Ügyek online lefolytatása, elektronikus kapcsolattartás a bíróságokkal

1 Interneten keresztül kezdeményezhető bírósági eljárás?

Igen, Portugáliában indítható bírósági eljárás az interneten keresztül, és ennek érdekében külön információtechnológiai alkalmazásokat hoztak létre: ezek a Citius és a hagyatéki leltározási kezelőrendszer.

Citius

Főszabály szerint a polgári eljárásokban a beadványokat és a dokumentumokat be lehet nyújtani a https://www.citius.mj.pt/portal/default.aspx honlapon elérhető Citius rendszeren keresztül, az ott meghatározott eljárásokkal és útmutatókkal összhangban.

A Citius rendszer külön modulokat biztosít a bíróknak, ügyészeknek és bírósági tisztviselőknek az eljárás lefolytatására és a hivatalos iratok benyújtására, valamint a jogi képviselőknek a hivatalos iratok benyújtására és az eljárásról való tájékozódásra (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet [Portaria] 3. cikke).

A rendszer eléréséhez az ügyvédeknek, ügyvédjelölteknek és jogtanácsosoknak nyilvántartásba kell vetetni magukat a hozzáférés kezeléséért felelős szervnél. A hozzáférés az érintett szakmai szervezetek által a tagi regisztráció érvényességére vonatkozóan szolgáltatott információkon alapul (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) bekezdése).

A nyilvántartásba vételt követően titkos, személyes és nem továbbítható információkat bocsátanak ki, amelyek lehetővé teszik a platform korlátozott területéhez való hozzáférést (2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 5. cikkének (3) bekezdése): https://citius.tribunaisnet.mj.pt/habilus/myhabilus/login.aspx

A hagyatéki leltározáskezelő platform

Az örökléssel kapcsolatban 2013. szeptember 2. óta azokban az ügyekben, ahol az örökösödési eljárás keretében a vagyon felosztása vitatott, az érintett felek megválaszthatják a közjegyzőt, akinél el kívánják indítani a hagyatéki leltározást, feltéve, hogy a vagyon felosztása tekintetében releváns kapcsolat van az öröklés megnyíltának helye, a hagyaték részét képező ingatlanok vagy kereskedelmi létesítmények többségének helye vagy a vagyon felosztásában közvetlenül érintett felek többségének tartózkodási helye alapján (a 2019. szeptember 13-i 117/2019. sz. törvény mellékletében közzétett, a hagyatéki leltárra vonatkozó jogi keret 1. cikkének (2) bekezdése). Bizonyos szakaszokban a bíróság elé terjesztik az eljárást annak érdekében, hogy a bíró határozatot hozzon, ideértve a vagyon felosztásának jóváhagyását is (a 2019. szeptember 13-i 117/2019. sz. törvény mellékletében közzétett, a hagyatéki leltárra vonatkozó jogi keret 5. cikke).

Megjegyzés: A 2019. szeptember 13-i 117/2019. sz. törvény kifejezetten hatályon kívül helyezte a 2013. március 5-i 23/2013. sz. törvényt (a leltározás jogi keretét jóváhagyó törvényt). A leltározási eljárásokra vonatkozó, a 2013. március 5-i 23/2013. sz. törvény mellékletében jóváhagyott jogi keret azonban továbbra is alkalmazandó a 2009. szeptember 13-i 117/2009. sz. törvény hatálybalépésének időpontjában a közjegyzők előtt folyamatban lévő leltározási eljárásokra, amelyeket az említett keretnek megfelelően intéznek (a 2009. szeptember 13-i 117/2009. sz. törvény 11. cikkének (2) és (3) bekezdése).

A leltározási eljárásokat a közjegyzők lehetőleg elektronikus úton intézik a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a https://www.inventarios.pt/ webhelyen.

2 Ha igen, ez milyen ügytípusok esetében lehetséges? Van olyan eljárás, amelyet kizárólag interneten keresztül lehet intézni?

