Szülői felelősség – gyermek feletti felügyelet, kapcsolattartási jog

1 Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A terminológiát illetően Luxemburgban a „szülői felelősség” kifejezés helyett a „szülői felügyelet” kifejezést használják. Ez a fogalom magában foglalja az eltartott kiskorú gyermekek személye és tulajdona tekintetében a törvény által a védelmi, nevelési és tartási feladatok ellátása céljából a szülőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket.

Mindkét szülő rendelkezik szülői felügyeleti joggal a gyermekeik biztonságának, egészségének és erkölcsének védelme, a nevelésük biztosítása és a személyük tiszteletben tartásával a fejlődésük lehetővé tétele céljából. A szülők jogosultak és kötelesek gyermekük tartásának és nevelésének felügyeletére. A szülői felügyelet a szülőknek nem abszolút és szabad mérlegelés körébe tartozó joga: a szülői felügyelet gyakorlásának ugyanis a gyermek érdekét kell szolgálnia.

2 Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

Elviekben, amennyiben a származás mindkét szülő vonatkozásában megállapításra került, akkor közösen gyakorolják szülői felügyeleti jogaikat, függetlenül attól, hogy házasok vagy sem, regisztrált partnerkapcsolatban élnek, különváltak vagy elváltak. Amennyiben a származás valamelyik szülő vonatkozásában nem került megállapításra, vagy valamelyikük elhunyt, hiányzik vagy akaratnyilvánításra képtelen, a másik szülő egyedül gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat.

3 Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Ha a szülők elhunytak vagy nem tudnak gondoskodni gyermekeikről, gyámot (tuteur) kell kijelölni. Az utoljára elhunyt szülő választhat a gyámot. Amennyiben ilyen választásra nem került sor, a család egy formális gyűlésen („családtanács”, conseil de famille), vagy ennek hiányában a családjogi ügyekben eljáró bíró (juge aux affaires familiales) jelöli ki a gyámot.

4 Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

A szülők házasságának felbontása vagy a különválás főszabály szerint nem módosítja a szülői felügyelet gyakorlásának feltételeit, azt továbbra is mindkét szülő közösen gyakorolja. Különválásuk után a szülőknek továbbra is együtt kell meghozniuk a gyermek életével kapcsolatos fontos döntéseket. Jóhiszeműen cselekvő harmadik felek viszonylatában mindegyik szülő úgy tekintendő, hogy a másik beleegyezésével cselekszik, amikor a gyermek személyéhez fűződő, szülői felügyelettel kapcsolatos mindennapos cselekményt végez.

A bíróság csak akkor ítélheti meg a szülői felügyelet gyakorlását az egyik szülő javára, ha ez a gyermek érdekeit szolgálja. Ebben az esetben a szülői felügyelet gyakorlására kijelölt szülő egyedül hozza meg a gyermekkel kapcsolatos döntéseket. A másik szülő azonban jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon és figyelemmel kísérje a gyermek tartását és nevelését. Súlyos okokon alapuló kivételektől eltekintve ez a szülő rendelkezik láthatási és tartózkodással kapcsolatos joggal is.

Kivételes körülmények között a bíróság dönthet úgy is, hogy a gyermeket egy harmadik személynél helyezi el, aki a gyermek felett a szülői felügyeleti jogokat gyakorolja.

Ha a gyermeket a szülők egyetértésével helyezik el harmadik személynél, akkor a két szülő továbbra is gyakorolja a szülői felügyeletet. A gyermek felügyeletével és nevelésével kapcsolatos valamennyi szokásos cselekményt azonban az a személy hajtja végre, akinél a gyermeket elhelyezték. A bíróság ideiglenes jelleggel is elhelyezheti a gyermeket harmadik személynél, és rendelkezhet úgy, hogy ennek a személynek kérelmeznie kell a gyámságot.

5 Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen?

Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felügyelet tárgyában, megállapodásuk kizárólag akkor válik jogilag kötelező erejűvé, ha azt az illetékes bíróság jóváhagyja.

6 Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

A szülők családjogi közvetítői eljárást vehetnek igénybe.

