

Információk keresése régiónként
A szülői felelősség jelentése és időtartama
A szülői felelősség a szülőknek a gyermekre vonatkozó jogosultságait és kötelezettségeit jelenti. A gyermekek nagykorúságuk eléréséig vagy a nagykorúsításig szülői felelősség alatt állnak. A nagykorúság a 18. életév betöltését jelenti. A 16 évnél idősebb kiskorúak házasságkötéssel nagykorúnak minősülhetnek.
A szülői felelősség gyakorlójának jogai és kötelezettségei
A szülői felelősség a szülők következő, gyermekeikre vonatkozó jogait és kötelezettségeit foglalja magában (a polgári törvénykönyv 1877–1920-C. cikke):
Másrészről pedig:
Az alábbiak kivételes körülmények esetén érvényesek:
(A kiskorú szakmájához, művészetéhez vagy foglalkozásához kapcsolódó aktusok és az e szakma, művészet vagy foglalkozás gyakorlása során megtett aktusok tekintetében csak azok a vagyoni eszközök tartoznak ide, amelyek fölött a gyermek szabadon rendelkezhet.)
A szülők tulajdonában álló vagyon:
A gyermek vagyonából származó bevétel:
A szülői felelősség korlátai
A szülők nem kezelhetik a következőket:
A gyermek képviselőjeként a szülők csak a bíróság jóváhagyásával tehetik meg a következőket:
A szülők csak bíróság jóváhagyásával tehetik meg a következőket:
A vagyonkezelés megszűnése
Szülői felelősség a házasságban
Az egyik szülő által tett aktusok
A szülői felügyelet közös gyakorlása a gyermek egyetlen szülője és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa által
A bíróságnak azonban lehetőleg meg kell hallgatnia a kiskorú gyermek véleményét.
Igen, a következőképpen:
Ha az egyik vagy mindkét szülő képtelen a szülői felelősség gyakorlására
Ha az egyik szülő távollét, cselekvőképtelenség vagy bíróság által megállapított egyéb akadály miatt képtelen a szülői felelősség gyakorlására, azt a másik szülő gyakorolhatja. Amennyiben a másik szülő bírósági határozat következtében nem gyakorolhatja a szülői felelősséget, azt az alábbi személyek gyakorolják, a következő sorrendben (a polgári törvénykönyv 1903. cikke):
Ezeket a szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az anyaságot, illetve az apaságot csak az egyik szülő tekintetében állapítják meg.
Az egyik szülő halála
Az egyik szülő halála esetén a szülői felügyeletet a túlélő szülő gyakorolja.
A kiskorú kötelező gyámság alá vételének esetei (a polgári törvénykönyv 1921. cikke):
Megjegyzés: a szülői felügyelet gyakorlásától való eltiltás vonatkozhat kizárólag a gyermek feletti gyámságra vagy a gyermek vagyonának kezelésére, illetve mindkét aspektusra is.
A gyermek vagyonának kezelésére vonatkozó rendszer megállapításának esetei (a polgári törvénykönyv 1921. cikke):
Gyám és vagyonkezelő kijelölése a bíróság által hivatalból:
Amennyiben a kiskorú tekintetében felmerül a fent megjelölt – gyám vagy vagyonkezelő kinevezését megalapozó –helyzetek egyike, a bíróságnak hivatalból gyámot vagy vagyonkezelőt kell kijelölnie.
Az ilyen helyzetekről feladataik ellátása során tudomást szerző közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok, illetve anyakönyvi hivatalok tisztviselői kötelesek azokról értesíteni az illetékes bíróságot.
A gyámság és a gyermek vagyona kezelésének gyakorlása
A gyámságot a gyám és a családi tanács látja el. A gyám – a jogszabályban meghatározott módosításokkal és korlátozásokkal – ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a szülők (a polgári törvénykönyv 1927-1950. cikke).
A vagyon kezelését egy vagy több vagyonkezelő, illetve – ha gyám kijelölésére is sor került – a családi tanács látja el.
A gyámság és a vagyonkezelés is a bíróság felügyelete alatt valósul meg.
A bíróság feladata a gyámok, vagyonkezelők és a családi tanács tagjainak jóváhagyása vagy kijelölése.
Ki lehet gyám
A szülők gyámot jelölhetnek ki a gyermekeik számára, amit a bíróságnak meg kell erősítenie. Amennyiben a szülők nem jelöltek ki gyámot vagy a kijelölés nem került jóváhagyásra, a bíróság feladata, hogy a családi tanács meghallgatását követően gyámot jelöljön ki.
