Eljárási határidők

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A lengyel polgári eljárásjog a következő határidőtípusokat különbözteti meg:

• a felek eljárási cselekményeire vonatkozóan: törvényi, bírói és szerződéses határidők,
• a bíróság eljárási cselekményeire vonatkozóan: indikatív határidők.

A törvényi és a bírói határidők olyan határidők, amelyek nem léphetők túl.

A törvényi határidőket – amelyek jogvesztő határidőnek minősülnek (azaz elmulasztásuk az adott eljárási cselekményt hatálytalanná teszi) – törvény állapítja meg. Az ilyen határidők nem hosszabbíthatók meg és nem rövidíthetők le. A törvényi határidők a törvényben meghatározott időpontban kezdődnek. Kétféle törvényi határidő létezik: azok a határidők, amelyek letelte előtt valamilyen eljárási cselekményt teljesíteni kell, illetve azok a határidők, amelyek letelte után valamilyen eljárási cselekmény teljesíthető. A törvényi határidők közé tartoznak a jogorvoslat iránti kérelmek, például a fellebbezés vagy panasz előterjesztésére megállapított határidők.

A bírói határidők szintén jogvesztő határidők, azonban azokat a bíróság vagy a bíró állapítja meg. A bírói határidők akár az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül is meghosszabbíthatók vagy lerövidíthetők, azonban ennek csak fontos okból, a határidő lejárta előtt előterjesztett kérelem esetén van helye. Ezek a határidők akkor kezdődnek, amikor a róluk rendelkező határozatot kihirdetik; amennyiben a polgári perrendtartás automatikus kézbesítésről rendelkezik, a határidők a határozat vagy végzés kézbesítésekor kezdődnek.
A bírói határidők közé tartozik a bíróságnál felmerült akadály vagy perképesség hiányának rendezésére megállapított határidő, vagy a fellebbezés vagy panasz alaki hiányosságainak pótlására megállapított határidő.

A szerződéses határidőket – ahogyan azt a nevük is sugallja – a felek közötti megállapodás határozza meg. A klasszikus példa erre a felek közösen előterjesztett kérelmére felfüggesztett eljárás. Amennyiben a felek ilyen kérelmet előterjesztenek, a bíróság felfüggesztheti az eljárást (azonban erre nem köteles). Az ilyen típusú határidő alkalmazása kizárólag a felek szándékától függ.

Az indikatív határidők általában nem a feleknek, hanem az igazságügyi hatóságoknak (bíróságoknak) szólnak. Elmulasztásuk nem von maga után hátrányos eljárásjogi következményeket. Alapvető céljuk az eljárások gyors lefolytatásának biztosítása. Ilyen határidő például a bírósági ítélet indokolásának írásba foglalására előírt határidő.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munkaszüneti napokról szóló 1951. évi január 18-i törvény értelmében az alábbiak a törvényben megállapított munkaszüneti napok:

1. valamennyi vasárnap (a szombatok nem törvényi munkaszüneti napok),

2. az alább felsorolt napok:

1. január 1. – Újév napja,
2. január 6. – Vízkereszt,
3. Húsvétvasárnap,
4. Húsvéthétfő,
5. május 1. – állami ünnep,
6. május 3. – május 3-i nemzeti ünnep,
7. Pünkösdvasárnap,
8. Úrnapja,
9. augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja,
10. november 1. – Mindenszentek,
11. november 11. – nemzeti ünnepnap – a függetlenség napja,
12. december 25. – karácsony,
13. december 26. – karácsony másnapja.

2024-ben húsvétvasárnap március 31-re, húsvéthétfő április 1-re, pünkösdvasárnap május 19-re, úrnapja pedig május 30-ra esik.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A polgári jogban a „határidő” kifejezésnek két jelentése van.
A határidő egyrészt utalhat egy meghatározott időpontra (például 2017. április 5-ére) másrészt pedig egy meghatározott kezdetű és lejáratú időtartamra (például 14 napra).

Ha véghatáridő került meghatározásra (a nap, amikorra egy adott cselekményt el kell végezni), a határidő lejáratának a pontos időpontja a mérvadó. A határidőt nem szükséges egy adott napban kifejezni, azonban ilyenkor a szerződő felek által az adott esetben meghatározott esemény bekövetkezéséhez kell kötni.

