

Információk keresése régiónként
A szülői felügyelet a szülőknek a gyermekre vonatkozó jogosultságait és kötelezettségeit jelenti. A gyermekek nagykorúságuk eléréséig vagy nagykorúsításukig szülői felügyelet alatt állnak (a portugál polgári törvénykönyv 1877. cikke). A nagykorúságot a 18. életév betöltésével érik el. A 16 évnél idősebb kiskorúak házasságkötéssel nagykorúvá válnak (a portugál polgári törvénykönyv 132. cikke).
A szülői felügyelet a szülők következő, gyermekeikre vonatkozó jogait és kötelezettségeit foglalja magában (a portugál polgári törvénykönyv 1877–1920-C. cikke):
Másrészről pedig:
A gyermekért való szülői felelősség főszabályként a szülőket illeti meg (a Polgári Törvénykönyv 1901. cikke).
A szülők a szülői felügyeletet közös megállapodás alapján gyakorolják. Amennyiben valamely különösen fontos ügyben nem születik megállapodás, bármelyik szülő bíróság elé viheti az ügyet, amely megkísérli a békéltetést. Ha békéltetésre nincs lehetőség, a bíróság a döntéshozatalt megelőzően meghallgatja a gyermeket, kivéve, ha ez ellen nyomós indok szól.
Amennyiben csak az egyik szülő anyasága vagy apasága került megállapításra, a szülői felügyelettel bírósági határozatban a szülő házastársát vagy regisztrált élettársát is fel lehet ruházni, ilyenkor közösen gyakorolják a szülői felügyeletet. A szülői felügyelet közös gyakorlása ez esetben a szülő és házastársa vagy bejegyzett élettársa által benyújtott kérelem alapján történik. A bíróságnak lehetőség szerint meg kell hallgatnia a gyermeket (a Polgári Törvénykönyv 1904a. cikke).
Igen, a következő feltételekkel:
Az egyik vagy mindkét szülő akadályoztatása (a Polgári Törvénykönyv 1903. cikke):
Ha az egyik szülő távollét, cselekvőképtelenség vagy bíróság által megállapított egyéb akadály miatt képtelen a szülői felelősség gyakorlására, azt a másik szülő gyakorolhatja. Amennyiben a másik szülő bírósági határozat következtében nem gyakorolhatja a szülői felügyeletet, azt az alábbi személyek gyakorolják, a következő sorrendben (a portugál polgári törvénykönyv 1903. cikke):
Ezeket a szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az anyaságot, illetve az apaságot csak az egyik szülő tekintetében állapítják meg.
A házasság felbontása, különválás, a házasság semmisségének megállapítása vagy a házasság érvénytelenítése esetén a szülői felelősség gyakorlására a következő alapelvek vonatkoznak (a polgári törvénykönyv 1906. cikke):
Ahhoz, hogy a szülői felelősségre vonatkozó megállapodás jogi kötőerővel bírjon, azt a bíróságnak vagy az anyakönyvi hivatalnak a 6. és 10. kérdésekre adott válaszban megjelölt valamely módon jóvá kell hagynia.
A felek a bírósághoz fordulást megelőzően, illetve a bírósági eljárás során is választhatnak alternatív vitarendezési módokat.
A bírósági eljárást megelőző közvetítés
Perindítás előtt a szülők állami vagy magán családjogi közvetítést vehetnek igénybe annak érdekében, hogy a szülői felügyeletről megállapodásra jussanak.
Portugáliában a közvetítés önkéntes alapon történik. A gyermekekre vonatkozó családi konfliktusban érintett felek a bírósági eljárás megindítását megelőzően – megállapodás alapján – állami vagy magánszervek által kínált családjogi közvetítést vehetnek igénybe. A kereset benyújtását követően a bíróság is közvetítésre utalhatja az ügyet, de nem teheti kötelezővé, ha a felek ahhoz nem járulnak hozzá, vagy tiltakoznak ellene.
