Európai igazságügyi portál - Az európai fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos bírósági illetékek

Bevezetés

Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendelet 25. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamban az európai fizetési meghagyásos eljárás és az európai fizetési meghagyással szembeni ellentmondás esetén induló rendes polgári eljárás együttes bírósági illetéke nem haladhatja meg az olyan rendes polgári eljárás bírósági illetékét, amelyet nem előzött meg az adott tagállamban európai fizetési meghagyásos eljárás. Az európai fizetési meghagyás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásért ezért a bírósági illetékekről szóló törvény (Gerichtsgebührengesetz [GGG]) 1. illetéktáblázata (Tarifpost 1) szerinti átalányösszeg fizetendő, amelyet minden nemzeti fizetési meghagyásos eljárásban és polgári eljárásban meg kell fizetni.

Milyen illetéket kell fizetnem?

Az európai fizetési meghagyás iránti kérelmekkel kapcsolatos elsőfokú eljárásokban a bírósági illetékekről szóló törvény 1. illetéktáblázatát kell alkalmazni a bírósági illetékekről szóló törvény 1. illetéktáblázatához fűzött 1. megjegyzéssel összhangban. Ezt az átalányilletéket az eljárás befejezésétől függetlenül meg kell fizetni. Az illeték összege csak az alábbi esetekben csökkenthető:

ha a kérelmet azonnal visszavonják vagy elutasítják annak az ellenérdekű fél részére történő kézbesítése előtt (az illeték a negyedére csökken; a bírósági illetékekről szóló törvény 1. illetéktáblázatához fűzött 3. megjegyzés); vagy
ha a kérelmet az ellenérdekű fél részére történő kézbesítése után, az első tárgyalás előtt vagy az első tárgyaláson visszavonják (az illeték a felére csökken; a bírósági illetékekről szóló törvény 1. illetéktáblázatához fűzött 4a. megjegyzés); vagy
ha az ügyet az első tárgyaláson vagy a második tárgyalás elején, legkésőbb az adott tárgyaláson kezdeményezett közvetítés eredményeként rendezik, és az egyezség jogerőre emelkedett (az illeték a felére csökken; a bírósági illetékekről szóló törvény 1. illetéktáblázatához fűzött 4b. megjegyzés).

Az osztrák bírósági illetékrendszer szerint elsőfokú polgári eljárásban csak az eljárást megindító kérelem (jelen esetben az európai fizetési meghagyás iránti kérelem) illetékköteles. Az elsőfokú további eljárások esetében külön bírósági illeték nincs.

A bírósági illetékekről szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint az illetékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet a bírósághoz benyújtják. Az illetéket ekkor kell megfizetni. A bírósági illetékek megfizetése alóli mentesség iránti kérelmeket legkésőbb szintén ezen időpontban kell előterjeszteni költségmentesség (Ausztriában: Verfahrenshilfe) iránti kérelem útján, amennyiben fennállnak annak feltételei.

A felülvizsgálat iránti kérelem a rendelet 20. cikke alapján illetékmentes (függetlenül attól, hogy azok célja az eredeti állapot helyreállítása ((1) bekezdés) vagy az érdemi vizsgálat ((2) bekezdés)).

Mennyit kell fizetni?

Az elsőfokú eljárás bírósági illetékét a követelés tárgyának értéke (a vitatott összeg = az érvényesített követelés mértéke) és a felek száma alapján kell kiszámítani. Szemléltetésképpen lásd alább a bírósági illetékekről szóló törvény 1. illetéktáblázata szerinti díjak teljes táblázatát (2021. május 1-jén hatályos változat; ide kattintva megtekintheti a bírósági illetékekről szóló törvény hatályos szövegét):

1. illetéktáblázat	A követelés tárgyának értéke			A fizetendő illeték
	legfeljebb	150 EUR		25 EUR
	több mint	150 EUR, de nem több mint	300 EUR	48 EUR
	több mint	300 EUR, de nem több mint	700 EUR	68 EUR
	több mint	700 EUR, de nem több mint	2 000 EUR	114 EUR
	több mint	2000 EUR, de nem több mint	3 500 EUR	182 EUR
	több mint	3500 EUR, de nem több mint	7 000 EUR	335 EUR
	több mint	7000 EUR, de nem több mint	35 000 EUR	792 EUR
	több mint	35 000 EUR, de nem több mint	70 000 EUR	1556 EUR
	több mint	70 000 EUR, de nem több mint	140 000 EUR	3 112 EUR
	több mint	140 000 EUR, de nem több mint	210 000 EUR	4 670 EUR
	több mint	210 000 EUR, de nem több mint	280 000 EUR	6 227 EUR
	több mint	280 000 EUR, de nem több mint	350 000 EUR	7 783 EUR
	több mint	350 000 EUR		a vitatott összeg 1,2%-a plusz 4203 EUR

Ha kettőnél több fél van, a bírósági illetékekről szóló törvény 19a. szakasza alapján 10% és 50% közötti felár kerülhet felszámításra.