Citius

Főszabály szerint immár valamennyi jogi eljárás – azaz alapkereset, biztosítási intézkedés, kapcsolódó eljárás, egyéni bírósági értesítés és bármely egyéb eljárás, akár egyesített vagy önálló, a fellebbezéseket is beleértve – elektronikus, és azokat a Citius rendszerben dolgozzák fel (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 1. cikke).

A bíróság előtt indított ügyekben a Citius rendszer lehetővé teszi az alábbiak kezdeményezését és intézését:

a) polgári jogi megállapítás iránti keresetek, biztosítási intézkedések és egyéni bírósági értesítések, a gyermekvédelmi eljárások, valamint a büntetőügyekkel összefüggésben kezdeményezett polgári jogi igény vagy polgári jogi végrehajtás iránti eljárások kivételével;

b) polgári jogi végrehajtási eljárások és a végrehajtással egyesített valamennyi kapcsolódó eljárás (ebben az esetben a végrehajtási eljárásra a lényegesnek tekintett iratok kinyomtatásával együtt csak azt követően kerülhet sor, hogy a bírósághoz beérkezett a bírósági beavatkozásra okot adó kérelem vagy információ).

Ugyanez vonatkozik a fizetési meghagyásos eljárásra. Kérjük, tekintse meg a vonatkozó tájékoztatót.

A hagyatéki leltározási kezelőrendszer

A hagyatéki leltározás iránti kérelem benyújtását, bármely kifogást és valamennyi későbbi intézkedést lehetőség szerint a hagyatéki leltározási kezelőrendszeren keresztül kell megtenni (a 2019. szeptember 13-i 117/2019. sz. törvény 2. cikkének (2) bekezdése).

3 A szolgáltatás minden időpontban elérhető (vagyis napi 24 órában, a hét minden napján) vagy csak bizonyos időszakokban? Ha igen, melyek ezek az időszakok?

Főszabály szerint a bemutatott szolgáltatások napi 24 órában, a hét minden napján elérhetők.

4 A keresetben szereplő adatok formátumára nézve van kötelező előírás?

Citius

A beadványokat az 1. kérdésre adott válaszban hivatkozott honlapon elérhető formanyomtatványok kitöltésével kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) a jogszabály által előírt egyéb információkat, a beadvány lényegi tartalmát és a jogi képviselő által relevánsnak tartott olyan egyéb információkat tartalmazó fájlokat, amelyek nem illeszthetők be a formanyomtatvány egyetlen rovatába sem (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja);

b) külön-külön a beadványhoz csatolandó dokumentumok (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja).

Az így benyújtott beadványokat és iratokat a Citius rendszerben elektronikus aláírási tanúsítvány használatával elektronikus aláírással kell ellátni, ami garantálja az aláíró szakmai jogállását (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 6. cikkének (3) bekezdése).

A fájlokat és dokumentumokat ún. Portable Document Format (.pdf) dokumentum formájában (hordozható dokumentumformátumban) kell benyújtani, lehetőség szerint PDF/A változatban és kereshető tartalommal (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 8a. cikke).

A fizetési meghagyásos eljárások tekintetében a fájlokat ún. extensive markup language (.xml), azaz bővíthető jelölőnyelv formájában kell előterjeszteni; a részletek megtalálhatók a következő oldalon: https://www.citius.mj.pt/portal/consultas/injuncoes/injunformato.aspx

A hagyatéki leltározási kezelőrendszer

A hagyatéki leltározás iránti kérelmet benyújthatja:

a) az érdekelt fél vagy a jogi képviselő a hagyatéki leltározási eljárás megindítására szolgáló és a rendszerben elérhető elektronikus formanyomtatvány kitöltésével, valamint a releváns dokumentumok csatolásával, összhangban az eljárással és adott útmutatással (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
b) az érdekelt fél fizikai hordozón a közjegyzői irodában, a hagyatéki leltározási kérelemre vonatkozó, az előző cikkben megadott sablon, valamint a releváns dokumentumok előterjesztésével (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja).

A fent említett honlaphoz elektronikus tanúsítás útján lehet hozzáférni az alábbiak szerint:

a) a polgárok a személyazonosító igazolványukba beépített digitális tanúsítvánnyal (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 2. cikke (4) bekezdésének a) pontja);
b) ügyvédek és jogtanácsosok a szakmai jogállásukat igazoló digitális tanúsítvány útján (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 2. cikke (4) bekezdésének b) pontja).

