Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
A jogi szakmák szervezete
Jogi szakmák
A Szlovén Köztársaságban ha valaki jogi diplomával rendelkezik vagy a Bolognai rendszer első és második ciklusa szerinti jogi tanulmányokat végzett, az igazságszolgáltatás számos területén elhelyezkedhet, beleértve a bíróságokat, ügyészségeket, az állam jogi képviselőit, az ügyvédi és közjegyzői irodákat.
Ügyészek
Szervezet
A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 135. cikke értelmében az ügyészek (državni tožilci) büntetőügyekben vádat emelnek és képviselik a vádat az eljárás során, egyéb hatáskörüket pedig törvény jelöli ki. Hatásköreikről és szervezeti felépítésükről az ügyészségről szóló törvény (Zakon o državnem tožilstvu) és a büntetőeljárásról szóló törvény (Zakon o kazenskem postopku) rendelkezik.
Szlovéniában 11 körzeti ügyészség (okrožno državno tožilstvo) (Celje, Koper, Kranj, Krško, Ljubljana, Maribor, Murska Sobota, Nova Gorica, Novo Mesto, Ptuj, Slovenj Gradec), egy országos hatáskörű Kiemelt Ügyek Ügyészsége (Specializirano državno tožilstvo), és a Ljubljanában székelő Legfőbb Ügyészség (Vrhovno državno tožilstvo Republike Slovenije) működik.
A Kiemelt Ügyek Ügyészsége hatáskörébe tartozik a bűnszervezetben elkövetett gazdasági és egyéb bűncselekmények, terrorizmus, korrupció és minden olyan bűncselekmény üldözése, amely speciálisan képzett és szervezett ügyészségi nyomozást és vádemelést igényel. A Legfőbb Ügyészségen belül a Speciális Felhatalmazással Rendelkező Tisztviselőkkel szembeni Nyomozásért és Vádemelésért Felelős Osztály (Odelek za preiskovanje in pregon uradnih oseb s posebnimi pooblastili, azaz posebni oddelek vagy „különleges nyomozási osztály”) független szervezetként működik a Kiemelt Ügyek Ügyészségén belül. Az ezen a különleges nyomozati osztályon dolgozó ügyészek feladata a hivatásos rendőrök, rendőrségi hatáskörrel rendelkező belügyi szerveknél foglalkoztatott tisztviselők, a katonai rendőrség tisztviselői, a Belügyminisztérium hírszerzési és biztonsági szolgálatának tisztviselői, valamint a szlovén hírszerzési és nemzetbiztonsági ügynökség tisztviselői által elkövetett bűncselekmények esetében nyomozás folytatása és a vád képviselete. Továbbá iránymutatással szolgálnak az osztályon dolgozó rendőrtisztek számára.
A Legfőbb Ügyészség a legmagasabb szintű ügyészség az államszervezetben, amelyen belül a következő ügyészek dolgoznak:
- legfőbb ügyészségi ügyészek (vrhovni državni tožilci) és felsőbb bíróságok előtt eljáró ügyészek (višji državni tožilci),
- ideiglenesen vagy részmunkaidőben kirendelt ügyészek.
Szlovéniában a felsőbb bíróságok (višja sodišča) előtti fellebbezési eljárásokban a felsőbb bíróságok előtt eljáró ügyészek képviselik a vádat. Rendkívüli jogorvoslat esetében a felsőbb bíróságok előtt eljáró ügyészek képviselik az államot a Szlovén Legfelsőbb Bíróság (Vrhovno sodišče Republike Slovenije) előtt büntető-, polgári- és közigazgatási ügyekben.
A Legfőbb Ügyészség szervezeti felépítése:
- három osztály (büntetőjogi (kazenski oddelek), polgári és közigazgatási (civilno-upravni oddelek), képzési és szakértői felügyeleti (oddelek za izobraževanje in strokovni nadzor), valamint
- a Szakértői Információs Központ (Strokovno informacijski center), amely szakértői segítséget nyújt adózási, pénzügyi, számviteli és más területeken, továbbá gondoskodik az ügyészség működését elősegítő informatikai támogatás fejlesztéséről, egységességéről és működtetéséről.
