Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
Jogi szakmák – bevezető
A jogi szakmák közé Észtországban a következők tartoznak:
- ügyészek,
- bírák,
- ülnökök,
- bírósági fogalmazók és bírósági titkárok,
- ügyvédek,
- közjegyzők,
- végrehajtók, valamint
- csődbiztosok.
Ügyészek
Szervezet
Az ügyészség az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó kormányzati szerv. Két szintje van: a Legfőbb Ügyészség (mint felügyeletet gyakorló ügyészség) és négy körzeti ügyészség.
A Legfőbb Ügyészség illetékessége Észtország egész területére kiterjed, míg a körzeti ügyészségek illetékessége a rendőrségi prefektúrák illetékességi területével esik egybe. Az ügyészi szervezet élén a legfőbb ügyész áll, akit az igazságügyi miniszter javaslatára – az észt parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének meghallgatása után – az észt kormány nevez ki öt évre.
A legfőbb ügyész minden évben, a parlament tavaszi ülésszakán áttekintő jelentést terjeszt a parlament alkotmányügyi bizottsága elé arról, hogy az ügyészség az előző naptári évben hogyan teljesítette a jogszabályban előírt feladatait.
A körzeti ügyészségek élén a főügyészek állnak, akiket szintén öt évre nevez ki az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész javaslatára.
Észtországban az ügyészeknek összesen nyolc típusa van: a legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészségen működő főügyészek, ügyészek és ügyészségi fogalmazók, valamint a körzeti ügyészségeken működő főügyészek, vezető ügyészek, különleges ügyészek, körzeti ügyészek és ügyészségi fogalmazók.
Lásd még az ügyészségről szóló törvényt (ügyészségi törvény).
A közjegyzők szerepe és feladatai
Az ügyészségi törvény értelmében az ügyészség:
- részt vesz a bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez szükséges megfigyelések tervezésében;
- irányítja a büntetőeljárások tárgyalás előtti részét, és biztosítja azok törvényességét és eredményességét;
- képviseli a vádat a bíróság előtt;
- ellátja a jogszabály által az ügyészségre rótt egyéb feladatokat.
Az ügyészség függetlenül látja el az ügyészségi törvényben meghatározott feladatait.
A büntetőeljárás vezetőjeként az ügyész irányítja a nyomozást végző szervet a bizonyítékok összegyűjtése során, és a megállapított tények alapján dönt arról, vádat emel-e egy személy ellen.
Az ügyészségi törvény értelmében a Legfőbb Ügyészség:
a Legfőbb Ügyészség:
- biztosítja a tárgyalást megelőző büntetőeljárások jogszerűségét és hatékonyságát, és hivatali visszaélés bűntette, gazdasági bűncselekmények, a honvédségnél betöltött szolgálattal összefüggő bűncselekmények, környezetvédelmi bűncselekmények, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények, ideértve a határokon átnyúló jellegű és a nyilvánosság nagy érdeklődése által kísért bűncselekményeket, továbbá az emberiesség és a nemzetközi biztonság elleni bűncselekmények, az állam elleni bűncselekmények súlyosabb esetei, ügyészek által elkövetett bűncselekmények és a legfőbb ügyész által a hatáskörébe utalt egyéb bűncselekmények esetében képviseli a vádat valamennyi fokú bíróság előtt;
- elemzi, felügyeli és tanácsadással segíti a körzeti ügyészségek tevékenységét, valamint elemzi a bíróságok és ügyészségek joggyakorlatát, és általános következtetéseket von le abból;
- teljesíti a nemzetközi együttműködésből fakadó kötelezettségeket, ideértve az Eurojust munkájában való részvételt is;
- részt vesz az ügyészség tevékenységét érintő törvények, kormányrendeletek és közigazgatási rendeletek, valamint igazságügyi miniszteri rendeletek és határozatok megszövegezésében;
- részt vesz az ügyészségre és feladataira vonatkozó fejlesztési tervek kidolgozásában;
- megszervezi az ügyészség PR-tevékenységét, és tájékoztatja a nyilvánosságot az ügyészség működéséről;
- megszervezi az ügyészség emberi erőforrásait és képzési munkáját, foglalkozik a tisztviselők és alkalmazottak munkahelyi egészségvédelmével és biztonságával kapcsolatos kérdésekkel, és vezeti a személyzeti nyilvántartásokat;
- megszervezi az ügyészek vizsgabizottságának adminisztratív feladatait;
- elkészíti az ügyészség költségvetés-tervezetét, és biztosítja a költségvetési források célzott felhasználását;
- szervezi az ügyészség birtokában lévő állami vagyon kezelését;
- ellátja a törvények, a Riigikogu határozatai, a köztársasági elnök rendeletei, a kormányrendeletek vagy -határozatok, illetve az igazságügyi miniszter rendeletei vagy határozatai által ráruházott egyéb feladatokat.
