Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2024 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Eljárási határidők

Észak-Írország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A keresetre adott válasz benyújtásának határideje – A High Court (felsőbíróság) előtti eljárásban az alperesnek, ha Észak-Írországban lakik, az eljárási irat kézbesítésétől számított 14 napon belül meg kell jelennie (10. szakasz) (beleértve a kézbesítés napját is), bár később is bármikor megjelenhet az ítélethozatalt megelőzően. Az ítélethozatalt követő megjelenéshez a bíróság engedélye szükséges (az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 12. szakasza). Az alperesnek a keresetlevél kézbesítésétől számított 6 héten belül, a megjelenésétől számított 6 héten belül vagy az ellenkérelem benyújtásának engedélyezésétől számított 6 héten belül kell az ellenkérelmet megküldenie, attól függően, hogy melyik a legkésőbbi (18. szakasz). A County Court (megyei bíróság) előtti eljárásban az alperesnek meg kell küldenie arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ellenkérelmet nyújt be a polgári kereset kézbesítésétől számított 21 napon belül (az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat 12. szakasza).

Az ítélet végrehajtására vonatkozó határidő – Az elévülésről szóló, 1989. évi (észak-írországi) rendelet 16. szakasza értelmében egyetlen ítélet alapján sem lehet végrehajtást kezdeményezni az ítélet végrehajthatóvá válásától számított hat év elteltével.

Elévülési idők - Általában a hatéves elévülési időt kell alkalmazni, ami alkalmazandó:

  • a kártérítési kereset benyújtására irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1989. évi észak-írországi rendelet 6. szakasza);
  • az egymást követő jogalap nélküli birtoklás és a tulajdonjog megszűnése, valamint a jogalap nélkül birtokolt javak esetén irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1989. évi észak-írországi rendelet 17. szakasza).

Az elévülési idő más típusú ügyekben eltérő. Például:

a személyi sérülésekkel kapcsolatos keresetek benyújtásának határideje három év (az elévülésről szóló 1989. évi észak-írországi rendelet 7. szakasza).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakasza az 1978. évi értelmező törvény 5. szakaszával és az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat 43. szakasza az 1954. évi észak-írországi értelmező törvény 39. szakaszával együtt foglalkoznak a határidők kiszámítása szempontjából a legfelsőbb bíróság, illetve a megyei bíróság szabályzatának alkalmazásával és értelmezésével.

A szombaton és vasárnapon kívül Észak-Írországban a munkaszüneti napok a következő munkaszüneti napokat jelentik:

  • újév napja: január 1.
  • Szent Patrik napja: március 17.
  • húsvéthétfő: húsvét vasárnapját követő hétfő
  • húsvétkedd: húsvét vasárnapját követő kedd
  • május eleji munkaszüneti nap: május első hétfője
  • tavaszi munkaszüneti nap: május utolsó hétfője
  • júliusi munkaszüneti napok: július 12. és 13.
  • nyári munkaszüneti nap: augusztus utolsó hétfője
  • karácsony napja: december 25.
  • karácsony másnapja: december 26.

Ha karácsony napja, másnapja vagy az újév napja hétvégére esik, a következő munkanap munkaszüneti nappá válik. Például, ha december 25. és 26. szombat, illetve vasárnap, akkor a következő hétfő és kedd munkaszüneti nap.

Ezenkívül minden bíróság karácsonykor és nagypénteken egy további napra zárva tart.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az 1989. évi észak-írországi elévülési rendelet – Ez több elévülési határidőt határoz meg az eljárás megindítására vonatkozóan, valamint más olyan határidőket, amelyeken belül például az ítélet végrehajtható, és a feleknek egyéb eljárási cselekményt kell végrehajtaniuk. Ezekkel kapcsolatos további információt a fenti 1. kérdésre adott válasz tartalmaz.

A külföldi elévülési időkről szóló 1985. év észak-írországi rendelet – Ez előírja, hogy az eljárási cselekmények megtételére vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos valamennyi törvényt anyagi jogi és nem eljárási kérdésként kell kezelni azokban az esetekben, amelyek külföldi jogot vagy külföldi bíróságok határozatát érintik. Ez vonatkozik mind a választottbírósági eljárásra, mind pedig az észak-írországi bíróságok bírósági eljárásaira azokban az esetekben, amikor egy másik ország törvényeit kell figyelembe venni.