Megjegyzés: A közjegyzők a bíróságokkal párhuzamosan illetékesek arra, hogy a vagyon halál vagy házassági vagyonközösség felbontása miatti felosztása esetén egy funkcionális illetékességi rendszer keretében a leltározási eljárást lefolytassák. Az eljárást a bíróság vagy a közjegyző előtt lehet megindítani, az eljárást kezdeményező fél döntésének vagy az összes érintett fél megállapodásának megfelelően (a 2019. augusztus 13-i 117/2019. sz. törvénnyel módosított polgári perrendtartás 1083. cikkének (2) bekezdése). Ha azonban a fél nem cselekvőképes, felnőtt kísérővel jár el vagy távol van, vagy ha a leltár más bírósági eljárástól függ, az eljárást kötelezően bíróság előtt kell megindítani. A közjegyzői leltározáskor a közjegyzők a feladatok bíróval való funkcionális megosztása révén gyakorolják hatáskörüket, és feladatuk az eljárások lefolytatása és irányítása, valamint a felmerült deklaratív jogviták és incidensek eldöntése. A bíró feladata a vagyon felosztását jóváhagyó határozat meghozatala, a közjegyző által a bíróságok elé terjesztett ügyek elbírálása, valamint a közjegyző határozatai ellen indított keresetek elbírálása.

5 Hogyan védik az adatok továbbításának és tárolásának biztonságát?

A bíróságok által jogi feladatok ellátása során gyűjtött személyes adatokat az Igazságszolgáltatási Intézet (Instituto de Gestão Financeira e Equipamentos da Justiça, I.P., a továbbiakban: IGFEJ, I.P.) által létrehozott és kezelt Citius informatikai platform dolgozza fel, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt, amely betölti a jogrendszer legmagasabb szintű szervének, azaz az igazságszolgáltatás legfelsőbb tanácsának adatkezelője szerepét (az általános adatvédelmi rendelet 4., 8. és 28. cikkének megfelelően).

Az IGFEJ, I. P. köteles garantálni, hogy minden szükséges technikai és szervezési intézkedés végrehajtásra kerül annak érdekében, hogy az adatokat a rendelettel összhangban kezeljék, és az érintettek jogai védelmet élvezzenek, amit az is jelez, hogy az igazságszolgáltatás legfelsőbb tanácsa a bírót adatvédelmi tisztviselőnek nevezte ki.

Az általános adatvédelmi rendelet 37. cikkével összhangban viszont az Igazságügyi Minisztérium közös adatvédelmi tisztviselőt nevezett ki a felügyelete alá tartozó szervezetek számára, beleértve az IGFEJ, I. P.-t (vide 2018. június 7-i 5643/2018. sz. jogalkotási rendelet).

Az ügyben eljáró bíró feladata dönteni a bírósági ügyekben szereplő személyes adatokhoz való hozzáférésről és azok továbbításáról. Az ügyben eljáró bíró ezt a döntést az adott ügyre vonatkozó eljárási jogszabályokkal és az általános adatvédelmi rendeletben előírt alábbi rendelkezésekkel összhangban hozza meg: a személyes adatok bíróságok általi kezelése során lehetséges a rendelet alkalmazásának egyes műveletekre és betartandó eljárásokra korlátozása (az általános adatvédelmi rendelet 23. cikke (1) bekezdésének d) és f) pontja); a felügyeleti hatóság nem felügyelheti a bíróságok által igazságügyi kötelezettségeik ellátása során végzett adatkezelési műveleteket (az általános adatvédelmi rendelet 55. cikkének (3) bekezdésében meghatározott korlátozás). A nemzeti eljárási jogban meghatározott fellebbezési eljárás alkalmazandó az ügyben hozott bírósági határozatokra.

