Rendes bíróságok – bevezetés

A bíróságok alkotmányos feladata a bírói hatalom gyakorlása, valamint az általános és helyi rendeletek és határozatok alkalmazása, feltéve, hogy azok megfelelnek a törvényeknek.

Rendes bíróságok

Legfelsőbb Bíróság

A rendes bíróságok hierarchiájának csúcsán a Legfelsőbb Bíróság (Cour supérieure de justice) található, amely Semmítőszékből (Cour de Cassation), Fellebbviteli Bíróságból (Cour d'Appel), valamint Ügyészségből (Parquet Général) áll.

A Semmítőszék elé, amely egy öt bíróból álló tanácsot foglal magában; alapvetően a Fellebbviteli Bíróság különböző tanácsai által hozott ítéletekkel, valamint a jogerős ítéletekkel szembeni semmisségi panaszok és felülvizsgálati kérelmek kerülnek. Ügyvéd közreműködése kötelező.

A Fellebbviteli Bíróság tíz tanácsból áll, amelyeket három-három bíró alkot. A hatásköre polgári, kereskedelmi és büntetőügyekre, valamint az ország két igazságszolgáltatási körzetében az iparjogi bíróságok által elbírált ügyekre terjed ki. Ügyvéd közreműködése kötelező, ez alól a büntetőügyek és az ideiglenes intézkedés (référés) iránti kérelmek képeznek kivételt. A Fellebbviteli Bíróság büntetőtanácsa a kerületi bíróság (Tribunal d'Arrondissement) büntetőtanácsa által hozott ítéletekkel szembeni fellebbezéseket bírálja el. Ezt a tanácsot öt bíró alkotja.

Kerületi bíróságok

Az ország két igazságszolgáltatási körzetre (arrondissements judiciaires) van felosztva, amelyekben egy-egy kerületi bíróság működik, az egyik Luxembourg városban, a másik pedig Diekirch-ben.

A két kerületi bíróság kollégiumokból áll, amelyekben három-három bíró ülésezik; mindegyik kerületi bíróság mellett működik ügyészség, amely egy államügyészből (Procureur d'Etat) és beosztott ügyészekből (substituts) áll. A kerületi bíróságok mellett működő vizsgálóbírók (juges d'instructions) feladata a tárgyalást megelőző nyomozási feladatok ellátása súlyosabb bűncselekmények (affaires criminelles és affaires correctionnelles) esetében .

Polgári és kereskedelmi ügyekben a kerületi bíróság kiegészítő illetékességgel rendelkezik, hatáskörrel rendelkezik mindazon ügyekben, amelyek a kereset jellege vagy a pertárgy értéke miatt nem tartoznak kifejezetten más bíróság hatáskörébe.

A kerületi bíróság a pertárgy értéke alapján rendelkezik hatáskörrel azon ügyekben, amelyekben a követelés értéke meghaladja a 10 000 EUR-t.

Kizárólagos hatáskörrel rendelkezik olyan ügyekben, amelyeket jellegük miatt a törvény kifejezetten a kerületi bíróságok hatáskörébe utal. A kerületi bíróságok járnak el kizárólagosan a külföldi bíróságok által hozott ítéletek végrehajtására irányuló kérelmekkel kapcsolatban, valamint a külföldi közhivatalnokok által hitelesített jogi eszközök esetében. A kerületi bíróságok nemperes ügyekben, például örökbefogadási, gyámsági, nagykorúvá nyilvánítási stb. ügyekben is eljárnak.

A kerületi bíróság jár el másodfokon azon békebíróságok által első fokon hozott ítéletek ügyében, amelyeknek a székhelye a bíróság illetékességi területe szerinti igazságszolgáltatási körzetben van.

A kerületi bíróság előtti eljárás főszabály szerint az ellenérdekű fél számára bírósági végrehajtó által hivatalosan kézbesített idézéssel (assignation) indul.

A kerületi bíróságok elnökei vagy a helyettesítésükre kirendelt bírák járnak el a gyorsított eljárásokban előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmekkel kapcsolatban, mind polgári mind kereskedelmi ügyekben.

