Eljárási határidők

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A határidők fő típusai a következők:

A keresetre adott válasz benyújtásának határideje – A keresetlevél vagy a kereset külön kézbesített indokolásának kézhezvételekor az alperesnek 14 napja van arra, hogy válaszoljon a keresetre, vagy kézbesítési igazolást nyújtson be. A kézbesítési igazolás benyújtásakor az alperesnek további 14 napja van az ellenkérelem előkészítésére. Ez azt jelenti, hogy az alperesnek 28 napja van a kereset megválaszolására, de ha a kézbesítési igazolást a kereset kézhezvételét követő napon nyújtja be, az alperesnek csak 15 napja van az ellenkérelem benyújtására.

Az ítélet végrehajtására vonatkozó határidő – Az elévülésről szóló, 1960. évi törvény 4. szakaszának (4) bekezdése értelmében egyetlen ítélet alapján sem lehet végrehajtást kezdeményezni az ítélet végrehajthatóvá válásától számított tizenkét év elteltével.

Elévülési idők – Általában a hatéves elévülési időt kell alkalmazni, ami alkalmazandó:

• a kártérítési kereset benyújtására irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1960. évi törvény 4. szakasza (1) bekezdésének a) pontja)
• az egymást követő jogalap nélküli birtoklás és a tulajdonjog megszűnése, valamint a jogalap nélkül birtokolt javak esetén irányadó határidőre (az elévülésről szóló, 1960. évi törvény 11. szakasza)
• a törvény alapján behajtható összegek iránti kereset benyújtására irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1960. évi törvény 4. szakasza (1) bekezdésének d) pontja)

Az elévülési idő más típusú ügyekben eltérő. Például:

• a hitelesített biztosítéki szerződésekre vonatkozó keresetek benyújtásának határideje 12 év (az elévülésről szóló 1960. évi törvény 4. szakaszának (3) bekezdése) – például a hitelesített biztosítéki szerződésen alapuló adósságok, mint a jelzálogkölcsönök esetén.
• a személyi sérülésekkel kapcsolatos keresetek benyújtásának határideje három év (az elévülésről szóló 1960. évi törvény 4. szakaszának (1) bekezdése).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A polgári perrendtartásról szóló törvény 2.8–2.10. része foglalkozik a határidők kiszámítását illetően a szabályok alkalmazásával és értelmezésével.

A szombaton és vasárnapon kívül Gibraltáron a munkaszüneti napok a következő munkaszüneti napokat jelentik:

• újév napja: január 1.
• nagypéntek: húsvét előtti péntek
• húsvéthétfő: húsvét vasárnapját követő hétfő
• munkások emléknapja: április 28.
• május ünnepe                                                május 1.
• tavaszi munkaszüneti nap: május utolsó hétfője
• a királynő születésnapja: június 2. vagy 3. hétfője
• nyári munkaszüneti nap: augusztus utolsó hétfője
• a nemzet napja: szeptember 10.
• karácsony napja: december 25.
• karácsony másnapja: december 26.

Ha karácsony napja, másnapja, az újév napja vagy a nemzet napja hétvégére esik, a következő munkanap munkaszüneti nappá válik. Például, ha december 25. és 26. szombat, illetve vasárnap, akkor a következő hétfő és kedd munkaszüneti nap. Emellett a bíróságok a karácsony és újév közötti időszakban is zárva tarthatnak.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az 1960. évi elévülési törvény Ez több elévülési határidőt határoz meg az eljárás megindítására vonatkozóan, valamint más olyan határidőket, amelyeken belül például az ítélet végrehajtható, és a feleknek egyéb eljárási cselekményt kell végezniük. Ezekkel kapcsolatos további információt a fenti 1. kérdésre adott válasz tartalmaz.

