

Információk keresése régiónként
Az eljárásbeli aktusokat konkrét határidőkön (términos) vagy a törvény által előírt időtartamon (plazos) belül kell teljesíteni.
A határnap meghatározza azt az időt, ameddig egy adott eljárási cselekményt el kell végezni.
A határidő meghatározza az eljárás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamot. A határidőket napokban, hetekben, hónapokban vagy években lehet megállapítani.
Amennyiben jogszabály nem ír elő határidőt vagy határnapot, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt haladéktalanul el kell végezni.
Ugyanakkor az arányosság követelményét érvényesíteni kell, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlata bevezette az észszerű idő fogalmát (amely olyan tényezőket is figyelembe vesz, mint az ügy összetettsége, azt, hogy rendszerint mennyi ideig tartana elbírálni a szóban forgóhoz hasonló kérdést, a peres fél érdekeit és az eljárás során tanúsított magatartását, a hatóságok magatartását vagy a rendelkezésre álló erőforrások vizsgálatát). Azonban, ha a bíróság elmulasztja az észszerű idő fogalmának érvényesítését, az kihatással van a spanyol alkotmány 24. cikkének (2) bekezdésében szabályozott jogra.
A bíróságok és a bírósági tisztviselők indokolatlan határidő-, illetve határnap-mulasztása ezen túlmenően az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial) szerinti fegyelmi eljáráshoz vezet. Ez nem érinti a sérelmet szenvedett fél jogát az esetlegesen felmerült kárának érvényesítésére.
Az eljárásjogi határidők mellett külön kérdést jelentenek az anyagi jogok gyakorlására meghatározott határidők (elévülés és jogvesztés).
Ami a közigazgatási eljárások szabályozását illeti, az 1182/71 rendeletet a közigazgatás szervezetére vonatkozó jogi szabályozásról és az egységes közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ley de Régimen Jurídico de las Administraciones Públicas y del Procedimiento Administrativo Común) 48. cikke ültette át a nemzeti jogba. A 48. cikk a következőképpen rendelkezik:
A naptárat minden év kezdete előtt a megfelelő közlönyben és más híradási csatornákon kell közzétenni annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság tudomást szerez arról.
A 2020. évi munkanapokat ábrázoló naptárra mutató link: WEB LINK
A bírósági eljárásban érvényesülő munkaszüneti napokat az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény 182. cikke szabályozza. A következőképpen rendelkezik:
Az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény 183. cikke szerint augusztus napjai valamennyi bírósági eljárásra nézve munkaszüneti napnak minősülnek, az eljárási jogszabályok által sürgősnek nyilvánított eljárásokat kivéve.
A szabályokat a 2015. október 5-i 42/2015. sz. törvénnyel módosított, a polgári perrendtartásról szóló 1/2000. sz. törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil) I. Könyve, V. Címe, II. Fejezetének 130-136. cikkei tartalmazzák.
A jelenlegi szabályok főbb ismérvei a következők:
a) Valamennyi bírósági eljárásra munkanapokon és munkaidőben kerül sor.
Munkanap a szombatokon és vasárnapokon, a nemzeti, regionális és helyi ünnepnapokon kívüli összes egyéb nap az évben. Augusztus napjai ugyancsak munkaszüneti napnak minősülnek, és a bíróságok ezeken a napokon nem küldenek elektronikus értesítéseket az ügyvédeknek és jogi szakembereknek, kivéve, ha ezeket a napokat a szóban forgó alakiságok céljából munkanapoknak kell tekinteni.
A munkaidő reggel 8 órától este 8 óráig tart, kivéve ha valamely különleges eljárásra tekintettel jogszabály eltérően rendelkezik. Az értesítéseket és a végrehajtást illetően az este 8 óra és este 10 óra közötti időszakot ugyancsak munkaidőnek kell tekinteni.
Kivételesen bizonyos eljárásokban – például ajánlat elektronikus árverés során történő benyújtása esetén – a határidőt naptári napokban kell meghatározni, és e tekintetben nincsenek nem munkaidőnek tekintett órák. A polgári perrendtartás 649. cikke az árverés kezdetétől számított húsz naptári napos időszakról rendelkezik, és az árverés nem zárul le az utolsó ajánlat beérkezésétől számított egy óráig, feltéve, hogy az nagyobb összegű, mint a korábbi legmagasabb ajánlat, még akkor is, ha ez az eredeti húsznapos határidő legfeljebb 24 órával történő meghosszabbítását jelenti.
b) Sürgősnek minősülő eljárásokban munkanapnak és munkaidőnek lehet minősíteni a napokat és órákat, például, ha a késedelem komoly hátrányt jelentene az érintett feleknek vagy az igazságszolgáltatás megfelelő működésére nézve, vagy ha ellehetetlenítené a bíróság határozatát. (A példák közé tartozik a pszichiátriai kórházba történő nem önkéntes felvétel, valamint a polgári jogvitákban kiskorúak mindenek felett álló érdekének érvényesítése érdekében tett bírói intézkedések.) Erre sor kerülhet a bíróság hivatalbóli kezdeményezésére, vagy az érintett fél kérelmére, és az ügytől függően az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselője (Letrado de la Administración de Justicia) vagy maga a bíróság rendeli el.
