Fondation Pro Familia)

Segítségnyújtás azon gyermekek tekintetében, aki kapcsolati erőszak közvetlen vagy közvetett áldozatai, kilakoltatást elrendelő határozattal kapcsolatban.

A támogatás típusai:

• azon gyermekekről és serdülőkről való gondoskodás, akik kapcsolati erőszak áldozatai, kilakoltatásra vonatkozó intézkedéssel kapcsolatban

ELÉRHETŐSÉGEK:

5, Route de Zoufftgen
L-3598 Dudelange L-1010 Luxembourg

Tel.: (+352) 51 72 72 89

E-mail: alternatives@profamilia.lu
Website: http://www.profamilia.lu/Enfants+Adolescents/ALTERNATIVES+_+Centre+de+consultation+pour+enfants+et+adolescents+victimes+de+violence-p-470.html

3. Az erőszak áldozataiként elismert nők részére nyújtott tanácsadás

A támogatás típusai:

• telefonos tanácsadás
• pszichoszociális tanácsadás
• jogi, adminisztratív és szociális tájékoztatás és támogatás
• jogi lépések megtervezése
• nők kísérése egyéb szakmai szolgáltatások esetében: ügyvéd, bíróság, rendőrség
• felvételi elbeszélgetés a nők számára fenntartott menedéknél
• kapcsolati erőszakkal kapcsolatos képzés és oktatás
• Szemináriumok és vitacsoportok

Négy ilyen csoport van:

– VISAVI (élet erőszak nélkül)(VISAVI (Vivre Sans Violence)) Luxembourgban a Nők a bajban civil szervezet (Femmes en détresse) által biztosítva

Konzultációs központ azon nők számára, akik kapcsolati erőszak áldozatai

ELÉRHETŐSÉGEK:

2, rue du Fort Wallis
L-2714 Luxembourg

Tel.: (+352) 49 08 77-1
Fax: (+352) 26 48 26 82

E-mail: feminfo@visavi.lu
Honlap: http://fed.lu/wp/services/visavi/

– DÉLI KÖZPONT (FOYER SUD) Esch-sur-Alzette-ben a Nők Luxemburgi Nemzeti Tanácsa (Conseil national des femmes du Luxembourg) által fenntartva

Bajban lévő, többek között erőszak áldozatává vált nőket támogató tanácsadó központ.

ELÉRHETŐSÉGEK:

41, rue de Luxembourg
L-4220 Esch sur Alzette

Tel.: (+352) 54 55 77 / 26 53 03 26 / 54 57 57
Fax: (+352) 54 57 57 57

E-mail: foyersud@pt.lu
Honlap: http://www.cnfl.lu/site/foyersud.html

– Centre OZANAM központ Luxemburgban

– OZANAM északi központ (Centre OZANAM Nord) Wiltzben a Nyitott Ajtók Háza Alapítvány (Fondation Maison de la Porte Ouverte) által fenntartva

Bajban lévő, többek között erőszak áldozatává vált nőket támogató tanácsadó központok.

ELÉRHETŐSÉGEK:

Ozanam Luxembourg
64, rue Michel Welter
L-2730 Luxembourg

Tel.: (+352) 48 83 47

E-mail: ozanam@fmpo.lu
Honlap: http://fmpo.lu/foyers/centre-ozanam/

ELÉRHETŐSÉGEK:

Ozanam Nord
49, Grand-Rue
L-9530 Wiltz

Tel.: (+352) 26 95 39 59

E-mail: ozanam.nord@fmpo.lu
Honlap: http://fmpo.lu/foyers/centre-ozanam-nord/

– PROFAMILIA Dudelange-ban a Pro Familia alapítvány (Fondation Pro Familia) által fenntartva

Bajban lévő, többek között erőszak áldozatává vált nőket támogató tanácsadó központ.

