

Információk keresése régiónként
A terminológiát illetően Luxemburgban a „szülői felelősség” kifejezés helyett a „szülői felügyelet” kifejezést használják. Ez a fogalom magában foglalja az eltartott kiskorú gyermekek személye és tulajdona tekintetében a törvény által a védelmi, nevelési és tartási feladatok ellátása céljából a szülőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket.
Mindkét szülő rendelkezik szülői felügyeleti joggal a gyermekeik biztonságának, egészségének és erkölcsének védelme, a nevelésük biztosítása és a személyük tiszteletben tartásával a fejlődésük lehetővé tétele céljából. A szülők jogosultak és kötelesek gyermekük tartásának és nevelésének felügyeletére. A szülői felügyelet a szülőknek nem abszolút és szabad mérlegelés körébe tartozó joga: a szülői felügyelet gyakorlásának ugyanis a gyermek érdekét kell szolgálnia.
Elviekben, amennyiben a származás mindkét szülő vonatkozásában megállapításra került, akkor közösen gyakorolják szülői felügyeleti jogaikat, függetlenül attól, hogy házasok vagy sem, regisztrált partnerkapcsolatban élnek, különváltak vagy elváltak. Amennyiben a származás valamelyik szülő vonatkozásában nem került megállapításra, vagy valamelyikük elhunyt, hiányzik vagy akaratnyilvánításra képtelen, a másik szülő egyedül gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat.
Ha a szülők elhunytak vagy nem tudnak gondoskodni gyermekeikről, gyámot (tuteur) kell kijelölni. Az utoljára elhunyt szülő választhat a gyámot. Amennyiben ilyen választásra nem került sor, a család egy formális gyűlésen („családtanács”, conseil de famille), vagy ennek hiányában a családjogi ügyekben eljáró bíró (juge aux affaires familiales) jelöli ki a gyámot.
A szülők házasságának felbontása vagy a különválás főszabály szerint nem módosítja a szülői felügyelet gyakorlásának feltételeit, azt továbbra is mindkét szülő közösen gyakorolja. Különválásuk után a szülőknek továbbra is együtt kell meghozniuk a gyermek életével kapcsolatos fontos döntéseket. Jóhiszeműen cselekvő harmadik felek viszonylatában mindegyik szülő úgy tekintendő, hogy a másik beleegyezésével cselekszik, amikor a gyermek személyéhez fűződő, szülői felügyelettel kapcsolatos mindennapos cselekményt végez.
A bíróság csak akkor ítélheti meg a szülői felügyelet gyakorlását az egyik szülő javára, ha ez a gyermek érdekeit szolgálja. Ebben az esetben a szülői felügyelet gyakorlására kijelölt szülő egyedül hozza meg a gyermekkel kapcsolatos döntéseket. A másik szülő azonban jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon és figyelemmel kísérje a gyermek tartását és nevelését. Súlyos okokon alapuló kivételektől eltekintve ez a szülő rendelkezik láthatási és tartózkodással kapcsolatos joggal is.
Kivételes körülmények között a bíróság dönthet úgy is, hogy a gyermeket egy harmadik személynél helyezi el, aki a gyermek felett a szülői felügyeleti jogokat gyakorolja.
Ha a gyermeket a szülők egyetértésével helyezik el harmadik személynél, akkor a két szülő továbbra is gyakorolja a szülői felügyeletet. A gyermek felügyeletével és nevelésével kapcsolatos valamennyi szokásos cselekményt azonban az a személy hajtja végre, akinél a gyermeket elhelyezték. A bíróság ideiglenes jelleggel is elhelyezheti a gyermeket harmadik személynél, és rendelkezhet úgy, hogy ennek a személynek kérelmeznie kell a gyámságot.
Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felügyelet tárgyában, megállapodásuk kizárólag akkor válik jogilag kötelező erejűvé, ha azt az illetékes bíróság jóváhagyja.
A szülők családjogi közvetítői eljárást vehetnek igénybe.
