Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
Jogi szakmák – bevezető
Romániában a következő jogi szakmák léteznek:
- ügyészek
- bírák
- ügyvédek
- jogtanácsosok
- közjegyzők
- bírósági végrehajtók
- bírósági titkárok
- fogalmazók
- helyettes bírák
Ügyészek
Szervezet
A román ügyészség a következőket foglalja magában:
- a fellebbviteli bíróságok, törvényszékek, gyermek- és családjogi bíróságok, valamint a kerületi bíróságok mellett működő ügyészségek;
- katonai bíróságok mellett működő ügyészségek.
- A legfőbb szerv a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség, beleértve annak szakosodott osztályait is (a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságot (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Küzdelem Igazgatóságát (DIICOT))
- Első szint: a kerületi bíróságok mellett működő ügyészségek (176)
- Második szint: a törvényszékek és a Gyermek- és Családjogi Bíróság mellett működő ügyészségek (számuk 42, illetve 1)
- Harmadik szint: a fellebbviteli bíróságok mellett működő ügyészségek (15).
Az igazságszolgáltatási rendszeren belül az ügyészi szakma szabályozásáért felelős központi szerv a Legfelsőbb Bírói Tanács. A bírák és ügyészek szakmai alap- és továbbképzését az Országos Bírói Intézet biztosítja, amely a Legfelsőbb Bírói Tanács koordinálása alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező közjogi szerv.Az ügyészség ügyészségi hivatalokban dolgozó ügyészeken keresztül látja el feladatait. Ügyészségi hivatal a szakmai etikai bíróságok kivételével valamennyi bíróság mellett működik.
A fellebbviteli bíróságok, törvényszékek, gyermek- és családjogi bíróságok mellett működő ügyészségek közreműködésével lefolytatott büntetőeljárások.
Az ügyészségek intézményi hierarchiája a következő:
- A legmagasabb szintű szerv a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség (Legfőbb Ügyészség), amelynek élén Románia legfőbb ügyésze áll. Ez a szerv koordinálja a 15 fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészség tevékenységét.
- A fellebbviteli bíróságok mellett működő ügyészségek koordinálják a 43 törvényszék (beleértve a gyermek- és családjogi ügyekkel foglalkozó különbíróságot is) mellett működő ügyészség tevékenységét. Mindegyiküket vezető ügyész irányítja.
- A bíróságok mellett működő ügyészségek koordinálják a 176 működő kerületi bírósághoz tartozó ügyészség tevékenységét, amelyek élén minden esetben az első számú vezető ügyész áll.
- A 176 működő kerületi bírósághoz tartozó ügyészség – élükön az első számú vezető ügyészekkel – alkotja a hierarchia első (legalacsonyabb) szintjét.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Főügyészségen belül két külön szakosodott osztály működik. Ezek a következők:
- A korrupció kivizsgálásáért és büntetőeljárás alá vonásáért felelős Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA). Élén egy főügyész áll.
- A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Küzdelem Igazgatósága (DIICOT), amely a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos nyomozásért és e bűncselekmények büntetőeljárás alá vonásáért felelős. Élén egy főügyész áll, aki Románia legfőbb ügyészének koordinálása alatt működik.
A katonai bíróságok mellett működő ügyészségek által lefolytatott büntetőeljárások
A katonai személyzet által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokat katonai ügyészségek folytatják le, amelyek a katonai szervezetek jogállásával rendelkeznek. Ezek a katonai törvényszékek, a Bukaresti Katonai Bíróság vagy a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróság mellett működnek.
Az ügyészek funkcionális hierarchiája
Az ügyészek a jogszerűség, a pártatlanság és a hierarchikus ellenőrzés elvével összhangban járnak el.
A törvénynek megfelelően működnek, tiszteletben tartják és védik az emberi méltóságot, és védik az egyének jogait.
Az egyes ügyészségeken dolgozó ügyészek az adott ügyészség vezetőjének beosztottai, a vezető ügyész pedig a hierarchiában felette álló ügyészség vezetőjének van alárendelve.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Főügyészség legfőbb ügyésze, a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságot vezető főügyész és a fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészség vezető ügyésze közvetlenül vagy kijelölt ügyészeken keresztül gyakorolhatja az ellenőrzést a felügyelete alá tartozó ügyészek felett.
Az ügyészek szerepe és feladatai
Romániában az ügyészeknek két kategóriája van:
- a polgári személyek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálásáért és büntetőeljárás alá vonásáért felelős polgári ügyészek;
- a főként katonai személyzet által elkövetett bűncselekmények kivizsgálásáért és büntetőeljárás alá vonásáért felelős katonai ügyészek.
