Eljárási határidők

Írország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A határidők fő típusai a következők:

A keresetre adott válasz benyújtásának határideje: A High Court (Felsőbíróság) keresetlevelének kézbesítését követően az alperesnek 8 napja van arra, hogy „megjelenésnek” nevezett kézbesítési igazolást nyújtson be. A 8 napos határidő azonban nem vonatkozik a „különleges idézésre” A Felsőbíróságok Eljárásrendjének 12/2. pontja szerint, amely lehetővé teszi a megjelenés bármikor történő benyújtását.

Ha a Bíróság másként nem rendelkezik, az általános 8 napos határidő a kézbesítés napját „nem tartalmazza”. Az alperesnek ezt követően további 28 nap áll rendelkezésére a keresetlevél kézbesítésétől vagy a perbe bocsátkozásra nyitva álló határidőtől (amelyik később következik be), hogy ellenkérelmet nyújtson be [A Felsőbíróságok Eljárásrendje, 21/1. pont].

A Körzeti Bíróság (Circuit Court) polgári peres eljárásában az alperesnek a perbelépéstől számított 10 napon belül kell ellenkérelmét közölnie a felperessel [A Körzeti Bíróságok Eljárásrendje 2001, 15/4. pont]. A Körzeti Bíróság előtt a perbehívást és az ellenkérelmet legkésőbb a keresetről szóló értesítés kézbesítésétől számított 28 napon belül kell benyújtani [A Körzeti Bíróságok Eljárásrendje, 42. pont].

Az ítélet végrehajtására rendelkezésre álló idő: A Felsőbíróság előtt az ítélet végrehajtására irányuló eljárás az ítélet végrehajthatóvá válásától számított hat éven belül indítható meg [A Felsőbíróságok Eljárásrendje 42/23. pont]. Amennyiben hat év eltelt, vagy ha a felek személyében halálozás miatt vagy más okból változás következett be, a bírósághoz a végrehajtás szabadsága iránti kérelmet kell benyújtani. Az ítélethozatal iránti kereset az ítélet végrehajthatóvá válásától számított 12 év elteltével évül el [az elévülésről szóló 1957. évi törvény, 11. o.].

Elévülési idők: Szerződéses esetekben a szerződő fél a kereset előterjesztése okának bekövetkezését követő hat éven belül nyújthatja be a keresetet. A jogellenes károkozással kapcsolatos ügyekben általában 6 éven belül indítható kereset, azonban a személyi sérüléssel és a rágalmazással kapcsolatos ügyekre különös szabályok vonatkoznak.

Személyi sérülés esetén a személynek két év áll rendelkezésére ahhoz, hogy a sérülés időpontjától vagy – ha az későbbi – a kár okáról való tudomásszerzéstől kezdve keresetet nyújtson be [a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról szóló 2004. évi törvény, 7. o.].

Rágalmazás esetén 1 éven belül indítható kereset, amely kivételes körülmények között 2 évre meghosszabbítható.

Az elhunyt vagyona elleni kereset esetén a követelést az elhalálozástól számított két éven belül vagy a rendes elévülési határidőn belül kell benyújtani, attól függően, hogy melyik a rövidebb időszak [A polgári jogi felelősségről szóló 1961. évi törvény 9. cikkének (2) bekezdése].

Az élettársi jogviszonyról és az élettársak bizonyos jogairól és kötelezettségeiről szóló 2010. évi törvény 15. része alapján az élettársak által indított eljárásokat a jogviszony megszűnését követő két éven belül meg kell indítani.

A földterület hasznosításával kapcsolatos ügyekben az elévülési idő 12 év.

A hagyományos bérleti díjak hátralékainak behajtása esetén az elévülési idő 6 év. Jelzáloghitel előtörlesztése esetén ez az időszak 12 év. A mentett javakra vonatkozó igények elévülési ideje 2 év. A hibás gépjárműből eredő, vélelmezett feltételek megsértése miatti kártérítési igény esetén két éven belül indítható kereset [Az áruértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról szóló 1980. évi törvény 13. cikkének (8) bekezdése]. Hibás termékre vonatkozó kártérítési igény esetén a keresetet három éven belül meg kell indítani [A hibás termékekért való felelősségről szóló 1991. évi törvény 7. cikkének (1) bekezdése].