Bírák
Szervezet
Bíró csak olyan észt állampolgár lehet, aki államilag elismert, mesterfokozatú jogi diplomával, vagy az Észt Köztársaság oktatási törvénye 28. szakasza (22) bekezdésének értelmében azzal egyenértékű képesítéssel, vagy azzal egyenértékű külföldi képesítéssel rendelkezik, felsőfokon beszéli az észt nyelvet, erkölcsileg feddhetetlen, és rendelkezik azokkal a képességekkel és jellemvonásokkal, amelyek a bírói hivatás ellátásához szükségesek. A bírák élethosszig tartó kinevezést kapnak. Az igazságügyi miniszter a bírák felett nem gyakorol irányítási és fegyelmi jogkört. A bírót hivatalából kizárólag jogerős bírói ítélet alapján lehet elmozdítani. A bírák 67 éves korukig maradhatnak hivatalukban, a korhatár azonban felemelhető.
Nem nevezhető ki bíróvá:
- az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek;
- akit bírói, közjegyzői vagy végrehajtói hivatalából felmentettek;
- akit az Észt Ügyvédi Kamarából kizártak;
- akit a közszolgálatból fegyelmi vétség miatt felmentettek;
- aki csődhelyzetben van;
- akinek könyvvizsgálói szakmai tevékenysége megszűnt, kivéve, ha a megszűnés a könyvvizsgáló kérelmére történt;
- akitől megvonták a szabadalmi ügyvivőként történő eljárás jogát, kivéve, ha a megszűnés a szabadalmi ügyvivő kérelmére történt;
- akitől a hiteles fordítói munka végzésének jogát a hiteles fordítókról szóló törvény 28. §-a (3) bekezdésének 3. pontja alapján visszavonták.
Megyei vagy közigazgatási bíróság bírájává bárki kinevezhető, aki a vonatkozó képesítés megszerzését követően legalább 5 éves jogi tapasztalatot szerzett, vagy aki legalább 3 évig jogtanácsosként vagy bírósági titkárként dolgozott, és letette a bírói vizsgát, vagy mentesül e vizsga letétele alól.
Körzeti bírósági bíróvá a bírói vizsgát letett, tapasztalt és elismert jogászok nevezhetők ki. Annak, aki közvetlenül kinevezése előtt bíróként dolgozott, nem kell bírói vizsgát tennie.
A Legfelsőbb Bíróság bírájává tapasztalt és elismert jogászok nevezhetők ki.
A bírákat nyílt versenyvizsga alapján nevezik ki.
A bíró – az oktatói vagy kutatói minőségben történő munkavégzés kivételével – kizárólag bíróként végezhet munkát. A bíró köteles a bíróság elnökét tájékoztatni a bírói tisztségen kívüli valamennyi munkavégzésére irányuló tevékenységéről. A bírói tisztségen kívüli munkavégzés nem veszélyeztetheti a bíró hivatali kötelezettségeinek teljesítését vagy a bíró igazságszolgáltatás során tanúsított pártatlanságát. A bíró nem lehet a Riigikogu tagja vagy önkormányzati képviselő, városi tanács tagja, politikai párt tagja, gazdasági társaság alapítója, ügyvezetést ellátó tagja, illetve igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának tagja, külföldi vállalkozás fióktelepének igazgatója, csődbiztos, hitelezői választmány tagja, kirendelt ingatlankezelő, vagy a vitában érintett felek valamelyike által felkért választottbíró.
A bíró csak bírósági határozat alapján mozdítható el hivatalából. Az első- vagy másodfokú bíróság bírája ellen annak hivatali ideje alatt csak a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésének javaslatára, a köztársasági elnök hozzájárulásával lehet vádat emelni. A Legfelsőbb Bíróság bírája ellen annak hivatali ideje alatt csak az igazságügyi kancellár javaslatára, az országgyűlési képviselők többségének hozzájárulásával lehet vádat emelni.
A bírákra, a felkészítő időszakukra és kötelezettségeikre vonatkozó követelményeket a bírósági törvény határozza meg.
A közjegyzők szerepe és feladatai
A bírói tevékenységre jogi szabályozás vonatkozik. Az észt bíróságok valamennyi bírája együttes ülésen (en banc) elfogadott egy etikai kódexet. További információk találhatók az észtországi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság weboldalán.