A polgári perrendtartásról szóló törvény Ezek az angliai és walesi polgári bíróságok eljárási szabályait jelentik (amelyek alkalmazandók Gibraltáron), és tartalmazzák a különböző eljárási cselekményekre vonatkozó határidőket.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő kezdő napja általában az adott esemény napja. Például a keresetre adott válasz benyújtására vonatkozó 14 napos időtartam kezdő napja a keresetlevél vagy a kereset külön kézbesített indokolása kézhezvételének napja (a kézbesítési vélelem szabályainak betartásával – lásd alább). Ezenkívül az ítélet végrehajtására vonatkozó tizenkét éves időtartam kezdő napja az a nap, amikor az ítélet végrehajthatóvá vált.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Az iratok átadására használt kézbesítés szokásos módja a személyes kézbesítés. Ha a kézbesítésre ajánlott postai küldeményként kerül sor, az értelmezésről és az általános rendelkezésekről szóló törvény 8. szakasza előírja, hogy az iratot akkor tekintik kézbesítettnek, amikor „a levelet a szokásos postai úton kézbesítették”.

További információk a nem személyes kézbesítés egyéb módszereinek, pl. iratcsere, az irat eljuttatása az engedélyezett címre és az irat e címen hagyása, fax vagy más elektronikus módszerek, vélelmezett kézbesítési időpontjára vonatkozóan a polgári perrendtartásról szóló törvény 6. részében találhatók.

Ha egy iratot személyesen kézbesítenek, akkor azt a következő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha azt munkanapon 17.00 óra után, vagy szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon bármikor kézbesítik.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ahol az időtartamot a napok számában fejezik ki, azt teljes napként kell számolni. A „teljes napok” számának kiszámításakor nem veszik figyelembe azt a napot, amelyen az időtartam elkezdődik, és ha az időtartam végét valamely eseményre hivatkozással határozzák meg, akkor nem veszik figyelembe azt a napot, amelyen az esemény bekövetkezik. Példák ezen napok számítására a polgári perrendtartásról szóló törvény 2. részében találhatók.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a bíróság olyan határozatot, végzést hoz vagy utasítást ad, amely határidőt állapít meg valamely cselekmény végrehajtására, a teljesítés utolsó napját, amennyiben lehetséges, naptári napként kell megadni; ami tartalmazza azt az időpontot, amikorra ezt a cselekményt el kell végezni. Ha bármely iratban a nap szerepel, ameddig a cselekményt el kell végezni, a napot, amennyiben lehetséges, naptári napként kell megadni.

Ha például egy iratot április 4-én kézbesítettek, és az adott személynek arra a kézbesítéstől számított 14 napon belül kell válaszolnia, ez azt jelenti, hogy a válaszát április 18. Előtt kell meg adnia.

Mindazonáltal ha a megadott időszak kevesebb, mint 5 nap, a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti napok nem számítanak bele.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Ha a bíróság olyan határozatot, végzést hoz vagy utasítást ad, amelyben a „hónap” szerepel, ez naptári hónapot jelent.

Ha egy időszakot években fejeznek ki, bár nincs kifejezett szabály, analógia útján a polgári perrendtartásról szóló törvény 2.10. részét kell alkalmazni. Ha tehát „évet” adnak meg bármely ítéletben, végzésben, utasításban vagy más iratban, akkor az naptári évet jelent.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Ha az időszak végét egy eseményre hivatkozással határozzák meg, akkor abba az esemény bekövetkezésének napja nem számít bele. Lásd a fenti 6. pontra adott választ is.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Amikor a polgári perrendtartás, a gyakorlati útmutató, a bírósági hivatalban végrehajtandó eljárási cselekmény teljesítésére vonatkozó bármely ítélet vagy bírósági végzés által meghatározott időtartam azon a napon ér véget, amikor a hivatal zárva tart, akkor ezt a cselekményt időben végrehajtottnak kell tekinteni, ha arra másnap kerül sor. amikor a bírósági hivatal nyitva van. Ez a szabály mindig érvényes, ha van lejárati idő.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Amennyiben a keresetlevelet a joghatósági területen kívül kézbesítik, külön szabályok alkalmazandók. Például, ha a kézbesítés valamely uniós tagállamba vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. évi Hágai Egyezmény valamely szerződő államába történik, az igazolás benyújtásának határideje a keresetlevél vagy a kereset indokolása kézbesítésének napjától számított 21. nap. Az ellenkérelem benyújtásának határideje a kereset indokolása kézbesítésétől számított 21. nap, vagy ha az alperes kézbesítési igazolást nyújt be, a kereset indokolása kézbesítésétől számított 35. nap. Ha a kézbesítés a Hágai Egyezmény valamely szerződő államának más területére történik, az igazolás benyújtásának határideje a keresetlevél vagy a kereset indokolása kézbesítésének napjától számított 31. nap. Az ellenkérelem benyújtásának határideje a kereset indokolása kézbesítésétől számított 31. nap, vagy ha az alperes kézbesítési igazolást nyújt be, a kereset indokolása kézbesítésétől számított 45. nap. További részletek a polgári perrendtartásról szóló törvény 6. részében találhatók.