7 Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

A családjogi ügyekben eljáró bíró a következő kérdésekben dönthet:

• A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos kérelmek a szülői felügyelet megszüntetése iránti kérelmek kivételével: ez kiterjed a közös szülői felügyelet gyakorlásának feltételeire, függetlenül attól, hogy a szülők házasok, különváltak vagy elváltak. A bíróság csak akkor ítéli meg a szülői felügyelet gyakorlását az egyik szülő javára, ha ez a gyermek érdekeit szolgálja.
• Azon szülő láthatási és tartózkodással kapcsolatos jogának gyakorlása, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették: ez a jog csak súlyos okból tagadható meg.
• A gyermeknek a felmenő ági rokonaival való kapcsolattartás iránti joga: e jogot csak a gyermek mindenek felett álló érdekében lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben az esetben a bíróság határozza meg a gyermek és a hozzátartozó közötti kapcsolattartás szabályait.
• A más személyek láthatási és tartózkodással kapcsolatos joga rokonságtól függetlenül: a bíróság ezt a jogot csak rendkívüli körülményekre tekintettel ítéli meg.
• A gyermek tartásához és neveléséhez való hozzájárulás kötelezettsége a szülők együttélése alatt: a szülők különválása esetén ez a kötelezettség gyermektartásdíj formájában teljesíthető, amelyet a gyermek szükségletei és az egyes szülőknek a hozzájárulási képessége határoz meg; a gyermek nagykorúvá válását követően is fennállhat ez a kötelezettség, ha a gyermek nem tudja eltartani magát.

8 Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő előzetes megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

A szülők házasságának felbontása vagy a különválás főszabály szerint nem módosítja a szülői felügyelet gyakorlásának feltételeit, azt továbbra is mindkét szülő közösen gyakorolja. A szülőknek továbbra is együtt kell meghozniuk a gyermek életével kapcsolatos fontos döntéseket (tartás, nevelés, iskolaválasztás stb.).

A bíróság csak akkor ítéli meg a szülői felügyelet gyakorlását az egyik szülő javára, ha ez a gyermek érdekeit szolgálja. Ebben az esetben a szülői felügyelet gyakorlására kijelölt szülő egyedül hozza meg a gyermekkel kapcsolatos döntéseket. A másik szülő azonban jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon és figyelemmel kísérje a gyermek tartását és nevelését. Súlyos okokon alapuló kivételektől eltekintve ez a szülő rendelkezik láthatási és tartózkodással kapcsolatos joggal is. Ezért a szülők különválása esetén mindkét szülőnek tartani kell a kapcsolatot a gyermekkel, és tiszteletben kell tartani a gyermek és a másik szülő közötti kapcsolatot.

Ha az a szülő, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették, úgy véli, hogy a másik szülő nem a gyermek érdekében gyakorolja a szülői felügyeletet, bírósághoz fordulhat a jogvita rendezése érdekében. Ebben az esetben a bíróság szükség esetén a szülői felügyelet odaítéléséről hozott döntését vagy a szülői felügyelet gyakorlásának feltételeit megváltoztathatja.

9 Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

A szülők különválása esetén a közös szülői felügyelet azt feltételezi, hogy a szülők között általános megállapodás és egyetértés áll fenn annak érdekében, hogy a szülői felügyelet gyakorlásával, valamint a gyermek tartásával és nevelésével kapcsolatos döntéseket illetően folyamatosan és konstruktívan együtt tudjanak működni. A családjogi ügyekben eljáró bíró mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva hozza meg döntését.

10 Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

A kérelmező a kerületi bírósághoz (tribunal d’arrondissement) benyújtott kérelemmel a családjogi ügyekben eljáró bíró elé viheti az ügyet. A kereseti kérelemben fel kell tüntetni a kérelem keltét és célját, a felek vezeték- és keresztnevét, címét, valamint születési dátumát és helyét. Ha a felperes nem Luxemburgban lakik, a kérelemben fel kell tüntetni egy luxemburgi kézbesítési címet. A feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venni. A bíróság hivatala (greffe) 15 napon belülre idézi a feleket, kivéve, ha a határidőt az új polgári perrendtartás (Nouveau Code de procédure civile) alapján távolság miatt meghosszabbítják.