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat és az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat – Ezek az észak-írországi polgári bíróságok eljárási szabályait tartalmazzák, és határidőket írnak elő a különböző eljárási cselekményekre vonatkozóan.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A keresettel szembeni ellenkérelem benyújtására szolgáló időtartam általában a kereset kézbesítésének napjától kezdődik – lásd a fenti 1. kérdésre adott választ. Az 1989. évi észak-írországi elévülési rendelet értelmében a határidő kezdő napja általában az adott esemény napja, például az ítélet végrehajtására szolgáló hatéves elévülési idő kezdő napja az a nap, amikor az ítélet végrehajthatóvá vált.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen – ha az eljárási iratot postai úton vagy levélszekrénybe helyezve kézbesítik, akkor azt az ezt követő hetedik napon (a hétvégét is beleértve) kézbesítettnek kell tekinteni (az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 10. szakaszának 1. pontja), illetve ha vasárnap postázzák, a postázást követő nyolcadik napon, hétfőn kell kézbesítettnek tekinteni. Hasonlóképpen, ha az ügyvéd a polgári keresetet elsőbbségi postai küldeményként kézbesíti, akkor azt a feladást követő hetedik munkanapon kell kézbesíteni tekinteni (a postázást napját nem beleszámítva), de a felsőbíróság eljárási szabályzatától eltérően a hét napos időszakba nem kell beleszámítani a szombatot, a vasárnapot és a munkaszüneti napokat (az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat 43. szakaszának 19A. pontja).

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakaszának 2. pontja alkalmazandó a szabályzatban vagy a valamely eljárási cselekmény végrehajtására vonatkozó ítéletben, végzésben vagy utasításban meghatározott határidőre. Ha valamely eljárási cselekményt egy meghatározott napot követően vagy attól kezdődően kell végrehajtani, ez az időtartam általában közvetlenül az adott napot követő napon kezdődik. Ha valamely eljárási cselekményt egy meghatározott napot megelőző vagy követő meghatározott számú teljes nap alatt kell végrehajtani, akkor e napoknak az eljárási cselekmény végrehajtásának napja és e nap közé kell esniük.

Az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat 43. szakaszának 17. pontja a szabályzat által meghatározott határidőkre vonatkozik. Ha egy adott esemény időszakában vagy az annak megtörténtét követően meghatározott időtartamon belül kell valamely eljárási cselekményt végrehajtani, ez az időtartam az esemény megtörténte napjának végén kezdődik, kivéve ha kifejezetten az adott napra is vonatkozik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakaszának 2. pontja előírja, hogy ha a szóban forgó időszak 7 napos vagy annál rövidebb időszak, és a szombatot, a vasárnapot vagy a munkaszüneti napot, a karácsonyt vagy a nagypénteket is magában foglalja, ezt a napot nem kell beleszámítani. A 3. szakasz 3. pontja előírja, hogy ha a bíróság másként nem rendelkezik, a hosszú, pl. nyári szabadság időtartamát nem kell beszámítani a szabályzatban vagy a kézbesítésre, a beadványok benyújtására vagy a kérelem módosítására vonatkozó bármely végzésben vagy utasításban előírt időtartam kiszámításánál. A 3. szakasz 4. pontja előírja, hogy ha a szabályzatban vagy a valamely eljárási cselekménynek a Supreme Court (legfelsőbb bíróság) hivatalában történő végrehajtására vonatkozó ítéletben, végzésben vagy utasításban előírt határidő azon a napon jár le, amikor a hivatal zárva tart, és ezen okból ezt a cselekményt ezen a napon nem lehet végrehajtani, az eljárási cselekményt időben végrehajtottnak kell tekinteni, ha azt a következő napon hajtják végre, amikor a hivatal nyitva van.

Az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat 43. szakaszának 17. pontja úgy rendelkezik, hogy amennyiben a szabályzat előírja, hogy valamely eljárási cselekményt három napon belül el kell elvégezni, abba nem kell beleszámítani a szombatot, a vasárnapot vagy más olyan napot, amelyen a hivatal zárva tart. Amennyiben a valamely eljárási cselekmény végrehajtására előírt határidő szombaton, vasárnap vagy más olyan napon jár le, amikor a hivatal zárva tart, az eljárási cselekményt másnap kell végrehajtani, amikor a hivatal nyitva tart. Ez utóbbi rendelkezés kiterjed a végzésben előírt határidőkre is.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakaszának 1. pontja előírja, hogy az 1978. évi értelmezési törvény 5. szakaszának sérelme nélkül a szabályzat alkalmazásában a „hónap” szó, ha valamely ítéletben, végzésben, utasításban vagy más iratban szerepel, naptári hónapot jelent, kivéve ha a szövegkörnyezetből más következik.

Ha valamely időszakot években fejeznek ki, bár nincs kifejezett szabály, analógia útján, ha „évet” használnak valamely ítéletben, végzésben, utasításban vagy más iratban, akkor az naptári évet jelent.