A gyám kijelölését megelőzően a bíróságnak meg kell hallgatnia a kiskorút.
A bíróságnak a következő személyek közül kell kiválasztania a gyámot:
Ki nem lehet gyám
A következő személyek nem lehetnek gyámok (a polgári törvénykönyv 1933. cikke):
Ki lehet vagyonkezelő
Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a fenti, a gyám kiválasztására és a gyámság gyakorlásától való eltiltásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a vagyonkezelőre is.
Ezenkívül a következő személyek nem lehetnek vagyonkezelők (a polgári törvénykönyv 1970. cikke):
A szülői felelősség átruházása, amennyiben a szülők ténylegesen képtelenek a szülői felelősség gyakorlására
Amennyiben a szülők ténylegesen képtelenek a szülői felelősség gyakorlására, az ügyészség köteles meghozni a kiskorú gyermek védelméhez szükséges intézkedéseket és e célból kijelölhet egy olyan személyt, aki a kiskorú nevében megkötheti a sürgős vagy kiskorú számára egyértelműen előnyös jogügyleteket.
A szülői felügyelet gyakorlásának korlátozása a kiskorú veszélyeztetésével járó helyzetek esetén, a szülői felügyelet gyakorlásától való eltiltás nélkül
Amennyiben a kiskorú biztonsága, egészsége, erkölcsi fejlődése vagy oktatása veszélyben van, de nincs szükség a szülői felelősség gyakorlásától való eltiltásra, a bíróság – az ügyészség vagy bármely más személy kérelmére – meghozhatja a kiskorú védelméhez szükséges megfelelő intézkedéseket (a polgári törvénykönyv 1918. cikke).
A veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló – a 147/99. sz. 1999. szeptember 1-jei törvénnyel jóváhagyott – törvény 35. cikke a következő intézkedéseket állapítja meg a veszélyben lévő kiskorúak támogatása és védelme érdekében:
Amennyiben a szülők egyetértenek és a kiskorú gyermek nem ellenzi, a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok (comissões de protecção de crianças e jovens) a bíróság közbenjárása nélkül hatáskörrel rendelkeznek a fenti gyermekvédelmi és támogatási intézkedések meghozatalára, kivéve a fenti utolsó intézkedést (az örökbefogadási céllal való gondozásba adást), amelyet kizárólag a bíróság alkalmazhat.
A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok pénzügyileg önálló, nem bírósági hivatalos szervek, amelyek célja a gyermekek és fiatalok jogainak védelme, valamint a gyermekek és fiatalok biztonságát, egészségét, oktatását vagy általában fejlődését befolyásoló helyzetek megelőzése és megoldása.
Amennyiben a bíróság vagy a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság az egyik fent említett intézkedést alkalmazta, a szülők minden olyan szülői felügyeleti jogukat fenntartják, amely nem összeegyeztethetetlen ezen intézkedésekkel.
Amennyiben a gyermek gondozásával harmadik felet, oktatási vagy nevelőintézetet bíztak meg, meg kell határozni a szülői látogatási rendszert, kivéve azokat a kivételes eseteket, amikor a gyermek érdekeire tekintettel ez nem ajánlott.
A veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló törvény hatályos változata megtekinthető a következő oldalon: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=545&tabela=leis
A szülői felügyelet gyakorlásának korlátozása a kiskorú vagyonának veszélyeztetésével járó helyzetek esetén, a szülői felügyelet gyakorlásától való eltiltás nélkül
Amennyiben a szülők általi nem megfelelő vagyonkezelés veszélyezteti a gyermek vagyonát, de nincs szükség a szülői felügyelet gyakorlásától való eltiltásra, a bíróság – az ügyészség vagy valamely hozzátartozó kérelmére – meghozhatja a szükségesnek ítélet intézkedéseket.
A vagyon értékének figyelembevételével a bíróság különösen a következőket írhatja elő a szülők számára:
valamint, ha ezen intézkedések nem elegendőek:
A házasság felbontása, különválás, a házasság semmisségének megállapítása vagy a házasság érvénytelenítése esetén a szülői felelősség gyakorlására a következő alapelvek vonatkoznak (a polgári törvénykönyv 1906. cikke):
Ahhoz, hogy a szülői felelősségre vonatkozó megállapodás jogi kötőerővel bírjon, azt a bíróságnak vagy az anyakönyvi hivatalnak a 6. és 10. kérdésekre adott válaszban megjelölt valamely módon jóvá kell hagynia.
A felek a bírósághoz fordulást megelőzően, illetve a bírósági eljárás során is választhatnak alternatív vitarendezési módokat.