A családjogi ügyekben eljáró bíró a következő kérdésekben dönthet:
A szülők házasságának felbontása vagy a különválás főszabály szerint nem módosítja a szülői felügyelet gyakorlásának feltételeit, azt továbbra is mindkét szülő közösen gyakorolja. A szülőknek továbbra is együtt kell meghozniuk a gyermek életével kapcsolatos fontos döntéseket (tartás, nevelés, iskolaválasztás stb.).
A bíróság csak akkor ítéli meg a szülői felügyelet gyakorlását az egyik szülő javára, ha ez a gyermek érdekeit szolgálja. Ebben az esetben a szülői felügyelet gyakorlására kijelölt szülő egyedül hozza meg a gyermekkel kapcsolatos döntéseket. A másik szülő azonban jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon és figyelemmel kísérje a gyermek tartását és nevelését. Súlyos okokon alapuló kivételektől eltekintve ez a szülő rendelkezik láthatási és tartózkodással kapcsolatos joggal is. Ezért a szülők különválása esetén mindkét szülőnek tartani kell a kapcsolatot a gyermekkel, és tiszteletben kell tartani a gyermek és a másik szülő közötti kapcsolatot.
Ha az a szülő, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették, úgy véli, hogy a másik szülő nem a gyermek érdekében gyakorolja a szülői felügyeletet, bírósághoz fordulhat a jogvita rendezése érdekében. Ebben az esetben a bíróság szükség esetén a szülői felügyelet odaítéléséről hozott döntését vagy a szülői felügyelet gyakorlásának feltételeit megváltoztathatja.
A szülők különválása esetén a közös szülői felügyelet azt feltételezi, hogy a szülők között általános megállapodás és egyetértés áll fenn annak érdekében, hogy a szülői felügyelet gyakorlásával, valamint a gyermek tartásával és nevelésével kapcsolatos döntéseket illetően folyamatosan és konstruktívan együtt tudjanak működni. A családjogi ügyekben eljáró bíró mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva hozza meg döntését.
A kérelmező a kerületi bírósághoz (tribunal d’arrondissement) benyújtott kérelemmel a családjogi ügyekben eljáró bíró elé viheti az ügyet. A kereseti kérelemben fel kell tüntetni a kérelem keltét és célját, a felek vezeték- és keresztnevét, címét, valamint születési dátumát és helyét. Ha a felperes nem Luxemburgban lakik, a kérelemben fel kell tüntetni egy luxemburgi kézbesítési címet. A feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venni. A bíróság hivatala (greffe) 15 napon belülre idézi a feleket, kivéve, ha a határidőt az új polgári perrendtartás (Nouveau Code de procédure civile) alapján távolság miatt meghosszabbítják.
A főszabály alóli kivételként nem a családjogi ügyekben eljáró bíró, hanem a polgári bíróságként eljáró kerületi bíróság bírálja el a szülői felügyelet teljes körű vagy részleges megszüntetésére irányuló keresetet. Az egyik szülő lakóhelye (domicile) vagy tartózkodási helye (résidence) szerinti kerületi bíróságnál működő ügyészhez kell benyújtani ezt a keresetet. Ha a szülőknek nincs ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye Luxemburgban, a gyermekek tartózkodási helye szerinti kerületi bíróság elé kell terjeszteni a keresetet. Amennyiben nem mindegyik gyermek tartózkodik ugyanabban a kerületben, a kereset a luxembourgi kerületi bíróság elé kerül. Az ügyész megvizsgálja a kiskorú családjának helyzetét és a szülők megfelelő jellemét. A szülőket felhívják arra, hogy terjesszék a bíróság elé az általuk megfelelőnek tartott észrevételeket és kifogásokat. A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereseti kérelemnek tartalmaznia kell a tényeket, és csatolni kell az azokat alátámasztó dokumentumokat. A bírósági tisztviselő (greffier) értesíti a szülőket vagy azokat a felmenő ági hozzátartozóikat, akivel szemben a keresetet benyújtották, és idézést bocsát ki velük szemben. A feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venni. Mindenesetre a bíróság hivatalból vagy valamelyik fél kérelmére elrendelhet minden olyan ideiglenes intézkedést, amelyet a szülői felügyelet gyakorlásához szükségesnek tart. A bíróság hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja ezeket az intézkedéseket. Ha a szülő vagy gyám szeretné a megszüntetett jogok visszaállítását, kérelmet kell benyújtania az e jogok gyakorlására jogosult személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz.