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A bírósági ülésekre és a bírósági szünetekre vonatkozó szabályok a dokumentum végén található linken érhetők el.

A szombaton és a vasárnapon kívül az írországi munkaszüneti napok listája a következő:

  • újév napja (január 1.)
  • Szent Patrik napja (március 17.)
  • Húsvét hétfő
  • karácsony napja (december 25.)
  • Szent István napja (december 26.)
  • Május, június és augusztus első hétfője
  • Október utolsó hétfője

Ha karácsony napja, Szent István napja vagy az újév napja hétvégére esik, a következő munkanap munkaszüneti nappá válik. Megjegyzendők a bírósági ítélkezési szünetek is, amelyek során korlátozottak a bírósági ülések, így például csak „ítélkezési szünet alatti ülésekre” és a sürgős kérelmek tárgyalására kerül sor. Például az augusztusi és szeptemberi hosszú szünet alatt korlátozott bírósági ülések vannak a felsőbb bíróságokon és a körzeti bíróságon.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az 1957. évi módosított elévülési törvény meghatározza azokat a határidőket, amelyeken belül bírósági eljárást kell indítani. Az elévülési idő lejártát követően benyújtott kereset csak akkor kizárt vagy elutasítható, ha az alperes ellenkérelmében az elévülésre hivatkozik. Következésképpen az elévülés nem érinti a felperes perindításhoz való jogát, de érintheti a pernyertességhez való jogát. Szintén érdekes az a tény, hogy a Felsőbíróság akkor is saját hatáskörrel bír a keresetnek az igazságszolgáltatás érdekében történő elutasítására, ha a keresetre okot adó körülmény időpontja és az eljárás vagy a kereset időpontja között eltelt idő olyan nagy, hogy az az alperesnek igazságtalanságot okozna. Lásd a fenti 1. kérdésre adott választ is.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő az adott esemény vagy „az adott eseményről való tudomásszerzés időpontja” (pl. sérülés) napján kezdődik. Ha például egy hetet adnak arra, hogy a bíróság valamit megtegyen, az arról szóló végzés meghozatalától számított egy héten belül be kell a szóban forgó cselekményt megtenni, vagy a vonatkozó iratot benyújtani. Hasonlóképpen, ha a félnek 6 év áll rendelkezésére az ítélet végrehajtására, akkor az a határozat végrehajthatóvá válásának időpontjától számított 6 évet jelent.

Általában, és azon esetek kivételével, amikor ezzel ellentétes szándék szerepel a törvénybeikatatásban, amennyiben egy adott napon kezdődő határidőt határoznak meg, akkor ez a nap beleszámít ebbe az időszakba [Az értelmezésről szóló 2005. évi törvény, 18. cikk h) pontja]. A Felsőbíróságok Eljárásrendjének 122/10. pontja azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben e szabályzat bizonyos számú napot ír elő (a „tiszta” napok kivételével), a határidő számításakor az első napot nem kell figyelembe venni.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Ha az iratot meghatározott időpontig vagy meghatározott számú napon belül kell kézbesíteni a perben részt vevő másik félnek, azt rendszerint rendes előre fizetett levélben vagy ajánlott levélben kézbesítik. Ha az iratot rendes, előre fizetett postai úton kézbesítik, azt akkor tekintik a másik félnek kézbesítettnek, amikor az iratot tartalmazó borítékot a szokásos postai úton, rendszerint a kiküldetést követő napon kézbesítenék. [Egy körzeti bírósági polgári kereset kézbesítésére vonatkozó szabályokat lásd: A Körzeti Bíróságok Eljárásrendje 2001, 11/10. pont és 14/3. (vi) pont; egy körzeti bírósági keresetről szóló értesítés kézbesítésére vonatkozó szabályokat lásd: A Körzeti Bíróságok Eljárásrendje 41. pont; egy felsőbírósági idézés kézbesítésére vonatkozó szabályokat lásd: A Felsőbíróságok Eljárásrendje 9. pont].

