A tagállamok szakosított bíróságai

Számvevőszék

A görög alkotmány 98. cikkében előírt Számvevőszék (Ελεγκτικό Συνέδριο) kettős jellegű felső bíróság, bírósági és közigazgatási feladatokkal. A közigazgatási hatáskörök gyakorlása során megtartja bírósági jellegét. A Számvevőszék összetétele megegyezik az Államtanács összetételével. A Számvevőszék bírósági hatáskörét plenáris ülésen (Ολομέλεια) gyakorolja, három kamarában (τμήματα) és tanácsban (κλιμάκια).

Főbb hatáskörei a következők:

• az állam és a helyi önkormányzatok vagy más közjogi jogi személyek kiadásainak ellenőrzése;
• olyan jelentős pénzügyi értéket képviselő szerződések ellenőrzése, amelyekben szerződő fél az állam vagy az azzal egyenértékű jogállású személy;
• az állami számvitelért felelős tisztviselők és a helyi önkormányzatok vagy más közjogi jogi személyek számláinak ellenőrzése;
• vélemény nyilvánítása a nyugdíjakról vagy a nyugdíjjogosultságokkal kapcsolatos szolgálati idő elismeréséről szóló jogalkotási javaslatokról;
• a kormány bevételeiről, kiadásairól és mérlegéről jelentés készítése és benyújtása a parlamentnek;
• a nyugdíjak odaítélésével kapcsolatos perek tárgyalása;
• polgári vagy katonai köztisztviselők által az államnak történő szándékos vagy gondatlan károkozásból eredő felelősségével kapcsolatos ügyek tárgyalása.

A Számvevőszék ítéletei nem tartoznak az Államtanács igazságszolgáltatási hatáskörébe.

Más különös hatáskörű bíróságok

Katonai bíróságok (στρατοδικεία), haditengerészeti bíróságok (ναυτοδικεία) és a légierő bíróságai (αεροδικεία)

Ezek különleges büntetőbíróságok. A katonai személyzet által a hadseregben, a haditengerészetnél vagy a légierőnél elkövetett minden bűncselekmény (kivétel nélkül) a fenti bíróságok hatáskörébe tartozik.

A különös hatáskörű legfelsőbb bíróság

A különös hatáskörű legfelsőbb bíróság (Ανώτατο Ειδικό Δικαστήριο), az Alkotmánybírósághoz hasonló, különös hatáskörű bíróság, mivel a hatáskörébe tartozó jogviták többsége alkotmányos jellegű. A bíróságról a görög alkotmány 100. cikke rendelkezik, és feladata a parlamenti választások érvényességével, a parlamenti képviselők felmentésével, illetve a három görög felsőbb bíróság közötti hatásköri ütközések rendezésével kapcsolatos jogviták elbírálása. A különös hatáskörű legfelsőbb bíróság ítéletei véglegesek, és azok ellen fellebbezésnek nincs helye.

A bíróság az Államtanács elnökéből, a Legfelsőbb Bíróság elnökéből (Άρειος Πάγος), a Számvevőszék elnökéből, az Államtanács négy tanácsosából és a Legfelsőbb Bíróság (minden második évben sorshúzással kijelölt) négy tanácsosából áll.

A bíróság elnöke az Államtanács vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke közül a legrégebben hivatalban lévő elnök. A hatásköri ütközések vagy a jogszabályi rendelkezések alkotmányosságával és értelmezésével kapcsolatos jogviták rendezését érintő ügyek tárgyalásakor a bíróságnak tagja görög egyetem jogi karának két egyetemi tanára is.

Szabálytalan bírósági eljárások különbírósága

A szabálytalan bírósági eljárások különbíróságáról (Ειδικό Δικαστήριο Αγωγών Κακοδικίας) az alkotmány 99. cikke és a 693/1977 törvény rendelkezik, és az igazságügyi tisztviselők ellen szabálytalan bírósági eljárások miatt indult ügyeket tárgyalja. A bíróság az Államtanács elnökéből – aki a bíróság elnöke –, az Államtanács tanácsosából, a Legfelsőbb Bíróság tanácsosából, a Számvevőszék tanácsosából, görög egyetem jogi karának két egyetemi tanárából és két ügyvédből (a Legfelsőbb Fegyelmi Tanács ügyvédi tanácsának tagjai, akiket sorshúzással neveznek ki) áll.

A miniszterek felelősségét elbíráló különbíróság

A miniszterek felelősségét elbíráló különbíróságról (Ειδικό Δικαστήριο Ευθύνης Υπουργών) az alkotmány 86. cikke rendelkezik.

Különleges ügyekre hozták létre, és az Államtanács hat tagjából és a Legfelsőbb Bíróság hét tagjából áll, akiket a bírósági eljárás megindítása után a Parlament elnöke sorshúzással választ ki. A meghallgatások a Parlament nyilvános ülésének formájában zajlanak, és azokon a fent említett két felső bíróság tagjai elnökölnek. E tagok aktuális rangjukba való kinevezésének vagy előléptetésének meg kell előznie a bírósági eljárás megindítására vonatkozó javaslat benyújtását. Az elnöki tisztet a Legfelsőbb Bíróság legmagasabb rangú tagjai közül sorshúzással kiválasztott tag tölti be. Ha több tag visel azonos rangot, közülük a leghosszabb ideje hivatalban lévő tag elnököl. Ügyészként a Legfelsőbb Bíróság Ügyészségének tagja vagy helyettese jár el, mindkettőt sorshúzással választják.

E különbíróság feladata a kormány miniszterei és miniszterhelyettesei által hivatali idejük alatt elkövetett bűncselekmények tárgyalása, amennyiben az említett ügyeket a Parlament a bírósághoz utalja.

Az igazságügyi tisztviselők javadalmazási jogvitáival foglalkozó különbíróság

Az igazságügyi tisztviselők javadalmazási jogvitáival foglalkozó különbíróságról (Ειδικό Δικαστήριο Μισθολογικών Διαφορών Δικαστικών Λειτουργών) az alkotmány 88. cikke rendelkezik.

A különbíróságot az alkotmány 99. cikkében előírt tagok alkotják, egy további egyetemi tanár és egy további ügyvéd részvételével.

A Bíróság feladata az igazságügyi tisztviselők (minden típusú) javadalmazásával és nyugdíjával kapcsolatos jogviták tárgyalása, ha a jogkérdések rendezése valószínűleg nagyobb számú tisztviselő fizetését, nyugdíját vagy adózási helyzetét befolyásolja.

Jogi adatbázisok

Kapcsolódó linkek

Számvevőszék