

Információk keresése régiónként
Az eljárási határidő, azaz egy adott lépés meghozatalára rendelkezésre álló időtartam lehet a) kötelező (perentorio), ami azt jelenti, hogy a határidő be nem tartása a lépés érvénytelenségével jár; b) iránymutató (ordinatorio), ami azt jelenti, hogy a határidő be nem tartása nem jár a lépés érvénytelenségével vagy semmisségével; c) halasztó (dilatorio), ami azt jelenti, hogy az intézkedés érvénytelen, ha azt a szóban forgó dátum előtt tették meg (a polgári perrendtartás 152–155. szakasza, lásd az alább említett mellékletet).
A következő napok munkaszüneti napnak minősülnek: minden vasárnap, január 1., január 6., április 25., húsvét hétfő, május 1., június 2., augusztus 15., november 1., december 8. és december 25. és 26.
Az eljárási határidő kiszámításakor a kezdőnapot (dies a quo) nem kell figyelembe venni. Ha a határidő lejáratának napja (dies ad quem) munkaszüneti nap, a határidő automatikusan meghosszabbodik a következő munkanapig. Ha a törvény „teljes napra” (giorni liberi) hivatkozik, a számításból ki kell hagyni mind a kezdőnapot, mind az utolsó napot.
Ha a törvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a határidő betartása kötelező, a határidőt iránymutató jellegűnek kell tekinteni.
A hónapokban vagy években megadott határidők kiszámításához a rendes naptárt kell használni; így a határidő a kezdő időpontnak megfelelő hónap és nap utolsó pillanatának elteltével, illetve években megállapított határidő esetén a (következő) év, hónap és nap utolsó pillanatában jár le, függetlenül attól, hogy a hónap 31 vagy 28 napos, vagy, hogy adott február szökőévi hónap-e.
A kötelező határidőket nem lehet meghosszabbítani.
A rendes és a közigazgatási bíróságokon (a munkaügyi perek kivételével) az eljárási határidők automatikusan felfüggesztésre kerülnek minden évben a nyári szünet augusztus 1-től 31-ig tartó időszakára, a 132/2014. sz. törvényerejű rendeletnek megfelelően (korábban a felfüggesztés szeptember 15-ig tartott), és számításuk e felfüggesztési időszak végétől folytatódik, illetve kezdődik.
Ha a bíró nem jelölte ki a kezdőnapot, a határidő általában attól a pillanattól kezdődik, amikor a fél jogilag vagy ténylegesen tudomást szerez a kötelezettségről (például: a fellebbezés határideje az ítéletre vonatkozó értesítés pillanatában, ennek hiányában a közzétételének pillanatában kezdődik).
Ez a következő két esetben fordulhat elő:
a) Olyan határidőkre vonatkozóan, amelyek valamely dokumentum kézbesítésekor vagy az arra vonatkozó értesítéskor kezdődnek (mint például valamely ítélet elleni fellebbezésre megszabott határidő):
Ezekben az esetekben a polgári perrendtartás 325. szakaszában megállapított rövid határidőn (első fellebbezés esetében 30 napon, illetve jogkérdésben a Semmítőszékhez címzett fellebbezés esetében 60 napon) belül az az időpont az irányadó, amikor a címzett az ítélet egy példányát kézhez veszi. Ezért a határidő kezdetének időpontja valóban eltérő lehet a kézbesítés módjától függően, mivel a postai kézbesítés lassabb lehet, mint a bírósági végrehajtó által történő kézbesítés.
b) Ami a postai kézbesítést illeti, az Alkotmánybíróság (2002. évi 477. és 2004. évi 28. ítélete) megállapította, hogy a bírósági okirat kézbesítése a feladó részéről akkor fejeződik be, amikor a dokumentumot átadják a bírósági végrehajtónak, bármilyen is legyen ezt követően a továbbítás módja (postai úton vagy végrehajtó általi személyes kézbesítés útján), míg a címzett részéről a dokumentum kézhezvételének időpontjában fejeződik be.
Ez az elv azt jelenti, hogy a dokumentum feladó általi kézbesítésének időpontja elkülönül a címzett általi kézhezvétel időpontjától, amely elvet az 1348/2000/EK tanácsi rendelet is elfogadta. Az elv csupán a dokumentum kézbesítésének határidejére vonatkozik, vagyis a kézbesítő fél által a jogi határidő akkor minősül betartottnak, ha a dokumentumot az alkalmazandó határidő lejárta előtt átadták a bírósági végrehajtónak. Ez nem érinti egyéb határidők kezdő időpontját, amely időpont lehet az értesítés időpontja vagy a dokumentum címzett részére történő kézbesítésének, vagy valamely ítélet közzétételének vagy a fentiekben részletesebben kifejtett események valamelyikének időpontja.
Nem, az esemény bekövetkezésének napját nem kell figyelembe venni.
Minden napot be kell számítani; ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
A hónapokban vagy években megállapított határidőnél naptári hónappal és évvel kell számolni.
Ezekben az esetekben a határidő a kezdő időpontnak megfelelő hónap és nap utolsó pillanatának elteltével, illetve években megállapított határidő esetén a (következő) év, hónap és nap utolsó pillanatában jár le, függetlenül attól, hogy a hónap 31 vagy 28 napos, vagy, hogy adott február szökőévi hónap-e.
Igen.
A kötelező határidőket nem lehet meghosszabbítani. A felek azonban kérelmezhetik a bíróságnál a határidő meghosszabbítását, amennyiben bizonyítani tudják, hogy rajtuk kívül álló okokból nem tudták betartani a határidőt.
Először is különbséget kell tenni a hosszú és a rövid határidők között.
A hosszú határidő az ítélet közzétételétől számított hat hónap. A rövid határidő, amely az ítéletre vonatkozó értesítéssel kezdődik, fellebbviteli bírósághoz benyújtott fellebbezés esetében 30 nap, a Semmítőszékhez benyújtott fellebbezés esetében 60 nap. Harmadik fél által benyújtott kifogásra (opposizione di terzo revocatoria) irányuló és felülvizsgálati kérelmeket (revocazione) a kérelem alapjául szolgáló megtévesztés vagy tévedés felfedezését követő 30 napon belül kell benyújtani. A hatáskör és illetékesség hiánya miatti fellebbezéseket 30 napon belül kell benyújtani.
Főszabály szerint a bíróság tetszése szerint állapíthatja meg a határidőket a törvény által meghatározott időintervallumon belül. A felek személyes megjelenésére vonatkozó határidőt azonban a törvény határozza meg, és nem a bíróság. A polgári perrendtartás 168a. szakasza értelmében a bíróság legfeljebb 45 nappal elhalaszthatja az első tárgyalás időpontját.
Olaszországban nincsenek általános szabályok a határidők meghosszabbításának engedélyezésére. Ugyanakkor bizonyos esetekben volt már rá példa, hogy a határidőket természeti csapások miatt felfüggesztették. Így főszabály szerint a határidő meghosszabbítása csak egy intézkedésben vagy miniszteri rendeletben érintett személyre vagy területre vonatkozik.
A kötelező határidő be nem tartása következtében az érintett fél elveszíti a határidő alá tartozó cselekmény megtételének jogát.
A mulasztást elkövető fél kérheti a határidő meghosszabbítását, ha igazolni tudja, hogy azt rajta kívül álló külső okokból nem tudta betartani.
Eljárási határidők: Polgári perrendtartás, 323–338. szakasz (72 Kb)
Eljárási határidők: Polgári perrendtartás, 152-155. szakasz (41 Kb)
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.