Eljárási határidők

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Polgári ügyekben több különböző típusú határidő létezik, és az Alkotmány is megállapít határidőket. Ide tartoznak például a fellebbezési, a panasztételi és a perújítási határidők (határidő az az időtartam, amelyen belül bírósághoz lehet fordulni egy ügyben). Egyes rendelkezések csak azt írják elő, hogy egy intézkedést meg kell tenni, és a bíróság dönti el, hogy erre milyen határidő áll rendelkezésre (például további információk közlése, bizonyítékok benyújtása vagy ellenkérelem előterjesztése esetében).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombatok, a vasárnapok és az ünnepnapok munkaszüneti napnak minősülnek.

Svédországban (az ünnepnapokról szóló 1989:253. törvény [lagen om allmänna helgdagar] értelmében) az alábbi napok ünnepnapok:

• újév napja (január 1.);
• vízkereszt (január 6.);
• nagypéntek (a húsvét előtti utolsó péntek);
• húsvétvasárnap (a március 21-i vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap);
• húsvéthétfő (a húsvétvasárnapot követő nap);
• áldozócsütörtök (a húsvétvasárnapot követő hatodik csütörtök);
• pünkösdvasárnap (a húsvétot követő hetedik vasárnap);
• Svédország nemzeti ünnepe (június 6.);
• Szent Iván napja (a június 20. és 26. közé eső szombat);
• mindenszentek napja (az október 31. és november 6. közé eső szombat);
• karácsony első napja (december 25.);
• karácsony második napja (december 26.).

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőkre vonatkozó alapelv szerint ha a bíróság arra kötelez egy személyt, hogy az eljárás során elvégezzen valamilyen cselekményt, akkor erre elegendő időt kell biztosítani (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv [rättegångsbalken] 32. fejezetének 1. szakasza). Az esetek többségében a rendelkezésre álló időt a bíróság határozza meg, és olyan határidőt kell megszabnia, amely megfelelő időt biztosít a felek számára a kötelezettség teljesítéshez.

Néhány esetben a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv rögzít bizonyos határidőket. Ez főként a bírói ítéletek vagy végzések elleni fellebbezések és a lezárt ügyekben előterjesztett perújítási kérelmek benyújtásának határidejére, illetve egyes esetekben a határidő megváltoztatására vonatkozik.

Az a személy, aki fellebbezni kíván valamely kerületi bíróság polgári ügyben hozott ítélete ellen, ezt az ítélet kihirdetését követő 3 héten belül teheti meg. Aki valamely kerületi bíróság (tingsrätt) polgári ügyben hozott végzése ellen kíván fellebbezni, ezt ugyanezen a határidőn belül teheti meg. Ha azonban az eljárás során hozott végzést nem hirdették ki a bírósági tárgyaláson, és nem tettek nyilatkozatot a bíróságon arról, hogy mikor fogják azt kihirdetni, akkor a fellebbezési határidő azzal a nappal kezdődik, amelyen a fellebbezni kívánó fél a végzést kézhez vette. A fellebbviteli bíróság (hovrätt) ítélete vagy végzése elleni fellebbezés határideje 4 hét (a bírósági eljárásról törvénykönyv 50. fejezetének 1. szakasza, 52. fejezetének 1. szakasza, 55. fejezetének 1. szakasza és 56. fejezetének 1. szakasza).

Az a fél, akinek a terhére a kerületi bíróság (tingsrätt) mulasztási ítéletet hozott, az ítélet részére történő kézbesítését követő 1 hónapon belül kérelmezheti az ügy újbóli megnyitását (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 44. fejezet 9. szakasza).

Ha a fellebbezési jog elévült, mert a fellebbező fél nem jelent meg a fellebbviteli bíróság (hovrätt) előtt, a fellebbező fél a határozathozatal napját követő 3 héten belül kérelmezheti a bíróságnál az ügy újrakezdését (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 50. fejezet 22. szakasza).

