Eljárási határidők

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az eljárási határidők olyan időtartamok, amelyeken belül bizonyos eljárási cselekményeket el kell végezni.

A határidők két csoportba sorolhatók aszerint, hogy kire vonatkoznak:

A bíróságra, bíróra vagy végrehajtóra vonatkozó határidőket jogszabály írja elő, és azok általában rövidek. Polgári eljárásokban e határidők 1–30 naposak lehetnek (lásd például a polgári perrendtartás (Civilprocesa likums) 102. szakaszának (2) bekezdését, 15 nap; 140. szakaszának (9) bekezdését, 30 nap; 341.⁶ szakaszának (2) bekezdését, 15 nap. A bírónak a beérkezéstől számított 7 napon belül döntenie kell a kereset befogadásáról, ám ha a kereset egy gyermek Lettországba történő visszavitelére irányul, és azt külföldi országban kell benyújtani, a határozatot az eljárás megindításától számított 15 napon belül megtartott bírósági tárgyaláson kell meghozni. A követelés biztosítására irányuló intézkedésekkel kapcsolatos határozatot legkésőbb az eljárás megindítását követő napon meg kell hozni. Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem iránti kérelmet a kérelem kézhezvételét követő munkanapon el kell bírálni, ha további bizonyítékokat nem kell bekérni, vagy ha a késedelem jelentősen érintené a felperes jogait; egyéb esetekben a kérelem kézhezvételétől számítva 20 nap áll rendelkezésre a kérelem elbírálására. Bizonyos ügytípusok esetében létezik olyan határidő, amelyen belül az ügy vizsgálatának meg kell kezdődnie, vagy az ügynek határozattal le kell zárulnia. Az ítélet vagy határozat másolati példányát a kihirdetéstől számított három napon belül meg kell küldeni, rövidített ítélet esetében pedig a teljes ítélet írásba foglalásától számított három napon belül. Léteznek jogszabályban előírt egyéb határidők is. Előfordulhat, hogy a bíróságnak vagy végrehajtónak bizonyos lépéseket haladéktalanul meg kell tennie. Bizonyos, jogszabály által előírt esetekben vannak általános határidők, amelyeket a bíróságok vagy bírák konkretizálhatnak, ezáltal maguk szabják meg, hogy az adott cselekményt mennyi időn belül kell elvégezni. Bonyolult ügyekben a bíróság rövidített ítéletet is kiadhat, amely csak bevezető és rendelkező részt tartalmaz. Ezt követően 14 napon belül elkészíti a teljes ítélet tervezetét, és megjelöli, hogy a teljes ítéletet mikorra foglalja írásba. A polgári perrendtartás nem szabja meg, hogy a bíróságnak milyen határidőn belül kell előkészítenie és elbírálnia egy polgári ügyet. Az igazságszolgáltatásról szóló törvény 28. szakasza mindazonáltal kimondja, hogy valamely személy megsértett jogai védelmének biztosítása érdekében a bíróságnak „kellő időben” (savlaicīgi) meg kell vizsgálnia az ügyet, ami azt jelenti, hogy azt a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálnia. Ugyanakkor a bíróság előtti rendes eljárás alóli kivételként a polgári perrendtartás különös határidőket állapít meg bizonyos, különleges eljárások hatálya alá tartozó polgári ügytípusokban benyújtott kérelmek kivizsgálására, például a bírónak a követelések nem vitatott végrehajtásával (saistību bezstrīdus piespiedu izpildīšana) kapcsolatos kérelem tárgyában a kérelem kézhezvételétől számított 7 napon belül határoznia kell. Emellett szakirányú jogszabályokban bizonyos rendelkezések meghatározzák, hogy mely ügyeket kell rendkívüli eljárásban elbírálni (például a gyermekek jogainak védelméről szóló törvény előírásai szerint elsőbbséget kell adni a gyermek jogainak és érdekeinek biztosítására irányuló keresetnek).

