Jogi szakmák – bevezető

Romániában a következő jogi szakmák léteznek:

• ügyészek
• bírák
• ügyvédek
• jogtanácsosok
• közjegyzők
• bírósági végrehajtók
• bírósági titkárok
• fogalmazók
• helyettes bírák

Ügyészek

Szervezet

A román ügyészség a következőket foglalja magában:

• a fellebbviteli bíróságok, törvényszékek, gyermek- és családjogi bíróságok, valamint a kerületi bíróságok mellett működő ügyészségek;
• katonai bíróságok mellett működő ügyészségek.

1. A legfőbb szerv a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség, beleértve annak szakosodott osztályait is (a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságot (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Küzdelem Igazgatóságát (DIICOT))
2. Első szint: a kerületi bíróságok mellett működő ügyészségek (176)
3. Második szint: a törvényszékek és a Gyermek- és Családjogi Bíróság mellett működő ügyészségek (számuk 42, illetve 1)
4. Harmadik szint: a fellebbviteli bíróságok mellett működő ügyészségek (15).

Az igazságszolgáltatási rendszeren belül az ügyészi szakma szabályozásáért felelős központi szerv a Legfelsőbb Bírói Tanács. A bírák és ügyészek szakmai alap- és továbbképzését az Országos Bírói Intézet biztosítja, amely a Legfelsőbb Bírói Tanács koordinálása alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező közjogi szerv.Az ügyészség ügyészségi hivatalokban dolgozó ügyészeken keresztül látja el feladatait. Ügyészségi hivatal a szakmai etikai bíróságok kivételével valamennyi bíróság mellett működik.

A fellebbviteli bíróságok, törvényszékek, gyermek- és családjogi bíróságok mellett működő ügyészségek közreműködésével lefolytatott büntetőeljárások.

Az ügyészségek intézményi hierarchiája a következő:

1. A legmagasabb szintű szerv a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség (Legfőbb Ügyészség), amelynek élén Románia legfőbb ügyésze áll. Ez a szerv koordinálja a 15 fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészség tevékenységét.
2. A fellebbviteli bíróságok mellett működő ügyészségek koordinálják a 43 törvényszék (beleértve a gyermek- és családjogi ügyekkel foglalkozó különbíróságot is) mellett működő ügyészség tevékenységét. Mindegyiküket vezető ügyész irányítja.
3. A bíróságok mellett működő ügyészségek koordinálják a 176 működő kerületi bírósághoz tartozó ügyészség tevékenységét, amelyek élén minden esetben az első számú vezető ügyész áll.
4. A 176 működő kerületi bírósághoz tartozó ügyészség – élükön az első számú vezető ügyészekkel – alkotja a hierarchia első (legalacsonyabb) szintjét.

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Főügyészségen belül két külön szakosodott osztály működik. Ezek a következők:

• A korrupció kivizsgálásáért és büntetőeljárás alá vonásáért felelős Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA). Élén egy főügyész áll.
• A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Küzdelem Igazgatósága (DIICOT), amely a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos nyomozásért és e bűncselekmények büntetőeljárás alá vonásáért felelős. Élén egy főügyész áll, aki Románia legfőbb ügyészének koordinálása alatt működik.

A katonai bíróságok mellett működő ügyészségek által lefolytatott büntetőeljárások

A katonai személyzet által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokat katonai ügyészségek folytatják le, amelyek a katonai szervezetek jogállásával rendelkeznek. Ezek a katonai törvényszékek, a Bukaresti Katonai Bíróság vagy a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróság mellett működnek.

Az ügyészek funkcionális hierarchiája

Az ügyészek a jogszerűség, a pártatlanság és a hierarchikus ellenőrzés elvével összhangban járnak el.

A törvénynek megfelelően működnek, tiszteletben tartják és védik az emberi méltóságot, és védik az egyének jogait.

Az egyes ügyészségeken dolgozó ügyészek az adott ügyészség vezetőjének beosztottai, a vezető ügyész pedig a hierarchiában felette álló ügyészség vezetőjének van alárendelve.

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Főügyészség legfőbb ügyésze, a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságot vezető főügyész és a fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészség vezető ügyésze közvetlenül vagy kijelölt ügyészeken keresztül gyakorolhatja az ellenőrzést a felügyelete alá tartozó ügyészek felett.

Az ügyészek szerepe és feladatai

Romániában az ügyészeknek két kategóriája van:

1. a polgári személyek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálásáért és büntetőeljárás alá vonásáért felelős polgári ügyészek;
2. a főként katonai személyzet által elkövetett bűncselekmények kivizsgálásáért és büntetőeljárás alá vonásáért felelős katonai ügyészek.