A közjegyzők szerepe és feladatai
Az ügyészek legfőbb feladata és kötelezettsége a vád képviselete büntetőügyekben. E területen belül a következőkért felelnek:
- a bűncselekmények és az elkövetők felderítéséhez szükséges intézkedések megtétele, nyomozati szakaszban a rendőrség munkájának – melyet az szervezetileg önállóan végez – irányítása,
- nyomozás elrendelése,
- vádemelés és az eljáró bíróság előtt a vád képviselete, és
- nem jogerős ítéletek elleni fellebbezés, és rendkívüli jogorvoslati kérelmek benyújtása jogerőre emelkedett ítéletek ellen (az elsőfokú bíróság határozatával szembeni fellebbezést az elsőfokon eljáró ügyész nyújtja be, a rendkívüli jogorvoslat iránti kérelmet pedig a legfőbb ügyészségi ügyészek).
A jelenlegi büntető jogszabályok meghatározott feltételek esetén biztosítják az ügyésznek jogot, hogy alternatív jogorvoslati javaslattal éljen esetén bűncselekmények egyes formái esetében. E körben az ügyész az ügyet alternatív vitarendezési eljárásra utalhatja, és feltételesen felfüggesztheti a büntetőeljárást, ha a terhelt hajlandó az ügyész által előírt magatartási szabályok betartani és az ügyész utasításainak eleget tenni. Ha az egyezség létrejön, vagy a feltételes felfüggesztés eredményes, az ügyész mellőzheti a vádemelést, vagyis az ügy bíróságon kívüli elintézést nyer. Az ügyész büntetés kiszabását is javasolhatja a bíróságnak, ilyenkor a bíróság tárgyalás tartása nélkül szabja ki az egyedileg javasolt büntetést vagy intézkedést.
Ezen túlmenően a Legfőbb Ügyészség a büntetőjog területén kívül is ellát feladatokat. A Legfőbb Ügyészség három osztályából a polgári és közigazgatási ügyek osztályán dolgozó ügyészek nyújtják be a fellebbezés során eljáró bíróság (pritožbeno sodišče) határozatai ellen peres, nemperes és egyéb polgári eljárások esetén a jogszerűség védelme iránti kereseteket (zahteva za varstvo zakonitosti). Ezen rendkívüli jogorvoslat iránti kérelem csak a közérdek védelmében nyújtható be, amely kérdésben csak a legfőbb ügyész dönthet. Ez alapján maguk az eljárásban részt vevő felek nem nyújthatnak be jogszerűség védelme iránti keresetet.
Bírák
Szervezet
Hivatásos bírák és ülnökök
A bírák a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 125–134. cikke és az igazságügyi alkalmazottakról szóló törvény (Zakon o sodniški službi) rendelkezik. A bírák olyan köztisztviselők, akiket az Országgyűlés (Državni zbor) választ az Igazságszolgáltatási Tanács (Sodni svet) ajánlása alapján. A bírói kinevezés állandó, a megválasztáshoz szükséges életkort és egyéb feltételeket törvény határozza meg.
A bíróvá választáshoz a következő általános feltételeknek kell teljesülniük:
- szlovén állampolgárság és aktív szlovén nyelvtudás;
- jogképesség és megfelelő általános egészségi állapot;
- legalább betöltött 30. életév;
- Szlovéniában megszerzett, a jogászi cím használatára jogosító jogi egyetemi diploma vagy alap- és mesterképzésben szerzett jogi diploma, vagy külföldön szerzett egyenértékű jogi képesítés, amelyet külföldi képesítési bizonyítvány igazol csatolt véleménnyel a képesítésről, vagy a képesítést munkaügyi célokból elismerő, csatolt határozattal, vagy honosítási határozattal (odločba o nostrifikaciji);
- jogi szakvizsga sikeres letétele;
- büntetlen előélet;
- nem hoztak ellene jogerős ítéletet büntetőügyben, vagy nem vádlott hivatalból indított büntetőeljárásban.