A családjogi ügyekben eljáró bíróhoz a kerületi bírósághoz benyújtott kérelem útján kell keresetet előterjeszteni valamelyik szülőnek vagy az új polgári perrendtartás 1007-50. cikke szerinti ítélőképességgel rendelkező kiskorúnak. Nem kell ügyvédnek képviselni a feleket, kivéve, ha a házasságnak a házasság helyrehozhatatlan megromlásán alapuló felbontása iránti eljárásban vagy különválás iránti eljárásban nyújtják be a kérelmet. Ebben az esetben egy teljeskörűen eljárni jogosult ügyvédnek (avocat à la Cour) kell képviselni a feleket.
A kérelmet papír alapon kell benyújtani az illetékes kerületi bíróság tisztviselőjéhez, amely bíróság a következő:
1° a család lakóhelye szerint bíróság;
2° ha a szülők külön élnek, a szülői felügyelet közös gyakorlása esetén azon szülő lakóhelye szerinti bíróság, akinél a kiskorú szokásos tartózkodási helye található, vagy azon szülő lakóhelye szerinti bíróság, aki a szülői felügyeletet kizárólagosan gyakorolja;
3° egyéb esetekben a nem az eljárást indító személy tartózkodási helye szerinti bíróság.
Közös kérelem esetén a felek választása szerint az egyik fél lakóhelye szerinti bíróság az eljáró bíróság. Az új polgári perrendtartás 1007-2. cikkében további információ található.
Ha a házasságnak a házasság helyrehozhatatlan megromlásán alapuló felbontása iránti eljárásban vagy különválás iránti eljárásban nyújtják be a kérelmet, az illetékes bíróság a házastársak közös lakóhelye szerinti bíróság, közös lakóhely hiányában az alperes házastárs lakóhelye szerinti bíróság.
A szülői felügyelet gyakorlásának megállapítására vagy megváltoztatására irányuló, valamint a láthatási és tartózkodásra vonatkozó jogokkal kapcsolatos kérelmek esetén az idézéstől számított egy hónapon belül megtartják a tárgyalást.
A családjogi ügyekben eljáró bíró előtti tárgyalás nem nyilvános. A tárgyalásra zárt ülésen kerül sor. Főszabályként a bíró egyedül jár el, de a jogvitát több bíróból álló tanács elé utalhatja, ha az ügy különösen bonyolult. A családjogi ügyekben eljáró bíró dönt az ideiglenes intézkedés iránti kérelmekről is.
A családjogi ügyekben eljáró bíró személyesen hallgatja meg a feleket, és kísérletet kell tennie a felek kibékítésére. A bíró javasolhatja a közvetítői eljárás igénybevételét. A bíró elrendelheti a család helyzetének vizsgálatát (enquête social) vagy egyéb bizonyításfelvételt. Amikor a családjogi ügyekben eljáró bíró a szülői felügyelet gyakorlásának feltételeiről dönt, figyelembe veheti többek között a szülők által korábban követett gyakorlatot, bármely korábban kötött megállapodást, a gyermek érzelmeit, a szülőknek a kötelezettségei ellátására és egymás tiszteletben tartására való képességét, valamint a vizsgálatok és a bizonyításfelvétel eredményeit.
Gyermektartásdíj vagy a gyermek tartásához és neveléséhez való hozzájárulás iránti kérelem esetén a családjogi ügyekben eljáró bíró kötelezheti a feleket vagy harmadik személyeket, hogy a felek jövedelmének, adósságának és keresetének megállapítása érdekében adjon tájékoztatást vagy nyújtson be üzleti könyvet vagy számviteli iratot.