A megállapodás kötelező jóváhagyása
Amennyiben a közvetítés során a felek megállapodást kötnek, ahhoz, hogy az jogerős és végrehajtható legyen, a feleknek azt – az ügytől függően – be kell nyújtaniuk a bírósághoz vagy az anyakönyvi hivatal vezetőjéhez jóváhagyásra.
Az anyakönyvi hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozó családjogi ügyekben a felek előzetes megállapodása szükséges. Ellenkező esetben ezek a bíróságok hatáskörébe tartoznak (az ügyészség és az anyakönyvi hivatalok hatáskörébe tartozó eljárásokról szóló 2001. október 13-i 272/2001. sz. törvényerejű rendelet 12. cikke).
A szülői felügyeletre vonatkozó megállapodás jóváhagyása akkor tartozik az anyakönyvi hivatal hatáskörébe, ha a házasság megegyezésen alapuló bontására vagy megegyezésen alapuló különválásra vonatkozó megállapodás melléklete. A hivatalvezető általi jóváhagyást megelőzően az ügyészség véleményezi a megállapodás kiskorú gyermekek szülői felügyeletét érintő részeit.
Amennyiben a családjogi közvetítői eljárásra a kereset benyújtását megelőzően kerül sor és annak célja kizárólag a kiskorú gyermekekre vonatkozó szülői felelősség kérdésének rendezése (anélkül, hogy azt a házasság felbontására vagy különválásra irányuló megállapodáshoz csatolták volna), a feleknek az illetékes bíróságtól kell kérniük e megállapodás jóváhagyását.
Magánszervek által kínált közvetítés
Ha a felek magánszervek által kínált közvetítést vesznek igénybe, meg kell fizetniük a mediátor díját. Ezt az összeget, valamint a közvetítés szabályait és ütemezését a felek és a mediátor által a közvetítés kezdetekor aláírt közvetítési megállapodás tartalmazza. Az Igazságügyi Minisztérium összeállította a magán közvetítők listáját, amelyből a felek közvetítőt választhatnak. A lista elérhető a következő címen:
Állami közvetítés
Az állami közvetítés igénybevétele érdekében a feleknek az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság (Direção Geral da Política de Justiça) alternatív vitarendezési hivatalához kell fordulniuk, és időpontot kell kérniük egy közvetítés előtti meghallgatásra. Ez történhet telefonon, e-mailben vagy a következő címen elérhető online űrlapon keresztül: http://smf.mj.pt/. Az állami közvetítés előtti meghallgatáson a felek és a mediátor aláírják a közvetítési megállapodást. Ekkor meghatározzák a közvetítés időszakát, kitűzik az ülések időpontjait, és megbeszélik az eljárás szabályait. Az állami családjogi közvetítés díja 50 EUR felenként, a kitűzött meghallgatások számától függetlenül. Ezt az 50 EUR díjat a feleknek az állami közvetítés kezdetekor kell megfizetniük. Az állami rendszeren keresztül dolgozó mediátorok díját nem a felek fizetik meg. Ezeket a díjakat az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság fedezi a jogszabályban meghatározott jegyzék szerint.
Az állami közvetítői meghallgatásokra az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság épületében vagy a felek lakóhelye szerinti önkormányzat által rendelkezésre bocsátott helyen kerülhet sor.
Az állami közvetítés során a felek a kiválasztott állami mediátorok jegyzékéből választhatnak mediátort. Az állami mediátorok listája a fent hivatkozott weboldalon található.
A családi közvetítő rendszer közvetítőinek listája
Ha a felek nem választanak mediátort, az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság alternatív vitarendezési hivatala jelöli ki egy személyt az állami mediátorok listájáról, a listának megfelelő sorrendben, figyelembe véve a felek lakóhelyétől való távolságot. Erre a kijelölésre főszabály szerint elektronikus úton kerül sor.
Megjegyzés: A családi közvetítői rendszer (SMF) tevékenységét a 2018. október 22-i 13/2018 számú miniszteri végrehajtási rendelet szabályozza.
Költségmentesség (A joghoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló, 2004. július 29-i 34/2004. sz. törvény)
Ha a felek költségmentességre jogosultak, az a közvetítés költségeit is fedezheti.
