Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
Ügyész
A közjegyzők szerepe és feladatai
Az ügyészség (Staatsanwaltschaft) a büntető igazságszolgáltatási rendszer független szerve, amely a bíróságokkal egyenrangú. Az ügyészség feladata a nyomozás lefolytatása, a vádemelés és a vád képviselete a tárgyaláson. Az ügyészség a büntetések végrehajtásáért is felelős. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyészség büntetőeljárás keretében szabálysértési ügyekben is eljár.
Üldözendő cselekmények esetén az ügyészség köteles fellépni, ha erre elegendő alapot lát (jogszerűség elve). Ez azt jelenti, hogy annak eldöntése előtt, hogy büntetőeljárást kell-e indítani, az ügyészségnek minden tudomására jutott tény ügyében nyomozást kell folytatnia, és mindezen tényeket jogi szempontból is vizsgálnia kell. Ezt objektív és pártatlan módon kell megtennie: mind a gyanúsítottat terhelő, mind a gyanúsított javára szolgáló tényeket ki kell vizsgálnia. Ha a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek, az ügyész köteles vádat emelni. Ha az eljárás kisebb súlyú bűncselekményre vonatkozik, az ügyészség eltekinthet a büntetőeljárástól, ha a vétkesség mértéke alacsony, és az elkövető büntetőeljárás alá vonásához nem fűződik közérdek. A törvényben meghatározott bizonyos feltételek fennállása esetén az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság hozzájárulása is szükséges. Előfordulhat, hogy az elkövetőnek bizonyos feltételeknek is meg kell felelnie és bizonyos utasításokat kell követnie ahhoz, hogy az ügyet lezárják.
A büntetőeljárásban végzett nyomozáshoz az ügyészség más személyeket is igénybe vehet, így többek között rendőröket, adóellenőröket és vámtiszteket. E személyek kötelesek követni az ügyészség utasításait.
Ahhoz, hogy büntetőeljárás során bírósági tárgyalásra kerüljön sor, az szükséges, hogy a terhelt ellen vádat emeljenek. A csekély súlyú bűncselekmények kapcsán érvényesülő néhány kivételtől eltekintve mindig az ügyészségnek kell vádat emelnie. Az ezt követő bírósági tárgyaláson rendszerint részt vesz a vádhatóságot képviselő ügyész.
Az ügyészség mind az elsőfokú, mind a fellebbezési eljárásban (ténykérdésekben és jogkérdésekben benyújtott fellebbezések) részt vesz.
A tárgyaláson az ügyésznek fel kell olvasnia a vádat. Jogában áll kikérdezni az alperest és bármelyik tanút, emellett saját bizonyításfelvételi kérelmet benyújtani. A tárgyalás végén az ügyész záró érvelést ad elő, amelynek keretében értékeli az anyagi és jogi tényeket, és gyakran arra kéri a bíróságot, hogy bizonyos büntetést szabjon ki a vádlottra, vagy mentse fel a vádlottat.
Az ügyészség, a bíróság és az alperes egyetértése esetén az ügy az eljárás e szakaszában lezárható. Ez akkor lehetséges például, ha a tárgyalást követően a vádlott vétkességének mértéke alacsonynak tekinthető.
Ha az ügyészségnek szilárd meggyőződése, hogy a bíróság döntését ténybeli vagy jogi okokból felül kell vizsgálni, fellebbezést nyújthat be. Akár az alperes javára is fellebbezhet.
Szervezet
Ügyészségi iroda működik minden tartományi bíróságon (Landgericht), a tartományi fellebbviteli bíróságokon (Oberlandesgericht) és a Szövetségi Bíróságon (Bundesgerichtshof) belül. Az ügyészség szervezete hierarchikus felépítésű.
A németországi szövetségi rendszer miatt különbséget kell tenni a szövetségi kormány és a tartományok (Länder) hatáskörei között.