A kerületi bíróságok a büntető igazságszolgáltatási hatáskört büntetőtanácsok révén (chambre criminelle ou correctionnelle) gyakorolják. Büntetőbíróságként hatáskörük kiterjed minden vétségre (délits), valamint a súlyosabb bűncselekmény-kategóriára, a bűntettekre (crimes), amelyeket a vádtanács (Chambre du Conseil) vagy a fellebbviteli bíróság vádtanácsa eléjük utal. A vádlottaknak személyesen kell megjelenniük a bíróság előtt, kivéve azon bűncselekményeket, amelyeket a törvény csak pénzbüntetéssel rendel büntetni; a vádlottak ilyenkor ügyvéddel képviseltethetik magukat.

A kerületi bíróságok előtt főszabály szerint kötelező jogi képviselő közreműködése, kivételt képeznek ez alól a törvény által nevesített esetek, mint például a kereskedelmi ügyek és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmek, ahol a felek személyesen is eljárhatnak a saját ügyükben.

Békebíróságok

Luxemburgban három békebíróság (justices de paix) működik, egy Luxembourg városban, egy Esch-sur-Alzette-ben (amely Luxembourg igazságszolgáltatási körzetben található), és egy Diekirch-ben (Diekirch igazságszolgáltatási körzet).

Polgári és kereskedelmi ügyekben a békebírák hatásköre mindazon ügyekre kiterjed, amelyekre nézve az új polgári eljárási törvény vagy más jogszabályi rendelkezések hatáskörrel ruházzák fel; végső fórumként járnak el a 2 000 EUR-ig terjedő perértékű ügyekben, ítéletük ellen pedig fellebbezésnek van helye a 10 000 EUR-ig terjedő perértékű ügyekben.

Olyan ügyekben járnak el, mint például a munkabérek, nyugellátások és életjáradékok végrehajtás céljából történő letiltása, valamint a letiltott összegek szétosztása, a követelés összegétől függetlenül.

A békebíróság előtti eljárás főszabály szerint a bírósági végrehajtó által kibocsátott hatósági idézéssel (citation) indul meg. Bizonyos ügyeket a bíróság hivatalához (greffe) benyújtott kérelemmel lehet megindítani. A békebíró előtt a felek személyesen jelennek meg, vagy képviselővel képviseltetik magukat. A képviselő lehet ügyvéd, házastárs, egyenesági rokon vérségi úton vagy házasság útján, vagy oldalági rokon vérségi úton vagy házasság útján harmadfokig bezárólag, valamint a kizárólag az adott félnél alkalmazott házi személyzet tagjai vagy a vállalkozásánál foglalkoztatott személyek.

Büntetőügyekben a békebíróságokat rendészeti bíróságnak is nevezik. Ebben a minőségükben olyan szabálysértések (contraventions vagy infractions) esetében járhatnak el, amelyek büntetési tétele 25-től 250 EUR-ig terjedő összegű pénzbüntetés, valamint olyan vétségek (délits) esetében, amelyeket a vádtanács (Chambre du Conseil) a rendészeti bíróság elé utal.

Ezen túlmenően olyan kisebb súlyú bűncselekmények esetében járnak el, amelyek büntetési tételei meghaladják a rendészeti bíróság által általában kiszabható pénzbüntetések mértékét, ha a törvény a hatáskörükbe utalja. A rendészeti bíróságok által hozott ítéletek ellen mindig lehet fellebbezni. A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítélet kihirdetésétől számított 40 nap, vagy ha az ítéletet a fél távollétében hozták meg, az ítélet kézhezvételétől vagy a fél lakcímére történő kézbesítésétől számított 40 nap. A fellebbezést a kerületi bíróság (Tribunal d'Arrondissement) bírálja el.

A békebíróságok hatásköre kiterjed az iparjogi ügyekre, valamint eljárhatnak a munkaszerződésekkel és a gyakornoki szerződésekkel összefüggő jogvitákban is. Ezekben az ügyekben a fellebbezéseket a Legfelsőbb Bírósághoz kell benyújtani.

Jogi adatbázisok

Ingyenes-e a hozzáférés az adatbázishoz?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

A tartalom rövid leírása

Lásd a Rendes bíróságok honlapját.

Lásd a Közigazgatási bíróságok weboldalát.

Kapcsolódó linkek

Igazságügyi minisztérium