A különböző jogi szakmák

Belgium

Ez a szakasz áttekintést nyújt a belga jogi szakmákról.

Tartalomszolgáltató:
Belgium

Jogi szakmák – bevezető

Ebben a részben a következő jogászi hivatásokkal kapcsolatban talál információkat:

  • ügyészek,
  • bírák,
  • ügyvédek,
  • közjegyzők, és
  • bírósági végrehajtók.

Államügyészi hivatal / ügyészség

Szervezet

Az ügyészséget vagy államügyészi hivatalt (ministère public/openbaar ministerie, más néven parquet/parket), amely alapvetően a büntetőeljárásokat kezdeményezi (lásd alább), bírói szakvizsgával rendelkező jogászok (magistrats/magistraten) alkotják, akik bíróságuk illetékességi területén látják el a tisztségükből eredő feladatokat.

Minden bírósági kerületben (arrondissement judiciare/gerechtelijk arrondissement) az elsőfokú bíróságon (tribunal de première instance/rechtbank van eerste aanleg), valamint az elsőfokú bíróság egyik osztályaként működő fiatalkorúak bíróságán is (tribunal de la jeunesse/jeugdrechtbank) az ügyészséget képviselő jogászok a következők: ügyész (procureur du Roi/procureur des Konings), első ügyészhelyettes (premiers substituts/eerste substituten) és ügyészhelyettes (substituts/subsituten). Ugyancsak ők járnak el az illetékességi területükhöz tartozó rendőrbíróság (tribunal de police/politierechtbank) és a kereskedelmi bíróság (tribunal de commerce/handelsrechtbank) előtt.

A munkaügyi bíróságon (tribunaux de travail/arbeidsrechtbanken) ezt a feladatkört a munkaügyi ügyész (auditeur du travail/arbeidsauditeur) látja el, akit a fentiekhez hasonlóan helyettesek és esetleg vezető helyettesek segítenek. Ugyancsak ők járnak el a hatáskörükbe tartozó büntetőügyekben az elsőfokú bíróság osztályaként működő büntetőbíróság (tribunal correctionnel/correctionele rechtbank), valamint a rendőrbíróság előtt.

A fellebbviteli bíróságokon (cour d’appel/hof van beroep) és a munkaügyi bíróságokon (cour du travail/arbeidshof) ezt a szerepet a főügyész (procureur-général/procureur-generaal) képviseli, aki irányítja és felügyeli a fellebbviteli bíróságon működő főügyészségen (parquet général/parket-generaaal) és a munkaügyi bíróságon működő munkaügyi főügyészségen (auditorat général/arbeidsauditoraat-generaal) dolgozó ügyészek munkáját. A fellebbviteli bíróságon a főügyész munkáját egy főtanácsnok (premier avocat-général/eerste advocaat-generaal), főtanácsnokok (avocats-généraux/advocaten-generaal) és a helyettes főügyész (substituts généraux/substituten-generaal) segíti. A munkaügyi bíróságon a főügyészt szintén egy vezető főtanácsnok, főtanácsnokok és a helyettes főügyész segíti.

A Semmítőszéken (Cour de cassation/Hof van cassatie) az ügyészi feladatkört a semmítőszéki főügyész látja el egy vezető főtanácsnok és főtanácsnokok segítségével. Az ügyészség feladata ebben az esetben – az azonos megnevezés ellenére – teljesen eltérő. A Semmítőszék ugyanis nem ítélkezik érdemben, hanem a lefolytatott eljárás jogszerűségét és szabályosságát ellenőrzi.

Az ügyészség az egyes nyomozási és vádemelési feladatok ellátása során függetlenül jár el; mindez nem érinti az illetékes miniszter arra vonatkozó jogát, hogy büntetőeljárást kezdeményezzen és büntetőpolitikai tárgyú kötelező iránymutatásokat bocsásson ki, ideértve a büntetőpolitikának a nyomozási és vádemelési feladatokkal kapcsolatos területeit is.