A bírósági eljárást megelőző közvetítés
Az önkéntes közvetítés elve
Az ügy bíróság elé terjesztését megelőzően a szülők állami vagy magánszervek által kínált családjogi közvetítést vehetnek igénybe annak érdekében, hogy a szülői felelősségre vonatkozóan meg tudjanak állapodni.
Portugáliában a közvetítés önkéntes alapon történik. A gyermekekre vonatkozó családi konfliktusban érintett felek a bírósági eljárás megindítását megelőzően – megállapodás alapján – állami vagy magánszervek által kínált családjogi közvetítést vehetnek igénybe. A kereset benyújtását követően a bíróság is közvetítésre utalhatja az ügyet, de nem teheti kötelezővé, ha a felek ahhoz nem járulnak hozzá, vagy tiltakoznak ellene.
A megállapodás kötelező jóváhagyása
Amennyiben a közvetítés során a felek megállapodást kötnek, ahhoz, hogy az jogerős és végrehajtható legyen, a feleknek azt – az ügytől függően – be kell nyújtaniuk a bírósághoz vagy az anyakönyvi hivatal vezetőjéhez jóváhagyásra.
Az anyakönyvi hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó családjogi ügyekre vonatkozó keresetekhez szükség van a felek előzetes megállapodására, ellenkező esetben azok a bíróság hatáskörébe tartoznak.
A szülői felelősségre vonatkozó megállapodás jóváhagyása akkor tartozik az anyakönyvi hivatal hatáskörébe, ha azt házasság közös megegyezéssel történő felbontására vagy közös megegyezéssel történő különválásra vonatkozó megállapodáshoz csatolták. A hivatalvezető általi jóváhagyást megelőzően az ügyészség véleményezi a megállapodás kiskorú gyermekekre vonatkozó szülői felelősséget érintő részeit.
Amennyiben a családjogi közvetítői eljárásra a kereset benyújtását megelőzően kerül sor és annak célja kizárólag a kiskorú gyermekekre vonatkozó szülői felelősség kérdésének rendezése (anélkül, hogy azt a házasság felbontására vagy különválásra irányuló megállapodáshoz csatolták volna), a feleknek az illetékes bíróságtól kell kérniük e megállapodás jóváhagyását.
Magánszervek által kínált közvetítés
Ha a felek magánszervek által kínált közvetítést vesznek igénybe, meg kell fizetniük a mediátor díját. Ezt az összeget, valamint a közvetítés szabályait és ütemezését a felek és a mediátor által a közvetítés kezdetekor aláírt közvetítési megállapodás tartalmazza. Az Igazságügyi Minisztérium a https://dgpj.justica.gov.pt/Portals/31/GRAL_Media%E7%E3o/Lista-mediadores-privada_18.09.2020.pdf weboldalon közzéteszi a mediátorok listáját, a felek innen választhatják ki a magánszervek által kínált közvetítést végző mediátort.
Állami közvetítés
Az állami közvetítés igénybevétele érdekében a feleknek az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság (Direcção Geral da Política de Justiça) alternatív vitarendezési hivatalához kell fordulniuk, és időpontot kell kérniük egy közvetítés előtti meghallgatásra. Ezt telefonon, e-mailben vagy elektronikus formában tehetik meg. Az állami közvetítés előtti meghallgatáson a felek és a mediátor aláírják a közvetítési megállapodást. Ekkor meghatározzák a közvetítés időszakát, kitűzik az ülések időpontjait, és megbeszélik az eljárás szabályait. Az állami családjogi közvetítés díja 50 EUR felenként, a kitűzött meghallgatások számától függetlenül. Ezt az 50 EUR díjat a feleknek az állami közvetítés kezdetekor kell megfizetniük. Az állami rendszeren keresztül dolgozó mediátorok díját nem a felek fizetik meg. Ezeket a díjakat az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság fedezi a jogszabályban meghatározott jegyzék szerint.
Az állami közvetítői meghallgatásokra az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság épületében vagy a felek lakóhelye szerinti önkormányzat által rendelkezésre bocsátott helyen kerülhet sor.
Az állami közvetítés során a felek a kiválasztott állami mediátorok jegyzékéből választhatnak mediátort. Az állami mediátorok listája a fent hivatkozott weboldalon található. Ha a felek nem választanak mediátort, az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság alternatív vitarendezési hivatala jelöli ki egy személyt az állami mediátorok listájáról, a listának megfelelő sorrendben, figyelembe véve a felek lakóhelyétől való távolságot. Erre a kijelölésre főszabály szerint elektronikus úton kerül sor.