ELÉRHETŐSÉGEK:

5, route de Zoufftgen
L-3598 Dudelange

Tel.: (+352) 51 72 72-41
Fax: (+352) 52 21 88

E-mail: femmes@profamilia.lu
Honlap: http://www.cnfl.lu/

4. Tanácsadó központ azon gyermekek és serdülők számára, akik erőszak elismert áldozatai

Négy ilyen központ van:

– PSY EA Luxemburgban a Nők a bajban (Femmes en détresse) civil szervezet által fenntartva

pszichológiai szolgáltatások 3 és 21 év közötti gyermekek és fiatalok, akik kapcsolati erőszak áldozatai vagy tanúi, és családjaik részére

A támogatás típusai:

• pszichológiai támogatás gyermekek és fiatalok, akik kapcsolati erőszak áldozatai, és családjaik számára

ELÉRHETŐSÉGEK:

BP 1024
L-1010 Luxembourg

Tel.: (+352) 26 48 20 50
Fax: (+352) 26 48 18 63

E-mail: contact@psyea.lu
Honlap: http://fed.lu/wp/services/psyea/

– ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK Dudelange-ban a Pro Familia alapítvány (Fondation Pro Familia) által biztosítva

tanácsadás 0 és 27 év közötti gyermekek és fiatalok, akik fizikai vagy pszichikai erőszak, így kapcsolati erőszak áldozatai vagy tanúi, és családjaik részére

A támogatás típusai:

• pszichológiai támogatás gyermekek és családjaik részére
• támogatás a családi kapcsolatok erősítése és a kölcsönös megértés elérése érdekében
• az erőszakra való figyelemfelhívás és megelőzés

ELÉRHETŐSÉGEK:

5, Route de Zoufftgen
L-3598 DudelangeL-1010 Luxembourg

Tel.: (+352) 51 72 72 89

E-mail: alternatives@profamilia.lu
Honlap: http://www.profamilia.lu/Enfants+Adolescents/ALTERNATIVES+_+Centre+de+consultation+pour+enfants+et+adolescents+victimes+de+violence-p-470.html

– OXYGENE Dudelange-ban a Nők a bajban (Femmes en détresse) nonprofit egyesület által biztosítva

bajban lévő (12-21 év közötti) lányok, akik fizikai, pszichikai vagy szexuális erőszak áldozatai, részére nyújtott tanácsadás és tájékoztatás

A támogatás típusai:

• egyéni beszélgetések
• közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos támogatás
• segítségnyújtás felügyelt szállás keresésében
• segítségnyújtás a Meederchershaus otthonba való felvétel érdekében

ELÉRHETŐSÉGEK:

2, rue du Fort Wallis
L-2714 Luxembourg

Tel.: (+352) 49 41 49
Fax: (+352) 27 12 59 89

E-mail: infofilles@pt.lu
Honlap: http://fed.lu/wp/services/oxygene/

– ALUPSE DIALOGUE Luxemburgban az Alupse nonprofit egyesület által biztosítva

0 és 21 év közötti gyermekek, akik fizikai, pszichikai vagy szexuális erőszak áldozatai, és családjaik részére nyújtott pszichológiai tanácsadás és terápia

ELÉRHETŐSÉGEK:

8, rue Tony Bourg
L- 1278 Luxembourg

Tel.: (+352) 26 18 48-1
Fax: (+352) 26 19 65 55

E-mail: alupse@pt.lu
Honlap: http://www.alupse.lu/fr/lassociation-alupse/

5. Az erőszak áldozataivá vált, bajban lévő férfiak és fiúk részére nyújtott tanácsadás, tájékoztatás és segítség akkreditált központja – infoMann Luxemburgban az actTogether association nonpfrofit egyesület által fenntartva

A támogatás típusai:

• pszichológiai és szociális támogatás és tanácsadás
• tájékoztató és dokumentációs szolgáltatás
• figyelemfelhívás és képzés
• férfiak kísérete és támogatása a férfiak részére fenntartott menedékbe való felvétel tekintetében

ELÉRHETŐSÉGEK:

5, Cour du Couvent
L-1362 Luxembourg

Tel.: (+352) 27 49 65
Fax: (+352) 27 49 65 65

E-mail: info@infomann.lu
Honlap: http://www.infomann.lu/

(6) a Luxemburgi Vöröskereszt erőszak, így a kapcsolati erőszak elkövetői részére nyújtott tanácsadás és segítség akkreditált központja – Riicht eraus Luxemburgban

A támogatás típusai:

• tanácsadás, meghallgatás, támogatás és a kapcsolati erőszak elkövetőinek (férfiak és nők) elkísérése bírósági úton végrehajtott kilakoltatás vagy önkéntes lakhelyelhagyás esetében
• az elkövetők figyelmének felhívása és elszámoltathatóságának ösztönzése
• rövidtávú áldozatvédelem
• konfliktuskezelés és önbizalom-erősítés
• a változni akaró emberek támogatása
• segítségnyújtás az elkövetők hozzáállásának és magatartásának tartós változását lehetővé tevő gyakorlati stratégiák kialakítása során
• az erőszakos viselkedésükön változtatni akaró emberek támogatása
• vitacsoport