A tartományokban (Länder) működő ügyészségek (Staatsanwaltschaften der Länder)
A tartományi ügyészségek hatáskörébe a Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze (Generalbundesanwalt beim Bundesgerichtshof) által büntetőeljárás alá vont bűncselekményeken kívüli bűncselekmények tartoznak. A Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze és a tartományi ügyészségek egymástól elkülönülten, önállóan működnek. A szövetségi ügyészség és a tartományi ügyészségek között nincs hierarchikus kapcsolat. Kivételes esetekben azonban a Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze a hatáskörébe tartozó ügyeket átadhatja a tartományi ügyészségeknek, vagy azok hatáskörébe tartozó ügyeket átvehet tőlük.
A 16 tartomány mindegyike rendelkezik saját ügyészséggel. Az ügyészségi szervezetet az alábbiakban ismertetjük.
Minden tartományi bírósághoz (Landgericht) tartozik egy ügyészség, amely az adott tartományi bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok (Amtsgerichte) mellett is ellátja az ügyészi feladatokat.
A tartományi bíróságokon működő ügyészségek az adott tartomány fellebbviteli bírósága mellett működő főügyészségnek (Oberlandsgericht) vannak aláredelve, utóbbiakat pedig a székhelyük szerinti tartomány (Land) igazságügyi minisztériuma felügyeli.
A főügyészségek (Generalstaatsanwaltschaften) feladatkörébe a tartományi fellebbviteli bíróságokon zajló, jogkérdésekre vonatkozó fellebbezések tartoznak. Ha egy ilyen eljárás a Szövetségi Bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyészi feladatokat a szövetségi főügyész látja el.
Az ügyészségekkel kapcsolatos további információkért lásd a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium weboldalánakBíróságok és ügyészségek (Gerichte und Staatsanwaltschaften) című menüpontját. Számos ügyészség saját weboldallal is rendelkezik, amely a tartományok igazságügyi portálján keresztül érhető el.
A Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze (Generalbundesanwalt beim Bundesgerichtshof)
A Németországi Szövetségi Köztársaságban az igazságszolgáltatás főszabály szerint a tartományok hatáskörébe tartozik (az Alaptörvény 30., 92. és 96. cikke értelmében). A Szövetségi Bíróság szövetségi főügyészének hivatala a szövetségi kormány egyetlen ügyészsége. Szövetségi ügyészségnek (Bundesanwaltschaft) is nevezik. A szövetségi főügyész mellett más szövetségi ügyészek, vezető ügyészek, ügyészek és egyéb alkalmazottak is dolgoznak. A szövetségi főügyész vezeti a Szövetségi Bíróságon működő szövetségi ügyészséget.
A Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze képviseli a vádat minden olyan súlyos, állam elleni bűncselekmény esetében, amely jelentősen veszélyezteti Németország belső biztonságát (ilyenek különösen a terrorcselekmények) vagy a külső biztonságot (hazaárulás és kémkedés). A Szövetségi Bíróság szövetségi főügyésze a Bírósági alaptörvény (Gerichtsverfassungsgesetz, GVG) 120. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett egyéb állam elleni bűncselekmények esetében is átveheti a vádeljárás lefolytatását. Ezt nevezik a „saját hatáskörbe vonás jogának”. A szövetségi főügyész feladata továbbá a nemzetközi jogot sértő bűncselekményekről szóló törvénykönyv (Völkerstrafgesetzbuch) hatálya alá tartozó bűncselekmények üldözése, valamint a Szövetségi Bíróság (Bundesgerichtshof) büntetőtanácsai előtt folyó fellebbezési és jogorvoslati eljárásokban való közreműködés is.
A szövetségi főügyészt a szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi miniszter jelöli, és a köztársasági elnök nevezi ki. A jelölést a Bundesratnak (a német parlament felsőházának) jóvá kell hagynia. A szövetségi főügyész munkáját a szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi miniszter felügyeli. A miniszter azonban a tartományi ügyészek felett nem rendelkezik felügyeleti joggal, és nem is utasíthatja őket.
