Eljárási határidők

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A luxemburgi jog szerint határidőhöz kötött(ek) az eljárásindítás, az eljárási formaságok, a bíróság előtti megjelenés, a távolság miatti halasztás stb.

Az elévülési vagy jogvesztő határidők nem mindig kizárólag eljárásjogi természetűek; itt csak a kizárólag eljárásjogi természetű határidőkkel foglalkozunk.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombat és a vasárnap munkaszüneti nap, ahogy a következő jogszabályokban előírt ünnepnapok is:

• újév, húsvéthétfő, május 1., áldozócsütörtök, pünkösdhétfő, és Luxemburg nemzeti napja június 23-án,
• Mária mennybemenetele, mindenszentek, karácsony napja és december 26./Szent István napja.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási határidők az eljárás tárgyától és típusától függően változhatnak.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő a cselekmény, az esemény, a határozathozatal vagy az okiratok kézbesítésének napján éjfélkor kezdődik.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen: ha a jogszabályok előírják az okiratok bírósági végrehajtó általi kézbesítését (signification) vagy a hivatalvezető általi értesítést (notification), a kézbesítés vagy értesítés napjának az okiratok érintett személy általi tényleges kézhezvételének napjától eltérő nap is tekinthető (például ha az okiratot nem veszik át, vagy ha azt a fél lakóhelyén hagyják stb.)

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Minden határidő a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, határozat vagy kézbesítés napján éjfélkor kezdődik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A jogszabályokban előírt munkaszüneti napokat, a szombatokat és a vasárnapokat beleszámítják a határidőbe.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A jogszabályokban előírt munkaszüneti napokat, a szombatokat és a vasárnapokat beleszámítják a határidőbe.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Minden eljárási határidő az utolsó nap éjfélkor jár le.

Ha a határidőt hetekben adják meg, a határidő az utolsó héten azon a napon jár le, amely megfelel a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, határozat vagy kézbesítés napjának.

Ha a határidőt hónapokban vagy években adják meg, a határidő az utolsó hónapban azon a napon vagy az utolsó év utolsó hónapjában azon a napon jár le, amely a számánál fogva megfelel a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, határozat vagy kézbesítés kezdőnapjának. Ha az adott hónapban nincs olyan számú nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt hónapokban és napokban vagy egy hónap töredékében adják meg, először az egész hónapokat számolják, aztán a napokat vagy a hónaptöredékeket; hónaptöredékek esetén 30 napos hónapokkal számolnak.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon, illetve pótmunkaszüneti napon járna le, akkor a következő munkanapig meghosszabbodik. Ugyanez vonatkozik okiratoknak a helyi hatóságokhoz történő benyújtására is, ha e hatóságok a határidő utolsó napján zárva vannak a nyilvánosság számára.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A külföldi lakóhellyel rendelkező személyekre vonatkozó határidőket a távolságra tekintettel meghosszabbítják, ha luxemburgi bíróság tárgyalja az ügyüket. Ez az alperes lakóhelyétől függően 15–35 nap lehet.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezések (appels) határideje főszabály szerint 40 nap, de ez a külföldi lakóhellyel rendelkező személyek esetében a távolság miatt meghosszabbítható. Az ideiglenesen nem végrehajtható ítéletek ellen csak 8 nap elteltével nyújtható be fellebbezés.

A mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem (opposition) benyújtásának határideje a kézbesítés vagy értesítés napjától számított 15 nap.

Az ideiglenes határozatok (ordonnances de référé) ellen a kézbesítés napjától számított 15 napon belül nyújtható be fellebbezés. Ha az ideiglenes határozatot az érintett fél távollétében hozták, a hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtásának határideje a kézbesítés napjától számított 8 nap. A hatályon kívül helyezés iránti kérelem benyújtásának határideje és a fellebbezési határidő egyidejűleg kezdődik.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ideiglenes határozattal záruló gyorsított eljárások esetén idézést bocsátanak ki az ilyen tárgyaláson való megjelenés céljából az ilyen eljárások esetében szokásos napon és időben. Sürgős esetekben azonban az elnöklő bíró vagy az őt helyettesítő bíró nyilvános bírósági tárgyalásra vagy az illető otthonába szóló, a feltüntetett időpontban történő meghallgatásra szóló idézést bocsáthat ki; az időpont akár hétvégére, munkaszüneti napra vagy általában munkanapnak nem minősülő napra is eshet.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Ha egy Luxemburgon kívüli lakóhellyel rendelkező felet idéznek be Luxemburgba, a rendes határidők érvényesek, kivéve, ha a bíróság határozatot hoz a meghosszabbításukról.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha a keresetet nem nyújtják be határidőn belül, a keresetindítási jog elévül. Ha az eljárási formaságok határideje lejár, főszabály szerint a kereset elévül vagy törlik a jegyzékből.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Ha valamely fél nem vitt bíróság elé egy ügyet a megadott határidőn belül, a határidő lejártának jogkövetkezményei megszüntethetők, ha az adott fél önhibáján kívül nem szerzett időben tudomást a határidő kezdetére okot adó cselekményről vagy nem volt lehetősége cselekedni. A kereseti kérelem csak akkor befogadható, ha azt legfeljebb 15 nappal az után nyújtják be, hogy az érintett fél tudomást szerzett a határidő kezdetére okot adó cselekményről vagy lehetővé vált számára a cselekvés. Következésképpen a kereseti kérelmek főszabály szerint a cselekmény kezdetétől számított határidő lejártát követő 1 éven belül nyújthatók be. Ezeknek a határidőknek nincs halasztó hatályuk.

Minden kereset elévül, ha az eljárás 3 évre megszakad. Ezt a határidőt minden olyan esetben meghosszabbítják 6 hónappal, amikor indokolt az eljárás folytatására vagy új ügyvéd kirendelésére vonatkozó kérelem benyújtása. Az eljárás megszűnik, de a keresetindítási jog nem évül el. A további eljárást óhajtó félnek új keresetet kell benyújtania, hogy fenntartsa a jogait, kivéve, ha maga a keresetindítási jog elévült.

A kereset törléséről amiatt hozott határozat ellen, hogy az ügyvéd nem tartotta be a határidőket, nincs helye fellebbezésnek.

Kapcsolódó linkek

http://www.legilux.lu/