Eljárási határidők

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az eljárásbeli aktusokat konkrét határidőkön (términos) vagy a törvény által előírt időtartamon (plazos) belül kell teljesíteni.

A határnap meghatározza azt az időt, ameddig egy adott eljárási cselekményt el kell végezni.

A határidő meghatározza az eljárás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamot. A határidőket napokban, hetekben, hónapokban vagy években lehet megállapítani.

Amennyiben jogszabály nem ír elő határidőt vagy határnapot, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt haladéktalanul el kell végezni.

Ugyanakkor az arányosság követelményét érvényesíteni kell, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlata bevezette az észszerű idő fogalmát (amely olyan tényezőket is figyelembe vesz, mint az ügy összetettsége, azt, hogy rendszerint mennyi ideig tartana elbírálni a szóban forgóhoz hasonló kérdést, a peres fél érdekeit és az eljárás során tanúsított magatartását, a hatóságok magatartását vagy a rendelkezésre álló erőforrások vizsgálatát). Azonban, ha a bíróság elmulasztja az észszerű idő fogalmának érvényesítését, az kihatással van a spanyol alkotmány 24. cikkének (2) bekezdésében szabályozott jogra.

A bíróságok és a bírósági tisztviselők indokolatlan határidő-, illetve határnap-mulasztása ezen túlmenően az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial) szerinti fegyelmi eljáráshoz vezet. Ez nem érinti a sérelmet szenvedett fél jogát az esetlegesen felmerült kárának érvényesítésére.

Az eljárásjogi határidők mellett külön kérdést jelentenek az anyagi jogok gyakorlására meghatározott határidők (elévülés és jogvesztés).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Ami a közigazgatási eljárások szabályozását illeti, az 1182/71 rendeletet a közigazgatás szervezetére vonatkozó jogi szabályozásról és az egységes közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ley de Régimen Jurídico de las Administraciones Públicas y del Procedimiento Administrativo Común) 48. cikke ültette át a nemzeti jogba. A 48. cikk a következőképpen rendelkezik:

1. Spanyol jogszabály vagy uniós jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában, amennyiben a határidőket napokban fejezik ki, azokat munkanapoknak kell tekinteni a vasárnapok és a munkaszüneti napok kizárásával. Amennyiben a határidőt naptári napokban fejezik ki, ezt fel kell tüntetni az érintett értesítésben.
2. Amennyiben a határidőt hónapokban vagy években fejezik ki, az azt a napot követő napon kezdődik, amelyen az iratot közölték vagy közzétették, vagy pedig az azt követő napon, amelyen az érintett hatóság hallgatása miatt elfogadottnak vagy elutasítottnak kell tekinteni a kérelmet. Ha a határidő utolsó hónapjának nincsen olyan napja, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
3. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő meghosszabbodik a következő munkanapig.
4. A napokban kifejezett határidőt azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen az iratot közölték vagy közzétették, vagy pedig amelyen az érintett hatóság hallgatása miatt elfogadottnak vagy elutasítottnak kell tekinteni a kérelmet.
5. Amennyiben valamely nap munkanapnak minősül az önkormányzatnál vagy abban az autonóm régióban, amelynek területén az érintett fél tartózkodik, és munkaszüneti napnak minősül a közigazgatási szerv székhelyén, vagy fordítva, úgy az ilyen napot minden esetben munkaszüneti napnak kell tekinteni.
6. Valamely nap határidő-számítás alkalmazásában történő munkaszüneti nappá vagy munkanappá minősítése önmagában nincs kihatással a közigazgatási szervek működésére, a munkaidő szervezésére, illetve a közhiteles nyilvántartásokhoz való hozzáférésre.
7. A munkanapok hivatalos naptárára figyelemmel a központi kormányzat és az autonóm régió hatóságai határidő-számítás céljából az illetékességi területükre kiterjedően meghatározzák a munkaszüneti napok naptárát. Az autonóm régiók által jóváhagyott naptár tartalmazza azon érintett földrajzi terület helyi önkormányzati szerveire vonatkozó munkaszüneti napokat, amelyekre a naptár alkalmazandó.

A naptárat minden év kezdete előtt a megfelelő közlönyben és más híradási csatornákon kell közzétenni annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság tudomást szerez arról.