A közjegyzők szerepe és feladatai

Az ügyészség feladatai és kötelezettségei sokrétűek. Munkája a büntető- és polgári ügyek kezelésére és nyomon követésére irányul.

  • A büntetőügyekben az ügyészségen működő ügyészek – közérdekből eljárva – biztosítják a büntetőeljárás megfelelő és szabályos lefolytatását. Ezt mind a bírósági alapeljárásokban, mind pedig az eljárást megelőző vizsgálati és nyomozati eljárás során megteszik, mely utóbbi eljárásokat két bíróság, a tárgyalás-előkészítő osztály (chambre du conseil/raadkamer) vagy a vádemelési osztály (chambre des mises en accation/kamer van inbeschuldigingstelling) egyike felügyeli. A tárgyaláson kérelmezik a büntetőtörvény alkalmazását; ugyanakkor ügyelnek a kiszabott büntetések megfelelő végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára is. Az esküdtbíróság (cour d’assises/hof van assisen) előtt az ügyészség feladatait a fellebbviteli bíróságon működő főügyész látja el, aki azonban az ügyészség egyik tagját is megbízhatja e feladat ellátásával.
  • Polgári ügyekben az ügyészség hivatalból jár el a törvény által előírt esetekben, továbbá minden olyan alkalommal, amikor az a közrend érdekében szükséges. Ekkor az ügyészség (írásban vagy szóban) véleményt nyilvánít az üggyel kapcsolatban. Az ügyészség véleményét kötelező kikérni a bírósági törvény (Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) 764. cikkének első bekezdésében felsorolt ügyekben. Véleménye emellett minden egyéb indokolt esetben kikérhető; a bíróság ezt hivatalból is elrendelheti (a bírósági törvény 764. cikkének (2) bekezdése).

E konkrét fő feladatokon kívül az ügyészség az illetékességi területén felel a büntetőpolitikai határozatok és iránymutatások nyomon követéséért és megfelelő végrehajtásáért.

A büntetőpolitikai iránymutatásokat az igazságügyi miniszter adja ki, miután kikérte a főügyészi kollégium (collège des procureurs généraux/college van procureurs-generaal) véleményét; a főügyészi kollégium a fellebbviteli bíróságok mellett eljáró öt főügyészből álló testület.

Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt álló kollégium a büntetőpolitika lehető legegységesebb kidolgozása és megszervezése, valamint az ügyészség megfelelő általános működése érdekében hozza határozatait.

A kollégium illetékessége kiterjed az ország egész területére, és határozatai kötelező érvényűek a fellebbviteli bíróságok mellett eljáró főügyészek, valamint a felügyeletük és irányításuk alatt álló valamennyi ügyész számára.

További információk az ügyészség weboldalán találhatók.

Bírák

Szervezet

A belga állam a hatalmi ágak szétválasztásának elvén, azaz a kormány törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltatási ágának szétválasztásán alapszik. Az igazságszolgáltatás független.
Megkülönböztetnek „hivatalban lévő bírókat” (la magistrature assise/de zittende magistratuur), akik az eléjük kerülő ügyekben ítélkeznek, és „állandó bírókat” (la magistrature debout/de staande magistratuur), akik az ügyészségen (lásd fentebb) működnek.
A bírói kar jogi ügyekben ítélkező bíróságokból és törvényszékekből áll. Emellett a végrehajtó hatalom jogi aktusai jogszerűségének felülvizsgálata is a feladatkörébe tartozik.
Általánosságban véve az alsóbb szintű bíróságok bíráit a «juges/rechters», a fellebbviteli bíróságok bíráit pedig a «conseillers/raadsheren» elnevezéssel jelölik.
A bírók feladata a törvény alkalmazása az eléjük utalt polgári jogi helyzetre/jogvitára, valamint a jogsértést elkövető személyekre.
Bizonyos alacsonyabb fokú bíróságok munkájában a hivatásos bírák mellett nem hivatásos bírák is részt vesznek. A következő bíróságokon találhatunk nem hivatásos bírákat:

  • Kereskedelmi bíróság: hivatásos bírák és nem hivatásos bírák (juges consulaires/consulaire rechters).
  • Munkaügyi bíróság: hivatásos bírák és nem hivatásos bírák (juges sociaux/sociale rechters).
  • Büntetés-végrehajtási bíróság (tribunal de l’application des peines/strafuitvoeringsrechtbank): hivatásos bírák és nem hivatásos bírák (assesseurs en application des peines/assessoren in strauitvoeringszaken).