Ha egy fél elmulasztotta a fellebbezésre, illetve az ügy újrakezdésének vagy újbóli megnyitásának kérelmezésére vonatkozó határidőt, kérelmezheti a határidő meghosszabbítását. A kérelmet a mulasztásra okot adó körülmény megszűnését követő 3 héten belül, de legkésőbb a határidő lejártát követő 1 éven belül kell benyújtani (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 58. fejezet 12. szakasza).

A svéd végrehajtó hatóság (Kronofogdemyndigheten) gyorsított eljárásaiban is több határidő érvényesül. A kötelezettnek az értesítést követő meghatározott időn belül észrevételt kell tennie a kérelem vonatkozásában. Különleges körülmények hiányában ez nem lehet több 2 hétnél (a fizetési meghagyásról és a segítségnyújtásról szóló 1990:746. törvény [lagen om betalningsföreläggande och handräckning] 25. szakasza). Ha a kötelezett vitatja a kérelmet, a jogosult az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 4 héten belül kérheti az ügy kerületi bírósághoz történő továbbítását (tingsrätt) további tárgyalás céljából (34. szakasz). Ha a svéd végrehajtó hatóság határozatot hoz valamely fizetési meghagyásra vagy általános segítségnyújtásra vonatkozó ügyben, a kötelezett a határozathozatal napját követő 1 hónapon belül kérheti az eljárás újbóli megnyitását (53. szakasz). A hatóság egyéb határozatai ellen a határozathozatal napját követő 3 héten belül nyújtható be fellebbezés (55–57. szakasz).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Ha egy cselekményt adott időtartamon belül kell elvégezni, ez az időtartam főszabály szerint az ítélet vagy végzés meghozatalának napján kezdődik. Az olyan esetekben azonban, amikor iratokat kell kézbesíteni a felek részére, ez az időtartam akkor kezdődik, amikor a felek átvették az iratokat (a kézbesítés napja).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Az olyan esetekben, amikor iratokat kell kézbesíteni a felek részére, ez az időtartam akkor kezdődik, amikor a felek átvették az iratokat (a kézbesítés napja).

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha a kezdőnap az ítélet vagy végzés meghozatalának a napja, a határidőt gyakran annak a napnak a meghatározásával tűzik ki, ameddig az ítélet vagy végzés alapján elvégzendő cselekményt teljesíteni kell. Néha azonban úgy határozzák meg a határidőt, hogy megszabják, hogy a cselekményt bizonyos számú napon, héten, hónapon vagy éven belül kell elvégezni; az ilyen határidő mindig a kezdőnapon kezdődik. Ha a kezdőnap a kézbesítés napja, mindig meghatározzák, hogy a cselekményt a kézbesítés napjától – azaz az okirat adott fél általi kézhezvételének napjától – számított meghatározott számú napon, héten, hónapon vagy éven belül kell elvégezni.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidőt napokban fejezik ki, a meghatározott számú nap naptári napokra vonatkozik, nemcsak a munkanapokra.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Ha egy cselekményt adott időtartamon belül kell elvégezni, ez az időtartam főszabály szerint az ítélet vagy végzés meghozatalának napján kezdődik. Az olyan esetekben azonban, amikor iratokat kell kézbesíteni a felek részére, ez az időtartam akkor kezdődik, amikor a felek átvették az iratokat (a kézbesítés napja).

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A jogszabályokban előírt határidők kiszámításáról szóló 1930:173. törvény (lag om beräkning av lagstadgad) szerint ha a határidőt hetekben, hónapokban vagy években határozzák meg, a határidő utolsó napja az a nap, amely a neve alapján vagy a hónap adott sorszámú napjaként megfelel annak a napnak, amikor a határidő elkezdődött. Ha az utolsó hónapban nincs ennek megfelelő nap, a hónap utolsó napja tekintendő a határidő utolsó napjának.

Ha a cselekmény elvégzésére kijelölt határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy más ünnepnapra (lásd a fenti 2. kérdést), Szent Iván napjának előestéjére (a Szent Iván napját megelőző napra), karácsony estéjére (december 24.) vagy szilveszter napjára (december 31.) esik, a teljesítési határidő a következő munkanapig meghosszabbodik. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a határidő a kézbesítés napján kezdődik.