A bíró szerepe, hogy – az Alkotmánnyal és a jogszabályokkal összhangban, azok alapján az ügyben részt vevő felek számára igazságos megoldásról határozva – igazságot szolgáltasson. A bíró a jogi aktusok értelmezése és kutatómunka útján előmozdítja a jogfejlődést.
A bíró a hivatalos kötelezettségeit pártatlanul, önös érdekek nélkül végzi, és a szolgálati érdekeket még a szakmai tevékenységén kívül is szem előtt tartja. A bírónak feddhetetlen viselkedést kell tanúsítania mind a szakmai tevékenysége során, mind azon kívül, és tartózkodnia kell az olyan cselekményektől, amelyek sérthetik a bíróság hírnevét. A bíró nem fedhet fel olyan információkat, amelyek zárt bírósági tárgyalás vagy egyezség elérése érdekében tartott megbeszélések során jutottak a birtokába. A titoktartási kötelezettség mindenkor érvényes, még a bíró nyugdíjazása után is. A bírónak felügyelnie kell a kevesebb mint 3 éves tapasztalattal rendelkező elsőfokú bírákat, a felkészítő időszakukat töltő ülnököket, valamint az egyetemi hallgató gyakornokokat. A bíró felügyelete alatt egyszerre legfeljebb két személy állhat. A bírónak kötelessége, hogy rendszeresen fejlessze szakmai ismereteit és készségeit, és képzéseken vegyen részt.
A bírákat megillető szociális juttatások
A bírák a törvény alapján különböző szociális juttatásokban részesülnek. Ezek közé tartozik egyebek mellett az alapilletmény, a pótlék, a bírói nyugdíj, a szabadság és a bírói talár.
A bírák hivatalos illetményét a vezető köztisztviselők illetményéről szóló törvény határozza meg.
A bírák nyugdíja megállapításának alapjául szolgáló tényezőket a bírósági törvény határozza meg.
A bírói nyugdíj a következőkből áll: öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, valamint a bíró családtagjainak járó hozzátartozói nyugdíj. A bírói nyugdíj a bíróként történő munkavégzés ideje alatt nem jár. Ha a nyugállományba vonult bírót máshol alkalmazzák, keresetétől függetlenül megkapja a bírói nyugdíj teljes összegét. Nem kap bírói nyugdíjat az, akit fegyelmi vétség miatt mentenek fel tisztségéből, vagy akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt elítélnek. Megvonják a bírói nyugdíjat attól, akit az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény miatt elítélnek.
A bíró éves szabadságra jogosult. Az éves szabadság időtartama 35 naptári nap, ezenfelül a bírói szolgálatban töltött idő után összesen legfeljebb 7 naptári nap kiegészítő szabadság jár, a bírósági törvényben meghatározott feltételekkel.
Ülnökök
Az ülnökök a legsúlyosabb bűncselekményeket érintő büntetőügyekben, a megyei bíróságokon vesznek részt az igazságszolgáltatásban. Az igazságszolgáltatás során az ülnök ugyanolyan jogállással, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint egy bíró. Az ülnök legfeljebb négy évre nevezhető ki; az ülnöknek 25 és 70 év közötti cselekvőképes észt állampolgárnak kell lennie, Észtországban lakóhellyel kell rendelkeznie, a nyelvtörvényben meghatározott C1 vagy azzal egyenértékű szinten kell beszélnie az észt nyelvet, és erkölcsileg is alkalmasnak kell lennie az ülnöki feladatok ellátására. Ugyanazon személy egymást követően legfeljebb kétszer nevezhető ki ülnöknek.
Nem nevezhető ki ülnökké: akit bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, aki csődhelyzetben van, aki egészségügyi okokból alkalmatlan a feladat ellátására, aki egy évnél rövidebb ideje rendelkezik állandó lakcímmel (azaz a lakcímnyilvántartásba bejegyzett címmel) annak a helyi önkormányzatnak a területén, amely őt ülnöknek jelölte, továbbá a bíróságon, ügyészségen és a Belbiztonsági Szolgálatnál dolgozó személyek, a fegyveres erők tagjai, az ügyvédek, a közjegyzők és a végrehajtók, az észt kormány, önkormányzat vagy városi tanács tagjai, továbbá a köztársasági elnök vagy a Riigikogu tagja. A bűncselekmény elkövetésével vádolt személy a büntetőeljárás időtartama alatt nem nevezhető ki ülnökké.
Az ülnök szerepe alapvetően az, hogy az igazságszolgáltatásban az átlagember szemléletmódját jelenítse meg, aki az eljárást a jogi nézőpont helyett inkább emberi oldalról figyeli. Az ülnökjelöltek megválasztása a helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladata.