Az ügyészség az igazságszolgáltatáson belül konkrét társadalmi feladatot lát el, amely a büntetőjogi normák betartatása mellett polgári jellegű feladatokat is magában foglal a munkajog, az ifjúsági és a kereskedelmi jog területén.

Irányítás és támogatás

Bírósági és törvényszéki kollégium

A bíróságok és a törvényszékek az igazságszolgáltatás részét képezik. A jogállamiság keretében működő demokratikus államon belül független, pártatlan és szakszerű módon, a jogalkotó által rájuk ruházott hatásköröknek megfelelően járulnak hozzá konfliktusok megoldásához vagy megelőzéséhez. Betartják a jogszabályi előírásokat, és a lehető legmagasabb színvonalú minőség biztosítása érdekében használják fel a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A bírósági és törvényszéki kollégium (Collège des cours et tribunaux/College van de hoven en rechtbanken) az alábbiakkal segíti a bíróságokat és törvényszékeket fő feladatuk ellátásában:

  • a szükséges erőforrások átlátható, szakszerű módon, indokolással ellátva történő kérelmezése, valamint azok optimális felhasználásának biztosítása;
  • a kollégium szóvivőként jár el külső érdekelt felek felé a bíróságok és törvényszékek igazgatása tekintetében;
  • segítségnyújtás a bíróságok és törvényszékek igazgatásában.

Ügyészségi kollégium

Az ügyészségi kollégium (Collège du ministère public/College van het openbaar ministerie) az öt főügyész mellett a szövetségi ügyészből (procureur fédéral/federale procureur), három ügyészségi tanácsadóból (Conseil des procureurs du Roi/Raad van procureurs des Konings) és a munkaügyi ügyészek tanácsadójából (Conseil des auditeurs du travail/Raad van arbeidsauditeurs) áll. Együtt vizsgálják az ügyészség felelősségteljes irányításával kapcsolatos kérdéseket.
A főügyészi kollégium elnöke egyben az ügyészségi kollégium elnöke is.
Először is, az ügyészségi kollégium a főügyészi kollégium által meghatározott módon segíti a büntetőpolitika végrehajtását. Másodsorban a legmagasabb színvonalú kommunikációra, tudásmenedzsmentre, számítógépesítésre, munkaterhelés-mérésre, munkafolyamatokra, statisztikákra és stratégiai humánerőforrás-gazdálkodási normákra törekszik az ügyészségen belül. Végül igazgatási támogatást nyújt az igazságügyi szerveknek, nevezetesen a főügyésznek, a munkaügyi bíróságon működő főügyészségnek (auditorats généraux du travail/arbeidsauditoraten), az ügyészi osztálynak (parquets du Roi/parketten van de procureur de procureur des Konings), a munkaügyi bíróságon működő ügyészségnek (auditorats du travail/arbeidsauditoraten) és a szövetségi ügyészségnek (parquet fédéral/federaal parket).
E feladatok teljesítése érdekében az ügyészségi kollégium meghozza a szükséges intézkedéseket, emellett kötelező erejű ajánlásokat és irányelveket adhat ki.
A kollégium hetente egyszer ülésezik. Rendszeresen konzultál az Igazságügyi Minisztériummal.

Vélemény

Igazságszolgáltatási Tanácsadó Testület

Az Igazságszolgáltatási Tanácsadó Testület (Conseil consultatif de la magistrature/Adviesraad van de magistratuur) képviseli a bírói kart a hatóságok előtt a bírák jogállásával, munkakörülményeivel és jogaival kapcsolatban.