Amennyiben az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71. tanácsi rendelet alkalmazandó, a fentiek helyett e rendelet szabályait kell alkalmazni.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a cselekmény elvégzésére kijelölt határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy más ünnepnapra (lásd a fenti 2. kérdést), Szent Iván napjának előestéjére (a Szent Iván napját megelőző napra), karácsony estéjére (december 24.) vagy szilveszter napjára (december 31.) esik, a teljesítési határidő a következő munkanapig meghosszabbodik. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a határidő a kézbesítés napján kezdődik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Nincsenek konkrét szabályok a határidők meghosszabbítására azokban az esetekben, ha valamely félnek Svédországon kívül vagy valamely távoli területen van a lakóhelye, székhelye, vagy egyéb módon ott lelhető fel. Ugyanakkor ahogy már jeleztük, a bíróság sok esetben maga állapítja meg az egyes határidőket, és ennek során gondoskodik róla, hogy elegendő idő álljon a felek rendelkezésére a cselekmény elvégzéséhez.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A bírósági ítéletek és végzések elleni fellebbezés határideje általában 3–4 hét.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ha a határidőt jogszabályok határozzák meg (például a fellebbezés benyújtásának határidejét), ezt a határidőt nem lehet sem lerövidíteni, sem meghosszabbítani. Ha a felet a bíróság elé idézték vagy valamilyen más cselekmény elvégzésére szólították fel, a bíróság új határidő kiszabásával meghosszabbíthatja a határidőt. Rendkívüli helyzetben a bíróság szabadon törölheti a tervezett tárgyalást, és korábbi időpontra tűzhet ki egy másikat. Mindazonáltal megfelelő időt kell biztosítani a feleknek a felkészülésre.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem, lásd a fenti 11. kérdést.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Felszólítások stb. teljesítésére vonatkozó határidők

Ha a felperes nem tesz eleget a keresetével kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak vagy más módon hátráltatja az ügy tárgyalását, a keresetet elutasítják. Ha az alperes elmulasztja az ellenkérelem benyújtását, mulasztási ítélet hozható vele szemben. Valamely felszólítás határidőn belüli teljesítésének elmulasztása szintén azt eredményezheti, hogy a bíróság erre tekintet nélkül határoz az ügyben.

A bíróság előtti megjelenés elmulasztása

Ha az egyik fél a peren kívüli egyezség megkötését lehetővé tevő ügyben (például kereskedelmi jogviták esetében) nem jelenik meg a kerületi bíróság (tingsrätt) előtt, a bíróság mulasztási ítéletet hozhat. Egyéb esetekben bírság szabható ki. Ha azonban a felperes olyan ügyben nem jelenik meg a bíróság előtt, amelyben nincs lehetőség peren kívüli egyezségre (például családjogi perekben), az eljárást megszüntethetik; ha pedig ilyen ügyben az ellenérdekű fél nem jelenik meg, bírságot szabhatnak ki vele szemben vagy elővezethetik. Ha a fellebbező fél nem jelenik meg a fellebbviteli bíróság előtt, a fellebbezési jog elévülhet. Ha az ellenérdekű fél nem jelenik meg, bírság szabható ki vele szemben.

Fellebbezési határidő

A késedelmesen benyújtott fellebbezést elutasítják.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Ha nem jogszabályok állapítják meg a határidőt, a félnek a határidő lejártát megelőzően hosszabbítási kérelemmel kell fordulnia a bírósághoz, és kérelmeznie kell a határidő meghosszabbítását. Ha a határidő lejárt és a bíróság ezt követően eljárási cselekményt végzett (például határozatot hozott az ügyben), a fél több rendes és rendkívüli intézkedést tehet. Ezen intézkedések célja egy lezárt ügy újrakezdése, illetve bizonyos esetekben a határidő módosítása (lásd a fenti 3. kérdést).