Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

A tagállamok szakosított bíróságai

Franciaország

Ez a fejezet a franciaországi alkotmánybíróságokról és közigazgatási bíróságokról ad áttekintést.

Tartalomszolgáltató:
Franciaország

Az Alkotmánytanács

Az V. Köztársaság 1958. október 4-i Alkotmánya által létrehozott Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel) nem áll a rendes bírósági vagy a közigazgatási bírósági hierarchia élén. Következésképp ez nem Legfelsőbb Bíróság.

Az Alkotmánytanács kilenc tagból áll, és a tagok egyharmada háromévente cserélődik. A tagok kinevezése kilenc évre szól, tisztségük nem újítható meg, három tagot a köztársasági elnök nevez ki, három-három tagot pedig a Parlament két kamarájának (a Szenátusnak és a Nemzetgyűlésnek) az elnökei. A korábbi köztársasági elnökök hivatalból életük végéig az Alkotmánytanács tagjai, ha nem töltenek be a tanácsi tagságot jelentő megbízatással összeegyeztethetetlen tisztséget, amely esetben nem vehetnek részt az Alkotmánytanács ülésein.

Az Alkotmánytanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a tanács tagjai közül.

Az alkotmánytanácsi tagsághoz nem írnak elő életkorra vagy hivatásra vonatkozó követelményt. A tanácstagi (Conseiller) tisztség azonban összeegyeztethetetlen a kormányban vagy a Gazdasági és Szociális Tanácsban való tagsággal, továbbá bármely, választás útján betöltött tisztséggel. A tagokra ezenkívül ugyanazok a szakmai összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, mint a Nemzetgyűlés és a Szenátus képviselőire.

Az Alkotmánytanács állandó testület, az elé terjesztett ügyek beérkezésétől függően, változó gyakorisággal ülésezik. Az Alkotmánytanács kizárólag plenáris ülés keretében ülésezik és hozza meg határozatait. A határozathozatalhoz el kell érnie a határozatképességet, ami azt jelenti, hogy hét bírónak jelen kell lennie. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő. Különvéleményeknek nincs helye.

Az eljárás írásbeli és a kontradiktórius elvet követi. Választási vitákkal kapcsolatban azonban tehetnek szóbeli beadványokat a felek. Ezen túlmenően a felek vagy képviselőik tehetnek szóbeli előterjesztéseket olyan tárgyaláson, ahol előzetes alkotmányossági kérdéseket vitatnak meg.

Tárgy tekintetében az Alkotmánytanács illetékessége két kategóriába sorolható:

Kétféle vita tekintetében fennálló illetékesség:

Jogszabályokat érintő viták

A Tanács előzetesen – az aktuális ügyek mérlegelésétől függetlenül – hoz határozatot az alkotmányosságról (contrôle de constitutionnalité préventif). Az eljárás lefolytatása nem kötelező a rendes jogszabályok és a nemzetközi kötelezettségvállalások esetében, de kötelező az organikus törvények (lois organiques) és a parlament mindkét kamarájának házszabályai esetében. A kérelmek előterjesztésére a parlamenti szavazást követően, de a törvények kihirdetése, illetve megerősítése előtt, valamely nemzetközi kötelezettségvállalás jóváhagyása előtt, valamint a Parlament bármelyik kamarája házszabályának hatálybalépése előtt kerül sor. Nem kötelező eljárás esetén a kérelmet (saisine) előterjesztheti egy politikai közméltóság (köztársasági elnök, miniszterelnök, a Nemzetgyűlés elnöke vagy a Szenátus elnöke), illetve 60 képviselő, vagy 60 szenátor.

Az előzetes alkotmányossági kérdés (question prioritaire de constitutionnalité) hatálybalépésével 2010. március 1-jén vezették be a rendkívüli alkotmányossági felülvizsgálatot. A fenti időpontot követően a bírósági eljárás során bármely felperes vagy alperes megkérdőjelezheti a jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát azon az alapon, hogy az összeegyeztethetetlen az Alkotmány által garantált jogokkal és szabadságjogokkal. Az ügy kizárólag akkor utalható az Alkotmánytanács elé, ha ezt az Államtanács vagy a Semmítőszék jóváhagyja, amelynek három hónapon belül kell véleményt nyilvánítania.

Az Alkotmánytanács határozatot hoz a jogalkotói törvény és a végrehajtói rendelet közötti hatásköri viták tárgyában. Az Alkotmánytanács egyrészt a jogalkotási eljárás során az adott kérdéssel foglalkozó kamara (a Nemzetgyűlés vagy a Szenátus) elnöke vagy a Kormány, másrészt pedig, a jogalkotási eljárás lezárását követően, a Miniszterelnök által – aki a jogalkotási szintről alacsonyabb szintre kíván visszaminősíteni egy intézkedést – elé utalt ügyekkel foglalkozik.

