Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
Rendes bíróságok – Bevezetés
Joghatóság és illetékesség polgári ügyekben
A polgári ügyeket a járásbíróságok, a regionális bíróságok, a felsőbíróságok és a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja.
Elsőfokú bíróságok
A járásbíróságok tárgyalják és bírálják el azokat a polgári jogi, munkaügyi, családjogi és kereskedelmi ügyekből fakadó jogvitákat és egyéb jogi ügyeket, amelyekben a jog szerint egyetlen más bíróság sem rendelkezik hatáskörrel.
Ha jogszabály ekként rendelkezik, a járásbíróságok tárgyalják és bírálják el polgári peres eljárás keretében azokat az egyéb ügyeket, amelyek nem tartoznak a magánjog hatálya alá (például a választottbírók kinevezésével vagy felmentésével, választottbírósági határozat hatályon kívül helyezésével, stb. kapcsolatos ügyek).
A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket általában egyesbíró bírálja el.
Ha jogszabály ekként rendelkezik, a munkaügyi és egyéb ügyeket egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanács tárgyalja.
A regionális bíróságok járnak el első fokon a polgári perrendtartás 9. szakaszának (2) bekezdésében és 9a. szakaszában meghatározott ügyek és jogviták esetén.
Az elsőfokú bíróságként eljáró regionális bíróság elé terjesztett ügyeket egyesbíró tárgyalja és bírálja el; egy elnökből és két bíróból álló tanács tárgyalja és bírálja el első fokon azokat az ügyeket, amelyek kapcsán a jogszabály ekként rendelkezik.
A Legfelsőbb Bíróság a nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. sz. törvény 51. szakasza alapján első fokon jár el. Ezen körülmények között a Legfelsőbb Bíróság külföldi bíróságok jogerős határozatait ismeri el.
A Legfelsőbb Bíróság tanácsban vagy nagytanácsban ülésezik.
Másodfok
Amennyiben első fokon járásbíróság tárgyalja az ügyet, a fellebbviteli bíróság (másodfokú bíróság) a regionális bíróság.
Amennyiben első fokon regionális bíróság tárgyalja az ügyet, a fellebbviteli bíróságok a felsőbíróságok.
A felsőbíróság tanácsban ülésezik, ami eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a tanács elnökéből és két bíróból áll.
Jogi adatbázisok
A Cseh Köztársaság jogszabályai a cseh kormányzat hivatalos weboldalán találhatók.
A jogi adatbázishoz való hozzáférés térítésmentes?
Igen, kizárólag ez a portál biztosít térítésmentes hozzáférést a jogalkotási szövegekhez.
Bíráskodás büntetőügyekben
A büntetőügyeket a járásbíróságok, a regionális bíróságok, a felső bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja.
Elsőfokú bíróságok
Ha a büntetőeljárásról szóló 141/1961. sz. törvény eltérően nem rendelkezik, az elsőfokú eljárást a járásbíróság folytatja le.
A bíróság előtt zajló büntetőügyekben bírói tanács vagy egyesbíró jár el; a tanácselnök vagy az egyesbíró csak akkor hoz egyszemélyben határozatot, ha ezt törvény kifejezetten előírja. A járásbíróságon működő tanácsok a tanácselnökből és két ülnökből állnak. A tanácselnök vagy a bíró egyesbíróként eljárhat. Kizárólag bíró járhat el tanácselnökként.
A regionális bíróságok első fokon olyan bűncselekményeket tárgyalnak, amelyek esetében a törvény alapján a büntetési tétel alsó határa öt év szabadságvesztés, vagy amelyek esetében rendkívüli büntetés szabható ki. A regionális bíróságok a büntetőeljárásról szóló törvény 17. szakaszának (1) bekezdésében hivatkozott bűncselekmények vonatkozásában is elsőfokú bíróságként járnak el, még akkor is, ha a szabadságvesztés időtartamának alsó határa alacsonyabb.
A regionális bíróságokon tanácsok működnek. Egyesbíró jár el a bíróság előtt zajló eljárásokról szóló törvényekben meghatározott ügyekben.
A regionális bíróságokon működő tanácsok
- a tanácselnökből és két ülnökből állnak, amennyiben elsőfokú bíróságként járnak el büntetőügyekben;
- a többi esetben tanácselnökből és két bíróból.
A tanácselnök vagy a bíró egyesbíróként eljárhat. Kizárólag bíró járhat el tanácselnökként.
Másodfok
A járásbíróságok ítéleteivel szembeni fellebbezéseket a regionális felsőbíróságok bírálják el. A regionális bíróságok ítéleteivel szembeni fellebbezéseket a felsőbíróság bírálja el.
A felsőbíróság tanácsban ülésezik, ami eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a tanács elnökéből és két bíróból áll.
Bíráskodás közigazgatási ügyekben
A bíróság szerepe közigazgatási ügyekben a közjog hatálya alatt a természetes és jogi személyek személyhez fűződő jogainak védelme.
E szerepet a közigazgatási bíróságok látják el. Ezek a regionális bírósági rendszeren belüli szakosított tanácsok, amelyek elsőfokú közigazgatási bíróságként járnak el.
A közigazgatási bíróságok a regionális bíróság elnökéből, elnökhelyetteseiből és bírókból állnak. Az egyedi ügyeket három bíróból álló tanácsok tárgyalják.
A közigazgatási bíróságok az alábbi ügyekben járnak el:
- végrehajtó hatóság, helyi vagy területi államigazgatási szerv, egy természetes vagy jogi személyt a közigazgatás terén megillető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó döntési jogkörrel rendelkező természetes vagy jogi személy (a továbbiakban: közigazgatási szerv) által kiadott közigazgatási határozatokkal szembeni panaszok;
- a közigazgatási szervek mulasztásával szembeni védelem;
- a közigazgatási szervek jogellenes intézkedéseivel szembeni védelem;
- intézkedések hatásköri kérdésekben;
- választási, valamint helyi vagy regionális népszavazással összefüggő ügyek;
- politikai pártokat és mozgalmakat érintő ügyek;
- általános jellegű intézkedések teljes vagy részleges hatályon kívül helyezése azok jogellenessége miatt;
- a bírák, bírósági tisztviselők, ügyészek és végrehajtók fegyelmi ügyei;
- egyes szakmai és etikai szabályokkal kapcsolatos ügyek.
A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a végső fokon eljáró közigazgatási bíróság, amely a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnökéből, elnökhelyetteseiből és bírókból áll. Az egyedi ügyeket általában egy három bíróból álló tanács tárgyalja.
A fellebbezések elbírálása mellett a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság dönt a politikai pártok vagy politikai mozgalmak feloszlatásával, tevékenységük felfüggesztésével vagy újraindításával kapcsolatos ügyekben, hatásköri vitákban és az általános jellegű intézkedések teljes vagy részleges hatályon kívül helyezésével kapcsolatos ügyekben. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság további hatásköreit külön jogszabályok határozzák meg.
További részleteket a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza – Az igazságszolgáltatás rendszere a Cseh Köztársaságban weboldal tartalmaz.
További információk találhatók a következő weboldalon: Nejvyšší správní soud (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság).
Kapcsolódó linkek
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.