Szülői felelősség – gyermek feletti felügyelet, kapcsolattartási jog

1 Mit jelent a gyakorlatban a jogi értelemben vett szülői felelősség fogalma? Melyek a szülői felelősséggel rendelkező személy jogai és kötelességei?

A szülői felelősség jelentése és időtartama

A szülői felelősség a szülőknek a gyermekre vonatkozó jogosultságait és kötelezettségeit jelenti. A gyermekek nagykorúságuk eléréséig vagy a nagykorúsításig szülői felelősség alatt állnak. A nagykorúság a 18. életév betöltését jelenti. A 16 évnél idősebb kiskorúak házasságkötéssel nagykorúnak minősülhetnek.

A szülői felelősség gyakorlójának jogai és kötelezettségei

A szülői felelősség a szülők következő, gyermekeikre vonatkozó jogait és kötelezettségeit foglalja magában (a polgári törvénykönyv 1877–1920-C. cikke):

• a gyermekek oktatása az általános és szakképzés biztosítása segítségével, különösen a fizikai vagy mentális károsodással rendelkező gyermekek tekintetében;
• a szülő anyagi körülményeinek megfelelően a gyermek fizikai és mentális fejlődésének elősegítése;
• a gyermek támogatásának biztosítása és a gyermek biztonságához, egészségéhez és oktatásához kapcsolódó költségek fedezése;
• a gyermekek képviselete;
• a gyermek vagyonának kezelése ugyanolyan gondossággal, mint amelyet a saját vagyonuk kezelésekor tanúsítanak;
• a gyermek feletti felügyeleti jog és a gyermek lakóhelyének meghatározása;
• a gyermek visszatérésének biztosítása, szükség esetén hatóság segítségével, ha a gyermek elhagyja a szülői házat vagy onnan elviszik;
• a 16 évnél fiatalabb gyermekek vallási oktatására vonatkozó döntések meghozatala;
• a gyermek érettségétől függően a gyermek véleményének figyelembevétele a fontos családi ügyekben, valamint az önállóságuk elismerése a saját életük kialakítása terén.

Másrészről pedig:

• a gyermekeket engedelmességi kötelezettség terheli a szüleik felé;
• a gyermekek nem hagyhatják el a szülői otthont, illetve a szülők által a számukra kijelölt otthont és onnan nem lehet őket elvinni;
• a szülők olyan mértékig kötelesek a gyermek támogatását biztosítani és oly mértékig kötelesek fedezni a biztonságukkal, egészségükkel és oktatásukkal járó költségeket, ameddig a gyermek munkával szerezett jövedelméből vagy egyéb bevételéből nem képes maga fedezni e kiadásokat;
• A szülők a gyermek vagyonából származó jövedelmet felhasználhatják a gyermek támogatására, a biztonságára, egészségére és oktatására vonatkozó költségek, valamint észszerű határok között a családi élet egyéb szükségleteinek fedezésére.
• a szülők nem kötelesek kezességet vállalni a gyermek vagyonának kezelőjeként, kivéve, ha az értékpapírokra is kiterjed, és a bíróság a vagyoni eszközök értékére figyelemmel ezt szükségesnek találja.

Az alábbiak kivételes körülmények esetén érvényesek:

• a 16 évnél idősebb gyermek munkával szerezett vagyonára vonatkozó vagyonkezelői aktusok és az ilyen vagyon elidegenítése;
• a kiskorú mindennapi életéhez kapcsolódó olyan jogügyletek, amelyek bár természetes cselekvőképességük körébe tartoznak, de kizárólag a kisebb jelentőségű kiadásokra vagy kisebb jelentőségű vagyoni eszközök elidegenítésére vonatkoznak;
• azon szakmához, művészethez vagy foglalkozáshoz kapcsolódó jogügyletek, amelyek gyakorlására a kiskorú jogosult, vagy amelyek e szakma, művészet vagy foglalkozás gyakorlása során felmerülnek.

(A kiskorú szakmájához, művészetéhez vagy foglalkozásához kapcsolódó aktusok és az e szakma, művészet vagy foglalkozás gyakorlása során megtett aktusok tekintetében csak azok a vagyoni eszközök tartoznak ide, amelyek fölött a gyermek szabadon rendelkezhet.)

A szülők tulajdonában álló vagyon:

• A szülők tulajdonába kerül a velük együtt élő kiskorú által a szülők számára végzett munkával, vagy a szülők tulajdonában álló eszközök vagy tőke felhasználásával szerzett minden vagyon;
• A szülők kötelesek a gyermeknek átadni a felhalmozott vagyoni eszközök egy részét, vagy kötelesek a gyermek munkáját egyéb módon ellentételezni; a kötelezettség teljesítése azonban nem kényszeríthető ki a bíróság előtt.

A gyermek vagyonából származó bevétel:

• A szülők a gyermek vagyonából származó jövedelmet felhasználhatják a gyermek támogatására, a biztonságára, egészségére és oktatására vonatkozó költségek, valamint észszerű határok között a családi élet egyéb szükségleteinek fedezésére.
• Ha csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felelősséget, a gyermek bevételét – a jogszabályban meghatározott feltételek mellett – e szülő használhatja.
• A gyermek által örökléssel jogszerűen szerezhető vagyonból (köteles részből) származó bevétel használatát az örökhagyó vagy végrendelkező nem zárhatja ki.

A szülői felelősség korlátai

A szülők nem kezelhetik a következőket:

• a gyermek olyan öröklésből származó vagyonát, amely öröklésből a szülők érdemtelenségük vagy az öröklésből való kitagadás miatt kiestek;
• a gyermeknek a szülők akarata ellenére adott ajándék vagy örökség;
• a szülők általi vagyonkezelés kizárása mellett a gyermekre hagyott vagy a gyermeknek adományozott vagyon;
• a 16 évnél idősebb gyermek munkával szerezett vagyona.

A gyermek képviselőjeként a szülők csak a bíróság jóváhagyásával tehetik meg a következőket:

• javak elidegenítése vagy megterhelése, kivéve a romlandó vagy az idő múlásával értéküket vesztő javak visszterhes átruházását (e korlátozás nem vonatkozik a kiskorú pénzének vagy tőkéjének vagyonszerzésre történő felhasználására);
• szavazás valamely vállalkozás legfőbb szervének ülésén a vállalkozás megszűnésére vonatkozó kérdésben;
• kereskedelmi vagy ipari létesítmény megszerzése vagy a gyermek által öröklés vagy adományozás útján megszerzett létesítmény további használata;
• közkereseti társaságba vagy betéti részvénytársaságba való befektetés;
• külföldi pénznemben tett vagy forgatmánnyal átruházható jogcímből származó kötelezettségvállalás;
• kezességvállalás vagy tartozásátvállalás;
• hitelkeretek igénybevétele;
• olyan kötelezettségvállalás, amelynek teljesítése a nagykorúság elérését követően esedékes;
• hitelre vonatkozó jogok biztosítása;
• örökségről vagy hagyományról való lemondás;
• költséggel járó örökség, adomány vagy hagyomány elfogadása, illetve az örökség bíróságon kívüli felosztásához való hozzájárulás;
• javak hat évet meghaladó időtartamra történő bérbeadása;
• az osztatlan közös tulajdonba tartozó vagyon megosztásához, illetve vállalkozás vagyonának felszámolásához vagy megosztásához való hozzájárulás vagy ezek bíróság előtti kérelmezése;
• a fenti bekezdésekben említett cselekményekhez kapcsolódó ügyletekre vonatkozó tárgyalások folytatása vagy választottbírósági megállapodás megkötése, illetve tárgyalás a hitelezőkkel való megállapodásról.

A szülők csak bíróság jóváhagyásával tehetik meg a következőket:

• csak így vehetik bérbe vagy szerezhetik meg – közvetlenül vagy közvetítőn keresztül, akár nyilvános árverésen is – a gyermek olyan vagyonát vagy jogait, amelyek a szülői felelősség hatálya alá tartoznak;
• csak így válhatnak a gyermekekkel szemben hitelek vagy más jogok kedvezményezettjévé, kivéve azok törvény alapján történő átszállását, a leltározási eljárás során történő ajánlattételt vagy a bíróság által jóváhagyott vagyonmegosztás esetét.

A vagyonkezelés megszűnése

• A szülők a gyermek nagykorúságának elérésekor vagy nagykorúsításakor kötelesek haladéktalanul átruházni a gyermekre minden őt megillető vagyont.
• Amennyiben a szülői felelősség vagy a vagyonkezelési jogosultság egyéb okból szűnik meg, a vagyont a gyermek törvényes képviselőjére kell átruházni.
• Az ingó vagyont olyan állapotban kell átadni, mint amilyen állapotban az a megszerzésekor volt. Amennyiben az ingó vagyon már nem létezik, a szülők kötelesek annak értékét megfizetni, kivéve, ha azt közös használat során a gyermek fogyasztotta el vagy az a szülőknek nem felróható okból semmisült meg.

2 Általában ki gyakorolja a gyermek felett a szülői felelősséget?