A Felsőbíróságok Eljárásrendjének 122. pontja szabályozza az időpontra vonatkozó általános szabályokat, beleértve azt az időpontot is, amikor a kézbesítés megtörténtnek tekintendő [A Felsőbíróságok Eljárásrendje 122/9. pont].

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Amennyiben egy adott napon kezdődő vagy attól számított határidőt állapítanak meg, például ha az iratot „7 napon belül” kézbesítik a félnek, az első napot (például a végzés meghozatalának napját), a bíróság alapszabályára vagy eljárásrendjére is figyelemmel, bele kell számítani ebbe a határidőbe. A Felsőbíróságok Eljárásrendjének 122/10. pontja azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben e szabályzat bizonyos számú napot ír elő (a „tiszta” napok kivételével), az első napot nem kell figyelembe venni. Amennyiben egy időtartam egy adott napon ér véget vagy egy adott napra kell számítani, úgy kell tekinteni, hogy ez a nap beleszámít az időtartamba. Amennyiben bármely irat kézbesítésére vagy bármely eljárási cselekmény megtételére hat napnál rövidebb idő áll rendelkezésre, a szombat, vasárnap, karácsony napja és nagypéntek nem számít bele az időtartamba. [A Felsőbíróságok Eljárásrendje, 122. pont].

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Eltérő rendelkezés hiányában naptári napok.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Amennyiben egy cselekmény megtételére vagy eljárás megindítására rendelkezésre álló idő hónapokra vagy évekre korlátozott, ezt az időt – eltérő rendelkezés hiányában – naptári hónapokkal kell számítani.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Általában, és azon esetek kivételével, amikor ezzel ellentétes szándék jelenik meg a jogszabályban, amennyiben egy adott napon kezdődő vagy attól számított időtartamot jelölnek meg, ezt a napot bele kell számítani a határidőbe, és amennyiben a határidő egy meghatározott napon ér véget vagy azt egy meghatározott napra kell számítani, ezt a napot bele kell számítani a határidőbe [Az értelmezésről szóló 2005. évi törvény 18. cikkének h) pontja]. A Felsőbíróságok Eljárásrendjének 122/10. pontja azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben e szabályzat bizonyos számú napot ír elő (a „tiszta” napok kivételével), a határidő számításakor az első napot nem kell figyelembe venni.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a bírósági szabályok előírják a cselekmény vagy az eljárás lefolytatásának idejét, és ez a határidő szombaton, vasárnap vagy a bírósági hivatalok bezárásának más napján jár le, és amennyiben a cselekményt ezért nem lehet azon a napon végrehajtani, ez a határidő a bírósági hivatalok megnyitását követő napon jár le.

Ha azonban a törvény előírja a cselekmény vagy az eljárás lefolytatásának idejét, és ez a határidő szombaton, vasárnap vagy más olyan napon jár le, amikor a bírósági hivatalok zárva tartanak, úgy nincs rögzített szabály. A vonatkozó jogszabály tartalma vagy célja miatt okafogyottá válik az a feltételezés, hogy a határidőt a következő első munkanapig meghosszabbítják.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Ha a törvény elévülési időt ír elő, a bíróságok nem hosszabbíthatják meg ezt a határidőt. A bíróságok azonban mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a bírósági eljárásrendben vagy bizonyos esetekben a bírósági végzésekben meghatározott határidők meghosszabbítására vagy lerövidítésére. Ha a felperes úgy véli, hogy kivételes körülmények állnak fenn, kérheti a bíróságtól, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a kérelmet anélkül, hogy megvárná, hogy az alperesnek kézbesítse az iratokat. Ez ex parte vagy „előzetes értesítés nélküli” alkalmazásként ismert. Ha ex parte végzést hoznak, a másik felet értesítik a végzés megtételéről, majd lehetőséget kap arra, hogy bírósághoz forduljon, és kezdeményezze a végzés megváltoztatását vagy teljesítését. A bírósági iratok benyújtásának határideje általában a felek hozzájárulásával meghosszabbítható. Ha a keresetben részt vevő fél szeretné meghosszabbítani a fellebbezés megtételére rendelkezésre álló határidőt, bizonyítania kell, hogy a határidőn belül szándékában állt fellebbezni, hogy a fellebbezés elmulasztása tévedésnek volt betudható, és hogy vitatható ügye van. Ha az idő múlása miatt a másik fél sérelmet szenvedett, ez releváns tényező lehet, és a bíróság ilyen körülmények között élhet a határidő meghosszabbításának megtagadására vonatkozó mérlegelési jogkörével.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A Felsőbíróság határozata elleni fellebbezést a megtámadott végzés végrehajtásának napjától számított 28 napon belül kell benyújtani.