Az eljárásban részt vevő felek által megteendő eljárási cselekményekre – a polgári perrendtartásban – megállapított határidők: a bizonyítékokat a tárgyalás előtt 14 nappal kell benyújtani, kivéve, ha a bíró ettől eltérő határidőt állapított meg; 10 nap áll rendelkezésre kifogás (blakus sūdzība) benyújtására; 20 nap a fellebbezés (apelācija) benyújtására, stb. A legtöbb esetben azonban az eljárás feleire és az egyéb érdekeltekre vonatkozó határidőket a bíróság, a bíró vagy a végrehajtó állapítja meg, aki konkrét napot jelöl meg a jogszabályban csak általánosan meghatározott határidő lejártára, vagy az eljárási cselekmény típusára, az adott személy lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől való távolságra és egyéb körülményekre figyelemmel önállóan állapít meg határnapot.

Az ügyben nem félként részt vevő személyekre alkalmazandó határidőket kizárólag a bíró vagy a bíróság állapíthatja meg

A fontosabb határidők a következők:

• bizonyíték benyújtására nyitva álló határidő: ha a bíró másképp nem rendelkezik, a bizonyítékot legkésőbb a tárgyalást megelőző 14 nappal be kell nyújtani. Az ügy tárgyalása során bizonyítékot bármelyik fél vagy harmadik személy indokolással ellátott kérelmére lehet benyújtani, feltéve hogy ez nem késlelteti az ügy elbírálását, vagy ha a bíróság elfogadja, hogy a bizonyítékot okkal nem nyújtották be időben, vagy ha a bizonyíték olyan tényekre vonatkozik, amelyekre az eljárás során derül fény. A bizonyíték befogadásának elutasításáról szóló bírósági határozatot nem lehet megtámadni, de azzal szemben kifogást lehet előterjeszteni a fellebbezés (apelācija) vagy a felülvizsgálati kérelem (kasācija) keretében.
• az alperesi észrevételek benyújtására nyitva álló határidő: az eljárás megindítását követően a keresetlevelet és a kísérő iratokat haladéktalanul meg kell küldeni az alperes számára ajánlott levélben, és a keresetlevél megküldésétől számítva 15–30 napos határidőt kell tűzni az észrevételek megtételére;
• az ügy újbóli megnyitása és újratárgyalása iránti kérelem hibáinak orvoslására nyitva álló határidő: amennyiben az ítéletet az alperes távollétében hozták, az alperes az ítélet kézhezvételétől számított 20 napon belül kérheti a bíróságtól az eljárás újbóli megindítását és az ügy újratárgyalását.

Az eljárás felfüggesztésének időtartama:

• ha olyan természetes személy hunyt el vagy jogi személy szűnt meg, aki vagy amely az eljárásnak fele vagy független követeléssel előálló harmadik személy, és a vitatott jogviszony lehetővé teszi a jogok átszállását, az adott időtartam az az idő, amíg az örökös/jogutód kilétét megállapítják vagy törvényes képviselőt jelölnek;
• ha a bíróság valamely fél vagy harmadik személy cselekvőképességének olyan korlátozását állapította meg, amely megakadályozza őt a polgári eljárási jogok és kötelezettségek önálló gyakorlásában – a jogi képviselő kijelöléséig;
• ha a fél vagy harmadik személy súlyos betegsége, életkora vagy fogyatékossága folytán nem tud részt venni az eljárásban, az adott időtartam az a határidő, amelyet a bíróság határoz meg a képviselő kijelölésére;
• ha a bíróság úgy határoz, hogy beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, vagy ha az Alkotmánybíróság indított eljárást a felperes vagy a kérelmező által előterjesztett alkotmányossági panasz tekintetében, vagy ha a bíróság úgy határoz, hogy az ügyet előzetes döntéshozatalra az Európai Unió Bírósága elé utalja, vagy ha az ügyben addig nem lehet határozatot hozni, amíg egy másik polgári, büntető- vagy közigazgatási ügyet el nem bíráltak, az adott időtartam az az idő, amíg az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága vagy a polgári, büntető- vagy közigazgatási bíróság határozata jogerőssé nem válik;
• ha az eljárásban részt vevő felek vagy független követeléssel előálló harmadik személy Lettország határain kívül tartózkodik hosszú távú kiküldetés vagy hivatalos üzleti út miatt, illetve ha az alperes felkutatására hirdetményt adtak ki, vagy ha az eljárásban részt vevő fél vagy független követeléssel előálló harmadik személy betegsége miatt nem tud részt venni az eljárásban, vagy ha a bíróság szakértői bizonyítást rendel el, az adott időtartam az az idő, amíg ezek a körülmények meg nem szűnnek;
• ha a felek beleegyeznek az eljárás felfüggesztésébe, és az ellen a független követeléssel előálló harmadik személy sem tiltakozik, az adott időtartam az az idő, amelyet a bírósági határozat megállapít;
• amennyiben a jogi személlyel vagy a természetes személy személlyel szembeni fizetésképtelenségi eljárást az alperessel szembeni pénzügyi követelések között bejelentették, a releváns időszak a fizetésképtelenségi eljárás befejezéséig tartó időszak.

