Európai igazságügyi portál - Eljárási határidők

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az eljárási határidő lehet jogvesztő (peremptório), amikor a határidő lejártával megszűnik a cselekvés elvégzésére való jogosultság, vagy halasztó (dilatório), amikor a cselekvés lehetőségét adott időpontig vagy egy újabb határidő kezdőnapjáig elhalasztják.

Az eljárási határidőkre vonatkozó szabályokról a polgári eljárásjogi törvény 138–143. cikke rendelkezik.

Az eljárási határidők kiszámítására, illetve a bíróságok által meghatározott határidőkre vonatkozó szabályokról a polgári törvénykönyv 278., 279. és 296. cikke rendelkezik.

Polgári ügyekben a határidők hosszáról és a jogviszonyokra való hatásukról a polgári törvénykönyv 296–333. cikke rendelkezik.

Az elévülési határidőre (prazos de prescrição) és a jogvesztő határidőre (prazos de caducidade) vonatkozó szabályokról a polgári törvénykönyv 300–327., illetve 328–333. cikke rendelkezik.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Ennek alkalmazásában Portugália az alábbi munkaszüneti napokról értesítette az Európai Bizottságot:

január 1.; április 10. (nagypéntek); április 12. (húsvétvasárnap); április 25.; május 1.; június 10.; június 11. (úrnapja); augusztus 15.; október 5.; november 1.; december 1., 8. és 25.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C 31., 2020, 3. o.) közzétette ezt a listát, amely itt érhető el: link.

A tagállamok minden évben elküldik ezt a listát a Bizottságnak. Néhány munkaszüneti nap mozgó, így nem mindig a fent feltüntetett napokra esik.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A portugál polgári eljárásjogban az az általános szabály, hogy különös rendelkezés hiányában a felek számára nyitva álló határidő 10 nap az intézkedések vagy bírósági eljárások kérelmezésére, a semmisségre való hivatkozásra, járulékos kérelem előterjesztésére vagy bármely más eljárási jog gyakorlására; a feleknek ugyancsak 10 nap áll rendelkezésére a másik fél beadványaira való válaszadáshoz (a polgári eljárásjogi törvény 149. cikke).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Főszabály szerint valamennyi válaszadásra nyitva álló határidő mindig a kérdéses cselekményről való értesítéssel kezdődik (a polgári eljárásjogi törvény 149. cikkének (2) bekezdése).

Az eljárás alatt a feleket jogi képviselőiken keresztül értesítik.

Ha a kézbesítés célja valamelyik fél személyes megjelenésre való felhívása, akkor a jogi képviselő értesítése mellett tértivevényes ajánlott levélként magának a félnek is megküldik a megjelenés időpontját, helyét és célját is tartalmazó értesítést.

A jogi képviselő értesítése e-mailben történik (lásd a 2013. augusztus 26-i 280/13. sz. végrehajtási rendeletet [Portaria] a következő elérhetőségen: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=1967&tabela=leis&so_miolo=S), és a számítógépes rendszer igazolja a kézbesítés dátumát, feltételezve azt, hogy az elküldéstől számított harmadik napon – vagy ha ez nem munkanap, akkor az azt követő első munkanapon – került rá sor.

Az idézések tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítését „a tértivevény aláírásának napján megtörténtnek tekintik, és a címzett általi átvételt vélelmezik, még akkor is, ha a tértivevényt harmadik fél írta alá, ellenkező bizonyíték hiányában vélelmezve azt, hogy a levelet haladéktalanul átadták a címzettnek” (a polgári eljárásjogi törvény 230. cikkének (1) bekezdése).

Olyan írásbeli szerződésből fakadó pénzbeli kötelezettségek teljesítésére irányuló eljárások esetén, amelyben a felek megválasztották az értesítési címet, a megadott címen kerül sor az idézés postai kézbesítésére, feltéve, hogy az eljárás tárgyának értéke nem haladja meg a 30 000,00 euró nagyságú összeget, ha pedig meghaladja, akkor az eljárás tárgya folyamatos termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó kötelezettség. Ha a címzett megtagadja a tértivevény aláírását vagy a levél átvételét, a postai kézbesítő a levél visszaküldése előtt nyilvántartásba veszi az eseményt, és az esemény nyilvántartásba vétele alapján vélelmezik a kézbesítést. Az esetről készült feljegyzés dátuma tekintendő a határidő megkezdését jelentő eseménynek (a polgári eljárásjogi törvény 229. cikke).