Szülői felelősség a házasságban

• A házasságban a szülői felügyeletet mindkét szülő gyakorolja.
• A szülők a szülői felelősséget közös megállapodás alapján gyakorolják. Amennyiben valamely különösen fontos ügyben nem születik megállapodás, bármelyik szülő bíróság elé viheti az ügyet, amely megkísérli a békéltetést.
• Ha a fenti bekezdésben említett békéltetésre nincs lehetőség, a bíróság a döntéshozatalt megelőzően meghallgatja a gyermeket, kivéve, ha ezt súlyos körülményekre tekintettel ez nem ajánlott.

Az egyik szülő által tett aktusok

• Amennyiben az egyik szülő a szülői felelősség gyakorlása körébe tartozó cselekményt hajt végre, vélelmezni kell, hogy azt a másik szülővel egyetértésben teszi, kivéve, ha jogszabály kifejezetten megköveteli mindkét szülő hozzájárulását, vagy ha a cselekmény különös jelentőséggel bír.
• A hozzájárulás hiányára nem lehet hivatkozni a jóhiszeműen eljáró harmadik féllel szemben.
• A harmadik félnek meg kell tagadnia az együttműködést az egyik szülő által tett aktusban, amennyiben nem vélelmezhető a másik szülő hozzájárulása vagy amennyiben a szülő tisztában van a másik szülő egyetértésének hiányával.

A szülői felügyelet közös gyakorlása a gyermek egyetlen szülője és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa által

• Amennyiben csak az egyik szülő anyasága vagy apasága került megállapításra, a szülői felelősséggel bírósági határozatban a szülő házastársát vagy bejegyzett élettársát is fel lehet ruházni, ilyenkor közösen gyakorolják a szülői felelősséget.
• A szülői felügyelet közös gyakorlása ez esetben a szülő és házastársa vagy bejegyzett élettársa által benyújtott kérelem alapján történik.

A bíróságnak azonban lehetőleg meg kell hallgatnia a kiskorú gyermek véleményét.

3 Ha a szülők nem tudják vagy nem akarják gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, kinevezhető-e helyettük egy másik személy?

Igen, a következőképpen:

Ha az egyik vagy mindkét szülő képtelen a szülői felelősség gyakorlására

Ha az egyik szülő távollét, cselekvőképtelenség vagy bíróság által megállapított egyéb akadály miatt képtelen a szülői felelősség gyakorlására, azt a másik szülő gyakorolhatja. Amennyiben a másik szülő bírósági határozat következtében nem gyakorolhatja a szülői felelősséget, azt az alábbi személyek gyakorolják, a következő sorrendben (a polgári törvénykönyv 1903. cikke):

• az egyik szülő házastársa vagy bejegyzett élettársa;
• az egyik szülő valamely családtagja.

Ezeket a szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az anyaságot, illetve az apaságot csak az egyik szülő tekintetében állapítják meg.

Az egyik szülő halála

Az egyik szülő halála esetén a szülői felügyeletet a túlélő szülő gyakorolja.

A kiskorú kötelező gyámság alá vételének esetei (a polgári törvénykönyv 1921. cikke):

• ha a szülők elhunytak;
• ha a szülőket a gyermek nevelése tekintetében eltiltották a szülői felelősség gyakorlásától;
• ha a szülőket hat hónapnál hosszabb időre eltiltották a szülői felelősség gyakorlásától;
• ha a szülők ismeretlenek.

Megjegyzés: a szülői felügyelet gyakorlásától való eltiltás vonatkozhat kizárólag a gyermek feletti gyámságra vagy a gyermek vagyonának kezelésére, illetve mindkét aspektusra is.

A gyermek vagyonának kezelésére vonatkozó rendszer megállapításának esetei (a polgári törvénykönyv 1921. cikke):

• amennyiben a szülők azon jogát, hogy a kiskorú gyermek vagyonát vagy vagyona egy részét kezeljék, egy másik jogcímmel kizárták, a szülőket e vagyonkezelés alól felmentették vagy a szülők általi vagyonkezelést felfüggesztették, illetve nem jelöltek ki vagyonkezelőt;
• amennyiben a gyám kijelölésére illetékes intézmény mást bíz meg a kiskorú teljes vagyonának vagy vagyona egy részének kezelésével.

Gyám és vagyonkezelő kijelölése a bíróság által hivatalból:

Amennyiben a kiskorú tekintetében felmerül a fent megjelölt – gyám vagy vagyonkezelő kinevezését megalapozó –helyzetek egyike, a bíróságnak hivatalból gyámot vagy vagyonkezelőt kell kijelölnie.

Az ilyen helyzetekről feladataik ellátása során tudomást szerző közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok, illetve anyakönyvi hivatalok tisztviselői kötelesek azokról értesíteni az illetékes bíróságot.

A gyámság és a gyermek vagyona kezelésének gyakorlása

A gyámságot a gyám és a családi tanács látja el. A gyám – a jogszabályban meghatározott módosításokkal és korlátozásokkal – ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a szülők (a polgári törvénykönyv 1927-1950. cikke).

A vagyon kezelését egy vagy több vagyonkezelő, illetve – ha gyám kijelölésére is sor került – a családi tanács látja el.

A gyámság és a vagyonkezelés is a bíróság felügyelete alatt valósul meg.

A bíróság feladata a gyámok, vagyonkezelők és a családi tanács tagjainak jóváhagyása vagy kijelölése.

Ki lehet gyám

A szülők gyámot jelölhetnek ki a gyermekeik számára, amit a bíróságnak meg kell erősítenie. Amennyiben a szülők nem jelöltek ki gyámot vagy a kijelölés nem került jóváhagyásra, a bíróság feladata, hogy a családi tanács meghallgatását követően gyámot jelöljön ki.

A gyám kijelölését megelőzően a bíróságnak meg kell hallgatnia a kiskorút.

A bíróságnak a következő személyek közül kell kiválasztania a gyámot:

• a kiskorú rokonai vagy családtagjai;
• a kiskorúról ténylegesen gondoskodó vagy a kiskorút nevelő személyek;
• a gyermekkel szemben szeretetteljes hozzáállást tanúsító személyek.

Ki nem lehet gyám

A következő személyek nem lehetnek gyámok (a polgári törvénykönyv 1933. cikke):

• azok a kiskorúak, akiket nem nyilvánítottak nagykorúnak;
• az elmeállapotuk miatt alkalmatlannak nyilvánított személyek, akkor is, ha nem állnak az őket megillető jogok gyakorlását korlátozó gondnokság hatálya alatt;
• rossz magaviseletű személyek vagy olyan személyek, akiknek nincs ismert megélhetése;
• azok a személyek, akiket eltiltottak a szülői felelősség gyakorlásától, illetve akik esetében részben vagy egészben felfüggesztették a szülői felelősség gyakorlását;
• azok a személyek, akiket korábbi gyámság vagy családi tanácsi tagság alól a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt felmentettek vagy e tisztségből felfüggesztettek;
• Akinek – saját vétkessége alapján – a házasságát felbontották vagy a házastársi életközösségét és vagyonközösségét megszüntették;
• akiknek a kiskorúval vagy szüleivel szemben függő követelése áll fenn vagy az elmúlt öt évben ilyen követelése állt fenn;
• akiknek a szüleinek, gyermekeinek vagy házastársának a kiskorúval vagy szüleivel szemben függő követelése áll fenn vagy az elmúlt öt évben ilyen követelése állt fenn;
• akik a kiskorúval vagy szüleivel személyes ellentétben állnak;
• akiket a kiskorú gyermek anyja vagy apja a gyám kijelölésére alkalmazandó szabályok szerint kizárt;
• a bíróság vagy ügyészség (Ministério Público) olyan tisztségviselői, akik a gyermek bejegyzett lakóhelye vagy a gyermek vagyonának helye szerinti körzetben látnak el feladatokat;
• A gondnokság hatálya alatt álló és a fizetésképtelen személyek, valamint azok, akiket a vagyonkezelés tekintetében eltiltottak a szülői felelősség gyakorlásától, vagy akiknek szülői felelősségét felfüggesztették, illetve gyámságát megszüntették, csak a kiskorú feletti felügyeleti jog és a kiskorú nevelése tekintetében nevezhetők ki gyámként, illetve akkor, ha a gondnokság feltételei azt megengedik.

Ki lehet vagyonkezelő

Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a fenti, a gyám kiválasztására és a gyámság gyakorlásától való eltiltásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a vagyonkezelőre is.

Ezenkívül a következő személyek nem lehetnek vagyonkezelők (a polgári törvénykönyv 1970. cikke):

• a fizetésképtelen személyek, valamint azok, akiket a vagyonkezelés tekintetében eltiltottak a szülői felelősség gyakorlásától, vagy akiknek szülői felelősségét felfüggesztették, illetve gyámságát megszüntették;
• a lopás, rablás, csalás, bizalommal visszaélés, csőd vagy csalárd fizetésképtelenség és általában vagyon elleni bűncselekmény miatt tettesként vagy bűnrészesként elítélt személyek.

A szülői felelősség átruházása, amennyiben a szülők ténylegesen képtelenek a szülői felelősség gyakorlására

Amennyiben a szülők ténylegesen képtelenek a szülői felelősség gyakorlására, az ügyészség köteles meghozni a kiskorú gyermek védelméhez szükséges intézkedéseket és e célból kijelölhet egy olyan személyt, aki a kiskorú nevében megkötheti a sürgős vagy kiskorú számára egyértelműen előnyös jogügyleteket.