Az országban működő ügyészek kategóriái a következők:

• Románia legfőbb ügyésze (a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Főügyészség vezetője);
• Főügyész (a DNA és a DIICOT vezetője);
• vezető ügyészek (a fellebbviteli bíróságok mellett működő ügyészségek vezetői);
• első számú vezető ügyészek (a törvényszékek és kerületi bíróságok mellett működő ügyészségek vezetői);
• részlegvezetők (az ügyészség belső részlegeinek vezetői);
• osztályvezetők (az ügyészségek belső osztályainak vezetői);
• hivatalvezetők (az ügyészségek belső hivatalainak vezetői);
• ügyészek.

Amennyiben szükséges, az igazságügyi miniszter – hivatalból vagy a Legfelsőbb Bírói Tanács kérésére – a Románia főügyésze, a DNA főügyésze vagy maga a miniszter által kijelölt ügyészeken keresztül ellenőrzést gyakorolhat az ügyészek felett a következők ellenőrzése érdekében:

• az ügyészek vezetőinek hatékonysága;
• az ügyészek teljesítménye és feladatainak ellátása; valamint
• az ügyészeknek a polgárokkal és az ügyészségi tevékenységekben részt vevő más személyekkel fenntartott szakmai kapcsolatainak minősége.

Sem az ügyészek által a büntetőeljárások során meghozható intézkedések körét, sem a kapcsolódó határozatokat nem ellenőrzik.

Az igazságügyi miniszter felkérheti Románia legfőbb ügyészét vagy adott esetben a DNA főügyészét, hogy számoljon be az ügyészségek tevékenységéről, és utasításokat adhat a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni hatékony küzdelem érdekében meghozandó intézkedésekkel kapcsolatban.

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség éves tevékenységi jelentéseket nyújt be a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak és az igazságügyi miniszternek, akik pedig benyújtják a jelentéssel kapcsolatos következtetéseiket a román parlamentnek.

Bírák

Szervezet

Az igazságszolgáltatási rendszeren belül a bírói szakma szabályozásáért felelős központi szerv a Legfelsőbb Bírói Tanács. A bírák és ügyészek szakmai alap- és továbbképzését az Országos Bírói Intézet biztosítja, amely a Legfelsőbb Bírói Tanács koordinálása alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező közjogi szerv.

A bírák szerepe és feladatai

A romániai bírák a következő ügytípusokra szakosodtak:

• polgári és polgári végrehajtási ügyek;
• büntető- és büntetőítélet végrehajtásával kapcsolatos ügyek;
• kereskedelmi ügyek (csődbírók);
• család- és gyermekjogi ügyek;
• közigazgatási és adózási/pénzügyi ügyek;
• munkaügyi jogviták és társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek;
• alkotmányjogi ügyek;
• katonai ügyek.

A jogi szakmák szervezete: ügyvédek

Ügyvédek

Az ügyvédi hivatásért felelős központi szerv a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége (UNBR), amely a Romániában működő valamennyi ügyvédi kamarát tömörítő közérdekű jogi személy. Biztosítja a védelemhez való jog megfelelő gyakorlását, a szakmai hozzáértést és a fegyelmet, valamint az uniós tagállamok ügyvédei méltóságának és becsületének védelmét. Romániában valamennyi ügyvédi kamara tagja az UNBR-nek.

Jogi adatbázisok

A román ügyvédekre vonatkozó információk a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége honlapján találhatók.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen

Jogtanácsosok

A törvény értelmében a jogtanácsosok ágazatonként vagy tevékenységi területenként és szakmai érdekeik szerint megyei szintű egyesületeket, vagy adott esetben országos egyesületeket hozhatnak létre, az egyesületekről és alapítványokról szóló törvényre figyelemmel. Az e törvény alapján létrehozott szakmai szervezetek egyike a Román Jogtanácsosi Kamara (OCJR). A Román Jogtanácsosi Kamara az összes megyében működő jogtanácsosi egyesületeket tömöríti. A jogtanácsosok más szakmai szövetségeket is létrehozhatnak. A jogtanácsosok megyei jegyzékei az OCJR tagszervezeteinek honlapján érhetők el. (a linkek elérhetők az OCJR honlapján)

Közjegyzők

Szervezet

A jogszabályok értelmében a román Igazságügyi Minisztérium a közjegyzői szolgáltatások nyújtásával az Országos Közjegyzői Szövetséget (UNNP) bízta meg.Az UNNP a közjegyzőket képviselő szakmai szervezet, amely felelős a szakma szervezéséért, védi tagjainak érdekeit és a szakma tekintélyét. Valamennyi közjegyző tagja az Országos Közjegyzői Szövetségnek. A közjegyzők 15 közjegyzői kamarába szerveződtek, amelyek egy-egy fellebbviteli bíróság mellett működnek.