Azok a bírák, akik nyomozati vagy bírósági eljárásban alapvető emberi jogokat és szabadságokat sértő határozatot vagy ítéletet hoztak, hivatali idejük lejártát követően már nem felelnek meg a bíróvá választás feltételeinek.
A bírói hivatal közszolgálati jogviszony, amelyet az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően kell ellátni. A bírói hivatal betöltése összeférhetetlen más állami vagy önkormányzati szervnél vagy politikai pártnál betöltött tisztség, vagy és törvényben meghatározott egyéb hivatal betöltésével illetve tevékenység gyakorlásával. A bírók nem szakosodnak külön hivatalos oktatás alapján. Az egyes bíróságok belső szervezetrendszere határozza meg azt a területet, amelyen az adott bíró főként dolgozik. A bíróságokon belül az egyes ügyek elbírálása érdekében különböző jogterületekkel foglalkozó osztályok vannak, amelyekhez a bírák a bíróság éves munkaprogramjának megfelelően vannak beosztva. A Szlovén Köztársaság Igazságszolgáltatási Tanácsa dönt a bírák előléptetéséről és magasabb fizetési fokozatba sorolásáról. Ugyanez a Tanács él az Országgyűlés felé javaslattal az egyes bírák visszahívásáról, amennyiben az adott bíró feladatai ellátása során megsértette az Alkotmányt vagy súlyos jogszabálysértést követ el, vagy bírói hatáskörével visszaélve, szándékosan, súlyos bűncselekményt követ el. A bírói előléptetés rendje a szlovén bírósági rendszerhez illeszkedik. A bírák lehetnek: helyi bírák (okrajni sodniki), körzeti bírák (okrožni sodniki), felsőbírósági bírák (višji sodniki) vagy legfelsőbb bírósági bírák (vrhovni sodniki).
A bírák tagjai a Szlovén Bírói Egyesületnek, amely tagja a Bírák Nemzetközi Egyesületének. Az egyesületi tagság önkéntes.
A bírói tanácsok hivatásos bírákat (poklicni sodniki) és ülnököket (sodniki porotniki) egyaránt magukban foglalhatnak. Ha a jogszabály tanácsban történő ítélkezést ír elő, és jogszabály másként nem rendelkezik, a tanács elnöki tisztjét hivatásos bíró tölti be, két ülnök pedig a tanács tagja lesz. Ha a jogszabály öttagú tanácsban történő ítélethozatalt ír elő, és jogszabály másként nem rendelkezik, a tanács elnöki tisztjét hivatásos bíró látja el, még egy hivatásos bíró és három ülnök pedig a tanács tagja lesz. Bármely, legalább 30. életévét betöltött szlovén állampolgár, akit nem ítéltek el jogerősen hivatalból üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt, aki alkalmas a bírói tisztség viselésére és jó általános egészségi állapotban van, valamint aktív szlovén nyelvismerettel rendelkezik. Az ülnökök kinevezése öt évre szól és megújítható. A felsőbb bíróság elnök bírája nevezi ki és menti fel azon körzeti bíróságok ülnökeit, amelyek a felsőbb bíróság illetékességi területébe tartoznak.
A Szlovén Köztársaság Igazságszolgáltatási Tanácsa
A Szlovén Köztársaság Igazságszolgáltatási Tanácsa (Sodni svet RS) a szakmára irányadó szabályok kialakításáért felelős központi szerv.
Az Igazságszolgáltatási Tanácsnak 11 tagja van.
Öt tagját a Szlovén Köztársaság elnökének javaslatára az Országgyűlés választja egyetemi jogászprofesszorok, ügyvédek és jogtanácsosok közül, hat tagot pedig a teljes munkaidőben bírói tisztséget ellátó bírák által javasolt személyek közül választanak. A Tanács tagjai maguk közül választják az elnököt.
