Ügyek online lefolytatása, elektronikus kapcsolattartás a bíróságokkal

Magyarország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Interneten keresztül kezdeményezhető bírósági eljárás?

Igen, kezdeményezhető. A bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás egyes részletszabályai a https://birosag.hu/e-per-2018/e-kapcsolattartas-altalanos-tajekoztato, valamint a hozzá kapcsolódó linkeken elérhetők.

2 Ha igen, ez milyen ügytípusok esetében lehetséges? Van olyan eljárás, amelyet kizárólag interneten keresztül lehet intézni?

Az interneten kezdeményezhető eljárások vonatkozásában fontos változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult peres és nemperes eljárásokban bizonyos körben a feleknek nemcsak lehetőségük van az elektronikus ügyintézésre, hanem ez kötelességük is. Így főszabály szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, az egyéb közigazgatási szerv, valamint az ügyfél jogi képviselője.

Az ügyintézés ezen felül bizonyos ügyfajtákban az eljáró felek fenti minőségétől függetlenül is csak elektronikusan bonyolítható. Például a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás kizárólag elektronikus úton kezdeményezhető, a civil nyilvántartási eljárásokban pedig kizárólag elektronikus úton adható be a kérelem például, ha a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri, ha egy szervezet közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet terjeszt elő, továbbá a már a közhasznú szervezetek is beadványaikat ezen időpontot követően kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő.

Amennyiben a kérelmező nem kötelezett az elektronikus útra, kérelmét választása szerint elektronikus úton is beadhatja.

3 A szolgáltatás minden időpontban elérhető (vagyis napi 24 órában, a hét minden napján) vagy csak bizonyos időszakokban? Ha igen, melyek ezek az időszakok?

Igen, elérhető. Kivételt az informatikai rendszerek tervezett karbantartási ideje, illetve az előre nem tervezett üzemzavarok időszaka képez. A törvényi, illetve a bíróság által napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap - hónapokban és években megállapított határidő esetén az a lejárati nap -, amely során legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn. Ha az órákban megállapított határidő jogszabályban meghatározott üzemzavar vagy üzemszünet fennállása alatt járna le, a határidő a következő munkanapon, a hivatali idő kezdetét követő első óra leteltével jár le. Az elektronikus ügyintézés egy munkanapot meghaladó szünetelése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.

4 A keresetben szereplő adatok formátumára nézve van kötelező előírás?

Amennyiben a kereset (beadvány) vagy a melléklete előterjesztésére űrlap kerül rendszeresítésre, úgy azt nem lehet megváltoztatni, így az adatok formátuma sem változtatható meg. Az űrlapok a https://birosag.hu/ oldalon megtekinthetők, és az Általános Nyomtatványkitöltő Program segítségével kitölthetők. Az egyes bírósági e-aktákba illeszthető fájlformátumok – az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet és az Országos Bírói Hivatal rendelkezése szerint – .odt, .doc, .docx, .pdf, .txt, .xlsx, .ods, .tif, .tiff, .bmp, .jpg, .jpeg, .png, .mp4, .m4a, .avi, .mp3, .wav. Az űrlapokhoz .dosszie, .dossirt, .es3, .etv, .eak, .et3, .nsack, .pdf, .asic és .asice formátumban csatolható melléklet. Fontos, hogy az űrlapokhoz tartozó fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlapokhoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg. Ha a nyomtatványhoz, beadványhoz csatolni kívánt mellékletek együttes mérete a 300 MB méretkorlátot mégis meghaladja, a csatolni kívánt fájlok elektronikus adathordozón nyújthatók be, egy erre rendszeresített P28-as számú külön nyomtatvány mellékleteként, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. Ilyen adathordozóként a bíróság kizárólag CD R-, CD R+, DVD R-, DVD R+ és USB PenDrive eszközön benyújtott beadványokat fogad be.

5 Hogyan védik az adatok továbbításának és tárolásának biztonságát?

Az elektronikus úton folytatott eljárásokban az adatok továbbításának és tárolásának biztonságát a kommunikációs, kézbesítési rendszerek és a belső ügyviteli rendszerek informatikai eszközökkel történő védelmével biztosítják. Elektronikus ügyintézésre kizárólag ügyfélkapun, cégkapun vagy hivatali kapun keresztül van lehetőség, előzetes regisztrációt követően. Az adatok tárolásának, továbbításának biztonságát védik például az elektronikus azonosítási -, a biztonságos kézbesítési -, az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás, illetve az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény és a kapcsolódó egyéb jogszabályokban meghatározott szigorú rendelkezések.

Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak lehetősége van pl. arra is, hogy a beadványát a bíróság által közzétett titkosító kulcs használata mellett a saját titkosító kulcsával titkosítva is megküldheti a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa részeként a bíróság részére megküldi titkosító kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó titkosító kulcsával titkosítva kézbesíti az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére.

6 Szükséges bármiféle elektronikus aláírás és/vagy időbélyegző használata?

A bíróságra elektronikus úton benyújtott beadványt úgy kell előterjeszteni, hogy

• az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,

• az elektronikus okiratot az aláíró az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

• az elektronikus okirat olyan szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli, és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja, továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

7 Fizetni kell bírósági illetéket? Ha igen, ezek hogyan fizethetők meg, és eltérnek-e a nem elektronikus eljárások esetében fizetendő díjaktól?

A bírósági eljárások illetéke, illetve az eljárásokért fizetendő díjak mértéke megegyezik a papír alapon és az elektronikus úton való eljárás esetében.

