Az Ákr. értelmében a közigazgatási hatóságok (ideértve a környezetvédelmi hatóságokat is) a hatáskörükön belül, az illetékességi területükön kötelesek eljárni. Ha azonban egy hatóság az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget eljárási kötelezettségének, akkor felügyeleti szerve utasítja az eljárás folytatására. Ha nincs felügyeleti szerv, vagy ha a felügyeleti szerv elmulasztja a fellépést, az illetékes, közigazgatási ügyekben eljáró bíróság utasítja a hatóságot az eljárás lefolytatására. yen kereseti kérelmet bármely természetes vagy jogi személy nyújthat be, akinek jogait vagy törvényes érdekeit közvetlenül érinti a környezetvédelmi hatóság mulasztása. Mulasztás esetén az a személy, akinek jogait a környezetvédelmi hatóság mulasztása közvetlenül érinti, az ügyészség, vagy a hatósági felügyeletet gyakorló szerv keresetet indíthat. Vannak esetek, amikor a hatóság gyakorolhatja az ún. jogszerű hallgatás jogát. Eszerint az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt. Jogszerű hallgatásnak van helye, ha automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki, sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, illetve teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
A bírósági döntésekben foglaltak teljesítését a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint lehet kikényszeríteni, bírósági végrehajtási eljárásban[1]. A bírósági végrehajtás során állami kényszer alkalmazható annak érdekében, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett teljesítse a kötelezettségét.
A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint
- az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és
- a teljesítési határidő letelt.
A bíróság rendbírsággal sújthatja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.
[1] 1994. évi LIII törvény a bírósági végrehajtásról (Official Journal: Magyar Közlöny No 1994/51)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.