A szülői felügyelet gyakorlásának korlátozása a kiskorú veszélyeztetésével járó helyzetek esetén, a szülői felügyelet gyakorlásától való eltiltás nélkül

Amennyiben a kiskorú biztonsága, egészsége, erkölcsi fejlődése vagy oktatása veszélyben van, de nincs szükség a szülői felelősség gyakorlásától való eltiltásra, a bíróság – az ügyészség vagy bármely más személy kérelmére – meghozhatja a kiskorú védelméhez szükséges megfelelő intézkedéseket (a polgári törvénykönyv 1918. cikke).

A veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló – a 147/99. sz. 1999. szeptember 1-jei törvénnyel jóváhagyott – törvény 35. cikke a következő intézkedéseket állapítja meg a veszélyben lévő kiskorúak támogatása és védelme érdekében:

• a szülők közös támogatása;
• más családtag közös támogatása;
• jó hírnévvel rendelkező személyre bízás;
• az önálló életvitel támogatása;
• nevelőszülői gondozásba vétel;
• bentlakásos gondozásba vétel;
• örökbefogadás céljából örökbefogadó személyre vagy nevelőszülőkre bízás vagy intézményi gondozásba adás.

Amennyiben a szülők egyetértenek és a kiskorú gyermek nem ellenzi, a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok (comissões de protecção de crianças e jovens) a bíróság közbenjárása nélkül hatáskörrel rendelkeznek a fenti gyermekvédelmi és támogatási intézkedések meghozatalára, kivéve a fenti utolsó intézkedést (az örökbefogadási céllal való gondozásba adást), amelyet kizárólag a bíróság alkalmazhat.

A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok pénzügyileg önálló, nem bírósági hivatalos szervek, amelyek célja a gyermekek és fiatalok jogainak védelme, valamint a gyermekek és fiatalok biztonságát, egészségét, oktatását vagy általában fejlődését befolyásoló helyzetek megelőzése és megoldása.

Amennyiben a bíróság vagy a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság az egyik fent említett intézkedést alkalmazta, a szülők minden olyan szülői felügyeleti jogukat fenntartják, amely nem összeegyeztethetetlen ezen intézkedésekkel.

Amennyiben a gyermek gondozásával harmadik felet, oktatási vagy nevelőintézetet bíztak meg, meg kell határozni a szülői látogatási rendszert, kivéve azokat a kivételes eseteket, amikor a gyermek érdekeire tekintettel ez nem ajánlott.

A veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló törvény hatályos változata megtekinthető a következő oldalon: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=545&tabela=leis

A szülői felügyelet gyakorlásának korlátozása a kiskorú vagyonának veszélyeztetésével járó helyzetek esetén, a szülői felügyelet gyakorlásától való eltiltás nélkül

Amennyiben a szülők általi nem megfelelő vagyonkezelés veszélyezteti a gyermek vagyonát, de nincs szükség a szülői felügyelet gyakorlásától való eltiltásra, a bíróság – az ügyészség vagy valamely hozzátartozó kérelmére – meghozhatja a szükségesnek ítélet intézkedéseket.

A vagyon értékének figyelembevételével a bíróság különösen a következőket írhatja elő a szülők számára:

• elszámolások bemutatása;
• a gyermek vagyonának kezelésére és a vagyon állapotára vonatkozó tájékoztatás;

valamint, ha ezen intézkedések nem elegendőek:

• kezességvállalás.

4 Ha a szülők elválnak vagy különválnak, hogyan születik döntés a szülői felelősség további gyakorlásáról?

A házasság felbontása, különválás, a házasság semmisségének megállapítása vagy a házasság érvénytelenítése esetén a szülői felelősség gyakorlására a következő alapelvek vonatkoznak (a polgári törvénykönyv 1906. cikke):

• A szülői felelősséget a gyermek élete szempontjából különösen jelentős kérdésekben a két szülő közösen gyakorolja, a házasság feltételei szerint, kivéve sürgős esetben, amikor a szülők bármelyike egyedül is eljárhat, erről a másik szülőt a lehető leghamarabb értesítenie kell;
• Amennyiben a gyermek élete szempontjából különösen fontos kérdésben a szülői felügyelet közös gyakorlása ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság indokolt határozattal meghatározhatja, hogy e jogosultságokat az egyik szülő gyakorolhatja;
• A szülői felelősségnek a gyermek mindennapi életére irányuló gyakorlása azt a szülőt illeti meg, akivel a gyermek tartósan együtt él vagy akinél ideiglenesen együtt tartózkodik; ez utóbbi azonban a felelősség gyakorlása során nem járhat el a legrelevánsabb nevelési iránymutatásokkal ellentétesen, amelyeket a gyermekkel tartósan együtt élő szülő határoz meg;
• A gyermek feletti, mindennapi tevékenységre irányuló szülői felügyeletet gyakorló szülő maga gyakorolhatja e jogosultságot vagy azzal megbízhat más személyt;
• A bíróság a gyermek érdekének megfelelően meghatározza a gyermek lakóhelyét és rendelkezik a kapcsolattartási jogról, figyelembe véve minden lényeges körülményt, különösen a szülők megállapodását és a szülők hajlandóságát arra, hogy elősegítsék, hogy a gyermek a másik szülővel egészséges kapcsolatot tudjon fenntartani;
• A szülői felügyeletet részben vagy egészben nem gyakorló szülő jogosult a szülői felelősség gyakorlásáról való tájékoztatásra, különösen a gyermek oktatása és életkörülményei tekintetében;
• A bíróság minden esetben figyelembe veszi a gyermek érdekét, ideértve a mindkét szülővel való szoros kapcsolattartást, a megállapodások elősegítését és elismerését, illetve az olyan döntések meghozatalát, amelyek széles körben lehetőséget teremtenek a mindkét szülővel való kapcsolattartásra és a felelősség szülők közötti megosztására.

5 Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősség tárgyában, milyen alaki szabályokat kell betartani ahhoz, hogy megállapodásuk jogilag kötelező erejű legyen?

Ahhoz, hogy a szülői felelősségre vonatkozó megállapodás jogi kötőerővel bírjon, azt a bíróságnak vagy az anyakönyvi hivatalnak a 6. és 10. kérdésekre adott válaszban megjelölt valamely módon jóvá kell hagynia.

6 Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni a szülői felelősség kérdésében, milyen egyéb, bíróságon kívüli alternatív megoldások vannak a konfliktus rendezésére?

A felek a bírósághoz fordulást megelőzően, illetve a bírósági eljárás során is választhatnak alternatív vitarendezési módokat.

A bírósági eljárást megelőző közvetítés

Az önkéntes közvetítés elve

Az ügy bíróság elé terjesztését megelőzően a szülők állami vagy magánszervek által kínált családjogi közvetítést vehetnek igénybe annak érdekében, hogy a szülői felelősségre vonatkozóan meg tudjanak állapodni.

Portugáliában a közvetítés önkéntes alapon történik. A gyermekekre vonatkozó családi konfliktusban érintett felek a bírósági eljárás megindítását megelőzően – megállapodás alapján – állami vagy magánszervek által kínált családjogi közvetítést vehetnek igénybe. A kereset benyújtását követően a bíróság is közvetítésre utalhatja az ügyet, de nem teheti kötelezővé, ha a felek ahhoz nem járulnak hozzá, vagy tiltakoznak ellene.

A megállapodás kötelező jóváhagyása

Amennyiben a közvetítés során a felek megállapodást kötnek, ahhoz, hogy az jogerős és végrehajtható legyen, a feleknek azt – az ügytől függően – be kell nyújtaniuk a bírósághoz vagy az anyakönyvi hivatal vezetőjéhez jóváhagyásra.

Az anyakönyvi hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó családjogi ügyekre vonatkozó keresetekhez szükség van a felek előzetes megállapodására, ellenkező esetben azok a bíróság hatáskörébe tartoznak.

A szülői felelősségre vonatkozó megállapodás jóváhagyása akkor tartozik az anyakönyvi hivatal hatáskörébe, ha azt házasság közös megegyezéssel történő felbontására vagy közös megegyezéssel történő különválásra vonatkozó megállapodáshoz csatolták. A hivatalvezető általi jóváhagyást megelőzően az ügyészség véleményezi a megállapodás kiskorú gyermekekre vonatkozó szülői felelősséget érintő részeit.

Amennyiben a családjogi közvetítői eljárásra a kereset benyújtását megelőzően kerül sor és annak célja kizárólag a kiskorú gyermekekre vonatkozó szülői felelősség kérdésének rendezése (anélkül, hogy azt a házasság felbontására vagy különválásra irányuló megállapodáshoz csatolták volna), a feleknek az illetékes bíróságtól kell kérniük e megállapodás jóváhagyását.

Magánszervek által kínált közvetítés

Ha a felek magánszervek által kínált közvetítést vesznek igénybe, meg kell fizetniük a mediátor díját. Ezt az összeget, valamint a közvetítés szabályait és ütemezését a felek és a mediátor által a közvetítés kezdetekor aláírt közvetítési megállapodás tartalmazza. Az Igazságügyi Minisztérium a https://dgpj.justica.gov.pt/Portals/31/GRAL_Media%E7%E3o/Lista-mediadores-privada_18.09.2020.pdf weboldalon közzéteszi a mediátorok listáját, a felek innen választhatják ki a magánszervek által kínált közvetítést végző mediátort.

