Szülői felelősség – gyermek feletti felügyelet, kapcsolattartási jog

1 Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A lengyel családjogi és gyámügyi törvénykönyv nem határozza meg a szülői felelősség (felügyelet) fogalmát. A szülői felügyeletet a lengyel jogi szakirodalom a szülőknek a kiskorú gyermekre vonatkozó kötelességeiként és jogaiként határozza meg, amelynek célja, hogy biztosítsa a gyermekről és a gyermek vagyonáról való megfelelő gondoskodást.

2 Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

A szülői felügyelet mindkét szülőt terheli. Amennyiben a szülők egyike elhunyt vagy korlátozottan cselekvőképes, a másik szülő rendelkezik a szülői felügyeleti joggal. Ugyanez érvényesül, ha a szülők egyikének szülői felügyeletét felfüggesztették.

A szülői felügyelet bírósági határozattal is korlátozható. Ilyen esetben a szülői felügyelet gyakorlására a másik szülő jogosult a bírósági határozatban rögzítettek szerint.

3 Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Ha a szülők egyike sem képes a szülői felügyelet gyakorlására, kérelmezhetik a gyámügyekkel foglalkozó bíróságtól (sąd opiekuńczy) vagy más közigazgatási szervtől, hogy a gyermeket helyezzék nevelőszülői gondozásba. Rendkívül sürgős esetekben a gyermek szüleinek kérelmére vagy hozzájárulásával a gyermeket a kerületi hatóság vezetője (starosta) és a nevelőszülők vagy a nevelőszülői otthont (rodzinny dom dziecka) működtető személyek közötti megállapodás alapján is nevelőszülői gondozásba lehet venni.

Amennyiben a szülők nem kívánják a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorolni, hozzájárulhatnak a gyermek örökbefogadásához. A lengyel jogban háromféle örökbefogadás létezik: a teljes, a teljes és visszavonhatatlan, valamint a nem teljes örökbefogadás.

Amennyiben a szülői felügyelet szülők általi gyakorlása veszélyezteti a gyermek érdekeit, a gyámügyekkel foglalkozó bíróság határozatában korlátozhatja a szülők szülői felügyeletét, és a gyermeket nevelőszülőknél, nevelőszülői otthonban, intézményi gondozásban, gondozó- és kezelőintézetben, betegápoló intézetben vagy terápiás rehabilitációs intézetben helyezheti el.

4 Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

A lengyel bíróság a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat meghozatalakor a gyermek feletti szülői felügyelet kérdését is köteles rendezni, kivéve, ha a konkrét esetben nem rendelkezik hatáskörrel a szülői felügyelet tekintetében. A szülői felügyelet kérdésének rendezésekor a lengyel bíróság figyelembe veheti a házastársak között a szülői felügyelet gyakorlása tekintetében létrejött írásbeli megállapodást, feltéve, hogy ez a gyermek mindenek felett álló érdeke.

Amennyiben a szülők nem jutnak megegyezésre, a bíróság a gyermek arra vonatkozó jogára tekintettel, hogy őt mindkét szülő nevelje, az alábbiak szerint járhat el:

1) dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlása mellett;

2) az egyik szülőre ruházhatja a szülői felügyeleti jogot, és a másik szülőnek a gyermekre vonatkozó szülői felügyeletét konkrét kötelezettségekre és jogokra korlátozhatja.

5 Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen?

A jogszabályok nem határoznak meg alaki követelményeket az ilyen szülői megállapodásokra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szülők közötti, a szülői felügyelet gyakorlásának módjára vonatkozó megállapodás nem rendelkezik jogi kötőerővel, az csupán a bíróság e tekintetben hozott ítéletének alapjául szolgálhat. Megállapodás közvetítői eljárás útján is létrejöhet. Ebben az esetben a megállapodást írásba foglalják, és azt mindkét szülő és a közvetítő aláírja. Ahhoz, hogy jogilag kötelező erejű legyen, az egyezséget a bíróságnak jóvá kell hagynia.

6 Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

A szülők közvetítő segítségét is igénybe vehetik. A közvetítői szolgáltatást közvetítői eljárásra vonatkozó megállapodás vagy a szülőket közvetítői eljárásra utaló bírósági határozat alapján nyújtják. A megállapodás az egyik szülő közvetítői eljáráshoz való hozzájárulásával is létrejöhet, ha a közvetítői eljárást a másik szülő kérelmezte. A közvetítő előtt megkötött egyezség azonban mindaddig nem rendelkezik a perbeli egyezség jogerejével, amíg azt a bíróság jóvá nem hagyja.