6 Szükséges bármiféle elektronikus aláírás és/vagy időbélyegző használata?

Citius

A jogi képviselő által benyújtott beadványokat és iratokat elektronikus aláíró tanúsítvánnyal elektronikusan kell aláírni, amely folyamatosan garantálja az aláíró személyazonosságát és szakmai jogállását (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 6. cikkének (3) bekezdése).

A Citius számítógépes rendszer a következőket biztosítja:

a) a kézbesítés napjának és időpontjának igazolása (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 13. cikkének a) pontja);

b) a feladó rendelkezésére bocsátják a benyújtott beadvány és iratok másolatát, mellékelve hozzá az igazolt kézbesítés dátumát és időpontját (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 13. cikkének b) pontja);

c) ha a kézbesítés nem lehetséges, a feladót üzenetben tájékoztatják arról, hogy a rendszerbe nem lehetett benyújtani a beadványt vagy az iratokat (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 13. cikkének c) pontja).

A bírók és az ügyészek a hivatalos iratokat minden esetben elektronikus úton, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva nyújtják be a Citius informatikai rendszeren keresztül (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 19. cikke).

Az olyan ügyekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező, és a fél ügyvéd nélkül jár el, a beadványokat az alábbi módok egyikén is be lehet nyújtani a bíróságnak (a polgári perrendtartás 144. cikkének (7) bekezdése):

a) a bírósági titkár részére történő személyes kézbesítés, amelynek kézbesítési időpontja a beadvány benyújtásának napja (a polgári perrendtartás 144. cikke (7) bekezdésének a) pontja);

b) ajánlott levélben, a postai bejegyzés szerinti kézbesítési nap a beadványok benyújtásának napja (a polgári perrendtartás 144. cikke (7) bekezdésének b) pontja);

c) fax útján, amely esetben a beadvány az iratok elküldésének napja minősül a benyújtás napjának (a polgári perrendtartás 144. cikke (7) bekezdésének c) pontja).

Ha a fél jogi képviselővel jár el és az iratok elektronikus benyújtása igazoltan akadályba ütközött, azokat a fenti módok egyikén is elő lehet terjeszteni (a polgári perrendtartás 144. cikkének (8) bekezdése).

A hagyatéki leltározási kezelőrendszer

Miután a kérelmet az előírt módon benyújtották, a rendszer vagy a közjegyző a benyújtás tényét az alábbi tartalommal visszaigazolja a kérelmezőnek:

a) a kérelem benyújtásának napja és időpontja (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja);
b) a https://www.inventarios.pt/ weboldalhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályzat és utasítások az ügy irataiba való betekintéshez (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja);

c) a közjegyzői díjak első részletének és a megfelelő összegnek a megfizetéséhez Multibanco ATM hivatkozás (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja);
d) a közjegyzői díjak első részletének megfizetését követően az ügyhöz hozzárendelendő szám (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 5. cikke (2) bekezdésének d) pontja).

7 Fizetni kell bírósági illetéket? Ha igen, ezek hogyan fizethetők meg, és eltérnek-e a nem elektronikus eljárások esetében fizetendő díjaktól?

Citius

Igen, eljárási illetéket kell fizetni.

Először a befizetés céljából kiállítják az „egységes beszedési iratot” (Documento Único de Cobrança - DUC), amely az IGFEJ honlapján érhető el: https://justica.gov.pt/Servicos/Custas-processuais/DUC-Documento-Unico-de-Cobranca

Az egységes beszedési irat az alábbiak szerint fizethető:

• Multibanco ATM vagy otthoni bankolás („az államnak szóló befizetések” alatt [Pagamentos ao Estado]),
• Multibanco kártyával a bíróság hivatalánál,
• bankfiókban.

(A 2009. április 17-i 419-A/2009. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 17. cikke.)

További információért tekintse meg az alábbiakat:

Szolgáltatások – Eljárási költségek: https://justica.gov.pt/Servicos/Custas-processuais

Az olyan eljárásokban, amelyekben az elektronikus út igénybevétele nem kötelező, az eljárási illeték összeg lecsökken annak 90%-ára, ha a fél minden beadványt elektronikus úton terjeszt elő (a 2008. február 26-i 34/2008 törvényerejű rendelet mellékletében közzétett, az eljárási költségekről szóló rendelet 6. cikkének (3) bekezdése).

