Eljárási határidők

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A határidők azt írják elő, hogy az eljárás adott szakaszát mikorra kell lezárni. Bizonyos határidőket a törvény határoz meg, míg másokat a bíróságok.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombat és a vasárnap mellett Finnországban a következő napok minősülnek munkaszüneti napnak:

• újév napja (január 1.)
• vízkereszt (január 6.)
• nagypéntek (változó)
• húsvétvasárnap (változó)
• húsvéthétfő (változó)
• a munka ünnepe (május 1.)
• áldozócsütörtök (változó)
• pünkösd (változó)
• Szent Iván-éj (változó)
• nyári napforduló (változó)
• mindenszentek (változó)
• a függetlenség napja (december 6.)
• karácsony (december 25.)
• Szent István napja (december 26.)

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidők kiszámítására vonatkozó szabályokat a határidőkről szóló törvény (määräaikalaki) (150/1930) tartalmazza. A határidők hosszára vonatkozó rendelkezéseket a bírósági eljárásról szóló törvény (oikeudenkäymiskaari) és számos egyéb előírás is tartalmazza.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidőket általában a cselekményt vagy alakiságot eredményező esemény bekövetkezésének napját követő nap kezdetétől számítják. Például a végrendelet megtámadására nyitva álló határidőt a végrendeletről szóló értesítés kézbesítésének napját követő nap kezdetétől számítják.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Az iratok továbbításának vagy kézbesítésének módja nem befolyásolja a kezdő időpontot. A határidő számítása csak akkor veszi kezdetét, ha az okiratról szóló értesítést kézbesítették.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha az időtartamot valamely adott napot követő meghatározott számú napban fejezik ki, akkor az adott napot nem kell figyelembe venni. Ilyenkor például az értesítés kézbesítésének napja nem számít.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A megadott napok száma az összes naptári napra vonatkozik, nemcsak a munkanapokra. Ha azonban a határidő utolsó napja a 2. kérdésben felsorolt napok valamelyikével egybeesik, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az adott naptól számított hetekben, hónapokban vagy években megadott határidő a hét vagy hónap azon napjáig tart, amely elnevezésében vagy számában a kezdőnapnak megfelel. Ha az adott hónapban nincs olyan számú nap, amelyen a határidő lejár, a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. kérdésre adott választ.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Lásd a 7. kérdésre adott választ.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A határidők kellően indokolt esetben meghosszabbíthatók. A folyamatban lévő bírósági ügyekre vonatkozó határidők meghosszabbítását például kérésre elrendelheti az illetékes bíróság. Az üggyel foglalkozó személy dönti el, hogy a határidő meghosszabbítható-e.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A bírósági ügyben a kerületi bíróság (käräjäoikeus) határozata ellen fellebbezni kívánó peres félnek a kerületi bíróság határozatának kihirdetésétől számított legfeljebb hét napon belül be kell jelentenie fellebbezési szándékát. A fellebbezés benyújtásának határideje a kerületi bíróság határozatának kihirdetésétől számított 30 nap. A fellebbező fellebbezési szándékát a kerületi bíróság hivatalához legkésőbb a határidő utolsó napján, hivatali időben köteles benyújtani.

A fellebbviteli bíróság (hovioikeus) határozatait illetően a fellebbezés engedélyezése iránti kérelem és a fellebbezés benyújtásának határideje a fellebbviteli bíróság határozathozatalától számított 60 nap. A fellebbező a Legfelsőbb Bíróságnak (korkein oikeus) címzett, fellebbviteli szándékáról szóló levelét a fellebbviteli bíróság hivatalához legkésőbb a határidő utolsó napján köteles benyújtani, amelyhez csatolnia kell a fellebbezés engedélyezésére irányuló kérelmét és magát a fellebbezést.

Ha a fellebbezés olyan ügyre vonatkozik, amelyet a fellebbviteli bíróság elsőfokú bíróságként tárgyalt, a fellebbezés benyújtásának határideje a fellebbviteli bíróság határozatának kihirdetésétől számított 30 nap.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A határidőkről szóló törvényben megállapított határidőket nem lehet lerövidíteni. A legtöbb esetben a bíróság saját belátása szerint állapíthat meg határidőket bizonyos cselekményekre és alakiságokra vonatkozóan, és módja van az említett határidők meghosszabbítására is. Bizonyos esetekben a bíróságok a fellebbezési határidőket is meghosszabbíthatják.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Finnországban nincs ilyen hely, így ilyen helyzet sem adódhat.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Általános szabályként a határidők elmulasztása negatív következményekkel jár a mulasztást elkövető fél számára, és akár jogvesztő hatású is lehet.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az elmulasztott határidőkkel kapcsolatban nincs egyetemes jogorvoslati lehetőség. Egyes esetekben kérésre új határidőt lehet megállapítani. Ez azonban rendkívül ritkán fordul elő.