Ha a kézbesítés bármely más országba történik, a kézbesítési igazolás vagy az ellenkérelem benyújtásának határideje a polgári perrendtartásról szóló törvény 6B gyakorlati útmutatójában szereplő táblázatban felsorolt, a kereset indoklásának kézbesítésétől számított napok száma, vagy ha az alperes kézbesítési igazolást nyújtott be, a táblázatban felsorolt napok száma és a kereset indokolásának kézbesítésétől számított további 14 nap.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Az ítéletek elleni fellebbezés határideje 14 nap. Valamely testület határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kérelem benyújtásának határideje 3 hónap, ha az alapszabály erre lehetőséget ad, kivéve ha a szóban forgó alapszabály másként rendelkezik (jóllehet az ilyen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet minden esetben haladéktalanul be kell nyújtani).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ha a felperes szerint kivételes okok állnak fenn, kérheti a bíróságtól, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a keresetét, anélkül, hogy az alperes részére bármely iratot kézbesítenének, azaz „ex parte” vagy „előzetes értesítés nélkül”. Ha a bíróság „ex parte” vagy „előzetes értesítés nélküli” végzést hoz, a felperest kötelezik a bíróság előtti megjelenésre. Az alperes jelen lehet ezen a találkozón, és ily módon a bíróság meghallgathatja mindkét felet azt megelőzően, hogy az újabb végzés meghozataláról döntene.

Az időtartam meghosszabbításának további lehetőségeiről az 1960. évi elévülési törvény rendelkezik. Például azokban az esetekben meghosszabbítható az elévülési idő, amikor a felperes fogyatékkal él (az elévülési törvény 28. szakasza).

Ha a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy a gyakorlati útmutató, illetve a bíróság másként nem rendelkezik, a jogszabály vagy a bíróság által az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott határidő a felek írásbeli megállapodása alapján módosítható. Ezenkívül a bírák kiterjedt ügykezelési hatáskörrel rendelkeznek a határidők megváltoztatására vonatkozóan.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem. A fél nem veszti el ezt a lehetőséget.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha az alperes nem nyújt be ellenkérelmet, vagy nem ismeri el a követelést az előírt határidőben, a felperes kérelmet nyújthat be a mulasztási ítélet meghozatala iránt. Mindazonáltal az alperes kérheti a bíróságtól az ítélet hatályon kívül helyezését.

Egyéb ügykezeléssel kapcsolatos szankciók is rendelkezésre állnak. Például, ha valamelyik félnek meghatározott időn belül be kell nyújtania valamely iratot, például szakértői véleményt, és elmulasztja azt, a bíróság elfogadhatatlannak nyilváníthatja a véleményt.

A bíróság olyan szankciókat is igénybe vesz, mint a figyelmen kívül hagyás.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A mulasztó felek a bírósághoz fordulhatnak, és kérhetik a határidők meghosszabbítását. Ha a határidő lejártával mulasztási ítéletet hoztak, kérhetik a határozat hatályon kívül helyezését.