Az Igazságszolgáltatási Tanács, hatásköre alapján:
Az Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságokra és az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó szabályok alapján a következő hatáskörökkel rendelkezik:
1. a bírák, valamint a bírósági elnökök és alelnökök kiválasztásával, kinevezésével és felmentésével kapcsolatban:
- a Legfelsőbb Bíróság elnökének kinevezésére irányuló eljárás keretében előzetes vélemény nyújtása,
- jelöltek ajánlása az Országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezésére,
- a Legfelsőbb Bíróság elnökén kívül más bírósági elnökök és alelnökök kinevezése és felmentése,
- a megüresedett bírói álláshelyekre pályázók kiválasztása,
- javaslattétel a bírák megválasztására az Országgyűlésnek,
- bírák kinevezése a megüresedett bírói tisztségekre,
- a Legfelsőbb Bíróság elnökének felmentésére irányuló eljárás keretében indokolással ellátott vélemény nyújtása,
- az Országgyűlés tájékoztatása egy bírót elítélő jogerős ítéletről,
- javaslattétel bírák felmentésére az Országgyűlésnek,
- bírói funkciók vagy bírói szolgálat megszüntetésére irányuló megállapító határozat kiállítása;
2. a bírói karral kapcsolatos egyéb személyzeti ügyek tekintetében a következőkről való döntéshozatal során:
- az igazságszolgáltatási funkció összeférhetetlensége,
- magasabb bírói tisztségbe való előléptetés,
- gyorsabb előléptetés vezető bírónak (svetnik) vagy magasabb bírói posztra,
- magasabb bírói tisztségbe való rendkívüli előléptetés,
- annak megerősítése, hogy a bíró nem alkalmas bírói szolgálatra,
- javaslat olyan bíró által elkövetett jogsértés orvoslására, aki úgy ítéli meg, hogy függetlensége bármilyen módon érintetté vált,
- az egyesbírói álláshelyekre, tisztségekbe vagy vezető bírói pozíciókba történő áthelyezés vagy kinevezés tárgyában vagy fizetési fokozatba történő besorolás tárgyában hozott határozatokkal szembeni fellebbezések,
- bírák áthelyezése,
- a Szlovén Köztársaság alkotmánybírósága, a Legfelsőbb Bíróság, a Felsőbíróság, a kerületi bíróságok különleges osztálya, az Igazságszolgáltatási Tanács különleges szolgálata, az Igazságügyi Képzési Központ, illetve – a nagyobb kihívást jelentő technikai feladatok ellátása érdekében – a minisztérium bíráinak kinevezése,
- a bírói szolgálat alóli felmentés,
- bírósági ösztöndíjak odaítélése;
3. a fegyelmi eljárások tekintetében:
- fegyelmi testületek kijelölése,
- a bírákkal szembeni fegyelmi eljárások megindítására vonatkozó javaslatok benyújtása,
- fegyelmi büntetés végrehajtása a bíróval szemben, ha a bírói szolgálatra vonatkozó jogszabályok értelmében az előléptetés felfüggesztésére, a fizetés csökkentésére vagy egy másik bírósághoz történő áthelyezésre irányuló fegyelmi büntetéssel sújtják,
- a Legfelsőbb Bíróság elnökének a bírói szolgálat alóli ideiglenes felmentéséről szóló határozat,
- a Legfelsőbb Bíróság elnökének a bíró bírói szolgálatból való ideiglenes felmentését elrendelő határozata elleni fellebbezésről való döntés;
négy másik feladat:
- az igazságügyi miniszter véleményének megismerését követően a bírói álláshelyekre pályázó jelöltek kiválasztásának feltételeinek, valamint a bírák hivatali tevékenységének értékeléséhez szükséges minősítés feltételeinek meghatározása,
- a bírósági magatartási kódex elfogadása,
- az Etikai és Integritási Bizottság (Komisija za etiko in integriteto) tagjainak kinevezése,
- utasítások elfogadása a személyzeti tanácsok tagjainak megválasztására és a választások megtartására vonatkozó eljárásról,
- a bírósági korrupció kockázatának és a korrupciónak való kitettség felderítésére és kezelésére vonatkozó szakpolitika jóváhagyása, és végrehajtásának nyomon követése,
- előzetes vélemény készítése a bírósági egységek személyzeti létszámtervéről,
- az egyes bíróságokon a bírói posztok számának meghatározására irányuló eljárás keretében előzetes vélemény nyújtása,
- véleménynyilvánítás a Legfelsőbb Bíróságnak a bíróságok hatékonyságáról és eredményességéről szóló éves jelentéséről, valamint a bíróságok számára javasolt pénzügyi tervről,
- véleménynyilvánítás az Országgyűlés és a Minisztérium számára a bíróságokra és a bírói szolgálatra vonatkozó jogszabályokról,
- a szabályok alkotmányosságának és jogszerűségének felülvizsgálatára irányuló eljárás megindításának kérelmezése, amennyiben azok sértik a bírói kar alkotmányos státuszát vagy alkotmányos jogait,
- meghatározott esetekben a műveletek áttekintésére irányuló, indokolással ellátott kérelmek benyújtása,
- véleménynyilvánítás az őrizet elrendeléséről vagy a büntetőeljárás megindításáról.