Bíró
Szervezet
A bírói hivatást szövetségi és tartományi szinten is a bírákról szóló német törvény Deutsches Richtergesetz, DRiG) szabályozza. További rendelkezéseket találhatunk az egyes tartományok bírákra vonatkozó jogszabályai között is.
A tartományok bíráinak felügyeletét az egyes tartományok igazságügyi minisztériumai látják el. A szövetségi bíróságokon működő bírák felügyeletét – a Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) bíráinak kivételével – a tárgy szerint hatáskörrel rendelkező szövetségi minisztérium látja el.
A közjegyzők szerepe és feladatai
Hivatásos bírák és ülnökök (Berufsrichter und Laienrichter)
A hivatásos bírák (Berufsrichter) szövetségi vagy tartományi bíróságokon működnek. A tartományi szinten működő bírák pl. helyi bíróságon (Amtsgericht), tartományi bíróságon (Landgericht) vagy tartományi fellebbviteli bíróságon (Oberlandesgericht) teljesítenek szolgálatot. A legtöbb bíró a tartományok bíróságain dolgozik.
Szövetségi bírák (Bundesrichter) működhetnek a Szövetségi Alkotmánybíróságon (Bundesverfassungsgericht), a Szövetségi Bíróságon (Bundesgerichtshof), a Szövetségi Munkaügyi Bíróságon (Bundesarbeitsgericht), a Szövetségi Adóügyi Bíróságon (Bundesfinanzhof), a Szövetségi Szociális Bíróságon (Bundessozialgericht), a Szövetségi Közigazgatási Bíróságon (Bundesverwaltungsgericht) és a Szövetségi Szabadalmi Bíróságon (Bundespatentgericht).
A büntetőeljárásban a hivatásos bírák mellett ülnökök (Laienrichter) is részt vesznek. E tiszteletbeli pozíciót az állampolgárok hatósági kijelölés útján tölthetik be; az ülnökök nem kapnak fizetést a munkájukért. Az ülnöki kinevezés elméletileg a kinevezett személy hozzájárulása nélkül is megtörténhet; a tisztség ellátása csak különleges körülmények között tagadható meg. Ülnökök a helyi bíróságokon, valamint a tartományi bíróságok büntetőügyekkel és fiatalkorúakkal foglalkozó tanácsaiban működnek.
Az ülnökök főszabály szerint a hivatásos bírákkal azonos szavazati joggal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a hivatásos bírák és az ülnökök közösen döntenek a vádlott bűnösségének kérdéséről és a kiszabott büntetésről.
A Bírósági alaptörvény (GVG) 36. §-a értelmében az ülnököket ötévente választják. Ülnök csak német állampolgár lehet (a GVG 31. §-a); a következő személyek ki vannak zárva a tisztség betöltéséből (a GVG 33. §-a):
- a 25. életévét be nem töltött vagy 70 év feletti személy, valamint az a személy, aki a szolgálat megkezdésének időpontjában 70 év felett lenne;
- aki nem rendelkezik lakóhellyel az érintett körzetben;
- aki egészségi állapota miatt nem alkalmas a feladat ellátására;
- aki kielégítő német nyelvtudás híján nem alkalmas a tisztség betöltésére;
- aki pénzügyileg fizetésképtelen.
A következő személyek nem járhatnak el ülnökként:
- olyan személyek, akiket bírósági végzés közhivatal betöltésére alkalmatlannak minősített, vagy akiket szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt hat hónapot meghaladó szabadságvesztésre ítéltek; vagy
- akikkel szemben bűncselekmény miatt nyomozás folyik, amelynek következtében közhivatali feladatok ellátására alkalmatlannak minősülhetnek (a GVG 32. § -a).
Az ülnökök fizetéskiesés miatt díjazásra jogosultak, mely díjazás összegét az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvény (Justizvergütungs- und -entschädigungsgesetz) határozza meg (a GVG 55. §-a). A tartományok kiadványokban tájékoztatják az ülnököket feladataikról. Ezek a kiadványok online is elérhetők. A tartományok képzéseket is szerveznek az ülnökök számára.