Bírósági fogalmazók és bírósági titkárok
A bírósági fogalmazó olyan bírósági tisztviselő, aki törvényben meghatározott feladatokat lát el. A bírósági fogalmazó független, de a törvényben meghatározott mértékben eleget kell tennie a bíró utasításainak. A bírósági fogalmazó jogosult a nyilvántartásokba (például az ingatlan-nyilvántartásba és a cégnyilvántartásba) történő bejegyzés megtételére, valamint a nyilvántartások vezetése körében végzések – köztük bírságot kiszabó végzések – kibocsátására. A bírósági fogalmazók lefolytathatják a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló gyorsított eljárást. A bírói tisztség viselésével kapcsolatos korlátozások a bírósági fogalmazókra is irányadók.
Bírósági fogalmazó az lehet, aki államilag elismert, mesterfokozatú jogi diplomával, vagy az Észt Köztársaság oktatási törvénye 28. szakasza (22) bekezdésének értelmében azzal egyenértékű képesítéssel, vagy azzal egyenértékű külföldi képesítéssel rendelkezik, a nyelvtörvényben meghatározott C1 vagy azzal egyenértékű szinten beszéli az észt nyelvet, erkölcsileg feddhetetlen, és teljesítette a bírósági fogalmazói gyakornoki időt, kivéve, ha a vizsgabizottság mentesítette őt az említett gyakornoki idő teljesítése alól. Azok a személyek is kinevezhetők bírósági fogalmazóvá, akik letették a bírói szakvizsgát.
Nem nevezhető ki bírósági fogalmazóvá: az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek; akit bírói, közjegyzői vagy végrehajtói hivatalából felmentettek; akit az Észt Ügyvédi Kamarából kizártak; akit a közszolgálatból fegyelmi vétség miatt felmentettek; aki csődhelyzetben van; akinek könyvvizsgálói szakmai tevékenysége megszűnt, kivéve, ha a megszűnés a könyvvizsgáló kérelmére történt; akitől megvonták a jogot szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására, kivéve, ha ez a szabadalmi ügyvivő kérelmére történt; továbbá akitől a hiteles fordítókról szóló törvény 28. szakasza (3) bekezdésének 3. pontja alapján megvonták a jogot a hiteles fordítói tevékenység gyakorlására; akit a bírói tisztségből azért mentenek fel, mert nem alkalmas a hivatal betöltésére – a kinevezésétől számított 3 évig.
A bírósági fogalmazókat nyílt versenyvizsga alapján nevezik ki.
A bírósági titkárokra vonatkozó követelményeket a bírósági törvény határozza meg.
Bírósági titkár az a bírósági tisztviselő, aki önállóan vagy bírói felügyelet alatt a bírósági eljárásról szóló törvényben meghatározott mértékig részt vesz az ügyek előkészítésében és az ügyintézésben. A bírósági titkár jogosult mindazokat a cselekményeket elvégezni és határozatokat meghozni, amelyeket a bírósági eljárásról szóló törvény értelmében a bírósági fogalmazó vagy más bírósági tisztviselő elvégezhet. A bírósági titkár feladatainak ellátása során függetlenséget élvez, de a jogszabályban előírt mértékben eleget kell tennie a bírói utasításoknak.
A bírósági titkárokra vonatkozó követelmények megegyeznek a bírósági fogalmazókra vonatkozó követelményekkel. A bírósági titkári álláshely megüresedése esetén nyílt versenyvizsgát írnak ki.
Nem nevezhető ki bírósági titkárrá: akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek; akit szándékosan elkövetett államellenes cselekmény miatt elítéltek, függetlenül attól, hogy az elítéléssel kapcsolatos adatokat törölték-e vagy sem; akinek a bírósági titkári feladat ellátására való jogosultságát jogerős bírósági ítélet visszavonta; aki bírósági titkárt közvetlenül felügyelő személy közeli hozzátartozója vagy élettársa.
A bírósági titkárokon (521 Kb) és bírósági fogalmazókon (373 Kb) felül az egyéb bírósági tisztviselők közé tartoznak a bíróságigazgatók (367 Kb) és a bírósági tárgyaláson közreműködő irodai alkalmazottak (364 Kb) .
Ügyvédek
Az ügyvédek közé tartoznak a kinevezett ügyvédek és az ügyvédjelöltek is.
Az ügyvédek az Észt Ügyvédi Kamara tagjai, tevékenységüket az Ügyvédi Kamaráról szóló törvény szabályozza. Az Ügyvédi Kamarának bárki a tagja lehet, aki megfelel az Ügyvédi Kamaráról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, és letette az ügyvédi szakvizsgát.
