A gyermekek jogszerű külföldre vitele

1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?

Ha a gyermek feletti szülői felügyeleti jogokat a két szülő közösen gyakorolja, alapvetően együtt kell dönteniük a gyermek személyes ügyeivel kapcsolatos kérdésekről, így a rövid külföldi utakról és a tartós lakóhely-változtatásról is. Ha azonban a gyermek a két szülő közül csak az egyikkel él együtt, ez a szülő határozhatja meg azt, hogy a gyermek hol tartózkodjon a szabadidejében (ideértve a rövid külföldi utakat is), feléve, hogy a másik szülővel való kapcsolattartás joga nem sérül.

Ha a felügyeleti jogokat csak az egyik szülő gyakorolja, jogában áll a másik szülő hozzájárulása nélkül a gyermeket külföldre vinni vagy a gyermekkel tartósan külföldre költözni. Ha a gyermek jogosult a másik szülővel való kapcsolattartásra, ezt a gyermek feletti felügyeleti jogokat gyakorló szülőnek figyelembe kell vennie. Ha a gyermek a másik szülővel jogosult kapcsolatot tartani, ez utóbbi szülő kérheti a gyermek új tartózkodási országában a kapcsolattartásról szóló határozat végrehajtását, amennyiben ez az ottani szabályok szerint lehetséges. Ez a szülő az 1980. évi Hágai Egyezmény értelmében is igényelhet láthatást, ha a gyermek tartózkodási helye szerinti ország az Egyezménynek részes fele. Ha a felügyeleti jogokat egyedül gyakorló szülő nem tartja be a láthatási jogról szóló határozat rendelkezéseit, és ily módon nem teszi lehetővé a gyermek mindkét szülővel való szoros, jó kapcsolatát, ez egy későbbi jogvita során általában befolyásolja a felügyelet kérdésének a svéd bíróság általi megítélését. A szülőknek tehát közös felelősségük a megfelelő láthatás biztosítása.

2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?

Mint az az 1. kérdésre adott válaszból látható, a felügyeleti jogokat közösen gyakorló szülők együtt dönthetnek a gyermekre vonatkozó kérdésekről, így a gyermek külföldi tartózkodásáról is. Az 1. kérdésre adott válaszból következik az is, hogy ha csak az egyik szülő gyakorolja is a felügyeleti jogokat, a rövid vagy tartós külföldi tartózkodás kapcsán adott esetben figyelemmel kell lennie a gyermek másik szülővel fennálló kapcsolattartási jogára. A gyermek jogellenes elvitele a svéd jog alapján bűncselekménynek minősülhet.

3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?

Ha a két szülő közösen gyakorolja a gyermekfelügyeleti jogokat, bizonyos helyzetekben jogosultak egyedül dönteni a gyermek felügyeletét illetően. Ez a lehetőség csak akkor áll fenn, ha a másik szülő távollét, betegség vagy egyéb ok miatt nem tud részt venni egy olyan döntés meghozatalában, amelynek elhalasztása nehézségeket eredményezne. A gyermek jövője szempontjából alapvető fontosságú döntéseket is csak akkor lehet ilyen módon meghozni, ha ezt a gyermek érdekei megkívánják. A helyi önkormányzat szociális bizottsága a felügyeleti jogokat gyakorló egyik szülő hozzájárulása alapján is dönthet pszichiátriai vagy pszichológiai kezelésről, amennyiben ez a gyermek érdekében szükséges.

4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat.

Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a felügyeleti jogokat egyedül gyakorló szülőre. Ha a gyermek a felügyeleti jogokat gyakorló két szülő közül csak az egyikkel él együtt, ez a szülő határozhatja meg azt, hogy a gyermek hol tartózkodjon a szabadidejében, ideértve a rövid külföldi utakat is (lásd az 1. kérdésre adott választ). A felügyeleti jogokat a másik szülővel közösen gyakorló szülő – a helyi önkormányzat szociális bizottságának döntését követően – a másik szülő beleegyezése nélkül külföldre viheti a gyermeket pszichiátriai vagy pszichológiai kezelés céljából (lásd a 3. kérdésre adott választ).