A közjegyzők szerepe és feladatai

Romániában a közjegyzők a következő jogi szolgáltatásokat nyújtják:

• a törvényes és végrendeleti örökléshez szükséges dokumentumok elkészítése;
• szerződések (adásvételi szerződések, csereszerződések, tartási szerződések, adományozási szerződések, jelzálogszerződések, zálogszerződések, lízingszerződések, bérleti szerződések) megkötése és egyéb jogi aktusok (a különböző intézmények által a vagyonkezelőiktől kért garanciák) létrehozása;
• társaságok alapító okiratának, egyesületek és alapítványok alapszabályának kidolgozása;
• dokumentumok hitelesítése;
• aláírások, aláírásminták és pecsétek tanúsítása;
• a törvény által előírt egyéb szolgáltatások.

Egyéb jogászi hivatások

Bírósági végrehajtók

A Román Végrehajtók Nemzeti Szövetsége (UNEJ) jogi személyiséggel rendelkező szakmai testület, amelybe valamennyi végrehajtó beletartozik. Az UNEJ felel a szakma tekintélyének és rangjának megőrzéséért; fő feladata tagjai szakmai érdekeinek képviselete és védelme. A végrehajtók 15 kamarába szerveződtek, amelyek mindegyike az illetékes fellebbviteli bíróság mellett működik.

Az UNEJ honlapja tartalmazza a végrehajtók jegyzékét,

Bírósági titkárok

Az igazságszolgáltatási rendszeren belül a bírósági titkárok szabályozásáért felelős központi szerv a Legfelsőbb Bírói Tanács.

A Bírósági Titkárok Továbbképző Intézete (SNG) jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet, amelyet a Legfelsőbb Bírói Tanács koordinál, és amelynek feladata a bírósági titkárok alap- és továbbképzése.

A román igazságszolgáltatási rendszer több kategóriába sorolja a bírósági titkárokat:

• a meghallgatásért felelős bírósági titkárok;
• a statisztikáért felelős bírósági titkárok;
• a kutatással foglalkozó bírósági titkárok;
• informatikai bírósági titkárok;
• levéltári bírósági titkárok;
• nyilvántartó bírósági titkárok.

További információk e szakmával kapcsolatban ebben a dokumentumban   (354 Kb)  olvashatók.

Fogalmazók

A fogalmazók az elsőfokú munkaügyi és társadalombiztosítási jogvitákban eljáró bírói tanács tagjai.

Tanácsadói szavazati joggal részt vesznek a tanácskozásokon, aláírják az ítéleteket, véleményüket rögzítik az ítéletben, különvéleményüket pedig megindokolják. Amennyiben a bírói tanácsban fogalmazók is részt vesznek, az elnök megbízhatja egyiküket az ítélet szerkesztésével.

A fogalmazókat az Igazságügyi Minisztérium jelöli, és a Gazdasági és Szociális Tanács javasolja ötéves időtartamra; legalább ennyi idő gyakorlattal már rendelkezniük kell, és meg kell felelniük a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek.

Hivatali idejük alatt a fogalmazók nem mozdíthatók el, csak a törvénynek vannak alárendelve, leteszik a törvényben meghatározott bírói esküt, és a bírákra és ügyészekre vonatkozó kötelezettségekre, tilalmakra, összeférhetetlenségre, kivételekre, fegyelmi szankciókra és felmentési okokra vonatkozó jogi rendelkezések alkalmazandók rájuk.

A fogalmazói álláshelyek számát és azok bíróságokhoz való hozzárendelését – a munka nagyságától függően – igazságügyi minisztériumi rendelet határozza meg.

A fogalmazók Igazságügyi Minisztérium általi jelölésére vonatkozó feltételeket, a Gazdasági és Szociális Tanács kiválasztási és javaslattételi eljárását, valamint a fogalmazók megbízásának, beosztásának és áthelyezésének feltételeit kormányhatározat állapítja meg.

Helyettes bírák

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéken működik egy, az Ítélőszék tárgyalásain részt vevő helyettes bírákból álló csapat.

A helyettes bírák feladatai közé tartoznak a következők:

• annak biztosítása, hogy a meghallgatásért felelős bírósági titkárok és a levéltári bírósági titkárok minden szükséges lépést megtegyenek a tárgyalások zökkenőmentes lebonyolításához, ennek kapcsán segíti a meghallgatásért felelős bírósági titkárok munkáját;
• bizonyos jelentések elkészítése az eljárás során (a fellebbezés elvi elfogadhatóságáról és a semmisségi panaszról);
• a felek és az ügyészség szóbeli beadványainak és a bíróság által elrendelt intézkedéseknek az iratanyagban történő rögzítése;
• a jegyzőkönyvek felvétele, kivéve a tárgyalási jegyzőkönyvet;
• részvétel a tanácskozásokon tanácsadói szavazati joggal;
• az ítéletek megszövegezése, ahogyan ezt a bírói tanács elnöke elrendeli, a jogszabályi határidők betartása stb.

A helyettes bírák munkájának részletes ismertetését lásd a következő dokumentumban   (126 Kb) .