Bírósági titkár
A bírósági titkárok (Rechtspfleger) a német igazságszolgáltatás tisztviselői. A „harmadik hatalmi ág második pilléreként” elsősorban a peren kívüli eljárások körében látnak el feladatokat (egyebek mellett hagyatékkal, felügyeleti joggal, gyermekekkel és örökbefogadással, ingatlan-nyilvántartással, cégekkel, szövetkezetekkel és társas vállalkozásokkal, egyesületek nyilvántartásával, házassági vagyonjogi nyilvántartással, hajólajstrommal stb. kapcsolatos ügyekben). Emellett azonban számos további bírósági tevékenységben is közreműködnek, pl. a fizetési meghagyásos eljárás, a költségmentesség, a végrehajtási eljárás, árverés és zárgondnokság, fizetésképtelenség körében, továbbá a költségek megállapításával és a büntetések végrehajtásával kapcsolatban, a Szövetségi Szabadalmi Bíróság előtti eljárásban, valamint a nemzetközi jogi eljárásokban.
A helyi bíróságokon a bírósági titkárok száma ma már meghaladja a bírák számát. A bírósági titkárok feladatait és felelősségi körét a bírósági titkárokról szóló törvény (Rechtspflegergesetz – RPflG) szabályozza. Feladataik ellátása és döntéseik meghozatala során a bírósági titkárok – a bírákhoz hasonlóan – teljesen függetlenek; csak a törvényeknek és az egyéb jogszabályoknak vannak alárendelve. Döntéseik ellen főszabály szerint az általános eljárásjogi szabályok szerint nyújtható be fellebbezés.
Adatbázisok
Az igazságügyi hivatásokról szóló, a nyilvánosság számára is hozzáférhető adatbázisok az alábbiak:
- a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium honlapja;
- a tartományi igazságügyi minisztériumok (pl. Hamburg, Berlin és Bajorország) weboldalai;
- az egyes bíróságok által az interneten közzétett információk;
- a közös szövetségi és tartományi igazságügyi portál.
Információk elérhetők továbbá a Német Bírói Egyesület (Deutscher Richterbund) és a Német Bírósági Titkárok Egyesülete(Bund Deutscher Rechtspfleger) weboldalain is.
Ügyvéd
Németországban körülbelül 166 000 ügyvéd van. A bírákkal azonos jogi képzésben kell részesülniük, és minden jogi kérdésben jogosultak tanácsot adni és képviselni ügyfeleiket. Bíróság előtt és bíróságon kívül is eljárhatnak: a német jogban nincs olyan különleges ügyvédi kategória, amely a bírósági eljárásokra szakosodott volna. Az ügyvédek elvben bármelyik németországi bíróságon jogosultak ügyfeleik képviseletére; ez alól kivételt egyedül polgári ügyekben a Szövetségi Bíróság előtti képviselet jelent, amelyre különleges feltételek vonatkoznak. A vállalati jogászok (Syndikusanwälte) esetében is van egy kivétel – a vállalati jogászok nem jogász alkalmazásában álló ügyvédek, akiket arra vettek fel, hogy munkáltatójuk részére jogi ügyekben tanácsadást végezzenek, és jogi ügyekben képviseljék a munkáltatójukat; a vállalati jogászok bizonyos bíróságok előtt nem képviselhetik munkáltatójukat.
Az ügyvédek tevékenységére a Szövetségi ügyvédi rendtartás (Bundesrechtsanwaltsordnung, BRAO) törvényi rendelkezései vonatkoznak. Emellett az ügyvédek önigazgatás útján további szakmai szabályzatokat fogadnak el; ilyen az Ügyvédi etikai kódex (Berufsordnung der Rechtsanwälte, BORA) és a Szakjogászi etikai kódex (Fachanwaltsordnung, FAO). Az ügyvédek díjazását az ügyvédek díjazásáról szóló törvény (Rechtsanwaltsvergütungsgesetz, RVG) szabályozza.