Ha a levelet azért küldik vissza, mert a címzett nem vette át a törvényben meghatározott határidőn belül a postán, vagy azért, mert az értesítendőtől eltérő személy megtagadja a tértivevény aláírását vagy a levél átvételét, akkor a kézbesítést megismétlik, és újabb tértivevényes ajánlott levelet küldenek az értesítendő személynek. Ebben az esetben – hivatalos formanyomtatvány mellett – magát a levelet otthagyják, valamennyi kötelező információ másolatát mellékelve hozzá. A postai kézbesítőnek nyilvántartásba kell vennie a levél bedobásának időpontját és pontos helyét, és ezt az igazolást azonnal továbbítania kell a bíróságnak.

Ha a levelet nem lehet az értesítendő személy postaládájába kézbesíteni, a postai kézbesítő értesítést hagy a címzettnek. Ebben az esetben a kézbesítést a postai kézbesítő általi nyilvántartásba vétel időpontjában vélelmezik megtörténtnek, vagy értesítés hagyása esetén az azt követő nyolcadik napon (a címzettet az utoljára kiküldött levélben tájékoztatják erről). Ez az az időpont, amikor a kézbesítéssel kiváltott eljárási határidő megkezdődik.

Ha jogi képviselő, illetve a beidézett személlyel a kapcsolatot felvevő bírósági végrehajtó vagy bírósági titkár útján történik a idézés, a határidő akkor kezdődik, amikor az értesített személy aláírja a kézbesítési igazolást.

A polgári eljárásjog lehetőséget ad halasztó határidőre az idézés helye és a tárgyalás helye szerinti bíróság közötti földrajzi távolságra, vagy arra a tényre figyelemmel, hogy a beidézett személyt nem személyesen értesítették. Ilyen esetben a halasztó határidő hozzáadódik a jogvesztő határidőhöz, és a két határidő egynek számít.

Az értesítendő személy bizonytalan tartózkodási helye esetén a közzététellel történő idézésre kihirdetés útján kerül sor, amit egy nyilvános honlapon való hirdetmény követ (a 2013. augusztus 26-i 280/13. sz. végrehajtási rendelet 24. cikke). Ebben az összefüggésben a hirdetmény közzétételének napján vélelmezik a idézés kézbesítésének megtörténtét. A halasztó határidő a kézbesítés napján kezdődik. A válasz benyújtásának határideje a minimális határidő végétől kezdődik.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen. Lásd az előző kérdésre adott választ.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem számít a cselekmény, esemény, határozat, idézés vagy kézbesítés konkrét napja (a polgári törvénykönyv 279. cikkének b) pontja).

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha egy eljárási cselekmény lebonyolítására rendelkezésre álló határidő olyan napon jár le, amikor a bíróságok zárva tartanak, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik (a polgári eljárásjogi törvény 138. cikkének (2) bekezdése).

Az ítélkezési szünet december 22. és január 3. között, virágvasárnap és húsvét hétfő között, valamint július 16. és augusztus 31. között tart.

A bíróság a polgári eljárásjogi törvény 269. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően indokolt végzéssel és a felek meghallgatását követően felfüggesztheti az eljárási határidőt.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A határidő a polgári eljárásjogi törvény 279. cikke b) pontjának megfelelően nem foglalja magában azt a napot – vagy órában kifejezett határidő esetén azt az órát –, amikor a határidő kezdetét jelentő esemény történt.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A meghatározott napon kezdődő, és hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő az utolsó hét, hónap vagy év megfelelő napján 24:00 órakor ér véget; ha a megfelelő nap az utolsó hónapban hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le (a polgári törvénykönyv 279. cikkének c) pontja).

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Mivel a bíróságok csak munkanapokon működnek, és a vasárnapok és a munkaszüneti napok ítélkezési szünetnek minősülnek, a vasárnap vagy munkaszüneti napon véget érő határidők a következő munkanapig meghosszabbodnak, ha bírósági tárgyalás szükséges a kérdéses cselekményhez.

Valamennyi eljárási határidő kiszámításánál az a szabály, hogy az eljárási cselekmény végrehajtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbodik a következő munkanapig, amennyiben olyan napon jár le, amikor a bíróságok zárva vannak (a polgári eljárásjogi törvény 138. cikkének (2) bekezdése).

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A törvényben meghatározott eljárásjogi határidő a megadott esetekben meghosszabbítható.

A felek egyetértése esetén a határidő egy alkalommal, ugyanolyan időtartammal meghosszabbítható (a polgári eljárásjogi törvény 141. cikke).

A határidő elmulasztása indokolt akadályoztatás esetén megengedett, ha az adott félnek vagy képviselőinek nem betudható események akadályozzák egy adott cselekmény időben történő végrehajtását (a polgári eljárásjogi törvény 140. cikke).