Közvetítés és szakértői meghallgatások a bírósági eljárás során
(A polgári gyámügyi eljárás jogi keretéről szóló, a 2017. május 24-i 24/2017. sz. törvénnyel módosított 2015. szeptember 8-i 141/2015. sz. törvény)
Ha a felek bírósághoz fordulnak, a szülői felügyelet gyakorlását szabályozó polgári eljárás indul, amelyet a bíró a szülők meghallgatásával kezd. (A polgári gyámügyi eljárás jogi keretének 35. cikke)
Amennyiben a szülők a meghallgatáson nem tudnak megegyezni, a bíró az ügytől függően legfeljebb két vagy három hónapra felfüggeszti az eljárást és közvetítésre (ha a felek ehhez hozzájárulnak) vagy szakértői meghallgatásra (amelyet a felek számára kötelezővé lehet tenni) utalja az ügyet (a polgári gyámügyi eljárás jogi keretének 38. cikke)
Ezen időtartam leteltét követően a bírót értesíteni kell a közvetítés vagy a szakértői meghallgatás eredményeiről, majd a bíró kijelöli a meghallgatás folytatásának időpontját annak érdekében, hogy megállapodást érjen el és/vagy megerősítse a megállapodást. (A polgári gyámügyi eljárás jogi keretének 39. cikke)
Amennyiben ennek a szakasznak a végén a szülők nem tudnak megállapodni, megindul az eljárás peres része – a szülőket értesítik, hogy nyújtsák be kérelmeiket és bizonyítékaikat, majd a vizsgálat és az ítélethozatal következik.
A közvetítéssel kapcsolatos információk az alábbi címen érhetők el https://dgpj.justica.gov.pt/Resolucao-de-Litigios/Mediacao
Előzetesen fontos kiemelni, hogy Portugáliában a házasság felbontása, különválás és a házasság érvénytelenítése esetén, valamint, ha a szülők nem házasok vagy nem élnek együtt, a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó döntést mindig a következő három alapvető szemponton figyelembevételével kell meghozni:
Ennek megfelelően a kiskorú gyermek tartásának biztosítására vonatkozó kötelezettség a szülői felelősség részét képezi, és főszabály szerint arról a szülői felelősség egyéb elemeivel együttesen kell határozni, de egyes esetekben kifejezetten csak a gyermeknek járó tartás meghatározása vagy módosítása céljából is indítható eljárás.
A bíróság az alábbi kérdésekben határozhat (a polgári gyámügyi eljárás jogi keretének 6. és 7. cikke):
Főszabály szerint nem. A gyermek élete szempontjából különösen fontos kérdésekre vonatkozó szülői felügyelet akkor is mindkét szülőt megilleti, ha a kiskorú gyermek felett csak az egyik szülő gyakorolja a felügyeleti jogot kivéve, ha az ítélet kimondja, hogy annak gyakorlására csak az egyik szülő jogosult (a portugál polgári törvénykönyv 1906. cikke).
A kérdés egyéb vetületeit illetően a választ a 4. kérdésre adott válasz részletesen tartalmazza.
A gyakorlatban a közös felügyelet azt jelenti, hogy:
A szülői felügyeletre vonatkozó keresetindítás eljárási módozatai
Gondozásra és védelemre irányuló eljárás
Amennyiben a kiskorú a biztonságát, egészségét, erkölcsi fejlődését vagy oktatását veszélyeztető helyzetben van, és a szülői felelősség gyakorlását a 3. kérdésre adott válaszban említett valamely gondozási és védelmi intézkedés alkalmazásával korlátozták, a gondozás és a védelem tárgyában eljárást kell indítani, amely a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok, illetve adott esetben a bíróságok hatáskörébe tartozik.
Gyámságra vonatkozó eljárás
A 7. kérdésre adott válaszban leírt egyéb, a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozására vonatkozó esetekben gyámsági eljárást kell indítani, amely a bíróságok hatáskörébe tartozik.