Az igazságszolgáltatási rendszer autonóm és szövetségi szervei

Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács
Felülvizsgálat és véleményezés

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (Conseil supérieur de la Justice/Hoge Raad voor Justitie) segítenie kell a belga igazságszolgáltatási rendszert a hatékonyabb működésben azáltal, hogy kulcsszerepet játszik a bírák kiválasztásában és kinevezésében, külső felülvizsgálatokat végez az igazságszolgáltatás működéséről, különösen ellenőrzések, egyéni vizsgálatok, panaszok feldolgozása és vélemények kiadása útján.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács független a parlamenttől, a kormánytól és a bírói kartól.

Igazságügyi Továbbképzési Intézet

Továbbképzések

Az Igazságügyi Továbbképzési Intézet (Institut de formation judiciaire/Instituut voor Gerechtelijke Opleiding) független szövetségi szerv, amely a bírák és az igazságszolgáltatási személyzet átfogó fejlesztési és képzési politikájának kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős, és hozzájárul a magas színvonalú működéshez.

Ügyvédek

A közjegyzők szerepe és feladatai

Az ügyvédek (avocats/advocaten) jogi és igazságügyi szakemberek. Munkájukat szakmai etikai szabályok alapján végzik, amelyek garantálják teljes függetlenségüket. Emellett az ügyvéd szakmai titoktartásra is köteles.

Képzettsége alapján különböző jogterületeken jár el, amelyek gyakran keverednek egymással (társasági jog, közigazgatási jog, várostervezési jog, adójog, családjog stb.). Pályája során az ügyvéd szakosodhat egy vagy több olyan jogterületre, amelyben különleges szakértelmet szerzett.

Az ügyvéd nemcsak a bíróságok előtt nyújt segítséget ügyfeleinek, hanem minden olyan helyzetben, amelyben az ügyfélnek – adott esetben – jogi segítségre, szószólóra, fogalmazóra, vagy akár lelki támogatásra van szüksége.

Általánosságban tehát hármas feladatot lát el:

  • tanácsadást végez
  • békéltet
  • ellátja ügyfele védelmét.

Az ügyvéd ügyfele nevében és képviseletében az ország valamennyi bíróságán – rendőrbíróságon, békebíróságon (justice de paix/vredegerecht), elsőfokú bíróságon, kereskedelmi bíróságon, munkaügyi törvényszéken, fellebbviteli bíróságon, munkaügyi bíróságon, esküdtbíróságon és az Államtanács (Conseil d'État/Raad van State) előtt –, valamint az Európai Unió más országaiban is eljárhat.

Segítséget nyújt továbbá – alternatív vitarendezéssel – választottbírósági vagy közvetítési eljárásokban, illetve gyűléseken is.

Az ügyvéd nemcsak konfliktus esetén jár el. Tanácsaival, valamint az általa készített vagy módosított szerződésekkel gyakran segít elkerülni a pereskedést.

Akkor is segíthet Önnek, ha ingatlant kíván bérelni vagy vásárolni, ha társaságot kíván alapítani, ha adóssággal küzd, ha szerződést kíván kötni új munkáltatójával, ha baleset vagy támadás érte, ha bíróság elé idézték, vagy ha elválik házastársától.

Mindenki által igénybe vehető ügyvéd:

Az alacsony jövedelmű személyek számára a törvény lehetővé teszi a (korábban „pro deo” néven ismert) költségmentesség (assistance judiciaire/rechtsbijstand) és jogi segítségnyújtás (aide juridique/juridische bijstand) igénybevételét:

A költségmentesség teljesen vagy részben ingyenes ügyvédi szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé. Két szinten vehető igénybe:

  • Az elsődleges jogi segítségnyújtás (aide juridique de première ligne/eerstelijnsbijstand) mindenki számára hozzáférhető, nincs jövedelemszinthez kötve. Az ügyvédek rendelkezésre állnak készenléti jelleggel (permanence/permanentie) rövid konzultációkra: kezdeti tanácsadásra, információkérésre stb.
    Az elsődleges jogi segítségnyújtás feladatát ellátó szervek az ún. jogsegély-bizottságok (Commissions d’Aide Juridique/Commissies voor Juridische Bijstand).
  • A másodlagos jogi segítségnyújtás (aide juridique de deuxième ligne/tweedelijnsbijstand) bizonyos pénzügyi feltételeknek megfelelő vagy meghatározott helyzetben lévő személyek számára hozzáférhető. Ennek keretében, amely az egyéni körülményektől függően ingyenes vagy csak részben térítésköteles segítségnyújtást jelent, ügyvédet rendelnek ki, aki bírósági vagy közigazgatási eljárásban áll Ön mellett, részletes jogi tanácsadást nyújt Önnek, vagy akár közvetítési eljárás során segíti Önt.
    A másodlagos jogi segítségnyújtást az ún. költségmentességi irodák (Bureaux d’Aide Juridique/Bureaus voor Juridische Bijstand) végzik.

A perköltség-kedvezmény azt jelenti, hogy az eljárás során felmerült díjakat – bejegyzési illetékeket (droit de greffe/griffierechten or droits d’enregistrement/registratierechten), végrehajtói díjakat (huissiers de justice/rechtsdeurwaarders), közjegyzői díjakat (notaires/notarissen), szakértői díjakat – nem vagy csak részlegesen számítják fel. A költségmentességre irányuló kérelmet az ügyfélnek közvetlenül vagy ügyvédje útján a költségmentességi irodához kell benyújtania.

Felelős hatóságok

Minden ügyvéd tagja valamelyik ügyvédi kamarának (barreau/balie). Belgiumban jelenleg 25 ügyvédi kamara működik.

A francia- és németajkú ügyvédi kamarák szövetsége (Ordre des barreaux francophones et germanophone/Kammer der französischsprachigen und deutschsprachigen Rechtsanwaltschaften [AVOCATS.BE]) az ország francia- és németajkú közösségeinek összes ügyvédi kamaráját (11 francia- és 1 németajkú ügyvédi kamarát) tömörítő szervezet.

A flamand ügyvédi kamarák szövetsége (Orde van Vlaamse Balies [OVB]) az ország holland nyelvű közösségének ügyvédi kamaráit (13 kamarát) egyesíti.

Az ügyvédi szakmára vonatkozó információk a következő weboldalakon olvashatók:

Az adatbázisokhoz való hozzáférés ingyenes.

Közjegyzők

A közjegyzők a király által kinevezett köztisztviselők, feladatuk az előttük aláírt jogi okiratok hitelesítése. Egyes dokumentumok esetében kötelező jogszabályi előírás, hogy a felek közötti megállapodást közjegyző közreműködésével rögzítsék („közokiratok”, actes authentiques/authentieke akten). Így például közjegyző közreműködése szükséges ingatlan eladásakor. Az okiratok hitelesítésén kívül a közjegyző lefolytatja a hagyatéki eljárást, magánokiratnak minősülő megállapodást szerkeszt, jogi vélemény ad stb.

A közjegyzők hatásköre elsősorban három fontos területet érint:

  • Ingatlanjog (ingatlan eladása, kölcsön stb.),
  • Családjog (házassági szerződés, örökösödés, házasság felbontása stb.), valamint
  • Üzleti jog (vállalatok alapítása stb.).

Belgiumban Országos Közjegyzői Kamara (Chambre nationale des notaires/Nationale Kamer van Notarissen) működik. Fő célkitűzései a következők:

  • hatásköri korlátain belül képviseli Belgium közjegyzőit a hatóságokkal szemben,
  • megállapítja a szakmai etikai szabályokat,
  • a szakmai fegyelem fenntartása érdekében ajánlásokat bocsát ki a közjegyzői kamarák felé.