ELÉRHETŐSÉGEK:

73 rue Adolph Fischer
L-1520 Luxembourg

Tel.: (+352) 27 55-5800
Vöröskereszt segélyvonal: (+352) 27 55
Fax: (+352) 27 55-5801

E-mail: riichteraus@croix-rouge.lu
Honlap: http://www.croix-rouge.lu/riichteraus/

7. Az emberkereskedelem elismert áldozatai részére biztosított segítségnyújtási szolgálat

Járó- és fekvőbeteg ellátás az emberkereskedelem áldozatává vált nők, férfiak és gyermekek részére.

Két szervezett segítségnyújtó szolgálat van:

a – SAVTEH Luxemburgban , amelyet a Nők a bajban (Femmes en détresse) asbl tart fenn

a – COTEH Luxemburgban, amelyet a Nyitott Ajtók Háza Alapítvány (Fondation Maison de la Porte Ouverte) tart fenn

A támogatás típusai:

• telefonos és személyes tanácsadás
• pszichoszociális támogatás és felügyelet
• pszichológiai támogatás és stabilizálás
• tanácsadás vagy egészségügyi ellátás megszervezése
• az áldozat elkísérése azonosítás céljából a nyomozóhivatalba
• a sértett rendőrséggel vagy az ügyészséggel való együttműködésének elősegítése
• a sértett részére különösen jogi, adminisztratív és szociális eljárásai során biztosított kíséret
• fekvőbeteg-ellátás koordinálása és az áldozatok nemük és koruk alapján történő elszállásolásának megszervezése
• anyagi és pénzügyi segítségnyújtás
• az emberkereskedelem áldozatainak jogairól, a bírósági és közigazgatási eljárásokról és a nyújtott juttatásokról való tájékoztatás
• a származás helye szerinti civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel az önkéntes visszatérés során

ELÉRHETŐSÉGEK:

SAVTEH
BP 1024
L-1010 Luxembourg

Tel.: (+352) 26 48 26 31
Fax: (+352) 26 48 26 82
GSM: (+352) 621 316 919

E-mail: traite.humains@visavi.lu
Honlap: http://fed.lu/wp/services/savteh/

COTEH

Tel.: (+352) 24 87 36 22
GSM: (+352) 621 351 884

E-mail: coteh@fmpo.lu
Honlap: http://fmpo.lu/services/service-dassistance-aux-victimes-de-la-traite-des-etres-humains/

C. Rendőrség:

A luxemburgi rendőrfőkapitányság

(Police Grand-Ducale Direction Générale) L-2957 Luxembourg

Tel.: (+352) 49 97-1
Segélyvonal: 113
Fax: (+352) 49 97-20 99

E-mail: contact@police.public.lu
Honlap: http://www.police.public.lu/fr/aide-victimes/

D. Helyi hatóságok:

A bírósági fogadó és tájékoztató szolgálat (Service d’accueil et d’information juridique):

-DIEKIRCH

Justice de paix
Place Joseph Bech
L-9211 Diekirch

Tel.: (+352) 80 23 15

-ESCH-SUR-ALZETTE

Justice de Paix
Place Norbert Metz
L-4239 Esch-sur-Alzette

Tel.: (+352) 54 15 52

-LUXEMBOURG

Cité judiciaire
Building BC
L-2080 Luxembourg

Tel.: (+352) 22 18 46

Honlap: http://www.justice.public.lu/fr/aides-informations/accueil-info-juridique/

„Nők jogai” jogi információs szolgálat:

LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG (PARQUET GÉNÉRAL)

Cité judiciaire
Building BC or CR
L-2080 Luxembourg

Honlap: http://www.justice.public.lu/fr/aides-informations/droits-femme/index.html

E. Minisztériumok:

– Igazságügyi Minisztérium (Ministère de la Justice)

13 rue Erasme
L-2934 Luxembourg

Tel.: (+352) 247-84537
Fax: (+352) 26 68 48 61

E-mail: info@mj.public.lu
Honlap: http://www.mj.public.lu/

feladatok:

• polgári ügyek
• büntetőügyek: áldozatoknak járó kártalanítás, költségmentesség, büntetőügyekben közvetítés
• kereskedelmi ügyek
• bírósági szervezet
• közigazgatási bíróság előtti közigazgatási perek általános koordinálása
• büntetés-végrehajtási intézetek

– Belügyminisztérium (Ministère de l’Intérieur)

BP 10
L-2010 Luxembourg

Tel.: (+352) 247-84600
Fax: (+352) 22 11 25

E-mail: info@miat.public.lu
Honlap: http://www.mi.public.lu/

Feladatok összhangban a 2015. január 28-i nagyhercegi rendelettel:

• vészhelyzeti szolgáltatások koordinálása
• civil szervetekkel való együttműködés

– Nemzetbiztonsági Minisztérium (Ministère de la Sécurité intérieure)

19-21 Boulevard Royal
L-2449 Luxembourg

Tel.: (+352) 247-84659
Fax: (+352) 22 72 76

E-mail: secretariat@msi.etat.lu
Honlap: http://www.gouvernement.lu/3313529/minist_securite_interieure

Áldozatsegítés a 2015. január 28-i luxemburgi rendelettel összhangban:

• Luxemburgi rendőrség, rendőrfőkapitányság (Police Grand-Ducale, Inspection générale de la Police), európai bel- és igazságügyi politika, nemzetközi rendőrségi együttműködésre irányuló politika

– Esélyegyenlőségi Minisztérium (MEGA) (Ministère de l’Égalité des Chances)

6A, bd. F. D. Roosevelt
Hôtel Terres Rouges
L-2921 Luxembourg

Tel.: (+352) 247-85806
Fax: (+352) 24 18 86

E-mail: info@mega.public.lu
Honlap: http://www.mega.public.lu/fr/index.html

Feladatok:

• Kapcsolati erőszak
• szakértők erőszak elleni fellépéssel kapcsolatos együttműködéséért felelős bizottság
• partnerség a kapcsolati erőszak, nemi alapú erőszak és emberkereskedelem áldozatainak és elkövetőinek, bajban lévő nők és férfiak járó- és fekvőbeteg ellátásában, valamint annak MEGA által akkreditált civil szervezetekkel együtt való felügyelete
• partnerség és együttműködés az államilag elismert civil szervezetekkel az erőszak áldozatává vált, bajban lévő emberek tekintetében.

Áldozatsegítő forróvonal

– luxemburgi rendőrség

segélyvonal: 113

hétfőtől péntekig a nap 24 órájában

Luxemburgi Vöröskereszt

segélyvonal: 2755

hétfőtől péntekig 7-től 22-ig

– Fraentelefon (nők a bajban)

segélyvonal: (+352) 44 81 81

hétfőtől péntekig a nap 24 órájában

– Fraentelefon (nők a bajban)

segélyvonal: (+352) 44 81 81

hétfőtől péntekig 9-től 15-ig

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Igen, a segítségnyújtás ingyenes.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

Lásd a B. pont alatti első kérdést.

Ön akkor tekinthető bűncselekmény áldozatának, ha valamilyen sérelem érte egy olyan cselekmény eredményeképp, ami a magyar jogszabályok szerint bűncselekmény, így például ha megsebesült, ha megrongáltak vagy elloptak valamely tulajdonát képező tárgyat stb. Mint a bűncselekmény áldozata, Ön különböző jogokkal bír a jogszabályi rendelkezések értelmében a bírósági eljárás (tárgyalás) előtt, alatt és után is. Büntetőeljárási jogairól és kötelezettségeiről az eljárás szakaszától függően felvilágosítást kérhet a nyomozó hatóságtól, az ügyésztől, illetve a bíróságtól.

Magyarországon a büntetőeljárás a nyomozással kezdődik. A nyomozást általában a rendőrség végzi az ügyész felügyelete alatt. A nyomozás befejezését követően az ügyész dönt arról, hogy vádat emel és az ügy bíróság elé kerül, vagy az ügy a nyomozássl lezárásra kerül, amennyiben ha nincs elegendő bizonyíték, illetve büntethetőséget kizáró, megszüntető ok kerül megállapításra.