A fizetési meghagyások tekintetében tekintse meg a vonatkozó tájékoztatót.

Portugáliában az eljárási illetékek külföldi banki átutalással is megfizethetők.

Az eljárási illetékek számítására szolgáló kalkulátor elérhető az alábbi honlapon:

https://justica.gov.pt/en-gb/Servicos/Simulador-Taxas-de-Justica

A hagyatéki leltározási kezelőrendszer

A leltározási eljárások költségei a közjegyzői díjakat és készkiadásokat fedezik (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 15. cikke). A befizetés a kérelem benyújtásakor generált Multibanco ATM elektronikus átutalási referenciával történik (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 20. cikke).

8 Visszavonható az interneten keresztül benyújtott kereset?

Igen, az eljárás megszüntethető, illetve a kérelem visszavonható az adott ügyre irányadó nemzeti eljárási szabályok szerint.

9 Amennyiben a felperes az eljárást interneten keresztül indítja meg, úgy lehetséges és/vagy kötelező az alperes számára, hogy szintén az interneten keresztül válaszoljon?

Főszabály szerint a jogi eljárásokban az alperes a beadványokat elektronikus úton nyújtja be a bíróságnak, és a beadványok a bíróságnak való megküldésük napján minősülnek benyújtottnak (a polgári perrendtartás 144. cikkének (1) bekezdése).

Az olyan ügyekben, amelyekben nem kötelező a jogi képviselet, és a fél ügyvéd nélkül jár el, a beadványok személyesen is kézbesíthetők a bíróság hivatalához, vagy azokat ajánlott postai küldeményként vagy fax útján is meg lehet küldeni (a polgári perrendtartás 144. cikkének (7) bekezdése).

A hagyatéki leltározási eljárás tekintetében tekintse meg a 4. és 6. kérdésre adott válaszokat.

10 Mi történik az elektronikus eljárás során, ha az alperes válaszol a keresetre?

Citius

Ha az alperes válaszolni kíván, a követelést továbbra is elektronikusan kezelik, bizonyos dokumentumokat azonban ki fognak nyomtatni. A papír alapú dokumentumokra továbbra is szükség van (a bíróknak pl. nem állnak rendelkezésükre az ahhoz szükséges anyagi források, hogy külön monitorokon elemezzék az ügyet és hozzanak határozatot, vagy digitális eljárásokat alkalmazzanak a tárgyalóteremben az ügy tárgyalása során; egyes esetekben a bíróság döntésétől függ, hogy bizonyos dokumentumok részletes elemzése megköveteli-e, hogy azokat kinyomtassák).

A papíralapú ügyiratok között csak azok a beadványok és eljárási iratok szerepelhetnek, amelyek az érdemi határozat szempontjából jelentőséggel bírnak, amint azt a bíró az egyes ügyekben megjelöli az indokolással ellátott határozatban. Az alábbiakról feltételezik, hogy nem bírnak jelentőséggel (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 28. cikkének (1) bekezdése):

a) a tárgyalás napjának megváltoztatása iránti kérelem;

b) adminisztratív jellegű kapcsolattartás és felszólítások, amelyek kizárólag az eljárás lefolytatásával függnek össze, valamint a válaszok, mint például:

i. a felek idézését vagy a részükre történő kézbesítést elrendelő feljegyzések,

ii. a tárgyalás kitűzéséről szóló feljegyzések,

iii. feljegyzés arról, hogy az ügyet megküldték az ügyésznek,

iv. feljegyzés a különböző szervezetek, mint például a bűnügyi rendőrhatóságok, nyilvántartó hivatalok, Portugália nemzeti igazságügyi orvostani és kriminalisztikai intézete (Instituto Nacional de Medicina Legal e Ciências Forenses I. P.), a büntetés-végrehajtási szervezetért és a társadalmi beilleszkedésért felelős igazgatóság (Direcção-Geral de Reinserção e Serviços Prisionais) vagy a szociális biztonságért felelős főigazgatóság (Direcção-Geral da Segurança Social) által folytatott vizsgálatokról,

v. az ügyész és a bíró hitelesítő pecsétjei;

c) az idézés kézbesítése céljából kijelölt végrehajtási tisztviselő kijelölésének elfogadása;

d) belső kapcsolattartás;

e) nemleges tanúsítványok a közigazgatási szervezetek adatbázisainak megkeresését követően;

f) a végrehajtási tisztviselő konkrét intézkedései, közlései vagy értesítései.

