Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
Jogi szakmák – bevezető
Olaszországban a főbb jogi szakmák a következők: hivatásos bírák (magistrati), beleértve az ítélkező bírákat (giudici), valamint ügyészségen dolgozó jogi tisztviselők (pubblici ministeri), ügyvédek és közjegyzők.
Bírák és ügyészség
Az Alkotmány határozza meg azt a rendszert, amelynek keretében a bírák és az ügyészségi alkalmazottak ellátják igazságszolgáltatási feladataikat.
Bírák
Az igazságszolgáltatás a nép nevében történik. A bírák kizárólag a törvénynek vannak alávetve (az Alkotmány 101. cikke).
A rendszert, amelynek keretében a bírák ellátják igazságszolgáltatási feladataikat, az igazságszolgáltatási rendszerről szóló jogszabályok határozzák meg és szabályozzák.
„Rendkívüli” vagy „különleges” bíróságok nem hozhatók létre, csak rendes bíróságokhoz tartozó különtanácsok alakíthatók. A törvény meghatározza, hogy a nagyközönség hogyan és mikor vehet részt közvetlenül az igazságszolgáltatásban.
A bírói karba való felvétel nyilvános versenyvizsgával történik. Tiszteletbeli bírák azonban az egyesbírók által ellátott összes feladatra kinevezhetők.
Autonómia és függetlenség
Az igazságszolgáltatás önálló, más hatalmi ágaktól független hatalmi ág (az Alkotmány 104. cikke).
Ezt a függetlenséget a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Consiglio Superiore della Magistratura), a bírói kinevezésekkel, a feladatok beosztásával és átruházásával, az előléptetésekkel és a fegyelmi intézkedésekkel megbízott autonóm testület tartja fenn (az Alkotmány 105. cikke).
A bírák közötti egyetlen különbség az, hogy milyen jellegű munkát végeznek.
Kinevezésük állandó jellegű, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács erre vonatkozó határozata vagy az érintett bíró hozzájárulása nélkül – az igazságszolgáltatásról szóló törvények szerint, az azokban meghatározott garanciákkal – nem bocsáthatók el vagy függeszthetők fel.
Az ügyészségen dolgozó jogi tisztviselők
Szervezet
Az Alkotmány rögzíti továbbá az ügyészség függetlenségének és autonómiájának elvét (107. cikk).
A 112. cikk megállapítja a bűncselekmények kötelező üldözésének elvét: ha az illetékes ügyészt bűncselekményről tájékoztatják, nyomozást kell folytatnia, és a nyomozás eredményét a megfelelő kérelmekkel együtt bíró elé kell terjesztenie értékelésre. A büntetőeljárás megindítására vonatkozó kötelezettség hozzájárul ahhoz, hogy biztosítsák az ügyészség munkájának függetlenségét, és elősegíti a törvény előtti egyenlőséget is.
Az ügyészségi hivatalok a Semmítőszékhez, a fellebbviteli bíróságokhoz, a rendes bíróságokhoz és a fiatalkorúak bíróságaihoz tartoznak.
Szerepük és kötelezettségeik
Az ügyészség valamennyi büntetőeljárásban részt vesz, és az állam nevében jár el. Az ügyészség tisztviselői részt vesznek a polgári eljárásokban, amennyiben ezt jogszabály írja elő (pl. családi vitákban, cselekvőképességgel nem rendelkező személyeket érintő ügyekben stb.).
Nyilvántartói és titkársági alkalmazottak
A bírósági nyilvántartók és az ügyészségi titkárságok különböző kategóriákba tartozó adminisztratív személyzetet alkalmaznak (hivatalvezetők, tisztviselők, fogalmazók, könyvelők, helyettesek stb.), akiket nyilvános versenyvizsgát követően vettek fel, és akik a minisztériumokra vonatkozó nemzeti kollektív szerződés hatálya alá tartozó köztisztviselőnek minősülnek.
Az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szervezeti, Személyzeti és Szolgáltatási Főosztályának
(Dipartimento dell’organizzazione giudiziaria, del personale e dei servizi) alkalmazásában állnak, és a nyilvántartások és akták kezelésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat látnak el, valamint segítséget nyújtanak a bíróságoknak és az ügyészségeknek az eljárások valamennyi típusában.
Képzésükért az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Képzési Főigazgatósága (Direzione Generale del Personale e della Formazione) a felelős.
A jogi szakma szervezetei: ügyvédek és közjegyzők
Ügyvédek
Az ügyvéd olyan független szakember, akit arra kérnek fel, hogy polgári, büntető- vagy közigazgatási bíróság előtt képviselje és segítse ügyfeleit – akik lehetnek magánszemélyek, vállalatok vagy kormányzati szervek.
Az ügyvéd az ügyfél képviseletére vonatkozó megállapodás alapján, díjazás ellenében védi az ügyfelet.
Az egyes bíróságokhoz helyi ügyvédekből álló tanács (Consiglio dell'ordine) tartozik.
Nemzeti szinten Nemzeti Ügyvédi Kamara (Consiglio Nazionale Forense) működik.
A 2012. december 31-i 247. sz. törvény új rendelkezéseket vezetett be az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozóan.
Közjegyzők
A közjegyző olyan független szakember, aki közfeladatot lát el: szerepe az, hogy hitelesítse a jelenlétében aláírt okiratokat.
A közjegyzői hivatást a közjegyzői hivatásra és a közjegyzői levéltárra vonatkozó szabályokról szóló, 1913. február 16-i 89. sz. törvény szabályozza.
A nemzeti szerv a Nemzeti Közjegyzői Tanács (Consiglio Nazionale del Notariato).
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.