Tartományi szinten is működnek közjegyzői kamarák. Fő feladatuk a szakmai etikai szabályok tiszteletben tartásának biztosítása és a szakmai viták rendezése (például a panaszkezelés). Ami a panaszokat illeti, a közjegyzők számára is létrehoztak egy nemzeti közvetítő szolgálatot (www.ombudsnotaire.be).

Létezik továbbá a Belga Közjegyzők Királyi Szövetsége (Fédération Royale du Notariat Belge (Fednot)/Koninklijke Federatie van het Belgisch Notariaat (Fednot)); a Fednot egy olyan szakmai szövetség, amely a közjegyzők munkáját segíti jogi véleményekkel, tanácsokkal és ajánlásokkal a közjegyzői irodák irányítására, az informatikai megoldásokra, a képzésre és a nyilvánossággal való kommunikációra vonatkozóan. A Fednot hálózatban 1150 közjegyzői iroda található, amelyek keretébe 1550 közjegyző és 8000 tag tartozik.

További információk a Belga Közjegyzők Királyi Szövetségének honlapján találhatók.

Egyéb jogászi hivatások

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtók olyan közhivatalnokok, akik szabadfoglalkozásúként látják el feladatukat. Ez azt jelenti, hogy kettős szakmai jogállással rendelkeznek: egyrészt köztisztviselők, másrészt függetlenül gyakorolják hivatásukat.

Közhivatalnokok, mivel az állam közhatalmi jogosítványokat ruházott rájuk. Ezért a bírósági végrehajtók nem tagadhatják meg a kapott megbízatás teljesítését, kivéve, ha a szakmai etikai szabályok vagy a törvény értelmében nem járhatnak el (például összeférhetetlenség vagy jogellenes felkérés esetében). A bírósági végrehajtók tehát soha nem saját kezdeményezésük alapján járnak el, hanem mindig harmadik személy kérelmére, akitől hivatalos felkérést kapnak. Feladataik végrehajtása közben különböző törvényi előírásokat kell követniük. A bírósági végrehajtók eljárásukért – költségeik részleges vagy teljes fedezésére – fizetséget kérhetnek.

Szabadfoglalkozásúként a bírósági végrehajtók függetlenül és pártatlanul járnak el. Szakmai tapasztalatukat a köz szolgálatába állítják. Ez azt is jelenti, hogy a hatóságoktól nem kapnak semminemű illetményt, költségtérítést vagy egyéb ellátást. Minden költséget maguknak kell állniuk.

A bírósági végrehajtók eljárásának eseteit két nagy csoportba oszthatjuk: az ún. bíróságon kívüli intézkedések (interventions extrajudiciaires/buitengerechtelijke tussenkomsten, mint például kintlévőségek peren kívüli behajtása, hivatalos ténymegállapítás) és az ún. „bírósági” intézkedések (interventions judiciaires/gerechtelijke tussenkomsten, azaz határozatok kézbesítése, végrehajtása). Az eljárások folyamán gyakran a bírósági végrehajtók feladata, hogy tájékoztassák az állampolgárokat a joggyakorlás módjairól, és válaszoljanak a feladatukra vonatkozó kérdésekre. A bírósági végrehajtók eljárását nem befolyásolja az, hogy az intézkedést az állampolgár kérelmére vagy vele szemben foganatosítják-e.

Minden bírósági kerületben működik egy kamara (chambre/kamer), amelybe a kerületben működő összes bírósági végrehajtó beletartozik. A kamara fő feladata egyrészt annak ellenőrzése, hogy a kerület bírósági végrehajtói betartják-e a fegyelmi szabályokat, valamint a rájuk vonatkozó törvényeket és rendeleteket, másrészt a végrehajtók között esetlegesen felmerülő jogviták rendezése.

Belgiumban országos bírósági végrehajtói kamara (Chambre nationale des huissiers de justice de Belgique/Nationale Kamer van Gerechtsdeurwaarders van België) is működik, amelynek fő célkitűzései a következők:

  • a bírósági végrehajtók fegyelmi, valamint szakmai etikai szabályai egységességének biztosítása,
  • a kamarai tagok érdekeinek védelme, és
  • a tagok képviselete.