A hagyatéki leltározási kezelőrendszer

A közjegyzőnek minden eljárási lépést rögzítenie kell a rendszerben, hogy minden egyes lépést azonosítani lehessen, és hogy a kapcsolódó iratokból és bármely kísérő dokumentumból egy példány rendelkezésre álljon (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 12. cikkének (1) bekezdése).

Az eljárásban érintett bármely személy által nem elektronikus úton benyújtott formális jogi keresetet a közjegyzőnek be kell szkennelnie és rögzítenie kell a kapcsolódó hagyatéki leltározási eljárásra vonatkozó fájlban (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 12. cikkének (2) bekezdése).

Amennyiben a fent említett dokumentum szkennelése az érdekelt fél által benyújtott beadvány vagy bármely egyéb dokumentum jellegéből adódóan nem lehetséges, a közjegyzőnek a cselekményt annak megjelölésével kell rögzítenie a hagyatéki leltározási rendszerben, hogy a kérdéses dokumentum a közjegyzői irodában megtekinthető (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 12. cikkének (3) bekezdése).

11 Mi történik az elektronikus eljárás során, ha az alperes nem válaszol a keresetre?

Ha az alperes nem válaszol, az eljárás az alkalmazandó eljárási szabályokat követi, és a határozat meghozataláig elektronikus úton zajlik. Bizonyos dokumentumokat ki fognak nyomtatni az előző kérdésre adott válaszban foglaltak szerint.

12 Benyújthatók-e iratok a bírósághoz elektronikus úton, és ha igen, ez milyen fajta eljárások esetén és milyen feltételek mellett lehetséges?

Lásd a 2. és 4. kérdésre adott válaszokat.

13 Van mód bírósági iratok, különösen ítéletek internetes kézbesítésére?

Citius

Annak kiderítése érdekében, hogy a jogszabályok mely esetekben teszik lehetővé az online kézbesítést, tekintse meg „Az iratok kézbesítése – Portugália” című tájékoztatót, és különösen az 5. és 6. kérdésre adott választ.

Ha az elektronikus kézbesítés megengedett, az a Citius rendszeren keresztül történik, amely automatikusan gondoskodik arról, hogy az iratok rendelkezésre álljanak és megtekinthetők legyenek az alábbi linken:

https://citius.tribunaisnet.mj.pt/habilus/myhabilus/login.aspx

(A 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 25. cikkének (1) bekezdése.)

A hagyatéki leltározási kezelőrendszer

A közjegyző a felek azon jogi képviselőinek, akik már érintettek az eljárásban, a hagyatéki leltározási rendszeren keresztül kézbesíti az iratokat, a jogi képviselőnek e rendszerben fenntartott zárt fiókjába. Az irat az attól számított harmadik napon minősül kézbesítettnek, hogy az irat a jogi képviselő e rendszerben fenntartott zárt fiókjában hozzáférhetővé vált, vagy ha ez munkaszüneti napra esik, a következő munkanapon (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 9. cikkének (1) bekezdése).

Ha az irat hozzáférhetővé vált a jogi képviselő e rendszerben fenntartott zárt fiókjában, a jogi képviselő ezzel egyidejűleg e-mail értesítést is kap az előzőleg megadott e-mail-címére, hogy az irat a rendszerben megtekinthető (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 9. cikkének (2) bekezdése).

Amennyiben a kézbesítés közvetlenül a felek részére történik, az iratokat a polgári perrendtartásban meghatározott feltételek szerint (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 9. cikkének (3) bekezdése) papír alapon kézbesítik, és nyilvántartásba veszik a leltározási eljárás rendszerében, az érintett hivatalnok elektronikus aláírásával ellátva (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 9. cikkének (4) bekezdése).

