A különböző jogi szakmák

Jogi szakmák – bevezető

Finnországban a jogi szakmák közé tartoznak a bírósági bírák, ügyészek, állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek, ügyvédek, engedéllyel rendelkező jogi tanácsadók, közjegyzők és bírósági végrehajtók.

Ügyészek

Szervezet

A Nemzeti Ügyészi Hivatal mintegy 550 főt foglalkoztat. Közülük mintegy 400-an ügyészek. Emellett a Hivatal mintegy 150 főt foglalkoztat különböző támogató és szakértői munkakörökben.

A Nemzeti Ügyészi Hivatal a központi igazgatási egységként eljáró Legfőbb Ügyészségből, illetve öt ügyészségi körzetből áll: Dél-Finnország, Nyugat-Finnország, Észak-Finnország, Kelet-Finnország és Åland. Finnországban 34 irodája van.

A Nemzeti Ügyészi Hivatal élén az ország legfelsőbb ügyészeként a Legfőbb Ügyész áll.

A Legfőbb Ügyészség feladata a Nemzeti Ügyészi Hivatal központi igazgatása, irányítása és felügyelete, valamint működtetése általánosságban. Az ügyészségi körzetek végzik a tényleges ügyészi munkát.

A Nemzeti Ügyészi Hivatal az Igazságügyi Minisztérium igazgatási hatáskörébe tartozik.

Feladatok

A független Nemzeti Ügyészi Hivatal állami hatóság és az igazságszolgáltatás része. Feladata annak biztosítása, hogy a büntetőjogi felelősség fennálljon, vagyis hogy a bűncselekmény a törvény értelmében büntetendő legyen. Az ügyészek a vádemelési határozataikat függetlenül hozzák meg, és független igazságszolgáltatási szervek.

A büntetőeljárásban a hatóságok közül az ügyésznek van a leglényegesebb szerepe, amely az eljárási láncban a tárgyalást megelőző nyomozástól a bírósági eljárásig terjed. Az ügyész kihágások esetén pénzbírságot is kiszabhat.

Az ügyész feladatai elsősorban a bűnüldözésre és a bírósági eljárásra összpontosulnak. A vádemelés során az ügyészek döntik el, hogy a felhozott vádak alapján mely ügyeket viszik bíróság elé. A perben az ügyész feladata annak bizonyítása, hogy elkövették a bűncselekményt, amellyel a vádlottat vádolja.

Az ügyész gondoskodik arról is, hogy a tárgyalást megelőző nyomozást kellő részletességgel folytassák le. Az ügyész a bonyolultabb büntetőügyeket már a tárgyalás előtti nyomozás megkezdésekor megismeri, és a nyomozásvezető javaslatára a tárgyalás előtti nyomozást a vádemelési szak előtt is befejezheti.

Az ügyész szerepe a tárgyalás előtti nyomozásban különösen akkor fontos, ha rendőrt gyanúsítanak bűncselekmény elkövetésével. Ilyen esetben az ügyész vezeti a tárgyalás előtti nyomozást is.

Jogi adatbázisok

További információk a Nemzeti Ügyészi Hivatal weboldalán találhatók.

Bírák

Szervezet

Finnországban a legtöbb ítéletet hivatásos bíró hozza. A körzeti bíróságoknál működnek ülnökök is. A bírák a független bírói kar tagjai. Hivatalukat a Legfelsőbb Bíróságnál, fellebbviteli bíróságoknál és körzeti bíróságoknál, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnál és a közigazgatási bíróságoknál, valamint a Biztosítási Ügyekkel Foglalkozó Bíróságnál, a Munkaügyi Bíróságnál és a Piaci Ügyekkel Foglalkozó Bíróságnál töltik be. A bírák állami tisztviselők, nem mozdíthatók el hivatalukból. A bírák hivatalukból csak bírósági ítélettel mozdíthatók el. Ezen túlmenően bíró beleegyezése nélkül nem helyezhető át.

A köztisztviselőkről szóló törvény 12. fejezete külön jogi rendelkezéseket tartalmaz a bírákra mint köztisztviselőkre vonatkozóan. A törvény értelmében a szabadságra, a fegyelmi kérdésekre, valamint az ideiglenes foglalkoztatásra és a jogviszony megszűnésére vonatkozó, a többi köztisztviselőre irányadó rendelkezések a bírákra nem vonatkoznak. A központi kormányzati tisztviselőkről szóló törvény értelmében egy bíró köteles hivataláról lemondani, ha eléri a törvényben meghatározott nyugdíjkorhatárt (a bírák esetében ez a 68. életév), vagy ha tartósan munkaképtelenné válik.