A főszabály alóli kivételként nem a családjogi ügyekben eljáró bíró, hanem a polgári bíróságként eljáró kerületi bíróság bírálja el a szülői felügyelet teljes körű vagy részleges megszüntetésére irányuló keresetet. Az egyik szülő lakóhelye (domicile) vagy tartózkodási helye (résidence) szerinti kerületi bíróságnál működő ügyészhez kell benyújtani ezt a keresetet. Ha a szülőknek nincs ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye Luxemburgban, a gyermekek tartózkodási helye szerinti kerületi bíróság elé kell terjeszteni a keresetet. Amennyiben nem mindegyik gyermek tartózkodik ugyanabban a kerületben, a kereset a luxembourgi kerületi bíróság elé kerül. Az ügyész megvizsgálja a kiskorú családjának helyzetét és a szülők megfelelő jellemét. A szülőket felhívják arra, hogy terjesszék a bíróság elé az általuk megfelelőnek tartott észrevételeket és kifogásokat. A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereseti kérelemnek tartalmaznia kell a tényeket, és csatolni kell az azokat alátámasztó dokumentumokat. A bírósági tisztviselő (greffier) értesíti a szülőket vagy azokat a felmenő ági hozzátartozóikat, akivel szemben a keresetet benyújtották, és idézést bocsát ki velük szemben. A feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venni. Mindenesetre a bíróság hivatalból vagy valamelyik fél kérelmére elrendelhet minden olyan ideiglenes intézkedést, amelyet a szülői felügyelet gyakorlásához szükségesnek tart. A bíróság hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja ezeket az intézkedéseket. Ha a szülő vagy gyám szeretné a megszüntetett jogok visszaállítását, kérelmet kell benyújtania az e jogok gyakorlására jogosult személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz.

11 Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

A családjogi ügyekben eljáró bíróhoz a kerületi bírósághoz benyújtott kérelem útján kell keresetet előterjeszteni valamelyik szülőnek vagy az új polgári perrendtartás 1007-50. cikke szerinti ítélőképességgel rendelkező kiskorúnak. Nem kell ügyvédnek képviselni a feleket, kivéve, ha a házasságnak a házasság helyrehozhatatlan megromlásán alapuló felbontása iránti eljárásban vagy különválás iránti eljárásban nyújtják be a kérelmet. Ebben az esetben egy teljeskörűen eljárni jogosult ügyvédnek (avocat à la Cour) kell képviselni a feleket.

A kérelmet papír alapon kell benyújtani az illetékes kerületi bíróság tisztviselőjéhez, amely bíróság a következő:

1° a család lakóhelye szerint bíróság;

2° ha a szülők külön élnek, a szülői felügyelet közös gyakorlása esetén azon szülő lakóhelye szerinti bíróság, akinél a kiskorú szokásos tartózkodási helye található, vagy azon szülő lakóhelye szerinti bíróság, aki a szülői felügyeletet kizárólagosan gyakorolja;

3° egyéb esetekben a nem az eljárást indító személy tartózkodási helye szerinti bíróság.

Közös kérelem esetén a felek választása szerint az egyik fél lakóhelye szerinti bíróság az eljáró bíróság. Az új polgári perrendtartás 1007-2. cikkében további információ található.

Ha a házasságnak a házasság helyrehozhatatlan megromlásán alapuló felbontása iránti eljárásban vagy különválás iránti eljárásban nyújtják be a kérelmet, az illetékes bíróság a házastársak közös lakóhelye szerinti bíróság, közös lakóhely hiányában az alperes házastárs lakóhelye szerinti bíróság.

A szülői felügyelet gyakorlásának megállapítására vagy megváltoztatására irányuló, valamint a láthatási és tartózkodásra vonatkozó jogokkal kapcsolatos kérelmek esetén az idézéstől számított egy hónapon belül megtartják a tárgyalást.

A családjogi ügyekben eljáró bíró előtti tárgyalás nem nyilvános. A tárgyalásra zárt ülésen kerül sor. Főszabályként a bíró egyedül jár el, de a jogvitát több bíróból álló tanács elé utalhatja, ha az ügy különösen bonyolult. A családjogi ügyekben eljáró bíró dönt az ideiglenes intézkedés iránti kérelmekről is.

A családjogi ügyekben eljáró bíró személyesen hallgatja meg a feleket, és kísérletet kell tennie a felek kibékítésére. A bíró javasolhatja a közvetítői eljárás igénybevételét. A bíró elrendelheti a család helyzetének vizsgálatát (enquête social) vagy egyéb bizonyításfelvételt. Amikor a családjogi ügyekben eljáró bíró a szülői felügyelet gyakorlásának feltételeiről dönt, figyelembe veheti többek között a szülők által korábban követett gyakorlatot, bármely korábban kötött megállapodást, a gyermek érzelmeit, a szülőknek a kötelezettségei ellátására és egymás tiszteletben tartására való képességét, valamint a vizsgálatok és a bizonyításfelvétel eredményeit.