14 Közölhetők-e bírósági határozatok elektronikus úton?

Annak kiderítése érdekében, hogy a jogszabályok mely esetekben teszik lehetővé a bírósági határozatok online kézbesítését, tekintse meg „Az iratok kézbesítése – Portugália” című tájékoztatót, és különösen az 5. és 6. kérdésre adott választ.

A bírósági határozatokat a Citius-Magistrados Judiciais rendszerben hozzák meg, és a határozatokat a Citius rendszerben hozzáférhetővé teszik.

15 Interneten keresztül van-e mód fellebbezésre és a fellebbezés alapján hozott határozat kézbesítésére?

Igen, az alábbi iratok benyújthatók elektronikusan: a fellebbezés engedélyezése iránti kérelem, a fellebbezés indokait kifejtő nyilatkozat és a válaszok, valamint a fellebbezés elutasítása vagy felterjesztése elleni panasz (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 15. cikke).

A fellebbezésről hozott döntés kézbesítése tekintetében lásd a 13. kérdésre adott választ.

16 Interneten keresztül kezdeményezhető-e végrehajtási eljárás?

Igen, végrehajtási eljárásokat lehet indítani az interneten keresztül.

17 A felek vagy jogi képviselőik hozzáférhetnek az ügyek irataihoz interneten keresztül? Ha igen, hogyan?

Citius

A végrehajtási eljárás kivételével, amelybe a felek maguk is betekinthetnek, minden egyéb bírósági eljárás irataiba csak a jogi képviselők (ügyvédek és jogtanácsosok), végrehajtók, valamint a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyonfelügyelők tekinthetnek be online (a 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 27. cikke).

A hitelező vagy adós a https://justica.gov.pt/Servicos/Consultar-o-meu-processo-executivo internetcímen tekinthet be a végrehajtási eljárás irataiba a személyazonosító igazolványokba beépített digitális hitelesítő tanúsítvány vagy a mobil digitális kulcs segítségével történő előzetes hitelesítéssel. A betekintés a honlapon megadott eljárás és útmutatás szerint történik.

A hagyatéki leltározási kezelőrendszer

A felek és jogi képviselőik a leltározási eljárási rendszerben betekinthetnek a leltározási eljárások irataiba (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 13. cikkének (1) bekezdése).

A felek e rendszerhez kizárólag betekintés céljából férhetnek hozzá annak a kódnak a segítségével, amelyet a közjegyző az első iratkézbesítéskor közölt az érintett féllel (a 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 13. cikkének (2) bekezdése).

Az alkalmazandó jogszabályok

2013. június 26-i 41/2013. sz. törvény – A polgári perrendtartás

2013. augusztus 26-i 280/2013. sz miniszteri végrehajtási rendelet – A bírósági ügyek elektronikus kezelése

2019. szeptember 13-i 117/2019. sz. törvény – A hagyatéki leltározás jogi kerete

A 2013. augusztus 26-i 278/2013. sz miniszteri végrehajtási rendelet – az iratkezelésről és a hagyatéki leltározási eljárás feltételeiről

A 2016. április 27-i 679/2016/EU rendelet – az EU általános adatvédelmi rendelete (GDRP)

A 2009. április 17-i 419-A/2009. sz. miniszteri végrehajtási rendelet– az eljárási költségekről, pénzbírságokról és egyéb szankciókról

2008. február 26-i 34/2008. sz. törvényerejű rendelet – az eljárási költségekről szóló rendelet

Kapcsolódó linkek

Citius portál

Igazságügyi portál

Igazságügyi igazgatásért felelős főigazgatóság

Igazságügyi politikáért felelős főigazgatóság

Pénzügyi és Igazságügyi Infrastruktúra Intézete

 

Megjegyzés:

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontját, a bíróságokat, egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk. Továbbra is el kell olvasni a hatályos jogi szövegeket. Azok rendszeres frissítések és az ítélkezési gyakorlat folyamatosan alakuló értelmezésének tárgyát képezik.