Állami közvetítés

Az állami közvetítés igénybevétele érdekében a feleknek az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság (Direcção Geral da Política de Justiça) alternatív vitarendezési hivatalához kell fordulniuk, és időpontot kell kérniük egy közvetítés előtti meghallgatásra. Ezt telefonon, e-mailben vagy elektronikus formában tehetik meg. Az állami közvetítés előtti meghallgatáson a felek és a mediátor aláírják a közvetítési megállapodást. Ekkor meghatározzák a közvetítés időszakát, kitűzik az ülések időpontjait, és megbeszélik az eljárás szabályait. Az állami családjogi közvetítés díja 50 EUR felenként, a kitűzött meghallgatások számától függetlenül. Ezt az 50 EUR díjat a feleknek az állami közvetítés kezdetekor kell megfizetniük. Az állami rendszeren keresztül dolgozó mediátorok díját nem a felek fizetik meg. Ezeket a díjakat az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság fedezi a jogszabályban meghatározott jegyzék szerint.

Az állami közvetítői meghallgatásokra az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság épületében vagy a felek lakóhelye szerinti önkormányzat által rendelkezésre bocsátott helyen kerülhet sor.

Az állami közvetítés során a felek a kiválasztott állami mediátorok jegyzékéből választhatnak mediátort. Az állami mediátorok listája a fent hivatkozott weboldalon található. Ha a felek nem választanak mediátort, az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság alternatív vitarendezési hivatala jelöli ki egy személyt az állami mediátorok listájáról, a listának megfelelő sorrendben, figyelembe véve a felek lakóhelyétől való távolságot. Erre a kijelölésre főszabály szerint elektronikus úton kerül sor.

Költségmentesség

Ha a felek költségmentességre jogosultak, az a közvetítés költségeit is fedezheti.

Közvetítés és szakértői meghallgatások a bírósági eljárás során

Ha a felek bírósághoz fordulnak, a szülői felügyelet gyakorlását szabályozó polgári eljárás indul, amelyet a bíró a szülők meghallgatásával kezd.

Amennyiben a szülők a meghallgatáson nem tudnak megegyezni, a bíró az ügytől függően legfeljebb két vagy három hónapra felfüggeszti az eljárást és közvetítésre (ha a felek ehhez hozzájárulnak) vagy szakértői meghallgatásra (amelyet a felek számára kötelezővé lehet tenni) utalja az ügyet.

Ezen időtartam leteltét követően a bírót értesíteni kell a közvetítés vagy a szakértői meghallgatás eredményeiről, majd a bíró kijelöli a meghallgatás folytatásának időpontját annak érdekében, hogy megállapodást érjen el és/vagy megerősítse a megállapodást.

Amennyiben ennek a szakasznak a végén a szülők nem tudnak megállapodni, megindul az eljárás peres része – a szülőket értesítik, hogy nyújtsák be kérelmeiket és bizonyítékaikat, majd a vizsgálat és az ítélethozatal következik.

A közvetítői eljárásra vonatkozó információk a https://dgpj.justica.gov.pt/Resolucao-de-Litigios/Mediacao weboldalon találhatók.

7 Ha a szülők bírósághoz fordulnak, mely kérdésekben hozhat döntést a bíró a gyermekkel kapcsolatban?

Előzetesen fontos kiemelni, hogy Portugáliában a házasság felbontása, különválás és a házasság érvénytelenítése esetén, valamint, ha a szülők nem házasok vagy nem élnek együtt, a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó döntést mindig a következő három alapvető szemponton figyelembevételével kell meghozni: a kiskorú felügyelete, a kapcsolattartási rendszer, valamint a kiskorú tartása. Ennek megfelelően a kiskorú gyermek tartásának biztosítására vonatkozó kötelezettség a szülői felelősség részét képezi, és főszabály szerint arról a szülői felelősség egyéb elemeivel együttesen kell határozni, de egyes esetekben kifejezetten csak a gyermeknek járó tartás meghatározása vagy módosítása céljából is indítható eljárás.

A bíróság a következő kérdésekről határozhat:

• gyámság alá helyezést és vagyonkezelést rendelhet el;
• kinevezhet valakit a kiskorú gyermek ügyeinek vitelére, és emellett kinevezhet egy megbízottat is, aki a peren kívüli ügyekben képviseli a szülői felelősség alatt álló gyermeket;
• szabályozhatja a szülői felelősség gyakorlását, és ezzel kapcsolatos kérdéseket tárgyalhat;
• dönthet a kiskorúnak, valamint a 18 évnél idősebb vagy nagykorúvá nyilvánított olyan gyermekeknek járó gyermektartásról, akik továbbra is oktatásban vagy szakképzésben vesznek részt;
• előkészítheti a gyermektartás végrehajtását, illetve azzal kapcsolatban döntést hozhat;
• elrendelheti a gyermek igazságügyi átadását;
• felhatalmazhatja a kiskorú törvényes képviselőjét bizonyos intézkedések megtételére, helybenhagyhatja a felhatalmazás nélkül megtett intézkedéseket, és intézkedhet az ajándékok elfogadása érdekében;
• döntést hozhat arról, hogy a szülőknek milyen biztosítékot kell nyújtaniuk kiskorú gyermekeik javára;
• határozatot hozhat a szülői felelősség gyakorlásától való teljes vagy részleges eltiltásról, illetve megállapíthatja a szülői felelősség gyakorlásának korlátait;
• hivatalból vizsgálhatja az anyaságot vagy az apaságot;
• a szülők közötti vita esetén dönthet a kiskorú utónevéről és vezetékneveiről;
• polgári jogi gondnoksági viszonyt (apadrinhamento civil) hozhat létre, és visszavonhatja ezeket a határozatokat;
• szabályozhatja a gyermek testvéreivel és felmenőivel való kapcsolatát;
• gyámság alá helyezés vagy vagyonkezelés esetén meghatározhatja a gyám vagy a vagyonkezelő díjazását, tudomásul veheti a gyám, a vagyonkezelő vagy a családi tanács tagjának felmentését, mentesítését vagy eltávolítását, bekérheti az elszámolásokat és dönthet róluk, jóváhagyhatja a törvényes jelzálog cseréjét, és határozhat a nyújtott biztosíték megerősítéséről és helyettesítéséről, illetve a kiskorú gyermeket peren kívüli ügyekben képviselő eseti gyámot nevezhet ki;
• eseti gyámot nevezhet ki, aki valamennyi gyámsági eljárásban képviseli a kiskorút;
• dönthet a kiskorú gyermek javára nyújtott biztosíték megerősítéséről és helyettesítéséről;
• bekérheti az elszámolásokat – amelyeket a szülők kötelesek benyújtani –, és azokról döntést hozhat.

8 Ha a bíróság a szülői felügyeletet csak az egyik szülőnek ítéli meg, az egyben azt is jelenti, hogy a jogot gyakorló szülő a másik szülő előzetes megkérdezése nélkül dönthet a gyermeket érintő minden kérdésben?

Főszabály szerint nem. A gyermek élete szempontjából különösen fontos kérdésekre vonatkozó szülői felelősség akkor is mindkét szülőt terheli, ha a kiskorú gyermek felett csak az egyik szülő rendelkezik felügyeleti joggal, kivéve, ha a határozat kimondja, hogy a szülői felelősség adott szempontból történő gyakorlására csak az egyik szülő jogosult (a polgári törvénykönyv 1906. cikke).

A kérdés egyéb vetületeit illetően a választ a 4. kérdésre adott válasz részletesen tartalmazza.

9 Mit jelent a gyakorlatban, ha a bíróság úgy dönt, hogy a két szülő közösen gyakorolja a szülői felügyeletet?

A gyakorlatban a közös felügyelet azt jelenti, hogy:

• a szülői felelősséget a két szülő közösen gyakorolja és a szülők a gyermek életét érintő fontos kérdésekben ugyanolyan feltételekkel döntenek, mint amikor házasok voltak;
• a gyermek felváltva tartózkodhat a szülőknél.

10 Ha valaki szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet kíván benyújtani, melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnia? Milyen alaki szabályokat kell betartani, és milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez?

A szülői felelősségre vonatkozó keresetek benyújtásának eljárási módjai

Gondozásra és védelemre irányuló eljárás

Amennyiben a kiskorú a biztonságát, egészségét, erkölcsi fejlődését vagy oktatását veszélyeztető helyzetben van, és a szülői felelősség gyakorlását a 3. kérdésre adott válaszban említett valamely gondozási és védelmi intézkedés alkalmazásával korlátozták, a gondozás és a védelem tárgyában eljárást kell indítani, amely a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok, illetve adott esetben a bíróságok hatáskörébe tartozik.

Gyámságra vonatkozó eljárás

A 7. kérdésre adott válaszban leírt egyéb, a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozására vonatkozó esetekben gyámsági eljárást kell indítani, amely a bíróságok hatáskörébe tartozik.