7 Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

A szülők a gyermek feletti szülői felügyelettel kapcsolatos következő kérdésekben fordulhatnak a gyámügyi bíróságokhoz Lengyelországban:

1) ha a gyermek különélő szülei közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, a szülői felügyelet és a gyermekkel való kapcsolattartási jog gyakorlásának módja;

2) a gyermek szempontjából fontos kérdésekkel kapcsolatos vita rendezése, ha a szülők a kérdésben nem tudnak megegyezni, ideértve a tartózkodási hely megválasztását, az iskola megválasztását, a családi és utónév megválasztását, az orvosi kezelésre vonatkozó döntéseket, a külföldi utazásokat, stb.

3) a gyermek és a szülő közötti jogügyletek, ha e jogügyletek túlmutatnak a gyermek vagyonát érintő szokásos vagyonkezelésen.

8 Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő előzetes megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Igen. Amennyiben a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt hatalmazta fel, ez a szülő a gyermeket érintő valamennyi kérdésben szabadon dönthet, anélkül, hogy erről a másik szülővel előzetesen egyeztetnie kéne, vagy be kéne szereznie a másik szülő hozzájárulását.

A gyámügyi bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha a szülő a szülői felügyeletet tartós akadályoztatása folytán nem tudja gyakorolni, visszaél a szülői felügyeleti jogával, vagy súlyosan elhanyagolja a gyermekkel szembeni kötelességeit.

9 Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

A szülők számára megítélt közös felügyelet alapján a szülők azonos jogokat és kötelezettségeket gyakorolhatnak és kell gyakorolniuk a gyermekre vonatkozóan. Ez többek között azt jelenti, hogy a gyermekkel kapcsolatos fontos kérdésekben a szülőknek közösen kell dönteniük, ha pedig nem tudnak megegyezni, az ügyben a gyámügyi bíróság dönt.

10 Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

A szülői felügyeletre vonatkozó ügyekben a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes kerületi bíróság (sądy rejonowe) gyermek- és családjogi kollégiuma (gyámügyi bíróság) dönt. Amennyiben ez alapján nem állapítható meg illetékesség, a varsói fővárosi kerületi bíróság illetékes.

A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülők házassági anyakönyvi kivonatát (amennyiben házasok), valamint a kérelmet alátámasztó egyéb dokumentumokat, például az orvosi igazolásokat, iskolai igazolásokat, oktatási értékeléseket, stb.

11 Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

A szülői felügyelettel kapcsolatos ügyek esetében a peres eljárásnál kevésbé formális, úgynevezett peren kívüli eljárás alkalmazandó.

Emellett az eljárásban részt vevő fél kérelmére a gyámügyi bíróság az ügy körülményeire tekintettel általa megfelelőnek ítélt módon ideiglenes intézkedést rendelhet el. Az ilyen határozatok a kibocsátás időpontjában hatályossá és végrehajthatóvá válnak.

12 Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

A szülői felügyeletre vonatkozó eljárásban részt vevő felek kötelesek megfizetni a polgári eljárásokban a jogi költségekről szóló törvény szerinti díjakat és költségeket. Ugyanakkor a törvény 102. cikkének (1) bekezdése alapján a bírósági eljárásban részt vevő fél költségmentességet kérelmezhet, ha benyújt egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a saját vagy családja életvitelének veszélyeztetése nélkül nem tudja e költségeket viselni. A jogi költségek alóli mentesülés iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező családi állapotát, vagyonát, jövedelmét és megélhetését bemutató nyilatkozatot. Az eljárásban részt vevő felet a bíróság részlegesen is mentesítheti a jogi költségek viselése alól, ha a fél e költségeknek csak egy részét képes megfizetni (101. cikk (1) bekezdés).

13 Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

Igen. A határozattal szemben magasabb fokú bíróságon lehet fellebbezni. A kerületi bíróság (sąd rejonowy) szülői felügyeletre vonatkozó határozatával szembeni fellebbezést a regionális bírósághoz (sąd okręgowy) lehet benyújtani. A regionális bíróságok (sąd okręgowy) által a házasság felbontására, különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére irányuló eljárásban a szülői felügyelet tárgyában hozott határozattal szemben a fellebbviteli bíróságon (sąd apelacyjny) lehet fellebbezni.

14 Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen bírósághoz kell fordulni és milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A gyermek visszavitelével kapcsolatos ügyekben a bíróság végrehajtó szerve a bíróság által kijelölt gyám (kurator sądowy). Amennyiben nem tesznek eleget a gyermek visszavitelét elrendelő bírósági ítéletnek, az a személy, akihez a gyermeket vissza kell vinni, kérelmezheti a határozatot meghozó bíróságtól, hogy rendelje el a gyermek kötelező elvitelét a bíróság által kijelölt gyám által. Amennyiben a szülői felügyelettel érintett személy ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság intézkedik a felkutatása iránt. A bíróság a kirendelt gyámot határozatban bízza meg, amelyet zárt ülésen is kibocsáthat. E határozattal szemben nincsen helye fellebbezésnek. A kirendelt gyám határozza meg a gyermek elvitelének időpontját és értesíti a jogosultat. A kirendelt gyám bárkitől elviheti a gyermeket, akinél a gyermek tartózkodik. Ebből a célból a kirendelt gyám igénybe veheti rendőrök, pszichológusok és más személyek segítségét.