Az anyakönyvi hivatalok hatáskörébe tartozó eljárások
Ha a szülők megegyeznek a szülői felügyelet gyakorlásáról, függetlenül attól, hogy e megállapodást a különválásra vagy a házasság felbontására vonatkozó megállapodáshoz csatolják-e, az ügyet az anyakönyvi hivatalnál kell megindítani. A hivatalvezető feladata, hogy – az ügyészség meghallgatását követően – jóváhagyja a szülői felügyeletre vonatkozó megállapodást.
Megjegyzés: Amennyiben a házasság felbontására irányuló eljárást a másik házastárs egyetértése nélkül indítják meg, a bíróság illetékes és az eljárást a házasság másik szülő egyetértése nélküli felbontására irányuló különleges eljárásként kell lefolytatni. Amennyiben az eljárás során a felek megállapodnak, a bíróság az eljárást a házasság megegyezésen alapuló bontására irányuló eljárássá alakítja és jóváhagyja a megállapodásokat, ideértve – ha az ügyben kiskorú gyermekek is érintettek – a szülői felügyeletre vonatkozó megállapodást is.
Alaki követelmények és benyújtandó dokumentumok (a dokumentumok az ügy típusától és az illetékes hatóságtól függnek):
A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság által a gyermekek és fiatalok védelmére létrehozott gondozási és védelmi eljárások (A veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló törvény 97. cikke)
A bíróságok által végzett elősegítő és védelmi eljárás (a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló törvény 100. cikke)
Polgári gyámügyi eljárás (A polgári gyámügyi eljárás jogi kereteinek 12–33. cikke)
Az anyakönyvi hivatalok hatáskörébe tartozó eljárások (a Polgári Törvénykönyv 1775–1778.A. cikke; az ügyészség és az anyakönyvi hivatalok hatáskörébe tartozó eljárásokról szóló 2001. október 13-i 272/2001. sz. törvényerejű rendelet 12–14. cikke)
Amennyiben a szülői felügyeletet szabályozó megállapodás a házasság felbontására vagy a különválásra vonatkozó megállapodás melléklete, a következő dokumentumokat kell benyújtani:
Amennyiben a szülők – függetlenül attól, hogy házasok-e – szabályozni kívánják a közös kiskorú gyermekeik szülői felügyeletének gyakorlását vagy módosítani kívánják a már jóváhagyott megállapodásukat, ezt az anyakönyvi hivatalnál bármikor kérelmezhetik. Ennek érdekében a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk:
Az anyakönyvi hivatalok hatáskörére vonatkozó információk a http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=581&tabela=leis weboldalon találhatók.
Azok a szervek, akikhez az érintett feleknek fordulniuk kell (az ügytől függően bíróságok, gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok és anyakönyvi hivatalok):
A bíróságok hatásköre és illetékessége
A szülői felügyelet szabályozására a körzeti bíróság családjogi és kiskorúakkal foglalkozó csoportja illetékes (az igazságszolgáltatási rendszer szervezetéről szóló törvény 123. cikke (1) bekezdésének d) pontja). Az említett családjogi és gyermekügyi bíróság hatáskörébe nem tartozó kérdésekben a körzeti bíróság polgári ügyekkel foglalkozó helyi csoportja, vagy az általános hatáskörrel rendelkező bíróság rendelkezik joghatósággal.
Az alábbi illetékességi szabályok az irányadók (a polgári gyámügyi eljárás jogi keretének 9. cikke):
A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok hatásköre és illetékessége (A veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló törvény 79. cikke)
A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok rendelkeznek hatáskörrel a veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak gondozására és védelmére vonatkozó eljárásokban, amennyiben a szülők között egyetértés áll fenn és a kiskorú nem tiltakozik.
Az alábbi illetékességi szabályok az irányadók:
Az anyakönyvi hivatalok hatásköre és illetékessége (Az ügyészség és az anyakönyvi hivatalok hatáskörébe tartozó eljárásokról szóló 2001. október 13-i 272/2001. sz. törvényerejű rendelet 6. és 12–14. cikke)
Az adott ügytől függően az anyakönyvi hivatal hatáskörébe tartozik a szülői felelősségre vonatkozó megállapodás jóváhagyása, akár önmagában nyújtották be, akár a házasság közös megegyezéssel történő felbontására vagy a közös megegyezéssel történő különválásra vonatkozó megállapodáshoz csatolták.