Költségmentesség
Ha a felek költségmentességre jogosultak, az a közvetítés költségeit is fedezheti.
Közvetítés és szakértői meghallgatások a bírósági eljárás során
Ha a felek bírósághoz fordulnak, a szülői felügyelet gyakorlását szabályozó polgári eljárás indul, amelyet a bíró a szülők meghallgatásával kezd.
Amennyiben a szülők a meghallgatáson nem tudnak megegyezni, a bíró az ügytől függően legfeljebb két vagy három hónapra felfüggeszti az eljárást és közvetítésre (ha a felek ehhez hozzájárulnak) vagy szakértői meghallgatásra (amelyet a felek számára kötelezővé lehet tenni) utalja az ügyet.
Ezen időtartam leteltét követően a bírót értesíteni kell a közvetítés vagy a szakértői meghallgatás eredményeiről, majd a bíró kijelöli a meghallgatás folytatásának időpontját annak érdekében, hogy megállapodást érjen el és/vagy megerősítse a megállapodást.
Amennyiben ennek a szakasznak a végén a szülők nem tudnak megállapodni, megindul az eljárás peres része – a szülőket értesítik, hogy nyújtsák be kérelmeiket és bizonyítékaikat, majd a vizsgálat és az ítélethozatal következik.
A közvetítői eljárásra vonatkozó információk a https://dgpj.justica.gov.pt/Resolucao-de-Litigios/Mediacao weboldalon találhatók.
Előzetesen fontos kiemelni, hogy Portugáliában a házasság felbontása, különválás és a házasság érvénytelenítése esetén, valamint, ha a szülők nem házasok vagy nem élnek együtt, a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó döntést mindig a következő három alapvető szemponton figyelembevételével kell meghozni: a kiskorú felügyelete, a kapcsolattartási rendszer, valamint a kiskorú tartása. Ennek megfelelően a kiskorú gyermek tartásának biztosítására vonatkozó kötelezettség a szülői felelősség részét képezi, és főszabály szerint arról a szülői felelősség egyéb elemeivel együttesen kell határozni, de egyes esetekben kifejezetten csak a gyermeknek járó tartás meghatározása vagy módosítása céljából is indítható eljárás.
A bíróság a következő kérdésekről határozhat:
Főszabály szerint nem. A gyermek élete szempontjából különösen fontos kérdésekre vonatkozó szülői felelősség akkor is mindkét szülőt terheli, ha a kiskorú gyermek felett csak az egyik szülő rendelkezik felügyeleti joggal, kivéve, ha a határozat kimondja, hogy a szülői felelősség adott szempontból történő gyakorlására csak az egyik szülő jogosult (a polgári törvénykönyv 1906. cikke).
A kérdés egyéb vetületeit illetően a választ a 4. kérdésre adott válasz részletesen tartalmazza.
A gyakorlatban a közös felügyelet azt jelenti, hogy:
A szülői felelősségre vonatkozó keresetek benyújtásának eljárási módjai
Gondozásra és védelemre irányuló eljárás
Amennyiben a kiskorú a biztonságát, egészségét, erkölcsi fejlődését vagy oktatását veszélyeztető helyzetben van, és a szülői felelősség gyakorlását a 3. kérdésre adott válaszban említett valamely gondozási és védelmi intézkedés alkalmazásával korlátozták, a gondozás és a védelem tárgyában eljárást kell indítani, amely a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok, illetve adott esetben a bíróságok hatáskörébe tartozik.
Gyámságra vonatkozó eljárás
A 7. kérdésre adott válaszban leírt egyéb, a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozására vonatkozó esetekben gyámsági eljárást kell indítani, amely a bíróságok hatáskörébe tartozik.
Az anyakönyvi hivatalok hatáskörébe tartozó eljárások
Ha a szülők megegyeznek a szülői felügyelet gyakorlásáról, függetlenül attól, hogy e megállapodást a különválásra vagy a házasság felbontására vonatkozó megállapodáshoz csatolják-e, az ügyet az anyakönyvi hivatalnál kell megindítani. A hivatalvezető feladata, hogy – az ügyészség meghallgatását követően – jóváhagyja a szülői felelősségre vonatkozó megállapodást.