Feladatok

Bírák

A bírói hivatásra pályázó személynek egyetemi szintű jogi diplomával kell rendelkeznie, és egyéves képzésben kell részt vennie egy elsőfokú bíróságnál. A bírói szakmához vezető szokásos út első lépcsőfoka a fellebbviteli bíróságoknál betöltött előadói (vezető titkári) beosztás, amelyet egy körzeti bíróságon vagy fellebbviteli bíróságon történő bírói kinevezés követ. A jövőben a jelöltek külön képzésben részesülnek majd. Az üresedéseket a fellebbviteli bíróság teszi közzé, a jelöltek alkalmasságát pedig a Bírói Kinevezési Tanács értékeli. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.

Ülnökök

A körzeti bíróságoknak ülnök tagjai (bírósági ülnökök) is vannak, akik bizonyos ügyekben részt vesznek a döntéshozatalban. A bírósági ülnököket főként büntetőügyekben veszik igénybe, de polgári ügyekben és bérleti jogvitákban is eljárhatnak. A körzeti bíróságnál az ügyeket a tanács elnökeként eljáró főállású bíró és három ülnök tárgyalja. A bírósági ülnökök önálló felhatalmazással rendelkeznek, és – szükség esetén – szavazás útján hoznak döntést; a többség véleménye dönt az ítéletről. Szavazategyenlőség esetén büntetőügyekben a vádlottra nézve legelőnyösebb véleményt fogadják el; polgári ügyekben az elnök szavazata döntő.

A bírósági ülnököket az önkormányzati képviselőtestület nevezi ki négy évre. Minden önkormányzatnál legalább két-két ülnöknek kell működnie; a nagyobb önkormányzatoknál viszont ennél sokkal több van. Az ülnökök kiválasztásakor a lehető legteljesebb mértékben érvényesülnie kell az adott település életkori, nemi, nyelvi és foglalkoztatási összetételének.

Az ülnöknek finn állampolgárnak kell lennie. 25 év alatti és 63 évnél idősebb személyeket nem lehet ülnöknek kinevezni. A bíróságoknál vagy büntetés-végrehajtási intézményeknél dolgozó személyek nem lehetnek ülnökök, ugyanúgy, ahogy az ügyészek, az ügyvédek, illetve a rendőrök sem. Az ülnök bírói esküt, vagy ünnepélyes fogadalmat tesz hivatalának elfoglalása előtt.

A cél az, hogy minden egyes ülnök havonta legalább egyszer, illetve évente legalább tizenkétszer részt vegyen egy tárgyaláson. A körzeti bíróság tárgyalási díjat fizet az ülnököknek, és megtéríti jövedelemkiesésüket.

Állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek

Szervezet

Az állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek az állami jogsegélyirodák alkalmazásában álló jogászok vagy ügyvédek. Az állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek az igazságügyi miniszter által kinevezett állami tisztviselők. A jogsegélyirodákat az Igazságügyi Minisztérium irányítja.

Az állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek esetében alkalmazhatósági feltétel a jogi diploma (oikeustieteen kandidaatti vagy oikeustieteen maisteri) és az ügyvédi vagy bírói pályán szerzett megfelelő tapasztalat. Sok állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvéd a varatuomari (jogi végzettség bírósági képzéssel) tiszteletbeli címmel is rendelkezik.

Az állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédeket a bíróságok előtt történő eljárás céljából alkalmazzák. Tevékenységeik során kötelesek betartani az ügyvédekre vonatkozó, megfelelő szakmai magatartás szabályait. E tekintetben a finn Ügyvédi Kamara fegyelmi jogköre alá tartoznak. A finnországi állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek több mint fele tagja az Ügyvédi Kamarának. Az állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek megbízatásaik ellátása során mindenkitől függetlenek.

Ügyvédek

Az „asianajaja” vagy (svédül) „advokat” szakmai cím viselésére csak az Ügyvédi Kamara tagjai jogosultak. A Finn Ügyvédi Kamarába tagként jelentkezőknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

• az igazságszolgáltatás területén hivatal viselésére jogosító diploma (LL.M.);
• feddhetetlenség;
• a jogi szakmában és az igazságszolgáltatás terén ellátott más tevékenységek terén több év tapasztalattal kell rendelkeznie;
• a jogi szakma és a szakmai etika alapvető elemeire kiterjedő külön vizsga letétele;
• függetlenség és mentesség a kormány, valamint – ügyfelei kivételével – egyéb körök befolyásától;
• adott esetben különféle egyéb képesítések megléte.