A szóban forgó kérdéstől függően az anyakönyvi hivatalok rendelkeznek hatáskörrel a házasság közös megegyezéssel történő felbontása vagy közös megegyezéssel történő különválás tárgyalására és elbírálására, ideértve az azokhoz csatolt szülői felelősségre vonatkozó megállapodások jóváhagyását is.
A területi illetékességi szabályok nem vonatkoznak az anyakönyvi hivatalokra. A felek tehát bármely anyakönyvi hivatalt megkereshetnek.
Kapcsolódó illetékesség (a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló törvény 81. cikke)
Ha a veszély egyidejűleg több gyermeket vagy fiatalt érint, egyetlen eljárás indítható, és ha különböző eljárásokat indítottak, azok egyesíthetők ahhoz az ügyhöz, amelyet elsőnek indítottak, ha a családi kapcsolatok ezt indokolják (a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló törvény 80. cikke).
Az eljárás a 10. kérdésre adott válaszban már bemutatásra került.
A gondozási és védelmi eljárások és a gyámsági eljárások akkor minősülnek sürgős eljárásnak, ha a késedelem hátrányosan érintené a gyermek érdekeit. Ilyen esetben az ügy tárgyalását az ítélkezési szünet ideje alatt is folytatni kell.
Veszélyhelyzetben bármikor lehet ideiglenes intézkedést alkalmazni.
Különösen a következő sürgős bírósági eljárásokról rendelkezik (a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló törvény 92. cikke):
Különösen a következő sürgős bírósági eljárásokról rendelkezik (a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok védelméről szóló törvény 91. cikke):
Igen, a bíróság és az anyakönyvi hivatal előtt lefolytatott eljárásokban lehetőség van költségmentesség igénybevételére.
Igen, a 10. kérdésre adott válaszban meghatározott módon.
A szülői felügyeletről szóló határozat megszegése (A polgári gyámügyi eljárás jogi keretének 41. cikke)
Ha a szülők egyike vagy olyan harmadik fél, akire a gyermeket bízták, a gyermek helyzetét illetően nem teljesíti valamely megállapodásban vagy határozatban szereplő kötelezettségeit, a bíróság hivatalból, az ügyészség vagy a másik szülő kérelmére a következőket teheti:
Ha a bíróság jóváhagyta a megállapodást vagy a bíróság meghozta határozatát, a kérelmet egyesítik a megállapodásra vagy határozathozatalra vonatkozó eljárással, és a jogsértést a határozatot hozó bíróság tárgyalja, ha a hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályok szerint e bíróság illetékes.
A kérelem befogadását vagy eljáráshoz való egyesítését követően a bíró meghallgatásra idézi a szülőket vagy – kivételes esetben – felszólítja az alperest, hogy öt napon belül foglaljon állást az ügyben.
A meghallgatáson a szülők megegyezhetnek a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó szabályok módosításában, figyelembe véve a gyermek érdekeit.
A kapcsolattartási rendszer be nem tartása esetén, ha az alperes nem jelenik meg a meghallgatáson, nem nyújt be ellenkérelmet, vagy kérelme nyilvánvalóan megalapozatlan, a bíróság elrendelheti a gyermek átadását annak érdekében, hogy a kapcsolattartási rendszernek eleget lehessen tenni, meghatározva a látogatások helyét és előírva bírósági szakértő tanácsadók jelenlétét.
Az alperest felszólítják, hogy – pénzbírság fizetésének terhe mellett – a meghatározott módon adja át a gyermeket.
Ha nem tartanak meghallgatást vagy a szülőknek nem sikerül megállapodniuk, a bíró közvetítésre (ha ahhoz a szülők hozzájárulnak) vagy szakértői meghallgatásra utalja az ügyet és ezt követően hoz határozatot.