Az eljárási határidők nap, hét, hónap vagy év időegység használatával kerülnek meghatározásra. A polgári perrendtartás 165. cikkének értelmében a polgári eljárásban előforduló határidők számításának módját a polgári törvénykönyv határidőkre vonatkozó rendelkezései szabályozzák, amennyiben törvény, bírósági határozat, más állami hatóság határozata vagy valamilyen jogszabály anélkül ír elő határidőt, hogy meghatározná annak számítási módját (a polgári törvénykönyv 110. cikke). Ha egy beadványt a lengyel nemzeti postai szolgáltató Lengyel Köztársaság területén található postahivatalában vagy egy nemzeti postai szolgáltatónak az Európai Unió másik tagállamában található, külföldi postahivatalában adnak fel, az egyenértékűnek minősül az adott dokumentum bírósághoz történő benyújtásával. Ugyanez a szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a katona a szolgálati egységénél, ha a szabadságától megfosztott személy a büntetés-végrehajtási intézet irodájában, vagy ha egy lengyel tengerjáró hajó személyzetének tagja az adott hajó kapitányánál terjeszti elő a dokumentumot.

Egy nap 24 órából áll, amely 24:00 órakor kezdődik és ér véget. A napokban megállapított határidő a határidő utolsó napjának végén jár le. A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő, míg a fél hónap 15 napnak felel meg. Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, úgy kell tekinteni, hogy egy hónap harminc napból, egy év pedig háromszázhatvanöt napból áll. Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Ha a napokban megállapított határidő kezdetét egy adott eseményhez kötik, az esemény bekövetkeztének napja nem számít bele a határidő tartamába. Például ha a bíróság valamely meghatározott eljárási cselekmény hét napos határidőn belüli elvégzésére hívta fel a felet 2017. január 11-i kézbesítéssel, a határidő 2017. január 18-án éjfélkor (24:00 órakor) járt le.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A bírósági iratok többféleképpen is kézbesíthetők: postán, végrehajtó, bírósági tisztviselő vagy a bírósági kézbesítési szolgálat útján. A címzettnek szóló kézbesítésnek úgy is helye lehet, hogy az iratot a címzett részére a bíróság hivatalában átadják. Ha a kézbesítés szabályszerűen megtörtént, az említett kézbesítési módok egyformán érvényesek, és nem befolyásolja a határidők lefolyását, hogy melyik módot választották.

2016. szeptember 8. óta a szabályok lehetővé teszik, hogy a bíróságok egy adatátviteli rendszeren keresztül teljesítsék a kézbesítést, ha a címzett az említett rendszeren keresztül nyújtott be iratokat, vagy ezt a kézbesítési módot választotta. Az a címzett, aki úgy döntött, hogy az iratokat egy adatátviteli rendszeren keresztül nyújtja be, úgy határozhat, hogy nem kíván elektronikus kézbesítést igénybe venni.

Az elektronikus úton kézbesített iratot az elektronikus átvételi elismervényben megjelölt napon kell kézbesítettnek tekinteni, akkor is, ha ez a nap a jogszabályokban meghatározott munkaszüneti napra esik. A kézbesítés hatályát nem befolyásolja az a tény, hogy az elektronikus irat kézhezvételére éjjel került sor. A beadvány beérkezését igazoló elektronikus elismervény hiányában a kézbesítést az irat adatátviteli rendszerben történő feltöltésének napját követő 14 nap elteltével kell teljesítettnek tekinteni. A fent említett szabályok alapján a felek kötelesek az elektronikus fiókjukat legalább 14 naponta egyszer ellenőrizni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha a napokban megállapított határidő kezdetét egy konkrét eseményhez kötik, az adott esemény bekövetkezésének napja nem számít bele a határidőbe.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A napokban megállapított határidőket naptári napokban kell számítani. Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő. A fél hónap 15 napnak felel meg.

Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, úgy kell tekinteni, hogy egy hónap harminc napból, egy év pedig háromszázhatvanöt napból áll.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő. A fél hónap 15 napnak felel meg.

Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, úgy kell tekinteni, hogy egy hónap harminc napból, egy év pedig háromszázhatvanöt napból áll.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak a bírói határidők – vagyis azok, amelyeket a bíróság vagy az eljáró bíró állapított meg – hosszabbíthatók meg, illetve rövidíthetők le. A határidő meghosszabbításáról vagy lerövidítéséről az eljáró bíró vagy a bíróság határoz, azonban ennek csak fontos okból van helye, amely bírói mérlegelés tárgyát képezi.