Az országban működő ügyészek kategóriái a következők:
- Románia legfőbb ügyésze (a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Főügyészség vezetője);
- Főügyész (a DNA és a DIICOT vezetője);
- vezető ügyészek (a fellebbviteli bíróságok mellett működő ügyészségek vezetői);
- első számú vezető ügyészek (a törvényszékek és kerületi bíróságok mellett működő ügyészségek vezetői);
- részlegvezetők (az ügyészség belső részlegeinek vezetői);
- osztályvezetők (az ügyészségek belső osztályainak vezetői);
- hivatalvezetők (az ügyészségek belső hivatalainak vezetői);
- ügyészek.
Amennyiben szükséges, az igazságügyi miniszter – hivatalból vagy a Legfelsőbb Bírói Tanács kérésére – a Románia főügyésze, a DNA főügyésze vagy maga a miniszter által kijelölt ügyészeken keresztül ellenőrzést gyakorolhat az ügyészek felett a következők ellenőrzése érdekében:
- az ügyészek vezetőinek hatékonysága;
- az ügyészek teljesítménye és feladatainak ellátása; valamint
- az ügyészeknek a polgárokkal és az ügyészségi tevékenységekben részt vevő más személyekkel fenntartott szakmai kapcsolatainak minősége.
Sem az ügyészek által a büntetőeljárások során meghozható intézkedések körét, sem a kapcsolódó határozatokat nem ellenőrzik.
Az igazságügyi miniszter felkérheti Románia legfőbb ügyészét vagy adott esetben a DNA főügyészét, hogy számoljon be az ügyészségek tevékenységéről, és utasításokat adhat a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni hatékony küzdelem érdekében meghozandó intézkedésekkel kapcsolatban.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Ügyészség éves tevékenységi jelentéseket nyújt be a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak és az igazságügyi miniszternek, akik pedig benyújtják a jelentéssel kapcsolatos következtetéseiket a román parlamentnek.
Bírák
Szervezet
Az igazságszolgáltatási rendszeren belül a bírói szakma szabályozásáért felelős központi szerv a Legfelsőbb Bírói Tanács. A bírák és ügyészek szakmai alap- és továbbképzését az Országos Bírói Intézet biztosítja, amely a Legfelsőbb Bírói Tanács koordinálása alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező közjogi szerv.
A bírák szerepe és feladatai
A romániai bírák a következő ügytípusokra szakosodtak:
- polgári és polgári végrehajtási ügyek;
- büntető- és büntetőítélet végrehajtásával kapcsolatos ügyek;
- kereskedelmi ügyek (csődbírók);
- család- és gyermekjogi ügyek;
- közigazgatási és adózási/pénzügyi ügyek;
- munkaügyi jogviták és társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek;
- alkotmányjogi ügyek;
- katonai ügyek.
A jogi szakmák szervezete: ügyvédek
Ügyvédek
Az ügyvédi hivatásért felelős központi szerv a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége (UNBR), amely a Romániában működő valamennyi ügyvédi kamarát tömörítő közérdekű jogi személy. Biztosítja a védelemhez való jog megfelelő gyakorlását, a szakmai hozzáértést és a fegyelmet, valamint az uniós tagállamok ügyvédei méltóságának és becsületének védelmét. Romániában valamennyi ügyvédi kamara tagja az UNBR-nek.
Jogi adatbázisok
A román ügyvédekre vonatkozó információk a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége honlapján találhatók.
Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?
Igen
Jogtanácsosok
A törvény értelmében a jogtanácsosok ágazatonként vagy tevékenységi területenként és szakmai érdekeik szerint megyei szintű egyesületeket, vagy adott esetben országos egyesületeket hozhatnak létre, az egyesületekről és alapítványokról szóló törvényre figyelemmel. Az e törvény alapján létrehozott szakmai szervezetek egyike a Román Jogtanácsosi Kamara (OCJR). A Román Jogtanácsosi Kamara az összes megyében működő jogtanácsosi egyesületeket tömöríti. A jogtanácsosok más szakmai szövetségeket is létrehozhatnak. A jogtanácsosok megyei jegyzékei az OCJR tagszervezeteinek honlapján érhetők el. (a linkek elérhetők az OCJR honlapján)
Közjegyzők
Szervezet
A jogszabályok értelmében a román Igazságügyi Minisztérium a közjegyzői szolgáltatások nyújtásával az Országos Közjegyzői Szövetséget (UNNP) bízta meg.Az UNNP a közjegyzőket képviselő szakmai szervezet, amely felelős a szakma szervezéséért, védi tagjainak érdekeit és a szakma tekintélyét. Valamennyi közjegyző tagja az Országos Közjegyzői Szövetségnek. A közjegyzők 15 közjegyzői kamarába szerveződtek, amelyek egy-egy fellebbviteli bíróság mellett működnek.