Ha pénzbírságot szabnak ki és a bírságot tíz napon belül nem fizetik meg, a végrehajtási eljárást az adott eljáráshoz egyesítik.
Erről a 2015. szeptember 8-i, 141/2015. sz. törvénnyel szabályozott gyámsági eljárásra vonatkozó jogi keret rendelkezik, amely a következő weboldalon érhető el: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?artigo_id=2428A0048&nid=2428&tabela=leis&pagina=1&ficha=1&so_miolo=&nversao=#artigo
Tartási kötelezettség végrehajtása
A tartás nyújtásának végrehajtására három módszer alkalmazható: a szülői felügyelet megsértésére vonatkozó, fentebb hivatkozott meghallgatás; a tartás megfizetésére irányuló, alábbiakban említett, végrehajtást megelőző meghallgatás; vagy a tartási kötelezettség alábbiakban említett különös végrehajtása.
A végrehajtást megelőző meghallgatás az esedékes tartás behajtása érdekében (a gyámsági eljárás jogi keretéről szóló törvény 48. cikke)
Ha a tartás fizetésére jogilag kötelezett személy az esedékessé válástól számított 10 napon belül nem fizeti meg az esedékes összegeket, a következő intézkedéseket kell megtenni:
A levont összegek a korábbi tartások értékét is fedezik és azokat a tartásra jogosult számára közvetlenül kell kifizetni.
Tartás végrehajtására irányuló különleges eljárás
Kiskorúakat illető tartás esetén a tartásra jogosult megteheti, hogy csak a polgári perrendtartás 933. cikke szerinti, a tartás végrehajtására irányuló különleges eljárást indítja meg. Így egyetlen eljárásban fizettetheti meg az esedékes, lejárt vagy jövőben esedékessé váló valamennyi összeget. A végrehajtási eljárás során a tartásra jogosult személy a végrehajtási eszközök szélesebb körét veheti igénybe, például a lefoglalást vagy a jövedelem letiltását.
A tartási kötelezettség különös végrehajtása során a kérelmező a következőket kérheti: a másik fél által megszerzett összegek, bérek vagy nyugdíjak egy részének megítélése; vagy a tartásra kötelezett személy jövedelmének letiltása. Az összeg megítélése vagy a letiltás a lefoglalástól függetlenül történik, és célja a már esedékes vagy jövőben esedékessé váló összegek fedezése.
Amennyiben a kérelmező összegek, bérek vagy nyugdíjak egy részének megítélését kéri, az ezek kifizetéséért vagy a kifizetések feldolgozásáért felelős szervet fel kell szólítani, hogy a megítélt összeget közvetlenül a kérelmező számára fizesse ki. A megítélt összeget a kérelmező bankszámlájára havonta kell átutalni, a kérelmezőnek a bankszámlaszámát az eljárást megindító kérelemben meg kell adnia.
Ha a kérelmező jövedelem letiltását kéri, meg kell határoznia, hogy ez mely vagyonra vonatkozik, a bírósági végrehajtó pedig ellenőrzi, hogy a vagyon elégséges-e az esedékes és jövőben esedékessé váló tartás fedezésére.
A tartásra jogosult ezt követően is kérelmezheti a tartásra kötelezett vagyonának lefoglalását. A lefoglalás vonatkozhat ingó javakra, ingatlanra, bankbetétekre, hitelezői jogosultságokra, kereskedelmi létesítményekre vagy gazdasági társasági részesedésekre.
Ha a lefoglalt vagyont a tartásdíjhátralék kifizetése érdekében értékesítik, a fennmaradó összeg csak akkor jár vissza a tartásra kötelezettnek, ha a jövőben esedékessé váló tartás megfizetése a bíró által megfelelőnek ítélt mértékig biztosított, kivéve, ha a kötelezett biztosítékot vagy más megfelelő garanciát nyújt.
A tartásra kötelezett személyt csak a lefoglalásnak/összeg megítélésének/jövedelem letiltásának megtörténtét követően kell beidézni. A tartásra kötelezett végrehajtással szembeni tiltakozása nincs halasztó hatállyal a végrehajtásra.