A 2020. évi munkanapokat ábrázoló naptárra mutató link: WEB LINK

A bírósági eljárásban érvényesülő munkaszüneti napokat az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény 182. cikke szabályozza. A következőképpen rendelkezik:

1. Eljárásjogi szempontból az alábbi napok munkaszüneti napok: szombatok és vasárnapok; december 24. és 31.; a nemzeti, regionális és hivatalos ünnepnapok. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács rendeletében jogszabályban kifejezetten nem szabályozott esetekben engedélyezheti bírósági eljárások lefolytatását ezeken a napokon.
2. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munkanap reggel 8 órától este 8 óráig tart.

Az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény 183. cikke szerint augusztus napjai valamennyi bírósági eljárásra nézve munkaszüneti napnak minősülnek, az eljárási jogszabályok által sürgősnek nyilvánított eljárásokat kivéve.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A szabályokat a 2015. október 5-i 42/2015. sz. törvénnyel módosított, a polgári perrendtartásról szóló 1/2000. sz. törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil) I. Könyve, V. Címe, II. Fejezetének 130-136. cikkei tartalmazzák.

A jelenlegi szabályok főbb ismérvei a következők:

a) Valamennyi bírósági eljárásra munkanapokon és munkaidőben kerül sor.

Munkanap a szombatokon és vasárnapokon, a nemzeti, regionális és helyi ünnepnapokon kívüli összes egyéb nap az évben. Augusztus napjai ugyancsak munkaszüneti napnak minősülnek, és a bíróságok ezeken a napokon nem küldenek elektronikus értesítéseket az ügyvédeknek és jogi szakembereknek, kivéve, ha ezeket a napokat a szóban forgó alakiságok céljából munkanapoknak kell tekinteni.

A munkaidő reggel 8 órától este 8 óráig tart, kivéve ha valamely különleges eljárásra tekintettel jogszabály eltérően rendelkezik. Az értesítéseket és a végrehajtást illetően az este 8 óra és este 10 óra közötti időszakot ugyancsak munkaidőnek kell tekinteni.

Kivételesen bizonyos eljárásokban – például ajánlat elektronikus árverés során történő benyújtása esetén – a határidőt naptári napokban kell meghatározni, és e tekintetben nincsenek nem munkaidőnek tekintett órák. A polgári perrendtartás 649. cikke az árverés kezdetétől számított húsz naptári napos időszakról rendelkezik, és az árverés nem zárul le az utolsó ajánlat beérkezésétől számított egy óráig, feltéve, hogy az nagyobb összegű, mint a korábbi legmagasabb ajánlat, még akkor is, ha ez az eredeti húsznapos határidő legfeljebb 24 órával történő meghosszabbítását jelenti.

b) Sürgősnek minősülő eljárásokban munkanapnak és munkaidőnek lehet minősíteni a napokat és órákat, például, ha a késedelem komoly hátrányt jelentene az érintett feleknek vagy az igazságszolgáltatás megfelelő működésére nézve, vagy ha ellehetetlenítené a bíróság határozatát. (A példák közé tartozik a pszichiátriai kórházba történő nem önkéntes felvétel, valamint a polgári jogvitákban kiskorúak mindenek felett álló érdekének érvényesítése érdekében tett bírói intézkedések.) Erre sor kerülhet a bíróság hivatalbóli kezdeményezésére, vagy az érintett fél kérelmére, és az ügytől függően az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselője (Letrado de la Administración de Justicia) vagy maga a bíróság rendeli el.

A sürgős intézkedések augusztusban minden esetben kifejezett engedély nélkül teljesíthetők. Ehhez hasonlóan nincs szükség engedélyre, ha a munkaidőben kezdeményezett sürgős intézkedések szükségszerűen túlnyúlnak a munkaidőn.

c) A határidők számítását illetően a határidő a határidő kezdetéről szóló hivatalos értesítést követő napon kezdődik, és magában foglalja a határidő utolsó napját, amely éjfélkor ér véget.