Választásokkal vagy népszavazással kapcsolatos viták

Az Alkotmánytanács határozatot hoz a köztársasági elnök választásának és a népszavazásoknak a jogszerűségéről, és kihirdeti az eredményeket. Ezen kívül dönt a Parlament mindkét kamarája képviselői megválasztásának jogszerűségéről, valamint a megválaszthatóságra és az összeférhetetlenségre irányadó szabályokról.

Általában bármely választópolgár benyújthat választási ügyekkel kapcsolatos kérelmet az Alkotmánytanácshoz. Az Alkotmánytanács megkereséseinek száma jelentősen megnőtt a választási kiadások finanszírozását szabályozó és ellenőrző jogszabályok elfogadását követően; e kiadások tekintetében az Alkotmánytanács fellebbviteli bíróságként jár el a parlamenti választások és az elnökválasztás jelöltjei esetében.

Konzultatív szerep

Az Alkotmánytanács véleményt ad ki, amikor az államfő hivatalosan konzultál vele az Alkotmány 16. cikkének végrehajtásáról (a válságidőszakban alkalmazott teljhatalom tárgyában) és később az ennek keretében hozott határozatokról.

Ezenfelül a kormány konzultál az Alkotmánytanáccsal a köztársaságielnök-választás és a népszavazás megszervezésére vonatkozó eljárások szövegéről.

Valamennyi határozat formája megegyező és a következő részekből áll:

  • az alkalmazandó jogszabályokra és az eljárási intézkedésekre vonatkozó hivatkozások;
  • a figyelembe vett érveket kifejtő, pontokba foglalt indokok, amelyek meghatározzák az alkalmazandó alapelveket és választ adnak a kérelemre; és
  • az elfogadott határozatot ismertető, bekezdésekbe foglalt rendelkező rész.

A határozatok valamennyi kormányzati szerv, továbbá valamennyi közigazgatási és igazságügyi hatóság számára kötelezőek. Nem lehet ellenük jogorvoslattal élni. A res judicata hatály nemcsak a határozat rendelkező részére, hanem az azt szükségszerűen alátámasztó indokolásra is kiterjed. Az Alkotmánytanács azonban elfogadja a lényeges tévedés kijavítására irányuló kérelmeket.

Az előzetes döntés útján alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés nem fogadható el, illetve nem alkalmazható.

Az előzetes alkotmányossági kérdés alapján alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezést az alkotmánytanácsi határozat közzétételével, illetve a határozatban megadott későbbi időponttól hatályát veszti. Az Alkotmánytanács megállapítja azokat a feltételeket és korlátozásokat, amelyek mellett a rendelkezés már kifejtett joghatásai megtámadhatók.

A választási vitával kapcsolatos határozatok joghatása változó, a szavazócédulák érvénytelenítésétől maguknak a választásoknak az érvénytelenítéséig terjedhetnek, és tartalmazhatják valamely jelölt megválaszthatatlanságának és/vagy valamely választott tisztviselő hivatalából való lemondatásának kimondását.

A határozatokat kézbesítik a feleknek és közzéteszik a hivatalos közlönyben (Journal officiel de la République française); előzetes döntés esetén a Parlament megkeresését és a kormány észrevételeit is közzéteszik.

Az Alkotmánytanács létrehozása óta hozott valamennyi határozat megtalálható az Alkotmánytanács honlapján.

Közigazgatási bíróságok

A közigazgatási bíróságok feladatai

A közigazgatási aktusokat a közigazgatástól független (a közigazgatási és a bírósági feladatkör szétválasztásával) és a rendes bíróságoktól különálló közigazgatási bíróságok vizsgálják felül (bíróságok hatáskörének szétválasztása, dualisme judiciaire). Közigazgatási szervek is végezhetnek felülvizsgálatot, de e szervek határozatai ekkor maguk is bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik.

A közigazgatási bíróságok (tribunaux administratifs) az első fokon eljáró általános közigazgatási bíróságok. Számos különféle szakosított közigazgatási bíróság létezik, például a következők:

  • pénzügyi bíróságok (regionális számvevői testületek [chambre régionale des comptes] és a Számvevőszék [Cour des comptes]);
  • a Nemzeti Menedékjogi Bíróság (Cour nationale du droit d’asile);
  • fegyelmi bíróságok (Költségvetési és Pénzügyi Fegyelmi Bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, szakmai fegyelmi testületek, egyetemi törvényszékek stb.).

Határozataik ellen általában a közigazgatási fellebbviteli bíróságokhoz (cours administratifs d’appel) lehet fellebbezni, amelyeknek a határozatait viszont adott jogkérdés tekintetében az Államtanács (Conseil d’État) vizsgálhatja felül. Ebben a szerepében az Államtanács – a Semmítőszékhez hasonlóan – csak azt vizsgálja felül, hogy az előtte megtámadott bírósági határozatok megfelelően alkalmazzák-e az eljárási szabályokat és a jogszabályokat, ugyanakkor bizonyos viták tekintetében (például miniszterek szabályozási intézkedései esetében) az első és végső fokon eljáró bíróság is.