A különös végrehajtási eljárás alatt előterjesztett, a tartási kötelezettség módosítására vagy megszüntetésére irányuló kérelem esetén a módosításra vagy megszüntetésre irányuló kérelmet egyesítik a végrehajtással.
A polgári perrendtartásról szóló törvény hatályos változata megtekinthető a következő oldalon: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=1959&tabela=leis
Elismerés
A szülői felügyeletre vonatkozóan kiadott határozatok elismerése automatikus azokban a tagállamokban, amelyeket kötelez a 2019. június 25-i 2019/1111/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: átdolgozott Brüsszel IIa. rendelet). Tehát nincs szükség semmilyen különleges eljárásra a határozat elismerése érdekében.
Annak érdekében, hogy Portugáliában végre lehessen hajtani az átdolgozott Brüsszel IIa. rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban hozott, szülői felügyeletre vonatkozó határozatot, az érintett félnek a bíróság előtt kérnie kell a határozat végrehajthatóvá nyilvánítását.
Az átdolgozott Brüsszel IIa. rendelet 42. cikke azonban meghatároz két esetet, amelyekben nincs szükség a határozat végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló kérelemre, és a másik tagállamban hozott határozat Portugáliában való végrehajtásához elég az eredetileg eljáró bíróság által kibocsátott, az átdolgozott Brüsszel IIa. rendelet szerinti igazolás. Ez a következő határozatok esetén érvényesül: a láthatási jogra vonatkozó határozatok, valamint a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi hágai egyezmény 13. cikke szerinti, a visszavitel elutasításáról szóló határozatot követően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság által meghozott, a gyermek visszavitelét elrendelő határozatok.
Területi illetékesség a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem tekintetében
A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem tekintetében a területi illetékesség szabályait az átdolgozott Brüsszel IIa. rendelet a következőképpen határozza meg: a kérelmet a tartásra kötelezett tartózkodási helye szerinti bírósághoz; vagy a tartásra jogosult gyermek tartózkodási helye szerinti bírósághoz; illetve e kapcsoló elvek hiányában a végrehajtás helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemre vonatkozó követelmények és csatolandó dokumentumok
A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemre vonatkozó követelményeket és a csatolandó dokumentumokat az átdolgozott Brüsszel IIa. rendelet határozza meg. Összegezve, a kérelmezőnek a következőket kell csatolnia a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemhez: az ítélet hiteles másolata; a határozatra vonatkozó, az átdolgozott Brüsszel IIa. rendelet III. melléklete szerint kiállított igazolás; az alperes távollétében vagy az alperes ellenkérelmének hiányában hozott határozat esetén az arra vonatkozó bizonyíték, hogy a távollévő felet megidézték, illetve hogy az alperes a határozatot egyértelműen elfogadta.
Az átdolgozott Brüsszel IIa. rendelet szerinti végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás
Az alkalmazandó eljárást az átdolgozott Brüsszel IIa. rendelet szabályozza, az e rendeletben nem szereplő kérdésekben pedig a portugál polgári eljárás belső szabályai irányadók.
Ennek megfelelően a rendelet alapján a végrehajthatóságot megállapító határozatot nem előzi meg kontradiktórius eljárás és kérelmet csak a rendeletben meghatározott okokból lehet elutasítani. A végrehajthatóságot megállapító határozattal szemben a meghatározott határidőn belül a felek bármelyike fellebbezhet. A portugál bíróság dönthet úgy, hogy a külföldi ítélet csak részben végrehajtható, de azt érdemben nem vizsgálhatja felül.
A portugál polgári eljárás alkalmazandó szabályai
A végrehajthatóság megállapítása iránti kérelmet a körzeti bíróság családjogi és gyermekügyi kollégiumához kell benyújtani. Amennyiben nincs családjogi és gyermekügyi csoport, a kérelmet a körzeti bíróság helyi polgári perekkel foglalkozó csoportjához vagy az általános hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell benyújtani.