Ugyanakkor, ha jogszabály rendelkezése szerint valamely határidő egy másik határidő lejártával kezdődik, akkor az új határidő az előző határidő lejártát követő napon kezdődik anélkül, hogy szükség lenne ezzel kapcsolatban új értesítésre.

d) Az eljárási beadványok esetében (a polgári eljárásról szóló törvény 135. cikke) a bíróság és a peres fél közötti kommunikációnak két módja létezik:

1. Jogi képviselővel (procurador) nem rendelkező természetes személyek esetén (ez rendszerint abban az esetben fordul elő, hogy ha a per tárgya nem éri el a 2 000 eurót), illetve ha az irat nem terjeszthető elő digitális formában, papíralapon.
2. A bíróság online és elektronikus rendszerén keresztül. Ez a módszer kötelező az ügyvédek és jogi szakemberek, valamint bizonyos felek számára akkor is, ha jogi képviselő nélkül járnak el (például jogi személyek, közjegyzők és nyilvántartók esetén: lásd a polgári perrendtartás 273. cikkét). A felek választásuk szerint abban az esetben is használhatják ezt a rendszert, amennyiben az számukra nem kötelező. Az iratok elektronikus előterjesztése esetén a visszaigazolás automatikusan kibocsátott elektronikus elismervény formájában történik. Az ügyvédek és jogi szakemberek a nap 24 órájában, az év minden napján elektronikus úton is benyújthatnak beadványokat és egyéb dokumentumokat. Ha az iratot munkaszüneti napon, vagy munkaidőn kívül nyújtották be, azt úgy kell tekinteni, hogy a következő munkanap kezdetén került benyújtásra. Külön rendelkezés szól a lejáró határidők meghosszabbításról abban az esetben, ha kötelező irat az online szolgálat előre nem látható meghibásodása miatt nem volt határidőben előterjeszthető.

A benyújtás módjától függetlenül a határidőhöz kötött dokumentumok a határidő lejártát követő munkanapon 15 óráig nyújthatók be.

Polgári bíróságok előtti eljárásban az eljárási beadványok nem terjeszthetők elő a bíróság őrszolgálatánál.

e) A határidők nem hosszabbíthatók meg: amennyiben a fél elmulasztja a határidőt, elveszíti a jogát az eljárási cselekmény elvégzésére.

WEB LINK:

A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (LEY DE ENJUICIAMIENTO CIVIL)

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A polgári perrendtartás 151. cikkében rögzített általános szabály szerint valamennyi bírósági vagy az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselője által hozott döntésről szóló értesítést a döntés meghozatalának vagy közzétételének napjától számított három napon belül kézbesíteni kell.

A 151. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az értesítést az ügyészségnek, a kormányzati jogi szolgálatnak, a Cortes Generales és a törvényhozó parlamentek tanácsának, a társadalombiztosítási igazgatás jogi szolgálata tanácsának, más autonóm régiós szervnek vagy helyi önkormányzati szervezetnek kell kézbesíteni, és az értesítést a Bírósági Eljárás Képviselői által működtetett értesítési szolgálaton keresztül kézbesítik, úgy a kézbesítést a hivatalos nyilvántartásba való beérkezés rögzítésének napját követő munkanapon, vagy pedig az átvételről szóló igazolással kell teljesítettnek tekinteni, ha az értesítést elektronikusan vagy online kézbesítették. Amennyiben az értesítést délután 3 óra után küldték, azt a következő munkanapon érkezettnek kell tekinteni.

A 151. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az értesítéshez csatolandó dokumentum vagy végzés kézbesítésére az értesítés kézhezvételét követő napon kerül sor, az értesítést akkor kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az iratot rögzítették, feltéve, hogy az értesítés joghatása az irathoz kapcsolódik.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Amennyiben a döntést végrehajtó útján vagy postán kézbesítik, az irat kézhezvételének napja az a nap, amelyen a végrehajtó vagy a postai szolgáltató kézbesítette, és annak átvétele aláírásra került.

Ha az értesítést a polgári perrendtartás 164. cikke szerint hirdetményi úton kell kézbesíteni, mert az alperes címe ismeretlen, akkor a határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a hirdetményt a bíróság hirdetőtáblája kifüggesztik, vagy megfelelően a hivatalos közlönyben vagy elektronikusan közzéteszik.

Ha a jogi képviselő által előterjesztett iratok másolatának a másik fél jogi képviselője részére való továbbítása szükséges, akkor a polgári perrendtartás 278. cikke szerint, amennyiben törvény alapján a továbbított irat ad okot olyan határidő kezdetére, amely alatt valamilyen eljárási cselekményt kell teljesíteni, úgy a határidő a bíróság bevonása nélkül a továbbított másolatokon rögzített napot követő napon kezdődik, elektronikus kézbesítés esetén pedig azon a napon, amelyen az iratokat továbbítottnak kell tekinteni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A határidő számításának kezdőnapja azt a napot követő nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A munkaszüneti napokat a határidők számításának figyelmen kívül kell hagyni, kivéve a fent említett esetekben elektronikus árverésen tett ajánlatok esetét, illetve, ha a határidőt naptári napokban fejezik ki.