Az Észt Ügyvédi Kamara önkormányzattal rendelkező szakmai szövetség, amelyet arra alapítottak, hogy köz- és magánérdekű jogi szolgáltatásokat nyújtson, és védje az ügyvédek szakmai jogait. Az Észt Ügyvédi Kamara figyelemmel kíséri tagjai szakmai tevékenységét és azt, hogy a tagok megfelelnek-e a szakmai etikai követelményeknek. Az Ügyvédi Kamara szervezi továbbá az ügyvédek szakmai továbbképzését és az ingyenes állami jogi segítségnyújtás biztosítását. Tagjai útján az Ügyvédi Kamara biztosítja az államilag finanszírozott jogi segítségnyújtást.
Az Észt Ügyvédi Kamara különböző szervein keresztül jár el. Ezek közé tartozik a közgyűlés, az elnökség, az elnök, a vizsgálóbizottság, az etikai bizottság és a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság.
Az ügyvédek jogosultak:
- képviselni és védeni az ügyfeleket a bíróságon, valamint a tárgyalás előtti és egyéb eljárásokban, Észtországban és külföldön egyaránt;
- bizonyítékokat gyűjteni;
- a jogi szolgáltatások nyújtása során tetszésük szerint kiválasztani és alkalmazni a jogszerű eszközöket és intézkedéseket;
- nemzeti és helyi hatóságoktól megszerezni a jogi szolgáltatások nyújtásához szükséges információkat, hozzáférni iratokhoz és azokról másolatot vagy azokból kivonatot kérni, kivéve, ha jogszabály tiltja az ügyvédeknek az ilyen információk vagy dokumentumok megszerzését;
- ha ez a jogi szolgáltatások nyújtásához szükséges, akár az adott személyek beleegyezése nélkül is kezelni az ügyfeleiktől eltérő személyek olyan személyes adatait – köztük személyes adatok különleges kategóriáit is –, amelyek szerződés vagy jogi aktus alapján kerültek a birtokukba;
- tanúsítani aláírások és az ügyfélnek nyújtott jogi szolgáltatás részeként a bíróságnak és más hivatalos szerveknek benyújtott iratok másolatainak hitelességét;
- kapcsolattartói szolgáltatásokat biztosítani;
- választottbíróként vagy a békéltetésről szóló törvényben meghatározott eljárásban békéltetőként eljárni;
- csődbiztosként eljárni, ha tagjai a Kamarának.
Az ügyvédjelöltek a jogszabályokban megszabott határokon belül ügyvédi hatáskörrel járhatnak el.
Az ügyvédjelöltek nem jogosultak választottbíróként, vagy a békéltetésről szóló törvényben meghatározott eljárásban békéltetőként eljárni. Nincs joguk ügyfeleket képviselni vagy védeni a Legfelsőbb Bíróság előtt, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az ügyvédjelöltek nem járhatnak el csődbiztosként sem.
Az ügyvédjelölt csak a pártfogója, egy ügyvéd felügyelete alatt nyújthat jogi szolgáltatásokat.
A jogi szolgáltatások nyújtása során az ügyvéd függetlenül és a jognak, az Észt Ügyvédi Kamara szervei által elfogadott jogi aktusoknak és határozatoknak, az ügyvédi szakmai etikai követelményeknek, a bevált gyakorlatnak és saját lelkiismeretének megfelelően jár el.
Az ügyvéddel közölt információk bizalmas jellegűek. Azt az ügyvédet, észt ügyvédi kamarai alkalmazottat vagy ügyvédi irodai alkalmazottat, akit tanúként hallgatnak meg, nem lehet kihallgatni és nem lehet tőle felvilágosítást kérni olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyekről jogi szolgáltatások nyújtása során szerzett tudomást.
Az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó adathordozók sérthetetlenek.
Az ügyvéd szakmai kötelezettségeinek teljesítése nem eredményezheti azt, hogy az ügyvédet azonosítják egy ügyféllel vagy az ügyfél bírósági ügyével.
Szakmai tevékenységéből eredő okok miatt az ügyvédet kizárólag megyei bírósági végzés alapján lehet fogva tartani, megmotozni vagy őrizetbe venni. Abban az ügyvédi irodában, amelyen keresztül az ügyvéd jogi szolgáltatásokat nyújt, nem végezhető házkutatás az ügyvéd szakmai tevékenységéből eredő okok miatt.
Az ügyvédek és ügyvédi irodák listája, valamint egyéb hasznos információk megtalálhatók az Észt Ügyvédi Kamara weboldalán. Az „Ügyvédkereső” funkció azonban az Európai Unió egész területén lehetővé teszi a keresést.