Megjegyzés: Amennyiben a házasság felbontására irányuló eljárást a másik házastárs egyetértése nélkül indítják meg, a bíróság illetékes és az eljárást a házasság másik szülő egyetértése nélküli felbontására irányuló különleges eljárásként kell lefolytatni. Amennyiben az eljárás során a felek megállapodnak, a bíróság az eljárást a házasság közös megegyezéssel történő felbontására irányuló eljárássá alakítja és jóváhagyja a megállapodásokat, ideértve – ha az ügyben kiskorú gyermekek is érintettek – a szülői felelősségre vonatkozó megállapodást is.
Alaki követelmények és benyújtandó dokumentumok (a dokumentumok az ügy típusától és az illetékes hatóságtól függnek):
A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság előtt megindított gondozási és védelmi eljárás
Gondozásra és védelemre irányuló eljárás a bíróságon
Gyámsági eljárás
Az anyakönyvi hivatalok hatáskörébe tartozó eljárások
Amennyiben a szülői felelősséget szabályozó megállapodást a házasság felbontására vagy a különválásra vonatkozó megállapodáshoz csatolják, a következő dokumentumokat kell benyújtani:
Amennyiben a szülők – függetlenül attól, hogy házasok-e – szabályozni kívánják a közös kiskorú gyermekeik szülői felügyeletének gyakorlását vagy módosítani kívánják a már jóváhagyott megállapodásukat, ezt az anyakönyvi hivatalnál bármikor kérelmezhetik. Ennek érdekében a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk:
Az anyakönyvi hivatalok hatáskörére vonatkozó információk a http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=581&tabela=leis weboldalon tekinthetők meg.
Azok a szervek, akikhez az érintett feleknek fordulniuk kell (az ügytől függően bíróságok, gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok és anyakönyvi hivatalok):
A bíróságok hatásköre és illetékessége
A szülői felelősség szabályozása terén a hatáskörrel rendelkező bíróság a körzeti bíróság (tribunal de comarca) elsőfokú bíróságának (instância central) családjogi és gyermekügyi csoportja. Az említett családjogi és gyermekügyi csoport hatáskörébe nem tartozó kérdésekben a körzeti bíróság helyi polgári perekkel foglalkozó csoportja vagy az általános hatáskörrel rendelkező bíróság rendelkezik joghatósággal.
A következő illetékességi szabályokat kell alkalmazni:
A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok hatásköre és illetékessége
A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok rendelkeznek hatáskörrel a veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak gondozására és védelmére vonatkozó eljárásokban, amennyiben a szülők között egyetértés áll fenn és a kiskorú nem tiltakozik. A gondozási és védelmi intézkedések alkalmazására a gyermeknek a helyzetről való értesítés beérkezésekori lakóhelye szerinti védelmi bizottság illetékes.
A következő illetékességi szabályokat kell alkalmazni:
Az anyakönyvi hivatalok hatásköre és illetékessége
Az adott ügytől függően az anyakönyvi hivatal hatáskörébe tartozik a szülői felelősségre vonatkozó megállapodás jóváhagyása, akár önmagában nyújtották be, akár a házasság közös megegyezéssel történő felbontására vagy a közös megegyezéssel történő különválásra vonatkozó megállapodáshoz csatolták.
A szóban forgó kérdéstől függően az anyakönyvi hivatalok rendelkeznek hatáskörrel a házasság közös megegyezéssel történő felbontása vagy közös megegyezéssel történő különválás tárgyalására és elbírálására, ideértve az azokhoz csatolt szülői felelősségre vonatkozó megállapodások jóváhagyását is.
A területi illetékességi szabályok nem vonatkoznak az anyakönyvi hivatalokra. A felek tehát bármely anyakönyvi hivatalt megkereshetnek.
Az összefüggő keresetekre vonatkozó illetékesség
Amennyiben a gyámsági eljárás több gyermeket érint, lehet egyetlen eljárást indítani, ha pedig több eljárás indult, azokat össze lehet vonni az elsőként megindult eljárással, ha ezt a családi kapcsolatok indokolják.
Az eljárás a 10. kérdésre adott válaszban már bemutatásra került.
A gondozási és védelmi eljárások és a gyámsági eljárások akkor minősülnek sürgős eljárásnak, ha a késedelem hátrányosan érintené a gyermek érdekeit. Ilyen esetben az ügy tárgyalását az ítélkezési szünet ideje alatt is folytatni kell.
Veszélyhelyzetben bármikor lehet ideiglenes intézkedést alkalmazni.
Különösen az alábbi sürgős bírósági eljárások léteznek:
Ezenkívül az alábbi sürgős nemperes eljárások léteznek:
Igen, a bíróság és az anyakönyvi hivatal előtt lefolytatott eljárásokban lehetőség van költségmentesség igénybevételére.
