Számvevőszék
A görög alkotmány 98. cikkében előírt Számvevőszék (Ελεγκτικό Συνέδριο) kettős jellegű felső bíróság, bírósági és közigazgatási feladatokkal. A közigazgatási hatáskörök gyakorlása során megtartja bírósági jellegét. A Számvevőszék összetétele megegyezik az Államtanács összetételével. A Számvevőszék bírósági hatáskörét plenáris ülésen (Ολομέλεια) gyakorolja, három kamarában (τμήματα) és tanácsban (κλιμάκια).
Főbb hatáskörei a következők:
- az állam és a helyi önkormányzatok vagy más közjogi jogi személyek kiadásainak ellenőrzése;
- olyan jelentős pénzügyi értéket képviselő szerződések ellenőrzése, amelyekben szerződő fél az állam vagy az azzal egyenértékű jogállású személy;
- az állami számvitelért felelős tisztviselők és a helyi önkormányzatok vagy más közjogi jogi személyek számláinak ellenőrzése;
- vélemény nyilvánítása a nyugdíjakról vagy a nyugdíjjogosultságokkal kapcsolatos szolgálati idő elismeréséről szóló jogalkotási javaslatokról;
- a kormány bevételeiről, kiadásairól és mérlegéről jelentés készítése és benyújtása a parlamentnek;
- a nyugdíjak odaítélésével kapcsolatos perek tárgyalása;
- polgári vagy katonai köztisztviselők által az államnak történő szándékos vagy gondatlan károkozásból eredő felelősségével kapcsolatos ügyek tárgyalása.
A Számvevőszék ítéletei nem tartoznak az Államtanács igazságszolgáltatási hatáskörébe.
Más különös hatáskörű bíróságok
Katonai bíróságok (στρατοδικεία), haditengerészeti bíróságok (ναυτοδικεία) és a légierő bíróságai (αεροδικεία)
Ezek különleges büntetőbíróságok. A katonai személyzet által a hadseregben, a haditengerészetnél vagy a légierőnél elkövetett minden bűncselekmény (kivétel nélkül) a fenti bíróságok hatáskörébe tartozik.
A különös hatáskörű legfelsőbb bíróság
A különös hatáskörű legfelsőbb bíróság (Ανώτατο Ειδικό Δικαστήριο), az Alkotmánybírósághoz hasonló, különös hatáskörű bíróság, mivel a hatáskörébe tartozó jogviták többsége alkotmányos jellegű. A bíróságról a görög alkotmány 100. cikke rendelkezik, és feladata a parlamenti választások érvényességével, a parlamenti képviselők felmentésével, illetve a három görög felsőbb bíróság közötti hatásköri ütközések rendezésével kapcsolatos jogviták elbírálása. A különös hatáskörű legfelsőbb bíróság ítéletei véglegesek, és azok ellen fellebbezésnek nincs helye.
A bíróság az Államtanács elnökéből, a Legfelsőbb Bíróság elnökéből (Άρειος Πάγος), a Számvevőszék elnökéből, az Államtanács négy tanácsosából és a Legfelsőbb Bíróság (minden második évben sorshúzással kijelölt) négy tanácsosából áll.
A bíróság elnöke az Államtanács vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke közül a legrégebben hivatalban lévő elnök. A hatásköri ütközések vagy a jogszabályi rendelkezések alkotmányosságával és értelmezésével kapcsolatos jogviták rendezését érintő ügyek tárgyalásakor a bíróságnak tagja görög egyetem jogi karának két egyetemi tanára is.
Szabálytalan bírósági eljárások különbírósága
A szabálytalan bírósági eljárások különbíróságáról (Ειδικό Δικαστήριο Αγωγών Κακοδικίας) az alkotmány 99. cikke és a 693/1977 törvény rendelkezik, és az igazságügyi tisztviselők ellen szabálytalan bírósági eljárások miatt indult ügyeket tárgyalja. A bíróság az Államtanács elnökéből – aki a bíróság elnöke –, az Államtanács tanácsosából, a Legfelsőbb Bíróság tanácsosából, a Számvevőszék tanácsosából, görög egyetem jogi karának két egyetemi tanárából és két ügyvédből (a Legfelsőbb Fegyelmi Tanács ügyvédi tanácsának tagjai, akiket sorshúzással neveznek ki) áll.
A miniszterek felelősségét elbíráló különbíróság
A miniszterek felelősségét elbíráló különbíróságról (Ειδικό Δικαστήριο Ευθύνης Υπουργών) az alkotmány 86. cikke rendelkezik.
Különleges ügyekre hozták létre, és az Államtanács hat tagjából és a Legfelsőbb Bíróság hét tagjából áll, akiket a bírósági eljárás megindítása után a Parlament elnöke sorshúzással választ ki. A meghallgatások a Parlament nyilvános ülésének formájában zajlanak, és azokon a fent említett két felső bíróság tagjai elnökölnek. E tagok aktuális rangjukba való kinevezésének vagy előléptetésének meg kell előznie a bírósági eljárás megindítására vonatkozó javaslat benyújtását. Az elnöki tisztet a Legfelsőbb Bíróság legmagasabb rangú tagjai közül sorshúzással kiválasztott tag tölti be. Ha több tag visel azonos rangot, közülük a leghosszabb ideje hivatalban lévő tag elnököl. Ügyészként a Legfelsőbb Bíróság Ügyészségének tagja vagy helyettese jár el, mindkettőt sorshúzással választják.
E különbíróság feladata a kormány miniszterei és miniszterhelyettesei által hivatali idejük alatt elkövetett bűncselekmények tárgyalása, amennyiben az említett ügyeket a Parlament a bírósághoz utalja.
Az igazságügyi tisztviselők javadalmazási jogvitáival foglalkozó különbíróság
Az igazságügyi tisztviselők javadalmazási jogvitáival foglalkozó különbíróságról (Ειδικό Δικαστήριο Μισθολογικών Διαφορών Δικαστικών Λειτουργών) az alkotmány 88. cikke rendelkezik.
A különbíróságot az alkotmány 99. cikkében előírt tagok alkotják, egy további egyetemi tanár és egy további ügyvéd részvételével.
A Bíróság feladata az igazságügyi tisztviselők (minden típusú) javadalmazásával és nyugdíjával kapcsolatos jogviták tárgyalása, ha a jogkérdések rendezése valószínűleg nagyobb számú tisztviselő fizetését, nyugdíját vagy adózási helyzetét befolyásolja.
Jogi adatbázisok
A Számvevőszék honlapja indikatív számú ítélet összefoglalását tartalmazza.Kapcsolódó linkek
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.