A polgári eljárásjogi törvény 139. cikke kimondja továbbá, hogy az indokolt akadályoztatás fennállásától függetlenül a cselekmény a határidőt követő első három munkanap hajtható végre az alábbiakban meghatározott bírságok azonnali megfizetése mellett:

a) ha a cselekmény végrehajtására az első nap kerül sor, a bírság az adott eljárásra vagy cselekményre vonatkozó bírósági illeték 10%-a, de legfeljebb az elszámolási egység fele;

b) ha a cselekmény végrehajtására a második nap kerül sor, a bírság az adott eljárásra vagy cselekményre vonatkozó bírósági illeték 25%-a, de legfeljebb három elszámolási egység;

c) ha a cselekmény végrehajtására a harmadik nap kerül sor, a bírság az adott eljárásra vagy cselekményre vonatkozó bírósági illeték 40%-a, de legfeljebb hét elszámolási egység.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezés benyújtásának határideje a határozat közlésétől számított 30 nap (a polgári eljárásjogi törvény 638. cikke), sürgősségi eljárásokban, illetve a sürgős ügyekben és a polgári eljárásjogi törvény 644. cikkének (2) bekezdése és 677. cikke szerinti ügyekben pedig 15 nap.

Ha valamelyik fél mulaszt, és nem kell értesíteni a polgári eljárásjogi törvény 249. cikke értelmében, akkor a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő a határozat kihirdetésével kezdődik, kivéve, ha a fél a határidő letelte előtt teljesít, és ebben az esetben kézbesíteni kell számára az ítéletet vagy végzést, és az időtartam a kézbesítéssel kezdődik.

A szóbeli végzések vagy az eljárásban ismertetett ítéletek esetében a határidő a kihirdetés napján kezdődik, feltéve, hogy a fél jelen volt vagy idézést kapott az eseményre.

Ha a fent hivatkozott esetektől eltekintve a kézbesítés nem kötelező, akkor a határidő azon a napon kezdődik, amikor a személy tudomást szerzett a határozatról.

Az ellenérdekű fél a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidővel azonos határidőn belül válaszolhat a fellebbező beadványaira.

Válaszában az ellenérdekű fél vitathatja a fellebbezés megengedhetőségét vagy határidőben való benyújtását, valamint a fellebbező kereshetőségi jogát.

Ha a fellebbezés célja felvett bizonyíték újraértékelése, akkor a fellebbezés benyújtására és a válaszadásra vonatkozó határidő 10 nappal meghosszabbodik.

Ha az ellenérdekű fél kéri a fellebbezés hatályának kiterjesztését, akkor a fellebbező a kérelem közlését követő 15 napon belül válaszolhat.

Ha több fellebbező vagy több ellenérdekű fél van, valamennyiük kérelmére önálló határidő irányadó, függetlenül attól, hogy különböző ügyvédek képviselik-e őket. A bíróság hivatala felelős annak biztosításáért, hogy valamennyi ügyet a kitűzött határidőn belül tárgyalják.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A törvényben meghatározott eljárási határidőket nem lehet lerövidíteni.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Az adott polgári kereset megtámadása érdekében beidézett személy esetében a védekezés előterjesztésére vonatkozóan megállapított határidő meghosszabbítható, ha az idézést a bíróság székhelye szerinti kerületen kívül kézbesítették.

A határidő meghosszabbítása nem a beidézett személy lakóhelyétől függ, hanem attól, hogy az idézést a bíróság székhelye szerinti kerületen kívül kézbesítették-e (a polgári eljárásjogi törvény 245. cikke).

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A kötelező határidő lejártával megszűnik a cselekmény elvégzésére való jogosultság. Igazolt akadályoztatás esetén azonban a cselekmény elvégezhető határidőn kívül, és ettől függetlenül a határidőt követő első három munkanapon is, bírság azonnali megfizetése mellett (a polgári eljárásjogi törvény 139. cikke).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Ahogy a 11. és 15. pontban szerepel, igazolt akadályoztatás esetén a cselekmény a határidő lejártát követően is elvégezhető.

A polgári eljárásjogi törvény 140. cikkének megfelelően az igazolt akadályoztatás a cselekmény időben való elvégzését megakadályozó, a határidővel érintett személynek vagy képviselőinek vagy meghatalmazott ügynökeinek nem betudható esemény. Ilyen esetben az indokolt akadályoztatásra hivatkozó félnek azonnal be kell mutatnia az azt alátámasztó bizonyítékot.

Az igazolt akadályoztatástól függetlenül a cselekmény a fent írtaknak megfelelően, bírság megfizetése mellett elvégezhető a határidőt követő első három munkanapon belül; emellett a bíróság egyértelmű pénzügyi nehézségek esetén, vagy ha az összeget nyilvánvalóan aránytalannak tartja, kivételesen határozhat a bírság csökkentéséről vagy elengedéséről – különösen olyan eljárási cselekmények esetében, amelyekhez nincs szükség jogi képviselő kijelölésére, és a cselekményt maga a fél tette meg.

Kapcsolódó linkek

Utolsó frissítés: 02/03/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.