Az anyakönyvi hivatalok hatáskörébe tartozó eljárások

Ha a szülők megegyeznek a szülői felügyelet gyakorlásáról, függetlenül attól, hogy e megállapodást a különválásra vagy a házasság felbontására vonatkozó megállapodáshoz csatolják-e, az ügyet az anyakönyvi hivatalnál kell megindítani. A hivatalvezető feladata, hogy – az ügyészség meghallgatását követően – jóváhagyja a szülői felelősségre vonatkozó megállapodást.

Megjegyzés: Amennyiben a házasság felbontására irányuló eljárást a másik házastárs egyetértése nélkül indítják meg, a bíróság illetékes és az eljárást a házasság másik szülő egyetértése nélküli felbontására irányuló különleges eljárásként kell lefolytatni. Amennyiben az eljárás során a felek megállapodnak, a bíróság az eljárást a házasság közös megegyezéssel történő felbontására irányuló eljárássá alakítja és jóváhagyja a megállapodásokat, ideértve – ha az ügyben kiskorú gyermekek is érintettek – a szülői felelősségre vonatkozó megállapodást is.

Alaki követelmények és benyújtandó dokumentumok (a dokumentumok az ügy típusától és az illetékes hatóságtól függnek):

A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság előtt megindított gondozási és védelmi eljárás

• Az eljárás az írásbeli nyilatkozat beérkezésével vagy a szóbeli jelentés, illetve a bizottság által ismert tények rögzítésével indul meg;
• A nagy kockázatot jelentő helyzeteket bármely személy, bármely gyermekek és fiatalok tekintetében illetékes szervezet, maga a kiskorú, a szülők, a törvényes képviselő, illetve a gyermek ideiglenes felügyeletét ellátó személy is bejelentheti;
• A védelmi bizottság eljárása során információt gyűjt, a tények megállapításához és a határozat indoklásához szükséges és megfelelő megkereséseket és vizsgálatokat végez, valamint meghozza és végrehajtja a megfelelő intézkedéseket;
• Az eljárás egyszerűsített formájú, a védelmi bizottság által lefolytatott vagy kérelmezett, az előző bekezdésben hivatkozott intézkedések végrehajtásának alapjául szolgáló intézkedések és vizsgálatok rögzítése időrendi sorrendben történik;
• Az egyes eljárásokban a határozathozatalt az indokolással együtt összefoglaló formájában rögzítik.

Gondozásra és védelemre irányuló eljárás a bíróságon

• Az eljárás az ügyészség, a szülők, a törvényes képviselő, a tényleges gondviselő vagy a 12. életévét betöltött gyermek által benyújtott első kérelem beérkezésével indul meg;
• Az eljárás nyomozásból, bírósági eljárásból, határozathozatalból és az intézkedés végrehajtásából áll;
• Első fokon egyik fél sem köteles ügyvédet megbízni, kivéve a következő eseteket, amelyekben a bíróság köteles ügyvédet kirendelni a kiskorú mellé: ha a kiskorú érdekei ellentétesek a szülők, a törvényes képviselője vagy a gyámja érdekeivel; ha azt a kiskorú kéri; olyan bírósági eljárásokban, amelyekben a kiskorút kötelezően ügyvédnek vagy kijelölt képviselőnek kell képviselnie.

Gyámsági eljárás

• Az eljárás az ügyészség, a 12. életévét betöltött gyermek, illetve a kiskorú felmenői, testvérei vagy törvényes képviselőjének kérelmére indul.
• A bíróság előtt az ügyészség feladata a kiskorú képviselete, a nevében intézkedések meghozatala, a szülői felelősség szabályozásának kérelmezése, valamint a gyermek érdekeinek védelme.
• Az eljárás peren kívüli eljárás, amely a bírósághoz benyújtott kérelemmel indul, és kifogást is tartalmaz.
• Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a feleknek a kérelemben és a kifogásban kell felsorolniuk az általuk hivatkozott tanúkat és kell kérniük a bizonyítást.
• A bíróságot multidiszciplináris szakértői csoportok segítik.
• A gyermeknek joga van ahhoz, hogy meghallgassák. Ennek érdekében a bíróság végzésben értékeli a gyermek belátási képességét, amelyhez szakértői tanácsadást is igénybe vehet.
• A tárgyalás során a bíró meghallgatja a gyermeket, a feleket, a családtagokat, valamint egyéb olyan személyeket, akiknek a meghallgatását szükségesnek ítélik.
• Az eljárás bármely szakaszában meghozhatóak ideiglenes és előzetes intézkedések.
• A bíró az eljárás során bármikor elrendelheti az állami vagy magánszervek által kínált közvetítő szolgálatok beavatkozását, feltéve, hogy a felek hozzájárulnak a közvetítés igénybevételéhez.
• A szülői felelősség szabályozására vonatkozó eljárásokban meg kell hallgatni a szülőket, és ha a szülőknek a meghallgatáson nem sikerül megállapodni, a bíróság közvetítésre (ha ahhoz a felek hozzájárulnak) vagy szakértői meghallgatásra utalja az ügyet. A tényállás megállapítására, a nyomozásra, a tárgyalásra és az határozathozatalra csak akkor kerül sor, ha ezen módszerek segítségével nem sikerül megállapodásra jutni.
• A felek jogosultak megismerni a szakvéleményben szereplő információkat, valamint az eljárásban figyelembe vett egyéb bizonyítékokat és véleményeket; kérhetnek pontosítást, további bizonyítékokat nyújthatnak be, valamint kérelmezhetik a tájékoztatás megadását. A bíró megfellebbezhetetlen végzésben elutasíthatja e kérelmeket, ha úgy ítéli meg, hogy azok szükségtelenek, teljesítésük lehetetlen vagy azok az eljárás elhúzására irányulnak.
• A tárgyalást annak megtartásakor mindig rögzíteni kell.
• A bíró a határozatát megindokolja.
• Csak a fellebbezési szakaszban kötelező ügyvéd kijelölése. Első fokon azonban a következő esetekben kötelező ügyvédet kirendelni a gyermek részére: ha a kiskorú érdekei ellentétesek a szülők, a törvényes képviselő vagy a gyám érdekeivel; ha a kellő belátási képességgel rendelkező gyermek a bíróságtól ezt kéri.
• Kifejezett eltérő rendelkezés hiányában fellebbezést a gyámsági intézkedések alkalmazására, módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó jogerős vagy ideiglenes határozatokkal szemben lehet benyújtani.
• Fellebbezésre az ügyészség, a felek, a szülők, a törvényes képviselő és a gyermek ideiglenes felügyeletét ellátó személy jogosult.
• A fellebbezések befogadása és elbírálása a polgári ügyek szabályai szerint történik, a követelésekre és az azokra adott válaszokra nyitva álló határidő 15 nap.
• A fellebbezések a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában devolutív hatályúak.

Az anyakönyvi hivatalok hatáskörébe tartozó eljárások

Amennyiben a szülői felelősséget szabályozó megállapodást a házasság felbontására vagy a különválásra vonatkozó megállapodáshoz csatolják, a következő dokumentumokat kell benyújtani:

• A különválásra vagy a házasság megegyezésen alapuló bontására irányuló eljárás a házastársak vagy képviselőik által aláírt kérelem anyakönyvi hivatalhoz történő benyújtásával indul meg;
• A kérelmet a közös vagyon, a házasság felbontására vonatkozó megállapodás, a házastársi tartás, valamint a házastársi közös otthon meghatározása viszonylatában, valamint – ha az ügyben kiskorú gyermekek is érintettek és az ügyet korábban nem szabályozta bírósági határozat – a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó megállapodás viszonylatában kell megvizsgálni;
• A kérelmet követően azonnal és automatikusan ellenőrzik az anyakönyvi hivatal adatbázisát. A szükséges dokumentumok szerepelnek ezen adatbázisban annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen az érintett felek házassági anyakönyvi kivonata, valamint a nyilvántartásba vett házassági vagyonjogi megállapodás, kivéve, ha a vagyonjogi rendszer meghatározásra került a házassági anyakönyvi kivonatban;
• A kérelem beérkezését követően a hivatalvezető tájékoztatja a házastársakat a családjogi közvetítési szolgáltatásokról;
• Amennyiben a kiskorú gyermekre vonatkozó szülői felelősség gyakorlása tekintetében megállapodás jön létre, az ügyet az anyakönyvi hivatal helye szerint illetékes körzeti bíróság (tribunal judicial de primeira instância) mellett működő ügyészséghez kell áttenni, annak érdekében, hogy az a megállapodásról 30 napon belül döntést hozhasson;
• Ha az ügyészség véleménye szerint a megállapodás nem védi megfelelően a kiskorúak érdekeit, a kérelmezők ennek megfelelően módosíthatják a megállapodást vagy új megállapodást nyújthatnak be, amely esetben azt az ügyészség újból megvizsgálja;
• Ha az ügyészség véleménye szerint a megállapodás megfelelően biztosítja a kiskorúak érdekeit, vagy ha a házastársak az ügyész rendelkezései szerint módosították a megállapodást, a hivatalvezető megerősíti a jogszabályban támasztott feltételek teljesülését és e célból meghatározhat teljesítendő aktusokat vagy benyújtandó bizonyítékokat, ezt követően pedig érdemben határoz a kérelemről;
• Ha a kérelmezők nem teszik meg az ügyészség által előírt módosításokat és továbbra is fel kívánják bontani a házasságot, az ügyet az anyakönyvi hivatal helye szerinti körzeti bírósághoz utalják.