Az ügyvédek feladatai és tevékenységük felügyelete

Büntetőjogi vagy kártérítési felelősségi szempontból az ügyvéd felelőssége elméletileg nem tér el más állampolgárok felelősségétől. Minden ügyvédnek felelősségbiztosítást kell azonban kötnie a szándékosságon vagy a súlyos gondatlanságon kívüli okból felmerülő károk fedezésére. Az Ügyvédi Kamara kártérítési alapot hozott létre az ügyvédek büntetőjog hatálya alá tartozó magatartásából felmerülő károk fedezésére.

Az ügyvédet továbbá szakmai felelősség is terheli. Az Ügyvédi Kamara elnöksége biztosítja, hogy az ügyvédek feladataikat a szakmai etika szabályainak megfelelően lássák el. Amennyiben ez nem így van, az Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárást indít, amely legtöbbször írásbeli panasszal vagy figyelmeztetéssel kezdődik. Az igazságügyi kancellárt értesítik az Ügyvédi Kamara határozatairól, és ő e határozatokat a Helsinki Fellebbviteli Bíróságnál megfellebbezheti.

A Finn Ügyvédi Kamara a közjog hatálya alá tartozó szervezet, amelyre az ügyvédekről szóló 1958. évi törvény az irányadó. E szervezet elődje az ugyanilyen nevet viselő, bejegyzett szövetség volt. Mindkét szervezet kizárólag ügyvédeket vesz (vett) fel tagjai közé.

Az Ügyvédi Kamarának körülbelül 1850 ügyvédnek (finnül: „asianajaja”, svédül „advokat”) nevezett tagja van. Az ügyvédi irodák körülbelül 600 társult ügyvédet foglalkoztatnak. Körülbelül 120 ügyvéd állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvéd. A jogsegélyirodák szintén több mint 100 olyan állami jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédet alkalmaznak, akik nem tagjai az Ügyvédi Kamarának.

Az Ügyvédi Kamarából fegyelmi intézkedések következtéből kizárt ügyvéd más szakmai címet viselve tovább gyakorolhatja. Ez esetben azonban az ügyvédeket terhelő kötelezettségek nélkül és az Ügyvédi Kamara felügyeleti körén kívül jár el.

Finnország vagy az Európai Gazdasági Térség bármely más országának 25. életévét betöltött polgára akkor lehet ügyvéd, ha közismerten tisztességes, valamint más jellemvonásai és életvitele tekintetében alkalmas az ügyvédi hivatás betöltésére. Teljesítenie kell a Finnországban az igazságszolgáltatás területén hivatal betöltéséhez előírt, a végzettségre vonatkozó követelményeket, meg kell szereznie az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges készségeket, és az érdekérvényesítés terén munkatapasztalattal kell rendelkeznie. Emellett nem lehet fizetésképtelen, és teljes cselekvőképességgel kell rendelkeznie.

A Finnországban hatályba lépett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban az a személy, aki nem teljesíti a végzettségre vonatkozó feltételeket, és nem szerezte meg a Finnországban előírt munkatapasztalatot, de az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában ügyvédi szakmai képesítéssel rendelkezik, az ügyvédi névjegyzékbe felvehető. Ez esetben a kérelmezőnek az Ügyvédi Kamara által szervezett vizsga keretében bizonyítania kell, hogy megfelelően ismeri a finn jogszabályokat és a finnországi joggyakorlatot.

Ezen túlmenően az, aki az Európai Unió valamely tagállamában ügyvédi szakmai képesítéssel rendelkezik, ügyvédként vizsga nélkül a névjegyzékbe felvehető. A vizsga nélküli felvételhez az szükséges, hogy a kérelmező legalább három éve szerepeljen az Ügyvédi Kamara által vezetett névjegyzékben, a származási tagállama szerinti megfelelő szakmai címet használja, és az ügyvédi hivatás másik tagállamban történő gyakorlására képesítést szerzett (uniós névjegyzék). Ezenfelül az érintettnek bizonyítania kell, hogy legalább az említett időszak tartama alatt Finnországban rendszeresen gyakorolta az ügyvédi szakmát.

Jogi adatbázisok

További információk a Finn Ügyvédi Kamara weboldalán találhatók.

Engedéllyel rendelkező jogi tanácsadók

Az engedéllyel rendelkező jogi tanácsadó olyan ügyvéd, aki a Jogi Tanácsadói Testülettől a jogi tanácsadói tevékenységre engedélyt kapott. Az engedéllyel rendelkező jogi tanácsadók a bíróságon tanácsadóként vagy ügyvédként eljárva kötelesek betartani az etikai kódexben foglaltakkal egyenértékű szakmai magatartási szabályokat. E tekintetben az engedéllyel rendelkező jogi tanácsadókat a Finn Ügyvédi Kamara Felügyelő Bizottsága, a Jogi Tanácsadói Testület és az Igazságügyi Kancellár felügyeli.

Jogi adatbázisok

A jogi tanácsadók névjegyzékéről további információk a finn igazságügyi minisztérium weboldalán találhatók.