Igen, a 10. kérdésre adott válaszban meghatározott módon.
A szülői felelősségre vonatkozó határozat megsértése
Ha a szülők egyike vagy olyan harmadik fél, akire a gyermeket bízták, a gyermek helyzetét illetően nem teljesíti valamely megállapodásban vagy határozatban szereplő kötelezettségeit, a bíróság hivatalból, az ügyészség vagy a másik szülő kérelmére a következőket teheti:
Ha a bíróság jóváhagyta a megállapodást vagy a bíróság meghozta határozatát, a kérelmet egyesítik a megállapodásra vagy határozathozatalra vonatkozó eljárással, és a jogsértést a határozatot hozó bíróság tárgyalja, ha a hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályok szerint e bíróság illetékes.
A kérelem befogadását vagy eljáráshoz való egyesítését követően a bíró meghallgatásra idézi a szülőket vagy – kivételes esetben – felszólítja az alperest, hogy öt napon belül foglaljon állást az ügyben.
A meghallgatáson a szülők megegyezhetnek a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó szabályok módosításában, figyelembe véve a gyermek érdekeit.
A kapcsolattartási rendszer be nem tartása esetén, ha az alperes nem jelenik meg a meghallgatáson, nem nyújt be ellenkérelmet, vagy kérelme nyilvánvalóan megalapozatlan, a bíróság elrendelheti a gyermek átadását annak érdekében, hogy a kapcsolattartási rendszernek eleget lehessen tenni, meghatározva a látogatások helyét és előírva bírósági szakértő tanácsadók jelenlétét.
Az alperest felszólítják, hogy – pénzbírság fizetésének terhe mellett – a meghatározott módon adja át a gyermeket.
Ha nem tartanak meghallgatást vagy a szülőknek nem sikerül megállapodniuk, a bíró közvetítésre (ha ahhoz a szülők hozzájárulnak) vagy szakértői meghallgatásra utalja az ügyet és ezt követően hoz határozatot.
Ha pénzbírság kiszabására került sor és azt 10 napon belül nem fizetik meg, a bírságot – az eljáráshoz egyesítve – be kell hajtani.
Ezeket az eljárásokat a gyámsági eljárásra vonatkozó jogi keret szabályozza, amelyet a 2015. szeptember 8-i, 141/2015. sz. törvénnyel fogadtak el, amely megtekinthető a következő weboldalon: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?artigo_id=2428A0048&nid=2428&tabela=leis&pagina=1&ficha=1&so_miolo=&nversao=#artigo
Tartási kötelezettség végrehajtása
A tartás nyújtásának végrehajtására három módszer alkalmazható: a szülői felelősség megsértésére vonatkozó, fentebb hivatkozott meghallgatás; a tartás megfizetésére irányuló, alábbiakban említett, végrehajtást megelőző meghallgatás; vagy a tartási kötelezettség alábbiakban említett különös végrehajtása.
A végrehajtást megelőző meghallgatás az esedékes tartás behajtása érdekében (a gyámsági eljárás jogi keretéről szóló törvény 48. cikke)
Ha a tartás fizetésére jogilag kötelezett személy az esedékessé válástól számított 10 napon belül nem fizeti meg az esedékes összegeket, a következő intézkedéseket kell megtenni:
A levont összegek a korábbi tartások értékét is fedezik és azokat a tartásra jogosult számára közvetlenül kell kifizetni.
Tartási kötelezettség különös végrehajtása
Ha a tartást kiskorú számára kell megfizetni, a tartásra jogosult a polgári perrendtartás (Código de Processo Civil) 933. cikke szerint a tartási kötelezettség különös végrehajtására irányuló eljárást is indíthat. Így egyetlen eljárásban fizettetheti meg az esedékes, lejárt vagy jövőben esedékessé váló valamennyi összeget. A végrehajtási eljárás során a tartásra jogosult személy a végrehajtási eszközök szélesebb körét veheti igénybe, például a lefoglalást vagy a jövedelem letiltását.
A tartási kötelezettség különös végrehajtása során a kérelmező a következőket kérheti: a másik fél által megszerzett összegek, bérek vagy nyugdíjak egy részének megítélése; vagy a tartásra kötelezett személy jövedelmének letiltása. Az összeg megítélése vagy a letiltás a lefoglalástól függetlenül történik, és célja a már esedékes vagy jövőben esedékessé váló összegek fedezése.