A közjegyzők szerepe és feladatai
Romániában a közjegyzők a következő jogi szolgáltatásokat nyújtják:
- a törvényes és végrendeleti örökléshez szükséges dokumentumok elkészítése;
- szerződések (adásvételi szerződések, csereszerződések, tartási szerződések, adományozási szerződések, jelzálogszerződések, zálogszerződések, lízingszerződések, bérleti szerződések) megkötése és egyéb jogi aktusok (a különböző intézmények által a vagyonkezelőiktől kért garanciák) létrehozása;
- társaságok alapító okiratának, egyesületek és alapítványok alapszabályának kidolgozása;
- dokumentumok hitelesítése;
- aláírások, aláírásminták és pecsétek tanúsítása;
- a törvény által előírt egyéb szolgáltatások.
Egyéb jogászi hivatások
Bírósági végrehajtók
A Román Végrehajtók Nemzeti Szövetsége (UNEJ) jogi személyiséggel rendelkező szakmai testület, amelybe valamennyi végrehajtó beletartozik. Az UNEJ felel a szakma tekintélyének és rangjának megőrzéséért; fő feladata tagjai szakmai érdekeinek képviselete és védelme. A végrehajtók 15 kamarába szerveződtek, amelyek mindegyike az illetékes fellebbviteli bíróság mellett működik.
Az UNEJ honlapja tartalmazza a végrehajtók jegyzékét,
Bírósági titkárok
Az igazságszolgáltatási rendszeren belül a bírósági titkárok szabályozásáért felelős központi szerv a Legfelsőbb Bírói Tanács.
A Bírósági Titkárok Továbbképző Intézete (SNG) jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet, amelyet a Legfelsőbb Bírói Tanács koordinál, és amelynek feladata a bírósági titkárok alap- és továbbképzése.
A román igazságszolgáltatási rendszer több kategóriába sorolja a bírósági titkárokat:
- a meghallgatásért felelős bírósági titkárok;
- a statisztikáért felelős bírósági titkárok;
- a kutatással foglalkozó bírósági titkárok;
- informatikai bírósági titkárok;
- levéltári bírósági titkárok;
- nyilvántartó bírósági titkárok.
További információk e szakmával kapcsolatban ebben a dokumentumban (354 Kb) olvashatók.
Fogalmazók
A fogalmazók az elsőfokú munkaügyi és társadalombiztosítási jogvitákban eljáró bírói tanács tagjai.
Tanácsadói szavazati joggal részt vesznek a tanácskozásokon, aláírják az ítéleteket, véleményüket rögzítik az ítéletben, különvéleményüket pedig megindokolják. Amennyiben a bírói tanácsban fogalmazók is részt vesznek, az elnök megbízhatja egyiküket az ítélet szerkesztésével.
A fogalmazókat az Igazságügyi Minisztérium jelöli, és a Gazdasági és Szociális Tanács javasolja ötéves időtartamra; legalább ennyi idő gyakorlattal már rendelkezniük kell, és meg kell felelniük a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek.
Hivatali idejük alatt a fogalmazók nem mozdíthatók el, csak a törvénynek vannak alárendelve, leteszik a törvényben meghatározott bírói esküt, és a bírákra és ügyészekre vonatkozó kötelezettségekre, tilalmakra, összeférhetetlenségre, kivételekre, fegyelmi szankciókra és felmentési okokra vonatkozó jogi rendelkezések alkalmazandók rájuk.
A fogalmazói álláshelyek számát és azok bíróságokhoz való hozzárendelését – a munka nagyságától függően – igazságügyi minisztériumi rendelet határozza meg.
A fogalmazók Igazságügyi Minisztérium általi jelölésére vonatkozó feltételeket, a Gazdasági és Szociális Tanács kiválasztási és javaslattételi eljárását, valamint a fogalmazók megbízásának, beosztásának és áthelyezésének feltételeit kormányhatározat állapítja meg.
Helyettes bírák
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéken működik egy, az Ítélőszék tárgyalásain részt vevő helyettes bírákból álló csapat.
A helyettes bírák feladatai közé tartoznak a következők:
- annak biztosítása, hogy a meghallgatásért felelős bírósági titkárok és a levéltári bírósági titkárok minden szükséges lépést megtegyenek a tárgyalások zökkenőmentes lebonyolításához, ennek kapcsán segíti a meghallgatásért felelős bírósági titkárok munkáját;
- bizonyos jelentések elkészítése az eljárás során (a fellebbezés elvi elfogadhatóságáról és a semmisségi panaszról);
- a felek és az ügyészség szóbeli beadványainak és a bíróság által elrendelt intézkedéseknek az iratanyagban történő rögzítése;
- a jegyzőkönyvek felvétele, kivéve a tárgyalási jegyzőkönyvet;
- részvétel a tanácskozásokon tanácsadói szavazati joggal;
- az ítéletek megszövegezése, ahogyan ezt a bírói tanács elnöke elrendeli, a jogszabályi határidők betartása stb.
A helyettes bírák munkájának részletes ismertetését lásd a következő dokumentumban (126 Kb) .
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.