Fellebbezés (apelācija) benyújtására nyitva álló határidő: az elsőfokú bíróság határozatával szemben az ítélet kihirdetésétől számított 20 napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Ha rövidített ítéletet hirdetnek ki, a fellebbezésre nyitva álló határidőt attól a naptól kell számítani, amelyet a bíróság a teljes ítélet írásba foglalására meghatározott. Ha a teljes ítélet írásba foglalása a kitűzött napot követően készül el, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítélet tényleges írásba foglalásának napjától számítandó. A határidő leteltét követően benyújtott fellebbezés nem elfogadható, azt visszaküldik a beterjesztőnek.

Kifogás (blakus sūdzība) benyújtására nyitva álló határidő: ha a polgári perrendtartás másként nem rendelkezik, a vitatott határozat bíróság általi meghozatalától számított 10 napon belül lehet kifogást benyújtani. A határidő leteltét követően benyújtott kifogás nem elfogadható, azt visszaküldik a benyújtónak.

Újonnan feltárt tények figyelembevételére irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő: az ilyen kérelmek benyújtására nyitva álló határidő a következő időpontoktól kezdődik:

• az ügy szempontjából lényeges olyan körülmények esetében, amelyek az eljárás idején már fennálltak, de azokról a kérelmezőnek nem volt vagy nem lehetett tudomása: e tényekről való tudomásszerzés napja;
• szándékosan hamis tanúvallomás, szakértői vélemény vagy fordítás, illetve hamisított okirati vagy tárgyi bizonyíték esetében, amelyre büntetőügyben hozott, jogerőre emelkedett bírósági ítélettel összefüggésben derül fény, és amelynek alapján az ítéletet meghozták, vagy olyan bűncselekmények esetében, amelyekre büntetőügyben hozott, jogerőre emelkedett bírósági ítélettel összefüggésben derül fény, és amelynek alapján jogellenes vagy megalapozatlan ítéletet vagy határozatot hoztak: a büntetőügyben hozott ítélet jogerőre emelkedésének napja;
• olyan bírósági ítélet megsemmisítése vagy más intézmény olyan határozatának megsemmisítése esetén, amely az ügyben bírósági ítélet vagy határozat alapjául szolgált: az a nap, amelyen a polgári vagy büntető ügyben hozott ítéletet hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedik, vagy az a nap, amikor az új tények ismeretében megsemmisíteni kívánt ítélet vagy határozat alapjául szolgáló, más intézmény által hozott határozatot megsemmisítették;
• ha ismertté válik, hogy az ügyben hozott határozat olyan jogszabályon alapul, amely nem egyeztethető össze valamely vele szemben elsőbbséget élvező jogszabállyal: az a nap, amikor az ügyben alkalmazott, a vele szemben elsőbbséget élvező szabálynak meg nem felelő szabály hatályvesztését kimondó ítélet vagy más határozat jogerőre emelkedik.

Végrehajtható okiratok benyújtásának határideje: jogszabályban megállapított más elévülési idő hiányában a végrehajtható okiratot a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül lehet végrehajtásra benyújtani.

Ha bírósági ítélet elrendeli, hogy a tartozást időszaki részletekben kell törleszteni, a végrehajtható okirat addig marad hatályban, amíg a részleteket törleszteni kell, ugyanakkor a fent említett tízéves elévülési idő az egyes részletek tekintetében kitűzött utolsó napon kezdődik.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munkaszüneti napokról, az emléknapokról és az ünnepnapokról szóló törvény értelmében munkaszüneti napok az alábbiak:

• Január 1.: újév napja;
• Nagypéntek, húsvétvasárnap és húsvéthétfő;
• Május 1.: a munka ünnepe, a Lett Köztársaság Alkotmányozó Nemzetgyűlése összehívásának emléknapja;
• Május 4.: a Lett Köztársaság függetlenségének helyreállításáról szóló nyilatkozat emléknapja;
• Május második vasárnapja: anyák napja;
• Pünkösdvasárnap;
• Június 23.: Szent János ünnepének előestéje;
• Június 24.: Szent János napja, nyári napforduló;
• A lett országos dal- és táncfesztivál zárónapja;
• November 18.: a Lett Köztársaság kikiáltásának emléknapja.
• December 24., 25., 26.: Karácsony (téli napforduló)
• December 31.: újév előestéje.