A családjogi ügyekben eljáró bíró határozatával szemben 40 napon belül fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést egy teljeskörűen eljárni jogosult ügyvédnek kell ellenjegyezni.
Amikor a családjogi ügyekben eljáró bíró már az ügy érdemében dönt, és rendkívül sürgős helyzet áll fenn, amelyet a kérelemben megfelelően alá kell támasztani, rendkívüli egyszerűsített eljárásban (en référé exceptionnel) ideiglenes intézkedés (mesures provisoires) iránti kérelem nyújtható be a családjogi ügyekben eljáró bíróhoz. Az ügy érdemében döntő kerületi bíróság tisztviselőjéhez kell benyújtani az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet. A feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venni.
Költségmentességben assistance judiciairerészesülhetnek azok a személyek, akiknek a jövedelme a luxemburgi jog szerint nem kielégítő. A költségmentesség igényléséhez ki kell tölteni egy kérdőívet, amely a Központi Szociális Segélyszolgálatnál (Service central d’assistance sociale) elérhető, és be kell nyújtani az illetékes ügyvédi kamara elnökéhez (Bâtonnier de l'Ordre des avocats), aki dönt az ügyben.
A költségmentesség kiterjed mindazon kérelem, eljárás és cselekmény során felmerülő valamennyi költségre, amellyel kapcsolatban engedélyezik. Így például kiterjed a bírósági illetékre és a nyilvántartásba vétel díjára; a hivatal költségeire, az ügyvédi díjakra, a bírósági végrehajtók díjára és költségeire, a közjegyzők díjára és költségeire, a technikusok díjára és költségeire, a tanúk juttatásaira, a tolmácsok és fordítók díjaira; a külföldön hatályos jogról szóló igazolás (certificats de coutume) költségeire; utazási költségek; a nyilvántartásba vétellel, a jelzáloggal és a dologi teherrel kapcsolatos alaki követelményekkel kapcsolatos illetékekre és díjakra; valamint szükség szerint az újságban történő közzététel költségeire.
A szülői felügyeletről hozott határozat ellen fellebbezés nyújtható be a fellebbviteli bírósághoz (Cour d’appel). A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő főszabály szerint 40 nap. A határidő azonban 15 nap a családjogi ügyekben eljáró bíró által a házasságnak a házasság helyrehozhatatlan megromlásán alapuló felbontása iránti eljárásban, különválás iránti eljárásban vagy rendkívüli gyorsított eljárásban az ideiglenes intézkedésről hozott határozata elleni fellebbezés esetén.
A családjogi ügyekben eljáró bíró, aki ütemtervet állapított meg a gyermek mindkét szülővel való együttélésére, vagy aki jóváhagyta a szülő vagy harmadik fél kapcsolattartási jogát, ezt követően végrehajtási intézkedésekkel egészítheti ki a határozatot. Meghatározza ezen intézkedések jellegét és végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket, a gyermek érdekét figyelembe véve. A bíró kényszerítő bírságot állapíthat meg a határozat végrehajtásának biztosítása érdekében.
A luxemburgi jog számos módot biztosít a szülői felügyeletről szóló határozat végrehajtására abban az esetben, ha rendszeresen megtagadják a határozat végrehajtását.
Először is, polgári jogi szankcióként a családjogi ügyekben eljáró bíró kényszerítő bírságot (astreinte) szabhat ki, hogy kikényszerítse a nem teljesítő szülőtől a kötelezettsége teljesítését. A gyermek tartózkodási helye szerint illetékes kerületi bírósághoz kell előterjeszteni a kényszerítő bírság kiszabása iránti keresetet.
Ha valamelyik szülő ismételten nem tesz eleget a lakhatási és tartózkodással kapcsolatos jogra vagy a váltakozó lakóhelyre vonatkozó bírósági határozatoknak, a családjogi ügyekben eljáró bíró családjogi közvetítői eljárást javasolhat. Ha továbbra sem hajtják végre a határozatot, a bíró a sérelmet szenvedett szülő kérelmére a másik szülő javára biztosíthatja a szülői felügyeletet vagy a lakhatási és tartózkodással kapcsolatos jogot.