A sürgős intézkedések augusztusban minden esetben kifejezett engedély nélkül teljesíthetők. Ehhez hasonlóan nincs szükség engedélyre, ha a munkaidőben kezdeményezett sürgős intézkedések szükségszerűen túlnyúlnak a munkaidőn.
c) A határidők számítását illetően a határidő a határidő kezdetéről szóló hivatalos értesítést követő napon kezdődik, és magában foglalja a határidő utolsó napját, amely éjfélkor ér véget.
Ugyanakkor, ha jogszabály rendelkezése szerint valamely határidő egy másik határidő lejártával kezdődik, akkor az új határidő az előző határidő lejártát követő napon kezdődik anélkül, hogy szükség lenne ezzel kapcsolatban új értesítésre.
d) Az eljárási beadványok esetében (a polgári eljárásról szóló törvény 135. cikke) a bíróság és a peres fél közötti kommunikációnak két módja létezik:
A benyújtás módjától függetlenül a határidőhöz kötött dokumentumok a határidő lejártát követő munkanapon 15 óráig nyújthatók be.
Polgári bíróságok előtti eljárásban az eljárási beadványok nem terjeszthetők elő a bíróság őrszolgálatánál.
e) A határidők nem hosszabbíthatók meg: amennyiben a fél elmulasztja a határidőt, elveszíti a jogát az eljárási cselekmény elvégzésére.
WEB LINK:
A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (LEY DE ENJUICIAMIENTO CIVIL)
A polgári perrendtartás 151. cikkében rögzített általános szabály szerint valamennyi bírósági vagy az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselője által hozott döntésről szóló értesítést a döntés meghozatalának vagy közzétételének napjától számított három napon belül kézbesíteni kell.
A 151. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az értesítést az ügyészségnek, a kormányzati jogi szolgálatnak, a Cortes Generales és a törvényhozó parlamentek tanácsának, a társadalombiztosítási igazgatás jogi szolgálata tanácsának, más autonóm régiós szervnek vagy helyi önkormányzati szervezetnek kell kézbesíteni, és az értesítést a Bírósági Eljárás Képviselői által működtetett értesítési szolgálaton keresztül kézbesítik, úgy a kézbesítést a hivatalos nyilvántartásba való beérkezés rögzítésének napját követő munkanapon, vagy pedig az átvételről szóló igazolással kell teljesítettnek tekinteni, ha az értesítést elektronikusan vagy online kézbesítették. Amennyiben az értesítést délután 3 óra után küldték, azt a következő munkanapon érkezettnek kell tekinteni.
A 151. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az értesítéshez csatolandó dokumentum vagy végzés kézbesítésére az értesítés kézhezvételét követő napon kerül sor, az értesítést akkor kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az iratot rögzítették, feltéve, hogy az értesítés joghatása az irathoz kapcsolódik.
Amennyiben a döntést végrehajtó útján vagy postán kézbesítik, az irat kézhezvételének napja az a nap, amelyen a végrehajtó vagy a postai szolgáltató kézbesítette, és annak átvétele aláírásra került.
Ha az értesítést a polgári perrendtartás 164. cikke szerint hirdetményi úton kell kézbesíteni, mert az alperes címe ismeretlen, akkor a határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a hirdetményt a bíróság hirdetőtáblája kifüggesztik, vagy megfelelően a hivatalos közlönyben vagy elektronikusan közzéteszik.
Ha a jogi képviselő által előterjesztett iratok másolatának a másik fél jogi képviselője részére való továbbítása szükséges, akkor a polgári perrendtartás 278. cikke szerint, amennyiben törvény alapján a továbbított irat ad okot olyan határidő kezdetére, amely alatt valamilyen eljárási cselekményt kell teljesíteni, úgy a határidő a bíróság bevonása nélkül a továbbított másolatokon rögzített napot követő napon kezdődik, elektronikus kézbesítés esetén pedig azon a napon, amelyen az iratokat továbbítottnak kell tekinteni.
A határidő számításának kezdőnapja azt a napot követő nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett.
A munkaszüneti napokat a határidők számításának figyelmen kívül kell hagyni, kivéve a fent említett esetekben elektronikus árverésen tett ajánlatok esetét, illetve, ha a határidőt naptári napokban fejezik ki.
A sürgős intézkedést igénylő határidő-számításnál augusztus napjait nem munkaszüneti napként kell figyelembe venni: csak a szombatok, vasárnapok és ünnepnapok maradnak figyelmen kívül a számításnál.
A hónapokban vagy években megállapított határidők az egyik dátumtól a következőig tartanak. A spanyol szabályozás nem tartalmaz rendelkezést hetekben megállapított határidőkről.
Ha a határidő utolsó hónapjának nincsen olyan napja, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy más munkaszüneti napon jár le, azt úgy kell tekinteni, hogy a következő munkanapon jár le.