Az ügyvédek a 27 területi ügyvédi kamara (Rechtsanwaltskammern) egyikéhez vagy a Szövetségi Bíróság ügyvédi kamarájához tartozhatnak. Az ügyvédi tevékenység végzésének engedélyezése az ügyvédi kamarák jogkörébe tartozik. A kamarák felelősek többek között annak ellenőrzéséért is, hogy az ügyvédek betartják-e szakmai kötelezettségeiket.
Adatbázisok
Az ügyvédi hivatásról átfogó tájékoztatás található a Szövetségi Ügyvédi Kamara (Bundesrechtsanwaltskammer, BRAK) weboldalán. Emellett a legnagyobb német önkéntes ügyvédi érdekképviseleti szerv, a Német Ügyvédi Egyesület (Deutscher Anwaltverein, DAV) weboldala is számos információt kínál az ügyvédi hivatásról (angol és francia nyelven is elérhető).
Ügyvédkeresésben a következő weboldalak segítenek: a német hivatalos ügyvédi névjegyzék (Bundesweites Amtliches Anwaltsverzeichnis), amelyben az összes ügyvéd szerepel (a tartalom német és angol nyelven is elérhető), valamint a szövetségi ügyvédi tájékoztató szolgálat (Deutsche Anwaltauskunft).
Szabadalmi ügyvivő
Németországban mintegy 3500 gyakorló szabadalmi ügyvivő működik. Általában természettudományos vagy műszaki tárgyban szerzett egyetemi diplomával és jogi kiegészítő képesítéssel rendelkeznek. Jogkörük az iparjogvédelmi jogok (elsősorban szabadalmak, használati minták, védjegyek és formatervezési minták) területén történő tanácsadásra és képviseletre korlátozódik, különös tekintettel ezek bejelentésére és az eljárások figyelemmel kísérésére. Jogosultak megbízóikat a Német Szabadalmi és Védjegyhivatal előtt, a Szövetségi Szabadalmi Bíróság, valamint – kivételes esetekben – a Szövetségi Bíróság előtt képviselni. A tartományi bíróságok és a tartományi fellebbviteli bíróságok előtt azonban a szabadalmi ügyvivők csak állásfoglalást adhatnak ügyfeleik ügyével kapcsolatban, kérelmet nem nyújthatnak be.
A szabadalmi ügyvivők tevékenységére a Szabadalmi ügyvivői rendtartás (Patentanwaltsordnung, PAO) törvényi rendelkezései vonatkoznak. A szabadalmi ügyvivőket a Szabadalmi Ügyvivői Kamara (Patentanwaltskammer) tömöríti.
Adatbázisok
A Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapja tájékoztatást nyújt a szakmáról. A német szabadalmi ügyvivők hivatalos névjegyzéke (Bundesweites Amtliches Patentanwaltsverzeichnis) itt is megtalálható.
Közjegyző
Németországban jelenleg közel 7000 közjegyző működik. Főszabály szerint ugyanolyan jogi képzésben kell részesülniük, mint a bíráknak. A közjegyzők független, pártatlan és objektív tanácsadást végeznek és támogatást nyújtanak a fontos jogügyleteknél, valamint jogi kérdések olyan kezelése során, amelyben a cél a pereskedés elkerülése. Legfontosabb feladatuk a jogi aktusok hitelesítése.
Németország szövetségi felépítése miatt különböző közjegyzői kategóriák léteznek. A közjegyzők a legtöbb tartományban főállásban dolgoznak (független közjegyzői iroda; Nurnotariat). Néhány tartományban azonban a közjegyzők úgy is elláthatnak közjegyzői feladatokat, hogy közben ügyvédként dolgoznak („ügyvéd közjegyzők”, Anwaltsnotariat). A közjegyzők kinevezését és felügyeletét minden esetben az adott tartomány igazságügyi hatósága (Landesjustizverwaltung) látja el.