Másodszor, büntetőjogi szankciókat von maga után a gyermek láthatását elrendelő határozat teljesítésének elmulasztása. Az ügyészség hivatalból vagy a sértett feljelentése alapján vizsgálatot indíthat. A büntetőbíróságként eljáró kerületi bíróság büntetőjogi szankciókat szab ki, és adott esetben kártérítést állapít meg a sértettnek. A feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venni.
A házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i 2019/1111/EU rendelet (átdolgozás) (a továbbiakban: Brüsszel IIb. rendelet) értelmében főszabály szerint a törvény erejénél fogva elismerik Luxemburgban az Európai Unió más tagállamának – Dánia kivételével – bírósága által a szülői felelősségre vonatkozóan hozott határozatot. Másképpen fogalmazva, külön eljárás nélkül el kell ismerni az ilyen határozatokat.
Az Európai Unió valamely másik tagállamának bírósága által a szülői felügyeletre vonatkozóan hozott, ott végrehajtható határozat Luxemburgban végrehajtható anélkül, hogy végrehajthatóvá kellene nyilvánítani. Az ilyen határozat végrehajtása érdekében a végrehajtást kérő félnek a végrehajtásért felelős illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania a következőket:
a) a határozat egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek, és
b) a Brüsszel IIb. rendelet 36. cikkével összhangban kiállított megfelelő igazolás.
A végrehajtásért felelős illetékes hatóság a tanúsítvány szabad szöveges mezői lefordítható tartalmának fordítását és a határozat fordítását is kérheti.
Meg kell jegyezni, hogy a láthatási jogra és a gyermek visszavitelére vonatkozó határozatokat a jogorvoslat lehetősége nélkül elismerik, kivéve, ha a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi határozattal, és azokat végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül hajtják végre. Az ilyen határozat végrehajtása érdekében a végrehajtást kérő félnek a végrehajtásért felelős illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania a következőket:
a) a határozat egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek, és
b) a Brüsszel IIb. rendelet 47. cikkével összhangban kiállított megfelelő igazolás.
A végrehajtásért felelős illetékes hatóság a tanúsítvány szabad szöveges mezői lefordítható tartalmának fordítását és a határozat fordítását is kérheti.
A Brüsszel IIb. rendelet értelmében bármely érdekelt fél, idézéssel, a polgári ügyekben eljáró körzeti bírósághoz nyújthat be az Európai Unió valamely másik tagállamának bírósága által hozott, szülői ügyekben hozott határozattal kapcsolatos elismerés vagy végrehajtás megtagadása iránti kérelmet. A felet ügyvédnek kell képviselni.
Az elismerés megtagadásának és a végrehajtás megtagadásának okait a Brüsszel IIb. rendelet 39. és 41. cikke sorolja fel.
A polgári ügyekben eljáró körzeti bíróság határozata ellen bármely fél fellebbezhet a polgári ügyekben eljáró Fellebbviteli Bírósághoz. A polgári ügyekben eljáró Fellebbviteli Bíróság határozata ellen jogi okból fellebbezés nyújtható be a semmítőszékhez (Cour de Cassation).
A bíróság által alkalmazandó jog kérdését meg kell különböztetni attól a kérdéstől, hogy mely bíróság az illetékes. A szülői felügyelet ügyében illetékes bíróság a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság (a Brüsszel IIa. rendelet 8. cikke és a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-i hágai egyezmény 5. cikke). A hágai egyezmény meghatározza az alkalmazandó jogot is. A gyermek állampolgársága irreleváns. A gyermek személyének és vagyonának védelme érdekében hozandó intézkedésekre vonatkozó joghatósága a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti szerződő állam hatóságainak van, ami Luxemburgban a családjogi ügyekben eljáró bíró. A szülői felügyelet gyakorlására a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga vagy, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye megváltozik, az új szokásos tartózkodási hely szerinti állam joga irányadó.
Kapcsolódó linkek
A szülői felelősségről szóló kiadvány
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.