Közjegyzők

Finnországban a közjegyzők feladatait törvény szabályozza. Közjegyzőket a helyi anyakönyvi hivatalok és az igazságügyi kerületi irodák alkalmaznak. A közjegyzői hivatal betöltésének feltétele a jogi diploma (oikeustieteen kandidaatti vagy oikeustieteen maisteri).

A sok hasonlóság ellenére a közjegyzők feladatai Finnországban nagyban eltérnek az Európa többi részén és az Egyesült Államokban működő közjegyzőkétől. Finnországban a közjegyző minden esetben állami tisztviselő. A közjegyzők azonban nem teljes munkaidőben dolgoznak; a közjegyzői feladatokat ellátó tisztviselők többsége a helyi anyakönyvi hivataloknál dolgozó körzeti anyakönyvvezető. A polgári ügyekben a szerződéskötési módok szabadsága miatt Finnországban a szerződések érvényességének nem előfeltétele a közjegyzői hitelesítés. Finnországban az adásvételhez kapcsolódik az egyetlen olyan polgári jogi szerződés, amelyhez közjegyzői hitelesítés szükséges.

A közjegyzők többek között aláírások, igazolványok másolatai és önéletrajzok hitelesítését végzik. A közjegyzők ún. apostille tanúsítványokat is kiállíthatnak, amely megerősíti, hogy egy adott okiratot aláíró személy valóban az azon feltüntetett beosztással rendelkezik és jogosult az adott okirat kiadására.

Egyéb jogászi hivatások

Végrehajtó hatóságok

A finn Nemzeti Végrehajtási Hivatal az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó szerv, feladata a jogszabályban előírt végrehajtási feladatok független és pártatlan ellátása. A végrehajtás az igazságszolgáltatási rendszer része, és törvényen alapul. A végrehajtási feladatok közé tartozik a követelések behajtása, a kilakoltatás és a biztosítási intézkedések. A végrehajtó hatóság pártatlanul jár el, és egyaránt figyelembe veszi a hitelező és az adós jogait. A Nemzeti Végrehajtó Hatóság 64 irodából álló hálózata lefedi egész Finnországot.

A végrehajtó a végrehajtási feladatokat ellátó kormányzati tisztviselők gyűjtő megnevezése. A bírósági végrehajtó önálló végrehajtási jogkörrel rendelkezik.

A jogszabályok értelmében a végrehajtó:

• a végrehajtási alapegység végrehajtási ellenőre lehet;
• a kibővített és speciális végrehajtási egységek vezető végrehajtási felügyelője lehet;
• a vezető végrehajtó tisztviselőnek számol be; és
• a végrehajtási főtisztviselő lehet.
• Ålandon e beosztások megfelelői: vezető végrehajtási felügyelő és tartományi vezető végrehajtási felügyelő.
• A jogszabályok értelmében a végrehajtók körébe tartozik a Finnországi Nemzeti Végrehajtó Hatóság főigazgatója és igazgatóhelyettese is.

A Nemzeti Végrehajtó Hatóságnál más jogi címek is léteznek, ilyen a gazdasági tanácsadó, szakosodott közigazgatási végrehajtó és vezető közigazgatási végrehajtó.

A végrehajtási igények többségét elektronikus behajtási eszközök segítségével intézik az Országos Végrehajtási Alapegységnél, és ehhez nincs szükség az adóssal való személyes kapcsolattartásra.

Saját területén a kibővített végrehajtás érdekében az öt regionális végrehajtó egység feladata például a lefoglalt vagyon értékesítése (lefoglalás) és egyéb, szigorúbb végrehajtási feladatok ellátása.

Az Országos Különleges Végrehajtási Egység rengeteg nyomozati és időigényes végrehajtási feladatot lát el, részt vesz a hivatalok közötti együttműködésben, valamint az árnyékgazdaság és a gazdasági bűnözés elleni küzdelemben.

A Nemzeti Végrehajtási Hatóság Központi Igazgatása a végrehajtói szolgálat igazgatási felügyeletéért, fejlesztéséért és ellenőrzéséért felel. A Központi Igazgatás felel a Hatóság egészének teljesítményéért és hatékonyságáért is.

A Hatóság Központi Igazgatása egyedi végrehajtási feladatokban nem vesz részt; valamennyi végrehajtó egység függetlenül jár el. Az egyedi végrehajtási ügyek mindig az ügyet irányító bírósági végrehajtó/végrehajtási tisztviselő hatáskörébe tartoznak, és az egyedi végrehajtási ügyekben hozott határozatokat például a központi igazgatás nem vizsgálhatja felül.

További információk a Finnországi Nemzeti Végrehajtó Hatóság weboldalán olvashatók.