A határidő csak a fél, a nemperes eljárás résztvevője, a beavatkozó, az ügyész, a munkaügyi felügyelő, a fogyasztóvédelmi ombudsman, nem kormányzati szervezet, bíróság által kirendelt szakértő vagy tanú kérelme alapján hosszabbítható meg vagy rövidíthető le, amennyiben a határidő a cselekményeikre kihatással van. Ilyen határozat a bíró vagy bíróság hivatalból nem hozhat.

A kérelmet a határidő lejárta előtt elő kell terjeszteni.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A lengyel polgári perrendtartás a bírói határozatok típusa szerint (ítélet [wyrok], nemperes eljárásban az ügy érdemében hozott határozat [postanowienie co do istoty sprawy w postępowaniu nieprocesowym], mulasztási ítélet [wyrok zaoczny], fizetési felszólítással indult eljárásban hozott fizetési meghagyás [nakaz zapłaty w postępowaniu upominawczym], fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás [nakaz zapłaty w postępowaniu nakazowym], illetve végzés [postanowienie]) rendelkezik a jogorvoslat iránti kérelmek előterjesztésére megállapított törvényi eljárási határidőkről. A következő törvényi határidőkről van szó:

• ítélet és nemperes eljárásban az ügy érdemében hozott határozat esetén: az ítélet indokolását írásba kell foglalni, ha azt a fél az ítélet rendelkező részének kihirdetésétől számított egy héten belül kéri. A bíróság köteles hivatalból kézbesíteni az ítéletet a feleknek, ha az ügyvéd, jogi képviselő vagy szabadalmi ügyvivő nélkül eljáró fél nem volt jelen az ítélet kihirdetésekor, mert megfosztották a szabadságától, és az ítéletet zárt ülésen hozták meg. Az ítéletet, valamint az indokolás iránti kérelem benyújtásának módjára és határidejére, továbbá a fellebbezés benyújtásának feltételeire, módjára és határidejére vonatkozó információkat automatikusan kézbesíteni kell minden olyan félnek, aki ügyvéd, jogi képviselő, szabadalmi ügyvivő vagy a Lengyel Köztársaság jogi tanácsadó szolgálata által biztosított tanácsadó nélkül járt el. Ha kötelező a képviselet, a felet ügyvédnek vagy jogi képviselőnek kell képviselnie; a felet tájékoztatni kell a képviseleti kötelezettségre vonatkozó rendelkezésekről és azok be nem tartásának következményeiről is. A fellebbezést a megtámadott ítéletet hozó bírósághoz kell benyújtani attól az időponttól számított két héten belül, amikor az ítéletet és az indokolást kézbesítették a fellebbező félnek. Az ítélet indokolásának írásba foglalására vonatkozó határidő meghosszabbítása esetén a fellebbezés benyújtásának határideje három hét. A bíróság az ítélet és az indokolás kézbesítésekor értesíti a felet a határidőről. Ha a határidő helytelenül szerepel az értesítésben, és a fél azt betartotta, úgy kell tekinteni, hogy a fél határidőben benyújtotta a fellebbezést. Akkor is úgy tekintendő, hogy a fél betartotta a fent említett (két-, illetve háromhetes) határidőt, ha annak lejárata előtt fellebbezést nyújtott be a másodfokú bírósághoz. Ilyen esetben a másodfokú bíróság értesíti az elsőfokú bíróságot a fellebbezésről, és bekéri az ügy iratait.
• végzések esetén: a panasz benyújtásának határideje a végzés és az indokolás kézbesítésétől számított egy hét, ideértve a hivatalból történő kézbesítés esetét is. Ha a bíróság a végzés meghozatalakor úgy döntött, hogy nem foglalja írásba annak indokolását, a határidő a végzés kihirdetésétől, illetve kézbesítés esetén a kézbesítés időpontjától kezdődik. A bíróság csak akkor köteles írásba foglalni a nyilvános ülésen meghozott végzés indokolását, ha az ellen fellebbezésnek van helye, és ha azt a fél a végzés kihirdetésétől számított egy héten belül kérelmezi. A végzést csak annak a félnek kézbesítik, aki kérelmezte a végzés indokolásának írásba foglalását és a határozattal együtt történő kézbesítését. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a bíróság köteles hivatalból kézbesíteni a feleknek a nyilvános ülésen hozott végzéseket. A végzés olyan fél részére történő kézbesítésekor, aki ügyvéd, jogi képviselő, szabadalmi ügyvivő vagy a Lengyel Köztársaság jogi tanácsadó szolgálata által biztosított tanácsadó nélkül jár el, az érintett felet tájékoztatni kell az indokolás iránti kérelem és a fellebbezés elfogadhatóságáról, valamint azok benyújtásának feltételeiről, határidejéről és módjáról, vagy arról, hogy a végzés ellen nem lehet fellebbezni, illetve hogy a határozat indokolását nem kell írásba foglalni. A zárt ülésen hozott, fellebbezéssel megtámadható végzések esetében a bíróság csak akkor foglalja írásba az indokolást, ha azt a fél a végzés kézbesítésétől számított egy héten belül kérelmezi. Az indokolással ellátott végzést csak annak a félnek kézbesítik, aki a végzés indokolásának az írásba foglalását