Jogi adatbázisok
A fent említetteken kívül nincsenek egyéb adatbázisok.
Jogtanácsosok
A jogtanácsosok szakmai tevékenységére vonatkozóan Észtországban nincs jogi szabályozás.
Közjegyzők
Szervezet
Észtországban minden közjegyző egyenlő hatáskörrel rendelkezik. A közjegyzők szakmai tevékenységét a közjegyzői törvény szabályozza. A közjegyzők szakmai tevékenységének szabályozásáért és irányításáért az Igazságügyi Minisztérium és a Közjegyzői Kamara együttesen felelős. A Közjegyzői Kamara közjogi jogi személy, amelynek valamennyi kinevezett közjegyző tagja. Az általa ellátott feladatok közé tartozik annak ellenőrzése, hogy a közjegyzők szakmai tevékenységüket lelkiismeretesen és szabályszerűen látják-e el, valamint a közjegyzők szakmai tevékenységének összehangolása, képzések szervezése a közjegyzők számára, a szakmai gyakorlat megszervezése, a közjegyzőkkel kapcsolatos elektronikus információs rendszer kezelése és fejlesztése, továbbá felügyeleti tevékenységével kapcsolatban az igazságügyi miniszternek való segítségnyújtás stb. A közjegyzőkről és a közjegyzői feladatokról a Közjegyzői Kamara weboldala nyújt tájékoztatást.
A közjegyzők szerepe és feladatai
A közjegyző közjogi értelemben véve hivatalos személy. Az állam arra hatalmazza fel, hogy valaki kérelmére igazolja a jogilag releváns tényeket és eseményeket, valamint hogy a jogbiztonság biztosítása érdekében más közjegyzői cselekményeket végezzen el.
A közjegyzőnek a tevékenysége során pártatlannak, megbízhatónak és függetlennek kell lennie. A közjegyzők kötelesek megbizonyosodni az ügyletekben részt vevő felek tényleges szándékáról és a lebonyolított ügylet hibátlanságához szükséges feltételekről, valamint el kell magyarázniuk a feleknek az ügylet lebonyolításának különböző módjait és az ügylet következményeit.
A közjegyzők kérelemre a következő közjegyzői feladatokat látják el:
- közjegyzői tanúsítványokat adnak ki (különféle szerződések, meghatalmazások, végrendeletek), és közjegyzői hitelesítést végeznek (másolatok, aláírások, nyomtatványok stb.);
- öröklési ügyekben döntenek;
- a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.) 60. cikke vagy II. melléklete alapján tanúsítványt állítanak ki az Észtországban végrehajtandó közjegyzői okiratok elkészítésére vonatkozóan;
- az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 201., 2012.7.27., 107. o.) 59. cikkének (1) bekezdése és II. melléklete alapján tanúsítványt állítanak ki az Észtországban kiállított közjegyzői okiratok jogi érvényéről, valamint 60. cikkének (2) bekezdése és II. melléklete alapján tanúsítványt állítanak ki az Észtországban végrehajtandó közjegyzői okiratok elkészítéséről;
- kivonatokat adnak ki az Észtországban végrehajtandó közjegyzői okiratok elkészítésére vonatkozóan a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 7., 2009.1.10., 1. o.) 48. cikkének (3) bekezdése, valamint III. és IV. melléklete alapján;
- a közjegyzői törvénynek megfelelően érvénytelennek nyilvánítanak meghatalmazásokat;
- végrehajthatónak nyilvánítanak békéltetőként eljáró ügyvéd útján vagy egy másik közjegyző útján megkötött megállapodásokat;
- tanúsítványokat (apostille) állítanak ki;
- jogi személyek kérelmére benyújtják azok éves pénzügyi beszámolóit a nyilvántartást vezető bírósághoz;
- megerősítenek házasságkötéseket és házasságok felbontását, valamint előkészítik házasságkötések és házasságok felbontása bejegyzését;
- pénzt, értékpapírokat és okiratokat vesznek át letétként;
- hozzáférést biztosítanak a telekkönyvi osztály vagy az anyakönyvi osztály nyilvántartásában szereplő adatokhoz, vagy a nyilvántartásban szereplő dokumentumhoz;
- a vállalkozások kérésére értesítéseket és kérelmeket nyújtanak be gazdasági közigazgatási hatósághoz, dokumentumokat vagy egyéb információkat fogadnak el a gazdasági közigazgatási hatóságoktól, és közigazgatási aktust adnak ki a vállalkozások felé;
- a vállalkozás kérésére információkat jegyeznek be a nyilvántartásba;
- jogi személy vagy vagyonkezelő kérésére tájékoztatást adnak a tényleges tulajdonosról.