Ha az ügy a bíróság elé kerül, a bíróság megvizsgálja az összegyűjtött bizonyítékokat, és eldönti, hogy a vádlott bűnös-e vagy sem. A magyar büntetőeljárásban – kivéve néhány eljárási formát – a bíróság nyilvános tárgyaláson közvetlenül is meggyőződik a bizonyítékokról, ezért Önt a bírósági tárgyalásra is megidézhetik és tanúként hallgathatják ki. Ha a bíróság a vádlottat bűnösnek találja, elítéli, és büntetést szab ki rá, illetve felmenti, hanem találja bűnösnek.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

4 - Kártérítés

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (páldául rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A büntetőeljárásról szóló törvény előírja, hogy a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság minden eljárási cselekmény előtt tájékozassa a cselekménnyel érintett személyt a jogairól és a kötelezettségeiről.

A feljelentést az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A feljelentést más hatóság és a bíróság is elfogadhatja, aki azt a nyomozó hatóságnak küldi meg. A bűncselekmény feljelentésére a törvény nem ír elő formai kötöttséget, azt jelenleg levélben, postai úton, e-mailen vagy személyesen is meg lehet tenni.

A büntetőeljárás nyelve a magyar, de a magyar nyelvet nem ismerő sértett is használhatja anyanyelvét vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvet. A sértett nemzetiségi nyelvét még akkor is használhatja a büntetőeljárásban, ha a magyar nyelvet ismeri. A fordítási és tolmácsolás költségek nem terhelik a sértettet, aki sem annak előlegezésére, sem a viselésére nem kötelezhető.

Az áldozatsegítő szolgálat támogatására jogosult a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha e személy: magyar állampolgár, az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, vagy az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult.

Az állam az áldozat számára, szükségleteinek felmérését követően, azokhoz igazodóan szolgáltatást nyújt, amelyek a következők lehetnek: érdekérvényesítés elősegítése, azonnali pénzügyi segély, áldozati státusz igazolása, tanúgondozás, védett szálláshely biztosítása. A jogszabályban meghatározott feltételek esetén a sértett jogosult továbbá állami kárenyhítésre is.

Emellett a sértett személyi védelme rendelhető el, ha a sértett sérelmére azért helyeznek kilátásba, vagy követnek el személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó bűncselekményt, hogy a büntetőeljárási részvételét, a büntetőeljárás során jogai érvényesítését vagy kötelezettségei teljesítését akadályozzák, illetve meghiúsítsák, avagy ilyen bűncselekmény valószínűsíthető. A kérelmet az eljárást folytató bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál lehet előterjeszteni vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A személyi védelem az érintett élete, testi épsége, személyes szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása, megszakítása érdekében a magánlakásnak vagy egyéb tartózkodási helyének védelmére, közlekedési útvonalának, illetve a büntetőeljárási és más hatósági cselekményeken való biztonságos részvételének biztosítására terjed ki.

A személyi védelem különösen rendszeres járőrszolgálattal, technikai eszközzel, folyamatos hírösszeköttetés megteremtésével, védőruházat biztosításával, őrszemélyzettel, illetve - ha a személyi védelem más módja eredményre nem vezet - őrszemélyzettel biztosított, ami a személyi védelem elrendelésére vagy ellátására jogosult rendvédelmi szerv kezelésében lévő helyen látható el.

Ha a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő, fenyegetett helyzetben levő sértett védelme személyi védelemmel nem biztosítható, ezért különleges óvintézkedések biztosítása szükséges, a sértett további feltételek esetén a különleges óvintézkedéseket biztosító tanúvédelmi programban is részt vehet.

A sértett meghatározott esetekben pártfogó ügyvédi képviseletre, és pótmagánvádlóként személyes költségmentességre jogosult. Ezek feltétele, főszabály szerint, hogy a sértett erre rászoruljon, vagyis – figyelembe véve a vele egy háztartásban elő személyek jövedelmét is – havi nettó jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2017-ben ez 28 500 Ft) és nincs olyan vagyona, amivel a jogi szolgáltatás költségét fedezni tudná.

A sértett a bűncselekményből eredő kárának megtérítésére a büntetőeljárás bármely szakában polgári jogi igénybejelentéssel élhet a terhelttel szemben. A sértett a polgári jogi igénye biztosítására indítványozhatja a terhelt vagyonának zár alá vételét, amit a bíróság rendel el, ha alaposan tartani lehet attól, hogy a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják. A bíróság a polgári jogi igényről az ítéletben dönt, annak helyt ad vagy azt elutasítja. Ezzel szemben a bíróság egyéb törvényes útra utasítja a polgári jogi igényt, ha ez jelentékenyen késleltetné az eljárás befejezését, valamint a vádlott felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja.