Amennyiben a kérelmező összegek, bérek vagy nyugdíjak egy részének megítélését kéri, az ezek kifizetéséért vagy a kifizetések feldolgozásáért felelős szervet fel kell szólítani, hogy a megítélt összeget közvetlenül a kérelmező számára fizesse ki. A megítélt összeget a kérelmező bankszámlájára havonta kell átutalni, a kérelmezőnek a bankszámlaszámát az eljárást megindító kérelemben meg kell adnia.
Ha a kérelmező jövedelem letiltását kéri, meg kell határoznia, hogy ez mely vagyonra vonatkozik, a bírósági végrehajtó pedig ellenőrzi, hogy a vagyon elégséges-e az esedékes és jövőben esedékessé váló tartás fedezésére.
A tartásra jogosult ezt követően is kérelmezheti a tartásra kötelezett vagyonának lefoglalását. A lefoglalás vonatkozhat ingó javakra, ingatlanra, bankbetétekre, hitelezői jogosultságokra, kereskedelmi létesítményekre vagy gazdasági társasági részesedésekre.
Ha a lefoglalt vagyont a tartásdíjhátralék kifizetése érdekében értékesítik, a maradék összeg csak akkor juttatható vissza a tartásra kötelezett személynek, ha a jövőben esedékessé váló tartás megfizetése a bíró által megfelelőnek ítélt mértékig biztosított, kivéve, ha a kötelezett biztosítékot vagy más megfelelő garanciát nyújt.
A tartásra kötelezett személyt csak a lefoglalásnak/összeg megítélésének/jövedelem letiltásának megtörténtét követően kell beidézni. A tartásra kötelezett végrehajtással szembeni tiltakozása nincs halasztó hatállyal a végrehajtásra.
A különös végrehajtási eljárás alatt előterjesztett, a tartási kötelezettség módosítására vagy megszüntetésére irányuló kérelem esetén a módosításra vagy megszüntetésre irányuló kérelmet egyesítik a végrehajtással.
A polgári perrendtartásról szóló törvény hatályos változata megtekinthető a következő oldalon: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=1959&tabela=leis
Elismerés
A szülői felelősségre vonatkozóan a 2201/2003/EK tanácsi rendelet (2003. november 27.; a továbbiakban: Brüsszel IIa. rendelet) hatálya alá tartozó tagállamokban kiadott határozatok elismerése automatikus. Tehát nincs szükség semmilyen különleges eljárásra a határozat elismerése érdekében.
Annak érdekében, hogy Portugáliában végrehajtsanak egy a Brüsszel IIa. rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban hozott, szülői felelősségre vonatkozó határozatot, az érintett félnek a bíróság előtt kérelmeznie kell a határozat végrehajthatóvá nyilvánítását.
A Brüsszel IIa. rendelet 40. cikke azonban meghatároz két esetet, amelyekben nincs szükség a határozat végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló kérelemre, és a másik tagállamban hozott határozat Portugáliában való végrehajtásához elég az eredetileg eljáró bíróság által kibocsátott, a Brüsszel IIa. rendelet szerinti igazolás. Ez a következő határozatok esetén érvényesül: a láthatási jogra vonatkozó határozatok, valamint a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi hágai egyezmény 13. cikke szerinti, a visszavitel elutasításáról szóló határozatot követően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság által meghozott, a gyermek visszavitelét elrendelő határozatok.
Területi illetékesség a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem tekintetében
A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem tekintetében a területi illetékesség szabályait a Brüsszel IIa. rendelet a következőképpen határozza meg: a kérelmet a tartásra kötelezett lakóhelye szerinti bírósághoz; vagy a tartásra jogosult gyermek lakóhelye szerinti bírósághoz; illetve ezen kapcsoló tényezők hiányában a végrehajtás helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemre vonatkozó követelmények és csatolandó dokumentumok
A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemre vonatkozó követelményeket és a csatolandó dokumentumokat a Brüsszel IIa. rendelet határozza meg. Összegezve, a kérelmezőnek a következőket kell csatolnia a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemhez: az ítélet hiteles másolata; a határozatra vonatkozó, a Brüsszel IIa. rendelet II. melléklete szerint kiállított igazolás; az alperes távollétében vagy az alperes ellenkérelmének hiányában hozott határozat esetén az arra vonatkozó bizonyíték, hogy a távollévő felet megidézték, illetve hogy az alperes a határozatot egyértelműen elfogadta.
A Brüsszel IIa. rendelet szerinti végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás
Az alkalmazandó eljárást a Brüsszel IIa. rendelet szabályozza, az e rendeletben nem szereplő kérdésekben pedig a portugál polgári eljárás belső szabályai irányadók.