Amennyiben a szülők – függetlenül attól, hogy házasok-e – szabályozni kívánják a közös kiskorú gyermekeik szülői felügyeletének gyakorlását vagy módosítani kívánják a már jóváhagyott megállapodásukat, ezt az anyakönyvi hivatalnál bármikor kérelmezhetik. Ennek érdekében a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk:

• a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozására irányuló kérelem;
• a szülői felügyelet gyakorlására és a kiskorú gyermekekkel kapcsolatos felelősségre vonatkozó megállapodás, amelyet mindkét szülő vagy képviselőik aláírtak;
• a hivatalvezető megvizsgálja a megállapodást és amennyiben úgy gondolja, hogy az nem védi megfelelően a kiskorú érdekeit, felszólítja a feleket, hogy módosítsák azt;
• a megállapodás ezt követően az ügyben a kiskorú lakóhelye szerint illetékes körzeti bíróság mellett működő ügyészséghez kerül, ahol arról 30 napon belül kell dönteni;
• amennyiben az ügyészség nem nyújt be kifogást, az ügy az anyakönyvi hivatalhoz kerül, ahol a hivatalvezető jóváhagyja a megállapodást;
• a jóváhagyó határozatok a bírósági ítéletek jogerejével bírnak.

Az anyakönyvi hivatalok hatáskörére vonatkozó információk a http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=581&tabela=leis weboldalon tekinthetők meg.

Azok a szervek, akikhez az érintett feleknek fordulniuk kell (az ügytől függően bíróságok, gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok és anyakönyvi hivatalok):

A bíróságok hatásköre és illetékessége

A szülői felelősség szabályozása terén a hatáskörrel rendelkező bíróság a körzeti bíróság (tribunal de comarca) elsőfokú bíróságának (instância central) családjogi és gyermekügyi csoportja. Az említett családjogi és gyermekügyi csoport hatáskörébe nem tartozó kérdésekben a körzeti bíróság helyi polgári perekkel foglalkozó csoportja vagy az általános hatáskörrel rendelkező bíróság rendelkezik joghatósággal.

A következő illetékességi szabályokat kell alkalmazni:

• Az illetékes bíróság a gyermeknek az eljárás megindításakori lakóhelye szerinti bíróság;
• Ha a gyermek lakóhelye ismeretlen, az illetékes bíróság a szülői felelősséggel rendelkező személyek lakóhelye szerinti bíróság;
• Ha a szülői felelősséggel rendelkező személyek különböző helyeken laknak, az illetékes bíróság a szülői felelősség gyakorlójának lakóhelye szerinti bíróság;
• A szülői felelősség közös gyakorlása esetén az illetékes bíróság a gyermekkel együtt élő személy lakóhelye szerinti bíróság vagy közös felügyelet esetén az a bíróság, ahová a kérelmet először benyújtották;
• Amennyiben a kérelem azonos szülők különböző körzetekben lakó két gyermekére vonatkozik, az illetékes bíróság az a bíróság, ahol a kérelmet először benyújtották;
• Amennyiben a kérelem azonos szülők különböző körzetekben lakó több mint két gyermekére vonatkozik, az illetékes bíróság a gyermekek többségének lakóhelye szerinti bíróság;
• Ha az eljárás megindításakor a gyermek külföldön él és a portugál bíróságok rendelkeznek joghatósággal, az ügy tárgyalására és elbírálására illetékes bíróság a kérelmező és az alperes lakóhelye szerinti bíróság;
• Ha a kérelmező és a alperes külföldön él és a portugál bíróságok rendelkeznek joghatósággal, az ügyet a lisszaboni igazságszolgáltatási körzetben található lisszaboni családjogi és kiskorúak ügyeiben eljáró bíróság (Juízo de Família e Menores de Lisboa) tárgyalja;
• Az összefüggő keresetekre vonatkozó szabályok és a különös jogszabályok rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett az eljárás megindítását követően bekövetkező változásokat figyelmen kívül kell hagyni.

A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok hatásköre és illetékessége

A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok rendelkeznek hatáskörrel a veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak gondozására és védelmére vonatkozó eljárásokban, amennyiben a szülők között egyetértés áll fenn és a kiskorú nem tiltakozik. A gondozási és védelmi intézkedések alkalmazására a gyermeknek a helyzetről való értesítés beérkezésekori lakóhelye szerinti védelmi bizottság illetékes.

A következő illetékességi szabályokat kell alkalmazni:

• Ha a gyermek vagy fiatalkorú lakóhelye ismeretlen és nem lehet meghatározni, a gyermek tartózkodási helye szerinti védelmi bizottság illetékes;
• Az előző bekezdések rendelkezéseinek sérelme nélkül a kiskorú tartózkodási helye szerinti védelmi bizottság megteszi a sürgős lépéseket és meghozza a gyermek közvetlen védelme szempontjából szükséges intézkedéseket;
• Ha a nem védelemi célú intézkedés alkalmazását követően a kiskorú lakóhelye három hónapnál hosszabb időre megváltozik, az ügyet át kell tenni az új lakóhely szerinti védelmi bizottsághoz;
• A gondozási és védelmi intézkedés végrehajtása nem jár a gyermek vagy fiatalkorú lakóhelyének megváltozásával;
• A gyermek vagy fiatalkorú nevelőszüleinek települése vagy körzete szerint illetékes védelmi bizottság az intézkedés hatékony nyomon követéséhez szükséges mértékben az e célból kérelmezett módon együttműködik a gondozási és védelmi intézkedést alkalmazó bizottsággal.

Az anyakönyvi hivatalok hatásköre és illetékessége

Az adott ügytől függően az anyakönyvi hivatal hatáskörébe tartozik a szülői felelősségre vonatkozó megállapodás jóváhagyása, akár önmagában nyújtották be, akár a házasság közös megegyezéssel történő felbontására vagy a közös megegyezéssel történő különválásra vonatkozó megállapodáshoz csatolták.

A szóban forgó kérdéstől függően az anyakönyvi hivatalok rendelkeznek hatáskörrel a házasság közös megegyezéssel történő felbontása vagy közös megegyezéssel történő különválás tárgyalására és elbírálására, ideértve az azokhoz csatolt szülői felelősségre vonatkozó megállapodások jóváhagyását is.

A területi illetékességi szabályok nem vonatkoznak az anyakönyvi hivatalokra. A felek tehát bármely anyakönyvi hivatalt megkereshetnek.

Az összefüggő keresetekre vonatkozó illetékesség

• Ha ugyanarra a gyermekre vonatkozóan külön indítottak gyámsági eljárást, valamint gondozásra és védelemre irányuló eljárást, ideértve a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság előtt folyó eljárást vagy oktatási gyámsági eljárást, ezeket az eljárásokat állásuktól függetlenül egyesített ügyként kell tárgyalni, amelynek tekintetében az illetékes bíró az a bíró, aki előtt az eljárást először indították;
• A fenti bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók az anyaság vagy apaság automatikus ellenőrzésére vonatkozó, az anyakönyvi hivatal hatáskörébe tartozó, valamint az egynél több gyermeket érintő gyámsági intézkedésekre;
• A házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljárás esetén azt össze kell vonni a szülői felügyelet gyakorlására, a tartási kötelezettségre vagy a szülői felügyelet gyakorlásától való eltiltásra vonatkozó eljárásokkal.

Amennyiben a gyámsági eljárás több gyermeket érint, lehet egyetlen eljárást indítani, ha pedig több eljárás indult, azokat össze lehet vonni az elsőként megindult eljárással, ha ezt a családi kapcsolatok indokolják.

11 Milyen eljárás érvényes ezen esetekre? Van-e sürgősségi eljárás?

Az eljárás a 10. kérdésre adott válaszban már bemutatásra került.

A gondozási és védelmi eljárások és a gyámsági eljárások akkor minősülnek sürgős eljárásnak, ha a késedelem hátrányosan érintené a gyermek érdekeit. Ilyen esetben az ügy tárgyalását az ítélkezési szünet ideje alatt is folytatni kell.

Veszélyhelyzetben bármikor lehet ideiglenes intézkedést alkalmazni.

Különösen az alábbi sürgős bírósági eljárások léteznek:

• Az ügyészség kérelmére a bíróság a kiskorú életére, fizikai vagy érzelmi sértetlenségére veszélyt jelentő helyzetről való értesülést követően 48 órán belül ideiglenes határozatot hoz, amelyben megerősíti a gyermek azonnali védelme érdekében hozott intézkedéseket, alkalmazza a jogszabályban meghatározott gondozási és védelmi intézkedéseket, vagy meghatározza, hogy a kiskorú gyermek jövője szempontjából mi a megfelelő eljárás;
• Ebből a célból a bíróság elvégzi a sürgős és elengedhetetlen vizsgálatokat és elrendeli a határozatai végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedéseket, emellett igénybe veheti a rendőrség segítségét és felhatalmazhatja a határozatai végrehajtásáért felelős személyeket, hogy napközben bármely házba beléphessenek.