Amennyiben illetékfizetési kötelezettség áll fenn, a keresetlevélben való feltüntetés mellett, a beküldeni szándékozott űrlapon is ki kell tölteni a megfelelő összeggel a „Fizetendő illeték” rovatot, majd az illetékfizetésnek az űrlap beküldését követően automatikusan megérkező érkeztetési igazolásban foglaltak szerint lehet eleget tenni Az illetékfizetés történhet az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) útján, mellyel VPOS/házibank felületről teljesíthető a fizetési kötelezettség az Igazságügyi Fizetési Portálon. További módja az illetékfizetésnek, ha azt az érintett törvényszéknek a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára utalja át.

A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illetékbevétele számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni.

8 Visszavonható az interneten keresztül benyújtott kereset?

Nincs olyan informatikai lehetőség, melynek alkalmazásával a benyújtott irat visszavonható lenne. A keresettől való elállásra (illetve az egyéb kérelmek, a fellebbezés visszavonására) kizárólag az eljárásjog által előírt szabályok szerint van lehetőség. A félnek elektronikus úton való eljárás esetén ugyanazok az eljárási jogai, illetve kötelezettségei, mintha a kérelmét papír alapon nyújtotta volna be.

9 Amennyiben a felperes az eljárást interneten keresztül indítja meg, úgy lehetséges és/vagy kötelező az alperes számára, hogy szintén az interneten keresztül válaszoljon?

Az elektronikus ügyintézés nem a felperes ügyintézési formájától függ, hanem attól, hogy az alperes elektronikus ügyintézésre kötelezett-e vagy sem. Amennyiben az alperes a 2. pont szerinti elektronikus ügyintézésre kötelezett személy, úgy főszabály szerint csak interneten keresztül, a jogszabályban meghatározott feltételek szerint nyilatkozhat a keresetre, különben a beadványa hatálytalan. Egyéb esetben az alperes szabadon eldöntheti, hogy papír alapon, vagy elektronikus úton kíván-e eljárni. Amennyiben az alperes az elektronikus úton való eljárást választja (beadványát elektronikus úton küldi meg), úgy a továbbiakban az eljárás folyamán a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére. Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél, vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője vállalta, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton tartja, utóbb, a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kéreti a bíróságtól a papír alapú eljárásra történő áttérés engedélyezését. A kérelemben valószínűsíteni kell, hogy a fél, illetve képviselője körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.

10 Mi történik az elektronikus eljárás során, ha az alperes válaszol a keresetre?

Azonos eljárási szabályok érvényesülnek a papír alapú és az elektronikus úton való eljárás esetében.

11 Mi történik az elektronikus eljárás során, ha az alperes nem válaszol a keresetre?

Lásd a 9. és 10. kérdésre adott választ.

12 Benyújthatók-e iratok a bírósághoz elektronikus úton, és ha igen, ez milyen fajta eljárások esetén és milyen feltételek mellett lehetséges?

Amennyiben az ügyben a fél számára az elektronikus ügyintézés kötelező, vagy a fél az ügyintézés ezen formáját választotta, a beadványt és mellékletét - ha e célból űrlap került rendszeresítésre - űrlapon kell előterjeszteni, azaz ebben az esetben az űrlapot kell alkalmazni, s annak formátuma nem változtatható meg. Amennyiben a beadvány vagy a melléklete előterjesztésére nincs űrlap rendszeresítve, a félnek a beadványt és mellékletét az Országos Bírósági Hivatal elnöke által elfogadott – és a 4. pontban ismertetett – dokumentumformátumok valamelyikén kell benyújtania az ott megjelölt szabályok szerint. (Az iratok elektronikus úton való benyújtásának kötelezettsége alóli kivételeket a törvény határozza meg, így jelenleg az elektronikus úton való benyújtási kötelezettség alóli kivételt jelenti, ha az eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha a papír alapú okirat valódisága vitás.)

13 Van mód bírósági iratok, különösen ítéletek internetes kézbesítésére?

Igen, van mód. A bíróság a bírósági iratokat elektronikus úton kézbesíti annak a félnek, aki a 2. és a 9. pontban kifejtett szabályok alapján elektronikus úton jár el. Az elektronikusan küldött bírósági iratok a beküldő ügyfélkapujának, hivatali kapujának vagy cégkapujának az értesítési tárhelyébe érkeznek, ahol az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával lehet átvenni. A megnyitással az irat kézbesítettnek minősül, és a rendszer egy elektronikus tértivevényt, igazolást generál, ami automatikusan megküldésre kerül a bíróság részére.

A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül akkor is, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

14 Közölhetők-e bírósági határozatok elektronikus úton?

Igen. lásd 13. pontra adott választ.

15 Interneten keresztül van-e mód fellebbezésre és a fellebbezés alapján hozott határozat kézbesítésére?

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy a korábban elektronikus kapcsolattartást választó félnek a fellebbezést is elektronikus úton kell benyújtania, az a fél pedig, aki a fellebbezés benyújtásáig papír alapon járt el, a fellebbezés benyújtásakor is áttérhet az elektronikus ügyintézésre. A fellebbezés alapján hozott határozatot a bíróság is elektronikus úton kézbesíti az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy a kapcsolattartás ezen módját választó fél részére a 13. pontban ismertetett szabályok alapján.

16 Interneten keresztül kezdeményezhető-e végrehajtási eljárás?

Igen, kezdeményezhető. Amennyiben törvény az elektronikus ügyintézést kötelezővé teszi, úgy az eljárás ilyen módon való kezdeményezése is természetesen kötelező. Az a fél is jogosult az eljárás elektronikus úton való kezdeményezésére, akit nem terhel ilyen kötelezettség, neki azonban előzetesen írásban el kell fogadnia a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar kézbesítési rendszerének felhasználási szabályzatát.

17 A felek vagy jogi képviselőik hozzáférhetnek az ügyek irataihoz interneten keresztül? Ha igen, hogyan?

Egyes eljárásokban, például a cégeljárásban igen.

Utolsó frissítés: 15/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.