A keresetet a portugál polgári perrendtartás szerinti általános megállapítási kereset formájában kell benyújtani, a Brüsszel IIa. rendelet előírásainak megfelelően.
Mivel a fellebbezés – a pertárgy értékétől függetlenül – mindig megengedett, kötelező ügyvédet kijelölni.
Az ügyészség felléphet a kiskorú gyermek érdekeinek védelmében.
Az alapkérelemben a kérelmező köteles az alábbiakra (a polgári perrendtartás 552. cikke):
Az alapkérelmet és a dokumentumokat a jogi képviselő elektronikusan, a bíróságok tevékenységét támogató számítógépes rendszeren, a https://citius.tribunaisnet.mj.pt/ weboldalon keresztül nyújtja be.
Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni az ügyészség által a gyermek érdekének védelmében benyújtott kérelem esetén is. A kiskorú érdekének védelmében eljáró ügyészség mentesül a költségek megfizetése alól.
A számítógépes információs rendszerhez való hozzáférés érdekében az ügyvédeknek, ügyvédjelölteknek és jogászoknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat a számítógépes információs rendszerhez való hozzáférést kezelő szervnél.
Amennyiben a kérelemben nem jelölnek ki képviselőt és a fél nem képviselő segítségével jár el, vagy a fél képviselővel jár el, de a képviselőt igazolható okok gátolják abban, hogy az eljárási cselekményeket elektronikusan tegye meg, az eljárás megindítására irányuló kérelmet és a dokumentumokat a következő módok egyikén is be lehet nyújtani:
Az eljárás megindítására irányuló kérelmet és a kísérő dokumentumokat a bíróság a beérkezést követően rögzíti és kiosztja. A bíró ellenőrzi, hogy minden szükséges információt megadtak-e, nem kell-e a kérelmet az átdolgozott Brüsszel IIa. rendeletben szereplő valamilyen okból elutasítani, majd végrehajthatóvá nyilvánítja a határozatot. A végrehajthatóságról szóló határozatot ezt követően közlik a felekkel.
Az átdolgozott Brüsszel IIa. rendelet 30. cikke lehetőséget biztosít az érdekelt fél számára, hogy a tagállamban kérje a másik tagállamban meghozott, a szülői felügyeletre vonatkozó határozat el nem ismerhetőségének megállapítását.
Ebben az esetben a bíróságot, amelyhez a kérelmet Portugáliában be kell nyújtani, valamint az alkalmazandó eljárási szabályokat a 15. kérdésre adott válasz tartalmazza, a következő pontosítással: ebben az esetben általános negatív megállapítási keresetről van szó. Ez következményekkel jár a bizonyítási teherre nézve, mivel a portugál jogban negatív megállapítási kereset esetén az alperesnek kell bizonyítania a követelt jog alapját képező tényeket (a portugál polgári törvénykönyv 343. cikkének (1) bekezdése).
A szülők és a gyermekek közötti kapcsolatra az alábbiak irányadóak (a portugál polgári törvénykönyv 57. cikke):
illetve, ennek hiányában
illetve, ha a szülők szokásos tartózkodási helye különböző államokban található,
A személyes jog a magánszemély állampolgársága szerinti jog (a portugál polgári törvénykönyv 31. cikke)
Hontalan személyek esetén a hontalan személy személyes joga a tartózkodási helye szerinti jog. Amennyiben azonban a hontalan személy kiskorú vagy hontalan személy, személyes joga a jogi értelemben vett lakóhelye szerinti jog (a portugál polgári törvénykönyv 32. cikkének (1) és (2) bekezdése).
Hol találhatók az alkalmazandó jogszabályok?
Figyelem!
A jelen tájékoztatóban található információk nem kötik sem az EIH kapcsolattartó pontokat, sem pedig a bíróságokat, valamint az egyéb intézményeket és hatóságokat. Továbbra is szükséges elolvasni a hatályos jogi szövegeket, amelyeket rendszeresen frissítenek, és amelyekre vonatkozik az ítélkezési gyakorlat evolúciós értelmezése.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.