Ezenkívül az alábbi sürgős nemperes eljárások léteznek:

• Ha a kiskorú élete, fizikai vagy érzelmi sértetlensége veszélyben van és a szülői felelősség gyakorlója vagy a gyermek ideiglenes felügyeletét ellátó személy nem adta meg hozzájárulását, a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó ügyekben illetékes bármely hatóság vagy a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság meghozza a kiskorú azonnali védelméhez szükséges intézkedéseket és kéri a bíróság vagy a rendőrség eljárását;
• Az eljáró hatóság azonnal vagy – ha ez nem lehetséges – a lehető leghamarabb értesíti az ügyészséget;
• A bíróság közbelépéséig a rendőrség kiemeli a gyermeket vagy fiatalkorút a veszélyhelyzetből és biztosítja a védelmüket nevelőszülőknél, a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó ügyekben illetékes szervek létesítményeiben vagy más megfelelő helyen;
• Az ügyészség a fenti szervek valamelyikétől érkező értesítést követően azonnal kéri az illetékes bíróságtól, hogy hozzon sürgős bírósági intézkedést.

12 Igényelhető-e jogsegély az eljárás költségeinek fedezésére?

Igen, a bíróság és az anyakönyvi hivatal előtt lefolytatott eljárásokban lehetőség van költségmentesség igénybevételére.

13 Lehet-e fellebbezni a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott döntés ellen?

Igen, a 10. kérdésre adott válaszban meghatározott módon.

14 Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy bírósághoz kell fordulni a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében. Milyen bírósághoz kell fordulni és milyen eljárás követendő ilyen esetekben?

A szülői felelősségre vonatkozó határozat megsértése

Ha a szülők egyike vagy olyan harmadik fél, akire a gyermeket bízták, a gyermek helyzetét illetően nem teljesíti valamely megállapodásban vagy határozatban szereplő kötelezettségeit, a bíróság hivatalból, az ügyészség vagy a másik szülő kérelmére a következőket teheti:

• meghozhatja a végrehajtás biztosításához szükséges intézkedéseket;
• legfeljebb 20 elszámolási egységnyi pénzbírságot szabhat ki (2020-ben egy elszámolási egység értéke 102,00 eurót tett ki);
• valamint a megfelelő előfeltételek ellenőrzését követően kötelezheti a nemteljesítő felet, hogy a gyermek, a kérelmező szülő vagy mindkettejük számára fizessen kártalanítást.

Ha a bíróság jóváhagyta a megállapodást vagy a bíróság meghozta határozatát, a kérelmet egyesítik a megállapodásra vagy határozathozatalra vonatkozó eljárással, és a jogsértést a határozatot hozó bíróság tárgyalja, ha a hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályok szerint e bíróság illetékes.

A kérelem befogadását vagy eljáráshoz való egyesítését követően a bíró meghallgatásra idézi a szülőket vagy – kivételes esetben – felszólítja az alperest, hogy öt napon belül foglaljon állást az ügyben.

A meghallgatáson a szülők megegyezhetnek a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó szabályok módosításában, figyelembe véve a gyermek érdekeit.

A kapcsolattartási rendszer be nem tartása esetén, ha az alperes nem jelenik meg a meghallgatáson, nem nyújt be ellenkérelmet, vagy kérelme nyilvánvalóan megalapozatlan, a bíróság elrendelheti a gyermek átadását annak érdekében, hogy a kapcsolattartási rendszernek eleget lehessen tenni, meghatározva a látogatások helyét és előírva bírósági szakértő tanácsadók jelenlétét.

Az alperest felszólítják, hogy – pénzbírság fizetésének terhe mellett – a meghatározott módon adja át a gyermeket.

Ha nem tartanak meghallgatást vagy a szülőknek nem sikerül megállapodniuk, a bíró közvetítésre (ha ahhoz a szülők hozzájárulnak) vagy szakértői meghallgatásra utalja az ügyet és ezt követően hoz határozatot.

Ha pénzbírság kiszabására került sor és azt 10 napon belül nem fizetik meg, a bírságot – az eljáráshoz egyesítve – be kell hajtani.

Ezeket az eljárásokat a gyámsági eljárásra vonatkozó jogi keret szabályozza, amelyet a 2015. szeptember 8-i, 141/2015. sz. törvénnyel fogadtak el, amely megtekinthető a következő weboldalon: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?artigo_id=2428A0048&nid=2428&tabela=leis&pagina=1&ficha=1&so_miolo=&nversao=#artigo

Tartási kötelezettség végrehajtása

A tartás nyújtásának végrehajtására három módszer alkalmazható: a szülői felelősség megsértésére vonatkozó, fentebb hivatkozott meghallgatás; a tartás megfizetésére irányuló, alábbiakban említett, végrehajtást megelőző meghallgatás; vagy a tartási kötelezettség alábbiakban említett különös végrehajtása.

A végrehajtást megelőző meghallgatás az esedékes tartás behajtása érdekében (a gyámsági eljárás jogi keretéről szóló törvény 48. cikke)

Ha a tartás fizetésére jogilag kötelezett személy az esedékessé válástól számított 10 napon belül nem fizeti meg az esedékes összegeket, a következő intézkedéseket kell megtenni:

• Ha a személy a közszférában dolgozik, a megfelelő összeget az esedékessé váláskor a bíróság által a közszférabeli munkáltatóhoz intézett megkeresésre le kell vonni;
• Ha a személy alkalmazott, az összeget a béréből vagy jövedelméből kell levonni, amire a munkáltatót szólítják fel és a munkáltató jár el letéteményesként;
• Ha a személy bérleti díjban, nyugdíjban, járadékban, megbízási díjban, százalékos juttatásban, javadalmazásban, prémiumban vagy ezekhez hasonló jövedelemben részesül, ezekből a rendszeresen fizetett összegekből kell levonni az összeget azok kifizetésekor vagy jóváírásakor a szükséges foglalások vagy felszólítások megtételével, a letéteményes szerepét pedig az erre felszólított szervek látják el.

A levont összegek a korábbi tartások értékét is fedezik és azokat a tartásra jogosult számára közvetlenül kell kifizetni.

Tartási kötelezettség különös végrehajtása

Ha a tartást kiskorú számára kell megfizetni, a tartásra jogosult a polgári perrendtartás (Código de Processo Civil) 933. cikke szerint a tartási kötelezettség különös végrehajtására irányuló eljárást is indíthat. Így egyetlen eljárásban fizettetheti meg az esedékes, lejárt vagy jövőben esedékessé váló valamennyi összeget. A végrehajtási eljárás során a tartásra jogosult személy a végrehajtási eszközök szélesebb körét veheti igénybe, például a lefoglalást vagy a jövedelem letiltását.

A tartási kötelezettség különös végrehajtása során a kérelmező a következőket kérheti: a másik fél által megszerzett összegek, bérek vagy nyugdíjak egy részének megítélése; vagy a tartásra kötelezett személy jövedelmének letiltása. Az összeg megítélése vagy a letiltás a lefoglalástól függetlenül történik, és célja a már esedékes vagy jövőben esedékessé váló összegek fedezése.

Amennyiben a kérelmező összegek, bérek vagy nyugdíjak egy részének megítélését kéri, az ezek kifizetéséért vagy a kifizetések feldolgozásáért felelős szervet fel kell szólítani, hogy a megítélt összeget közvetlenül a kérelmező számára fizesse ki. A megítélt összeget a kérelmező bankszámlájára havonta kell átutalni, a kérelmezőnek a bankszámlaszámát az eljárást megindító kérelemben meg kell adnia.

Ha a kérelmező jövedelem letiltását kéri, meg kell határoznia, hogy ez mely vagyonra vonatkozik, a bírósági végrehajtó pedig ellenőrzi, hogy a vagyon elégséges-e az esedékes és jövőben esedékessé váló tartás fedezésére.

A tartásra jogosult ezt követően is kérelmezheti a tartásra kötelezett vagyonának lefoglalását. A lefoglalás vonatkozhat ingó javakra, ingatlanra, bankbetétekre, hitelezői jogosultságokra, kereskedelmi létesítményekre vagy gazdasági társasági részesedésekre.

Ha a lefoglalt vagyont a tartásdíjhátralék kifizetése érdekében értékesítik, a maradék összeg csak akkor juttatható vissza a tartásra kötelezett személynek, ha a jövőben esedékessé váló tartás megfizetése a bíró által megfelelőnek ítélt mértékig biztosított, kivéve, ha a kötelezett biztosítékot vagy más megfelelő garanciát nyújt.

A tartásra kötelezett személyt csak a lefoglalásnak/összeg megítélésének/jövedelem letiltásának megtörténtét követően kell beidézni. A tartásra kötelezett végrehajtással szembeni tiltakozása nincs halasztó hatállyal a végrehajtásra.

A különös végrehajtási eljárás alatt előterjesztett, a tartási kötelezettség módosítására vagy megszüntetésére irányuló kérelem esetén a módosításra vagy megszüntetésre irányuló kérelmet egyesítik a végrehajtással.

A polgári perrendtartásról szóló törvény hatályos változata megtekinthető a következő oldalon: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=1959&tabela=leis

15 Mit kell tennem az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat e tagállamban történő elismerése és végrehajtása érdekében?