Az ortodoxok, óhitűek és más vallási felekezetek hívei a Húsvétot, pünkösdvasárnapot és a Karácsonyt az e vallási felekezetek által meghatározott napokon ünneplik.

Ha a lett országos dal- és táncfesztivál zárónapja, május 4-e vagy november 18-a szombatra vagy vasárnapra esik, a következő munkanap munkaszüneti nap.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási cselekményeket a jogszabályban meghatározott határidőn belül kell végrehajtani. Ha jogszabály nem állapít meg határidőt, azt a bíróság vagy a bíró tűzi ki. A bíróság vagy bíró által tűzött határidőnek kellően hosszúnak kell lennie az eljárási cselekmény elvégzéséhez.

A kitűzött idő lehet egy pontos határnap vagy egy meghatározott napon lejáró időszak, illetve egy években, hónapokban, napokban vagy órákban megállapított időszak. Ha az adott cselekményt nem egy adott határnapon kell teljesíteni, az a megadott időszak során bármikor elvégezhető. Az időszak meghatározható egy olyan esemény bekövetkezésére való hivatkozással, amely biztosan meg fog történni.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az években, hónapokban vagy napokban számított eljárási határidő a kezdetét jelentő napot vagy eseményt követő napon indul.

Az órákban számított eljárási határidő a kezdetét jelentő eseményt követő órában indul.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Természetes személyek részére a bírósági iratokat a bejelentett lakóhelyükre, illetve további cím bejelentése esetén erre a címre vagy a bírósággal való kapcsolattartásra megjelölt címre kell kézbesíteni. A természetes személy kötelessége, hogy a bejelentett lakcímen, a bejelentett további címen vagy a bírósággal való kapcsolattartásra megjelölt címen elérhető legyen. Ha az alperesnek nincs bejelentett lakóhelye és nem jelölt meg a bírósággal való kapcsolattartásra szolgáló címet, a bírósági iratokat az adott fél tekintetében a felperes által megjelölt vagy a bíróság által a fél tényleges címeként megszerzett címre küldik ki. A bírósági iratok az adott személy munkahelyére is kézbesíthetők.

A bírósági iratokat elektronikus levélben kell kézbesíteni, amennyiben az ügy valamely résztvevője értesítette a bíróságot arról, hogy a bírósággal való levelezés céljából beleegyezik az elektronikus levél használatába. Ebben az esetben a bírósági iratokat a fél által megjelölt e-mail-címre kell küldeni. Ha a bíróság a bírósági iratok elektronikus levélben történő kézbesítése tekintetében technikai akadályokba ütközik, azokat az e szakasz második bekezdésében említett egyéb módon kell kézbesíteni.

Ha az ügy résztvevője értesítette a bíróságot arról, hogy beleegyezik a bírósággal való elektronikus levelezésbe, valamint arról, hogy nyilvántartásba vették az online rendszerben, a bírósági iratokat az online rendszerben kell megküldeni. Ha a bíróság a bírósági iratoknak az online rendszerben történő megküldése tekintetében technikai akadályokba ütközik, azokat az e szakasz második bekezdésében említett egyéb módon kell kézbesíteni, de az idézést a résztvevő által megjelölt e-mail-címre kell küldeni.

Azt is figyelembe kell venni, hogy azt, hogy a bírósági iratokat kézbesítettnek kell-e tekinteni, önmagában nem az határozza meg, hogy azokat a természetes személy bejelentett lakóhelyére, a lakóhelyről szóló nyilatkozatban megjelölt további címre, a természetes személy által a bírósággal való levelezésre megjelölt címre vagy a jogi személy bejegyzett címére kézbesítették-e, illetve hogy a postahivatal adott-e nyilatkozatot arról, hogy az iratot kézbesítették, vagy hogy az iratokat visszaküldték. Ehelyett az a vélelem áll fenn, hogy az iratokat a feladást követő hetedik napon kézbesítették, ha azokat postai úton küldték, vagy a feladást követő harmadik napon kézbesítették, ha azokat elektronikus levélben vagy az online rendszeren keresztül küldték: a címzett megdöntheti a vélelmet annak bizonyításával, hogy a címzetten kívül álló olyan objektív körülmények álltak fenn, amelyek akadályozták az iratoknak a megjelölt címen történő átvételét.