Gyermektartásdíj vagy a gyermek tartásához és neveléséhez való hozzájárulás iránti kérelem esetén a családjogi ügyekben eljáró bíró kötelezheti a feleket vagy harmadik személyeket, hogy a felek jövedelmének, adósságának és keresetének megállapítása érdekében adjon tájékoztatást vagy nyújtson be üzleti könyvet vagy számviteli iratot.

A családjogi ügyekben eljáró bíró határozatával szemben 40 napon belül fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést egy teljeskörűen eljárni jogosult ügyvédnek kell ellenjegyezni.

Amikor a családjogi ügyekben eljáró bíró már az ügy érdemében dönt, és rendkívül sürgős helyzet áll fenn, amelyet a kérelemben megfelelően alá kell támasztani, rendkívüli egyszerűsített eljárásban (en référé exceptionnel) ideiglenes intézkedés (mesures provisoires) iránti kérelem nyújtható be a családjogi ügyekben eljáró bíróhoz. Az ügy érdemében döntő kerületi bíróság tisztviselőjéhez kell benyújtani az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet. A feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venni.

12 Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Költségmentességben assistance judiciairerészesülhetnek azok a személyek, akiknek a jövedelme a luxemburgi jog szerint nem kielégítő. A költségmentesség igényléséhez ki kell tölteni egy kérdőívet, amely a Központi Szociális Segélyszolgálatnál (Service central d’assistance sociale) elérhető, és be kell nyújtani az illetékes ügyvédi kamara elnökéhez (Bâtonnier de l'Ordre des avocats), aki dönt az ügyben.

A költségmentesség kiterjed mindazon kérelem, eljárás és cselekmény során felmerülő valamennyi költségre, amellyel kapcsolatban engedélyezik. Így például kiterjed a bírósági illetékre és a nyilvántartásba vétel díjára; a hivatal költségeire, az ügyvédi díjakra, a bírósági végrehajtók díjára és költségeire, a közjegyzők díjára és költségeire, a technikusok díjára és költségeire, a tanúk juttatásaira, a tolmácsok és fordítók díjaira; a külföldön hatályos jogról szóló igazolás (certificats de coutume) költségeire; utazási költségek; a nyilvántartásba vétellel, a jelzáloggal és a dologi teherrel kapcsolatos alaki követelményekkel kapcsolatos illetékekre és díjakra; valamint szükség szerint az újságban történő közzététel költségeire.

13 Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

A szülői felügyeletről hozott határozat ellen fellebbezés nyújtható be a fellebbviteli bírósághoz (Cour d’appel). A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő főszabály szerint 40 nap. A határidő azonban 15 nap a családjogi ügyekben eljáró bíró által a házasságnak a házasság helyrehozhatatlan megromlásán alapuló felbontása iránti eljárásban, különválás iránti eljárásban vagy rendkívüli gyorsított eljárásban az ideiglenes intézkedésről hozott határozata elleni fellebbezés esetén.

14 Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen bírósághoz kell fordulni és milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A családjogi ügyekben eljáró bíró, aki ütemtervet állapított meg a gyermek mindkét szülővel való együttélésére, vagy aki jóváhagyta a szülő vagy harmadik fél kapcsolattartási jogát, ezt követően végrehajtási intézkedésekkel egészítheti ki a határozatot. Meghatározza ezen intézkedések jellegét és végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket, a gyermek érdekét figyelembe véve. A bíró kényszerítő bírságot állapíthat meg a határozat végrehajtásának biztosítása érdekében.

A luxemburgi jog számos módot biztosít a szülői felügyeletről szóló határozat végrehajtására abban az esetben, ha rendszeresen megtagadják a határozat végrehajtását.

Először is, polgári jogi szankcióként a családjogi ügyekben eljáró bíró kényszerítő bírságot (astreinte) szabhat ki, hogy kikényszerítse a nem teljesítő szülőtől a kötelezettsége teljesítését. A gyermek tartózkodási helye szerint illetékes kerületi bírósághoz kell előterjeszteni a kényszerítő bírság kiszabása iránti keresetet.

Ha valamelyik szülő ismételten nem tesz eleget a lakhatási és tartózkodással kapcsolatos jogra vagy a váltakozó lakóhelyre vonatkozó bírósági határozatoknak, a családjogi ügyekben eljáró bíró családjogi közvetítői eljárást javasolhat. Ha továbbra sem hajtják végre a határozatot, a bíró a sérelmet szenvedett szülő kérelmére a másik szülő javára biztosíthatja a szülői felügyeletet vagy a lakhatási és tartózkodással kapcsolatos jogot.

