

Információk keresése régiónként
A Horvát Köztársaságban a polgári eljárások határidőit a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o parničnom postupku) 111–114. cikkében foglalt rendelkezések szabályozzák (Narodne Novine [NN; A Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], Nos 53/91, 91/92, 112/99, 129/00, 88/01, 117/03, 88/05, 2/07, 84/08, 96/08, 123/08, 57/11, 25/13, 89/14 és 70/19; a továbbiakban: ZPP).
A határidő olyan adott időszakot jelöl, amely alatt az eljárási cselekmény elvégezhető, vagy amelynek lejárata előtt az ilyen cselekmény nem végezhető el.
A horvát eljárásjog többféle határidőt ismer:
A Horvát Köztársaságban a munkaszüneti napok jegyzékét a Horvát Köztársaság ünnepnapjairól, emléknapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény (Zakon o blagdanima, spomendanima i neradnim danima u Republici Hrvatskoj) (NN No 110/19) határozza meg.
Munkaszüneti napok a Horvát Köztársaságban:
A Horvát Köztársaságban a nemzeti ünnepek munkaszüneti napok.
A határidőket napokban, hónapokban és években számítják.
A határidők számítására vonatkozó szabályok valamennyi határidőre alkalmazandók. A határidők teljes napokban, éjféltől éjfélig (computatio civilis, a die ad diem) számítják, nem pedig percről percre, órákban és percekben (computation naturalis, a momento ad momentum). Az általános szabályokkal kapcsolatos további információkat az 1. kérdésre adott válaszban talál.
A kezdőnap az eljárás, vagy más egyéb intézkedés (pl. kézbesítés, kihirdetés) megindításának napja, amelytől a határidő tartamát számítani kell. A napokban kifejezett határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Az ezt követő első napot kell a határidő kezdőnapjának tekinteni.
A kézbesítéssel kapcsolatos általános szabály, hogy azt munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között a kézbesítés címzett személyének lakásán vagy munkahelyén kell elvégezni, vagy pedig a bíróságon, amikor az említett személy ott tartózkodik. A fent említett szabály alóli kivétel, miszerint a kézbesítést munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között kell elvégezni, a posta vagy közjegyző útján való kézbesítés.
A kézbesítés címzettjének a hozzájárulásával a kézbesítés más időben és helyen is teljesíthető.
Amennyiben a bíróság szükségesnek ítéli, végzést bocsát ki a kézbesítés valamely más helyen vagy más időben történő elvégzésére vonatkozóan. Az ilyen formában történő kézbesítés esetén a kézbesített irat címzettjének át kell adni az ezt elrendelő bírósági végzés másolatát is. A végzésnek indokolást nem kell tartalmaznia.
A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen a kézbesítést vagy értesítést teljesítették, vagy az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett. A határidő az ezt követő első napon kezdődik.
Például ha a 15 napos határidő kezdetére okot adó esemény február 5-én történt, úgy a 15 napos határidő február 20-án éjfélkor jár le.
A határidő számítása tehát nem az esemény megtörténtének napján (dies a quo), hanem az azt követő napon kezdődik.
Ha a határidőt napokban fejezik ki, azesetben a megadott napok száma naptári napokat jelent. Amennyiben a határidő utolsó napja azonban munkaszüneti napra, vasárnapra vagy bármilyen olyan napra esik, amikor a bíróság nincs nyitva, úgy az ilyen határidő az azt követő első munkanap végével jár le.
A hónapokban vagy években számított határidő az utolsó hónap vagy év azon napjának végével jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.
Ha az utolsó hónapban nincs olyan számú nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le.
Lásd a 8. pontot.
Igen.
A bíróság által megállapított határidő az érintett fél indítványára indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható.
Az indítványt azon határidőn belül kell előterjeszteni, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérik.
A határidőt meghosszabbító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
A meghosszabbított határidő annak a határidőnek a lejártát követő első napon kezdődik, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérték.
A felek az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést az ítélet másolatának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül terjeszthetik elő, kivéve ha ez a törvény más határidőt állapít meg. Csekkel és váltóval kapcsolatos jogvitákban ez a határidő nyolc nap.
Ezek a fellebbezés benyújtásával kapcsolatos határidők augusztus 1-től augusztus 15-ig felfüggesztésre kerülnek.
A bíróság által megállapított határidő az érintett fél indítványára indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható.
A Horvát Köztársaságban a polgári eljárás szabályai nem rendelkeznek a felek tartózkodási helye szerinti határidő-hosszabbításról.
A következmények a határidő jogi természetétől függenek, pl. nem meghosszabbítható törvényi határidők esetén, amennyiben a fél elmulasztja az eljárási cselekmény előírt határidőn belüli elvégzését, az ilyen határidő elmulasztása az eljárási cselekmény ezt követő elvégzéséhez való jog elvesztését eredményezi.
Ugyanakkor vannak olyan határidők, amelyek elmulasztásával a cselekmény elvégzéséhez való jog nem enyészik el, ezeket nevezik irányadó határidőknek.
Amennyiben a fél elmulasztja a tárgyaláson való megjelenést vagy az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt, és ebből az okból elveszti a cselekmény elvégzéséhez való jogát, a bíróság e fél indítványára engedélyezheti, hogy a fél az eljárási cselekményt később végezze el (a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítvány), amennyiben a mulasztás okai igazolhatónak bizonyulnak.
Az indítványt a mulasztás okának megszűntétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni; ha a fél a mulasztásról később szerzett tudomást, a fent említett határidő a tudomásszerzés napjától kezdődik. A mulasztás napját követő két hónap elteltével nincs helye a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítványnak.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.