Ugyanakkor a bírósági iratokat kézbesítettnek kell tekinteni azon a napon, amikor a címzett vagy más személy azokat átveszi, ha a bírósági dokumentumokat futár kézbesíti személyesen a címzett számára, és a címzett ezt aláírásával igazolja, vagy ha a dokumentumokat az eljárásban részt vevő fél kézbesíti személyesen a címzettnek, és a címzett ezt aláírásával igazolja, vagy ha a bírósági iratok személyes kézbesítésekor a kézbesítő ugyan nem találkozik a címzettel a lakóhelyén, de az iratokat a címzettel együtt lakó felnőtt családtagjának átadja.

Ha a címzett megtagadja a bírósági iratok átvételét, az iratokat kézbesítettnek kell tekinteni azon a napon, amikor a címzett az átvételt megtagadta.

Ha a dokumentumokat postán küldik meg, azokat a feladást követő hetedik napon kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha a dokumentumokat elektronikus levélben küldik meg, azokat a feladást követő harmadik napon kézbesítettnek kell tekinteni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem. Ha a határidő egy adott esemény bekövetkezéséhez kötődik, a határidő a megkezdésére okot adó esemény bekövetkezését követő napon kezdődik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidőt napokban fejezik ki, a napok száma magában foglalja valamennyi naptári napot.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az években, hónapokban vagy napokban kifejezett határidő a naptári napokat foglalja magában.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Az években megállapított határidő az időszak utolsó évének a kezdőnapnak megfelelő hónapjában és napján jár le.

A hónapokban megállapított határidő az időszak utolsó hónapjának a kezdőnapnak megfelelő napján jár le. Ha a hónapokban kifejezett határidő olyan hónapban jár le, amelyből hiányzik ez a nap, akkor a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Egy meghatározott napig tartó határidő az adott napon jár le.

• A határidő lejártához érkező eljárási cselekményt a határidő utolsó napján 24:00 óráig lehet végrehajtani.
• Ha az eljárási cselekményt a bíróságon kell elvégezni, a határidő akkor jár le, amikor a bírósági munkaidő az adott napon véget ér. Ha a keresetet, fellebbezést vagy más dokumentumot a határidő utolsó napján 24:00 óráig átadják valamely kommunikációs közreműködőnek, azt határidőben benyújtottnak kell tekinteni.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy jogszabályban megállapított nemzeti ünnepen jár le, a határidő utolsó napja a következő munkanap.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak a bíróság vagy bíró által megállapított határidőt lehet az ügyben részes fél kérelmére meghosszabbítani. A jogszabályban előírt határidőt azonban a bíróság valamelyik fél kérelmére megújíthatja. Az elmulasztott határidő meghosszabbítása vagy megújítása iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynél a késedelmes cselekményt el kellett volna végezni; a bíróság írásbeli eljárásban dönt. A feleket a kérelem megküldésével írásban értesítik arról, hogy a kérelem elbírálása folyamatban van, egyidejűleg pedig a határidő meghosszabbítására vagy az elmulasztott határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet is megküldik nekik. Az eljárási határidő megújítása iránti kérelemhez csatolni kell az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges iratokat, és ismertetni kell a határidő megújításának indokait.

A bíró által meghatározott határidőt egyesbíró meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítására vagy megújítására irányuló kérelem bíróság általi elutasításával szemben kifogást lehet emelni.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Kifogás (blakus sūdzība) benyújtására nyitva álló határidő: A vitatott határozat bíróság általi meghozatalának napjától számított 10 napon belül lehet kifogást benyújtani.

Ha a határozatot írásbeli eljárásban hozták, a kifogás benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a határozatot kézbesítették.

Ha a határozatot valamelyik fél távollétében hozzák meg (például bizonyításfelvétel vagy ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozat esetén) a kifogás benyújtására nyitva álló határidő a határozat kézhezvételének vagy megküldésének napján kezdődik.

