- 1 Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?
- 2 Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?
- 3 Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?
- 4 Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?
- 5 Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen?
- 6 Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?
- 7 Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?
- 8 Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő előzetes megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?
- 9 Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?
- 10 Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?
- 11 Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?
- 12 Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?
- 13 Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?
- 14 Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen bírósághoz kell fordulni és milyen eljárás követendő ilyen esetekben?
- 15 Mit kell tennem az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat e tagállamban történő elismerése és végrehajtása érdekében?
- 16 E tagállamban mely bírósághoz kell fordulnom az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat elismerésének megtámadása érdekében? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?
- 17 Melyik jogot alkalmazza a bíróság a szülői felelősségről szóló eljárásban, ahol a gyermek vagy a felek nem e tagállamban élnek vagy eltérő állampolgársággal rendelkeznek?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?
A fogalom a szülőknek a kiskorú gyermekre vonatkozó, a máltai polgári törvénykönyv (máltai törvénytár 16. fejezet) szerinti jogait és kötelezettségeit foglalja össze. A „szülői felelősség” kifejezést a máltai jogi szabályozás „szülői hatalomként” használja, és az a felügyeleti jogot, a kapcsolattartási jogot, a lakóhelyre, utazásra vonatkozó döntéseket, tartási kötelezettséget, oktatást, valamint főbb egészségügyi kérdésekben való döntéseket, valamint a gyermek vagyonának kezelését foglalja magában.
2 Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?
A vér szerinti szülő, illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadási eljárás lezárásától kezdve az örökbefogadó szülők. Ezenkívül az egyedülálló anya rendelkezik szülői felelősséggel, kivéve, ha az apa a gyermek anyjával együtt jegyezteti be a gyermek születését.
3 Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?
Amennyiben a gyermekre vonatkozó gondozási végzést vagy bírósági végzést hoznak, a gyermek gondozásáért és a gyermek feletti felügyeletért a gyermekekről és fiatalokról (a gondozási végzésről) szóló törvény (máltai törvénytár 285. fejezet) szerint a miniszter felelős.
4 Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?
A házasság felbontása vagy különválás esetén erről bírósági határozatban vagy közvetítés segítségével döntenek. Emellett meghatározható a felek által közjegyző előtt aláírt, jogi kötőerővel rendelkező és végrehajtható megállapodásban is.
5 Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen?
Amennyiben az ilyen megállapodás megkötésére a különválásra irányuló eljáráson kívül kerül sor, a megállapodást jóvá kell hagynia a bíróságnak és regisztrálni kell a központi nyilvántartásban ahhoz, hogy jogi kötőerővel bírjon. Másrészről, ha a szülői felelősségre vonatkozó megállapodás megkötésére a különválásra vagy a házasság felbontására irányuló eljárás során kerül sor, a megállapodást be kell terjeszteni az ezen eljárásban eljáró bírósághoz, és a bíróság határozatot hoz a megállapodás jóváhagyásáról vagy elutasításáról.
6 Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?
Ilyen esetben egy alternatív módszer a közvetítési eljárás. Amennyiben a szülők ezen eljárás során sem jutnak megállapodásra, a polgári bíróság (családjogi csoport) előtt kell eljárást indítani.
7 Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?
A bíró minden, a gyermek jólléte szempontjából fontos kérdésben dönthet, ilyen például a gyermek tartózkodási helye, hogy mely szülő rendelkezik felügyeleti joggal, a láthatási és kapcsolattartási jogok, valamint a gyermekre vonatkozó tartásdíj-fizetési kötelezettség.
8 Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő előzetes megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?
A bíróság ritkán bízza meg a gondozással és felügyelettel az egyik szülőt, de erről eseti alapon kell dönteni. Amennyiben azonban a bíróság a gondozással és a felügyeleti jog gyakorlásával az egyik szülőt bízza meg, bizonyos kérdésekben továbbra is csak a másik szülő hozzájárulásával lehet dönteni, ilyen különösen a kapcsolattartás vagy a kiskorú gyermek harmadik országba való elvitele, amelyek közvetlen hatással lennének a felügyeleti joggal nem rendelkező szülő kapcsolattartási jogaira.
9 Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?