Ennek megfelelően a Brüsszel IIa. rendelet alapján a végrehajthatóságot megállapító határozatot nem előzi meg kontradiktórius eljárás és kérelmet csak a rendeletben meghatározott okokból lehet elutasítani. A végrehajthatóságot megállapító határozattal szemben a Brüsszel IIa. rendeletben meghatározott határidőn belül a felek bármelyike fellebbezhet. A portugál bíróság dönthet úgy, hogy a külföldi ítélet csak részben végrehajtható, de azt érdemben nem vizsgálhatja felül.
A portugál polgári eljárás alkalmazandó szabályai
A végrehajthatóság megállapítása iránti kérelmet a körzeti bíróság családjogi és gyermekügyi csoportjához kell benyújtani. Amennyiben nincs családjogi és gyermekügyi csoport, a kérelmet a körzeti bíróság helyi polgári perekkel foglalkozó csoportjához vagy az általános hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell benyújtani.
A keresetet a portugál polgári perrendtartás (Código de Processo Civil) szerinti általános megállapítási kereset formájában kell benyújtani, a Brüsszel IIa. rendelet előírásainak megfelelően.
Mivel a fellebbezés – a pertárgy értékétől függetlenül – mindig megengedett, kötelező ügyvédet kijelölni.
Az ügyészség felléphet a kiskorú gyermek érdekeinek védelmében.
Az eljárás megindítására irányuló kérelemben a kérelmezőnek:
Az eljárás megindítására irányuló kérelmet és a dokumentumokat a jogi képviselő elektronikusan, a bíróságok tevékenységét támogató számítógépes rendszeren, a https://citius.tribunaisnet.mj.pt/ weboldalon keresztül nyújtja be.
Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni az ügyészség által a gyermek érdekének védelmében benyújtott kérelem esetén is. A kiskorú érdekének védelmében eljáró ügyészség mentesül a költségek megfizetése alól.
A számítógépes információs rendszerhez való hozzáférés érdekében az ügyvédeknek, ügyvédjelölteknek és jogászoknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat a számítógépes információs rendszerhez való hozzáférést kezelő szervnél.
Amennyiben a kérelemben nem jelölnek ki képviselőt és a fél nem képviselő segítségével jár el, vagy a fél képviselővel jár el, de a képviselőt igazolható okok gátolják abban, hogy az eljárási cselekményeket elektronikusan tegye meg, az eljárás megindítására irányuló kérelmet és a dokumentumokat a következő módok egyikén is be lehet nyújtani:
Az eljárás megindítására irányuló kérelmet és a kísérő dokumentumokat a bíróság a beérkezést követően rögzíti és kiosztja. A bíró ellenőrzi, hogy minden szükséges információt megadtak-e, nem kell-e a kérelmet a Brüsszel IIa. rendeletben szereplő valamilyen okból elutasítani, majd végrehajthatóvá nyilvánítja a határozatot. A végrehajthatóságról szóló határozatot ezt követően közlik a felekkel.
A Brüsszel IIa. rendelet 21. cikke lehetőséget biztosít az érdekelt fél számára, hogy a tagállamban kérelmezze a másik tagállamban meghozott, a szülői felelősségre vonatkozó határozat el nem ismerésének megállapítását.
Ebben az esetben a bíróságot, amelyhez a kérelmet Portugáliában be kell nyújtani, valamint az alkalmazandó eljárási szabályokat a 15. kérdésre adott válasz tartalmazza, a következő pontosítással: ebben az esetben általános negatív megállapítási keresetről van szó. Ez következményekkel jár a bizonyítási teherre nézve, mivel a portugál jogban negatív megállapítási kereset esetén az alperesnek kell bizonyítania a követelt jog alapját képező tényeket.
A szülő és a gyermek közötti viszonyokat a következők szabályozzák:
illetve, ennek hiányában
illetve, ha a szülők szokásos tartózkodási helye különböző államokban található,
A személyes jog az egyén állampolgársága szerinti jog. Hontalan személyek esetén a hontalan személy személyes joga a tartózkodási helye szerinti jog. Amennyiben azonban a hontalan személy kiskorú vagy cselekvőképtelen, e személyek személyes joga a lakóhelye szerinti jog.
Megjegyzés:
A jelen tájékoztatóban található információk nem kötik az EIH kapcsolattartó pontokat, a bíróságokat, valamint az egyéb intézményeket és hatóságokat. Továbbra is el kell olvasni a hatályos jogszabályokat. A jogszabályokat rendszeresen frissítik, értelmezésüket pedig az ítélkezési gyakorlat is alakítja.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.