A határidők nem hosszabbíthatóak meg. Azonban a határidőket félbe lehet szakítani, a határnapokat pedig ki lehet terjeszteni abban az esetben, ha azok vis maior miatt nem tarthatók. Ezekben az esetekben a határidő a félbeszakadás vagy meghosszabbítás okának elmúltával újra elkezdődik. A vis maior fennállását a bíróságnak hivatalból, vagy az érintett fél kérelmére, a többi fél meghallgatását követően kell megítélnie jelenlétével zajló tárgyaláson (lásd a 13. kérdésre adott választ).
A jogorvoslat különböző típusaira meghatározott határidőről jogszabály rendelkezik, és azok nem hosszabbíthatók meg. A következő szintű felsőbb bírósághoz (recursos de apelación) és a Legfelsőbb Bírósághoz (recursos de casación) történő fellebbezés esetén a határidő a bírósági határozat kézbesítését követő naptól számított 20 nap (a polgári eljárásról szóló törvény 458. és 479. cikke).
A törvényben meghatározott határidőket nem lehet meghosszabbítani. Bizonyos esetekben jogszabály írja elő a bíróság számára, hogy valamely eljárási cselekmény elvégzésére határidőt határozzon meg.
Kivételesen vis maior esetén lehetőség van a határidők félbeszakítására és a határnapok kiterjesztésére:
A két fél közös megállapodással indokolás nélkül ugyancsak kérheti az eljárás felfüggesztését annak érdekében, hogy megkíséreljék megállapodás vagy egyezség létrehozását, illetve közvetítés vagy választottbírósági út igénybevételét. Az eljárás nem függeszthető fel 60 napnál tovább, vagy a közvetítői eljárás befejezését követően (a polgári perrendtartás 19. cikkének (4) bekezdése és 415. cikke).
Amennyiben költségmentesség iránti kérelmet nyújtanak be, két lehetséges forgatókönyv létezik, amelyek a fent említett 42/2015. sz. törvénnyel módosított 1996. január 10-i 1/1996. sz. törvény (a költségmentességről szóló törvény) 16. cikke hatálya alá tartoznak.
Mindenesetre, az elévülési idő újra kezdődik, amikor a kérelmezőt az ügyvédi kamara (Colegio de Abogados) által ideiglenesen kijelölt ügyvédről értesítik, vagy, adott esetben, amikor a költségmentességi bizottság határozatot hoz a költségmentesség megítéléséről, de minden esetben a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
Amennyiben a kérelmet elutasítják, az nyilvánvalóan sértő és csupán a határidők meghosszabbítását célozza, az ügyet tárgyaló bíróság a törvény által megengedett legszűkebb határidőket alkalmazhatja, az abból eredő minden következménnyel együtt.
A fizetés elmaradása vagy a határidő lejárta miatti kilakoltatással járó szóbeli eljárásokban a polgári eljárásról szóló törvény 441. cikkének (5) bekezdése az eljárás felfüggesztésének egy másik esetét írja elő, ha a szociális szolgálatok megerősítik, hogy az érintett háztartás szociális és/vagy gazdasági szempontból kiszolgáltatott helyzetben van. A Bíróság hivatalvezetője az értesítés kézhezvételét követően felfüggeszti az eljárást a szociális szolgálatok által megfelelőnek ítélt intézkedések elfogadásáig, a szociális szolgálatok által a bírósághoz eljuttatott értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb egy hónapos időtartamra, illetve jogi személy kérelmező esetén három hónapos időtartamra. Az intézkedések végrehajtása vagy a határidő eltelte után a bíróság a felfüggesztést megszünteti és az eljárást folytatja.
Nem alkalmazandó.
Általános szabály, hogy a határidőt elmulasztó fél elveszíti az eljárási cselekmény elvégzéséhez való jogát (a polgári perrendtartás 136. cikke). A legfontosabb példák az alábbiak:
Amennyiben a felet arról tájékoztatják, hogy valamely meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidő lejárt, és az eljárás a következő stádiumába lépett, vagy ha a fél beadványát vagy kérelmét elkésettség miatt utasítják vissza, a fél fellebbezhet a döntés ellen. Ez a helyzet például akkor, amikor a keresetlevél elleni kérelem annak határidőn túl történő előterjesztésére tekintettel kerül visszautasításra.
Az a személy, akit távollétében elítéltek, és akinek az ítéletet személyesen kézbesítették, csak a következő felsőbb szintű bírósághoz (recurso de apelación) vagy a Legfelsőbb Bírósághoz (recurso de casación) benyújtott fellebbezés útján fellebbezhet. Ezek a fellebbviteli utak az értesítés hivatalos közlönyben való közzététele, illetve elektronikus úton történő kézbesítése esetén is alkalmazandók. A fellebbezést minden esetben a törvény által meghatározott határidőn belül kell előterjeszteni (a polgári perrendtartás 500. cikke).
Aki ismétlődő jelleggel elmulasztja a tárgyalást, csak akkor kérelmezheti az eljárást befejező ítélet hatályon kívül helyezését, ha vis maior miatt nem tudott megjelenni a tárgyaláson vagy ez okból nem volt tudomása az eljárásról (a polgári perrendtartás 501. cikke).
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.