Másodszor, büntetőjogi szankciókat von maga után a gyermek láthatását elrendelő határozat teljesítésének elmulasztása. Az ügyészség hivatalból vagy a sértett feljelentése alapján vizsgálatot indíthat. A büntetőbíróságként eljáró kerületi bíróság büntetőjogi szankciókat szab ki, és adott esetben kártérítést állapít meg a sértettnek. A feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venni.

15 Mit kell tennem az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat e tagállamban történő elismerése és végrehajtása érdekében?

A házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i 2019/1111/EU rendelet (átdolgozás) (a továbbiakban: Brüsszel IIb. rendelet) értelmében főszabály szerint a törvény erejénél fogva elismerik Luxemburgban az Európai Unió más tagállamának – Dánia kivételével – bírósága által a szülői felelősségre vonatkozóan hozott határozatot. Másképpen fogalmazva, külön eljárás nélkül el kell ismerni az ilyen határozatokat.

Az Európai Unió valamely másik tagállamának bírósága által a szülői felügyeletre vonatkozóan hozott, ott végrehajtható határozat Luxemburgban végrehajtható anélkül, hogy végrehajthatóvá kellene nyilvánítani. Az ilyen határozat végrehajtása érdekében a végrehajtást kérő félnek a végrehajtásért felelős illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

a) a határozat egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek, és

b) a Brüsszel IIb. rendelet 36. cikkével összhangban kiállított megfelelő igazolás.

A végrehajtásért felelős illetékes hatóság a tanúsítvány szabad szöveges mezői lefordítható tartalmának fordítását és a határozat fordítását is kérheti.

Meg kell jegyezni, hogy a láthatási jogra és a gyermek visszavitelére vonatkozó határozatokat a jogorvoslat lehetősége nélkül elismerik, kivéve, ha a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi határozattal, és azokat végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül hajtják végre. Az ilyen határozat végrehajtása érdekében a végrehajtást kérő félnek a végrehajtásért felelős illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

a) a határozat egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek, és

b) a Brüsszel IIb. rendelet 47. cikkével összhangban kiállított megfelelő igazolás.

A végrehajtásért felelős illetékes hatóság a tanúsítvány szabad szöveges mezői lefordítható tartalmának fordítását és a határozat fordítását is kérheti.

16 E tagállamban mely bírósághoz kell fordulnom egy másik tagállamban meghozott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat elismerésének és végrehajtásának megtámadása érdekében? Melyik eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A Brüsszel IIb. rendelet értelmében bármely érdekelt fél, idézéssel, a polgári ügyekben eljáró körzeti bírósághoz nyújthat be az Európai Unió valamely másik tagállamának bírósága által hozott, szülői ügyekben hozott határozattal kapcsolatos elismerés vagy végrehajtás megtagadása iránti kérelmet. A felet ügyvédnek kell képviselni.

Az elismerés megtagadásának és a végrehajtás megtagadásának okait a Brüsszel IIb. rendelet 39. és 41. cikke sorolja fel.

A polgári ügyekben eljáró körzeti bíróság határozata ellen bármely fél fellebbezhet a polgári ügyekben eljáró Fellebbviteli Bírósághoz. A polgári ügyekben eljáró Fellebbviteli Bíróság határozata ellen jogi okból fellebbezés nyújtható be a semmítőszékhez (Cour de Cassation).

17 Melyik jogot alkalmazza a bíróság a szülői felelősségről szóló eljárásban, ahol a gyermek vagy a felek nem e tagállamban élnek vagy eltérő állampolgársággal rendelkeznek?

A bíróság által alkalmazandó jog kérdését meg kell különböztetni attól a kérdéstől, hogy mely bíróság az illetékes. A szülői felügyelet ügyében illetékes bíróság a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság (a Brüsszel IIa. rendelet 8. cikke és a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-i hágai egyezmény 5. cikke). A hágai egyezmény meghatározza az alkalmazandó jogot is. A gyermek állampolgársága irreleváns. A gyermek személyének és vagyonának védelme érdekében hozandó intézkedésekre vonatkozó joghatósága a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti szerződő állam hatóságainak van, ami Luxemburgban a családjogi ügyekben eljáró bíró. A szülői felügyelet gyakorlására a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga vagy, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye megváltozik, az új szokásos tartózkodási hely szerinti állam joga irányadó.

Kapcsolódó linkek

A szülői felelősségről szóló kiadvány

Legilux

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.