Elismerés

A szülői felelősségre vonatkozóan a 2201/2003/EK tanácsi rendelet (2003. november 27.; a továbbiakban: Brüsszel IIa. rendelet) hatálya alá tartozó tagállamokban kiadott határozatok elismerése automatikus. Tehát nincs szükség semmilyen különleges eljárásra a határozat elismerése érdekében.

Annak érdekében, hogy Portugáliában végrehajtsanak egy a Brüsszel IIa. rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban hozott, szülői felelősségre vonatkozó határozatot, az érintett félnek a bíróság előtt kérelmeznie kell a határozat végrehajthatóvá nyilvánítását.

A Brüsszel IIa. rendelet 40. cikke azonban meghatároz két esetet, amelyekben nincs szükség a határozat végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló kérelemre, és a másik tagállamban hozott határozat Portugáliában való végrehajtásához elég az eredetileg eljáró bíróság által kibocsátott, a Brüsszel IIa. rendelet szerinti igazolás. Ez a következő határozatok esetén érvényesül: a láthatási jogra vonatkozó határozatok, valamint a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi hágai egyezmény 13. cikke szerinti, a visszavitel elutasításáról szóló határozatot követően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság által meghozott, a gyermek visszavitelét elrendelő határozatok.

Területi illetékesség a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem tekintetében

A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem tekintetében a területi illetékesség szabályait a Brüsszel IIa. rendelet a következőképpen határozza meg: a kérelmet a tartásra kötelezett lakóhelye szerinti bírósághoz; vagy a tartásra jogosult gyermek lakóhelye szerinti bírósághoz; illetve ezen kapcsoló tényezők hiányában a végrehajtás helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.

A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemre vonatkozó követelmények és csatolandó dokumentumok

A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemre vonatkozó követelményeket és a csatolandó dokumentumokat a Brüsszel IIa. rendelet határozza meg. Összegezve, a kérelmezőnek a következőket kell csatolnia a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemhez: az ítélet hiteles másolata; a határozatra vonatkozó, a Brüsszel IIa. rendelet II. melléklete szerint kiállított igazolás; az alperes távollétében vagy az alperes ellenkérelmének hiányában hozott határozat esetén az arra vonatkozó bizonyíték, hogy a távollévő felet megidézték, illetve hogy az alperes a határozatot egyértelműen elfogadta.

A Brüsszel IIa. rendelet szerinti végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás

Az alkalmazandó eljárást a Brüsszel IIa. rendelet szabályozza, az e rendeletben nem szereplő kérdésekben pedig a portugál polgári eljárás belső szabályai irányadók.

Ennek megfelelően a Brüsszel IIa. rendelet alapján a végrehajthatóságot megállapító határozatot nem előzi meg kontradiktórius eljárás és kérelmet csak a rendeletben meghatározott okokból lehet elutasítani. A végrehajthatóságot megállapító határozattal szemben a Brüsszel IIa. rendeletben meghatározott határidőn belül a felek bármelyike fellebbezhet. A portugál bíróság dönthet úgy, hogy a külföldi ítélet csak részben végrehajtható, de azt érdemben nem vizsgálhatja felül.

A portugál polgári eljárás alkalmazandó szabályai

A végrehajthatóság megállapítása iránti kérelmet a körzeti bíróság családjogi és gyermekügyi csoportjához kell benyújtani. Amennyiben nincs családjogi és gyermekügyi csoport, a kérelmet a körzeti bíróság helyi polgári perekkel foglalkozó csoportjához vagy az általános hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell benyújtani.

A keresetet a portugál polgári perrendtartás (Código de Processo Civil) szerinti általános megállapítási kereset formájában kell benyújtani, a Brüsszel IIa. rendelet előírásainak megfelelően.

Mivel a fellebbezés – a pertárgy értékétől függetlenül – mindig megengedett, kötelező ügyvédet kijelölni.

Az ügyészség felléphet a kiskorú gyermek érdekeinek védelmében.

Az eljárás megindítására irányuló kérelemben a kérelmezőnek:

• meg kell jelölnie a bíróságot és a bírót, ahová a keresetet benyújtja, valamint azonosítania kell a feleket a nevük, lakcímük vagy székhelyük, és – amennyiben lehetséges – személyi és adóazonosító számuk, foglalkozásuk és munkahelyük megadásával;
• meg kell jelölnie jogi képviselőjének munkahelyi címét;
• meg kell jelölnie az eljárás módját;
• be kell mutatnia a keresetet megalapozó főbb tényeket és a kereset alapjául szolgáló jogkérdéseket;
• kérelmet kell megfogalmaznia;
• meg kell határoznia a követelése értékét;
• ki kell jelölnie az idézésért felelős bírósági végrehajtót vagy bírósági tisztségviselőt;
• kérelmeznie kell a bizonyításfelvételt, ebben az esetben be kell nyújtania a Brüsszel IIa. rendelet szerint a kérelemhez csatolandó információkat;
• csatolnia kell a bírósági illeték megfizetését, illetve az annak megfizetése alól mentesítő költségmentességet igazoló dokumentumot, ideértve azokat az eseteket is, amikor őt ez alól az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban mentesítették.

Az eljárás megindítására irányuló kérelmet és a dokumentumokat a jogi képviselő elektronikusan, a bíróságok tevékenységét támogató számítógépes rendszeren, a https://citius.tribunaisnet.mj.pt/ weboldalon keresztül nyújtja be.

Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni az ügyészség által a gyermek érdekének védelmében benyújtott kérelem esetén is. A kiskorú érdekének védelmében eljáró ügyészség mentesül a költségek megfizetése alól.

A számítógépes információs rendszerhez való hozzáférés érdekében az ügyvédeknek, ügyvédjelölteknek és jogászoknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat a számítógépes információs rendszerhez való hozzáférést kezelő szervnél.

Amennyiben a kérelemben nem jelölnek ki képviselőt és a fél nem képviselő segítségével jár el, vagy a fél képviselővel jár el, de a képviselőt igazolható okok gátolják abban, hogy az eljárási cselekményeket elektronikusan tegye meg, az eljárás megindítására irányuló kérelmet és a dokumentumokat a következő módok egyikén is be lehet nyújtani:

• A bírósági tisztségviselőnek való átadás, amely esetben az átadás időpontja tekintendő az eljárási cselekmény időpontjának;
• Ajánlott levélben való megküldés, ilyen esetben a feladóvevényen szereplő nap az eljárási cselekmény időpontja;
• Faxon történő megküldés, amely esetben a küldés időpontja tekintendő az eljárási cselekmény időpontjának.

Az eljárás megindítására irányuló kérelmet és a kísérő dokumentumokat a bíróság a beérkezést követően rögzíti és kiosztja. A bíró ellenőrzi, hogy minden szükséges információt megadtak-e, nem kell-e a kérelmet a Brüsszel IIa. rendeletben szereplő valamilyen okból elutasítani, majd végrehajthatóvá nyilvánítja a határozatot. A végrehajthatóságról szóló határozatot ezt követően közlik a felekkel.

16 E tagállamban mely bírósághoz kell fordulnom az egy másik tagállamban kibocsátott, szülői felelősségről szóló bírósági határozat elismerésének megtámadása érdekében? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A Brüsszel IIa. rendelet 21. cikke lehetőséget biztosít az érdekelt fél számára, hogy a tagállamban kérelmezze a másik tagállamban meghozott, a szülői felelősségre vonatkozó határozat el nem ismerésének megállapítását.

Ebben az esetben a bíróságot, amelyhez a kérelmet Portugáliában be kell nyújtani, valamint az alkalmazandó eljárási szabályokat a 15. kérdésre adott válasz tartalmazza, a következő pontosítással: ebben az esetben általános negatív megállapítási keresetről van szó. Ez következményekkel jár a bizonyítási teherre nézve, mivel a portugál jogban negatív megállapítási kereset esetén az alperesnek kell bizonyítania a követelt jog alapját képező tényeket.

17 Melyik jogot alkalmazza a bíróság a szülői felelősségről szóló eljárásban, ahol a gyermek vagy a felek nem e tagállamban élnek vagy eltérő állampolgársággal rendelkeznek?

A szülő és a gyermek közötti viszonyokat a következők szabályozzák:

• a szülők közös nemzeti joga;

illetve, ennek hiányában

• a szülők közös szokásos tartózkodási helye szerinti jog;

illetve, ha a szülők szokásos tartózkodási helye különböző államokban található,

• a gyermek személyes joga.

A személyes jog az egyén állampolgársága szerinti jog. Hontalan személyek esetén a hontalan személy személyes joga a tartózkodási helye szerinti jog. Amennyiben azonban a hontalan személy kiskorú vagy cselekvőképtelen, e személyek személyes joga a lakóhelye szerinti jog.

Megjegyzés:

A jelen tájékoztatóban található információk nem kötik az EIH kapcsolattartó pontokat, a bíróságokat, valamint az egyéb intézményeket és hatóságokat. Továbbra is el kell olvasni a hatályos jogszabályokat. A jogszabályokat rendszeresen frissítik, értelmezésüket pedig az ítélkezési gyakorlat is alakítja.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.