A sürgős intézkedést igénylő határidő-számításnál augusztus napjait nem munkaszüneti napként kell figyelembe venni: csak a szombatok, vasárnapok és ünnepnapok maradnak figyelmen kívül a számításnál.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években megállapított határidők az egyik dátumtól a következőig tartanak. A spanyol szabályozás nem tartalmaz rendelkezést hetekben megállapított határidőkről.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Ha a határidő utolsó hónapjának nincsen olyan napja, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy más munkaszüneti napon jár le, azt úgy kell tekinteni, hogy a következő munkanapon jár le.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A határidők nem hosszabbíthatóak meg. Azonban a határidőket félbe lehet szakítani, a határnapokat pedig ki lehet terjeszteni abban az esetben, ha azok vis maior miatt nem tarthatók. Ezekben az esetekben a határidő a félbeszakadás vagy meghosszabbítás okának elmúltával újra elkezdődik. A vis maior fennállását a bíróságnak hivatalból, vagy az érintett fél kérelmére, a többi fél meghallgatását követően kell megítélnie jelenlétével zajló tárgyaláson (lásd a 13. kérdésre adott választ).

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A jogorvoslat különböző típusaira meghatározott határidőről jogszabály rendelkezik, és azok nem hosszabbíthatók meg. A következő szintű felsőbb bírósághoz (recursos de apelación) és a Legfelsőbb Bírósághoz (recursos de casación) történő fellebbezés esetén a határidő a bírósági határozat kézbesítését követő naptól számított 20 nap (a polgári eljárásról szóló törvény 458. és 479. cikke).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A törvényben meghatározott határidőket nem lehet meghosszabbítani. Bizonyos esetekben jogszabály írja elő a bíróság számára, hogy valamely eljárási cselekmény elvégzésére határidőt határozzon meg.

Kivételesen vis maior esetén lehetőség van a határidők félbeszakítására és a határnapok kiterjesztésére:

1. A polgári eljárásról szóló törvény 134. cikkének (2) bekezdésében foglalt általános rendelkezés. Az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselőjének hivatalból vagy az érintett fél kérelmére kell a vis maior bizonyítékait értékelnie a többi fél jelenlétével zajló tárgyaláson. E szerv döntésének felülvizsgálata fellebbezéssel kérhető a bíróságon.
2. A tárgyalás időpontjának kitűzését követően, ha a megidézettek bármelyike vis maior vagy hasonló okok miatt nem tud megjelenni, erről haladéktalanul értesítenie kell a bíróságot, bizonyítékot szolgáltatva az indokról, és új tárgyalást vagy határozatot kell kérnie (a polgári eljárásról szóló törvény 183. cikkének (1) bekezdése, valamint 189. és 430. cikke). Az új tárgyalás a helyzet fennállását igazoló bizonyíték elfogadása esetén, és akkor kerül kitűzésre, ha a helyzet miatt az alábbi személyek nem tudnak megjelenni a tárgyaláson: az ügyvéd (a polgári perrendtartás 183. cikkének (2) bekezdése és 188. cikkének (1)–(5) és (6) bekezdése); a fél, akinek a jelenléte szükségszerű tekintettel arra, hogy ügyvéd nélkül jár el, vagy akinek meghallgatása szükséges; (a polgári perrendtartás 183. cikkének (3) bekezdése és 188. cikkének (4) bekezdése); tanú vagy szakértő. Utóbbi esetben a tanút vagy szakértőt tárgyaláson kívül is meg lehet hallgatni a bizonyítékra vonatkozóan, ha a feleket meghallgatták (a polgári perrendtartás 183. cikkének (4) bekezdése).
3. A jogerős ítélet megsemmisítése iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő vis maior esetén meghosszabbítható (a polgári eljárásról szóló törvény 502. cikkének (2) bekezdése).
4. Amennyiben a bizonyításfelvételre a tárgyalás előtt kerül sor (amelyet a bíró a polgári eljárásról szóló törvény 293. és azt követő cikkei alapján engedélyezhet, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a bizonyítékokat az eljárás szokásos szakaszában nem lehet majd megvizsgálni), a kérelmet a bizonyítékok megvizsgálását követő két hónapon belül kell benyújtani, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az említett határidőn belül vis maior vagy hasonló okok miatt nem lehetett megindítani a tárgyalást (a polgári eljárásról szóló törvény 295. cikkének (3) bekezdése).