Ha a határozatot az uniós jogszabályokkal vagy a Lettországra nézve kötelező nemzetközi megállapodásokkal összhangban olyan személy részére küldték meg, akinek vagy amelynek a lakóhelye, tartózkodási helye illetve székhelye nem Lettországban van, de a címe ismert, az illető személy a határozat másolata, vagy, rövidített határozat esetén a teljes határozat kézbesítésének napjától számított 15 napon belül nyújthat be kifogást.

A fellebbezést (apelācija) az ítélet kihirdetésétől számított 20 napon belül, vagy, amennyiben rövidített ítéletet hoznak, attól a naptól számított 20 napon belül kell benyújtani, amelyet a bíróság teljes ítélet írásba foglalására meghatározott. Ha a teljes ítélet írásba foglalása a kitűzött napot követően készül el, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítélet tényleges írásba foglalásának napjától számítandó.

Ha a bírósági ítélet másolatát az uniós jogszabályokkal vagy a Lettországra nézve kötelező nemzetközi megállapodásokkal összhangban olyan személy részére küldték meg, akinek vagy amelynek a lakóhelye, tartózkodási helye illetve székhelye nem Lettországban van, de a címe ismert, az illető személy az ítélet másolata kézbesítésének napjától számított 20 napon belül nyújthat be fellebbezést.

A felülvizsgálati kérelmet (kasācija) az ítélet kihirdetésétől, illetve amennyiben rövidített ítéletet hirdetnek, a teljes ítélet írásba foglalására a bíróság által meghatározott határidő lejártától számított 30 napon belül kell benyújtani. Ha a teljes ítélet írásba foglalása a kitűzött napot követően készül el, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítélet tényleges írásba foglalásának napjától számítandó.

Ha a bírósági ítélet másolatát az uniós jogszabályokkal vagy a Lettországra nézve kötelező nemzetközi megállapodásokkal összhangban olyan személy részére küldték meg, akinek vagy amelynek a lakóhelye, tartózkodási helye illetve székhelye nem Lettországban van, de a címe ismert, az illető személy az ítélet másolata kézbesítésének napjától számított 30 napon belül nyújthat be felülvizsgálati kérelmet.

A határidőn túl előterjesztett jogorvoslati kérelmet – akár fellebbezésről, akár felülvizsgálati kérelemről van szó –, a bíróság elfogadhatatlannak fogja nyilvánítani, és visszaküldi a kérelmezőnek. A fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet elutasító bírói határozat elleni kifogást a határozat meghozatalának napjától számított 10 napon belül lehet benyújtani.

Bizonyos típusú jogviták esetében, például külföldi bíróság által hozott határozat elismerésével kapcsolatban különleges határidők vonatkozhatnak a jogorvoslatra, amelyeket a polgári eljárásra vonatkozó szabályok keretein belül az egyes esetekben egyedileg határoznak meg.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság köteles elhalasztani az ügy elbírálását és a bírósági tárgyalásra másik határnapot kitűzni, ha:

• az eljárásban részt vevő bármelyik fél nem jelenik meg a tárgyaláson, és őt nem értesítették a tárgyalás időpontjáról és helyéről;
• az eljárásban részt vevő valamelyik felet értesítették ugyan a tárgyalás időpontjáról és helyéről, azonban a bíróság által elfogadhatónak ítélt okokból nem jelent meg a tárgyaláson;
• a keresetlevél egy példányát nem kézbesítették az alperes részére, és ezért az alperes az ügy elbírálásának elhalasztását kéri;
• azokat a személyeket, akinek jogát vagy jogos érdekét a bíróság ítélete sértheti, félként kell idézni;
• ha a halasztás hozzájárulhat a házastársak együttélésének helyreállításához vagy peren kívüli egyezség előmozdításához, a bíróság hivatalból elhalaszthatja a tárgyalást. Bármely fél kérelmére az ügy tárgyalását e célból ismételten el lehet halasztani;
• az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban van, és értesítést küldtek részére a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről, amelynek átvételről szóló elismervény visszaérkezett, azonban az alperes nem időben kapta meg az értesítést és nem jelenik meg a bírósági tárgyaláson;
• ha az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban van, és értesítést küldtek részére a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről, vagy megküldték számára a keresetlevél egy példányát, de az átvételről szóló elismervény nem érkezett vissza, és az alperes nem jelenik meg a bírósági tárgyaláson.
• ha megérkezik a felek hozzájárulása a közvetítéshez.