További információk a belga Országos Bírósági Végrehajtói Kamara weboldalán olvashatók.

Egyéb

A bírák és ügyészek munkáját számos adminisztratív és jogi szakember segíti: hivatalvezetők, bírósági fogalmazók, ügyvédek, titkárok és igazgatási munkatársak.

A bírót minden egyes tárgyaláson hivatalvezető (greffier/griffier) segíti. A hivatalvezető előkészíti a bíró feladatait, például összeállítja a tárgyalási aktát. A tárgyaláson rögzíti a tárgyalás menetét és az ott elhangzottakat, továbbá biztosítja, hogy minden szükséges okirat megfelelően elkészüljön. Emellett biztosítja és összehangolja a bírósági hivatal (greffe/griffie) igazgatási és számviteli feladatainak elvégzését. Minden bíróságnak van egy hivatala, amelyet a hivatalvezető (greffier en chef/hoofdgriffier) irányít. A bírósági hivatalban – a bíróság méretétől függően – egy vagy több hivatalvezető dolgozik. A bírósági hivatalvezetőket munkájuk során adminisztratív személyzet segítheti.

A bírósági fogalmazók (référendaires/referendarissen) olyan jogászok, akik az ítéletek elkészítésében segítik a bírákat. Egy vagy több bíró utasításai alapján, illetve irányítása alatt közreműködnek az ügyek feldolgozásában. Tanulmányozzák az ügyeket, megvizsgálják a jogi problémákat, és ítélettervezeteket készítenek.

Az ügyek jogi előkészítése érdekében az ügyészek is igénybe vehetik jogászok segítségét. Ezek a jogászok „juristes du parquet/parketjuristen” néven ismertek. Ők elsősorban – egy vagy több ügyész utasításai alapján, illetve irányítása alatt – jogi kutatómunkát végeznek, információkat szereznek be vagy jogi szempontból előkészítik a megkereséseket és az idézéseket.

Minden ügyészség rendelkezik titkársággal, amelynek az élén a titkárságvezető áll. Az ügyészségi titkárok elsősorban a dokumentációs és kutatómunkában, valamint az akták összeállításában segítik az ügyészeket. Naprakészen tartják az ügyészség dokumentumait és nyilvántartásait, kezelik az irattárat stb. A titkárok száma az ügyészség méretétől függ. A titkárok munkáját igazgatási munkatársak segítik.

Sok igazgatási munkatárs dolgozik a bírósági hivatalokban és az ügyészségeken. Ők gondoskodnak az ügyekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról, valamint az adatok nyilvántartó rendszerekbe történő beviteléről. Az igazgatási munkatársak kezelik a postázást és az iktatást is, valamint fogadják az ügyészségre érkező látogatókat.

Ezekről a szakmákról további információk találhatók ebben a dokumentumban  PDF (378 Kb) fr.

Ingyenes jogi tanácsadást nyújtó szervezetek

Minden állampolgár részesülhet ingyenes jogi tanácsadásban, amelyet jogász szakember biztosít. Ez elsődleges jogi segítségnyújtás néven ismert (lásd fentebb), és a következőket foglalja magában:

  • gyakorlati tájékoztatás,
  • jogi tájékoztatás,
  • előzetes jogi vélemény adása, vagy
  • szakmai testülethez irányítás.

Az ügyet nem rendezik azonnal, de az ügyfél előzetes iránymutatást kap. Számos jogász áll rendelkezésre a bíróságokon, a közösségi jogi központokban (maisons de justice/justitiehuizen), egyes települési önkormányzatoknál (administrations communales/gemeentelijke diensten), a legtöbb állami szociális jóléti központban (centres publiques d'action sociale/openbare centra voor maatschappelijk welzijn) és különféle, jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknél.

További információk a következő tájékoztatóban találhatók: Költségmentesség: Az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés.

Jogi adatbázisok

Tájékoztatás a Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat (Igazságügyi Minisztérium) weboldalán olvasható.

Utolsó frissítés: 10/01/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.