Az Igazságszolgáltatási Tanács nyilvános szavazással és valamennyi tagjának többségi szavazatával hozza határozatait, kivéve, ha a törvény vagy az eljárási szabályzat másként rendelkezik.
Az Igazságszolgáltatási Tanács a következő esetekben tagjainak kétharmados többségével határoz:
- bírák megválasztására vonatkozó javaslatok,
- bírák kinevezése és előléptetése,
- bírósági elnökök és alelnökök kinevezése és felmentése,
- fokozatba sorolás,
- bírói álláshelyre, bírói tisztségbe vagy vezető bírói tisztségbe való áthelyezéssel vagy kinevezéssel szembeni kifogások elbírálása,
- fizetési fokozatba történő besorolás elleni kifogások elbírálása,
- bírák felmentésére vonatkozó javaslatok,
- annak megerősítése, hogy a bíró nem alkalmas bírói szolgálatra,
- a bírói tisztségekre pályázók kiválasztására vonatkozó kritériumok elfogadása,
- a bírák teljesítményére vonatkozó minőségi kritériumok elfogadása,
- egyéb feladatok, ha azokról jogszabály rendelkezik.
Az Igazságszolgáltatási Tanács az eljárási szabályzatában az összes tagjának kétharmados többségével egyéb ügyekben is határozhat.
Ügyvédek
A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 137. cikke értelmében az ügyvédi hivatás (odvetništvo) önálló és független szakma az igazságszolgáltatási rendszeren belül, amelyet törvények szabályoznak. Az ügyvédekről szóló törvény (Zakon o odvetništvu) szerint feladataik teljesítése során az ügyvédek jogi tanácsadást végeznek, ellátják ügyfeleik képviseletét és védelmét bíróságok és állami szervek előtt, okiratokat készítenek és képviselik ügyfeleiket különböző jogviszonyaikban. Díjfizetés ellenében bíróság előtti képviseletet csak ügyvéd láthat el; bizonyos ügyekben ügyvédjelöltek is elláthatják az ügyvéd szerepét.
A következő feltételek teljesülése esetén lehet valaki ügyvéd:
- szlovén állampolgárság;
- alkalmasság az ügyvédi hivatás gyakorlására;
- a Szlovén Köztársaságban az alább felsoroltak szerinti szakmai címet, vagy külföldön az iskolai végzettségek elismeréséről és értékeléséről szóló törvényben foglaltak szerint azzal egyenértékű végzettséget szerzett:
- egyetemi végzettségű jogász,
- alap- és mesterképzésben szerzett jogi diploma,
- a bolognai ciklus valamely második mesterképzésében szerzett jogi diploma,
- jogi szakvizsga sikeres letétele;
- jogi egyetemi diplomával jogászként szerzett 4 éves szakmai tapasztalat, amelyből 1 évnek a jogi szakvizsga letétele után ügyvéd mellett vagy ügyvédi irodánál, bíróságon, ügyészségen, az állam jogi képviselőjének irodájában vagy közjegyzői irodában rendes munkaszerződéssel teljes munkaidős foglalkoztatási viszonyban kell eltelnie;
- aktív szlovén nyelvtudással rendelkezik;
- képes az ügyvédi hivatás gyakorlására;
- minden szükséges feltétellel és képesítéssel rendelkezik az ügyvédi hivatás gyakorlásához;
- a szlovén ügyvédi kamara (Odvetniška zbornica Slovenije) magatartási kódexében előírt, az ügyvédi hivatásról szóló törvény ismeretét felmérő vizsgát sikeresen teljesítette és a kamarai díjat megfizette.