A bíróság bizonyos esetekben máskor is elhalaszthatja az ügy elbírálását.

A bíróság elhalaszthatja az ügy vizsgálatát:

• ha a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről értesített felperes ismeretlen okból nem jelenik meg;
• ha a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről értesített alperes ismeretlen okból nem jelenik meg;
• ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügyben nem lehet döntést hozni olyan fél távolléte miatt, akinek jelenléte a törvény alapján kötelező, vagy a bíróság által biztosított tanú, szakértő vagy tolmács távolléte miatt;
• az ügyben részt vevő valamely fél kérelmére, aki azt kérte, hogy lehetőséget kapjon további bizonyítékok benyújtására;
• ha egy személy a bíróságon kívül álló technikai vagy egyéb okok miatt nem tud részt venni a videokonferencia útján történő bírósági meghallgatáson;
• ha egy tolmács a bíróság elfogadott ok miatt nem vesz részt a tárgyaláson.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári eljárás szabályai értelmében a bírósági iratok olyan személynek történő átadására és kézbesítésére, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban található, más eljárásrend vonatkozik, és a bírósági iratok átvételének időpontjától induló eljárási határidőket másként kell számítani.

Főszabályként például az elsőfokú bíróság határozatával szemben annak meghozatalától számított 20 napon belül lehet fellebbezni. Ha az ítéletet olyan félnek küldik meg, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban található, e személy a bírósági ítélet példányának kézbesítésétől számított 20 napon belül nyújthat be fellebbezést. Ha az elsőfokú bíróság ítéletével szembeni fellebbezés benyújtására az ügyben részt vevő különböző felek tekintetében eltérő határidők érvényesülnek, az ítélet akkor válik jogerőssé, ha az ítélet utolsó másolata kézbesítésének napjától számított fellebbezési határidőn belül nem nyújtanak be fellebbezést.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az eljárási cselekmény elvégzésére való jogosultság a jogszabályban vagy a bíróság által meghatározott határidő lejártával megszűnik. A határidőn túl benyújtott kifogásokat vagy iratokat nem fogadják el.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Valamely fél kérelmére a bíróság megújíthatja az elmulasztott határidőt, ha úgy véli, a késedelemnek elfogadható oka volt.

A bíróság megújíthatja:

• az elmulasztott határidőt;
• a jogszabályban megállapított határidőt;
• a felek számára eljárási jogaik gyakorlása tekintetében megállapított határidőt.

Az általános elévülési időhöz kapcsolódó pusztán eljárási határidők nem újíthatók meg, így például nem újítható meg a végrehajtható okirat benyújtására nyitva álló határidő az adott bírósági vagy bírói határozat jogerőre emelkedésével kezdődő tíz éves elévülési idő lejárta után.

Ha a bíróság elmulasztott határidőt újít meg, ezzel egyidejűleg megengedi a késedelmes eljárási cselekmény elvégzését.

A bíróság, bíró vagy végrehajtó által megállapított eljárási határidők valamely fél kérelmére lejáratuk előtt meghosszabbíthatók. A törvényileg előírt határidők nem hosszabbíthatók meg. Bíróság, bíró vagy végrehajtó által tűzött határidő elmulasztása esetén a határidő által kötött személy kérheti, hogy tűzzenek ki új határidőt az eljárási cselekmény elvégzésére.

Az elmulasztott határidő meghosszabbítása vagy megújítása iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynél a késedelmes cselekményt el kellett volna végezni; A kérelmet bírósági tárgyaláson bírálják el, és a feleket előzetesen értesítik e tárgyalás időpontjáról és helyéről. Valamelyik fél távolléte nem gátolja meg, hogy a kérelem tárgyában határozatot hozzanak.

Az eljárási határidő megújítása iránti kérelemhez csatolni kell az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges iratokat, és ismertetni kell a határidő megújításának indokait.

A bíró által meghatározott határidőt egyesbíró meghosszabbíthatja.

A határidő meghosszabbítására vagy megújítására irányuló kérelem bíróság általi elutasításával szemben kifogást lehet emelni.