A közjegyzői szakmára vonatkozó rendelkezések a Szövetségi közjegyzői rendtartásban (Bundesnotarordnung, BNotO) találhatók. A közjegyzők díjazását a költségrendelet (Kostenordnung, KostO) szabályozza.
Minden közjegyző az illetékes regionális közjegyzői kamara tagja.
Adatbázisok
A közjegyzőkhöz kapcsolódó különféle témákról átfogó információk találhatók a Szövetségi Közjegyzői Kamara (Bundesnotarkammer) honlapján. Az e honlapon található közjegyzői névjegyzék (Verzeichnis der Notare) szintén segítséget nyújt a közjegyzőkeresés során. Az információk németül, angolul, franciául és spanyolul is lekérhetők.
Egyéb jogászi hivatások
A jogi szolgáltatásokról szóló törvény (Rechtsdienstleistungsgesetz, RDG) szerinti jogászi hivatások
A jogi szolgáltatásokról szóló törvény (RDG) lehetővé teszi követelésbehajtók, nyugdíjtanácsadók és a külföldi jogra szakosodott jogi tanácsadók számára, hogy bíróságon kívüli ügyekben jogi szolgáltatásokat nyújtsanak. A követelésbehajtók és a nyugdíjtanácsadók meghatározott ügyekben bíróságon is képviselhetik ügyfeleiket. Ehhez nyilvántartásba kell vetetniük magukat (az engedélyt a bíróságtól kell beszerezni). Valamennyi nyilvántartásba vett személy neve szerepel a jogi szolgáltatások nyilvántartásában.
E jogi szolgáltatók vonatkozásában nem áll fenn kamarai vagy egyéb szakmai szervezeti tagságot előíró jogszabályi kötelezettség. Néhány követelésbehajtó és nyugdíjtanácsadó szakmai szervezethez tartozik, amelyek közül a legnagyobbak a Német Követelésbehajtó Vállalkozások Szövetségi Egyesülete (Bundesverband Deutscher Inkassounternehmen), a Német Jogi Tanácsadók/Jogi Szolgáltatók Szövetségi Egyesülete (Bundesverband Deutscher Rechtsbeistände/Rechtsdienstleister) és a Német Nyugdíjtanácsadók Szövetségi Egyesülete (Bundesverband der Rentenberater).
Adatbázisok
A jogi szolgáltatások nyilvántartása – amelynek a jogi szolgáltatók névjegyzéke és a nyilvántartást végző bíróságok jegyzéke is részét képezi – elérhető a német igazságügyi portálon keresztül. Számos további információ áll rendelkezésre a következő szervezetek honlapjain: a Német Követelésbehajtó Vállalkozások Szövetségi Egyesülete, a Német Jogi Tanácsadók/Jogi Szolgáltatók Szövetségi Egyesülete és a Német Nyugdíjtanácsadók Szövetségi Egyesülete.
Ingyenes jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek
Németországban (a jogi szolgáltatásokról szóló törvény (Rechtsdienstleistungsgesetz) 6. és 8. §-a alapján) számos jótékonysági szervezet nyújt ingyenes jogi tanácsadást. Az ilyen tanácsadást végző főbb szervezetek a következők:
- Német Munkavállalók Jóléti Egyesülete (Arbeiterwohlfahrt Bundesverband e.V.);
- Karitász;
- Diakónia;
- Németországi Zsidók Központi Szociális Szolgálata (Zentralwohlfahrtstelle der Juden in Deutschland);
- Német Vöröskereszt (Deutsches Rotes Kreuz); valamint
- Egyenlőség Jóléti Egyesület (Paritätischer Wohlfahrtsverband).
Kapcsolódó linkek
Szövetségi és tartományi igazságügyi portál
Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium
Hamburgi Igazságügyi Minisztérium
Berlini Igazságügyi Minisztérium
Bajorországi Igazságügyi Minisztérium
Német hivatalos ügyvédi névjegyzék
Szövetségi ügyvédi tájékoztató szolgálat
Jogi szolgáltatások nyilvántartása
Német Munkavállalók Jóléti Egyesülete
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.