A két igazságszolgáltatási rendszer közötti hatásköri vitákat a Semmítőszék és az Államtanács tagjaiból álló Hatásköri Bíróság (Tribunal des conflits) dönti el.

Az Alkotmánytanács felügyeli a törvények alkotmányosságát; nem vizsgál felül közigazgatási intézkedéseket és cselekményeket.

A közigazgatási bíróságok belső szervezete

A (42) közigazgatási bíróság és a (jelenleg 8, hamarosan 9) közigazgatási fellebbviteli bíróság osztályokba szerveződik. E szervezeti egységek száma és szakterülete a bíróság tagjaitól és a bíróság vezetője által választott belső szervezettől függően változik. Az Államtanácsnak mindössze egy olyan szervezeti egysége van, amely igazságszolgáltatási feladatot lát el, a jogviták osztálya (Section du contentieux), a többi szervezeti egység – azaz a közigazgatási osztályok – az Államtanács konzultációs feladatkörét biztosítják.

A jogviták osztálya 10, különböző típusú jogvitákra szakosodott alosztályból áll. Az általános közigazgatási jog területein e két alosztály együttesen (9 tag) hoz ítéletet; Ha az ügy összetettebb vagy érzékenyebb, akkor a jogvitákkal foglalkozó osztály (ebben az esetben az alosztályok elnökei, az osztály elnöke és elnökhelyettesei; 17 tag) vagy a jogvitákkal foglalkozó közgyűlés (Assemblée du contentieux) (az Államtanács szekcióinak elnökei az Államtanács alelnökének elnökletével; 13 tag) tárgyalja az ügyet.

A közigazgatási bíróságok tagjainak jogállása

A közigazgatási bíróságok tagjai hagyományosan nem minősülnek „bírónak” (magistrats) a francia alkotmány értelmében, ez a kifejezés ugyanis a rendes bíróságok tagjai számára van fenntartva. A közigazgatási bíróságok tagjaira a köztisztviselőkre irányadó általános szabályok vonatkoznak. A közigazgatási bíróságok tagjaira alkalmazandó jogszabályok ezért sokáig egyáltalán nem tartalmaztak az egyéb típusú köztisztviselőkre alkalmazandó jogszabályoktól eltérő különleges szabályt. Az 1980-as évek során azonban a közigazgatási bíróságok tagjainak kinevezési feltételei a függetlenségük megerősítése irányában változtak.

Az Alkotmánytanács 1980. július 22-i határozatában megerősítette a közigazgatási bíróságok létét és függetlenségét, amelyek ma már a köztársaság törvényei által elismert alapelvek közé tartoznak. A közigazgatási bírák tehát különleges jogállást élveznek, amely garantálja függetlenségüket, különösen azáltal, hogy biztosítja, hogy nem lehet őket hivatalukból eltávolítani.

Ezenkívül a tisztviselők magatartásáról, jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2016. április 20-i 2016-483. sz. törvény elfogadása óta a közigazgatási bíróságok és a közigazgatási fellebbviteli bíróságok tagjait saját jogon bíráknak (magistrats) ismerik el (a közigazgatási bíráskodásról szóló törvénykönyv [code de justice administrative] L. 231-1. cikke).

Míg a rendes bíróságok bírái egy és ugyanazon testület (corps) tagjai, a közigazgatási bírák két külön testülethez tartoznak: az egyik az Államtanács tagjainak testülete, a másik pedig az alacsonyabb fokú közigazgatási bíróságok és a közigazgatási fellebbviteli bíróságok tagjainak testülete.

Bár a rájuk vonatkozó szabályokat már régóta különböző jogszabályok tartalmazzák, most a közigazgatási bíráskodásról szóló törvénykönyvben foglalták össze őket.

Az e területeken létező jogi adatbázisok

Franciaországban a jogi adatbázisok közszolgáltatás keretében hozzáférhetők az interneten. A https://www.legifrance.gouv.fr/ honlap a következőket tartalmazza:

  • a JADE adatbázisában az Államtanács, a Hatásköri Bíróság, a közigazgatási fellebbviteli bíróságok határozatai és a közigazgatási bíróságok válogatott határozatai; valamint
  • a CONSTIT adatbázisában az Alkotmánytanács határozatai.

Ingyenes-e a hozzáférés az adatbázishoz?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

A tartalom rövid ismertetése

A JADE adatbázis 230 000 határozatot tartalmaz, és évente 12 000 határozat kerül bele, míg a CONSTIT 3500 határozatot tartalmaz, és évente 150 határozat kerül bele.

Kapcsolódó linkek

Joghatóság – Franciaország

Utolsó frissítés: 12/05/2023

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.