A kapcsolattartás módjáról szóló ítéletek tekintetében a polgári perrendtartás más eljárást határoz meg. Ilyen esetben a gyermekkel való kapcsolattartásra jogosult személy kérelmére a gyámügyi bíróság azzal a felügyeleti jogot gyakorló személlyel szemben, aki nem teljesíti a gyermekkel való kapcsolattartási jogra vonatkozó ítéletből vagy egyezségből származó kötelezettségeit, olyan végzés kibocsátását helyezi kilátásba, amelyben elrendeli, hogy e személynek minden egyes kötelezettségszegés után egy meghatározott összeget kell fizetnie a jogosult részére. Amennyiben a gyermekkel való kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartástól eltiltott személy megsérti a határozattal előírt kötelezettségeit, a gyámügyi bíróság kilátásba helyezi annak elrendelését, hogy e személy fizessen meg a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorló személy számára egy meghatározott összeget. Amennyiben a gyámügyi bíróság által fizetésre kötelezett személy továbbra sem teljesíti a kötelezettségét, a gyámügyi bíróság e személyt a jogsértések számával összhangban álló meghatározott összeg megfizetésére kötelezi.

A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó, végrehajtható ítéletet vagy egyezséget csatolni kell a fent említett kérelemhez.

15 Mit kell tennem az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat e tagállamban történő elismerése és végrehajtása érdekében?

Az alkalmazandó rendelkezések a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. fejezetében találhatók. Az ilyen határozatok elismeréséhez és végrehajtásához fő szabály szerint nincsen szükség további eljárásra. A regionális bíróság előtt azonban előterjeszthető a határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelem. A regionális bíróság a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmek elbírálására is hatáskörrel rendelkezik. A kérelemnek mindkét esetben meg kell felelnie az eljárási iratokkal szemben támasztott feltételeknek, vagyis kifejezetten meg kell jelölnie, hogy a kérelem mire irányul, be kell mutatnia a kérelmet megalapozó tényeket, valamint tartalmaznia kell, hogy a felek megkísérelték-e az ügy közvetítői eljárás útján történő rendezését.

16 E tagállamban mely bírósághoz kell fordulnom az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat elismerésének megtámadása érdekében? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Az uniós tagállam bírósága által hozott határozat elismerésének megtagadása iránti kérelmet annál a regionális bíróságnál kell előterjeszteni, amely a külföldi bíróság határozatával rendezett ügy elbírálására illetékes lenne, vagy annak a régiónak a regionális bírósága előtt, amelyben az illetékes kerületi bíróság található, vagy – ilyen bíróság hiányában – a varsói regionális bíróság (Sąd Okręgowy w Warszawie) előtt. A regionális bíróság által az elismerés tárgyában hozott határozattal szemben előzetes fellebbezésnek (zażalenie) van helye, a fellebbviteli bíróság határozatával szemben pedig megsemmisítés iránti kereset terjeszthető elő (skarga kasacyjna). Szintén lehetőség van kezdeményezni az elismerés tárgyában hozott, fellebbezéssel nem támadható határozattal lezárult eljárás újbóli megnyitását, valamint az e tekintetben hozott, fellebbezéssel nem támadható határozat jogellenességének kimondását. Erre peren kívüli eljárásban kerül sor.

17 Melyik jogot alkalmazza a bíróság a szülői felelősségről szóló eljárásban, ahol a gyermek vagy a felek nem e tagállamban élnek vagy eltérő állampolgársággal rendelkeznek?

A szülői felügyeletre és a kapcsolattartási jogra vonatkozó ügyekben alkalmazandó jogot a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-i hágai egyezmény, illetve olyan kétoldalú megállapodások határozzák meg, amelynek Lengyelország is részese. Amennyiben egyik ilyen eszköz sem alkalmazandó, a nemzetközi magánjogi szabályok irányadók. Amennyiben a gyermek szokásos tartózkodási helye olyan országba kerül át, amely nem részese az egyezménynek, a gyermek előző szokásos tartózkodási helye szerinti országban meghozott intézkedések alkalmazási feltételeiben később bekövetkező valamennyi változást a gyermek aktuális tartózkodási helye szerinti ország joga szabályozza.

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.