és a végzéssel együtt történő kézbesítését kérelmezte. Ha a bíróság jogszabályi rendelkezés alapján köteles írásba foglalni a zárt ülésen hozott végzés indokolását, a végzést és annak indokolását automatikusan kézbesíteni kell. A bíróság írásba foglalhatja a zárt ülésen hozott, fellebbezéssel megtámadható végzés indokolását, ha az hatékonyabbá teszi az eljárást, vagy ha a végzés olyan személy részére történő költségtérítésére vonatkozik, aki nem szerepel félként az eljárásban. Ilyen esetben a végzést és az indokolást valamennyi érintett félnek és személynek kézbesítik. A zárt ülésen hozott végzésnek az indokolással együtt történő, a bíróság általi automatikus kézbesítése mentesíti a felet a végzés és az indokolás kézbesítése iránti kérelem benyújtásának kötelezettsége alól. A bíróság a fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalakor – az ügy összes körülményének mérlegelése alapján – úgy határozhat, hogy nem foglalja írásba a végzés indokolását, feltéve, hogy teljes mértékben helyt ad a fél kérelmének, és elfogadja a fél által a kérelem alátámasztására előadott érveket. A végzésben hivatkozni kell az érintett eljárási iratokra. Ha az eljárási iratot a végzésnél később kézbesítik, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az eljárási irat kézbesítésének napjától kezdődik. A bírósági tisztviselő által hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, ha a végzés ellen fellebbezést lehetett volna benyújtani abban az esetben, ha azt a bíróság hozta volna meg. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított egy héten belül kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amelyen a bírósági tisztviselő a megtámadott végzést meghozta. Ha a végzést indokolás nélkül kézbesítették, és a fél kérelmezte az indokolás írásba foglalását, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő a végzés indokolással együtt történő kézbesítésének napján kezdődik.
• az alperessel szemben hozott mulasztási ítélet esetén: az az alperes, aki ellen mulasztási ítéletet hoztak, az ítélet kézbesítésétől számított két héten belül kifogást nyújthat be.
• a felperessel szemben hozott mulasztási ítélet esetén: ha a keresetet részben vagy egészben elutasították, és a felperes az ítélet kézbesítésétől számított egy héten belül kérelmezi az ítélet indokolásának írásba foglalását, a bíróság írásba foglalja a mulasztási ítélet indokolását.
• fizetési felszólítással indult eljárásban hozott fizetési meghagyás és fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás esetében: a fizetési meghagyásos eljárásban a bíróság arra kötelezi az alperest, hogy a fizetési meghagyásban meghatározott határidőn belül teljes egészében – a költségekkel együtt – fizesse meg a követelést, vagy nyújtson be fellebbezést (azaz a fizetési felszólítással indult eljárásban, illetve a fizetési meghagyásos eljárásban nyújtson be ellentmondást a fizetési meghagyással szemben). A következő határidők alkalmazandók: a fizetési felszólítással indult eljárásban hozott fizetési meghagyás esetében a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított két hét, ha a fizetési meghagyást belföldön kell kézbesíteni a kötelezettnek; a fizetési felszólítással indult eljárásban hozott fizetési meghagyás esetében a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított egy hónap, ha a fizetési meghagyást Lengyelországon kívül, de az Európai Unión belül kell kézbesíteni a kötelezettnek; a fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás esetében a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított egy hónap, ha a fizetési meghagyást az Európai Unión belül kell kézbesíteni a kötelezettnek; a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított három hónap, ha a fizetési meghagyást az Európai Unión kívül kell kézbesíteni. Ha a fizetési meghagyás kibocsátását követően kiderül, hogy a fizetési meghagyást olyan helyen kell kézbesíteni, amelyre tekintettel a (2) bekezdésnek megfelelően indokolt a már kibocsátott fizetési meghagyásban rögzített határidőtől eltérő határidő megállapítása, a bíróság hivatalból határozatot hoz a fizetési meghagyás megfelelő módosításáról.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A tanú vagy a fél köteles a tárgyaláson megjelenni. A tanú akkor is köteles megjelenni a bíróságon, ha nincs tudomása az ügy körülményeiről, vagy ha már eldöntötte, hogy gyakorolni fogja a vallomás megtagadásának jogát. A tanúnak a tárgyalást megelőzően írásban igazolnia kell távollétét (a megjelenés elmulasztását). A megjelenés elmulasztása miatti igazolás későbbi előterjesztése nem akadályozza a bíróságot abban, hogy a tárgyaláson bírságot szabjon ki a tanúra.

