Rendes bíróságok – bevezetés

A rendes bíróságok kétféle hatáskörrel rendelkeznek:

• polgári igazságszolgáltatás, amely a magánjogi jogalanyok egymás közötti, vagy a magánjogi jogalanyok és a közigazgatási szervek közötti jogviszonyokban biztosít jogvédelmet, amennyiben a közigazgatási szerv feladatai ellátása során megsérti a magánjogi jogalany jogait;
• büntető igazságszolgáltatás, ahol a bíróságnak arról kell döntenie, hogy az ügyész által egy magánszemély ellen indított büntetőeljárás megalapozott-e.

A polgári és a büntetőeljárásokat két külön eljárási törvény szabályozza: a polgári eljárási törvénykönyv (codice di procedura civile) és a büntetőeljárási törvénykönyv (codice di procedura penale).

A büntetőeljárást a rendes igazságszolgáltatási szervezet valamely ügyészi (pubblico ministero; lásd az Alkotmány 107. cikkének utolsó bekezdését) feladatkört betöltő, bírói képesítéssel rendelkező tagja indítja.

Polgári eljárást bármely közjogi vagy magánjogi jogalany (l’attore, a felperes) indíthat egy másik jogalannyal (il convenuto, az alperes) szemben.

Polgári bíróságok

A békebírák (giudici di pace) tiszteletbeli (nem állandó) bírák (giudici onorari), akik a kisebb jelentőségű ügyek elbírálására rendelkeznek hatáskörrel.

A törvényszékek (tribunali) minden egyéb jogvita ügyében eljáró elsőfokú bíróságok, amelyek egyúttal elbírálják a békebírák határozatai elleni fellebbezéseket is.

A fiatalkorúak bíróságai (tribunali per i minorenni) és a fellebbviteli bíróságok fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó tanácsai (sezioni per i minorenni delle corti di appello) a fiatalkorúakat érintő olyan ügyekben járnak el, amelyek nem tartoznak a rendes bíróságok hatáskörébe.

A törvényszékeken és a fellebbviteli bíróságokon munkaügyi tanácsok (sezioni) is működnek.

A fellebbviteli bíróságok (corti di appello) másodfokú bíróságok.

A római székhelyű Semmítőszék (Corte di Cassazione vagy Corte Suprema di Cassazione) a bírói rendszer legfelsőbb bíróságaként azt vizsgálja, hogy a többi bíróság a jogszabályokkal összhangban hozta-e meg ítéleteit.

Büntetőbíróságok

A békebírák kisebb vétségeket tárgyalnak.

A törvényszékek olyan elsőfokú bíróságok, amelyek a békebírák vagy az esküdtbíróságok hatáskörén kívül eső minden büntetőügyben eljárnak, valamint elbírálják a békebírák határozatai elleni fellebbezéseket is.

A fiatalkorúak bíróságai és a fellebbviteli bíróságok fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó tanácsai a fiatalkorúak által elkövetett valamennyi bűncselekmény ügyében eljáró első- és másodfokú bíróságok.

Az esküdtbíróságok (corti di assise) a legsúlyosabb bűncselekmények esetén eljáró elsőfokú bíróságok.

A fellebbviteli bíróságok másodfokú bíróságok.

A fellebbviteli esküdtbíróságok (corti di assise di appello) másodfokú bíróságok, amelyek az esküdtbíróságok által hozott ítéletek elleni fellebbezések ügyében járnak el.

A felügyeleti bíróságok (tribunali di sorveglianza) és a felügyeleti hivatalok (uffici di sorveglianza) felügyelik a szabadságvesztés- és pénzbüntetések végrehajtását, valamint a büntetés-végrehajtási jog alkalmazását.

A Semmítőszék azt vizsgálja, hogy egy másik bíróság a jogszabályokkal összhangban hozta-e meg ítéletét. Hatásköre kiterjed bármely bíróság bármely – polgári vagy büntetőügyben hozott – határozatával, illetve a személyi szabadság bármely korlátozásával szembeni jogorvoslati kérelem elbírálására; bizonyos esetekben közvetlenül is lehet hozzá kérelmet benyújtani.

A Semmítőszék a bírósági rendszer legfelsőbb szintű bírósága. A bíróságok szervezetéről szóló, 1941. január 30-i 12. törvény (legge fondamentale sull’ordinamento giudiziario) 65. cikke a Semmítőszék elsődleges feladatai között sorolja fel, hogy az gondoskodik „a jogszabályok helyes alkalmazásáról és egységes értelmezéséről, a jog országon belüli egységéről, valamint a különböző bíróságok hatáskörére és illetékességére vonatkozó határok betartásáról”. Ezért egyik alapvető feladata – a jogbiztonság megteremtése érdekében – a jog egységes alkalmazásának biztosítása.

Ami azt a kérdést illeti, hogy a Semmítőszék tekinthető-e magasabb szintű fellebbviteli bíróságnak vagy harmadfokú bíróságnak: a hatályos jogszabályok csak abban az esetben teszik lehetővé számára egy adott ügy tényállásának vizsgálatát, amennyiben a tényállást az eljárás korábbi szakaszában már megállapították, és csak az annak eldöntéséhez szükséges mértékben, hogy a kérelemnek a Semmítőszékhez történő benyújtása jogilag megengedett-e.