Ez azt jelenti, hogy a gyermekkel kapcsolatos kérdésben a szülők egyeztetnek és közösen hozzák meg a döntéseket. Ez nem vonatkozik a mindennapi tevékenységekre, beletartoznak viszont a tartózkodási helyre, oktatásra és egészségi állapotra vonatkozó fontos döntések. A polgári törvénykönyv 136. cikkének (3) bekezdése meghatározza azokat a különös intézkedéseket, amelyek meghozatalához mindkét szülő hozzájárulására szükség van.
10 Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?
Ha a közvetítés sikertelen, a polgári bíróságon (annak családügyi csoportjánál) kell keresetet benyújtani. Nincs hivatalos felsorolás a szükséges dokumentumokról, így tehát minden releváns dokumentumot és igazolást csatolni lehet a keresethez, különösen azokat, amelyek a szülői felelősséget tanúsítják, ideértve a gondozásra és felügyeletre vonatkozó megállapodásokat és a meghozott határozatokat.
11 Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?
A kérelem ügyében kitűzik a tárgyalás időpontját. Az ügy tárgyalása során a bíró meghallgatja a feleket és a felek által beidézett egyéb tanúkat. A bíróság emellett, ha szükségesnek tartja, kijelölhet szociális munkásokat és pszichológusokat, hogy jelentést készítsenek a gyermekről. A bíróság által kijelölt szakértők a szülők, a gyermek és az ügyben érintett, különös szakértelemmel bíró további személyek meghallgatását követően készítik el jelentésüket. Sürgősségi eljárásra akkor kerül sor, ha a kérelmet benyújtó fél a sürgősséget megfelelően alátámasztó okokra hivatkozik. A kiskorú gyermek érdekében a sürgős kérdésekben ideiglenes intézkedést lehet hozni, például a távozás megakadályozása, a gondozás és felügyelet stb. terén.
12 Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?
Igen, lehetőség van költségmentesség kérelmezésére, de a kérelmező vonatkozásában a bíróságok szervezetéről és a polgári perrendtartásról szóló törvény (máltai törvénytár 12. fejezet) harmadik könyvének X. fejezete alapján a rászorultság vizsgálatára kerül sor. A költségmentességről a költségmentességre vonatkozó tájékoztatóból tudhat meg többet.
13 Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?
Csak jogkérdésben lehet fellebbezni, például, ha a felek egyike nem idézhetett be tanúkat és a bíróság e döntését nem indokolta. Ilyen esetben a fellebbviteli bíróságnál lehet fellebbezni.
14 Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen bírósághoz kell fordulni és milyen eljárás követendő ilyen esetekben?
A polgári bíróság (családjogi csoport) által hozott határozat automatikusan végrehajtható, amennyiben azonban az egyik fél nem tesz eleget az ilyen határozatnak, a szülő, akinek szülői felelősségét korlátozták, bejelentést tehet a rendőrségen, és a rendőrség büntetőeljárást indít a törvényszék előtt a végrehajtás foganatosítása, valamint pénzbírság és/vagy szabadságvesztés elrendelése érdekében. Emellett a bírósági határozat megváltoztatása érdekében kérelem nyújtható be a polgári bírósághoz (annak családjogi csoportjához).
15 Mit kell tennem az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat e tagállamban történő elismerése és végrehajtása érdekében?
Az alkalmazandó eljárás a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendeletben (Brüsszel IIa. rendelet) szereplő eljárás, amely szerint az illetékes bíró igazolást bocsát ki, amelyet a bírósági határozattal és a határozat elismerésére és végrehajtására irányuló kérelemmel együtt be kell nyújtani a polgári bíróságon (annak családjogi csoportjánál). A kérelemben meg kell jelölni egy értesítési címet is. Minden dokumentumot le kell fordítani máltai nyelvre vagy angolra.
16 E tagállamban mely bírósághoz kell fordulnom az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat elismerésének megtámadása érdekében? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?
Az elismerést ugyanazon bíróság előtt lehet megtámadni, mint amelyhez az elismerésre és végrehajtásra irányuló kérelmet benyújtották. Ezt a kérelemre adott válaszban lehet megtenni, és e válaszban meg kell jelölni az elismerés és végrehajtás megtagadását megalapozó okokat.
17 Melyik jogot alkalmazza a bíróság a szülői felelősségről szóló eljárásban, ahol a gyermek vagy a felek nem e tagállamban élnek vagy eltérő állampolgársággal rendelkeznek?
Az alkalmazandó jog a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.