Mi történik, ha nem fizetem be a bírósági illetéket határidőben?

Késedelmes fizetés esetén a bírósági illetékekről szóló törvény 31. szakasza alapján jelenleg 23 EUR fix összegű bírságot kell fizetni (2021. május 1-jei állapot). A bírósági illeték késedelmes megfizetése azonban nem hat ki magára a polgári eljárás lefolytatására. A bírósági eljárás nem függ a bírósági illetékek megfizetésétől – attól teljesen független módon zajlik.

A bírósági illetékek igazságügyi hatóság általi beszedését a bírósági illetékek behajtásáról szóló törvény (Gerichtliches Einbringungsgesetz [GEG]) szabályozza. Ha a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt az igazságügyi hatóságnak fizetési meghagyást (a bírósági illetékek behajtására vonatkozó végrehajtható okiratot) kell kibocsátania a bírósági illetékek behajtásáról szóló törvény 6a. szakasza alapján, (a 2014. január 1-jei állapot szerint) 8 EUR pótdíjat számítanak fel.

Hogyan tudom befizetni a bírósági illetéket?

A fizetés módját a bírósági illetékekről szóló törvény 4. szakasza határozza meg. Ez a szakasz úgy rendelkezik, hogy az illetékeket Bankomat funkcióval rendelkező bankkártyával vagy hitelkártyával, az adott összegnek az illetékes bíróság számlájára történő befizetésével vagy átutalásával, illetve az illetékes bíróságon készpénzben lehet befizetni. A bíróság banki adatai a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium weboldalán (http://www.justiz.gv.at/, a „Bíróságok” [Gerichte] fülön) érhetők el.

Ezenkívül az összes illeték megfizethető beszedéssel, ha a bíróság (vagy általánosságban az osztrák igazságszolgáltatási rendszer) felhatalmazást kapott a bírósági illetékeknek az illetéktartozással rendelkező fél által bejelentett számláról történő beszedésére, és azok bírósági számlára történő befizetésére. Ebben az esetben a kérelemben (az európai fizetési meghagyás iránti kérelemben) meg kell jelölni azt a számlát, amelyről az illetékeket be kell szedni, és felhatalmazást kell adni a megterhelésre, például a „Gebühreneinzug!” („díjbeszedés”) vagy az „AEV!” („a beszedésről szóló rendelet!”) hivatkozás feltüntetésével. Korlátozott felhatalmazás esetén a kérelemben megadható a terhelhető maximális összeg is (a beszedésről szóló rendelet 5. és 6. szakasza [Abbuchungs- und Einziehungs-Verordnung]).

Ha az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet az osztrák e-igazságszolgáltatási rendszeren (Elektronischer Rechtsverkehr [ERV]) keresztül nyújtják be, az illetéket beszedés útján kell megfizetni. Ebben az esetben nem határozható meg a maximálisan beszedhető összeg.

Mi a teendőm azután, hogy megfizettem az illetéket?

Ha a szövetségi hatóságok jogosultak bírósági illetéket kérni a kérelem (az európai fizetési meghagyás iránti kérelem) benyújtásakor, és nincs beszedési felhatalmazás, az illeték befizetésének igazolását (az átutalás igazolása) csatolni kell a kérelemhez (a bírósági illetékekről szóló törvény 4. szakasza). Ha a fizetés bankkártyával, hitelkártyával, az illetékes bíróság számlájára történő befizetéssel vagy átutalással, vagy a fél számlájáról történő beszedéssel történik, az Osztrák Szövetségi Számviteli Ügynökség (Buchhaltungsagentur des Bundes) csak később tájékoztatja az igazságügyi hatóságot az adott összegek bírósági számlán történő jóváírásáról. A bírósági illetékek kivetésére irányuló eljárás akkor fejeződik be, amikor igazolják az adott összegek (hiánytalan) megfizetését.

Túlfizetés esetén a túlfizetett bírósági illetékek visszafizetése iránti kérelem (a bírósági illetékek behajtásáról szóló törvény 6c. szakasza (1) bekezdésének 1. pontja) öt éven belül nyújtható be.

Kapcsolódó link

A bírósági illetékekről szóló törvény

Utolsó frissítés: 18/10/2023

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.