A két fél közös megállapodással indokolás nélkül ugyancsak kérheti az eljárás felfüggesztését annak érdekében, hogy megkíséreljék megállapodás vagy egyezség létrehozását, illetve közvetítés vagy választottbírósági út igénybevételét. Az eljárás nem függeszthető fel 60 napnál tovább, vagy a közvetítői eljárás befejezését követően (a polgári perrendtartás 19. cikkének (4) bekezdése és 415. cikke).

Amennyiben költségmentesség iránti kérelmet nyújtanak be, két lehetséges forgatókönyv létezik, amelyek a fent említett 42/2015. sz. törvénnyel módosított 1996. január 10-i 1/1996. sz. törvény (a költségmentességről szóló törvény) 16. cikke hatálya alá tartoznak.

1. Amennyiben a kérelem benyújtására akkor kerül sor, amikor az eljárás már megindult, a keresetindításhoz való jog elévülésének és annak megelőzése érdekében, hogy a fél a határidő lejárta miatt elveszítse a tárgyaláshoz való jogát, a jogi képviselő vagy a közigazgatási szerv hivatalból vagy a felek kérelmére elrendelheti a határidő felfüggesztését a költségmentesség megítéléséről vagy megtagadásáról szóló döntés meghozataláig, vagy ideiglenes ügyvéd és jogi képviselő kirendeléséig abban az esetben, ha a jogi képviselet kötelező vagy az igazságszolgáltatás érdekében szükséges, feltéve, hogy a kérelem benyújtására a polgári eljárásjogban meghatározott határidőn belül került sor.
2. Amennyiben a költségmentesség iránti kérelem benyújtására az eljárás megkezdése előtt kerül sor, és a keresetet hátrányosan befolyásolhatja a jogvesztő vagy az elévülési határidő eltelte, ezeket a határidőket megszakítják illetve felfüggesztik addig, amíg ideiglenesen pártfogó ügyvéd nem kerül kijelölésre, valamint, amennyiben kérelmezték, bírósági képviselő, aki a kérelmező nevében az ügyet intézi; továbbá amennyiben ilyen kijelölés nem lehetséges, amíg a költségmentesség iránti kérelem megítéléséről végleges közigazgatási határozatot nem hoznak.

Mindenesetre, az elévülési idő újra kezdődik, amikor a kérelmezőt az ügyvédi kamara (Colegio de Abogados) által ideiglenesen kijelölt ügyvédről értesítik, vagy, adott esetben, amikor a költségmentességi bizottság határozatot hoz a költségmentesség megítéléséről, de minden esetben a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

Amennyiben a kérelmet elutasítják, az nyilvánvalóan sértő és csupán a határidők meghosszabbítását célozza, az ügyet tárgyaló bíróság a törvény által megengedett legszűkebb határidőket alkalmazhatja, az abból eredő minden következménnyel együtt.

A fizetés elmaradása vagy a határidő lejárta miatti kilakoltatással járó szóbeli eljárásokban a polgári eljárásról szóló törvény 441. cikkének (5) bekezdése az eljárás felfüggesztésének egy másik esetét írja elő, ha a szociális szolgálatok megerősítik, hogy az érintett háztartás szociális és/vagy gazdasági szempontból kiszolgáltatott helyzetben van. A Bíróság hivatalvezetője az értesítés kézhezvételét követően felfüggeszti az eljárást a szociális szolgálatok által megfelelőnek ítélt intézkedések elfogadásáig, a szociális szolgálatok által a bírósághoz eljuttatott értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb egy hónapos időtartamra, illetve jogi személy kérelmező esetén három hónapos időtartamra. Az intézkedések végrehajtása vagy a határidő eltelte után a bíróság a felfüggesztést megszünteti és az eljárást folytatja.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem alkalmazandó.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Általános szabály, hogy a határidőt elmulasztó fél elveszíti az eljárási cselekmény elvégzéséhez való jogát (a polgári perrendtartás 136. cikke). A legfontosabb példák az alábbiak:

• Ami az alperes tárgyaláson való jelenlétét jelenti, a tárgyalás alperes által történő elmulasztása esetén (a polgári perrendtartás 442. cikkének (2) bekezdése és 496. cikkének (1) bekezdése) a tárgyalás az alperes ismételt idézése nélkül folytatódik tovább. Ebben az esetben őt csak erről, valamint az eljárást befejező határozatról tájékoztatják (a polgári perrendtartás 497. cikke).
• Rendes eljárás során, ha a felperes vagy a felperes ügyvédje elmulasztja a perfelvételi tárgyalást és az alperes sem jelenik meg, vagy megjelenik ugyan, de az eljárás folytatását jogos indokok alapján nem kívánja, az eljárást meg kell szüntetni (414. cikk).
• Ha a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson és az alperes nem hoz fel jogos indokot az eljárás folytatása mellett, úgy kell tekinteni, hogy a felperes a keresetétől elállt. Ebben az esetben a felperest kell kötelezni a költségek és az alperes kárának megtérítésére, amennyiben utóbbit az alperes kéri és az általa elszenvedett kárról bizonyítékot szolgáltat (a polgári perrendtartás 442. cikkének (1) bekezdése).
• Jóllehet a bíróság eljárás lefolytatása iránti kötelezettsége fennáll, aktív tevékenységek hiányában az eljárás megszűnik, és úgy kell tekinteni, hogy valamennyi eljárási cselekmény, fellebbezés valamennyi eljárási szinten okafogyottá vált (a polgári perrendtartás 237. cikke). Az elsőfokú eljárások két év inaktivitás után szűnnek meg, és azokat visszavontnak kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy új kereset előterjeszthető. A másodfokú eljárások, valamint azok, amelyben a hozott döntések eljárásjogi szabálytalanságok miatt rendkívüli perorvoslattal, vagy a Legfelsőbb Bíróság előtt megtámadhatók, egy év inaktivitás után szűnnek meg, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél valamennyi perorvoslatától elállt. A határidőket a feleknek szóló legutolsó értesítés kézbesítésének napjától kell számítani. Az eljárás nem szűnik abban az esetben, ha vis maior vagy a felek ellenőrzési körén kívül eső ok miatt félbeszakadt.
• A végrehajtási eljárások nem szűnnek meg, és a fent említett inaktív időszakok ellenére is folytathatók mindaddig, amíg az ítélet végrehajtható. Ehhez azonban az szükséges, hogy a végrehajtási eljárás már elindult, tekintettel arra, hogy a polgári perrendtartás 518. cikke öt éves elévülési időt ír elő a bíróság ítéletének, bíróság döntésének vagy mediáció során kötött egyezségnek a végrehajtására. Az öt éves határidő a döntés jogerőssé és megfellebbezhetetlenné válásától kezdődik. Ezért, ha a végrehajtás iránti kérelem nem kerül előterjesztésre e határidőn belül, a határidő lejár és az ítélet bírósági végrehajtásához való jog elenyészik.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Amennyiben a felet arról tájékoztatják, hogy valamely meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidő lejárt, és az eljárás a következő stádiumába lépett, vagy ha a fél beadványát vagy kérelmét elkésettség miatt utasítják vissza, a fél fellebbezhet a döntés ellen. Ez a helyzet például akkor, amikor a keresetlevél elleni kérelem annak határidőn túl történő előterjesztésére tekintettel kerül visszautasításra.

Az a személy, akit távollétében elítéltek, és akinek az ítéletet személyesen kézbesítették, csak a következő felsőbb szintű bírósághoz (recurso de apelación) vagy a Legfelsőbb Bírósághoz (recurso de casación) benyújtott fellebbezés útján fellebbezhet. Ezek a fellebbviteli utak az értesítés hivatalos közlönyben való közzététele, illetve elektronikus úton történő kézbesítése esetén is alkalmazandók. A fellebbezést minden esetben a törvény által meghatározott határidőn belül kell előterjeszteni (a polgári perrendtartás 500. cikke).

Aki ismétlődő jelleggel elmulasztja a tárgyalást, csak akkor kérelmezheti az eljárást befejező ítélet hatályon kívül helyezését, ha vis maior miatt nem tudott megjelenni a tárgyaláson vagy ez okból nem volt tudomása az eljárásról (a polgári perrendtartás 501. cikke).