Büntetőeljárás során csak ügyvéd járhat el a vádlott képviseletében.
Polgári ügyekben helyi bíróság előtt bármely cselekvőképes személy elláthatja a fél képviseletét, de körzeti, vagy magasabb szintű bíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság előtt csak ügyvéd vagy ügyvédi szakvizsgával rendelkező személy járhat el képviselőként. A rendkívüli jogorvoslati eljárásokban kötelező az ügyvédi képviselet (kivéve akkor, ha az érintett fél vagy törvényes képviselője jogi szakvizsgával rendelkezik).
A mentális egészségről szóló törvény (Zakon o duševnem zdravju) szerinti eljárások során szintén kötelező az ügyvédi képviselet.
Az a külföldi ügyvéd, aki származási országában jogosult ügyvédi tevékenység folytatására, az ügyvédekről szóló törvény értelmében a Szlovén Köztársaság területén jogosult:
- az ügyvédi hivatás gyakorlásával kapcsolatos specifikus ügyvédi szolgáltatások nyújtására,
- ügyvédi tevékenység folytatására a származási országa szerinti cím használatával,
- az „ügyvéd” (odvetnik) cím használatával ügyvédi tevékenység folytatására.
Az ügyvéd származási országa az az ország, ahol az illető személy ennek az országnak a jogszabályai szerint megszerzett cím használatával ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.
A jelen törvény értelmében az Európai Unió más tagállamából származó ügyvéd jogosult bármely más tagállamban olyan szakmai cím alatt eljárni, amelyre őt származási országának joga feljogosította. Az Európai Unió más tagállamából származó ügyvédet, amennyiben teljesíti a törvényben előírt feltételeket és sikeres vizsgát tesz a szlovén nemzeti jogszabályokban való jártasságát illetően, bejegyzik azon külföldi ügyvédek névjegyzékébe, akik ügyvédként működhetnek a Szlovén Köztársaság területén, az ezzel együtt járó jogokkal és kötelességekkel. A vizsga további részleteit és a vizsgaeljárást a más országokból származó ügyvédek vizsgáztatásáról szóló rendelet (Uredba o preizkusnem izpitu za odvetnike iz drugih držav) állapítja meg.
Az ügyvédek szolgáltatásaikat bizonyos feltételek mellett hirdethetik, mivel a vonatkozó törvény meghatározza a hirdetés engedélyezett formáit. Az ügyvéd egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda tagjaként működhet. Az ügyvédek szakmai szervezete a Szlovén Ügyvédi Kamara (Odvetniška zbornica Slovenije), amelynek saját alapokmánya és szabályzata van. Az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultság a Szlovén Ügyvédi Kamara által vezetett ügyvédi névjegyzékébe történő felvétellel keletkezik. Azok az ügyvédek, akik meghatározott szakképzési szintet elérnek vagy valamilyen területen speciális képesítést szereznek, meghatározott feltételek mellett kérhetik a szakjogászkénti elismerésüket a Szlovén Ügyvédi Kamaránál. Az ügyvédek munkadíját az igazságügyi miniszter jóváhagyásával Szlovénia Ügyvédi Kamarája állapítja meg az ügyvédi munkadíjak hivatalos jegyzékében.
Jogi adatbázisok
Az ügyvédeket érintő alapvető jogszabályok az Ügyvédi Kamara honlapján angol nyelven elérhetők.