Ha valaki a Körzeti Bíróság határozata ellen kíván fellebbezni, a fellebbezést a megtámadott ítélet vagy végzés kihirdetésének napjától számított 10 napon belül kell benyújtania [A Felsőbíróságok Eljárásrendje, 61/3. pont]

Ha valaki a Körzeti Bíróság határozata ellen kíván fellebbezni, fellebbezést a Körzeti Bírósági határozatától számított 14 napon belül kell benyújtania [A Körzeti Bíróságok Eljárásrendje, 101/1. pont].

A bíró vagy közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata érdekében a kérelmet haladéktalanul és a kérelem indokainak első felmerülésétől számított három hónapon belül kell benyújtani, kivéve, ha a bíróság úgy véli, hogy a határidő meghosszabbítását alapos indok támasztja alá. [A Felsőbíróságok Eljárásrendje, 84/21. (1) pont]

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ha a törvény elévülési időt ír elő, a bíróságok nem hosszabbíthatják meg vagy rövidíthetik le ezt a határidőt. A vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel azonban a bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik bizonyos cselekmények elvégzésére vonatkozó határidő meghosszabbítására vagy lerövidítésére. Mind a Legfelsőbb Bíróságok Eljárásrendje, mind a Körzeti Bíróságok Eljárásrendje úgy rendelkezik, hogy a bíróság hatáskörrel rendelkezik az e szabályzat által kijelölt vagy bármely bíróság által meghatározott időtartam meghosszabbítására vagy lerövidítésére.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem, a fél nem veszíti el a meghosszabbított határidő kedvezményét.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az a fél, aki nem tartja be a bíróság által megszabott, illetve a bírósági eljárásrendben vagy a jogszabályokban meghatározott határidőket, viseli annak a veszélyét, hogy törlik az ügyét. Például, ha az alperes nem jelenik meg a perben, vagy nem nyújt be ellenkérelmet, a felperes kérelmezheti a védelem távollétében történő ítélethozatalt.

Ha ilyen körülmények között az alperessel szemben hoznak ítéletet, az alperes kérheti az ítélet hatályon kívül helyezését, vagy fellebbezést nyújthat be egy felsőbb bírósághoz. Ha a felperes nem nyújtja be időben a keresetével kapcsolatos részletes adatokat, az alperes a késedelem miatt kérelmet nyújthat be a kereset elutasítására. A felperes e határozat ellen felsőbb bírósághoz fellebbezhet. A bíróság az ügy költségeivel kapcsolatos mérlegelési jogkörét oly módon is gyakorolhatja, hogy szankcionálja azt a felet, aki észszerűtlenül késedelmesen járt el, vagy nem tartotta be a vonatkozó határidőket.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A mulasztást elkövető fél kérheti a bíróságtól a határidők meghosszabbítását. Ha a határidő lejártával következtében elmarasztaló ítélet született, kérelmezhetik az ítélet hatályon kívül helyezését, vagy ha a kérelem eredménytelen, felsőbb bírósághoz fellebbezhetnek.

Utolsó frissítés: 01/07/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.