A megyei bírósági eljárásokkal kapcsolatban az 1954. évi (észak-írországi) értelmezési törvény 39. szakasza alkalmazandó, és előírja, hogy az „év” 12 (naptári) hónapot, a „hónap” pedig egy naptári hónapot jelent.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakaszának 2. pontja előírja, hogy ha valamely eljárási cselekményt valamely meghatározott napot megelőző meghatározott időtartamon belül kell elvégezni, akkor a határidő közvetlenül az e napot megelőző napon jár le.

Az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzatban az 1954. évi (észak-írországi) értelmezési törvény 39. szakasza értelmében az egy adott napon végződő vagy egy adott napra vonatkozóan számított időtartam magában foglalja ezt a napot is.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakaszának 2. pontja előírja, hogy ha a szóban forgó időszak 7 napos vagy annál rövidebb időszak, és a szombatot, a vasárnapot vagy a munkaszüneti napot, a karácsonyt vagy a nagypénteket magában foglalja, azt a napot ki kell zárni. A 3. szakasz 3. pontja előírja, hogy ha a bíróság másként nem rendelkezik, a hosszú, pl. nyári szabadság időtartamát nem kell beszámítani a szabályzatban vagy a kézbesítésre, a beadványok benyújtására vagy a kérelem módosítására vonatkozó bármely végzésben vagy utasításban előírt időtartam kiszámításánál. A 3. szakasz 4. pontja előírja, hogy ha a szabályzatban vagy a valamely eljárási cselekménynek a Supreme Court (legfelsőbb bíróság) hivatalában történő végrehajtására vonatkozó ítéletben, végzésben vagy utasításban előírt határidő azon a napon jár le, amikor a hivatal zárva tart, és ezen okból ezt a cselekményt ezen a napon nem lehet végrehajtani, az eljárási cselekményt időben végrehajtottnak kell tekinteni, ha azt a következő napon hajtják végre, amikor a hivatal nyitva van.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

-

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A High Court (felsőbíróság) határozatával szembeni fellebbezés benyújtásának határideje általában hat hét, a county court (megyei bíróság) határozatával szembeni fellebbezés benyújtásának határideje pedig 21 nap. Valamely testület határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kérelem benyújtásának határideje 21 nap, ha az alapszabály erre lehetőséget ad, kivéve ha a szóban forgó alapszabály másként rendelkezik.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ha a felperes szerint kivételes okok állnak fenn, kérheti a bíróságtól, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a keresetét, anélkül, hogy az alperes részére bármely iratot kézbesítenének, azaz „ex parte” vagy „előzetes értesítés nélkül”. Ha a bíróság „ex parte” vagy „előzetes értesítés nélküli” végzést hoz, a felperest kötelezik a bíróság előtti megjelenésre. Az alperes jelen lehet ezen a találkozón, és ily módon a bíróság meghallgathatja mindkét felet azt megelőzően, hogy az újabb végzés meghozataláról döntene.

Az időtartam meghosszabbításának további lehetőségeiről az 1989. évi észak-írországi elévülési rendelet IV. része rendelkezik. Például azokban az esetekben meghosszabbítható az elévülési idő, amikor a felperes fogyatékkal él (az 1980. évi elévülési törvény 48. szakasza).

Ha a szabályzat vagy a bíróság másként nem rendelkezik, a jogszabály vagy a bíróság által az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott határidő a felek írásbeli megállapodása alapján módosítható. Ezenkívül a bírák hatáskörrel rendelkeznek a határidők megváltoztatására vonatkozóan.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem. A peres fél nem veszti el az ilyen külföldi szabályozásból eredő kedvezményt.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha az alperes nem nyújt be ellenkérelmet, vagy nem ismeri el a követelést az előírt határidőben, a felperes kérelmet nyújthat be a mulasztási ítélet meghozatala iránt. Mindazonáltal az alperesnek továbbra is lehetősége van arra, hogy a határozattal szemben fellebbezést nyújtson be, vagy a bíróság hatályon kívül helyezheti az ítéletet.

Egyéb ügykezeléssel kapcsolatos szankciók is rendelkezésre állnak. Például, ha valamelyik félnek meghatározott időn belül be kell nyújtania valamely iratot, például szakértői véleményt, és elmulasztja azt, a bíróság elfogadhatatlannak nyilváníthatja a véleményt.

A bíróság olyan szankciókat is igénybe vesz, mint a figyelmen kívül hagyás.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A mulasztó felek bírósághoz fordulhatnak, és kérhetik a határidő meghosszabbítását. Ha a határidő lejártával mulasztási ítéletet hoztak, fellebbezést nyújthatnak be, vagy kérhetik a határozat hatályon kívül helyezését.

Utolsó frissítés: 04/03/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.