A tanúnak az írásbeli igazolással együtt csatolnia kell a megjelenés elmulasztásának okát alátámasztó okiratot. A tanú megjelenésének elmulasztása betegség, fontos üzleti út, vagy súlyos, előre nem látható esemény miatt igazolható. Ha egy adott személy arra hivatkozik, hogy betegség miatt nem tud eleget tenni az idézésnek, a bírósági orvosnak igazolást kell kiállítania, amelyben megerősíti, hogy az érintett személy nem tud megjelenni a bíróságon. Ebben az esetben a bíróság új időpontot tűz ki a tárgyalásra.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A félre és a tanúra az igazságügyi hatóság (bíróság) által alkalmazott polgári eljárásjogi szabályok irányadók.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A fél határidő lejárta után elvégzett eljárási cselekménye hatálytalan.
Ez az alapelv a törvényi és bírói határidőkre egyaránt alkalmazandó. Az eljárási cselekmények hatálytalansága azt jelenti, hogy a késve elvégzett cselekmény nem váltja ki azt a törvény által előírt joghatást, amelynek érdekében azt elvégezték. A határidő lejárta után elvégzett eljárási cselekmény akkor is hatálytalan, ha a bíróság még nem hozta meg a határozatot a határidő elmulasztásának jogkövetkezményéről.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A határidő elmulasztása esetén a fél kérheti annak meghosszabbítását vagy az eljárás újbóli megindítását.

Ha a fél önhibáján kívül mulasztotta el az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt, a bíróság a fél kérelmére meghosszabbítja a határidőt. Nincs helye azonban meghosszabbításnak, amennyiben a határidő elmulasztása a fél számára hátrányos eljárásjogi következményekkel nem jár. A határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet tartalmazó beadványt a határidő elmulasztásának alapjául szolgáló ok megszűnésétől számított egy héten belül kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amely előtt az adott cselekményt el kellett volna végezni. A beadványban a kérelmet igazoló körülményeket megfelelően alá kell támasztani. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a félnek el kell végeznie az elmulasztott eljárási cselekményt. Az elmulasztott határidőtől számított egy év elteltével csak kivételes esetben van helye igazolásnak. A házasságot érvénytelenítő, a házasságot felbontó, valamint a házasság nem létezését megállapító ítélet elleni fellebbezési határidő elmulasztása esetében nincs helye igazolásnak, ha az ítélet jogerőre emelkedését követően legalább az egyik fél újraházasodott. Az elmulasztott határidő igazolására irányuló, késve előterjesztett vagy a jogszabályok szerint elfogadhatatlan kérelmet a bíróság elutasítja. Az elmulasztott határidő miatti igazolási kérelem előterjesztésének ténye nem függeszti fel az eljárást vagy a határozat végrehajtását. A bíróság azonban a körülményektől függően elrendelheti az eljárás vagy a határozat végrehajtásának nyugvását. Amennyiben a kérelemnek a bíróság helyt ad, haladéktalanul intézkedik az ügy tárgyalása iránt.