Az Ügyvédi Kamara keresőmotort működtet (szlovénul és angolul), amelynek segítségével ügyvédek kereshetők a következők alapján:
- név,
- régió,
- idegennyelv-ismeret és
- szakterületek.
Közjegyzők
Szervezet
A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 137. cikkének (2) bekezdése értelmében a közjegyzői hivatal (notarji) törvény által szabályozott közhivatal. A közjegyzőkről szóló törvény (Zakon o notariatu) értelmében a közjegyzők: mint közhiteles személyek, jogügyletekkel t, jogkeletkeztető szándéknyilatkozatokkal vagy ténymegállapításokkal kapcsolatos közokiratokat készítenek; harmadik személyek vagy állami szervek részére történő átadás céljából okiratot, pénzösszeget és biztosítékot vesznek letétbe; bírósági utasításra elvégzik a jogszabályok alapján hozzájuk delegálható feladatokat.
A közjegyzői kinevezéshez a következő feltételek teljesülése szükséges:
- a Szlovén Köztársaság, az Európai Unió más tagállama, az Európai Gazdasági Térség állama, a Svájci Államszövetség, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának állampolgára;
- jogképesség és megfelelő általános egészségi állapot;
- Szlovéniában megszerzett, a jogászi cím használatára jogosító jogi egyetemi diploma vagy alap- és mesterképzésben szerzett jogi diploma, vagy külföldön szerzett egyenértékű jogi képesítés, amelyet külföldi képesítési bizonyítvány igazol csatolt véleménnyel a képesítésről, vagy a képesítést munkaügyi célokból elismerő, csatolt határozattal, vagy honosítási határozattal (odločba o nostrifikaciji);
- jogi szakvizsga sikeres letétele;
- jogi egyetemi diploma birtokában jogászként szerzett legalább ötéves szakmai tapasztalat, amelyből legalább egy évet közjegyzői irodánál, egy másikat pedig bíróságon, ügyvédi irodában, vagy az állami jogi képviselő hivatalában töltött;
- megfelel a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közhitelesség követelményének;
- aktív szlovén nyelvtudással rendelkezik;
- rendelkezik a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges felszereléssel és irodahelységgel;
- 64. életévét még nem töltötte be.
Az előző bekezdés 1. pontjától függetlenül jogi és tényleges viszonosság alapján olyan személy is kinevezhető közjegyzőnek, aki nem az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának, a Svájci Államszövetségnek vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamely tagállamának állampolgára.
A közjegyzői hivatás összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel és minden más fizetett tevékenységgel vagy hivatallal.
A közjegyző nem jogosult olyan feladatok végzésére, amelyek összeegyeztethetetlenek a közjegyzői feladatok végzéséhez szükséges jó hírnévvel és feddhetetlenséggel, vagy amelyek aláássák a közjegyző pártatlanságába vagy az általa kiadott okmányok hitelességébe vetett bizalmat.
A közjegyzőt a megüresedett közjegyzői tisztségre az igazságügyi miniszter nevezi ki. A közjegyző kinevezése előtt a miniszter a jelöltekre vonatkozóan kikéri a Szlovén Közjegyzői Kamara (Notarska zbornica Slovenije) véleményét. A közjegyzők száma korlátozott, a létszám meghatározása az Igazságügyi Minisztérium által készített feltételrendszer alapján történik. Jogszabály által meghatározott szabálytalanság esetén a közjegyzőt az igazságügy miniszter felmenti tisztsége alól. A közjegyzők szakmai szervezete a Közjegyzői Kamara.
A szlovén közjegyzői kamarai tagság törvényben előírt kötelezettségük.
A közjegyzők szerepe és feladatai
A közjegyzők főleg köz- és magánokiratokat szerkesztenek, amely tevékenység a jogügyletek biztonságának szempontjából rendkívüli fontossággal bír.