Az ügyfélnek ezekért az ügyletekért a törvényben meghatározott díjat kell fizetnie a közjegyző részére.
A közjegyzők a következő hivatalos szolgáltatásokat kínálhatják:
- a tanúsítási eljáráson kívüli jogi tanácsadás;
- tanácsadás adójogi és külföldi jogi kérdésekben, a tanúsítási eljárás részeként vagy azon kívül;
- békéltetés felajánlása a békéltetésről szóló törvény alapján;
- választottbíróként való eljárás a Polgári perrendtartás alapján;
- árverések, szavazások, lottósorsolások és sorshúzások lebonyolítása és az eredmények igazolása;
- eskütétel lebonyolítása és esküvel megerősített igazolások hitelesítése;
- a hivatalos feladatokhoz nem kapcsolódó petíciók és értesítések továbbítása, valamint az ilyen petíciók és/vagy értesítések továbbítására vagy továbbításának lehetetlenségére vonatkozó igazolások kiadása;
- kapcsolattartói szolgáltatások biztosítása;
- pénz (készpénz kivételével), értékpapírok, okiratok és más tárgyak letétként való átvétele, amennyiben nem közjegyzői okiratról vagy közjegyzői okiratból eredő hivatalos kötelezettségről van szó;
- vállalkozás által benyújtott, indokolás iránti kérelem megválaszolása.
A közjegyzők által kínált hivatalos szolgáltatásokról a Közjegyzői Kamara weboldalán találhatók információk. A közjegyzői szolgáltatások díjában az ügyfél és a közjegyző állapodik meg a szolgáltatások nyújtása előtt.
Egyéb jogászi hivatások
Végrehajtók
Észtországban ez egy önállóan végzett jogi foglalkozás: a végrehajtók saját nevükben járnak el, és cselekményeikért felelősséggel tartoznak. A végrehajtóknak pártatlanul és felelősen kell kötelezettségeiket teljesíteniük. A végrehajtók hatósági tevékenységét a végrehajtási törvény szabályozza.
2010 januárja óta működik a végrehajtók és csődbiztosok közös szakmai szervezete, a Végrehajtói és Csődbiztosi Kamara (a továbbiakban: Kamara). A végrehajtók hivatalos tevékenységeit, a felügyeletüket, fegyelmi felelősségüket és szakmai szervezeti tevékenységeiket a végrehajtókról szóló törvény szabályozza. A Kamara szerepe az önállóan végzett jogi foglalkozások fejlesztése és támogatása – ideértve a bevált hivatalos és szakmai gyakorlatok fejlesztését és az azoknak való megfelelés figyelemmel kísérését –, ajánlások kidolgozása a szakmai tevékenységek harmonizálására, képzések szervezése, információs rendszerek fejlesztése stb. A Kamaránál etikai bizottság is működik. A Kamara tevékenységéről további információ a weboldalán található.
A végrehajtó szakmai feladatai a következők:
- végrehajtási eljárások lefolytatása a végrehajtási eljárási törvénykönyvnek megfelelően;
- okiratok kézbesítése az eljárási törvénykönyveknek megfelelően;
- hagyatéki leltár készítése és hagyatékok kezelése az öröklési jogi törvénynek megfelelően;
- árverés lefolytatása a törvényben meghatározott esetekben és eljárás szerint, a végrehajtási eljáráson kívüli bíróság vagy közigazgatási szerv kérésére;
- közvetítőként való eljárás külföldi államtól kapott tartásdíj tekintetében a családi ellátásokról szóló törvény alapján;
- adósok végrehajtási profiljának összeállítása.
A végrehajtót e hivatalos kötelezettségei teljesítéséért megillető díjat a végrehajtókról szóló törvény határozza meg.
A végrehajtó valamely személy kérelmére szakmai szolgáltatásként a következőket végezheti:
- ingó és ingatlan vagyonra vonatkozó árverések lebonyolítása;
- iratok kézbesítése;
- jogi tanácsadás és jogi dokumentumok kiállítása, ha a végrehajtó végzettsége megfelel a bíróságokról szóló törvény 47. szakasza (1) bekezdése 1. pontjában foglalt rendelkezéseknek;
- jogi tény bírósági eljáráson kívül megállapítására irányuló szolgáltatás nyújtása;
- békéltetőként való eljárás a békéltetésről szóló törvénynek megfelelően;
- választottbíróként való eljárás a Polgári perrendtartás alapján.
A végrehajtók megtagadhatják a szakmai szolgáltatás nyújtását.