Perújítás esetén helye van a jogerősen lezárt ügy újbóli tárgyalásának. Az eljárás újbóli megindítására irányuló perújítási kérelem rendkívüli jogorvoslatnak (vagy rendkívüli fellebbezésnek) minősül, és a jogerős ítéletekkel szemben alkalmazható, ellentétben a rendes jogorvoslatokkal, amelyek nem jogerős határozatok esetén alkalmazhatók. Érvénytelenségre hivatkozva a következő esetekben nyújtható be perújítási kérelem: ha a bírói tanácsban illetéktelen személy is részt vett, vagy ha az eljáró bíró a törvény szerint nem járhatott volna el, és a fél az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően nem tudta kérelmezi a bíró felmentését; ha a fél nem rendelkezett kereshetőségi joggal, perbeli cselekvőképességgel vagy megfelelő képviselettel, vagy jogsértés következtében megfosztották a perindítási képességétől; azonban nem kérelmezhető perújítás, ha az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően a fél visszanyerte perindítási képességét, ha a képviselet hiányára kifogás útján hivatkoztak, vagy ha a fél jóváhagyta a megtett eljárási lépéseket. Perújítás akkor is kérelmezhető, ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az ítélet alapjául szolgáló jogszabály ellentétes az alkotmánnyal, valamely ratifikált nemzetközi szerződéssel vagy a jogszabályokkal.

Az alábbi okokból kérelmezhető perújítás:

• az ítélet hamisított vagy megváltoztatott okiraton, vagy később hatályon kívül helyezett büntetőjogi elítélésen alapult;
• vagy az ítélet meghozatalára bűncselekmény következtében került sor.

Perújításnak lehet helye abban az esetben is:

• ha az ugyanarra a jogviszonyra vonatkozóan hozott jogerős ítélet később válik ismertté, vagy olyan tények vagy bizonyítékok kerülnek napvilágra, amelyek befolyásolhatják az ügy kimenetelét, és amelyeket a fél a korábbi eljárásban nem tudott felhasználni,
• ha az ítélet tartalmát olyan határozat befolyásolta, amely az adott ügyben nem zárta le az eljárást, és amelyet az Alkotmánybíróság által az alkotmánnyal, valamely ratifikált nemzetközi szerződéssel vagy a jogszabályokkal ellentétesnek nyilvánított normatív aktus alapján hoztak meg (amelyet a polgári perrendtartásnak megfelelően hatályon kívül helyeztek vagy módosítottak).

Bűncselekmény miatt csak akkor kérhető az eljárás újbóli megindítása, ha a bűncselekményt jogerős ítéletben megállapították, kivéve, ha a büntetőeljárás nem indítható meg, vagy azt a bizonyítékok hiányától eltérő okból megszüntették.

A házasságot érvénytelenítő, a házasságot felbontó, valamint a házasság nem létezését megállapító ítélet esetében nem kérelmezhető perújítás, ha az ítélet jogerőre emelkedését követően legalább az egyik fél újraházasodott. A perújítási kérelmet három hónapon belül kell benyújtani; a határidő attól az időponttól kezdődik, amikor a fél tudomást szerzett a perújítás alapjául szolgáló okról, vagy ha a perújításra az ad alapot, hogy a felet nem képviselték megfelelően, vagy megfosztották az eljárás lehetőségétől, akkor a határidő attól az időponttól kezdődik, amikor a fél, illetve a fél valamely szerve vagy jogi képviselője tudomást szerzett az ítéletről. Ha az Alkotmánybíróság megállapította, hogy valamely normatív aktus ellentétes az alkotmánnyal, valamely ratifikált nemzetközi szerződéssel vagy az ítélet alapjául szolgáló jogszabállyal, a perújítási kérelmet az Alkotmánybíróság határozatának hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell benyújtani. Ha az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalakor egy adott határozat (amelyet az Alkotmánybíróság által az alkotmánnyal, valamely ratifikált nemzetközi szerződéssel vagy egy jogszabállyal ellentétesnek nyilvánított normatív aktus alapján hoztak meg) még nem vált jogerőssé, mivel fellebbezést nyújtottak be vele szemben, amelyet a későbbiekben elutasítottak, a határidő az elutasító határozat kézbesítésének napján, illetve ha a határozatot nyilvános ülésen hirdették ki, a határozat kihirdetésének napján kezdődik.

Nincs helye perújításnak az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított tíz év elteltével (kivéve, ha a fél az eljárásban akadályozott volt, vagy a megfelelő képviselete nem volt biztosított).