A közjegyző által készített közokiratok rendszerint közjegyzői okiratok, illetve közjegyzői jegyzőkönyvek. Noha a közjegyző a felek számára mindenféle írásbeli szerződést elkészíthet, egyes szerződéstípusok, valamint a nyilvánosan és a zártkörűen működő részvénytársaságok alapító okirata a szlovén jog szerint csak akkor érvényesek, ha közjegyzői okiratként készítik el őket. A közjegyző végrendeleteket is készíthet. Néhány dokumentum esetében továbbá szükség van közjegyző által hitelesített másolatra vagy aláírásra ahhoz, hogy azok a bíróság előtt érvényesnek minősüljenek. A közjegyzőnél okiratok és értékpapírok helyezhetők letétbe.
Jogi adatbázisok
A Közjegyzői Kamara honlapján található a szlovéniai közjegyzők listája elérhetőségeikkel és egy egyszerű keresőmotorral.
A Közjegyzői Kamara három jegyzéket vezet ezzel kapcsolatban, amelyek elérhetők a honlapjáról:
- Letétkezelő Közjegyzők Jegyzéke (register skrbniških notarjev),
- Letétiszámla-nyitási szerződések jegyzéke (register skrbniških pogodb)
- Végrendeletek Központi Adatbázisa (centralni register oporok).
Egyéb jogászi hivatások
Bírósági asszisztens (Sodniški pomočnik) (372 Kb)
Az állam jogi képviselői
Az állam jogi képviselőinek szerepét az állam jogi képviselőiről szóló, új törvény határozza meg, amely 2017. november 20-án lépett hatályba, és átfogóan módosította az állam jogi képviselőinek intézményét.
Az Állam Jogi Képviselőinek Hivatala szakmai feladatokat lát el az állam tulajdonának, valamint egyéb jogainak és érdekeinek védelme terén a Szlovén Köztársaság bíróságai és közigazgatási szervei, a külföldi bíróságok és választottbírósági bizottságok, valamint a nemzetközi bíróságok és választottbírósági testületek előtti jogi képviselet révén, valamint jogi tanácsadást nyújt, a pert megelőző eljárásokban levezeti a viták békés rendezését, és az e vagy más jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat végez.
Az Állam Jogi Képviselőinek Hivatala feladatait az állam vezető jogi képviselője és az állam helyettes vezető jogi képviselője látja el tisztviselőként, valamint az állam rangidős jogi képviselői, az állam jogi képviselői és az állam jogiképviselő-jelöltjei, akik jelenleg köztisztviselői státusszal rendelkeznek. A politikai kinevezések megakadályozása érdekében az állam vezető jogi képviselőjének és az állam rangidős jogi képviselőinek kiválasztási eljárása előírja, hogy a jelöltek alkalmasságának értékelésével megbízott független szakértőkből álló bizottság véleményére van szükség.
Az állam vezető jogi képviselőjét a Szlovén Köztársaság kormánya nevezi ki az igazságügyi miniszter indokolással ellátott javaslata alapján, a jelöltek alkalmasságának értékelésével megbízott bizottság véleményének kikérését követően. Az állam helyettes vezető jogi képviselőjét a Szlovén Köztársaság kormánya nevezi ki az állam vezető jogi képviselőjének javaslata alapján, az igazságügyi miniszter egyetértésével, és őt az állam rangidős jogi képviselői közül kell kinevezni. Az állam vezető jogi képviselőjének és helyettesének megbízatása hat évre szól, és megújítható. Az állam vezető jogi képviselője, jogi képviselője vagy jogiképviselő-jelöltje feladatainak ellátásához olyan munkaviszonyt kell létesíteni, amelyben az állam jogi képviselőiről szóló törvényben meghatározott különös feltételek mellett a közszolgálati rendszerre vonatkozó törvényben meghatározott feltételeknek is teljesülniük kell.
Az állam jogi képviselője a jogi képviseleti feladatokat független módon lát el.
Kapcsolódó linkek
A jogi szakmákra vonatkozó információk
A szlovén igazságszolgáltatásról szóló honlapon a jogászi hivatásokról elérhető információk
A Szlovén Ügyvédi Kamara honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk
A szlovén Közjegyzői Kamara honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk
Az Állam Jogi Képviselőinek Hivatala honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.