A szakmai szolgáltatások nyújtásának feltételeiről és a díjazási eljárásról a szolgáltatás nyújtását megelőzően írásban meg kell állapodni a szolgáltatást kérő személlyel. A megállapított feltételeknek és díjazásnak összhangban kell állniuk a helyes szakmai gyakorlattal.
Szakmai szolgáltatások nyújtása során a végrehajtók nem gyakorolhatják azokat a jogokat, amelyeket törvény a végrehajtóknak szakmai feladataik ellátásához biztosít, vagy amelyek a hivatalukból erednek.
A végrehajtók által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos információk megtalálhatók a Kamara weboldalán.
A végrehajtók hivatalos feladatainak állami felügyeletét az igazságügyi minisztérium és a Kamara látja el.
A végrehajtók helytállási kötelezettséggel tartoznak a szakmai tevékenységük során helytelen magatartásukkal okozott károkért, ideértve azt az esetet is, ha a kárt irodájuk alkalmazottja okozta. Ha a végrehajtó szakmai cselekményével okozott kár megtérítése iránti igény nem téríthető meg a végrehajtó vagy a kárért felelős más személy vagyonából, vagy ha e követelések nem elégíthetők ki teljes mértékben, a Kamara köteles az okozott kárt megtéríteni. A végrehajtók cselekményeiért a végső helytállási kötelezettséget az állam viseli. Mind a Kamara, mind az állam visszkereseti joggal rendelkezik a kárért felelős személlyel szemben; ezenfelül az állam a Kamara ellen is visszkereseti joggal rendelkezik.
Csődbiztosok
A csődbiztos egy bíróság által kinevezett személy, aki a szerepe alapján ügyleteket köt és egyéb cselekményeket végez egy csődvagyonnal kapcsolatban, és képviseli az adóst a bíróságon a csődvagyonhoz kapcsolódó vitákban. A csődbiztos fő kötelezettsége, hogy védje minden hitelező, valamint az adós jogait és érdekeit, és biztosítsa a jogszerű, gyors és pénzügyileg észszerű csődeljárást. A csődbiztos személyesen látja el a feladatait. Csődbiztosként járhatnak el: olyan természetes személyek, akiket a Kamara, az ügyvédek, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a végrehajtók csődbiztosként eljárásra felhatalmaztak. A Kamara jegyzéket vezet a csődbiztosokról. A Kamara weboldalán nyilvánosan hozzáférhető jegyzék adatokat tartalmaz mindenkiről, aki jogosult csődbiztosként eljárni. A jegyzékben szereplő csődbiztosnak biztosítania kell, hogy az adatok pontosak legyenek.
A csődbiztos fő feladatai:
- a hitelezők követeléseinek meghatározása, a csődvagyon kezelése, a vagyon összeállításának és értékesítésének, valamint a hitelezői igények a vagyonból történő kielégítésének megszervezése;
- az adós fizetésképtelensége okainak és a fizetésképtelenné válás időpontjának megállapítása;
- szükség esetén gondoskodás arról, hogy az adós üzleti tevékenysége folytatódjon;
- az adós felszámolásának lefolytatása, ha az adós jogi személy;
- a törvényben meghatározott esetekben a hitelezők és az adós tájékoztatása;
- tevékenységeiről beszámoló készítése, valamint a bíróság, a felügyelő tisztviselő és a csődbizottság tájékoztatása a csődeljárásról.
A csődbiztosok tevékenységének közigazgatási felügyeletét az Igazságügyi Minisztérium látja el, a neki megküldött, a biztost érintő panaszok és más adatok alapján, amelyek arra engednek következtetni, hogy a biztos nem teljesítette a kötelezettségeit. A biztos tevékenységének nyomon követése során az Igazságügyi Minisztérium jogosult ellenőrizni a biztos szakmai tevékenységének megfelelőségét és jogszerűségét. Az igazságügyi miniszter fegyelmi intézkedéseket hozhat az olyan biztossal szemben, aki nem teljesíti a csődbiztosok szakmai tevékenységét meghatározó jogszabályokból eredő kötelezettségeit. A csődbiztosként eljáró ügyvédekkel szemben az igazságügyi miniszter nem tehet fegyelmi intézkedéseket. Joga van azonban etikai bizottsági eljárást kezdeményezni az Ügyvédi Kamarán belül.
A közigazgatási felügyelet mellett a csődbiztosok tevékenységét a saját hatáskörén belül nyomon követi a csődbizottság, a hitelezők közgyűlése, a bíróság és a Kamara is.
Kapcsolódó linkek
Jogászok érdekképviseleti szervezete – nonprofit szervezet
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.