A sértettnek joga van arra, hogy meghatározott feltételek esetén a terhelttel közvetítői eljárásban vegyen részt. A közvetítői eljárás nem folytatható le a sértett hozzájárulása nélkül, de a sértett hozzájárulása esetén sem automatikus, hanem számos más feltételtől függ.

A sértett és képviselőjének az ügyben felmerült készkiadása bűnügyi költség, ahogy a sértett tanúként való megjelenésével felmerült költség is. Míg előbbit az állam nem előlegezi, utóbbit a hatóságok az eljárási cselekményt követően megtérítik. A bűnügyi költség viselésére akkor kötelezik a terheltet, ha a felelősségét megállapítják.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

A büntetőeljárási törvény a magyar joghatóságba tartozó eljárásokban a jogvédelmet állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül biztosítja. Az áldozatsegítő szolgálat szolgáltatásait az Európai Unió bármely tagállama állampolgárainak a magyar állampolgárokkal egyezően nyújtja.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

A feljelentést követően a sértettet akkor kell külön tájékoztatni a nyomozás elrendeléséről, ha a feljelentést nem ő maga tette. Ezzel együtt az eljárási törvény meghatároz olyan helyzeteket és döntéseket, amiről a sértettet tájékoztatni kell.

A sértett jogosult arra, hogy kérelmére értesítsék az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról,  az elzárásra ítélt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról, az ideiglenes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről, a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról.

A sértettet különösen a következő döntésekről kell tájékoztatni: a szakértő kirendelése, a nyomozás felfüggesztése, a nyomozás befejezése, a nyomozás megszüntetése, a vádemelés, a vádemelés részbeni mellőzése, a vád elejtése és minden olyan határozat meghozatala, amely a sértettre nézve közvetlen rendelkezést tartalmaz, továbbá az ügydöntő határozat meghozatala.

A sértettet értesíteni kell mindazon eljárási cselekmény helyéről és idejéről, ahol a részvétele megengedett. Ilyen a nyomozás során a szakértő meghallgatása, a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, továbbá a bírósági eljárás során a tárgyalás és a nyilvános ülés.

A sértett a nyomozás során megismerheti, és díj fizetése ellenében másolatot kaphat a szakvéleményről, olyan nyomozási cselekményen készült iratról, amelyeknél jelenlétüket a törvény lehetővé teszi, más iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti. A nyomozás befejezésétől a sértett valamennyi, az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratot megismerhet.

A sértett a nyomozás során minden olyan határozattal szemben jogorvoslattal, panasszal élhet, amely rá közvetlen rendelkezést tartalmaz. Panasszal élhet többek között a feljelentést elutasító határozat, a nyomozást felfüggesztő vagy a nyomozást megszüntető határozattal szemben.

A feljelentés elutasítása, a nyomozás megszüntetése vagy a vádemelés részbeni mellőzése egyes eseteiben, ha a sértett panasza nem vezet eredményre, ezt követően meghatározott határidőn belül a sértett pótmagánvádlóként léphet fel. A sértett akkor is pótmagánvádlóként léphet fel, ha az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, illetve a vád képviseletét magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként nem vette át. A pótmagánvádlóként fellépő sértett jogi képviselője útján a bírósághoz vádindítványt nyújthat be, így maga emel vádat a terhelttel szemben.

A bírósági szakban a sértett az érdemi döntéssel szemben nem, csak annak polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezésével szemben jelenthet be fellebbezést. A bírósági szakban a sértett akkor léphet fel pótmagánvádlóként, ha az ügyész a vádat elejtette.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatósághoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

A büntetőeljárás nyelve a magyar, de a magyar nyelv nem tudása miatt Önt nem érheti hátrány. A büntetőeljárásban Ön mind szóban, mind írásban használhatja az anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét vagy az Ön által ismertként megjelölt más nyelvet. Ezekben az esetekben Ön tolmács igénybevételére és az Önnek szóló hivatalos iratok lefordítására ingyenesen jogosult.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A hatóságnak törekednie kell arra, hogy az Önnel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzon. A jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést érthető módon, az Ön állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. A hatóság a szóbeli kommunikáció során továbbá köteles meggyőződni